Tanmenetjavaslat VILÁGJÁRÓ. címû 5. osztályos irodalomtankönyvhöz

Átírás

1 Tanmenetjavaslat a VILÁGJÁRÓ címû 5. osztályos irodalomtankönyvhöz 1

2 Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program általános iskola 1 8. osztály 5 osztályos része Írta: dr. Széplaki György Szerkesztõ: dr. Vilcsek Béla Tördelés: Szücs Bt. Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes dr. Széplaki György ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. 2

3 AJÁNLÁS Dr. Széplaki György Dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ címû ötödik osztályos irodalomkönyve használóinak (Ismertetõ az integrált anyanyelvi és irodalmi program /1 6. osztály/ tankönyvcsomagjának elkészült darabjáról) Az ELTE Tanárképzõ Fõiskolai Kar oktatói vagyunk. Munkaterületünk szerint a szakmódszertan, az irodalomelmélet és az irodalomtörténet mûvelõi. Jól ismerjük a mai iskolarendszer ezen belül, az általános iskola mindennapi gondjait, az ott tanítók problémáit. Fõiskolai oktatói és tudományos munkánk mellett dolgoztunk már több tankönyv létrehozásán és tantervírásban is. Napi munkánk és a továbbképzések során élõ kapcsolatban vagyunk gyakorló pedagógusokkal, de megvan az általános iskolai korosztályban folytatott sokéves tanítási gyakorlat tapasztalata is. A tankönyvünk egyrészt a hagyományokat igyekszik követni, másrészt törekszik az újításokra, frissítésekre. Ez egyaránt jellemzõ a gondosan választott és részletesen kidolgozott, illetve a Szöveggyûjteményben a feldolgozásra felkínált mûvekre, szövegekre. Tartalmában még ott is, ahol látszólag nem új (mítoszok, mondák, mesék) a szaktudomány mai állásának megfelelõ fogalomhasználatra, könnyen érthetõ és megtanulható definíciókra törekedtünk. A könyv az elméleti ismeretek elmélyítésére jó lehetõséget ad. Teszi ezt a tanári segítséggel megoldható, de az önállóan is értelmezhetõ, viszonylag tiszta példák sorával, újabbak elemeztetésével. Az itt kínált gazdag példatárral a tankönyv a címében megadott világjárás -ra is módot ad. A könyv a mai tudományos felfogás szerinti egységes, áttekinthetõ rendszerben tanítja az ún. kettõskép -eket. Egyértelmûvé teszi a származtatásukat. Világossá lesz az összefüggés a metafora és a hasonlóságon alapuló képek, a megszemélyesítés és a hasonlat között. Tehát könnyebben felismerhetõ, megérthetõ és megtanulható. Ugyanakkor segíti a gyermeki kutató-kíváncsi kérdések megválaszolását: miért szép, mitõl szép, miért tetszik nekem? Úgy véljük, a késõbbi, magasabb szintû elméleti ismereteket is eredményesen lehet majd ezekre az alapokra építeni. A könyvben található mûelméleti alapok, a mûnemek és a mûfajok itt megjelenõ formái teljesebben, részletesebben a felsõbb évfolyamokban tanítandók. A tankönyv jól áttekinthetõ Fogalomtára az ötödik osztályban feltétlen szükségesnél magasabb szintû. Ez a használatban nem okozhat gondot, sõt inkább elõnyösnek mondható, mert így a tankönyv egészében is magában hordozza a továbbfolytatás és az elmélyítés késõbbi lehetõségeit. A tankönyv hagyományos tananyaga: A mítoszok világában a teremtésmítoszok kaptak nagyobb hangsúlyt. A bibliai teremtéstörténet, a Kalevala mellett néhány kisebb, de tõlünk távoli nép világába enged betekintést a válogatás. Fontos, hogy míg az elméleti megközelítés viszonylag zárt, kész tudást ad, az olvasnivalók tekintetében a bõséges, színes kínálatra mutattunk rá. A mondákat szép elméleti rendben sorakoztatja fel a hosszabb fejezet, a kiemelt feldolgozások viszont a magyar mondakincs két jelentõs körét mutatják be gazdag anyaggal (csodaszarvas, Mátyás király). Figyelemre méltó ez a gazdagság különösen a csodaszarvas témában, amelyben napjainkig ível a sor. Az így teremtett tematikai egységben jól megférnek egymás mellett a krónikákból vett részletek, a román népballada, Arany János remeke, Nagy László költeménye és Bella István 1996-os színpadi játékának áradó költeményei. A meséknél a korábbi ismereteket összegeztük az elméleti anyagban. A tanári szokásoknak megfelelõen ezek hagyományosan rendezhetõk. Igyekeztünk tipográfiailag is jól kiemelni a megtanulandó szövegeket. Ezt a módszert követjük a tankönyv többi részében is. A mûvek és szerzõk sorából csak ízelítõül: a népmesék különbözõ válfajai, az írók által feldolgozott mesegyûjtemények darabjai, mûmesék (Andersen, Puskin), állatmesék a klasszikusok tollából, Örkény István meselevelei stb. 3

4 A legrégebbi és legszebb hagyományt követjük Petõfi Sándor János vitézének feldolgozásával. Úgy gondoljuk, a nagyobb egységekbe kapcsolt feladatsorai és elméleti ismeretei már egyszerû megoldásukban is lehetõséget, módot adnak több gyakorlati ismeret elsajátítására és a tanításban, tanulásban nélkülözhetetlen módszer megismerésére. A több mint harmincféle feladattípus darabjait pedig nem az egyetlen lehetséges megoldásnak szántuk, inkább ösztönzésnek hasonlók alkotására. A mû módszeresen épített tankönyvi feldolgozása így sem zárja ki az egyéni megoldású ütemezést. A János vitéz fejezeteit kisebb egységekben is lehet tárgyalni, a nagyobb tömbökben jelentkezõ elméleti anyag pedig természetszerûen kínálja a felbontás/összegzés kézenfekvõ didaktikai mûveleteit. Diákok és tanárok által kedvelt A Pál utcai fiúk. Feladatsoraiban az olvasóvá nevelés gazdagon motivált, eredményre törekvõ példáit igyekeztünk felsorakoztatni. A nem hagyományos anyagból a mûvek részletezése nélkül is érdemes a szerzõket felsorolni: Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezsõ, Gelléri Andor Endre, Déry Tibor, Örkény István, Heltai Jenõ, Karinthy Ferenc, Bella István stb. A költõi képekhez adott elemzendõ példákban pedig még tucatnyi alkotó szerepel egy-egy verssel vagy részlettel. Rajtuk kívül még újabbakkal lehet találkozni a Szöveggyûjteményben. A különben az átlagosnál is kisebb terjedelmû könyvnek ebben rejlik a gazdagsága: nem kíván egyetlen, mindent tartalmazó olvasmánya lenni az ötödikeseknek, de szélesre nyit egy ablakot, ahonnan sok mindent, és fõleg messzire lehet látni. Az irodalom tantárgyra háruló sokirányú elvárásnak, amely a hamarosan hatályba lépõ NAT-ban is megfogalmazódik, a tankönyv megpróbál maradéktalanul megfelelni. Elsõsorban azzal, hogy az alaptantervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez igyekszik a segítséget mindenben megadni a tanárnak és a tanulóknak. Egy-egy területen persze ezt egészében csak akkor teljesítheti pl. a szövegszerkesztés és a köznapi kommunikáció gyakorlati feladatainál, ha ezek az anyanyelvi órákon (reményeink szerint más órákon is) folytatódnak a szûkebben vett tantárgyi(nyelvi) anyag lehetõségeinek, kívánalmainak megfelelõen. A tankönyv felépítésbeli és koncepcionális sajátosságai: A történetmondás különbözõ formáinak megismertetését tûztük ki célul. Az ötödik osztályban ez alkotja a törzsanyagot. S mert mindez szerencsésen találkozik a korosztály természetes érdeklõdésével is, így alakult a mítosz, monda, mese János vitéz felépítése, majd a regény (A Pál utcai fiúk), a kisregény, a novella és a rövidtörténet (egypercesek) következnek. Ez a felépítés véleményünk szerint jól szolgálja az áttekinthetõséget, a taníthatóságot. Mégis a legnagyobb szolgálatot az olvasóvá nevelés ügyének akartuk tenni, mert módot adunk az egyes mûfajok megismerésére, idõt engedünk az elmélyülésre, az olvasói élmények feldolgozására. Ugyanakkor a választott mûvek segítségével eredményesen taníthatók lesznek a poétikai alapismeretek is. A tankönyv koncepcionális egysége érdekében a lírai költeményeket egészen új helyzetbe, megvilágításba tettük. Számuk bõséges, de nem alkotnak egységes fejezetet, még Petõfi költészetét sem reprezentálják kiválasztott költeményei. Az õ életmûvét elsõsorban a János vitéz képviseli, míg a Szöveggyûjteményben található lírai mûvei kiegészítik, árnyalják a János vitéz költõi világát. A többi lírai alkotást látva, kiviláglik a szándékunk: azokat a verseket gyûjtöttük egy csokorba, amelyekben a gyerekek könnyen felfedezik a történetet (A szegény kisgyermek panaszai, a Tücsökzene darabjai), másrészt olvasgatásra, gyönyörködésre, megtanulásra is alkalmasak (Nagy László, Bella István és mások versei). S bár ezek a versek a Szöveggyûjteménybe kerültek, ez nem akadályozza bármilyen típusú feldolgozásukat. Akár önálló egységként is taníthatók. A Szöveggyûjtemény szerkesztési elve azonos a fõrésszel, így a benne található mûvek értelmezhetõk kiegészítõ anyagként is. Ezt sugallja a feladatokban megjelenõ módszer: egy-egy mûvet meghív a Szöveggyûjteménybõl a fõrész anyagának feldolgozásához. Így teszünk, amikor egyéni olvasmánynak vagy önállóbb, magasabb szintû feladatnak ajánljuk az ott található szövegeket vagy a velük végzett elemzéseket, összehasonlításokat. A Szöveggyûjteményben is van képanyag, így a tankönyv szabadságot ad a tanárnak a más sorrendû, koncepciójú feldolgozásra, s nem bünteti az ötödikes gyerekeket csupasz szövegek tanulmányozásával. 4

5 Az irodalomtörténeti szemléletet a tankönyvben nem az idõrendben valósítottuk meg nem is lehet cél az ötödik osztályban, hanem az összetartozó nevek, mûvek, korszakok kapcsolatainak felfedeztetésében. Pl. a Petõfi vers alatti évszám és helységnév eligazítást ad, és számít a további kutató kíváncsiságra. A Kitekintõk szakkönyvajánlásaival és az Írói arcképek szakkönyvekbõl kiemelt szövegeivel ezt a munkamódszert akartuk modellálni. Így az írói életrajzok tanítása is az egyéni olvasás, búvárkodás, szorgalmi feladatvállalás szintjén, vagy közös tanórai összesítõ vázlat alapján képzelhetõ el. A tankönyvben az írókról szakkönyvekben végzett kutatást minimálszinten az Írói arcképek szöveganyaga szolgálja, de ezt inkább kedvcsinálónak szántuk. A feladatokban található utalások viszont a megadott szakirodalom feldolgozására buzdítanak tanárt és diákot egyaránt. A tankönyvet létrehozó Dinasztia Kiadó külön kiadványban is megjelentette a Könyvtári ismereteket és ennek Feladatgyûjteményét. Ez utóbbiak, a tankönyvsor többi darabjával együtt, harmonikusan illeszkedõ taneszközsorozatot juttatnak el a használóikhoz. A tankönyvhöz készítettünk egy további fejlesztésre, bõvítésre szánt tanári segédkönyvet részletes tanmenettel, az egyes témák koncepcionális, de variálható hálóterves feldolgozásával. Ennek elsõ változatát, a tanmenetjavaslatot és a magyarázó ajánlásokat tartja kezében a kedves kolléga. A teljes segédkönyv kiegészül még a témánként kiemelt egyes órák részletes terveivel, a legtöbb tanítandó fogalmat feltáró módszertani ajánlásokkal, ötletekkel. A tantervhez kapcsolódó követelményeket pedig az egyes szakaszokhoz készített mérõlapok reprezentálják. Budapest, 1996 decemberében Õszinte ajánlással: a szerzõk 5

6 A tanmenetjavaslatról A tanmenetjavaslat régi hagyományokat követ. Magában foglalja az egész évi részletes tanári tervet, benne a tananyag beosztását (a tankönyv kereteihez igazítva), a legfontosabb fogalmakat, ismereteket, feladatokat, és bõségesen ad a megvalósításhoz módszertani ajánlásokat. A tananyag 72 órára történõ beosztásának több oka van. Az elsõ ok a kényszerûség, hiszen az oktatási törvény kötelezõ óraszámából ennyire lehet biztosan számítani. A másodiknak a gyakorlati megfontolás az alapja: teret kell engedni a tanári szabadságnak, s ezért a lehetséges magasabb óraszámot nem kötöttük le a tervezésben. Az elmélyítés, gyakorlás céljára vagy kiegészítõ anyagok tárgyalására így annyi óra fordítható, amennyit a helyi körülmények megengednek. A tanmenet egyéni felhasználása történhet egyszerû átszámozással, ill. bõvítéssel. A tankönyvhöz és tananyaghoz illeszkedõ struktúrát a tanítandó anyag logikája kívánta meg, mégsem elképzelhetetlen a más sorrendben történõ feldolgozás. A tankönyv felépítése ugyan zárt egységben valósul meg, de ezek a kisebb egységek mentén átrendezhetõk. Ilyen jellegû mûveletekre a tanmenetben is van utalás. Hogyan tanácsos olvasni, majd használni a tervet? Egy-egy tanóra anyagát és javasolt módszereit a táblázatos megoldásban a módszertani fogalmak és kategóriák szerint rendeztük. Így mintegy az óra horizontján jelentkezõ problémákat és megoldásokat csoportosítja a tanmenet egy-egy sora. A rovatok válaszolnak a legfõbb kérdésekre: mit tanítok az adott órán, milyen módszerekkel, eszközökkel és feladatok megoldásával. Kirajzolódnak a lényeges elemek, láthatók az alternatívák, és pontosan mutatja a terv a tankönyvi szöveg, az ajánlott feladat helyét, számát is. Még a szinte változtatás nélküli felhasználás is szükségképpen alkotó jellegûvé válik, hiszen a terv egyes sorai alapján számtalan 45 perces tanórát lehet komponálni. Gondoljunk csak a sorrendiségre, az arányokra vagy a hangsúlyeltolódásokra. A gyakorlat hamar megmutatja, miben szükséges újabb és újabb variációkat létrehozni, idõszerûbb ötletekkel pótolni vagy a helyi lehetõségeket, adottságokat kihasználni. Ha viszont a rovatokat függõlegesen nézzük végig, felfedezhetõ a témákon, sõt az egész évi tananyagon belüli elõrehaladás is. Például ahogyan egymásra épülnek a fogalmak, ismeretek, ahogy felkészítjük tanítványainkat egy szóbeli beszámolóra, egy újabb olvasmányra vagy az összetettebb írásbeli feladatokra. Ezt mindenképpen érdemes átvizsgálni, és legalább témánként elõre végiggondolni. Eközben és a tanórákon biztosan megszületnek az alkotó tapasztalatok. Voltaképpen alapnak szántuk a tervet, amelynek segítségével minden kolléga kialakíthatja a saját egyéni arculatú tanmenetét. Úgy véljük, a kezdetekkor érdemes ezt a segítséget nagyobb mértékben igénybe venni, majd tapasztalatból, egyre finomítva átformálni, majd a legjobb, a testre szabott, a saját tanítványainknak megfelelõ formát kialakítani. Ami feltétlenül megkönnyíti a tanár tervezõ munkáját, az jól látható már a külsõ szerkesztésben is. A tanév anyaga kisebb egységekre tagolódik, új ismeretek feldolgozását és gyakorló szakaszokat biztosít, ismétlõ, összefoglaló és ellenõrzõ szakasszal zárul. A leghosszabb témánál, Petõfi Sándor János vitézénél ezt részösszefoglalások oldják meg. A tervezésnek ezt a kisebb szakaszú ütemezését a témák, a tanórák címével még tanítványainknak is megadhatjuk. Eredményesebb lesz a munkánk, ha õk is jól látják a közös célt, a megoldandó feladatokat. 6

7 TANÉV ELEJI ISMÉTLÉS (3 ÓRA) 1. Bevezetõ foglalkozás: tantárgyunk jellemzõi, munkamódszerei Ismerkedés a tankönyvvel A bevezetõ szövegének egyéni és közös olvasása F: cím, fejezetek; a Tartalomjegyzék, a Fogalomtár, az Írói arcképek, a Szöveggyûjtemény használata könyvészeti adatok K: könyvári ismeretek M: egyéni olvasás, tanári bemutatás (idézetek), felolvasás, megbeszélés Sz: tankönyvünk képei, könyvek Követõ olvasás Egy választott idézet, részlet felolvasása Mottó írása füzetünk elsõ lapjára (tvk-i idézetbõl) Mit tudtam meg a tankönyvünkrõl? A tankönyvi bevezetõ olvasása Nyári olvasmányok felkészülés beszámolókra 2. Beszámolók, beszélgetés: a nyári olvasmányokból a tankönyvi bevezetõrõl (lehet könyvtárban tartott óra) K: Mit tapasztaltam a többi tankönyvem átnézésekor? Könyvtári ismeretek: tájékozódás az eddig tanultakról, vagy ismerkedés az iskolai könyvtárral M: cselekményelmondás, könyvajánlás, élmény elbeszélése; Megbeszélés: a tanulás módszerei irodalomórán és otthon A hangos olvasás tanári értékelése, a norma tudatosítása Válogató olvasás (ami a legjobban tetszett) Szabad választás az alsóbb osztályokban tanult memoriterekbõl 7 3. Az olvasás, az írás és a beszédkészség felmérése cselekmény tartalom tömörítés M: mérõlapok kitöltése beszédkészség (osztályszintû felmérés) Sz: képeslapok, könyvek Olvasás, értelmezés, ismeretlen szövegbõl, másolás tábláról, fóliáról, képleírás Egy kedves élmény vagy mese leírása rövid fogalmazásban

8 MÍTOSZOK ÉS MONDÁK FÖLDJÉN (11 ÓRA) 4. A bibliai teremtéstörténet F: mítosz, mitológia, teremtésmítosz, Biblia; a bibliai részlet szavaiból, fogalmaiból a magyarázatra szorulók K: mûvészettörténet M: tanári bemutatás, magyarázat, megbeszélés Sz: Biblia, Képes Biblia, bibliai tárgyú képek Követõ olvasás Válogató olvasás (egy-egy nap és a versben írott rész) Felkészülés egy kiválasztott rész felolvasására Ki: Bibliai történetek a Szöveggyûjteménybõl 5. Kalevala Ki: Teremtésmítoszok F: vers, próza, versritmus, gondolatritmus, Kalevala, Elias Lönnrot, rokon népek, eposz, mûfordítás A mû szavaiból magyarázattal K: földrajz, nyelvtan M: tanári bemutatás A tkv. 15. old. 8. f. önállóan Sz: térkép, képek Finnországról Követõ olvasás Válogató olvasás: a teremtés mozzanatai; a legszebb részek vázlat írása (közös) A tkv. 13. old f. szóban és írásban 8 6. Gyakorlás, elmélyítés feladatok megoldása M: old. tkv.-i feladatok megbeszélése, megoldása Olvasási, ritmizálási gyakorlatok (a vers és próza különbségei) A tkv. 15. old. 10. f. szóban, írásban Ki: otthoni olvasmány görög mítoszok a Szöveggyûjteménybõl 7. Ki: A mítoszok világában olvasmányok a Szöveggyûjteménybõl F: a görög mitológia és istenei K: történelem, mûvészettörténet Beszámolók az egyéni olvasásról Az egyéni szempontok szerint kiemelt részek felolvasása Daidalosz és Ikarosz történetének elmondása (leírása) 8. A MONDÁK A magyarok eredete A csodaszarvas krónikák F: monda, eredetmonda, történeti monda, hiedelemmonda, krónika, mondakör A mûvek szóanyagából magyarázattal, szótárhasználattal K: történelem, mûvelõdéstörténet M: Tanári bemutatás (követõ olvasás) megbeszélés Sz: 19. old. tkv.-i térkép, képek Önálló olvasás, tkv. 24. old. 2. f.; Keresõ olvasás a Fogalomtár használata A történetek újraolvasása, felkészülés elmondásra (tömörítés) írásban is megoldható Írásbeli: tkv f. 9. Arany János: Rege a csodaszarvasról Ki: Olvasmányok a Szöveggyûjteménybõl F: versmérték, felezõ nyolcas, ütem, földrajzi és személynevek K: földrajz, ének (népdal) M: tanári bemutatás, válogató olvasás A tkv. 25. old. 4. f. elméleti anyagának megbeszélése Sz: térkép, képek Kifejezõ olvasás a memoriter elõkészítése Válogatás a tkv. 24. old. 3. feladatból közös megbeszéléssel A mû önálló újraolvasása Memoriter: a kiemelt részek A 24. old. tkv.-i 3. f.-ból szóban és írásban

9 10. Benedek Elek feldolgozásai erdélyi mondák F: Erdély A mûvek szóanyagából önálló értelmezéssel is K: földrajz M: önálló (néma) olvasás után megbeszélés, a 28. old. tkv.-i feladatok megoldása A történetek elmondása, monda alkotása motívumokra az írásbeli házi feladat elõkészítése Egy helyi monda felkutatása, lejegyzése vagy kitalált történet alkotása mondai elemekkel írásban 11. Mátyás-mondák Mátyás királlyá választása Mátyás király meg a juhász K: történelem F: a mûvekben található ismeretlen szavak, fogalmak szótárhasználattal M: tanári bemutatás, követõ és önálló olvasás, cselekménymondás, beszélgetés, vázlatkészítés Sz: tkv.-i kép, képek Mátyás királyról Az olvasás gyakorlása a legszebb leíró, elbeszélõ és párbeszédes részekbõl válogatással Felkészülés kifejezõ, hangos olvasásra Otthoni ajánlott olvasmány: Egyszer volt Budán kutyavásár Gyakorlás, elmélyítés feladatok megoldása F: a tanult fogalmak áttekintése a Fogalomtárban K: könyvtári ismeretek M: történetmondás vázlat segítségével A tkv. 34. old. feladatainak megoldása Kifejezõ olvasás a gyakorolt részekbõl értékelésre Vázlat készítése egy önálló olvasmányból A mítoszok és mondák Összefoglalás (az egyik lehet könyvtári óra) M: a felhasznált szemléltetõ eszközök segítségével beszámolók, feleletek, olvasás-írás feladatok, memoriterek, önálló olvasmányok Könyvajánló írása a Szöveggyûjteménybõl szabadon feldolgozott anyagból vagy az egyéni olvasás anyagából

10 MESÉK BIRODALMÁBAN (8 ÓRA) 15. A mese fogalma, típusai A bevezetõ szöveg és meséi F: hazug mese, csalimese, bolondmese, népmese, mûmese, tündérmese, állatmese, mesejáték (elbeszélõ költemény) K: néprajzi ismeretek M: közös olvasgatás, megbeszélés. A megismert mesetípusok mintájára önálló mesemondás Tanári és tanulói olvasás, mesemondás motívumokra: az írásbeli házi feladat elõkészítése A tankönyvi szöveg újraolvasása, meseírás a megismert típusokból Tündérszép Ilona és Árgyélus F: elõkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetõpont, megoldás, cselekményszerkezet A mû szavaiból, fogalmaiból tanári segítséggel és az önálló szótárhasználat megtanításával K: néprajz (tündér) M: tanári bemutatás, megbeszélés a tkv old feladat alapján Önálló írásbeli: 6. f. Sz: a 46. old. tkv-i ábra vagy tabló az epikus mûvek szerkezetérõl Követõ olvasás A tkv-i old feladat: olvasás, értelmezés, megbeszélés, írásbeli vázlat (közös és egyéni munkával) Felkészülés hangos olvasásra Írásbeli fogalmazás s tkv. 43. old. 3. f. alapján, vagy a mese vázlatának, rövid tartalmának (tömörített) leírása A nap, a hold és a csillagok megszabadítója F: népmese; a mese ismeretlen szavainak, fogalmainak tisztázása tanári segítséggel vagy szótárral K: könyvtári ismeretek, a mítoszokról tanultak M: tanári bemutatás A tkv. 48. old f. közös és önálló feldolgozása, a 7. f. megbeszélése Követõ olvasás Válogató olvasások a jellemzéshez, a jellemzési módok elkülönítése A mese újraolvasása, a tkv. 49. old. 6. f. gyûjtõmunkája, 10. f. írásbeli megoldása 19. Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona (Írói arcképek) F: mûmese; a mese tárgyainak, jelenségeinek magyarázata K: könyvtári ismeretek a Kitekintõ könyvei M: tanári bemutatás, követõ és válogató olvasás: tkv. 53. old f. Megbeszélés, véleményalkotás a mû üzenete Sz: rajz készítése, illusztráció Olvasásgyakorlás, a kiemelt részek újbóli bemutatásával Ötletbörze a 6. feladat megoldásához (a fogalmazás szóbeli elõkészítése) A mese újraolvasása; felkészülés hangos felolvasásra; a tkv. 53. old. 2. f. szóban és írásban, vagy a 6. feladat írásban 20. Állatmesék: A szõlõgerezd, A fiatal daru, Az oroszlán és az egér, A holló meg a róka F: állatmese; szótárhasználat a régies szavak, kifejezésformák magyarázata K: könyvtári ismeretek M: önálló olvasás, értelmezés (prózai mesék); tanári bemutatás, értelmezés közös megbeszéléssel (vers); a tkv. 56. old. feladatainak megoldása, az 1 4. f. szóban és írásban A verses mese olvasásának gyakorlása (enjambement!) Közös szóbeli feladatterv az írásbeli házi feladathoz, a fogalmazási dolgozat írásához A mesék újraolvasása, felkészülés hangos olvasásra; a tkv. 56. old. 6. f. megoldása írásban, az 5. f. szóban; anyaggyûjtés a fogalmazási dolgozathoz

11 Dolgozatírás megbeszélés, értékelés és javítás A fogalmak ismeretének ellenõrzése Mese alkotásánál az alapvetõ fogalmazási ismeretek: cím, téma, bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdések, a párbeszéd leírása, szabatosság, világosság, tömörség Lehet mérõlap és/vagy összefüggõ szöveg (mese, monda) alkotása. Lehet ismert vagy kitalált történet A dolgozat feladatai: Az olvasott mesék, mondák egyikének átirata, vagy differenciálással: Legkedvesebb mesém... (saját címadással) Fogalmazás készítése (közös) vázlat vagy olvasott mû alapján, vagy a kitalált saját történet Szerkesztése segítséggel történhet Tanári értékeléssel a legjobb dolgozatok vagy egyes részek tanuló (tanári) felolvasása, a tanulságok megbeszélése Jellemzõ (nem helyesírási!) hibák kiemelése, közös és egyéni javítása, néhány példás, érdekes, ötletes megfogalmazás lejegyzése, esetleg megõrzése magnófelvételen, ill. az erre a célra készült naplóban (az utóbbi készülhet számítógépes szövegszerkesztéssel) A következõ téma egyéni olvasási feladatai kiadhatók

12 PETÕFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ (25 ÓRA) 23. A verses mese : az elbeszélõ költemény F: elbeszélõ költemény Ki: a bevezetõben szereplõ költõk, írók, kikeresése egy lexikonból K: könyvtári ismeretek M: a bevezetõ szöveg önálló olvasása, értelmezése megbeszélés Korábban olvasott verses mese, elbeszélés felidézése; Puskin: Mese a halászról és a kis halról címû meséjének olvasása, megbeszélése Az elbeszélõ költemények íróinak, címeinek összegyûjtése a tankönyvbõl, a saját mesekönyvekbõl és egyéb olvasmányokból Petõfi Sándorról írói arcképek Ki: Életrajzi lexikon. Így élt... Kosztolányi: Petõfi Sándorka (Szöveggyûjtemény) Könyvtári óra 25. Ki: Petõfi és a János vitéz Petõfi verseibõl (Szöveggyûjtemény) F: életrajz, életmû; a választott olvasmányok fogalmai K: könyvtári ismeretek F: az egyéni olvasmányokból tanulói kérdésekre tanári magyarázattal M: tanári felolvasás, önálló olvasás, adatkeresés, megbeszélés, tanári elõadás, magyarázat szemléltetéssel Sz: képek, diasor Petõfi életébõl, falitérkép (magyar irodalmi helynévtárral) M: Beszámoló az olvasmányokból, az adatgyûjtésbõl, a tanult versek elmondása. Válogatás a Szöveggyûjteménybõl A tankönyvi szövegek feldolgozása önálló olvasással Adatkeresés: évszámok, nevek, mûvek, értékelések (a kiegészítõ anyagban részletesebben) Írásbeli jegyzet, vázlat készítése tanári segítséggel A választott versek önálló bemutatása. Könyvrészlet feldolgozása: a János vitéz születése (Így élt..., Illyés: Petõfi Sándor c. mûvei) Az alsóbb osztályokban tanult Petõfi-versek felidézése, felkészülés elmondásra; a tanórai gyûjtés kiegészítése adatokkal Ajánlott olvasmány: Kosztolányi: Petõfi Sándorka (legalább a költõ születésérõl szóló rész) Versek elõadása kifejezõ, szép olvasással. A választott versrõl Miért tetszik? Leírás készítése valamelyik évszakról a versek és tapasztalatok felhasználásával 26. János vitéz 1 4. fejezet F: a mûben elõforduló dolgok, jelenségek magyarázata, pl.: bojtár, suba, falka, petrencés rúd, pitvar stb. K: néprajz, könyvtári ismeretek M: Tanári bemutatás (1-2, és 4. fejezet) önálló (néma) olvasás, értelmezés (3. fejezet) Megbeszélés: a tkv. 64. old f. alapján Sz: tankönyvi képek, képek a fogalmakhoz Követõ olvasás Válogató olvasások: 2. és 4. f. Kifejezõ (hangos) olvasás: 4. f. (a memoriterek elõkészítése!) Az 1 4. fejezet újraolvasása, a 64. old. 5. f. megoldása írásban 27. János vitéz 1 4. fejezet Elmélyítés, gyakorlás: olvasás, beszámolók, vázlatkészítés F: tömörítés, tömörség; a mû fogalmai (leírással, magyarázattal); költõi kép M: Folyamatos hangos, gyakorló olvasások: a memoriter elõkészítéséhez, megbeszéléshez tkv old f. Válogató olvasás, párbeszédek megjelenítése, tömörítési gyakorlatok (egy-egy fejezet cselekményvázlata) írásbeli Újraolvasás, memoriterek az 1 4. fejezetbõl, legalább tíz versszak Írásbeli a 6. f.-ból

13 28. János vitéz 5 6. fejezet F: a leírás, a leírás rendje: tér és idõ, nézõpont a leírásban; a visszautalás K: földrajz (az Alföld és tájai) M: tanári bemutatás, megbeszélés, cselekményvázlat: a tkv. 70. old. 1. f. alapján; történetmondás: a tkv. 70. old. 3. f. alapján Sz: tankönyvi képek, térképek, képek az Alföldrõl Követõ olvasás Válogató olvasás, megbeszélés: a tkv. 70. old. 2. f. alapján (leírások) Képleírás szóban (kompozíció és nézõpont megfigyelése) Tkv.-i 4. f. szóbeli, az 5. f. kérdéseibõl szóban és írásban Szorgalmi: *** utáni feladatok A kettõsképek (mûelmélet) ismeretszerzés és gyakorlás F: költi kép, kettõskép, viszonyító, viszonyított, metafora, teljes metafora, csonka metafora, azonosság, megszemélyesítés, hasonlat, hasonlóság K: matematika, rajz Sz: táblai szöveg és ábra, a mûbõl vett idézetek, egyéb szövegek M: tkv. 71. old. 6. f. szövegének olvasása, értelmezése tanári magyarázat (v. ö /6 7. f.!) tkv old f. a példák magyarázatával, rajzos, ábrás szemléltetéssel; tkv old f. önálló értelmezéssel és tanári magyarázattal; a tkv. 75. old. 14. f. gyakorlásra, ellenõrzésre Keresõ olvasás (a kettõsképek példái) Levezetés, kifejtés (a táblai vázlat alapján A tkv old. 10. f. elemzés, gyûjtés, a füzetbe Az idézetek olvasása, értelmezése, elemzése ( f.) a megismert költõi képek belehelyezése köznapi szövegbe szóban A megbeszélt feladatok (6 10. f.) írásbeli gyûjtõmunkájának folytatása; a mû korábbi fejezeteibõl idézetek kiírása A memoriterek kiegészítése az idézhetõ teljes szakaszokkal Saját élmény leírása néhány költõ kép alkalmazásával (8 10 mondatnyi) 31. János vitéz 1 6. fejezet elmélyítés, gyakorlás F: a tanult fogalmak áttekintése a Fogalomtárból, felidézése emlékezetbõl K: földrajz, könyvtári ismeretek M: megbeszélések tankönyvés füzethasználattal: cselekménymondás szabadon és a vázlatok segítségével; a szereplõk bemutatása az 1 6. fejezet alapján választott idézetekkel; a helyszínek felidézése Sz: tankönyvi képek, képek, rajzok Beszámolók válogató olvasással: a helyszínek bemutatásához, a szereplõk jellemzéséhez, a költõi képek példáihoz Kifejezõ olvasás: Ami a legjobban tetszett; párbeszédes részek Memoriterek elmondása osztályzásra Az 1 6. fejezetbõl tanultak áttekintése a füzet alapján Kiegészítõ és szorgalmi feladatok rendezése, hiányok pótlása Szabadon választott szöveg olvasása a Szöveggyûjteménybõl, ebbõl felkészülés egymondatos beszámolókra: Mirõl olvastam?

14 32. János vitéz fejezet Az egymondatos beszámolók F: a mû szavaiból: mente, tatár, szerecsen, talján, Taljánország, dolmány K: földrajz; A mesérõl tanultak áttekintése M: tanári bemutatás; követõ olvasás Tkv. 80. old. 1. f.: tartalommondás címszavakkal A 7. fejezet önálló újraolvasása, idézetválasztás A tkv. 81. old. 4. f.: megvitatás, véleményalkotás Sz: térkép, tankönyvi képek A tkv. 81. old. 3. f. megbeszéléssel és válogató olvasással Vázlat írása a gyûjtött kifejezésekbõl Tkv. 81. old. 5. f. szóban (az írásbeli h. f. elõkészítése) Újraolvasás, címadások (6. f.) Írásban: 81. old. 5. f. Szorgalmi: mesetérkép, válogatás a *-ok alatti feladatokból János vitéz fejezet 34. János vitéz fejezet F: a mû szavaiból: Dárius (Dareiosz), szablya, hétlófarkú basa K: történelem, nyelvtan F: az idõrend felbontása, életrajz, önéletrajz; a mû szavaiból: béres, siheder, gálya K: nyelvtan, könyvtári ismeretek Szólások és közmondások gyûjteménye M: önálló olvasással a 11. fejezet tkv. 88. old f. megoldása, megbeszélése Tanári bemutatással a fejezet: követõ olvasás A rövid cselekményvázlat elmondása a tankönyvi képek segítségével Sz: tankönyvi képek, zene részlet a János vitéz c. mese(dal)játékból M: tanári bemutatás; követõ olvasás. Megbeszélés tkv. 92. old. 1. f. Jellemzések szóban és írásban: tkv old f. Egyéni beszámoló: Mirõl szól a daljáték olvasott része? Cselekményelmondás a tkv. 88. old. 3. f. szempontjai alapján; véleményalkotás (5 6. f.) Válogató olvasás: tkv. 88. old. 4. f. megoldásához Közös írásbeli: Kukorica Jancsi és János vitéz (8. f.) A kifejezõ olvasás gyakorlása (hosszabb rész elõadása Jancsi történetébõl) Írásbeli gyûjtõmunka: szólások, mesei elemek, valóságos események Írásban: a tkv. 88. old. 3. f. (a csata leírása), vagy 91. old. 7. f. Szóban: a tkv. 89. old. 9. f. Szorgalmi: képváltás, visszautalás a *** alatti feladatokból Ajánlott olvasmány: A János vitéz c. mese(dal)játék a Szöveggyûjteménybõl A fejezetek újraolvasása Írásban: tkv. 93. old. 6. f. Szóban: Kukorica Jancsi rövid története egyenes idõrendben (1 15. fejezet), vagy egy szabadon választott feladat a *** alattiból 35. János vitéz fejezet F: griffmadár K: nyelvtan (igék, fõnevek gyûjtése); a mesékrõl tanult elméleti ismeretek; földrajz M: tanári bemutatás; követõ olvasás. Megbeszélés a tkv old f. egyes részek felidézése olvasással A tkv. 99. old. 4. f. alapján megjelenítés, olvasás Válogató olvasások, szóbeli indoklások (1 3. f.) Keresõ olvasás, összehasonlítás az 1 4. fejezettel Kifejezõ olvasások (a 4. f.-hoz) a házi eladat szóbeli elõkészítése Írásbeli vázlat: a 17. fejezet helyszínei Újraolvasás, felkészülés kifejezõ, szép felolvasásokra Írásbeli és szóbeli a tkv. 99. old. 4. feladatból Szorgalmi: ***-ok utáni feladatokból

15 36. A versmérték elméleti ismeretek F: versmérték, felezõ nyolcas, felezõ tizenkettes M: a verstani elemzés példái tanári bemutatással, értelmezéssel; a tkv. 99. old. 5. f. olvasás, értelmezés, tanári magyarázat a feladatok megoldása megbeszéléssel Gyakorló olvasás; ritmizálás, ütem jelölése, szünet tartása Önálló olvasás a Szöveggyûjtemény Petõfi-verseibõl a versmérték megállapítása A tkv oldali feladatok megbeszélése, az írásbeli házi feladat elõkészítése Válogatás a oldal feladataiból: kutató- és gyûjtõmunka, verstani ismeretek, versek olvasása, értelmezése; fogalmazás (pl. riport János vitézzel) A legkedvesebb jelenetem: rajz készítése (diasorszerûen!) Elmélyítés, gyakorlás Sz: a tanulók rajzai, a tankönyv illusztrációi N: a korábbi fejezetekbõl választott idézetek olvasása, elemzése, a versmérték jelölése Sz: egy-egy versszak fólián az ütemek jelölésével ritmizálási gyakorlatokhoz Keresõ olvasás: megadott szöveg, helyszín, történés a kiemelt részek hangos felolvasása Kifejezõ olvasás: párbeszédek megjelenítése, gondolat, érzelem közvetítése Az fejezetek rövid (egyegy mondatos) cselekménye: áttekintés a füzetbõl és a tankönyvbõl János vitéz fejezet részösszefoglalás F: a tanult fogalmak áttekintése a Fogalomtár és a füzet segítségével M: szóbeli beszámolók vázlatok alapján; válogató olvasás, cselekménymondás (tömörítéssel az fejezet) Az írásbeli házi feladat elõkészítése; elméleti ismeretek kifejtése Sz: a mûhöz készült tankönyvi rajzok, diaképek (cselekményelmondáshoz) Szóbeli kifejtés: a mesei és a valóságos elemek váltakozása az fejezetben. A felidézett részekbõl megtanult memoriterek elmondása Az fejezet (az elsõ vándorút) rövid cselekménye írásban (értékelhetõ házi dolgozat) Memoriterek átismétlése

16 40. János vitéz fejezet F: a fejezet szavaiból (csõsz, szûr, sudár, sudara, galuska); elõrevetítés, (visszautalás) tkv old. 6. f. K: a mesékrõl tanultak M: tanári bemutatás, vagy önálló olvasás után megbeszélés a tkv old. 1. és a 106. old. 5. f. alapján Sz: tkv.-i kép az ábrázolt jelenet elmondása idézetek felhasználásával Válogató olvasás, megbeszélés, vázlatkészítés: tkv old. 2. f. Önálló jegyzetkészítés: tkv old. 3. f. Az óriások jellemzése a házi feladat szóbeli elõkészítése Írásbeli: tkv old. 5. f. Szorgalmi: tkv old. 4. f. Rajzok készítése; válogatás a ***-ok alatti feladatokból 41. János vitéz fejezet F: szipirtyó, banya (stílusértéke!), legott, néphit, hiedelem K: néprajz M: tanári bemutatással; megbeszélésre: meseelemek, mesehõsök A tkv old. 1. f. megoldása újraolvasással Követõ olvasás Szóbeli kifejtés: tkv old. 2. f.; állítás igazolása: tkv old. 3. f. Írásbeli gyûjtõmunka, jegyzetelés, kifejtés: tkv old. 4. f. Írásbeli: tkv old. 5. f. Szorgalmi: válogatás a ***-ok alatti feladatokból János vitéz fejezet F: leírás, környezetrajz; útbaigazító (mesei elem), a sárkányölõ K: a mesérõl tanultak M: önálló olvasás (esetleg elõzetes otthoni feladatként); megbeszélés a tkv.-i oldali feladatok alapján: 1. f.: a leírás (újraolvasás, értékelés); 2. f.: kifejtés (v.ö. a Puskinmese!) Keresõ olvasás a tkv old. 3. f. megoldásához Önálló írásbeli: a tkv old. 4. f. (házi feladatként folytatható) Írásbeli: 114. old. 4. f. kibõvítése Szóbeli: tkv f. Memoriter: 2 3 versszak a tengerpart leírásából Szorgalmi: a sárkányölõ 43. János vitéz fejezet F: élet vize K: a mesérõl tanultak; néprajzi ismeretek M: tanári bemutatás 26. fejezet megbeszélése a tkv old f. önálló megoldásával A 27. fejezet önálló olvasása a legszebbnek ítélt részek hangos felolvasása Követõ olvasás és önálló, néma olvasás, értelmezés: a tkv old. 3. f. egy-egy kérdésének kifejtésével Szóbeli és írásbeli: szabad választással a ***-ok utáni feladatokból Memoriter: 2 3. versszak szabad választással

17 A János vitézrõl tanultak összefoglalása F: az elbeszélõ mûvek szerkezete (alkalmazható a meséknél bemutatott forma), az elbeszélõ mûvek szerkezete elbeszélõ fogalmazás (a dolgozat elõkészítéséhez); mesemotívumok, egyetemes mesekincs, Irodalomtörténeti Közlemények K: könyvtári ismeretek (folyóiratok) M: összefoglaló szóbeli és írásbeli feladatok, vázlatok készítése közösen és egyénileg; a tkv old f. kérdéseinek megoldásával A mû cselekményének összefoglalása a tkv old. mesemotívum vázlata alapján is lehetséges Sz: valamely tudományos folyóirat egy példánya Beszéd: cselekménymondás, értékelés, kifejtés, indoklás; memoriterek elmondása akár mûsorszerûen Válogató olvasások: indokláshoz, költõi eszközök bemutatásához, versenyszerûen a mûismerethez Írás: címadások, vázlatok, összefüggõ rövid tartalom készítése Valamennyi feladat megoldása szolgálhatja a záródolgozat elõkészítését Írásbeli: a tkv old. 1. f.-ból A szorgalmi gyûjtõmunkák befejezése, felkészülés beszámolókra A megtanult memoriterek felfrissítése Anyaggyûjtés a záró dolgozathoz: leíró, elbeszélõ és párbeszédes részek vázlatai (elbeszélés a János vitéz eseményeinek és hõseinek szerepeltetésével) Dolgozatírás, megbeszélés és javítás F: az elbeszélõ mûvek szerkezete elbeszélõ fogalmazás M: több cím, téma megadásával, választhatóan elbeszélõ fogalmazás párbeszédek és leírások alkalmazásával (a gyûjtött anyag vázlatait használhatják!) Írás: a szerkezet, a külsõ forma megbeszélhetõ követelmények Megbeszélés: szóbeli tanári értékelés az egész osztály teljesítményérõl Olvasás: néhány kiemelkedõ és tanulságos dolgozat tanulói és tanári(!) felolvasása Jellemzõ (nem helyesírási!) hibák kiemelése, közös és egyéni javítása, néhány példás, érdekes, ötletes megfogalmazás lejegyzése, esetleg megõrzése magnófelvételen, ill. az erre a célra készült naplóban (az utóbbi készülhet számítógépes szövegszerkesztéssel) A házi olvasmány (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk) olvasásának elõkészítése, a könyv beszerzése, áttekintése, elõzetes élmények szerzése, felkészülés a közös feldolgozásra (ütemezése lehet jóval korábbra is; a gyengébben, lassabban olvasó osztályoknál ajánlott is!)

18 REGÉNYEK ÉS NOVELLÁK HELYSZÍNEIN (12 ÓRA) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 48. A házi olvasmány elõkészítése (Az elõkészítés elsõ óráját jóval korábban is megtarthatjuk, hogy kellõ idõt hagyjuk a gyengébbeknek az olvasásra. Hozzákapcsolhatjuk egy gyakorló, olvasás-, beszéd- és íráskészség-fejlesztõ órához, akár nyelvtanórához, ahol a felmerülõ nyelvi és helyesírási kérdéseket is taglaljuk.) M: a tankönyvi elõzetes feladatok olvasása, megbeszélése Olvasási stratégia, tanácsadás, módszerek, ötletek az olvasáshoz Sz: A regénybõl készült film egy részletének bemutatása Egy-egy érdekes részlet felolvasása, az érdeklõdés felkeltése Az írásbeli egyéni jegyzetek, napló vezetésének módszerei Olvasási ütemterv készítése, a kijelölt feladatok megoldási menetének tervezése A hosszú mese : a regény F: rege, regélni, a regény, a regény válfajai K: könyvtári ismeretek: katalógus a mûvek keresése, szerzõ, cím, téma, mûfaj szerint M: az elõzetes feladatok megoldásának, az olvasás folyamatának ellenõrzése, segítése A tankönyvi elméleti fejezet közös olvasása, megbeszélése A regényfogalom kialakítása sok példa említésével, korábbi (alsós) közös és egyéni olvasmány megemlítésével Sz: kis könyvkiállítás ki-ki elhozhatja legkedvesebb regényét Szóbeli beszámolók a legkedvesebb regényrõl Régebbi olvasónapló-minták bemutatása, egy-egy készülõ írásbeli jegyzet értékelése példaadás, motiváció céljából A regényfeldolgozás egy választott elõzetes szóbeli és írásbeli feladatának elkészítése beszámolóra, bemutatásra (a tkv old. feladataiból) A tkv-ben található regényrészlet önálló olvasása Szorgalmi: Kedvenc regényem ajánlás, fülszöveg írása 50. A Pál utcai fiúk A gittegyletrõl szóló szemelvény feldolgozása F: a részlet szavaiból, fogalmaiból: gitt, egylet, egyesület, alapszabály stb. M: megbeszélés az önálló olvasatok alapján a tkv old. feladataiból választással A teljes regény olvasásának ellenõrzése, felmérése a beszélgetések során Válogató olvasások: a komikus részek, a jellemzések, a feszültség pillanatai Az olvasott részlet helye az egész mûben: szóbeli beszámolók A regény folyamatos olvasása, a feladatok megoldása Az olvasott részlet feladatmegoldásainak beillesztése a teljes regény feldolgozásaiba

19 A Pál utcai fiúk A közös megbeszélés feladatai: A; B; C F: cselekményvázlat (helyszínek, szereplõk-jellemek), regényszerkezet a regény mûfaji sajtosságainak megfigyelése M: megbeszélések a regénybõl választott idézetek felhasználásával Az A, B, C feladatsor kérdéseinek megvitatása Sz: a regény illusztrációi, esetleg újabb részlet bemutatása a filmbõl Válogató olvasások, keresõ olvasások: ami tetszett, jellemzések, párbeszédek A régies szavak, fogalmak gyûjteményének egyeztetése, pótlása az írásbeli jegyzetekben vagy az olvasónaplóban Helyszín bemutatása szóban az írásbeli házi feladat elõkészítése A jegyzet/olvasónapló további feladatai Leírás készítése az olvasmányélmények alapján Felkészülés hangos felolvasásra a közös feladatok alapján Az Összefoglalás feladataiból szabad választással A Pál utcai fiúk Összefoglalás F: a regény mûfaji jellemzõi, a mû fogalmainak áttekintése (jellegzetes szavak a szóbeli és írásbeli beszámolókhoz) K: könyvtári ismeretek lexikonok használata M: a tankönyvi feladatsor megbeszélése; beszámoló a különleges gyûjtésekbõl Sz: tanulói rajzok, vázlatok, térképek, színházi plakátok, képek az író életébõl, a mû több, esetleg idegen nyelvû kiadásai Beszéd: cselekménymondás, tömörítés, jellemzés, a regénymûfaj jellegzetességi Olvasás: a saját jegyzetek elõadása, idézetek olvasása Könyvajánlás készítése írásban a meggyõzésre törekvéssel, esetleg konkrét személyre irányítottan (osztályzattal értékelt házi dolgozat) 55. A rövid mese : a novella Könyvtári óra F: a mesérõl tanultak, tömörítés, tömörség, az elbeszélõ mû szerkezete, a novella mûfaji sajátosságai, csattanó K: könyvtári ismeretek: novelláskötet M: a szemléltetõ anyag megbeszélésével indított fogalomalakítás; a tkv old. szöveg olvasása és értelmezése, megbeszélése Sz: novelláskötetek és tartalomjegyzékük (sok mû, téma, beszélõ címek!) Önálló (néma) olvasás, értelmezés, megbeszélés Tanulói kérdések: Mit nem értettem, mire vagyok kíváncsi? A kérdések benyújtása cédulán, írásban Gyûjtõmunka: novellák, kötetek gyûjtése író és cím pontos feltüntetésével, könyvészeti adatokkal (otthon, iskolai vagy más könyvtárban) A tkv-i szöveg újraolvasása, lényegének megtanulása

20 56. Karinthy Frigyes: Reggel hétkor F: a novella szavaiból, fogalmaiból Zrínyi, Némo, négyes osztályzat = elégséges (2)! ; saslengés, cigarettavágó, az elsõ világháború Idõrend (Ki: idõsík) K: földrajz, történelem M: tanári bemutatás; követõ olvasás, megbeszélés: cselekmény, szerkezet, idõrend-(idõsík), szereplõk a tkv old. 1. f. alapján; nyelvi forma, stílus, komikum a tkv old. 2. f. kérdéseivel; háttérismeretek, aktualizálás a tkv old. 3. f. segítségével. Sz: tkv-i illusztráció Olvasás: a humoros részek, a cselekmény elemei, folyamatai a két idõsíkban, párbeszédek (valóságos és álombeli), monológok Önálló olvasással: Karinthy Frigyesrõl (Írói arcképek és/vagy lexikon) Beszéd: cselekmény, tömörítés, véleményalkotás (3. f.) Írás: vázlatkészítés (Ki: Filmajánló: a Röhög az egész osztály megtekinthetõ videón is megfigyelési szempontok a filmes változathoz) A novella újraolvasása, felkészülés egy-egy rész hatásos bemutatására Ajánlott olvasmányok a Szöveggyûjteménybõl Írásbeli: saját hasonló élmény feldolgozása Kosztolányi Dezsõ: Csak egy kis fehér kutya F: az idegen szavak a novellából (18 db!) K: könyvtári ismeretek Idegen szavak és kifejezések szótára M: tanári bemutatás, szómagyarázat (idegen szavak esetleg táblára, fóliára írt formában) ; megbeszélések: a tartalmáról tkv old f. alapján, a stílusról, nyelvérõl a tkv old. 3. f. segítségével, a jellemzésekrõl a tkv old. 4. f. megoldásával Követõ olvasás Válogató olvasások: leírások, elbeszélések, párbeszédek, monológok A hosszabb otthoni írásbeli elõkészítése jegyzettel, vázlattal, megbeszéléssel (a mû különleges üzenete) A novella újraolvasása Írásbeli: a tkv: 139. old. 5. f. Kiegészítõ és szorgalmi: a *** utáni feladatokból versolvasás, könyvtári gyûjtõmunka 58. Gelléri Andor Endre: Júliusi emlék F: a mû szavaiból kazal, kozáksipka, cséplõgép K: könyvtári ismeretek Magyar életrajzi lexikon M: tanári bemutatás; követõ olvasás, megbeszélés a tkv-i feladatok alapján: önálló feldolgozásban a 141. old f., majd beszámolók; a 141. old f. olvasással, megbeszéléssel A tkv old. 5. f. szerepjátéka szóbeli elõkészítéssel, majd házi feladat lehet írásban Válogató olvasások: leírások, jellemzések, párbeszédek, az írói (E/1) elbeszélés összefüggõ részei Jellemzés címszavakban a gyermekszereplõkrõl írásbeli közös vagy egyéni feladat (összekapcsolható a válogató olvasással) A novella újraolvasása Ki: Gelléri Andor Endrérõl Írói arcképek és/vagy lexikon Írásban: tkv.-i 5.f.

21 59. Elmélyítés, gyakorlás, részösszefoglalás F: a regény, a novella és a mûfajokhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése a Fogalomtárból (rendszeralkotás); néhány szó, fogalom felfrissítése a mûvekbõl K: könyvtári ismeretek lexikonok, szótárak és használatuk Megbeszélés tanári kérdezéssel, könyvek, szótárak, lexikonok használatával Beszámoló az írásbeli házi feladatokból társak munkájának értékelése Kiemelõ olvasások: ami a három novellából legjobban tetszett: legfeljebb 5 5 mondatnyi hangos felolvasások Az írásbeli fogalmazások tapasztalatai alapján a szövegszerkesztési ismeretek összegzése, hiányok pótlása Szabadon választott olvasmányok valamelyik novellagyûjteménybõl vagy a Szöveggyûjteménybõl felkészülés tömör, szóbeli beszámolóra Szorgalmi: egy kedves íróm arcképe bemutatás önálló gyûjtõmunka alapján KISREGÉNYEK ÉS RÖVID TÖRTÉNETEK VILÁGÁBAN (10 ÓRA) A hosszú novella : a kisregény Könyvtári óra (Elõzetes megbeszélés alapján mindenki elhozhatja egy kedves könyvét. Ezeket használhatjuk a beszélgetéshez és szemléltetésként is.) F: a kisregény; a mû fogalmaiból: foxterrier,kacér, mecklenburgi, ormánsági, Shakespeare, shakespeare-i hadvezér K: könyvtári ismeretek az ajánlott olvasmányok megkeresése, áttekintése Melyik a kisregény? A Magyar értelmezõ kéziszótár, ill. egy lexikon használata M: beszélgetés, vizsgálódás szemléltetõ anyag és a tankönyvi szemelvény segítségével; rendszeralkotás A hozott könyvek közül melyek regények, novellák, ill. kisregények? A szótár és lexikon használatának gyakorlása a Déry-kisregénybõl vett szavak értelmezéséhez Sz: a fenti mûfajok tiszta példáiból egy-két könyv Olvasás: könyvek, fülszövegei, adatai, lexikonok és a szótár szócikkei Önálló olvasás: a tkv old. bevezetõ szövege Követõ olvasás: az elsõ szemelvény (tanári bemutatás) Beszéd: beszámolók a kedves könyvrõl, a lexikonokban, szótárakban és a tankönyvben olvasottakról old. az írásbeli házi feladat elõkészítése Írás: egy-egy rövidített definíció bejegyzése a füzetbe (lehet közös és egyéni is) A közösen feldolgozott részek újraolvasása Írásbeli: egy kutyus leíró bemutatása Önálló olvasás, feladatmegoldás a tkv oldalról (a második szemelvény) Szorgalmi: képek, fényképek gyûjtése (kutyák) 61. Déry Tibor: Niki F: a kisregény (ismétlésül a regény, a novella és az elbeszélõ költemény epikai mûfajok) M: beszámoló az önálló olvasás tapasztalatairól, a felmerülõ kérdések megbeszélése; az írásbeli feladatok felolvasása, értékelése Tanári bemutatás (3 4. szemelvény), magyarázat; a kapcsolódó feladatok megbeszélése, megoldása Sz: a hozott képek, rajzok Válogató olvasás a megbeszélésekhez, feladatmegoldásokhoz, követõ olvasás a tanári bemutatáshoz kapcsolódóan Írásbeli: A Kutyahûség c. fogalmazási feladathoz vagy a szabadon választott témához szókincsgyûjtés, szókincsfejlesztés, vázlatkészítés szóbeli elõkészítéssel A kisregény pontos fogalma példákkal Írásbeli: tkv old. feladataiból

22 62. A rövid novella : a rövid történet A Használati utasítás c. egyperces Örkény-novella F: az epikai mûfajok (rendszerben); a rövid történet helye K: könyvtári ismeretek Örkény-kötet, Életrajzi lexikon (vagy valamelyik rövid irodalomtörténeti munka) Fogalmazási ismeretek: a cím szerepérõl M: áttekintõ ismétlés beszélgetés, kifejtés, példák vizsgálata A tkv old. szövegeinek önálló és közös feldolgozása, megbeszélése (a rövid szövegek alkalmasak a néma olvasás-szövegértés gyakorlására (mérésére) Önálló olvasás: tkv.-i szöveg, Életrajzi lexikon szócikke Beszéd: az olvasottakról Mit akar mondani, mit tanultam belõle? Írásbeli: érdekes címek gyûjtése újságokból, egy mondattal meghatározni, mirõl szól az írás 63. Örkény István: egypercesek Választék címû Ki: Meselevelek a Szöveggyûjteménybõl (szükség esetén fel is cserélhetõk, ha az osztály a meselevelekre fogékonyabb) F: a levél mûfaji sajátosságai, a meselevél maguk a gyerekek olvasási tapasztalatból határozzák meg M: tanári bemutatás vagy önálló, néma olvasás megbeszélés (cím, szöveg, a párbeszéd és szereplõi, a humor forrása) Önálló vagy követõ olvasás, a párbeszédes részek megjelenítése szereposztásban (el is játszható) Saját egyperces vagy meselevél írásának szóbeli elõkészítése Önálló olvasás meselevelek Írásbeli: kis rövid írás Az én egypercesem Örkény István: Egyperces életrajz F: életrajz, önéletrajz; a mû szavaiból dekadencia, patikus M: tanári bemutatás megbeszélés (a humor forrásai) M: követõ olvasás; tanuló kérdések az ismeretlen szavakra, jelenségekre, a tartalomra és formára Mi kerüljön az életrajzba? Az írásbeli házi feladat elõkészítése Szabad válogatás, vagy a feldolgozásra szánt olvasmányok önálló olvasása a Szöveggyûjteménybõl Egyperces önéletrajz írása 65. Elmélyítés, gyakorlás, dolgozat-elõkészítés Felhasználható olvasmányok: Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg (Felelõs vagy a rózsádért) A. A. Milne: Micimackó Petõcz András: Micimackóval is megesett Örkény István: Meselevelek Petõfi Sándor: István öcsémhez F: (ismétlés) a cselekmény, a szerkezet, az elbeszélõ, elõadásmód, a történet, a tömörítés K: könyvtári ismeretek (könyvajánlás, fülszöveg) M: beszámoló az önálló olvasmányokból cselekmény, véleményalkotás (Miért tetszett, ill. nem tetszett?); a részletek üzenete, tanulságának megfogalmazása Átképzeléses feladatok: a történetek elmondása a különbözõ szereplõk szemszögébõl Válogató olvasás a legszebbnek tartott részek A párbeszédes részek megjelenítése szereposztással Rövid tartalmi kivonatok készítése írásban Mirõl szólnak az olvasott részletek? Írásbeli: fülszöveg szerkesztése valamelyik olvasmányhoz

23 A fogalmazási ismeretek összefoglalása F: anyaggyûjtés (tények, fogalmak, jellemzõk, nyelvi fordulatok, szinonimák), téma, cím, rendezés, vázlat, szerkesztés bevezetés (elõkészítés), fõrész (tárgyalás), befejezés (zárás), idõrend, közlésmódok (leírás, párbeszéd, elbeszélés = a történetek elmondása; szabatosság, világosság, tömörség) M: a fogalmazási ismeretek címszavaiból, fogalmaiból rendszer alkotható, annak segítségével megbeszélés folytatható, ill. hasznos mintát ad a konkrét fogalmazási eladatok megoldásához Szóbeli feladatok a dolgozat elõkészítéséhez: bevezetések, befejezések adott témához, címhez; címadás rövid szöveghez; téma, tartalom megjelölése címek alapján (csak feltételezés!); a közlésmódok gyakoroltatása elbeszélõ rész átírása párbeszédbe és megfordítva, leírások, jellemzés készítése minta után, emlékezetbõl, elképzelés alapján Felkészülés a dolgozatírásra: témaválasztás, a közösen választott mûfaj(ok) ismérvei, jellemzõ ismeretek, szókincs gyûjtése, bevezetés és befejezés alkotása, címadás stb Dolgozatírás, megbeszélés, javítás F: az elbeszélõ (epikus) mû sajátosságai, a könyvajánlás (fülszöveg) tartalmi és formai követelményei, a levél formai és tartalmi követelményei M: téma, mûfaj megadásával választható megoldásokkal Az otthon készült gyûjtött anyagot a tanulók használhatják! Választhatóan: mûfaja: elbeszélõ fogalmazás az olvasott mûvekbõl, egy szereplõ szemszögébõl vagy élmény alapján; könyvajánlás, fülszöveg Kedvenc olvasmányomat kinek ajánlanám és miért? levél szabad a témában és címzettjében, valamint a közlésmódjában (formaságai viszont kötöttebbek!) A dolgozatok tanári szóbeli értékelése, egy-egy felolvasott dolgozat tanulói értékelése Felolvasások teljes dolgozat vagy részlete (tanár és diák) Jellemzõ (nem helyesírási!) hibák kiemelése közös és egyéni javítása, néhány példás, érdekes, ötletes megfogalmazása lejegyzése, esetleg megõrzése magnófelvételen, ill. az erre a célra készült naplóban (az utóbbi készülhet számítógépes szövegszerkesztéssel)