A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata"

Átírás

1 A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából és támogatásával A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata GKI Gazdaságkutató Rt április

2 GKI Gazdaságkutató Rt. Székhely: 1052 Budapest, Semmelweis u. 9. Telephely: 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: ; Tel: ; Fax: Fax: Postacím: 1364 Budapest, Pf. 78. Internet hálózati cím: Készítette: Dr. Barta Judit Benyó Balázs Bíró Péter Csibi Ferenc Erdős Ferenc Körmendi Bence László József Lőrincz Vilmos Dr. Molnár László Pichovszky Kristóf Skultéty László Tímár Szabolcs Tompa Tamás Szerkesztette: Dr. Molnár László Copyright: GKI Gazdaságkutató Rt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők.

3 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...i I. Általános demográfiai és infrastrukturális helyzetkép... 1 I.1. Területi és demográfiai adatok... 1 I.2. Közlekedés...2 I.3. A vonalas infrastruktúra, ill. ingatlanállomány... 5 I.4. Vízminőség és környezeti állapot... 8 II. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdasági helyzete II.1. Bevezető II.2. Általános vállalkozási adatok II.3. A BKÜ településeinek gazdasági fejlettsége II.4. Kiemelt ágazatok jövedelemtermelő képességének vizsgálata II.5. A BKÜ területén működő nagyvállalatokkal készült mélyinterjú-összefoglaló III. A turizmus jelenlegi helyzete a BKÜ térségében III.1. Bevezető III.2. Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat helyzete III.3. A turizmus fejlettségi mutatója III.4. Az idegenforgalom alakulása a BKÜ térségében III.5. Külföldi példák a regionális gazdasági és turisztikai fejlesztési lehetőségekre III.6. Az önkormányzatok idegenforgalommal kapcsolatos véleményei, javaslatai (mélyinterjúk alapján) IV. Az önkormányzatok szerepvállalása IV.1. A helyi önkormányzatok gazdálkodása IV.2. A közigazgatási fejlettség IV.3. Az önkormányzatokkal készített mélyinterjúk összefoglalója V. A BKÜ-n belüli érdekviszonyok, erővektorok és ezek összehangolása V.1. Érdekellentétek VI. Területi GDP számítás VI.1. A GDP jövedelmi oldalról történő számítása VI.2. Turizmus közvetlen jövedelemtermelő képességének részletes becslése VII. A jövedelmi viszonyok és az önkormányzati helyi adók vizsgálata VII.1. Személyi jövedelemadózás keretében bevallott lakossági jövedelmek VII.2. Társadalombiztosítási kifizetések VIII. Javaslatok a jövedelemtermelő képesség fokozására VIII.1. Általános fejlesztési szempontok és teendők VIII.2. Az alrégiók koncepciója IX. Forrás- és irodalomjegyzék

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Vezetői összefoglaló A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet jövedelemtermelő képességének vizsgálatát az általános demográfiai és infrastrukturális helyzetkép bemutatásával kezdtük, majd a gazdasági szempontoknak nagyobb szerepet szánva a vállalkozási szektor szerkezetét, hatékonyságát és eredményességét elemeztük. A vállalati szektoron belül szerepének és súlyának megfelelően kiemelten kezeltük az idegenforgalommal kapcsolatos tendenciák bemutatását, és külön fejezetben foglalkoztunk az önkormányzatok gazdálkodási helyzetével is. A múltbeli adatok elemzéséhez a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások mérleg- és eredmény-kimutatásából származó, illetve az önkormányzati mérleg- és pénzforgalmi adatokat használtuk fel. A térség helyzetének további statisztikai értékelését a KSH T-Star, az APEH, az OMMK és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság települési szintű adatbázisain végeztük el. A térség jelenlegi gazdasági, társadalmi stb. helyzetéről szakértői mélyinterjúk során kaptunk csak valósághoz hű képet, amit egyrészről a legfrissebb területi adatok hiánya, másrészről pedig a múltbeli statisztikai adatok alapján elvégzett elemzésekből levonható következtetéseket erősen árnyaló az idegenforgalom területén számottevő a szürkegazdaságból származó jövedelmek nagysága is indokolt. Így a kutatás során nagy hangsúlyt helyeztünk mind a 164 településre kiterjesztett primer adatfelvételből származó információk elemzésére. A csoportos szakértői mélyinterjúkat polgármesterekkel, jegyzőkkel, kistérségi menedzserekkel, falugazdászokkal, civil szervezetek és önkormányzati fejlesztési társulások képviselőivel, az egyes vizsgált gazdasági ágazatokban jelentős szerepet játszó cégvezetőkkel folytattuk le. A mélyinterjúkból származó információk alapján rámutattunk a BKÜ-n belüli érdekviszonyok, erővektorok és ezek összehangolási lehetőségeire is. A Balaton térség társadalmi-gazdasági viszonyainak bemutatását követően becslési módszert vázoltunk fel a BKÜ jövedelemtermelő képességének és a KSH által számolt megyei GDP mintájára a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet GDP-jének meghatározásához. A GDP-t három módszer szerint lehet becsülni: termelési, felhasználási és jövedelmi oldalról. Számításaink során a bruttó hazai termék jövedelem oldali meghatározását alkalmaztuk. A GDP becslése jövedelmi oldalról +bérek és keresetek +társadalombiztosítási hozzájárulás -termelési támogatás +termelési adó +bruttó működési eredmény, illetve vegyes jövedelem Bruttó hazai termék I

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A bruttó működési eredménybe és a vegyes jövedelmekbe az adózás előtti eredményt és az értékcsökkenési leírást számoltuk bele. A becslés során megkülönböztettük az egyszeres és a kettő könyvelést folytató vállalatokat, az egyéni vállalkozókat és az önkormányzatokat. Az állami szféra teljes elkülönítése azért nem lehetséges, mivel a kettős könyvelést folytató állami vállalatok a versenyszférában működő társaikkal együtt jelennek meg. A kettős könyvelésű cégeket még további két alcsoportra bontottuk. A vállalatok egy részének a BKÜ-n belül van a székhelye, másik részük ott csak telephellyel rendelkezik, a cégközpont az ország más területén található. A balatoni régióban székhellyel rendelkező cégekről (a Flextronics Kft-től eltekintve) feltételeztük, hogy tevékenységüket csak a BKÜ-n belül folytatják. A csak telephellyel rendelkező vállalatok esetében a megtermelt GDP-t a BKÜ-n belüli telephelyeken dolgozók arányában osztottuk fel. A vizsgált régióban működő egyszeres könyvvitelű vállalatok megfelelő adatai a kapott támogatások kivételével rendelkezésre álltak. Az önkormányzatok esete speciális. A közszektorban termelt GDP mérése problémás, mivel nyereségről nem beszélhetünk, a tárgyi eszközök amortizációja nem ismert, mert a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartásokban nem jelenik meg. Így itt a tárgyi eszközök beruházása és felújítása összegével, valamint a személyi jellegű ráfordításokkal közelítettük a GDP-t. A kettős könyvvitelt folytató cégek a BKÜ-n belül kb. 230 milliárd forint GDP-t termeltek 2002-ben. A területi GDP-hez a becsült adatok alapján a G - Kereskedelem, járműjavítás és a H - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. Ez a két ágazat mind a székhellyel, mind a csak telephellyel rendelkező vállalatok körében listavezető. A két ágazatban összesen közel 70 milliárd forintnyi GDP keletkezik a hivatalos adatok alapján, ez a kettős könyvvitelt folytató cégek által termelt GDP több mint 30%-a. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások GDP-hez való hozzájárulása kb. 4,5 milliárd forint. Ennek legjelentősebb része személyi jellegű ráfordítás volt közel 3 milliárd forint értékben. Az egyéni vállalkozások személyi juttatások révén (egyéni vállalkozói kivét, alkalmazottak részére kifizetett jövedelem és járulékok) 5,8 milliárd forint jövedelmet generáltak. A bruttó működési eredmény (értékcsökkenés és adózás előtti jövedelem) formájában a folyó évi beszerzések korrigálása révén becsült érték eléri a 15,5 milliárd forintot (ebből 2 milliárd értékcsökkenés). Így a BKÜ egyéni vállalkozásainak GDP-hez való hozzájárulása kb. 21 milliárd forint. A BKÜ önkormányzatai 2002-ben 23 milliárd forintot költöttek személyi juttatásokra, ebből 17 milliárd forintot realizáltak a foglalkoztatottak. A társadalombiztosítás kifizetésein II

6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ túl az önkormányzatok 2,2 milliárd forint összegben teljesítettek társadalmi és szociálpolitikai juttatásokat, hozzájárulva ezzel a lakossági jövedelemhez. Az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű kiadásai meghaladták a 17 milliárd forintot. A hivatalos statisztikákból becsült GDP komponensek azonban figyelmen kívül hagyják a szürke- és feketegazdaság jövedelemtermelését csakúgy, mint az inputált jellegű szálláshasználatot. Kísérletet tettünk a turizmus által közvetlenül érintett legfontosabb gazdasági ágak (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és kiskereskedelem) GDP-hez való hozzájárulásának árbevétel oldalról történő becslésére (VI. fejezet). Számításunk szerint a térség teljes GDP termelése 322,8 milliárd forint volt 2002-ben. A szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra és a kiskereskedelmi GDP termelésre vonatkozó becslésünkkel korrigálva a hivatalos adatokon alapuló számításokat, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet GDP-je az országos GDP 1,93%-a, illetve a főváros nélküli egy főre jutó GDP 99,8%-a volt 2002-ben. A megtermelt jövedelem becslését követően javaslatokat tettünk a BKÜ jövedelemtermelő képességének javítására is. A javasolt koncepciókat, programokat egyrészt a BKÜ egészére, mint üdülőkörzetre, másrészt pedig a helyi adottságok különbözőségére nagyobb hangsúlyt helyező és az egyes fejlesztési célok megvalósításánál hatékonyabb szervező erőt jelentő kisebb alrégiókra fogalmazzuk meg. A BKÜ-n belüli jövedelemnövelő fejlesztési lehetőségek egy részének megvalósítására több helyszínen vagy településen is lehetőség kínálkozik. Ezek a helyszínek ritkán rendelkeznek teljesen azonos adottságokkal, ugyanakkor az is világos, hogy nem lehet minden településen gyógyfürdőt építeni. Éppen ezért ezeket a területeket komparatív előnyeik szerint össze kell hasonlítani, és ennek alapján kell döntést hozni a fejlesztésekről és a termékkínálat bővítéséről. Ugyanez nemcsak a beruházásokra, hanem a programkínálat kialakítására is igaz. A tanulmányban már többször volt szó a kistérségi szemléletmód és a települések közötti munkamegosztás szükségességéről, amit a mélyinterjúk alapján a BKÜ településeinek nagy része már felismert. Ahhoz, hogy ez a szemlélet a gyakorlatban is megjelenjen, szükség van egy olyan szervezetre, amelyik ténylegesen összefogja és koordinálja a fejlesztéseket a BKÜ településein. A BKÜ általunk javasolt alrégiókra történő bontása is ugyanezt a célt szolgálja a turizmus vonatkozásában, de a településeknél eggyel magasabb szinten: az egyes alrégiók mindegyike más célcsoportra fókuszál és más termékkínálattal jelenik meg, ezáltal a rivalizálás helyett gazdagítja a kistérségi szintű kínálatot és együttesen lefedi a potenciális vendégek minden rétegét. A kistérségi szemléletmód és a felállított prioritások alapján történő koordinált cselekvés nem csupán a turizmus fejlesztését kell, hogy jellemezze, hanem a mezőgazdasági, ipari, és infrastrukturális fejlesztéseket is. III

7 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A BKÜ jövedelemtermelő képességének javítására érdekében a turisztikai régió területét hat alrégióra osztottuk, és a teendőket ezekre az alrégiókra lebontva fogalmaztuk meg. Ezen területi egységek elhatárolását az teszi szükségessé, hogy a BKÜ jövedelemtermelő képességének növeléséhez fontos lépések csak úgy lehetnek hatásosak, ha azok nem maradnak meg az általánosság szintjén, hanem valóban a helyi adottságokat figyelembe véve határozzák meg az elérendő célokat és az azokhoz vezető utat. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztési alrégiói Az alrégiókon belül hatékonyabban valósulhat meg a térségek hasonló természeti, infrastrukturális, demográfiai stb. adottságain alapuló összehangolt fejlesztés, illetőleg az egyes térségeken belül szorosabbra fűzhető az együttműködés, az egységesítés, ami jóval hatékonyabb fejlesztési keretet biztosít a térségenkénti specializált célok megvalósításához. A BKÜ területén kialakított hat alrégiót a térképen látható. A Kelet-Balaton térségnek elnevezett 2 alrégió megcélzott turisztikai célközönsége a minőségi turizmust kereső olyan vendégkör, amely keresletében igen választékos, a magas minőségű szolgáltatások iránt nyitott és rendkívül fizetőképes. Ezt a célközönséget nem lehet csupán egy hagyományosnak mondható szolgáltatás magas szintű teljesítésével megnyerni, itt Magyarországon általában nem tipikus szolgáltatások komplex rendszere szükséges. De a szolgáltatások mellett elengedhetetlen az alaposan megtervezett és körültekintően kivitelezett marketing kampány is. IV

8 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Zamárditól Balatonberényig húzódó Déli Balaton-part alrégió jövedelemtermelő képessége növelésének kulcsa a kevésbé tehetős rétegeket kiszolgáló tömegturizmus fejlesztése. Az alrégión belül a Balatonlelléig húzódó keleti részen elsősorban a fiatalokra kell koncentrálni, onnantól nyugatra pedig a családosok kiszolgálására. A mezőgazdasági és ipari tevékenységek az alrégión belül elsősorban mint a turizmust kiszolgáló tevékenységek képzelhetők el, amelyek a turizmuson keresztül realizálódnak és járulnak hozzá a régióban megtermelt jövedelemhez. A BKÜ legdélebbre fekvő, Somogyi alrégiójának jövedelemtermelő képességében is kiemelt szerepet szánunk a turizmusnak, ami eddig ezen a területen nem kapott elegendő figyelmet. A turisztikai fejlesztések tekintetében egyrészt a Balaton-part kínálatát kiegészítő programok kialakítására kell koncentrálni (vízipark, fürdő, horgásztó, kirándulás, borturizmus stb.), másrészt pedig az alrégió önálló turisztikai kínálatát is megteremteni szükséges (falusi turizmus, fürdő- és wellnessturizmus, horgászturizmus, vadászturizmus stb.), ami egész évben vonzerőt jelent a turisták számára. A turizmus mellett a somogyi alrégióban elsősorban a részben meglévő, részben épülő közlekedési infrastruktúrára építve - nagy hangsúlyt kell kapjon a mezőgazdaság és az ipar fejlesztése is, ebben ez a terület jelentősen különbözik a BKÜ többi alrégiójától. A hangsúlyt elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint a mezőgazdasági és faipari termékek feldolgozóiparára, a kézműves iparra és az építőiparra kell helyezni. A mindezt támogató infrastruktúra megteremtése itt kiemelten fontos, a továbbépülő autópálya pedig további lehetőségeket kínál a logisztikai szolgáltatások területén. A Nyugat-Balaton alrégió jövedelemtermelő képességét jelentős mértékben a nyugdíjas külföldi és a tehetősebb belföldi turisták vendégforgalma határozza meg. Az itt termelt jövedelmek növelését a jól szervezett, magas színvonalú turisztikai szolgáltatások fejlesztésével lehet elérni. A külföldi turistákat elsősorban a wellness és rekreációs kezelésekkel kell továbbra is a térségbe vonzani, azonban ezeket ki kell egészíteni a kulturális és zöld turizmus elemeivel. Támogatni kell a bortúrák szervezését, a hagyományőrző kézműves ipar bemutatását és a történelmi városok rehabilitációját. A célkitűzéseknek megfelelően az élelmiszeriparban, a háztáji gazdálkodásban és a kézműves szakmákban várható bővülés az építőipar és a szolgáltatások fellendülése mellett. A Balaton-felvidék alrégió adottságai a minőségi aktív és borturizmus megvalósításának kedveznek leginkább. A Káli-medence, a Balatoni-felvidék és Badacsony a természetjárók és a kerékpárosok kedvelt célpontja, míg a meredek északi part menti községek a csónak-, vitorlás- és jacht-kikötők ideális helyszíne. A turisztikai kínálatnak megfelelően a térség célközönsége meglehetősen vegyes: jó szórakozási lehetőséget találnak itt a kirándulni vágyó családosok, az ínyenc borkedvelők, az elit sportok szerelmesei, és akár az olcsóbb szállásokat kereső fiatalok is. V

9 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP I. Általános demográfiai és infrastrukturális helyzetkép I.1. Területi és demográfiai adatok A BKÜ-be tartozó 164 település területe 3623 km 2, ami az ország területének csaknem 4%-a. A Balaton-tó felülete 600 km 2, partvonalának hossza 235 km. A vízgyűjtő terület nagysága 5775 km 2, a tó fő tápláló vízfolyása a Zala folyó. A Balaton Régió a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. Az üdülőkörzet legnagyobb részét, 48%-át somogyi, 36%-át a veszprémi települések fedik le, a zalai részarány 16%. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. A régió településének gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük, a Balatontól mért távolságuk. A régióban 41 közvetlen partközeli és 123 háttértelepülés (közvetlen vízparttal nem rendelkező település) található ben az ország népességének 2,5%-a élt ebben a régióban. A BKÜ települések állandó lakosainak száma 2002-ben 258 ezer fő volt. Az átlagos népsűrűség 71 fő/km 2. Terület, demográfia, 2002 Partközeli További települések települések BKÜ összesen Ország összesen Terület, km Lakónépesség (év végén), fő Népsűrűség, fő/km Állandó népesség, fő Forrás: KSH A BKÜ települések átlagos népsűrűsége országos összehasonlításban meglehetősen alacsony. A ritka településhálózatú alföldi és Duna-Tisza-közi megyéktől eltekintve csupán Somogy megyében volt alacsonyabb az egy km 2 -re jutó lakosok száma, mint a BKÜ térségében. A turisztikai régió sajátos helyzetéből adódóan ennek legfőbb oka, hogy magas azon üdülő és lakástulajdonosok aránya, akik a nyári időszaktól eltekintve máshol töltik idejüket, és így bejelentett lakcímük is máshol található. A térség demográfiai jellemzőit az is nagyban befolyásolja, hogy a Balaton környékén mindössze 15 város található. A városoktól és a víztől is távol fekvő falvak meglehetősen ritkán lakottak, ami kissé meglepő talán, hiszen Magyarország egyik legnagyobb idegenforgalmi központjáról beszélünk. A BKÜ településeinek nagy részében az elmúlt években folyamatosan csökkent a népesség. Ez alapvetően két részre bontható: egyrészt a természetes fogyás következménye, másrészt pedig a lakosság elvándorlásából adódik. Figyelemreméltó, hogy a városok és 1 Forrás: 1

10 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP vonzáskörzetük kivételével szinte mindenhol negatív vándorlási egyenleggel találkozhatunk. A legrosszabb helyzetben a kistelepülések vannak, itt a legmagasabb az elvándorlás aránya az állandó népességen belül. Ennek ellensúlyozására mindenképp szükség lenne, hiszen középtávon a folyamat a falvak elnéptelenedéséhez vezet. Egyik megoldás a falusi turizmus állam által is támogatott fejlesztése lenne. A községek bevételnövelő intézkedéseinek hatására talán el lehetne érni, hogy az emberek szívesen válasszák lakóhelyül ezeket a településeket. A lakosság korösszetétele kismértékben ugyan, de változott a vizsgált öt évben. Általános tendencia, miszerint az ország öregszik. Míg az aktív népesség és a nyugdíjasok aránya mégha 1-1 százalékponttal is, de növekedett, addig a csecsemők aránya ugyanennyivel csökkent. A 164 település aktív lakossága (18-59 éves korúak) a teljes népesség 60%-át tette ki 2002-ben (1997-ben 59%). A BKÜ települései közül a városokban volt a legmagasabb a évesek aránya a lakosságon belül. A Siófoki, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Tapolcai, Veszprémi és Keszthelyi kistérségekben lévő BKÜ települések esetében 60% felett volt az aktív korú lakosság aránya. Az aktív lakosokon belül a munkanélküliek aránya 2002-ben átlagosan 6,5% volt a BKÜ településein, ami kismértékben meghaladja az országos átlagot. Ugyanakkor megyei összehasonlításban a kedvezőbb helyzetű megyék közé kerül. Az országos átlagot meghaladó érték legfőbb oka az, hogy a BKÜ déli részének peremtelepülésein magasabb a munkanélküliségi ráta. A BKÜ-n belül egyértelműen elkülönülnek az északi és déli oldalon fekvő községek és városok. A térség fejlesztésének és a lakosság körében való népszerűsítésének egyik kulcsa tehát mindenképpen a somogyi településeken található munkalehetőségek bővítése. A turizmus fejlesztését célzó állami projektek számos munkahelyet teremethetnek, illetve az M7-es továbbépítése is kedvező irányba fordíthatja a jelenlegi helyzetet. A megfelelő úthálózat a letelepülő vállalkozások körében valószínűleg növelné a beruházási hajlandóságot a térségben, ami megoldaná a jelenleg hátrányosabb helyzetben lévő somogyi települések munkahely-problémáit. Valószínűsíthető, hogy a jelzett számnál lényegesen magasabb a valódi munkanélküliek aránya, hiszen a tartós regisztráció költséget jelent a munkát keresőnek, így munkahely reményének hiányában nem is regisztráltatják magunkat a járadék folyósításának lejárta után. Ők alkalmi, főleg napszámos jellegű munkákból élnek jelenleg, s maguk is hozzájárulnak a kialakult alacsony bérszínvonalhoz. I.2. Közlekedés A közúti közlekedés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kritikus pontja. A térség turisztikai vonzerejének kihasználásához elengedhetetlen a gyorsforgalmi utakhoz való viszonylagos közelség. A kormányzati közlekedéspolitikai célok alapján a gyorsforgalmi úthálózat 2

11 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP bővítésének hatására a térségen keresztül vezetett cél- és átmenő forgalom növekedni fog, ami jelentős hatással lesz majd az érintett települések környezeti állapotára, különös tekintettel a levegőszennyezésre és a zajterhelésre. A kormányzati tervek alapján a BKÜ déli térségét átszelő M7-es autópálya amely az európai jelentőségű helsinki korridor része (Trieszt-Lvov korridor) 2006-ig további 58 kilométerrel bővül, ami így a turisták számára a Balaton közel teljes hosszában (Balatonszentgyörgyig) lehetővé teszi a déli part gyors közúti elérését. (Ez persze azt is jelenti, hogy a magyar oldalon Letenyéig meghosszabbított M7-es autópályán gyorsabban le lehet érni a konkurens horvát tengerpartra.) Az északi területeken az üdülőkörzet szempontjából nagyobb jelentőséghez jutnak majd az észak-déli összekötő-utak, amelyek bekapcsolják majd a kieső településeket a turisztikai üzletbe. A 2004 áprilisi állapot szerint a kb. 205 km-es balatoni kerékpár körútból kijelölésre került majdnem 104 km kerékpárbarát vagyis kisforgalmú mellékúton kijelölt útszakasz, valamint megépült több mint 100 km önálló kerékpárút. A Balaton Bringakörút hossza, április (km) Megye Önálló kerékpárút Kijelölt kerékpárbarát út Összesen Somogy 25,0 56,0 81,0 Veszprém 60,0 42,8 102,8 Zala 16,3 5,1 21,4 Összesen 101,3 103,9 205,2 Forrás: GKM Turisztikai Fejlesztési Főosztály A jövőbeli bővítéseket illetően az öt éves kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési program szerint a Balaton háttértelepüléseinek bevonása a Balaton körüljárhatóságát biztosító kerékpár körúthoz 2007-ig megtörténik. Az idegenforgalmi szezonra tekintettel a Magyar Államvasutak Rt. nyaranta kedvezőbb menetrendet, és az utóbbi években a Balaton környéki állomások utasforgalmi létesítményeinek korszerűsítésére, felújítására is külön beruházási összeget rendelt (2001-ben 590 millió Ft-ot) ben a felújítási, karbantartási és virágosítási munkákra összesen közel 134 millió Ft-ot fordított a társaság. A MÁV Rt. tervei szerint 2010-ig folyamatosan felújítják az állomásépületeket, korszerűsítik a fűtési rendszereket, az utas-wc-ket, és az önkormányzatokkal együttműködve rendbe teszik az állomások előtti tereket. A Balaton térségében a légi közlekedés lehetőségei még messze nincsenek kihasználva. A BKÜ területén jelenleg öt repülőtér működik és ebből négy repülőtér alkalmas nemzetközi forgalom fogadására is. A Siófok-Kilitin, illetőleg a Sármelléken működő repülőterek kis és nagy gépek fogadására és indítására egész évben alkalmasak, de a tapolcai repülőtér kereskedelmi repülőtérré nyilvánítása is folyamatban van. A BKÜ területrendezési tervében megtartásra és fejlesztésre javasolt a szentkirályszabadjai közös katonai és polgári 2 Forrás: MÁV Rt. Közkapcsolati Igazgatóság 3

12 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP hasznosítási repülőtér is. A balatonkeresztúri repülőtér séta-, sport- és műrepülésre, oktatásra, tréningre ad továbbá lehetőséget. A repterek kihasználatlansága fokozatosan növekszik: a KSH adatai szerint pl. a sármelléki repülőtér éves forgalma 1997-ben alig haladta meg a 8 ezer főt, 2002-ben már közel 15 ezer, 2003-ban pedig már mintegy 23 ezer utast fogadott. A regionális repülőterek államilag is ösztönzött fejlesztése elsősorban az infrastrukturális feltételek javítását és a reptéri szolgáltatások színvonalának emelését szolgálják (a szilárd burkolatú futópálya építését, kulturált utasforgalmi épület, valamint közutak, illetve a vasúti kapcsolat kiépítését stb.), amelyek egyben logisztikai fejlesztést is jelentenek, mivel e bázisokon biztosítható a régió gazdasági tevékenységének kapcsolata a szállítási hálózatokkal. A repülőterek térségében logisztikai központok és ipari parkok létesülhetnek. Egyéb kapcsolódó beruházások összességében pótlólagos tőkebevonást eredményezhetnek, vállalkozásélénkítő hatásuk érzékelhető, ezért felgyorsíthatják és felerősíthetik a működő tőke térségbe áramlását. Az országos repülőtér fejlesztési tervben a debreceni és a ferihegyi mellett a sármelléki reptér fejlesztése szerepel nemzeti szinten is kiemelt ügyként. 3 Hárommillió euró tőkével jön létre az a részvénytársaság, amely fejleszti és üzemelteti a zalavári és a sármelléki önkormányzat tulajdonában lévő sármelléki repülőteret. A most alakuló vegyesvállalat a beruházási program első - várhatóan jövőre kezdődő - ütemében mintegy egymilliárd forint értékű beruházási programot valósít meg. Ennek keretében többek között egy új utasforgalmi terminál, valamint egy korszerű - a gépek éjszakai fogadására is alkalmas - leszállító rendszer is kiépül az egykori szovjet légibázis területén. A 2500 méter hosszú kifutópályával rendelkező, szinte bármilyen típusú repülőgép fogadására alkalmas légibázis működtetése évente várhatóan mintegy 200 millió forintba kerül majd. A gazdaságos üzemeltetés érdekében az utasszámot a jelenlegi évi 30 ezerről rövid időn belül 100 ezerre kívánják növelni. (Forrás: Napi Gazdaság, július 15.) A csak helyi érdekek kiszolgálása érdekében működtetett repülőterek közül amelyek fejlesztését és működtetését a gazdasági minisztérium álláspontja szerint saját önkormányzati, kistérségi vagy vállalkozói forrásból kell megvalósítani a Siófok-Kiliti repülőtér található még a BKÜ területén. A kisebb repülőterek fejlesztése az adott térségben található nagyvállalatok érdeke is lehet, így további magáncégek hozzájárulása is várható a tervezett beruházások megvalósításához. A magántőke bevonását ösztönözheti a fapados társaságok forgalmának növekedése is. Véleményünk szerint azonban a vidéki repterek többlet-forgalom generálása nem lesz erőteljes, hiszen a nyugati nagyvárosoktól eltérően a fapados járatok a fővárosba, Ferihegyre is érkeznek, ezért pl. a sármelléki vagy a siófoki repterek az egyébként is kimondottan ebbe a régióba utazó külföldi turisták számára adnak csak alternatív beutazási lehetőséget. Valószínűbbnek látszik az, hogy az érkező külföldi turisták a buszos beutazások rovására fogják kihasználni a reptereket. A balatoni hajózásnak turisztikai céljai mellett jelentős szerepe van az északi és déli part közlekedési kapcsolataiban. A hajóforgalom 21 közforgalmi- és két kompkikötőt használ, ezek többségében vitorlások is kiköthetnek. Menetrendi járatokon kívül zenés sétahajók, és 3 Forrás: GKM 4

13 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP igény szerint rendezvényhajók is indulnak. Szántód és Tihany között közlekedő 4 komp az év 9 hónapján keresztül biztosítja a gépjárműátkelés lehetőségét a tavon. A Balatoni Hajózási Rt. üzemelteti a Balaton egyetlen vitorlás-kikötő láncát, mely jelenleg 10 nagyobb kikötő (Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Badacsony, Balatonfüred, Keszthely, Szigliget) közel 1400 helyével szolgálja a vitorlázás szerelmeseit. A férőhely-kapacitások bővítésére pl. Balatonfüreden több 100 milliós beruházás fog várhatóan még az idén megvalósulni, amely fejlesztés után a térség az európai versenyvitorlázás jelentős helyszínévé válhat. Az üdülőkörzetbe a vendégek többsége személygépkocsival érkezik, de az itt élő lakosság mindennapi közlekedési eszköze is az autó. A magyarországi személygépkocsi-állomány ezer lakosra jutó nagysága, (db) Megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Magyarország Forrás: KSH A megyei szintű statisztikai egységekkel összevetve a balatoni települések személygépkocsi-ellátottsága mindkét évben előkelő helyet foglalt el (1997-ben a 2., ben sorrendben a 3.) és csak a központi régió településein regisztráltak magasabb ellátottságot. I.3. A vonalas infrastruktúra, ill. ingatlanállomány A magyar nemesség már a XVIII. században felfedezte a Balaton északnyugati részének kellemes vidékét, mely rövidesen a társasági élet egyik kedvelt központja lett. Sorra épültek a hangulatos kastélyok, villák és kúriák. A szélesebb rétegek körében a XIX. század második felétől hódított a tavi fürdőzés. A trianoni békeszerződés megkötése után pedig az elveszített tengeri és hegyvidéki üdülőhelyek vendégkörét a Balaton igyekezett kárpótolni. Az 1950 és 1970 közötti időszak bezártságában pedig az egyik legkedveltebb üdülőterület volt a tó és környéke. 4 Mindezekből adódóan a balatoni ingatlanállomány meglehetősen vegyes összképet ad. A gyakran nem téliesített nyári lakok mellett a nyolcvanas-kilencvenes években megjelentek a kifejezetten szálláshely-kiadás céljából épített nagyobb lakóterületű, rendezett üdülőingatlanok. A külföldiek ingatlanvásárlása az utóbbi minőségű, illetve a luxus kategóriájú ingatlanokra irányul. 5 Az ingatlanok területi elhelyezkedése alapján a Balaton északi részén összességében nagyobb alapterületű, jobb és értékesebb az ingatlanállomány A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben /Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht./ - Balatonfüred,

14 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP A vízhiány, a rövid szezon és a turisták elfordulása a Balatontól az elmúlt néhány évben nagy nyilvánosságot kapott, s a lehető legrosszabbul jött a tó ingatlanpiaca szempontjából is. A kínálati árak ennek ellenére magasan maradtak és emiatt kevés üzletet is kötöttek az elmúlt időszakban. Ami eladható, az vagy a víz mellett van, vagy - az északi parton - szép kilátással rendelkezik a tóra. Az árak nemigen változnak Budapesttől távolodva, a déli parton Zamárdi, illetve Siófokon az Ezüstpart drágább kicsit. Hasonló volt a helyzet az egész évben sok turistát vonzó Keszthely és Hévíz környékén, azonban itt is túl gyorsan épült túl sok apartmanház, ami kínálati nyomáshoz vezetett. 6 A turisztikai forgalom stagnálása csak részben oka az ingatlanpiac pangásának. Az üdülőtulajdonosok között megfigyelhető a generációváltás is. Még mindig nehéz kiadni az ingatlanokat azok minőségi állománya miatt, a fiatalabb generáció viszont már nem akar üdülőt venni sem saját, sem befektetési célra. Ráadásul a külföldi érdeklődők akik számára megfizethetők az igényesebb balatoni ingatlanok is kevesen vannak és/vagy más (pl. infrastrukturális, szolgáltatási) problémák miatt nem a Balatonban gondolkodnak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet lakásállomány-változásának dinamikáját az elmúlt években az országos átlagnál több mint kétszer magasabb növekedési ütem jellemezte, ugyanakkor a növekedést egyértelműen a partközeli települések generálták végén a magyarországi lakásállomány 2,6%-a a BKÜ területén volt található. A Balaton térségi lakásállomány és változása, (db) /2000 Partközeli települések a) ,8% További települések a) ,0% BKÜ összesen a) ,7% Magyarország összesen a) ,2% Forrás: KSH; a) A február 1-i népszámlálás adatai. A laksűrűség tekintetében (egy lakásra jutó állandó lakosok száma) is kedvező helyzetűek a Balaton térségi települések, hiszen jóval országos átlag alatti mutatószámmal rendelkeznek. Normális eloszlásúnak feltételezve a lakóingatlanok négyzetméter szerinti állományát, illetőleg eltekintve a területileg eltérő ingatlanpiaci áraktól, azt mondhatjuk, hogy a BKÜ területén az országos átlaghoz képest kedvezőbb az egy főre jutó lakótér nagysága és feltételezhetően országos átlag feletti az egy főre jutó ingatlan-vagyont nagysága is. A lakástulajdonosok túlnyomó része helyben lakik, míg az itt lévő üdülők jellemzően a Balaton üdülőkörzetében kívüli lakosok tulajdonában vannak. 6 Forrás: Figyelő, Balatoni ingatlanpiac új hullám?, május 15. 6

15 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP A Balaton térségében az év során épített üdülőingatlanok száma, (db) Partközeli települések További települések BKÜ összesen Magyarország összesen Forrás: KSH 1997 és 2002 között 1356 üdülőingatlanra adtak ki használatbavételi engedélyt a BKÜ területén, ami a vizsgált időszak alatt kiadott összes engedély 21,4%-át jelentette. A vizsgált időszakban a BKÜ területén használatba vett üdülőegységek 96%-a a partközeli településeken található, ahol évente átlagosan 3%-kal nőtt a használatba vett üdülőingatlanok száma. A KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 164 településén az üdülésre használt ingatlanok száma 72 ezer, ami 27%-a az egész ország területén lévő összes üdülőingatlannak. Az év során épített üdülőingatlanok állandó lakosra jutó száma, (db) Megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 14,19 7,08 Magyarország 1,4 0,9 Forrás: KSH A lakások minőségét, a lakosság komfortérzetét jelentős mértékben befolyásolja a vonalas infrastruktúra kiépítettsége. A vezetékes energiahordozók esetében a gázvezetékkel ellátott települések aránya a partmentiek esetében 100%, de a távolabbi települések esetében is magas arányú (90,2%). Az országos átlag 88%. A vízvezeték-hálózat és az áramellátás az üdülőkörzet minden településén kiépített és biztosított. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége azonban még hiányos ben a partközeli települések 79%-a, a távolabbi települések 20%-a rendelkezett közcsatornával. A Balatoni szennyvízrégiókban 2002-ben a közműolló összesen 57%-os volt, amit a csatornahálózat fejlesztése nélkül 85%-ra lehetne növelni (forrás: Balaton Fejlesztési Tanács). Így tehát a települések - összhangban a évi CXII. tv. (ún. Balaton Törvény) előírásaival (9. (3) Az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.) egyelőre kapacitáskorlátok nélkül csatlakozhatnak a meglévő csatornahálózatra. A regionális tervek szerint 2005-ig befejezik a Balaton körüli szennyvízcsatorna-hálózat gerincvezetékének építését, még az idén új szennyvíztisztító telepet kezdenek építeni Balatonfüreden, bővítik a keszthelyi szennyvíztisztítót. Három új hulladéklerakó helyet 7

16 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP építenek a tó környékén az ISPA-pályázat segítségével: ez összesen 682 települést, több mint egymillió lakost érint. Az új rákötések mellett mára egyre aktuálisabbá válik a víz- és szennyvíz-hálózatok csővezetékeinek részleges, illetve teljes felújítása. A vízbázisok védelemére a térségben intézkedési tervek készültek, amelyek a vízforrások és a vízellátók megfelelő minőségét garantálják. A vezetékes alapinfrastruktúra felújításának, rekonstrukciójának növekvő szükségességét a helyi vízművek is időben felismerték. A Balaton környékén a tavalyi évben tapasztalható víz- és csatornaszolgáltatási díjak emelkedéséért cserébe a szolgáltatók a színvonal javulását ígérik, amely a vízminőségben, a hálózatok alaposabb karbantartásában mutatkozik majd meg. A többletköltségek egy része az uniós elvárásoknak megfelelő minőségjavítások miatt is felmerül: a korábbinál behatóbb laborvizsgálatnak kell például alávetni az ivóvizet. A Dunántúli Regionális Vízmű Rt. információi szerint 2003-ban befejeződött a balatonfüredi felszíni vízmű belső csővezetékeinek rekonstrukciója és az ottani ivóvízhálózat tisztítása. Végeztek a felújításokkal Révfülöpön és Balatonalmádiban. A révfülöpi ivóvízvezeték felújítása garantálja a nyirádi víz biztonságos kitermelését. Folyamatban lévő, tervezett beruházások: Balatonalmádi Vörösberényben 500 köbméteres víztározó medence építése, rekonstrukciót terveznek a Tihany-Gödrös-Diós-Lepke-sor közötti ivóvízvezetéken, Alsóörsön és Balatonalmádiban. Tervezett rekonstrukciók: a Balatonfüred felszíni víztisztítómű klór-dioxid-adagolójánál, Balatonszepezd Kisfaludy utca ivóvízhálózatánál, Révfülöpön több utcában levő ivóvízvezetéknél. Balatonalmádban, Balatonfüreden, Balatonszepezden is folyamatosan korszerűsítenek. Probléma az átalánydíjas fogyasztóknál a mérőórák felszerelése, a vízdíjtartozások behajtása, a közületi idényes fogyasztók ellenőrzése. A balatonfűzfői szennyvíztisztító telep a hozzá kapcsolódó regionális rendszerrel (VI. régió) lehetővé teszi, hogy Tihanytól ide kerüljön a partszakasz nyers, illetve tisztított szennyvize. A tisztított szennyvíz befogadója a Séd patak. Révfülöpön és környékén fokozatosan épül ki a regionális szennyvízhálózat. Mivel a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton, a szennyvíz-tisztítók bővítése, korszerűsítése során korszerű tisztítási technológiát építettek ki. A telepeken keletkező szennyvíz iszapját a mezőgazdaság jól hasznosítja. 7 I.4. Vízminőség és környezeti állapot A Balaton természeti adottságai révén biztosított pihenési, üdülési lehetőségekre a rohamos urbanizáció, az intenzív mezőgazdaság, az ipari tevékenység, a turizmus hasznos és káros irányban egyaránt rányomta bélyegeit, mely a flóra és a fauna, vagyis a tó biológiai struktúrájának egyre rohamosabb megváltozását okozták. Napjainkra szinte teljesen körbeépült a tó, jelentősen lecsökkentve a megmaradt természetes partszakaszokat, eltűntetve a nádasokat. A Balaton vizét a 20. század második felében meginduló üdülőingatlan-építéseinek és a tömegturizmus következtében olyan szennyezési terhelés érte, amelynek csak a részleges felszámolása is milliárdokat emészt föl. Egyre-másra emelkedtek a tájtól idegen épületek, az önkormányzatokat pedig a szorító pénzhiány a külterületek átminősítésére kényszeríti. Az eddig kevésbé érdekes, érintetlenebb háttértelepülések is egyre inkább az üzleti érdekek áldozataivá válnak. 7 8

17 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP A Balaton természeti és idegenforgalmi értékét valamint szerepét a tó vízminősége határozta, illetve határozza meg. A Balaton vízminősége a nyolcvanas-kilencvenes években rendkívül kedvezőtlen képet mutatott. A Keszthelyi öbölben megindult eutrofizáció fokozatosan átterjedt a tó teljes területére, az algák mennyiségére jellemző a-klorofill értékének maximuma mindenütt meghaladta az OECD által javasolt határértéket. A kormányzat ben újra határozatban szabályozta a tó megmentése érdekében szükséges elsődleges feladatokat. Határidőhöz kötve ténylegesen meghatározták az egyes tárcák és önkormányzatok feladatait a Balatoni Intézkedési Tervként ismert programcsomagban. Az eddigi intézkedések folytonosságát biztosító egységes szemléletet tükröző az érintett tárcák és az önkormányzati feladatokat részletező munkaterv kialakítása, amely biztosítja a Balaton vízminőségének olyan mértékű javítását, hogy a természeti értékek, az üdülés, a fürdőzés és az ivóvízszennyezés veszélyeztetése semmilyen körülmények között ne következzék be. A kitűzött célokat az 1049/1994. (VI.29.) Kormányhatározat az intézkedési program folyamatos megvalósításával 2010-re tervezte elérni. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény előírásaival összhangban az Országgyűlés a 83/1997. (IX. 20.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP), majd 2002-ben az NKP-II-t, amelyek folyamatosan kiemelten kezelik a Balatonnal kapcsolatos feladatokat. 8 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének jóváhagyásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló, 2000-ben elfogadott törvény a kiemelt üdülőkörzet területére és ezen belül a partközeli településekre általános érvényű előírásokat és övezeti szabályozási előírásokat határoz meg. A törvény közvetett céljai közül ki kell emelni a szennyvízcsatornázás kérdését. A települések beépítésre szánt területén a szennyvízcsatorna-hálózat megléte, illetve az arra történő rácsatlakozás függvényében engedélyezi a törvény az építkezéseket. A vízminőség javulhat, ha egyre kevesebb a Balatonba jutó szennyeződés. A Balaton vizének rendszeres vizsgálata 79 mintavételi helyen történik, ebből 10 a nyílt vízen, 19 a strandokon és 50 a tó befolyóárkain. A vizsgálatok során 30 vízminőségi jellemzőt elemeznek. Az idegenforgalmi szezonban a vizsgálatok heti rendszerességgel zajlanak, öt vízminőségi osztályt alapul véve. Az utóbbi években a szakértők folyamatos javulást állapítottak meg, a tó egészét fürdőzésre alkalmasnak minősítették. A legutóbbi A Balaton és a Velencei-tó Vízminőségi Tájékoztató Rendszere keretében augusztus 25-én végzett vizsgálatok szerint a Balaton vízminősége a tájékoztatási rendszerbe bevont 28 strand vizsgálati eredményei alapján összességében megfelelőnek tekinthető. A 28 állami monitoringba tartozó strand közül 7 a kiváló, 19 a megfelelő minősítési kategóriába tartozott, és 2 strand esetében ismételt vizsgálat volt folyamatban. A Balaton vizében az algák számának növekedése kisebb mértékben volt tapasztalható, és az időjárás alakulását figyelembe véve további szaporodásuk is ilyen kisebb mértékben volt várható. (lásd Melléklet: A Balaton strandjainak fürdővízminősége, augusztus 25.) 8 9

18 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP Mintegy külső kontrollként az elmúlt tíz évben az ADAC Sommerservice (Német Automobilklub nyári tájékoztató szolgálata) is végzett méréseket az európai üdülőrégiók fürdővizeinek állapotára vonatkozóan. A szervezet a begyűjtött adatokat az Európai Unió fürdővizekkel kapcsolatos irányelve alapján dolgozza és értékeli ki. Ez irány- és határértékeket állapít meg a baktériumokra vonatkozó paraméterekkel kapcsolatban. Ha ezek az értékek megfelelőek, a vízminőség jónak vagy kiválónak értékelhető. A határérték túllépése esetén azonban az adott vízterület fürdésre alkalmatlannak minősül. A szolgálat a vízminőség megállapítása mellett a strandok állapotát is véleményezi. Magyarországon a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó üdülőkörzetében vesznek mintát a szakértők ban 36 balatoni üdülőhely 102 strandján 502 mintavételt tartottak az ADAC munkatársai az ÁNTSZ közreműködésével. 416 minta kiváló, 78 pedig megfelelő minősítést kapott, de a többi strand vizét is megfelelőnek találtak. Az értékelések elmúlt években a víz minőségét folyamatosan jónak értékelték. (Csak a jó és kiváló között mozgott a vízminőség értékelése.) Az algakoncentráció alapján is jónak mondható a vízminőség; a változékony időjárás miatt sem vált hipertróffá, vagyis nem tartalmazott feleslegesen sok növényi tápanyagot. A szolgálat a strandok általános állapotára vonatkozóan is végzett vizsgálatokat. A többség jó minősítést kapott, ám a kiváló kategória eléréséhez több feltétel is hiányzik. Ilyen a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, a vizesblokkok magas színvonalú higiéniájának biztosítása, vagy a többnyelvű vendégtájékoztató táblák jelenléte. Ami nagy hiányosság: a strandok döntő többségénél nincs lehetőség arra, hogy mozgássérültek is belemehessenek a vízbe. Hiányzik ugyanis a speciális blokkok, így például a hidraulikus liftek kiépítése. A jelenlegi kedvező vízminőségi helyzet elérésében nagy szerepet játszottak a Balatoni Limnológíai Kutatóintézet kutatói, akik időben felismerték a Balaton vízminőségének romlását, feltárták annak okait és sikeres javaslatokat tettek a víz állapotának javítására. Ez a foszfor és nitrogén vegyületek arányának csökkenését jelenti, mely azért fontos, mivel mennyiségük növekedése adott esetben az algák és vízinövények tömeges megjelenését vonja maga után. Az elmúlt években nagy sajtóvisszhangot kavart vízszint-problémával kapcsolatosan vízügyi szakértők véleménye szerint nincs szó környezetvédelmi vagy vízügyi problémáról. A teljes víztömeghez képest csak kevés hiányzik a tóból, ennyi a Balaton egészségét nem veszélyezteti. A vízpótlás alapvetően a parthasználók, az idegenforgalomból élők érdekeit szolgálná. A kánikula, illetve az alacsony vízállás ellenére a vízminőség az elmúlt években is jó volt, emiatt nem lenne szükség vízpótlásra. A vízszintcsökkenés egyelőre a tó ökológiai rendszerét sem veszélyezteti, sőt például a nádasnak kifejezetten jót tesz az időszakos vízhiány. 10

19 ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP A Balaton vízminőségének javításában fontos lépés volt a közcsatorna-hálózat fejlesztése, a parti sáv csatornázása és a strandok vizesblokkjainak kialakítása, korszerűsítése is, ami szintén jelentős környezeti tehertől szabadítja meg a tavat. A tó környezeti állapotának közvetett meghatározója a keletkezett hulladék kezelése is. A KSH adatai szerint a BKÜ területén a hulladékelszállítás 10 településen nem megoldott, melyből egy a partközeli. A partközeli településeken 146 ezer, a többi településen pedig 49 ezer tonna szilárd hulladék került elszállításra a évben. A hulladékkezelési programban új elemként jelentkezik, hogy az uniós tagsággal járó kötelezettség alapján a hulladék 80%-át újra kell hasznosítani, illetve komposztálással vissza kell juttatni a természetbe. A természetvédelmi szempontok is egyre erősebben érvényesülnek a térségben. Hosszú várakozást követően az 1997-ben felavatott, mintegy 57 ezer hektáros Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik a szennyeződésekre különösen érzékeny élővizek és azok környezete is. Ennek szellemében védelmet élveznek a még megmaradt nádas-sásos partrészek, a legféltettebb öblök, s a környező vízgyűjtő területek. A fokozottan védett részek kivételével, ahol semmiféle gazdálkodás nem folyhat, ösztönzik a természetkímélő, a táj adottságaihoz alkalmazkodó, hagyományos gazdálkodás fenntartását és fejlesztését. A nemzeti park területéhez tartozik a Tihanyi-félsziget, a Balaton-felvidék kismedencéinek botanikailag értékes láprétegei (Pécselyi-, Káli-, Tapolcai-medence), a Tapolcai-medence vulkáni hegyei, a Káli-medence, a Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátuma és nádrengetege, és ezen térségekhez kapcsolódóan a sajátos szőlőkultúra, a legeltető állattartás, a népi építészet és a jellemző faluképek. 9 9 Tihanytól a Kis-Balaton mocsárvilágáig /MA&HOLNAP Területfejlesztési és környezetvédelmi folyóirat/ I. évfolyam 2. szám, 11

20 A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET GAZDASÁGI HELYZETE II. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdasági helyzete II.1. Bevezető Ebben a fejezetben a BKÜ térség vállalati szektorának tevékenységről adunk általános képet. Megvizsgáljuk, hogy mely ágazatok a meghatározók a különböző hatékonysági és eredményességi mutatók alapján, illetve rámutatunk arra, hogy ezek mutatók 2002-re, hez képest, milyen mértékben változtak. Ezt követően a BKÜ egészét a megyei területi egységekkel hasonlítjuk össze. A Balaton térségét Rechnitzer János tipológiája olyan térségtípusnak tekintik, ahol olyan gazdasági erőforrásokat, tevékenységeket összpontosítanak, amelyek fogékonyak az újdonságokra, azok alkalmazására, terjesztésére, illetve közöttük szoros egymásrautaltság, kölcsönös feltételezettség, serkentő kapcsolat alakult ki. A lakosság egy részében jelentős vállalkozói ismeret, tapasztalat halmozódott fel, amelyhez kedvezőbb jövedelem, magasabb tőkefelhalmozás párosul. 10 A kedvező környezeti, gazdasági adottságok ellenére a térséget duplán is érintette a piacgazdaságra való átmenet sokkhatása, amelyet még máig sem tudott teljesen kiheverni. Egyik oldalról idegenforgalmi oldalról a határok megnyitásával, a külföldre irányuló egyszerűbb utazási lehetőségekkel a Balaton elvesztette korábban a nyugat- és kelet-német beutazó turizmusban ( találkozási pont ) és a belföldi turizmusban elfoglalt kedvező helyzetét. Másik oldalról a gazdaság strukturális átalakulása nyomán a TSZ-ek és azok mellékiparágainak megszűnésével és a számos a mezőgazdaság számára korábban komoly keresletet jelentő keleti felvevőpiac eltűnésével a Balaton térségének gazdasága is jelentős problémákkal nézett szembe. A 2000-es évek elején a helyzet a mezőgazdasági területeken nem sokat változott. A somogyi térségben átlagon felüli a tőkehiány, alacsony az eszközpark színvonala. Ezzel szemben az északi területek jobban alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez alapvetően a természeti potenciálok (borgazdaságok) és kulturális örökségek kihasználása révén. Az egyértelmű idegenforgalmi adottságok mellett a Balaton térség számára kiváló fejlesztési lehetőségek adottak a szőlészet-borászat, fafeldolgozás, az egyedi bútorgyártás, a biogazdálkodás és a szállítás, szállítmányozás, logisztika területén. (A fejlesztési célkitűzésekről részletesebben a későbbi fejezetekben szólunk.) 10 Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet átalakító innovációk. /Rechnitzer János/ - Győr,

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Készítette: Dr. Király Eszter Gazdasági vezető Budapest, 2013. április Tartalomjegyzék I. A Magyar Úszó Szövetség mint Kiemelten közhasznú egyéb szervezet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben

Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben A Balatoni Hajózási Zrt. vitorláskikötı beruházásai Siófok, 2007. november 27. A Balaton egyetlen vitorláskikötı lánca

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben