1. Bevezető Óvodánk sajátos arculata Mesevár Óvoda Jásd Napsugár Tagóvoda Tés Gyermekkép Óvodakép...

Átírás

1

2 T a r t a l o m 1. Bevezető Óvodánk sajátos arculata Mesevár Óvoda Jásd Napsugár Tagóvoda Tés Gyermekkép Óvodakép Az óvodai nevelés cél és feladatrendszere Óvodai nevelési program alapelvei Kiemelt feladataink Egészséges életmódra nevelés, gondozás A külső, belső világ tevékeny megismerése Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció Anyanyelvi nevelés Nevelési Program tartalmi feladatai és a fejlesztés tartalma Mesevár Óvoda Jásd Napsugár Tagóvoda Tés Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei Az óvoda kapcsolatai Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Programunk alkalmazásának feltételrendszere Mesevár Óvoda Jásd Napsugár Tagóvoda Tés Érvényességi rendelkezések Legimitációs záradék...88 Mellékletek...89

3 1. Bevezető Programunk szinkronban van az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk az óvodai élet minden percében, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával és az egyenlő hozzáférés biztosításával. A fejlődést nem passzívan szemléljük, hanem tudatosan megteremtjük azokat a nevelési színtereket, amelyek a legoptimálisabbak a 2,5-7-(8) éves gyermekek számára. Meggyőződésünk, hogy ez az életkor a gyermekek szociális, érzelmi és értelmi képességeinek kibontakoztatására a legmeghatározóbb. Az óvoda feladata nem a szűken vett iskolai életre való felkészítés, hanem a való ÉLETRE készítjük fel gyermekeinket tevékenységekben megvalósuló tanulással. Programunkban nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra való nevelésre. Az egészséges testi és lelki fejlődés biztosítása, a mozgáskultúra, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása, fontos számunkra. Az óvodai élet jó példákat mutat arra, hogy hogyan válhatnak gyermekeink egészséges felnőttekké. Az értékek megfelelő közvetítése és megóvása lényeges a programunkban,aminek a középpontjában a gyermek áll. Helyi óvodai programunk az oktatási törvény érvényes jogszabályinak figyelembevételével készült. Az alapító okirat tanúsága szerint a fenntartói elvárás összhangban van pedagógiai elképzeléseinkkel. A szülőkkel együttműködve szeretnénk folyamatosan előrehaladni és kiváló pedagógiai munkát végezni. Tapasztalatunk, hogy csakis közös erőfeszítések árán tudunk nagyobb eredményeket elérni. Az óvoda minden dolgozója arra törekszik, hogy minőségi munkával segítsék gyermekink személyiségébe beépülni az ÉLET követelményeit. 1.1 Óvodánk sajátos arculata A társulás neve: től: Jásd-Tés Önkormányzatok Óvodai Intézményi Társulása A társulás székhelye: 8424 Jásd Kossuth út 114. (165 hrsz.) A közös fenntartású intézmény neve : Mesevár Óvoda és Tagóvodája Jásd Tagóvodája: Napsugár Tagóvoda Tés Társulás tagjai: Jásd Önkormányzat Képviselő-testülete

4 Székhelye: Jásd, Dózsa Gy. Utca 1. Tés Önkormányzat Képviselő-testülete Székhelye: Tés, Szabadság tér Mesevár Óvoda Jásd Jásd kis bakonyi település, melyben jelenleg 771 fő lakik. Több nemzetiségből álló község. A Bakony északi részén található, kellemes klímájú, csendes, erdőkkel koronázott völgyben a Gaja patak mellett fekszik. A falu a nyugalom és a természet szépségein kívül a falusi életre jellemző foglalkozások széles kínálatát nyújtja. Egyre több ember használja ki a természet által felkínált lehetőségeket és foglakozik a falusi vendéglátás lehetőségével. Az idelátogatók megismerkedhetnek a rég-múlt idők értékeit hordozó tárgyaival, a múltból felelevenített foglalkozásokkal, időtöltésekkel. / kosárfonás, vesszőseprű készítés, fafaragás, agyagedények készítése / stb.. Az itt élők betekintést adnak a vendégeknek a helyi népszokásokat őrző,hagyományokat ápoló ünnepkörökbe. Pl.:karácsonyi kántálás, újévi köszöntés, farsangolás,húsvéti locsolás,sibálás ( vesszőzés )stb Gyermekeink nem jönnek gyökértelenül, lehet az otthonról hozott ismeretekre építeni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvodai életbe bevigyük a hagyományápoló,értékeket közvetítő ismereteket, hiszen arra törekszünk, hogy emberséges emberekké nevelődjenek csemetéink mind a család, mind a társadalom számára. Sokat segít nekünk ebben Opre Csabáné: Varázsvessző helyett c. könyve / A hagyományok ápolása az óvodai életben /. Óvodánk ezért sajátos, egyéni arculatot képvisel, hiszen mi megmaradunk a múlt értékeinek megőrzésénél és az értékek átadásánál. Óvodai nevelésünk egyik legfontosabb feladata a 2,5-7-(8) éves korú gyermekek erkölcsi magatartásának és szokásainak megalapozása. Intézményünkben törvényi előírásoknak megfelelően helyet kapnak a 2,5 éves korú gyermekek is szeptember 1-től. Az intézmény bemutatása Óvodánk 1976-ban épült, 25 férőhelyet biztosít a csoportszoba, osztatlan vegyes csoporttal működik szeptember 1-től a két önkormányzat óvodai intézményi társulást hozott létre, ahol a Mesevár Óvoda Jásd a gesztor intézmény. Tárgyi feltételek, eszközellátottság jó. Folyamatosan pótoljuk az elhasználódott eszközöket és állandóan bővítjük,újítjuk játékkészleteinket.

5 Az utóbbi időben 10 millió Ft-os beruházás történt pályázati pénzösszegekből. A tavalyi évben az udvari játékok biztonságossá tételére fordítottunk nagyobb összeget, részben oldódott meg, még maradtak átalakítandó játékeszközeink. Az idei évben infrastrukturális fejlesztés történt az óvodában / fűtéskorszerűsítés, nyílászáró cserék, szigetelés, külső pucolás /. Folyamatosan élünk a pályázati lehetőségekkel, főképp a sikeres pályázatok pénzösszegeiből tudunk nagyobb átalakításokat végezni. Természetesen a helyi Önkormányzat támogatásával történhet mindez meg. Személyi feltételeink is adottak, a szakellátottság teljes, mindenki a munkaköréhez szükséges végzettséggel rendelkezik. Nevelőtestületünk munkáját hivatásnak érzi, lelkiismeretesen nagy szakértelemmel végzi. Mottónk: Mindent meg kell ismertetni a gyermekekkel: a szépet, a rútat, az örömöt, a szomorúságot és csak egyet tilos, ami károsan hathat a személyiségükre Napsugár Tagóvoda Tés Községünkben november 1-től van rendszeres óvodai nevelés. Ekkor még egy csoporttal, majd január 1.től két csoporttal üzemelt az óvoda. Sajnos a gyermeklétszám egy idő után folyamatosan fogyni kezdett, ami országos jelenség is volt. Olyannyira, hogy augusztus 1-től ismét egy csoporttal működhettünk tovább február 1-től az iskolával közös intézményként, Szentsei György Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda néven működhettünk tovább. Majd tavasza óta intézményi társulás keretében a jásdi Általános Iskolával, a jásdi Napközi Otthonos Óvodával, a tési Általános Iskolával együtt Körzeti Általános Iskola és Óvoda név alatt 4. számú intézményegység néven üzemelünk. Az intézményi társulás 2.számú intézményegysége a tési Általános Iskola 2006-ban bezárt szeptember 1-től a három intézmény társulásában, mint 4. számú intézményegység működünk tovább. Munkáltatónk a jásdi Körzeti Általános Iskola igazgatónője volt. Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője az óvodavezető, aki irányítja és ellenőrzi az óvodai dolgozók munkáját. Óvodánk a falu középpontjában található, ahol az iskola-konyha-óvoda egy épületrendszert alkotott.

6 Tés község a Bakony legmagasabban fekvő települése, nagyon jó levegővel és egyéb kiemelkedő természeti adottságokkal, minden oldalról erdő vesz körül bennünket. Ez jó alap ahhoz, hogy nagyon sokat tartózkodjunk a szabadban, több időt fordítsunk a természeti környezet megismerésére, a növények, az állatok helyszínen természetes élettérben történő bemutatására. A mezőgazdasági munkák megfigyelésére, akár a kertekben, akár pedig a határban, az ok-okozati összefüggések feltárására. Tavasszal és ősszel lehetőség szerint minél több foglalkozást, és szabadidős tevékenységet tervezzük, az udvarra és egyéb szabadtéri helyszínekre, ez egyrészt hozzájárul az egészséges életmód szokásainak kialakításához. Célunk, hogy a gyerekek minél többet és alaposabban, élményszerűen ismerjenek meg az őket körülvevő környezetből, lássák meg az összefüggéseket a maguk fejlettségi és életkori szintjén. Sok tapasztalatot, ismeretet szerezzenek az és ezek feldolgozás, rögzítés után beépüljenek a játékukba, s abban továbbfejlesztve személyiségük részévé váljon. Mivel a 2,5-7-(8) éves gyerekek lételeme a játékos tevékenykedés, az ismeretszerzés fontos módja ebben az életkorban minél több érzékszervi tapasztalatra épülő, tevékenységre építő élményközpontú megismerés. Ezért óvodánk a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program mellé a környezeti nevelés hangsúlyosságát kiemelten kezelve útban a Zöld Óvoda felé programok összedolgozása és helyi adoptálása és bevezetése mellett döntött. Ezen feladatok 2007 szeptember 1-től az éves munkatervben megfogalmazottak szerint folyamatos megvalósításra kerültek a környezeti nevelés feladatkörei, ezen belül a környezetvédelem, a környezettudatos magatartás kialakítása. A játékos tevékenykedtetés a legjobb alap arra, hogy nevelési céljainkat, testi, értelmi, és érzelmi vonalon egyaránt megvalósíthassuk. 1.2 Gyermekkép Hivatástudatunk emberformáló, befogadó környezetben a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Mindegyikünk lelke mélyén ott él a az örök gyermek és a személyiségfejlesztés útját járva igyekszünk emberséges embereket nevelni. Nevelési célkitűzéseink arra irányulnak, hogy az óvodáskor végére gyermekeink olyan szokásokat, magatartásformákat sajátítsanak el, ami az egyéni sajátosságoknak, optimális személyiségfejlődésüknek a legmegfelelőbb. A mi gyermekképünk alapján az óvodás gyermek szerető családban nevelkedik, testileg és lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását Mozgása egyre összerendezettebb, harmonikusabb, edzettebb, jó teherbírású, saját és társai egészségét, testi épségét védi. Mozgását, viselkedését,testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani tudja. Ápolt, gondozott, igényes a maga, közvetlen és tágabb környezetével szemben.

7 Nyitott, érdeklődő a természet minden élőlénye és tárgya felé, megőrzi és óvja ezeket. Érzelmileg gazdag, szeretetteljes, önzetlen lényével jó kapcsolatteremtő, pozitív gondolkodású, szociálisan érzékeny az őt körülvevő gyermekekkel és felnőttekkel. Vállalja, elfogadja a másságot. A szabályokhoz alkalmazkodó. Feladattudata folyamatosan pozitívan alakuló, kitartása óvodáskor végére megfelelő. Öntevékeny, aktív, kíváncsi természettel rendelkezik. Alkotó fantázia, kreatív gondolkodás, jó kommunikatív készség, értő és magát megértő határozott jellem legyen. Gyermekeink legyenek derűsek, forduljanak bizalommal a felnőttekhez, szeretettel forduljanak társaik felé. Önként, örömmel vegyenek részt minden tevékenységben, és azt tekintsék élvezetés játéknak. A tevékenységek során bontakozzon ki kreativitásuk. Nyitottak legyenek az őket körülvevő világra, óvják, védjék környezetüket, aktívan vegyenek részt annak megóvásában, szebbé tételében. Gondolatait, érzelmeit tudja megfogalmazni. Legyenek fogékonyak a művészetekkel szemben. Az óvodáskor végére olyan egyéniségekké váljanak, amelyek képességeik révén helyt tudnak állni a nagy betűs iskolai életben. A társadalmi elvárásoknak megtudjanak felelni, becsületes, tisztességes, reális értékrendet felállítani képes, az ön és közös érdekeket összeegyeztetni tudó felnőtté növekedjenek. Világ meg váltók nem lehetünk, de mégis sokat tehetünk azért, hogy tisztességes, értékeket megbecsülő emberekké váljanak a kezünk alól kikerült gyermekek. Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud. Játékot, zenét, örömet. Hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Az a szellemi táplálék válik javára Amit maga is kíván. / Kodály Zoltán / 1.3 Óvodakép Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos, családias környezetével, szeretetteljes, mindenkit maximálisan elfogadó, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban szabad játékos tevékenységek és szabad játék, mozgás eszközeivel készíti fel gyermekeinket az életre.

8 A gyermekek és szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyermekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Óvodánk biztosítja a 2,5-7-(8) éves gyermekek nevelésének fejlődésének optimális feltételeit, közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Intézményünk, pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete negyedik éve folyamatosan törekszik gyermekeink környezettudatos magatartásának kialakítására, életszemléletük formálására, a szülők szemléletének gyermekeken keresztüli alakítására. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége, az óvoda ezt egészíti ki legjobb tudása szerint. Az óvoda, mint nevelési-oktatási intézmény a közoktatási rendszer szakmailag önálló egysége, a családi nevelés kiegészítője. Az a hely ahol a gyerekek mindig biztonságban közösségben és esztétikus környezetben, a fejlődésükhöz szükséges sokféle tevékenységet folytatva tölthetik idejüket. Intézményünk a gyermek életének rövid, de jelentős szakaszában a családi nevelést segítő, kiegészítő és korrigáló feladatokat lát el. Tudomásul vesszük és tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogait a gyermeknevelésben, a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalában, s ebben a legjobb szakmai tudásunk szerint partneri módon segítjük őket. Az óvodapedagógus a családokkal történő folyamatos együttműködés során tanácsadói szerepet kell betöltsön. Óvodai nevelésünk az egyes gyermekek családi kultúrájának figyelembevételével történik, a gyermekek meglévő élményeire, tapasztalataira épít. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermekek személyiségfejlődését, a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermekek személyiségéhez igazítottak. Igyekszünk azokat a műveltségtartalmakat közvetíteni gyermekeik számára, amelyek részei az egyetemes emberi értékeknek, s majdani felnőtt műveltségnek, és amelyeket aktuális fejlettségükkel összhangban könnyen magukévá tudnak tenni. Az óvodai nevelés biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermek nem kicsinyített felnőtt, fejlődésének jellemzőit, autonómiáját figyelembe kell venni és tiszteletben kell tartani. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális,nevelő-személyiségfejlesztő. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodánkban alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodnia. Az itt lévő gyermekeket biztonságos, nyugodt légkör, szeretet és megértő környezet övezi az óvodai élet folyamán. Megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítunk. A gyermeki szükségletek kielégítésére nagy gondot fordítunk. Megteremtjük a lehetőségét a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységeknek. Különös tekintettel

9 vagyunk az e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítésére. Napirendünk kialakításánál a játékidő és a tevékenységek sokszínűségének biztosítására nagyon odafigyelünk. Kiemelten gondot fordítunk a másság elfogadására és elfogadtatására. Minden gyermeket megkülönböztetés nélkül teljes körű, különleges védelem illeti meg. A társadalmi helyzetekből adódó nevelési hátrányokat óvatosan kezeljük. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését,ápolását, erősítését az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Fontosnak tartjuk, hogy óvodapedagógusaink modell értékűen elfogadóak, toleránsak legyenek, szakmailag folyamatosan képezzék magukat, törekedjenek az eredményes, sikeres pedagógiai munkára. Az óvoda minden egyes dolgozójának személyisége, viselkedése, beszéde követendő pozitív mintául kell, szolgáljon gyermekeink számára. 2. Az óvodai nevelés cél és feladatrendszere Napsugár Tagóvoda Tés Óvodánk célrendszere: Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, vagyis óvodásaink nevelésének, fejlődésének optimális feltételeit biztosítja, a gyermekek személyiségéhez igazodó. Abból indul ki, hogy a gyermek egyedi mással nem helyettesíthető indívidum és szociális lény egyszerre. A gyermeki jogok érvényesítését biztosító. A szabad játék mással nem helyettesíthető kitüntetett szerepet kap a gyermekek napi tevékenységében, napirendünkben. Az egyenlő hozzáférés elvét biztosító, az óvodai nevelés tárgyi személyi feltételeinek megkülönböztetés nélküli igénybevétele minden gyermek számára biztosított intézményünkben. Tevékenységek, programok szegregáció mentes megszervezésére kerül sor. Nevelőtestületünk befogadó, inkluzív szemlélete, gyermekeink felé, a személyiség szabad kibontakoztatására törekvő, mely során valljuk, hogy a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet igen fontos, meghatározó

10 2,5-7-(8) éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése fontos célunk. Szocializáció feltételrendszerének biztosítása. Az egészségnevelés feltételrendszerének biztosítása. Az én fejlődés és a szociális énkép kialakításához a legideálisabb színtér felkínálása. Általános emberi értékeket (igazság, szépség, harmónia) és normákat elfogadó, különbözőséget toleráló gyerekek nevelése. Kommunikációs és kooperációs technikákat ismerő gyermekek nevelése. A gyermekek környezettudatos szemléletének megalapozása. Környezetüket szerető és óvó gyermekek nevelése. Az egyéni adottságokat figyelembe véve a korosztály műveltségi anyagának megismertetése, ismeretszerzés. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása. A gyerekek magatartásának formálása, viselkedési problémák kezelése. Zökkenőmentes óvoda-iskola átmenet biztosítása, gyermeki kompetenciák, az iskolai tanuláshoz szükséges, készségek, képességek fejlesztése. Iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. Néphagyományokat tisztelő és ápoló gyermekek nevelése. Sajátos nevelési igényű, tanulási és beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekek integrált nevelésének megvalósítása. A migráns családok gyermekeinek interkultúrális nevelése. A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése a gyermekeink alapvető joga, melyre helyi óvodai programunk messzemenően törekszik. Óvodánk feladatrendszere: Nevelési programunk törekvése, hogy tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, beilleszkedésre. A játékra és mozgásra alapozva szervezzük meg a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A gyerekek megismerése. Változatos tevékenységek biztosítása. A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése, alakítása. Az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése. Az egészséges életmód megalapozásával, testi és lelki egészség biztosítása. Egészséges környezet, a gyerekek életkorának megfelelő óvodai életritmus biztosítása. Egészségügyi és közösségi szokások kialakítása. Biztonságot adó szeretetteljes, érzelem gazdag, együtt érzést sugárzó, elfogadó, befogadó, óvodai légkör megteremtése és fenntartása. A gyerekekre jellemző tevékenységi vágy és önállósulási törekvés kielégítésével az én tudat ébredésének, az anyáról való leválás folyamatának elősegítése. A szülő jelenléte az óvodai beszoktatás első időszakában a gyermek igénye szerint.

11 Az emberi viszonyokkal való ismerkedés lehetőségének felkínálása. Tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságának fejlesztése, együttérzés, tolerancia, önzetlenség kialakítása. A közösségi élet szokásainak, az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, kompromisszumra való képesség fejlesztése. Utánzásra alkalmas modellek állítása, kommunikációs technikákkal való ismerkedés lehetőségeinek megteremtése A hatások, élmények újraéléséhez játék és élettér biztosítása. A természet közelségének és élménytárának felhasználása, gazdag természetismereti tapasztalati lehetőségek biztosítása. A gyerekek értékelése, egyéni igényekhez, szükségletekhez, és fejlettséghez igazodva. Konfliktusok kezelésének, megbeszélésének bemutatása a gyerekekhez közel álló tevékenységekben, mint bábozás, dramatizálás. Viselkedéskultúra megalapozása. A gyerekek testi, értelmi, szociális érettségének célirányos fejlesztése, a tanuláshoz szükséges képességek, készségek kimunkálása, ismeretbővítés, problémamegoldó gondolkodás, figyelem, türelem, kitartás, feladattudat és szabálytudat, mozgáskoordináció, észlelési képességek, edzettség, állóképesség fokozása. Helyi népszokások felkutatása, régi mesterségek megismerése. 2.1 Óvodai nevelési program alapelvei Valamennyi óvoda nevelési programját az Alapprogramra építi, mely dokumentum határozza meg a magyarországi óvodákban folyó munka pedagógiai alapelveit, és nevelési céljait. Óvodai intézményi nevelésünk alapvető feladata a gyermekek testi, lelki szükségleteinek maradéktalan kielégítése. Ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Intézményünk lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társszükségletüket. Óvodánkban a gyermekek nevelésénél a különbözőségek elfogadására és tiszteletére nagy hangsúlyt fektetünk. A gyermekeink tiszteljék a szépet és jót. Tudjanak rácsodálkozni azokra. Ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, kötődjenek szülőföldjükhöz. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelését szükség esetén megfelelő szakemberrel, vagy más gyógypedagógus, pszichológus közreműködésével oldjuk meg. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Fontosnak tartjuk a beszélő környezet létrehozását, a helyes nyelvi mintát melyet szabálykövetéssel, javítgatás elkerülésével minden óvodai tevékenységben jelen van.

12 Programválasztásunk jellegéből adódóan megkülönböztetett hangsúlyt fektetünk a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára épülő spontán és irányított tevékenységek útján történő tapasztalatszerzésre és élethelyzetekben való gyakorlásra. Ennek jó alapja egyrészt a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet. Az alapelvek kiválasztásánál szem előtt kell tartani, hogy: A gyermek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és erősítése. Mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembevételével kell eljárnunk, cselekednünk. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hátrányok kompenzálására. Az óvodánk inklúzív, gyermekközpontú szemléletével törekszik a gyermekeink személyiségének teljes kibontakoztatására, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. -a gyermeket, mint fejlődő személyiséget külön védelem illeti meg. -a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda csak kiegészítő szerepet játszik. Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket, a gyermek személyiségéhez, érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve egyéni kompetenciáinak alakítását. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát tiszteletben tartjuk. Óvodánk a kialakult pedagógiai értékeink megőrzésére törekszik. 2.2 Kiemelt feladataink Az egészséges életmódra nevelést, gondozást A környezeti nevelést Az érzelmi nevelés, szocializációt Az anyanyelvi nevelést Egészséges életmódra nevelés, gondozás Az egészséges életmódra nevelésnél mindenekelőtt elengedhetetlen az egészséges környezet biztosítása, a táplálkozás, a megfelelő napi rend, heti rend kialakítása, az egészséges életmód szokásainak alapozása, testápolás, öltözködés, kötött és kötetlen testmozgás. Szükséges a gyermekek életkorának megfelelő párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő napirend kialakítása Az időkereteket rugalmasan kell alkalmaznunk a gyakorlatban. Az intézményben lévő helyiségeket az óvodapedagógusok ésszerűen a pedagógiai feladatok megvalósításának érdekében a legoptimálisabban használják ki.

13 Az intézmény két bejáratához vezető út burkolt. A bejáratok megvilágítása megoldott. A gyermekeket szélfogó védi a közvetlen hidegtől. Minden gyermek önálló jellel ellátott szekrénnyel rendelkezik az öltözőben, ahol maga tart rendet. Két csoportszobánk funkcionálisan megosztott. A naposabb világosabb, és tágasabb a foglalkozások, étkezések, játék és egyéb szabadidős tevékenységek színtere éves berendezési tárgyainak folyamatos cseréjére, korszerűsítésére, a környezet folyamatos megújítására, esztétikussá tételére törekszünk Környezeti nevelésünk kiemelt szerepének megfelelően sok a növény a csoportszobában, és az óvoda minden helyiségeiben, ezzel biztosítva a levegő megfelelő páratartalmát. A mosdónk felújított, ahol a gyermekeink gondozási feladatainak egy részét végezzük, és a tisztasági, higiéniai szokások kialakítását is. Fontos, hogy a gyermekek környezetében csak annyi tisztítószer legyen ami feltétlenül szükséges. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek balesetmegelőző oktatására. A tevékenységek megszervezésénél lehetőség szerint kihasználjuk természetes környezetünk pozitív adottságait, így, sok a szabadban szervezett kötött és kötetlen program Az egészséges és tiszta környezet fenntartásának legfontosabb feltétele a rendszeres alapos takarítás, fertőtlenítés, és légcsere. Lázas, beteg kisgyereket az óvodában felnőtt felügyelete mellett a többiek egészségmegóvása érdekében elkülönítjük a szülő megérkezéséig. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyerekeknek az óvodában töltött idejét ésszerűen, szükségleteiknek megfelelően kell beosztanunk, a kialakított napirendet következetesen, de rugalmasan kell betartanunk. Az életritmus betartása nem jelent merevséget. Mindig a valós helyzethez kell alkalmazkodni, és emiatt néha el kell térni az általában meg szokottól. Az egészséges életmódra nevelés fontos tényezője a helyes táplálkozás, és a táplálkozási szokások kialakítása. Mivel a gyermekek az óvodában tápanyagszükségletük kb. 70%-át fogyasztják el kívánatos, lenne az étrendben a fehérjék, szénhidrátok, növényi zsiradékok, vitaminok, ásványi sók, és rostos anyagok megfelelő aránya. Szükségesnek tartjuk a gyerekek mellett a szülők táplálkozási szokásainak alakítását is. Nagy hangsúlyt fektetünk a kultúrált étkezési szokások kialakítására. Továbbá vallási vagy egyéb okból eltérő étkezést igénylő családok étkezési szokásait tiszteletben tartjuk. Biztosítjuk továbbá a táplálkozási rendellenességben szenvedő gyermekek otthonról behozott speciális ételének kezelését, elfogyasztásának biztosítását.. Fontos, hogy az óvoda juttassa el véleményét az ételt előállítókhoz, hogy az étrend és az ételek minősége a gyermekek szükségleteinek megfelelő legyen. A várakozási idő kiküszöbölése céljából a gyerekek lehetőség szerint akkor üljenek asztalhoz ha az étel beszállításra került. A gondozási feladatok elvégzése során alakuljon ki bensőséges kapcsolat a gyermek és az óvodapedagógus, gyermek és a dajka között, hogy bizalommal forduljon hozzá. Minél fiatalabb a gyermek annál több időt és figyelmet igényel szükségletei kielégítésében, gondozási teendői ellátásában. Viszont az óvoda minden dolgozója ügyeljen arra, hogy semmit sem végezzen el a gyermek helyett, amit már önállóan is meg tud tenni, ezzel késleltetve őt a fejlődésben, az önállósulásban.

14 Az egészséges életmód kialakításának óvónői feladatai: A gyermekeink komfortérzetének kielégítése, mely alapvető feltétele a testi, lelki, szellemi egészségnek. Bensőséges viszony kialakítása a gondozás során. A helyes testápolás szokásainak megalapozási Helyes étkezési, táplálkozási szokások kialakítása. Elegendő idő, gyakorlási lehetőség biztosítása a gyermekeknek a szokásrendszer kialakításához. A gyermekek edzettségének kialakításához megfelelő feltételek teremtése. Megfelelő idő és eszköz biztosítása a szabad mozgás gazdagításához. Szervezett mozgáslehetőségek biztosítása. Kirándulások, séták, sportversenyek szervezése, lebonyolítása. A családok befolyásolása a szabadidő hasznos közös eltöltésében. Annak biztosítása, hogy lehetőség szerint minél több gyermeki tevékenységet a szabadban végezhessenek óvodásain. Környezetvédelmi tapasztalatok biztosítása a tiszta és szennyezett levegőről. Szellőztetés. Dohányzás káros hatásainak megismertetése. A gyerekek óvodai alvás igényének kielégítéséhez megfelelő időt és nyugodt harmonikus környezetet teremtsen, ezzel biztosítva pihenésüket. Ennek fontosságára hívja fel a szülők figyelmét az otthoni napirend kialakításában. Nyújtson követendő modellt, egészséges táplálkozási szokásaival a gyermekeknek, szülőknek. A gyermeki egészség megóvása. A gyermekek testi épségének megőrzése, balesetvédelem, betegség megelőzés. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Szükségleteiket képesek késleltetni. Szükségleteiket képesek önállóan kielégíteni. Önállóan alkalmazzák az elsajátított tisztálkodási szokásokat. Kultúráltan étkezik. Képes önállóan eldönteni miből mennyit tud elfogyasztani. Táplálkozási szokásai megfelelően alakulnak, igényi zöldségek, gyümölcsök napi fogyasztását. Barna kenyér fogyasztását. Mellőzi a túlzott édesség, üdítő fogyasztást Vigyázz környezetének rendjére, tisztaságára. Ismeri a szelektív hulladékgyűjtés okát, és mikéntjét. Igényévé válik a tisztaság és rendezettség. Szívesen és sokat mozog a szabadban évszaktól függetlenül. Életkorának megfelelően edzett.

15 Egészséges életmódra nevelés Célja: -A gyermek egészségének védelme,edzése,óvása,megőrzése. Azegészséges életmód,a testápolás,az étkezés,az öltözködés,a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. -Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel,az óvodapedagógussal együttműködvespeciális gondozó,prevenciós és korrekciós testi,lelki nevelési feladatok ellátása. -A gyermekek egészséges életmódjának alakítása,testi fejlődésük biztosítása. -A gyermekek egészséges testi és mozgásképességének fejlesztése. -Tájékozódásának,alkalmazkodó képességének és pozitív személyiség tulajdonságainak erősítése,fejlesztése. Feladatai: -Az életkornak megfelelő,helyes életritmus kialakítása. -Magatartásformák,szokások alakítása. -Testi képességek alakítása,fejlesztése. Napirendünk kialakításánál arra törekedtünk,hogy az biztosítsa a gyermekeknek a minél hosszabb,megszakítás nélküli játékidőt. Irányelvünk,ne legyen sok várakozási idő,ne legyen sok üresen eltöltött perc. Sok időt adunk a gyermekeknek a szabadon választott tevékenységekre, a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Fontosnak tartjuk napirenden belül a folyamatos reggelizést,uzsonnázást. A kötött,kötetlen foglalkozások egyéni és mikro csoportos formában,játékban integráltan folynak. Lehetőség szerint sokat tartózkodnak a gyermekek a szabadban,sétákat,kirándulásokat szervezünk Napirendünket rugalmasan kezeljük,a változtatás lehetőségével szükség szerint élünk. Gondozás Az óvodai nevelés egyik alapvető feladata,amely a testi nevelésen túl az egész személyíséget alakítja. Testápolás A gyerekek egészségmegőrzését,testük,ruházatuk,tisztaságigényük kialakulását és testi szükségleteik kielégítését szolgálják. Táplálkozás A helyes táplálkozási szokások az étkezések megszervezése,kultúrált lebonyolítása,a nevelési feladatokon túl a növekedést,fejlődést is elősegítik. Öltözködés A helyes öltözködési szokásoknak,egészségvédő,önállóságra szoktató,ízlésalakító hatása van.

16 Pihenés A nyugodt pihenés,alvás,a zavaró belső és külső ingerek kiküszöbölésével érhető el. (Csend,friss levegő,halk zene,mese,kényelmes fektető,kényelmes pizsama) A gyermek egyéni szükségleteiknek megfelelő ideig pihennek. Egyéni bánásmód A növekedés és a fejlődés ütem,a jellemzőegyéni sajátosságokat mutatnak,amelyeket óvónőink az egyes gyermekekre való tekintettel kezelnek. A gyermekekről anamnézis készül,amit folyamatos megfigyelés követ. Testi nevelés A mozgás elengedhetetlen feltétele az egészséges életvitelnek.a gyermek mozgásigényének kielégítése és mozgásának fejlődése érdekében annyit mozoghat,amennyire igénye van.legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosítja. Szervezett kirándulások,túrák,úszásoktatás is fontos elemei az egészség megőrzésének. Egészséges környezet A gyermek fejlődéséhez fejlesztéséhez egészséges,biztonságos környezet szükséges.a tárgyi környezet megfelel az egészségügyi előírásoknak.az udvar felszerelése,a csoportonként kialakított játszóhelyek sokféle tevékenységre adnak lehetőséget.(kertek,aszfaltos-füves területek,domb,homokozó,árnyékvetők,pancsoló,kresszpálya). A csoportszoba tágas.berendezésünk izlésesen kialakított,a gyermekeknek jó közérzetet biztosít.a gyermekek által használt egyéb helyíségek (öltöző,mosdó,tornatér,folyosók) a higiéniás előírásoknak megfelelnek. Lelki egészségvédelem A nyugodt,biztonságos légkör megteremtése és a gyermek jó közérzetének biztosítása érdekében,a felnőtt együttérzést közvetítő testközelségére,pozitív érzelmi hatást kiváltó érintésére is szükség van.a szeretetteljes légkör fokozatosan alakítja ki a gyermek tűrő-és konfliktust megoldó képességét A külső, belső világ tevékeny megismerése Tudjuk, hogy a környezeti nevelés, az óvodában alapozó jellegű, és ha jó az alap, akkor az élmények, benyomások egy életre meghatározzák az ember gondolkodás- és életmódját. Az óvodások természetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatszerzésének alapja: a tevékenység. Cselekvés útján jön rá a gyermek az összefüggések meglátására, tanul meg felismerni, gyönyörködni, érzelmileg is kötődni mikró-, majd később makró környezetéhez. Fontos feladat, hogy a gyerekek szeressék környezetüket, ragaszkodjanak ahhoz, védjék azt és eligazodjanak abban.

17 Olyan szokások, szokásrendszerek kialakítása a cél, melyek hozzásegítenek ahhoz, hogy az élőlények, az élet szeretetére, tiszteletére neveljük a gyerekeket. Törekednünk kell a tapasztalatok élmények szerzésére, mellyel természeti társadalmi ismereteiket alapozzuk. Az élmények feldolgozásánál az egyes nevelési területeken belül használjunk ki minden lehetőséget az ismertszerzésre, egyéni fejlesztésre! A környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységek során fejlődnek a gyerekek bizonyos képességei, készségei Az óvoda fontos szerepet tölt be a növények és állatok megszerettetésében. Az óvónőnek sokoldalúan kell a gyerekeket ezekkel az élményekkel megismertetnie, a tevékenységeket megszerveznie, hogy a gyerekek értelmi és érzelmi alapon is eljussanak annak belátásához, hogy az élőlényeket gondozni, óvni, védeni kell. Ennek egyik eredményes módja egyrészt a természetjárás, másrészt az állatokkal és a növényekkel való testközelségbe kerülés, gondozás, ápolás, simogatás. A gyakori kirándulások célja: Minél több természeti élményt jelentő megismerő, fejlesztő tevékenység, játék, mozgás a szabadban, természetben. Természet és környezetorientált magatartás, környezetbarát szokások megalapozása. Környezetünk tisztaságának egészségesebb környezet kialakításának elősegítése Helyi és távolabbi környezetünk természeti és társadalmi értékeinek felfedezése. Már az óvodába lépés első napjától kezdve folyamatosan lehetőséget kell biztosítani, hogy a természet legapróbb csodáit felfedezhessék a gyerekek. Fontos, hogy a napi tevékenységeket, a napirendet úgy szervezzük, hogy lehetőleg minél több időt töltsenek a szabadban, alakuljon ki bennük az igény a testmozgásra, az egészséges harmonikus életre, a természetben való szemlélődésre. Szívesen és önként, örömmel végezzenek munkatevékenységeket játékos formában, szervezett és irányított módon. Olyan környezet, humánus életérzés átélését kívánjuk segíteni, melyben a rácsodálkozás, rádöbbenés pillanatai ötvöződnek a tapasztalással, az ismeretekkel, a képességek és készségek fejlődésével. A kisgyermek azt óvja, védi, ápolja, amit megismer, megszeret, ha látja tevékenysége, keze nyomán változik természeti és társadalmi környezete, alakul az iránta érzett felelőssége. A külső és belső világ tevékeny megismerésének négy fő területe helyi sajátosságokra építve: A külső természeti környezet: (természet, levegő, víz, talaj, növények, állatok) Külső ember alkotta környezet(épített) környezet: (épületek, műemlékek, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlási szokások, takarékosság. A belső természeti környezet: (a belső világunk: az egészséges életmód, a megfelelő napirend, táplálkozás, mozgás.)

18 A belső személyes környezet: mentálhigéné, önértékelés, énkép) E négy rész szorosan és szétválaszthatatlanul összetartozik, egymásra épülve adja meg a lehetőségét a környezeti nevelés helyszíneinek megválasztására. A környezeti nevelés színterei: Az óvoda belső tere: a csoportszoba és az óvoda egyéb helyiségei. A csoportszobában található természet és élősarok az élő és élettelen kincsek helye, a közös gyűjtemények színtere. Növények, állatok, termések, levelek, magok, tollak kavicsok, kőzetek, elhagyott fészkek lelőhelye az oviban. Állatgondozás, megfigyelés az óvodában. Munka jellegű tevékenységek: Növények gondozása, öntözése, átültetés, szaporítás, csíráztatás, hajtatás, egyszerűbb kísérletek végzése, megfigyelések. Állatok gondozása, megfigyelése óvodán kívül. A tapasztalat szerzésének és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek tulajdonságok alakításának egyik lehetősége. Szocializáció. Az óvoda külső tere: Az udvar változatos, terepadottságokkal, sok fajta növénnyel adjon lehetőséget a megfigyelésre, a szezonális, és alkalmi jellegű környezeti feladatok elvégzésére, pl. Őszi, tavaszi udvarrendezés, takarítás. Fák, bokrok ültetése, gondozása, madáretetés, és megfigyelés, stb. Lehetőség szerint gyakorló kert kialakítása lenne a cél, az udvar átjárhatóságának megszüntetése után. A környező erdők, mezők, szántók élővilágának megfigyelése. Patakok élővilága. Kertek, gyümölcsösök jellegzetességeinek megfigyelése. Szüretek, betakarítási, és feldolgozási munkálatok. Ismerkedés gyakorlatban a leggyakoribb tartósítási eljárásokkal. Ismerkedés a gyógynövényekkel, ezek hasznával, felhasználásukkal gyakorlatban. A mesterséges ember alkotta környezet megismerésére, épületek, létesítmények, múzeumok, műemlékek látogatása, mely egyben lehetőséget is ad a néphagyományok megismerésére és ápolására. Környezeti nevelésünk feladatai során lehetőség szerint kapcsolatot építünk ki környezetvédő, állatvédő, természetvédő szervezetekkel, lehetőség szerint megismerjük munkájukat, és lehetőségeinkhez képest támogatjuk tevékenységüket. A környezettudatos magatartás megalapozása az óvodában takarékosságra nevelés a villany, víz, és egyéb energiahordozók terén, az óvoda dolgozóinak személyes példája alapján. A víz érték, és készlete véges. A fenntarthatóságra nevelés, az újra felhasználás lehetőségeinek kihasználása a hulladék gyűjtés és hasznosítás során. Lehetőség szerint a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Berendezéseinkben, dekorációinkban leginkább természetes anyagokat használunk. Az aktuális évszakoknak megfelelő dekorációban igyekszünk a természetes jellemző színhatások visszaadására, a hideg és meleg színek harmóniájának megteremtésére

19 Fontos része környezeti nevelésünknek a zöld ünnepek megünneplése: Állatok napja (október 4.) Projekt. Állatok hete keretében kerül feldolgozásra. A víz napja (március 22) Víz projekt. A Föld napja (április 22) Projekt Madarak és fák napja (május 10) Projekt. Immáron már három éve az egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása céljából bevezetésre került és azóta is tart a gyümölcsnapok, gyümölcshetek gyakorlat óvodánkban, mely során a szülök által biztosított gyümölcs és zöldségnek köszönhetően napi szinten módunk van a gyerekek táplálkozási szokásainak alakítására. Környezeti nevelésünk főbb témakörei továbbá még: A természet, társadalom, ember. Gyümölcsök, zöldségek. Növények, állatok, az ember, természet környezet és állatvédelem. Testünk, születéstől az idős korig, az orvos gyógyító munkája, egészséges életmód, betegségek megelőzése. Évszakok, természet és környezet védelem. Közlekedés, szabályok, alapfogalmak. A család. Környezeti nevelésünk élményanyagának feldolgozása napi szinten jelenik meg gyermekeink játékában, ábrázoló tevékenységében, bábozásában, mese-vers anyagunk válogatásában. Környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák: Részt vesznek az évi folyamatos hulladékgyűjtésben, kezelésben. Papír, PET. palack, alumínium, gyűjtésében. A szemetet szelektíven gyűjtik és helyezik el. Szívesen segítenek a falevelet gyűjtésében, esetleges komposztálásában. A virágokat nem tépik le, hagyják eredeti élőhelyükön. Télen folyamatosan etetik a madarakat. Szívesen gondoskodnak az óvoda növényeiről, felelősséggel gondozzák azokat. Gondoskodnak a rájuk bízott kisállatokról. A külső, belső világ tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok:

20 Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, érzelmeire, megismerési vágyára építse, illetve megélt, átélt tapasztalataira élményeire. A megszerzett ismeretek mélyítse, rendszerezze. Változatos tevékenységeket biztosítson a felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre. Témaválasztásnál vegye figyelembe a helyi sajátosságokat, adottságokat. Az egyetemes nemzeti kultúra értékeit hagyományait hagyományőrzés, és ünnepek, ünnepélyek formájában azokon keresztül közvetíti. Megtanítja felfedezni a környezet, a világ szépségeit, harmóniáját. Meglátatja az ok-okozati összefüggéseket. Megismerteti a környezetvédelem alapjait, a föld, víz, levegő, növény és állatvilág, valamint a tájvédelem fontosságát. A környezet és természet rombolásának és romlásának, pusztulásának példáit is megismerteti. Környezetbarát szokások megalapozása.. Takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral. Megismerteti a gyerekekkel az újra felhasználás hasznosítás, fogalmát, szükségességét, és az óvodai életben alkalmazzák is ezeket a gyerekek. Megismerik a gyerekek a szelektív hulladékkezelést, folyamatosan ez bevezetésre kerül az óvodában. Biztosítja az ismeretek sokszínű gyakorlását, alkalmazását. A csoportszobában élősarkot, természet sarkot alakít ki, amit mindig frissít, újít a gyerekek közreműködésével. Az udvaron lehetőséget biztosít a kertgondozásra. Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról ismereteket nyújt. Terepgyakorlatokat szervez, ahol a természettudományos ismeretek mellett az élővilág az életközösségek megismerésére motivál, meghallgatják a madarak hangját, más állatok neszeit. Terepgyakorlatokon, kirándulásokon természeti kincsek gyűjtésére motivál. Lehullott termések, magok,, tollak, fakérgek, kagylók, kőzetdarabok, kavicsok és egyéb érdekességek gyűjtését kezdeményezi. Az óvoda környékére kirándulásokat, sétákat szervez. Múzeumlátogatásokat szervez. Kapcsolatot tart a gyerekekkel állatvédő, természetvédő szervezetekkel, segítik azok munkáját, bekapcsolódnak tevékenységébe. Elemi közlekedési szabályokat gyakoroltat, közlekedési eszközökkel gyakorlatban ismerteti meg a gyerekeket. Elősegíti a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességének fejlődését a kortárscsoportban és a környezet alakításban. Az óvónő magatartása követendő pozitív modellt nyújtson a gyerekek számára. (Dajka is) A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Tudja, hol lakik, mi a pontos címe. Tudja saját és szülei nevét.

21 Ismerje szülei foglalkozását és egyéb foglalkozásokat, azokat betöltők feladatait a társadalomban. Megkülönbözteti a napszakokat, azokhoz tevékenységeket kapcsol. Ismeri a színeket, a színek árnyalatit. Ismeri az emberi test felépítését, az orvos gyógyító munkáját az a betegségek megelőzésének módját. Ismerje az egészséges életmóddal kapcsolatos fogalmakat. Testápolás, helyes táplálkozás, mozgás, stb. Tudja óvodája nevét. Tudjon különbséget tenni az évszakok között, és legyen azokkal kapcsolatos megfelelő ismeretanyaga. Ismerje a növény és állat gyűjtőfogalmakat, és az azokhoz tartozó egyedeket tudjon felsorolni. Tudja ezeket csoportosítani különböző szempontok szerint. Ismerje a növény és állatgondozás egyszerűbb feladatait. Szívesen ápolja és gondozza a növényeket, állatokat. Alakuljon ki érzelmi kötödésen alapuló felelősségteljes kapcsolat gondozásuk során. Ismerje és tartsa be az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a közlekedési eszközöket, azok jellemzőit, a közlekedéssel kapcsolatos fogalmakat. Tudja azokat rendszerezni megadott szempontok szerint. Alakuljanak ki a természet és állatvédő magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükségesek. A gyerekek örömmel és szívesen vegyenek részt terepgyakorlatokon, kirándulásokon, környezeti tevékenységekben, rendezvényeken, kiállításokon Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő kapcsolata érzelmi biztonságot nyújt számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységeket tesz lehetővé. Ezért kiemelten fontos a gyermek óvodai dolgozókkal való kapcsolata. A gyermek én központúságát fokozatosan kifejlesztjük afelé, hogy képes legyen másokat elfogadni, másokkal törődni. Az erkölcsi normák tulajdonságok, folyamatos gyakoroltatás során alakulnak ki. A gyerekeket ösztönözni kell a kooperatív megoldásokra. Óvodánkban tudatosan törekszünk a közösségben zajló folyamatok, társas kapcsolatok, és közösségi tevékenységek kibontakoztatására.a közösség olyan tulajdonságok, képességek, készségek, szükségletét kívánja formálni, mely segítségével a gyermek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül megvalósítani. A közösségi lét az ember számára létszükséglet. Az együttlét, együtt tevékenykedés során érezhetik annak erősségét, védettségét, örömét.

22 A közösségi nevelés fontos célkitűzése a felnőttekhez, a társakhoz való pozitív viszony formálása. A közösségi normákat elfogadó kooperációra és kommunikációra képes gyermek nevelése. Óvodánk fontos feladata, hogy segítse a közösségek kialakítását, biztosítsa azok fejlődését az önmegvalósítás feltételeit. Az óvodai közösség ezért az egyéni személyiség fejlesztésnek fontos színtere. A kisgyermek aktív autonóm lény, aki a cselekvés és fejlődés minden lehetőségét magában hordozza. Ezeknek a feladatoknak csak egy értékközvetítő óvoda felelhet meg, mely tiszteletben tartja a gyermek egyéni sajátosságait, tudatosan épít a gyermeki aktivitásra és alkotási vágyára. Mindenki szükséglete alapján valósíthatja meg vágyait, élheti álmait. Célunk, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. A közösségi és társas kapcsolatok kialakítása a tevékenységeken keresztül intézményünkben a teljes nevelési folyamatot átfogja. Fontos a közösségi érzés, tudat, és magatartás kialakítása mellett, mások megbecsülésére nevelés. A közös szokások kialakítása, a hagyományok tiszteletben tartása. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek viselkedését, cselekedeteit. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításából adódó óvónői feladatok: Nyugodt, biztonságot sugárzó légkör kialakítása. Az óvoda és a csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos, esztétikus berendezése. Az óvónő személyiségének empatikus kisugárzása, anyapótló magatartása. Környezetvédelmi viselkedés és magatartásformák kialakítása. Az élet és az élővilág tiszteletére megbecsülésére nevelés. Az udvarias magatartásra, és az udvariassági beszédformák alkalmazására nevelés. Erkölcsi normák ítéletek megfogalmazása. Erkölcsi érzelmek megalapozása. Közös élmények tapasztalatok átélése. Alapvető udvariassági szokások kialakítása. Szociális technikák megalapozása. Csoportélet hagyományainak ápolása Rácsodálkozás képességének fejlesztése. (természet, ember, környezet) A gyerekek önálló véleményalkotásának, döntéshozásának elősegítése. Társas kapcsolatok formálásának elősegítése, mi tudat alakítása. Páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése. Konfliktushelyzet, békés megoldására nevelés. A tehetséges gyerekek kibontakozásának elősegítése. A lassabban fejlődők segítése, felzárkóztatása. A migráns gyerekek beilleszkedésének segítése. A családokkal való együttműködésre törekvés. Szülői értekezlet tartása évente 3 alkalommal.

23 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Sajátítsák el az óvoda, a csoport szokásait. Legyenek képesek aktív tevékeny együttműködésre. Akarati tulajdonságaik terén legyenek birtokában a türelemnek, a toleranciának és a kitartásnak. Tudják elfogadni társaik különbözőségét. Mélyüljön, gazdagodjon egymáshoz való pozitív viszonyuk, érzelmi életük. Erősödjön egymáshoz való alkalmazkodásuk, empátiájuk, egymás iránti érdeklődésük. Létesítsenek tartós baráti kapcsolatot, és törekedjenek ezek ápolására. Legyenek önállóak konfliktushelyzetek megoldásában. Ötleteikkel, aktív részvételükkel, egyéniségük kibontakoztatásával gazdagítsák a közösséget, sajátítsák el a helyes magatartási, viselkedési szokásokat. Igényeljék a gyermekek a csoportban, az óvodában, kialakult szokásrendszer alkalmazását. (egészséges életmód, magatartás, és viselkedési szokások) Ragaszkodjanak csoporttársaihoz, az óvodában dolgozó felnőttekhez. Segítsék rászoruló társaikat, az egyes tevékenységekben. A játékszereken osztozzanak meg. Türelmesen meghallgassák a felnőtteket és társaikat. Udvariassági formák betartásával kommunikáljanak. Önállóan igyekezzenek megoldani a konfliktus helyzeteket. Aktív részvételükkel, ötleteikkel gazdagítsák a közösséget Anyanyelvi nevelés Valamennyi tevékenységi forma keretén belül megvalósítandó feladat, az egész óvodai életét átszövi. Óvodánkban az anyanyelvi nevelés eredményeként értékeljük, ha a gyermek képessé válik arra, hogy gondolatait érzelmei észrevételeit és kívánságait értelmesen összefüggően tudja kifejezni. A gyermek beszédét csak akkor tudjuk bővíteni, szókincsét fejleszteni, kifejezőkészségét csiszolni, ha kommunikál velünk felnőttekkel és társaival is. Az anyanyelvi fejlődés során bővül látóköre, fejlődik gondolkodása. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét. Az anyanyelvi nevelés, fejlesztés eredményes megvalósítása jelentősen hozzájárul a gyermek iskolai képességeinek megalapozásához. Kiscsoportban feladatunk a gyermek szókincsének gyarapítása, kommunikációs kapcsolat kialakításának elősegítése, ösztönzése. Az új kifejezések rögzítése természetes tevékenységek keretében. Középső csoportban tovább kell gyarapítani a gyermek megszerzett szókincsét, ösztönözni kell a helyes mondat szerkesztésre. A tanult, hallott vers, mese és mondókák kifejezéseinek értelmezésé, és szókincsének beépülése a gyermeki beszédbe.