Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatala

Átírás

1 Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatala A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a Hpt. 137/A. -a és a 234/2007 Korm. rend. alapján nyilvánosságra hozza a lényegesnek minısülı, a szövetkezettel kapcsolatos információkat. A nyilvánosságra hozatal a Kockázatkezelési elvekre, módszerekre, A szavatoló tıkével kapcsolatos információkra, A hitelintézet tıkemegfelelésével kapcsolatos információkra, A kockázatkezelésre választott módszernek a törvényben meghatározott elemeire terjed ki. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbiakra terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete Kockázatvállalási politika A Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos mőködést. 2. Úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az összeférhetetlenségi helyzeteket. 1

2 3. A Takarékszövetkezet, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) tagjaként, kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az OTIVA által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében. 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja és méri. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nemszámszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz. 5. A Takarékszövetkezet, kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. 6. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıkemegfelelési mutatója, az általa meghatározott minimális szint alá csökken. Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatában a tıkeszükségletet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. 2. Elsısorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat elınyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 3. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli,folyamatosan győjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat 4. Lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság számára. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja,hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerősíthetı kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát 3éves idıszakra határozza meg, évente felülvizsgálja. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként mutatja be. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: 2

3 Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Mőködési kockázat alapmutató módszer A Takarékszövetkezetnél a kockázatok elızetes kiszőrését alapvetıen az illetékes döntési szinteken lévı személyek végzik (vezetık, ügyvezetık, igazgatóság). A kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért az ügyvezetés a felelıs. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatának kontrollját a belsı ellenırzés biztosítja. A lényegesnek minısített kockázatok csoportosítása az alábbiak szerint történik: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tıkekövetelmény számításának lehetséges módjait; amelyek: hitelezési kockázat, mőködési kockázat, piaci kockázat. az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerősíthetık, illetve mutatószámokkal mérhetık, ezért limitekkel kezelhetık. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerősíthetık, csak minıségi ismérvekkel becsülhetık, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenırizhetık: irányítási kockázat, reziduális kockázat, reputációs kockázat. 1.pillér alatti kockázatok: A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tıkekövetelménye és belsı tıkeszükséglete szempontjából kiemelkedı jelentıségő. A hitelezési kockázat a szabályozás szerinti tıkekövetelmény számítása és a belsı tıkeszükséglet meghatározása, a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A mőködési kockázat tıkekövetelményét és a mőködési kockázat belsı tıkeszükségletét a Takarékszövetkezet, alapvetı mutató módszerrel méri az utasításban foglaltak szerint. 2.pillér alatti kockázatok: A koncentrációs kockázatok típusairól, kezelésérıl utasítás rendelkezik. A koncentrációs kockázatok belsı tıkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tıkevesztés ne legyen nagyobb 25%-nál; a kockázatok fedezetét a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül meghatározott tıkepuffer jelenti; 3

4 limiten felül a túllépést szavatoló tıkével kell fedezni. A nem-kereskedési könyvi kamatkockázat mérésérıl szóló utasításban meghatározott limiten belül a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat tıkefedezetét a számszerősített belsı tıkeszükséglet felett meghatározott tıkepuffer jelenti. A limiten felül a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatot szavatoló tıkével kell fedezni. A likviditási kockázat mérésérıl, kezelésérıl és tıkeszükségletének meghatározásáról szóló utasításban meghatározott tıkefedezet kivételével a likviditási kockázat belsı tıkeszükségletét a tıkepuffer jelenti. A Takarékszövetkezetnek nincs külfölddel szembeni kitettsége, ezért országkockázattal nem számol. A Takarékszövetkezet eredményének stabilitását jelentıs mértékben befolyásolhatja a külsı tényezık kockázata, ideértve az ország gazdasági helyzetének változása, a régió gazdasági helyzete és annak alakulása, a jogszabályi változások. A külsı tényezık kockázatát a Takarékszövetkezet évente minısíti, és figyelembe veszi a számszerősített belsı tıkeszükséglet felett meghatározott tıkepuffer megállapításakor. Amennyiben olyan rendkívüli eseményre kerül sor, amely a stratégia haladéktalan a rendszeres felülvizsgálatot megelızı idıpontban történı - változtatását indokolja, az Ügyvezetés a módosított stratégiát 3 hónapon belül az Igazgatóság elé terjeszti. Kockázatkezelési szervezet Takarékszövetkezetünknél-tekintettel nagyságrendünkre- egy személy, a követeléskezelı látja el a kockázatkezelési feladatokat. véleményezi az üzleti döntés elıtti kockázatvállalást kialakítja a kockázatkezelés módszertanát, folyamatos karbantartását, ide értve a tıke megfigyelést és a belsı tıke értékelést figyelemmel kíséri a kockázatok alakulását Szabályzatban rögzítettük kockázati típusonként az egyes funkciókhoz tartozó felelısségi köröket, az elvégzendı feladatok gyakoriságát. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatának kontrollját a belsı ellenırzés biztosítja. Tagintézményünk együttmőködik az OTIVÁ-val a kockázatkezelés szabályozása, adatszolgáltatás, és egyéb, a belsı tıkekövetelmény számítást érintı feladatok területén. 4

5 Szavatoló tıkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet december 31-i szavatoló tıkéje az auditált adatok alapján a következıképpen alakult: Szavatoló tıke elemei december 31-én Megnevezés Összeg (eft) Alapvetı tıke Alapvetı tıke pozitív elemei Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek Cégbíróságon bejegyzett tıke Tıketartalék Alapvetı tıkeként elismert tartalékok Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Alapvetı kölcsöntıke - Általános kockázati céltartalék Alapvetı tıke negatív elemei Levonások az alapvetı tıkébıl (immateriális javak) -501 Járulékos tıke - Járulékos tıke pozitív elemei - Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke - Járulékos tıke negatív elemei - Kiegészítı tıke - Levonások az alapvetı és járulékos tıkébıl Levonások alapvetı tıkébıl Levonások járulékos tıkébıl - Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı levonások utáni összes alapvetı és járulékos tıke

6 A Takarékszövetkezet tıkemegfelelése A belsı tıkemegfelelés értékelés folyamata során: intézményünk az összes lényeges kockázatot azonosítja, méri, összesíti és monitorozza meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatok fedezésére megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást, viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése,a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tıketervezés - a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása aminimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével. A belsı tıkeszámítás folyamata A Takarékszövetkezet belsı tıkeszámítása két fı részre bontható: egyrészt kockázattípusonként számítja a szükséges tıkét; másrészt, ezen felül ún. tıkepuffert és stressz puffert is számszerősít. A három összegeként keletkezik a Takarékszövetkezet belsı tıkeszükséglete. A belsı tıkeszámítás során a következı kockázattípusokat kell tıkével fedezni: 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci-devizaárfolyam kockázat 3. Mőködési kockázat 4. Koncentrációs kockázat (limittúllépés esetén) 6

7 5. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott nettó pozíció aránya a szavatoló tıkéhez viszonyítva túllépi a 20%-ot) 6. Országkockázat (ha releváns) A Takarékszövetkezet ezen kockázatokra számított tıkét összegzi, így kapja meg a tıkepuffer nélküli belsı tıkeszükségletét. A belsı tıkeszükséglet számításának második szakaszában a Takarékszövetkezet a következı stressz teszteket végzi el: 7. Hitelkockázat stressz teszt 8. Koncentrációs kockázat stressz teszt 9. Kamatkockázat stressz teszt 10. Likviditási stressz teszt Takarékszövetkezetünk a stressz tesztet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. A Takarékszövetkezet évente önértékelést is végez, melynek során a tıkepuffer mértékét abszolút értékre számoljuk át. A tıkepuffer mértékét negyedévente számoljuk ki. Az érték a negyedévente elvégzett stressz teszt alapján meghatározott tıkepuffer forint értéke és az önértékelés alapján megállapított tıkepuffer forintra átszámított értéke közül a nagyobb összeg. A belsı tıkemegfelelést a belsı célokra meghatározott tıke és a belsı tıkeszükséglet különbségeként számoljuk. Havonta számoljuk a szavatoló tıkét és a minimális tıkekövetelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban Havonta számoljuk a számszerősített kockázatok belsı tıkeszükségletét a tıkepuffer nélkül Negyedévente elvégezzük a tıkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz tesztjét Évente elvégezzük az önértékelést Negyedévente jelentést készít a kockázatkezelésért felelıs munkatárs az Igazgatóság, illetve Felügyelı Bizottság részére Az ügyvezetés a tıkemegfelelés alakulását havonta nyomon követi. 7

8 A Hpt a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye kitettségi osztályonként Sztenderd módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint december 31-én Kitettségi osztály Tıkekövetelmény összege (eft) Központi kormány és központ i bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások 378 Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek Egyéb kitettségek Sztenderd módszer tıkekövetelménye A késedelem és a hitelminıség-romlás megközelítése A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkezı késedelmeknek és a hitelminıség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló belsı szabályzata rögzíti, mely során a Takarékszövetkezet a hitelminısítést a 2000.évi C. sz. törvény valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. A Takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat a következık szerint sorolja a minısítési kategóriák valamelyikébe: 1. Az egyszerősített minısítési eljárás alá vont tételek esetén a minısítési kategóriába történı besorolás és hitelminıség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. 2. A kintlévıségek egyedi minısítése során az eszközminısítési kategóriában való besoroláskor pedig megvizsgálja az alábbiakat, mely alapja a minısítési kategóriába történı besorolásnak: - a partner pénzügyi helyzetét, stabilitását, jövedelemtermelı képességét és az ezekben bekövetkezı változásokat, - a törlesztési rend betartását, és - a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát, hozzáférhetıségét és az ezekben bekövetkezett változást. Az egyszerősített minısítés alá a takarékszövetkezet a 1,5 millió forintot meg nem haladó lakossági- és a 1,5 millió forintot meg nem haladó vállalkozói, önkormányzati és egyéb követeléseket sorolja. 8

9 Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a veszteség keletkezésének valószínőségét és nagyságát, a megtérülés valószínőségét, az eszköz minısítési kategóriáját, és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírásokat. Amennyiben a minısítés során az ügyfélkövetelés várható megtérülése magasabb a könyv szerinti értéknél, azaz a minısítési kategória javul, úgy az értékvesztés visszaírásával a könyvszerinti értéket növelni kell, de maximum a bekerülési érték erejéig. Ha az évközi minısítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minısítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A függı és jövıbeni kötelezettség megszőnésekor illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. A takarékszövetkezetnél a hitelkockázatok értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminısítésre, a meglévı értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára negyedéves gyakorisággal kerül sor. Mérleg-és mérlegen kívüli kitettségi értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembe vétele nélkül december 31-én Kitettségi osztály Kitettségi értékek (bruttó) (eft) Átlagos kitettségi érték (bruttó) (eft) Központi kormány és központ i bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb kitettségek Összesen

10 Kitettségek hátralévı futamidı szerint Kitettségi osztály összege (eft) Éven belüli összege (eft) 1-5 év összege (eft) 5 éven túli összege (eft) Összesen: Központi kormány és központi bank Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb kitettségek Mindösszesen Késedelmes tételek megoszlása ügyfélminısítési kategória szerint Kategória Darabszám Összeg(eFt.) A Kifogástalanul hitelképes B Hitelképes C Korlátozottan hitelképes D Csökkent hitelképességő E Hitelképtelen MINDÖSSZESEN Hitelminıség romlást szenvedett tételek értékvesztése ügyfélminısítési kategória szerint Kategória Nyitó Képzés Visszaírás Záró A Kifogástalanul hitelképes B Hitelképes C Korlátozottan hitelképes D Csökkent hitelképességő E Hitelképtelen MINDÖSSZESEN

11 Ügyfélkategória Elszámolt értékvesztés 2010.december 31-én Nyitó Elszámolt értékvesztés Értékvesztés (eft) Visszaírt értékvesztés Tárgyévi változás Záró értékvesztés állomány Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen Hitelek lakosságnak Hitelek egyéni vállalkozók Hitelek - háztartásoknak összesen Hitelek -egyéb Hitelek összesen Vagyoni érdekeltségek Átvett eszközök Egyéb eszközök Összesen Megnevezés Elszámolt céltartalék 2010.december 31-én Nyitó Elszámolt céltartalék Céltartalék (eft) Céltartalék felszabadítás Tárgyévi változás Záró céltartalék állomány Függı kötelezettségre képzett céltartalék Egyéb céltartalék Általános kockázati céltartalék Összesen Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. 11

12 A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Hitelezési kockázat mérséklés a) a mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fıbb elveit és pontjait, valamint azt, hogy ezen fedezetet milyen mértékig veszi igénybe, A tıkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. b) a biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elveit és pontjait, Alapvetı szabályt határoz meg a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalakozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.) 78. -a, az alábbiakban összefoglaltak szerint: A Takarékszövetkezetnek a kihelyezésrıl történı döntés elıtt meg kell gyızıdnie a szükséges fedezetek, illetıleg biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerzıdéshez, illetıleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni. A hitel-elıterjesztés és hiteldöntés során alapvetıen az adott ügyletbıl való megtérülés kockázatát kell vizsgálni és felmérni, emellett azonban az ügylet mögött álló biztosítékoknak minden esetben fedezetet kell nyújtaniuk a tıkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A kihelyezésrıl történı döntés elıtt meg kell gyızıdni a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. A fedezettség optimalizálása, azaz a fedezetek megosztása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minısített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minısülı kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását kell kikötni. Többféle biztosíték kikötése esetén a szerzıdésben rögzíteni kell, hogy nem teljesítés illetve nem szerzıdésszerő teljesítés esetén a Takarékszövetkezet jogosult megválasztani a biztosítékok felhasználásának sorrendjét. c) az elismert biztosítékok fı típusait, 12

13 A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbiak: Ingatlan biztosíték Pénzügyi biztosítékok Garancia és készfizetı kezesség d) a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminısítési kategóriáját a Hkr (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminısítési kategóriáit, A Takarékszövetkezetnél Központi kormány által vállalt garancia került elfogadásra. e) a hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülı piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációkkal kapcsolatos információkat A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülı piaci-vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Takarékszövetkezetnél jelenleg nincsenek. f) az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni - értékét, amelyek esetében készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vettek figyelembe Kezességet vállalók hitelminısítési kategóriája december 31-én Minısítési kategória Garanciát nyújtó megnevezése (AAA-AA - ) (A + -A - ) (BBB + -BBB - ) (BB + -BB - ) (CCC + -CCC - ) Központi kormány,központi bank Hitelintézet és bef. vállalkozás X X Kitettségi osztály Kitettségek kezességvállalással korrigált értékei december 31-én Kitettség nettó értéke (eft) Kezességvállalás Hitelgarancia Zrt. AGHVA Zrt Kormány Korrigált érték Nem pénzügyi vállalkozás Ingatlannal fedezett Összesen

14 Elismert biztosítékokkal fedezett kitettségek értékei december 31-én Kitettségi osztály Fedezett, összes kitettség (eft) Központi kormány és központ i bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások 800 Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek 225 Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb kitettség Összesen Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók Kereskedési könyvben nem szereplı befektetési célú részvények december 31-én Megnevezés Mérleg szerinti érték (eft) Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Hitelgarancia Zrt. 50 Banküzlet Zrt. 100 Tak-Invest Kft Összesen A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérı jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerzıdések (pl. folyó számla betét, folyó számla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. 14

15 A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban. Idıszak / Devizanem HUF EUR USD CHF GBP JPY I. 5, II. 1, III. 1, IV. 1,75 Mőködési kockázat A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja tıkekövetelményét, melynek értéke december 31-én eft. Szécsény, március 31. Connerthné László Éva ügyvezetı elnök Holeczné Mender Ágota ügyvezetı igazgató 15