FİNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

Átírás

1 FİNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Kockázatkezelési elvek, módszerek Kiemelt kockázatkezelési alapelvek Kockázatkezelési célok Kockázatkezelés szervezete Lényegesnek minısített kockázati típusok Hitelezési kockázat Mőködési kockázat Piaci kockázatok Devizaárfolyam kockázat Koncentrációs kockázatok Likviditási kockázat Ország kockázat A Takarékszövetkezet tıkemegfelelése Hitelezési kockázat mérséklése Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalék képzése és felhasználása A Kereskedelmi könyvben nem szereplı részvények, pozíciók A takarékszövetkezet javadalmazási politikája

3 1. Bevezetés A Fınix Takarékszövetkezet (4025 Debrecen, Petıfi tér 6. sz.) a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII törvény 137/A és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. rendeletben elıírt és meghatározott, lényeges információkat az alábbiakban hozza nyilvánosságra. A dokumentumban található adatok millió forintban szerepelnek. A közzétett adatok a december 31-i állapotot tükrözik. - A Takarékszövetkezet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A hivatkozott törvény 137/A (4) bek. értelmében az olyan információ tekintendı: - lényegesnek, amelynek elhagyása, vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését, vagy értékítéletét, - védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a Takarékszövetkezet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, - bizalmas információnak, amelynek tekintetében a Takarékszövetkezetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Fınix Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF - nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, valamint a b.) pontja szerint a kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelményét, kitettségi osztályonkénti bontásban. A kockázati stratégiát az elnök-ügyvezetı igazgató készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 3

4 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mőködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezetünk az OTIVA tagjaként, kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer (Országos Intézményvédelmi Alap OTIVA) által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat. Együttmőködik a kockázatkezelési módszerek és folyamatok kialakításában, a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, kockázatok alakulásának figyelésében, belsı tıkeszükséglet nagysága kialakításában, megfelelısségének ellenırzésében. (Együttmőködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belsı elıírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külsı személyek számára transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedıbb belsı elıírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelıen alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külsı személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehetı módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nemszámszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belsı szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelezı. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 4

5 9. A Tagintézmény a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történı viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történı összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységre összpontosítja, amelynél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerősítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevı tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıkemegfelelési mutató az általa meghatározott minimális szint alá csökken. 4. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatában a tıkeszükségletet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 5

6 A Takarékszövetkezet elsısorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat elınyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan győjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatai vonatkozásába negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fı adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erısítése. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika mőködtetésére. 4.1 Hitel kockázatkezelési célok 1. Az adósminısítési rendszer továbbfejlesztése, az új tıke-megfelelési szabályozásnak jobban megfelelı minısítési rendszerek elfogadása 2. A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tıkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetıvé tegye belsı célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását 3. Fedezetek értékének és fı jellemzıinek kellı gyakorisággal történı felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelı nyilvántartása 4. Az integrációs szintő lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése 5. A hitel-monitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történı felismerése 6. A problémás hitelek részarányának csökkentése 4.2 Partner kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt idıtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentı ügyleteket kötni. 6

7 4.3.Devizaárfolyam kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerzıdései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tıkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tıke 5%-át. 4.4 Kamatkockázat kezelési célok 1. Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. 2. A Takarékszövetkezet a rögzített kamatozás mellett köthetı ügyletek futamidejét 5 évben korlátozza. 4.5 Mőködési kockázat kezelési célok 1. mőködési kockázati veszteség-események győjtése, elemzése 2. mőködési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja 3. mőködési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással 4. fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre 5. összetett, bonyolult ügyleteknél kellı tapasztalattal rendelkezı szakértık bevonása 4.6 Koncentrációs kockázatkezelési célok 1. A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése 2. A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése 4.7 Likviditás kockázatkezelési célok 1. A lejárati összhang javítása 2. Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 35 év maximális futamidı meghatározása 3. Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése 7

8 5. Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért a fıkönyvelı a felelıs. A takarékszövetkezetnél a kockázat kezelést önálló kockázatkezelı végzi. A kockázatkezelı közvetlenül az elnök-ügyvezetı igazgató irányítása alá tartozik. Az Igazgatóság és a Cenzúra Bizottság hatáskörébe tartozó kockázatvállalások esetén a kockázatkezelı - az üzleti döntés elıtt alaki, tartalmi és kockázati szempontból véleményezi az elıterjesztést - folyósítás elıtt ellenırzi a döntésnek megfelelı szerzıdés alaki, tartalmi szempontból való megfelelését - havonta figyelemmel kíséri a szerzıdési feltételek teljesítését, a tıkemegfelelés számítását. A kockázatkezelı részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A takarékszövetkezet együttmőködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Belsı, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyőjtés, adatszolgáltatás, adatminıség ellenırzés Belsı szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása 6. Lényegesnek minısített kockázati típusok A Takarékszövetkezet lényegesnek minısít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a kockázat fedezetére a minimális tıkekövetelmény számításánál szavatoló tıkével kell rendelkeznie; b.) amelybıl származó potenciális veszteség mértéke Takarékszövetkezet vezetıségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tıke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A lényegesnek minısített kockázatok az alábbiak szerint vannak csoportosítva: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tıkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerősíthetık, illetve mutatószámokkal mérhetık, ezért limitekkel kezelhetık. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerősíthetık, csak minıségi ismérvekkel becsülhetık, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenırizhetık 8

9 a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendık nyomon Hitelezési kockázat A Takarékszövetkezet szabályozói tıkekövetelménye és belsı tıke-szükséglete szempontjából kiemelkedı jelentıségő. A hitelezési kockázat kezelését célzó belsı rendszerek (adósminısítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelés minısítés, stb...) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet méretei üzleti volumenei nem teszik lehetıvé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tıkekövetelmény számítás és a belsı tıkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A hitelezési kockázat belsı tıkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszer alapján számítja néhány eltéréssel. A belsı tıkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tıkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint végzi a Takarékszövetkezet, így a szabályozási tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet számítás jól összemérhetı Mőködési kockázat Mőködési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek nem megfelelı feladatellátása miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, a hitelintézet eredményét és szavatoló tıkéjét érintı veszteség kockázata. A mőködési kockázat szabályozás szerinti meghatározása nem tartalmazza sem a reputációs (hírnév) kockázatot, sem az üzleti/stratégiai kockázatot. A Tagintézményben a - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) felé jelentendı - mőködési kockázat tıkekövetelményét a Mkr. szerint meghatározott alapmutató módszer kell kiszámítani Piaci kockázatok Devizaárfolyam kockázat A Tagintézmény a devizapozícióit a Kkr. 8. -ában foglaltak szerint értékeli és a devizaárfolyam kockázatát a Kkr bekezdésében foglaltak szerint méri, azzal, hogy a 40.. (2) bekezdésében meghatározott nettó jelenérték számítást a devizapozíciókra nem alkalmazza. 9

10 A Tagintézmény a devizaárfolyam kockázat tıkekövetelményét és a devizaárfolyam kockázat belsı tıkeszükségletét ugyanazon, a szabályozásban meghatározott módszerrel számítja Kereskedelmi könyvön kívüli kamatkockázat A pénzügyi közvetítıi tevékenység alapvetı sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya jellemzıen - a mérlegben, illetve a mérlegen kívül. A hitelintézeti tevékenység komplex jellegébıl adódóan a finanszírozó állományok és azok forrásának jellemzıi jelentısen eltérhetnek, ezért minden hitelintézetnek kell bizonyos mértékő kamatkockázattal számolnia. A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Tagintézmény pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat annak a jelenlegi, illetve jövıbeni kockázata, hogy a Tagintézmény nyeresége (közvetve a tıkéje) csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredıen Koncentrációs kockázatok A koncentrációs kockázatok minden kis vagy közepes hitelintézetnél a lényegesnek minısülı kockázatok közé tartoznak. A koncentrációs kockázatok belsı tıkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: A 20 legnagyobb nem hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, önkormányzatnak minısülı ügyfélcsoport esetén a limitek meghatározása azon alapul, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tıkevesztés ne legyen nagyobb 30%- nál a limiten felül a túllépést legalább 5%-ban szavatoló tıkével kell fedezni, a kockázatok fedezetét a limiten belüli összegekre és a limiten felül tıkével nem fedezett résznél a belsı tıkeszükséglet részét képezı tıkepuffer és a belsı tıkeszükséglet számítás szempontjából el nem ismert biztosítékok jelentik Likviditási kockázat A likviditási kockázat stressz alatti tıkeszükségletének számítása annak az eredményromlásnak a meghatározására irányul, amelyet a takarékszövetkezet helyzetének feltételezett romlása miatti betétkiáramlás és a piaci stressz helyzetben a likvid eszközök könyv szerinti értéke alatti értékesítése, illetve a likvid forrás teremtés többlet költsége idéz elı. A szabályzatban meghatározott együttes limittúllépésének kivételével a likviditási kockázat belsı tıkeszükségletét a tıke puffer jelenti Ország kockázat A Takarékszövetkezetnek nincs külfölddel szembeni kitettsége, ezért ország-kockázattal nem számol. 10

11 6.7. Egyéb kockázatok A takarékszövetkezet a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat szempontjából az egyéb, nem számszerősíthetı kockázatokat a következık szerint kezeli: - A Takarékszövetkezet az irányítási kockázatra belsı tıkeszükségletet nem határoz meg, annak fedezetét a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül meghatározott tıkepuffer jelenti. - A reziduális kockázatot a Takarékszövetkezet alapvetıen a hitelezési kockázattal összefüggı, de mőködési kockázat jellegő kockázatnak tekinti. A hitelezési és mőködési kockázatokkal való átfedés miatt a reziduális kockázatra a Takarékszövetkezet külön, belsı tıkeszükségletet nem határoz meg, a fedezetek romlásából származó hatást a stressz-tesztnél veszi figyelembe. - A reputációs vagy jó hírnév kockázata a kevéssé számszerősíthetı kockázatok közé tartozik. Amennyiben a kockázatnak veszteség hatása van, az elmaradt hasznot jelentı reputációs kockázatra a tıkefedezetet a belsı tıkeszükséglet feletti tıkepuffer jelenti. - A Takarékszövetkezet eredményének stabilitását jelentıs mértékben befolyásolja a külsı tényezık kockázata, ideértve az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások. A külsı tényezık kockázatát a Takarékszövetkezet évente minısíti, és figyelembe veszi a számszerősített belsı tıkeszükséglet felett meghatározott tıkepuffer megállapításakor. A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a Takarékszövetkezet felsı vezetése határozza meg. Amennyiben olyan rendkívüli eseményre kerül sor, amely a Takarékszövetkezet stratégiájának haladéktalan a rendszeres felülvizsgálatot megelızı idıpontban történı változtatását indokolja, az ügyvezetés a módosított stratégiát három hónapon belül a Takarékszövetkezet igazgatósága elé terjeszti. 11

12 7. A Takarékszövetkezet tıkemegfelelése A szavatoló tıkével kapcsolatos információk ( ) A belsı tıkeszámítás folyamata 3 pillére épül - Az elsı pillér az évi CXII. tv. (továbbiakban Hpt.) 76.. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott - hitel-, piaci és mőködési - kockázatokra szükséges minimum tıkekövetelmény meghatározásának szabályait tartalmazza. - A második pillér a Hpt. 76/K -ában elıírt belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak (angolul ICAAP Internal Capital Adequacy Assessment Process), valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének a feladatait tárgyalja. A PSZÁF által kibocsátott A tıkemegfelelés belsı értékelési folyamata (ICAAP): Útmutató alapján a takarékszövetkezet kialakítja saját, belsı kockázatértékelési mechanizmusát és feltárja a saját, releváns kockázatait. 12

13 - A harmadik pillér a nyilvánosság elve, melynek során a takarékszövetkezet a saját mőködésérıl, kockázatairól nyilvánosságra hozza a jogszabályokban meghatározott információkat. A Takarékszövetkezet tıkemegfelelés belsı értékelési folyamata az alábbi elemeket tartalmazza: 1. Szabályozói minimális hitelezési tıkekövetelmény megállapítása sztenderd módszer szerint, 2. Devizaárfolyam kockázat megállapítása sztenderd módszer szerint, 3. Mőködési kockázat megállapítása alapmutató módszer szerint, 4. Tıkepuffer meghatározása 5. Stressz tesztek tıkekövetelménye 6. Országkockázat (nem releváns) 7.1. Tıkekövetelmény számítása I. Pillér: A hitelezési kockázat tıkekövetelményének meghatározása céljából a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. Piaci kockázatok a mérlegen belüli és kívüli pozíciókon a piaci árak változásából fakadó veszteségek jelenbeli és jövıbeli veszélye. 13

14 Devizaárfolyam kockázat - a valutával, devizával kapcsolatos tevékenység során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerzıdései tekintetében devizaárfolyam kockázat kezelése, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a 244/2000. (XII. 24.) Korm.rendelet 38. (3) pontjában leírtakra nyitott pozíciója ne haladja meg a szavatoló tıke 2%-át. A takarékszövetkezet nyitott pozíciója nem jelentıs, nem éri el a szavatoló tıke 2 %-t, s így tıkeszükséglettel nem számol. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok - a takarékszövetkezetnek nincsenek kereskedési szándékkal tartott pozíciói, ezért kereskedési könyvi kockázatokra sem tıkekövetelményt, sem belsı tıkeszükségletet nem számol. Nem kereskedési könyvi kamatkockázatok - a kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. Az 1. pillér alatt a kereskedési könyvön kívüli könyv kamatkockázatának nincs jogszabályi (szabályozói) tıkekövetelménye! Mőködési kockázat - A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek nem megfelelı feladatellátása miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, a hitelintézet eredményét és szavatoló tıkéjét érintı veszteség kockázata. A takarékszövetkezet a mőködési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/J. (1) a) és (2) bekezdésében, valamint a 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet (Mkr.) 3. - ában meghatározott Alapmutató módszer szerint számolja ki, amely a szabályozásban meghatározott árbevétel típusú irányadó mutató 3 éves átlagának alakulásával jellemzi a tevékenység méretét, és annak a szabályozásban rögzített 15%-ában határozza meg a mőködési kockázat mértékét. A tıkemegfelelés számításánál a tıkemegfelelés a kockázatok fedezésére figyelembe vehetı szavatoló tıke és a kockázatok minimális tıkekövetelményének a különbsége, a tıkemegfelelési index pedig a kettınek a 14

15 hányadosa. Az évtizedek óta számított tıkemegfelelési (Fizetıképességi) mutató pedig a tıke-megfelelési index 8 %-a Tıkekövetelmény számítása II. Pillér: Tıke puffer - A takarékszövetkezet a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül minimálisan tartandó tıke puffert határoz meg a nem-számszerősített kockázati típusokra, valamint a limiteken belüli kockázatokra azoknál a kockázati típusoknál, ahol belsı tıkeszükségletet csak a limiten felüli értékekre kell meghatározni. A Takarékszövetkezet évente egyszer az éves üzleti terv és tıketervezés keretében kockázati önértékelést végez, melynek eredménye befolyásolja a következı évre vonatkozó tıke puffer értékét. Az önértékelés során a részben megfelel vagy a nem felel meg válaszok aránya (6,4%) nem haladta meg a 30%-ot, így a takarékszövetkezet saját elhatározásában döntött arról, hogy az I. pillér során megállapított tıkeszükséglet 10%-ban képez tıke puffert. Tıke puffer tıkekövetelménye: 547,895 x 0,1 = 54,790 MFt A Stressz puffer - a váratlan, elıre nem látott események hatására növekvı kockázatokhoz szükséges tıkeszükségletet fedezi. A takarékszövetkezet a stressz alatti tıkeszükséglet számításakor enyhe stresszel számol. Az egyes kockázati típusok stressz alatti tıkeszükségletét a takarékszövetkezet külön-külön határozza meg, majd a teljes tıkeszükségletet az egyes kockázati típusok közötti feltételezett korrelációs mátrix alkalmazásával számítja ki. - Hitelezési kockázatra számított stressz puffer - a hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat egyrészt arra irányul, hogy egy éves idıhorizonton a hitelportfolió minısége egy nagymértékő válság esetén miképp változik. Portfólió minıségromlása tıkekövetelménye: 575,394 MFt Másrészt, a stressz teszt azt vizsgálja, hogy a devizaárfolyam-kockázatnál feltételezett stressz hatás bekövetkezése esetén a devizakitettségek értékelése miatt - milyen mértékben növekszik a tıkeszükséglet. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A takarékszövetkezet devizakitettsége alacsony így erre a kockázatra tıkekövetelménnyel nem számol. - Koncentrációs kockázat - a koncentrációs kockázat stressz alatti tıkeszükséglete a 20 legnagyobb ügyfélcsoporttal szembeni tényleges nagykockázati kitettségek stressz feltételezésben szereplı hányadának 90 napon túli lejárttá válásával és erre az állományra egységesen meghatározott értékvesztés hányaddal számol. 15

16 A takarékszövetkezet enyhe stresszel számol és 5%-os szorzót használ a 20 legnagyobb adósnál feltételezett 90 napon túli lejárt állományra, mely 1.632,302 MFt x 0,05 = 81,615 MFt. Értékvesztési hányad: 50%. Koncentrációs stressz tesz értéke: 81,615 x 0,5 = 40,808 MFt. - Kereskedelmi könyvön kívüli kamatkockázat - a Takarékszövetkezet a kereskedési könyvön kívüli kamatlábkockázatot a 2. pillér alatt kamatkockázati limitek mőködtetésével és rendszeresen végzett stressz tesztekkel kezeli, mely utóbbiak megmutatják, hogy egy hirtelen és nem várt kamatlábváltozásnak milyen hatása lehet rövidtávon az intézmény jövedelmezıségére (éven belüli hatás) és hosszabb távon a szavatoló tıkéjére és/vagy az üzleti értékére. A Takarékszövetkezet sztenderd kamatláb sokkot feltételezı számítást (stressz tesztet) végez minden olyan devizanemre, amelyekben denominált, a kereskedési könyvön kívüli könyvben nyilvántartott eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfıösszeg 5 %-át. A takarékszövetkezetnek a Ft-tól eltérı devizában kimutatott eszközeinek (döntıen lakossági 5 éven túli hitelek) aránya a teljes eszközértékben minimális (0,42%) arányt képvisel, ezért a takarékszövetkezet a Ft-on kívüli devizákra nem végez stressz tesztet. A kumulált súlyozott nettó pozíció: 6,401MFt - Likviditási stressz teszt a likviditási kockázat stressz alatti tıkeszükségletének számítása annak az eredményromlásnak a meghatározására irányul, amelyet a takarékszövetkezet helyzetének feltételezett romlása miatti betétkiáramlás és a piaci stressz helyzetben a likvid eszközök könyv szerinti értéke alatti értékesítése, illetve a likvid forrás teremtés többlet költsége idéz elı. Likviditási kockázat stressz alatti tıkeszükségleténél részben intézmény-specifikus (forráskivonás), részben piaci stressz hatásokkal (veszteséggel történı likviditásszerzés) kell számolni. A tervezett kivonás értéke nem haladja meg az 1 éven belül lejáró kötvények piaci értékét. Az így számított értékvesztés 5,151 MFt - Mőködési kockázat stressz teszt - a takarékszövetkezet stressz körülményeket figyelembevétele mellett a mőködési kockázatok esetében10%-os növekedéssel számol. A stressz teszt eredménye: 122, ,161 x 01 = 134,377 MFt. Stressz teszt millió Ft Indoklás Portfolió minıség romlása 575,394 Az I. pillérben számoltakon felüli stressz tıkekövetelményekkel együtt Devizaárfolyam kockázat - A deviza nyitott pozíció minimális szintje miatt Mőködési kockázat 134,377 10%-os stresszhatás növekedés Koncentrációs kockázat 40, legnagyobb kitettség 5%-os meg nem térülési stressz tesztje Likviditási kockázat 5,151 Likvid eszközök értékesítésekor számolt 0,5%-os veszteség Banki könyvi kamatkockázat 6, %-os HUF kamatsokk esetén ÖSSZESEN 762,131 Diverzifikációs hatás - 83,970 Belsı tıkeszükséglet 678,161 Stressz puffer 75,476 Összes belsı tıkeszükséglet (I. pillér + tıke puffer) , ,685 = 75,476 MFt 16

17 A takarékszövetkezet Pillér- II. tőkekövetelménye és tőkemegfelelése Megnevezés Érték Tőkekövetelmény - Pillér I. 547,895 Tőkepuffer 54,79 Stresszpuffer 75,476 Tőkekövetelmény - Pillér II. 678,161 Tőkemegfelelési mutató II.pillér alatt 18,22% Tőkemegfelelési index II. pillér alatt 227,74 8. Hitelezési kockázat mérséklése A tıkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosíték értékelése, értékesíthetıségének és hozzáférhetıségének meghatározása és ezek szempontjai: 1. A fedezet/ek/ (fizikai) meglétének vizsgálatára, a helyszíni szemle elvégzése, 2. A fedezet/eke/t felajánló természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli rendelkezı társaságok tulajdonosi/ rendelkezési jogának vizsgálata, 3. A fedezet/ek/ dokumentumai összegyőjtésére, nyilvántartására, rendszeres értékelése. 4. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerzıdés idıpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tıke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tıke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a takarékszövetkezetnek mérlegelnie kell - a fedezet várható állagromlását, értékcsökkenését, avulását, értékesíthetıségének változását, - a fedezet jogi érvényesíthetıségét, annak idıtartamát. 5. A fedezetek értékállandóságát a Takarékszövetkezet a Fedezetértékelési Szabályzatában meghatározott idıközönként értékeli. Abban az esetben kell soron kívül elvégezni a fedezetértékelést, ha az adós fizetıkészségében illetve a fedezetek értékében illetve érvényesíthetıségében olyan jellegő változás következett be, amelyek indokolttá tehetik pótlólagos fedezetek bevonását. 6. A biztosítékok értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy a biztosíték könnyen mobilizálható és értékesíthetı legyen. 7. A biztosítékok tulajdonosainak számát is figyelembe kell venni. A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat, szerint az elismert biztosítékok alábbiak: 17

18 1. a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2. a hitelnyújtó, illetve nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betét, 3. a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 4. állami garancia és készfizetı kezesség (vagy az állam által viszontgarantált) A kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti megoszlásának alakulását, a kitettségek hátralevı futamidı szerinti csoportosítása kitettség osztályonként, a gazdasági ágazatbeli megoszlását, a késedelmes tétel és a hitelminıségromlást szenvedett kitettség ügyfélkategóriánkénti megoszlását, a 18

19 takarékszövetkezet a Hpt. 137/A. (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minısítette, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik. 9. Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalék képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez, törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a veszteség keletkezésének valószínőségét és nagyságát, a megtérülés valószínőségét, az eszköz minısítési kategóriáját, és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírásokat. Amennyiben a minısítés során az ügyfélkövetelés várható megtérülése magasabb a könyv szerinti értéknél, azaz a minısítési kategória javul, úgy az értékvesztés visszaírásával a könyvszerinti értéket növelni kell, de maximum a bekerülési érték erejéig. Ha az évközi minısítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minısítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A függı és jövıbeni kötelezettség megszőnésekor illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség céltartalékkal nem fedezett összege miatt keletkezett veszteség realizálásokat annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni. Az ügyfélkövetelések minısítését a Takarékszövetkezet havi gyakorisággal végzi, a befektetett eszközökét negyedévente. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés illetve képzett és felhasznált céltartalék külön feltüntetve az elszámolt illetve képzett összeg 2012 évben. 10. A Kereskedelmi könyvben nem szereplı részvények, pozíciók A takarékszövetkezet kereskedési könyvet nem vezet. 19

20 A kereskedési könyvben nem szereplı részesedések december 31-én: Kereskedési könyvben nem szereplő részesedések Megnevezés Könyvszerinti Bruttó Érték Mérleg szerinti érték MFt MFt MTB Zrt. 37,404 37,404 Banküzlet Zrt 0,400 0,400 Garantiqa Hitelgarancia Zrt 0,150 0,150 Tak-Invest Zrt 4,433 4,433 Co-Portfolió Kft 2,850 2,764 VÁ-KA RENT Kft 3,000 0,00 Összesen: 48,237 45, A takarékszövetkezet javadalmazási politikája A takarékszövetkezet alapvetı célja olyan a közép- és hosszú távú szemléletét tükrözı, a jogszabályi elıírásokra épülı, de méretének, belsı szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelı módon és mértékben az arányosság elvét szem elıtt tartó javadalmazási politika kialakítása és folyamatos mőködtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, kockázattőrı képességével, és elısegíti a hatékony kockázatkezelés érvényesülését. A javadalmazási Politika kialakításakor a takarékszövetkezet a következı szempontokat veszi figyelembe: - a Javadalmazási Politika legyen összehangolva a takarékszövetkezet kockázatkezelési gyakorlatával, tükrözze az intézmény kockázatvállalási képességét és hajlandóságát, - a Javadalmazási Politika ne ösztönözze túlzott kockázatvállalásra a munkavállalókat, - a Javadalmazási Politika épüljön be a pénzügyi tervezés folyamatába. A javadalmazási politika személyi hatálya A Javadalmazási Politika a takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: - a takarékszövetkezetet vezetı elsı számú vezetıjeként az elnök-ügyvezetı igazgatójára, - a takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó igazgatósági tagként (belsı igazgatósági tag) ügyvezetı igazgató I.-re, illetve ügyvezetı igazgató II.-re, mint a takarékszövetkezeti kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló munkavállalókra. 20

21 Kiemelt személyekre vonatkozó Pénzügyi és Kockázati mutatók alapján a célfeladatok meghatározása: a. A nem teljesítı hitelek részarányának változása. b.) a tıkekövetelmény elıírásnak való megfelelés mértéke c.) a likviditási kockázatokat mérı mutatószámok változása d.) az elért adózás elıtti eredmény, e.) Személyes kritérium A teljesítmény értékelés során minıségi tényezık is figyelembevételre kerülnek, így különösen: vezetıi képesség, motiváció, kreativitás, munkavégzéssel kapcsolatban felmerült panasz. A nem kiemelt munkavállalókra vonatkozó célfeladat meghatározása: a.) az adózás elıtti eredmény terv teljesítése b.) a munkavégzésével kapcsolatban szabálytalansággal összefüggı érdemi ügyfél-, vezetıi panasz nem merül föl. A teljesítményértékelése A kiemelt személyek esetében a teljesítményjavadalmazás mértékének megállapításához a teljesítménymutató adott évi értékének helyessége független szakértı írásbeli igazolása alapján állapítható meg. A takarékszövetkezet által igénybevett független szakértı: a takarékszövetkezet megválasztott könyvvizsgálója évre a kiemelt személyeknek kifizetett prémiuma a prémium feladatok teljesítése mellett eft. A fentieken kívüli munkavállalók prémium feladatok teljesítménymutatóit az elnök-ügyvezetı igazgató értékeli. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább 3 év teljesítménymutatóit kell figyelembe vennie azzal, hogy a Kormányrendelet szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett ben egy év, 2012-ben kettı év teljesítménymutatóit veszi figyelembe a takarékszövetkezet. 21