Nyilvánosságra hozatal

Átírás

1 Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben elıírt és meghatározott, lényeges információt, hozza nyilvánosságra az alábbiakban. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt, nem köteles nyilvánosságra hozni. A hivatkozott törvény 137/A (4) bekezdése értelmében, az olyan információ tekintendı; a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Hpt. vonatkozó rendelkezései értelmében a hitelintézetek kockázatvállalásának megbízható és belsı szabályzatban rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, a hitelintézet a felmerülı kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, figyelésére, jelentésére és ellenırzésére hatékony eljárásokat köteles alkalmazni. A Takarékszövetkezet ennek megfelelıen, illetve a Bázel II. követelményekkel összhangban alakította ki kockázatkezelésére vonatkozó szabályzatait. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete 1

2 Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mőködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében (Együttmőködés elve) 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 6. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történı viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történı összemérés elve) 7. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevı tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 2

3 Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatában a tıkeszükségletet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsısorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat elınyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan győjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan évente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság számára. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetıen az alábbi táblázat mutatja Kockázat típusa Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Indoklás Hitelezési kockázat Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak Közepes ügyfélkockázat megfelelı jövedelmezıség mellett Hitelezési kockázat Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetıen az Alacsony partnerkockázat MTB-vel, az integráció központi bankjával Hitelezési kockázat A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n Alacsony elszámolási kockázat keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az Hitelezési kockázat egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni Nagy koncentrációs kockázatok kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Devizaárfolyam kockázat Alacsony Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékő nyitott pozíciók Betétgyőjtés és hitelek kihelyezése alapvetıen Nem-kereskedési könyvi mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású Közepes kamatkockázat eszközök fıként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Mőködési kockázat Alacsony Zéró kockázattőrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattőrés A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú Likviditási kockázat Közepes kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvı lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Közepes Évente meghatározott tartalékok 3

4 Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és azt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok és szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzés. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelızı idıszakra, a jövıre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos idıszakra dolgozza ki. Kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók Kockázatkezelési szervezet felépítése A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért a Kockázatkezelı a Fıkönyvelıvel együttmőködve, az Elnök-ügyvezetı iránymutatása alapján a felelıs. A hiteldöntés elıtti véleményezésben további 1 fı hitelkockázati referens vesz részt. Kockázatkezelési feladatkörök: - üzleti döntés elıtti kockázati véleményezés - kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tıkemegfelelést és a belsı tıke értékelést, - a kockázatok kontrollja, monitoringja. A Takarékszövetkezet a kockázatok azonosítása, mérése, illetve figyelemmel kísérése során együttmőködik az OTIVÁ-val. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tıketervezés során szükséges, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatát megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre. A Takarékszövetkezet lényegesnek minısít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a. a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázatok fedezetére a minimális tıkekövetelmény számításánál szavatoló tıkével kell rendelkeznie, b. amelybıl származó potenciális veszteség mértéke egy év alatt meghaladja a szavatoló tıke 10%-át, c. a PSZÁF a kisintézmények szempontjából lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a tıkekövetelmény méréséhez az alábbi módszereket alkalmazza: 4

5 Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Mőködési kockázat alapmutató módszer. Azon kockázatok melyek nem számszerősíthetık, illetve mutatószámokkal nem mérhetıek, limitek kerülnek meghatározásra (koncentrációs kockázat, nem kereskedési-könyvi kamatkockázat, likviditási kockázat). A Takarékszövetkezet a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül, minimálisan tartandó tıkepuffert határoz meg. A váratlan, elıre nem látott események hatásának mérésére stressz teszteket végez, arra vonatkozóan, hogy miként alakulna a belsı tıkeszükséglete adott stressz helyzetben. A kockázatmérséklésre, és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiák, folyamatok A szabályozói tıkekövetelmény csökkentéséhez a Hpt. és a Hkr. lehetıvé teszi bizonyos kockázatmérséklı eszközök alkalmazását. A Hpt. megkülönbözteti az elıre rendelkezésre bocsátott fedezeteket, és az elıre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket. A Takarékszövetkezet - mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a szabályozói tıkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentése érdekében törekszik a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetetek alkalmazására. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalásról történı döntés elıtt meggyızıdik a szükséges fedezetek, illetıleg biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. Javadalmazási politika Takarékszövetkezet célja olyan Javadalmazási Politika kialakítása és folyamatos mőködtetése, amely összhangban van a takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattőrı képességével. A Takarékszövetkezet alapvetı célja továbbá, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett a dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A munkavállalók számára minden évben meghatározza a teljesítményértékelés, a premizálás feltételrendszerét, amelyben figyelembe veszi az üzleti teljesítményt, szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét is. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika megfogalmazásakor folyamatosan szem elıtt tartja az üzleti szemlélet erısítését, az ügyfél orientáltság fejlesztését, a csapatmunka ösztönzését és a belsı együttmőködés erısítését. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikájának tartalmát méretével, (mérlegfıösszeg, tıkeszint, munkavállalók és kirendeltségek számának a teljes hitelintézeti szektorhoz viszonyított aránya) belsı szervezetével, tevékenység jellegével, összetettségével és jogi 5

6 formájából eredı sajátosságaival arányosan (arányosság elvének alkalmazása) a vonatkozó jogszabályi elıírásokban foglaltakkal összhangban határozza meg. Az arányosság elvének alkalmazása esetén a Javadalmazási Politika egyes elemeire vonatkozó követelmények módosíthatóak, egyszerősíthetıek. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhetı el, ha a prudens mőködést jellemzı mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens mőködést veszélyezteti. A Takarékszövetkezet által alkalmazandó teljesítménymutatók: - nem teljesítı hitelek részarányának változása - a szavatoló tıkekövetelménynek való megfelelés mértéke, - a szavatoló tıke változása, - a likviditási kockázatok mérı mutatószámok változása, - az elért adózás elıtti eredmény. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a Takarékszövetkezet az alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: elnök-ügyvezetı, ügyvezetı igazgató (1), ügyvezetı igazgató (2). A Kormányrendelet 4. b.) pontja alapján a prémium kifizetése készpénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási idıtartam alkalmazása nélkül. 6

7 Szavatoló tıkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet december 31. idıpontra vonatkozó szavatoló tıkéjét, tıkeelemeit az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés Szavatoló tıke elemei Összeg (eft) év év Alapvetı tıke Alapvetı tıke pozitív elemei Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek Cégbíróságon bejegyzett tıke Tıketartalék Alapvetı tıkeként elismert tartalékok Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Általános kockázati céltartalék - - Mérleg szerinti eredmény Alapvetı kölcsöntıke - - Alapvetı tıke negatív elemei Levonások az alapvetı tıkébıl (immateriális javak) Járulékos tıke Járulékos tıke pozitív elemei Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke Járulékos tıke negatív elemei - - Kiegészítı tıke - - Levonások az alapvetı és járulékos tıkébıl Levonások alapvetı tıkébıl Levonások járulékos tıkébıl Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı levonások utáni összes alavetı és járulékos tıke

8 A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet tıkemegfelelése A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tıketervezés - a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével. A tıkemegfelelés belsı értékelési folyamata kiterjed a takarékszövetkezet minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tıke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenırzésére és a tıkemegfelelés jelentésére, az I. pillér alatti minimális tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítására. Belsı tıkeszükséglet számítása: A II. pillér azon része, amely a takarékszövetkezet minimális tıkeszükségletét határozza meg a saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. 1. pillér: a Hpt (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázatvállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, mőködési kockázat) tıkekövetelményének az összege, amelyhez a Takarékszövetkezet az egyes kockázatok tıkekövetelményét a vonatkozó törvények által elıírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. 2. pillér: A Hpt. 76/K -ában elıírt belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belsı tıkeszükségletet a Takarékszövetkezet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenıen kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. 3. pillér: A hitelintézet a saját mőködésérıl, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a törvényben meghatározott információkat. Tıkemegfelelés a rendelkezésre álló tıke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tıke különbsége Szabályozói tıkemegfelelés a szavatoló tıke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tıkekövetelmény különbsége Belsı tıkemegfelelés a belsı tıke és a kockázatok fedezéséhez a belsı szabályzat szerint számított tıkeszükséglet különbsége A különbözı típusú, számszerősített kockázatokat a Takarékszövetkezet az építıkocka elv alapján összesíti. Az építıkocka elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a jelenleg mért kockázatok mindegyike egyszerre következik be. Az építıkocka elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetıvé a kockázatok közötti összefüggések számszerősítését. 8

9 A Takarékszövetkezet a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül minimálisan tartandó tıkepuffert határoz meg az alábbi kockázatokra: Hitelezési kockázatok Devizaárfolyam kockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol a limiten belüli részre nincs belsı tıkeszükséglet meghatározva o Nagykockázat o Adósok portfolió szintő koncentrációja o Biztosítéki koncentráció o Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol limiten felül sincs meghatározva belsı tıkeszükséglet vagy az csak részleges o Ágazati koncentráció o Likviditási kockázat Mőködési kockázat Nem számszerősített kockázatok A Felügyelet által kockázatosnak tartott portfoliók, tevékenységek Sztenderd módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Kitettségi osztály Tıkekövetelmény összege (eft) év év Központi kormány és központ i bank - - Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek - - Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb kitettségek Sztenderd módszer tıkekövetelménye hitelezési kockázatokra A késedelem és a hitelminıség-romlás megközelítése A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre (az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez) a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni: a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. 9

10 Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettıszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat a következık szerint sorolja a minısítési kategóriák valamelyikébe: 1. Az egyszerősített minısítési eljárás alá vont tételek esetén a minısítési kategóriába történı besorolás és hitelminıség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. 2. A kintlévıségek egyedi minısítése során az eszközminısítési kategóriában való besoroláskor pedig megvizsgálja az alábbiakat, mely alapja a minısítési kategóriába történı besorolásnak: - a partner pénzügyi helyzetét, stabilitását, jövedelemtermelı képességét és az ezekben bekövetkezı változásokat, - a törlesztési rend betartását, és 10

11 - a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát, hozzáférhetıségét és az ezekben bekövetkezett változást. Az egyszerősített minısítés alá a takarékszövetkezet a 10 millió forintot meg nem haladó lakossági- és a 20 millió forintot meg nem haladó vállalkozói, önkormányzati és egyéb követeléseket sorolja. A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képez a nyugdíjra és végkielégítésre valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a veszteség keletkezésének valószínőségét és nagyságát, a megtérülés valószínőségét, az eszköz minısítési kategóriáját, és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírásokat. Amennyiben a minısítés során az ügyfélkövetelés várható megtérülése magasabb a könyv szerinti értéknél, azaz a minısítési kategória javul, úgy az értékvesztés visszaírásával a könyvszerinti értéket növelni kell, de maximum a bekerülési érték erejéig. Ha az évközi minısítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minısítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A függı és jövıbeni kötelezettség megszőnésekor illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. A takarékszövetkezetnél a hitelkockázatok értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminısítésre, a meglévı értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára havi gyakorisággal kerül sor. Mérleg-és mérlegen kívüli kitettségi értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembe vétele nélkül (eft) Kitettségi osztály Kitettségi értékek (bruttó) Átlagos kitettségi érték (bruttó) Kitettségi értékek (bruttó) év év Átlagos kitettségi érték (bruttó) Központi kormány és központi bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektor szerinti intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb kitettségek Összesen

12 Késedelmes tételek ügyfélkategória szerinti megoszlásban (eft) Ügyfélkategória Összeg (eft) év év Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen Hitelek lakosságnak Hitelek egyéni vállalkozásoknak Hitelek - háztatrásoknak összesen Hitelek - egyéb - - Összesen Elszámolt értékvesztés ügyfélkategória szerinti megoszlásban (eft) Értékvesztés Ügyfélkategória Nyitó év Elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés év Tárgyévi változás Záró értékvesztés állomány Hitelek jogi személyiségő vállalkozásoknak Hitelek nem jogi személyiségő vállalkozásoknak Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen Hitelek lakosságnak Hitelek egyéni vállalkozók Hitelek - háztatrásoknak összesen Hitelek - hitelintézetnek Hitelek - belföld egyéb Hitelek összesen Vagyoni érdekeltségek Átvett eszközök Egyéb eszközök Összesen Megnevezés Elszámolt céltartalék ( eft) Nyitó Megképzett céltartalék Céltartalék Felhasznált cáltartalék év Tárgyévi változás Záró céltatralék állomány Függı kötelezettségre képzett céltartalék Összesen

13 Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Hitelezési kockázat mérséklés A tıkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A fedezetekre vonatkozó általános szabályok A takarékszövetkezet kockázatvállalási ügyletet kizárólag fedezet kikötése mellett vállal. A pénzügyi biztosíték, fedezet hátralévı futamidejének el kell érni a kötelezettség (kitettség) futamidejét. A hiteldöntés során a takarékszövetkezet elsıdlegesen az adott ügyletbıl való megtérülés kockázatát vizsgálja és méri fel, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az adott az ügylet mögött álló biztosítékok minden esetben fedezetet nyújtsanak a tıkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminısítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhat el: az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt és részjegyet, a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységő csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt, a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységő csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van, törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb), forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, mőkincsek, szırmék stb.). 13

14 A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint elismerhetı biztosítékok az alábbiak: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizetı kezesség Kezességet vállalók hitelminısítási kategóriája december 31-én Garanciát nyújtó megnevezése Központi kormány,központi bank (AAA-AA - ) Minısítési kategória (A + -A - (BBB + -BBB - (BB + -BB - ) ) ) X (CCC + -CCC - ) Kezességvállalással korrigált kitettségek értéke (eft) Kitettségi osztály Megnevezés Vállalkozók Lakosság Késedelmes tételek Összesen Kitettség nettó értéke év Összes kezességvállalás év Hitelgarancia Zrt AVHGA Zrt Kormány Óvadék Kezességvállaással korrigált érték év Kitettség nettó értéke év Összes kezességvállalás év Hitelgarancia Zrt AVHGA Zrt Kormány Óvadék Kezességvállaással korrigált érték év

15 Elismert biztosítékokkal fedezett kitettségek értékei (eft) Kitettségi osztály Elismert biztosítékkal fedett kitettségek összege év év Központi kormány és központ i bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek - - Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb kitettség Összesen Kereskedési könyvben nem szereplı befektetési célú részvények (eft) Megnevezés Mérleg szerinti érték év év Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Hitelgarancia Zrt Banküzlet Zrt Taking-Hatvan Kft Összesen A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérı jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerzıdések (pl. folyó számla betét, folyó számla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban. 15

16 Idıszak / Devizanem HUF EUR USD CHF GBP JPY I. 22,07% II. 12,75% III. 12,20% IV. 13,90% 0 Mőködési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a mőködési kockázat tıkekövetelményét, értéke december 31-én: eft december 31-én: eft Hatvan, április 17. Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet 16