FİNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

Átírás

1 FİNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Kockázatkezelési elvek, módszerek Kiemelt kockázatkezelési alapelvek Kockázatkezelési célok Kockázatkezelés szervezete Lényegesnek minısített kockázati típusok A takarékszövetkezet lényeges kockázatai Hitelezési kockázat Piaci kockázatok Mőködési kockázat Koncentrációs kockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Likviditási kockázat Szavatoló tıkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet tıkemegfelelése A belsı tıkeszámítás folyamata Késedelem és hitelminıség-romlás megközelítése a belsı szabályzat szerint Hitelezési kockázat, hitelportfólió minıség romlása Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása Hitelezési kockázat-mérséklés Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók Mőködési kockázat

3 1. Bevezetés A Fınix Takarékszövetkezet (4024 Debrecen, Piac u. 22. sz.) a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII törvény 137/A és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. rendeletben elıírt és meghatározott, lényeges információkat az alábbiakban hozza nyilvánosságra. A dokumentumban található adatok millió forintban szerepelnek. A közzétett adatok a december 31-i állapotot tükrözik. A Takarékszövetkezet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A hivatkozott törvény 137/A (4) bek. értelmében az olyan információ tekintendı: - lényegesnek, amelynek elhagyása, vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését, vagy értékítéletét, - védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a Takarékszövetkezet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, - bizalmas információnak, amelynek tekintetében a Takarékszövetkezetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Fınix Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete 3

4 A Nykr. 6. (1) bekezdése a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. A kockázati stratégiát az Elnök-ügyvezetı igazgató készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mőködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezetünk az OTIVA tagjaként, kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer (Országos Intézményvédelmi Alap OTIVA) által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat. Együttmőködik a kockázatkezelési módszerek és folyamatok kialakításában, a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, kockázatok alakulásának figyelésében, belsı tıkeszükséglet nagysága kialakításában, megfelelısségének ellenırzésében. (Együttmőködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belsı elıírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külsı személyek számára transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedıbb belsı elıírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelıen alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külsı személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehetı módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 4

5 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belsı szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelezı. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Tagintézmény a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történı viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történı összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységre összpontosítja, amelynél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerősítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevı tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıkemegfelelési mutató az általa meghatározott minimális szint alá csökken. 5

6 4. Kockázatkezelési célok 4.1. Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatában a tıkeszükségletet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsısorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat elınyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan győjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatai vonatkozásába negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fı adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erısítése. 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására 9. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika mőködtetésére Hitelkockázatkezelési célok 1. Az adósminısítési rendszer továbbfejlesztése, az új tıkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelı minısítési rendszerek elfogadása 2. A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tıkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetıvé tegye belsı célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását 6

7 3. Fedezetek értékének és fı jellemzıinek kellı gyakorisággal történı felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelı nyilvántartása 4. Az integrációs szintő lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése 5. A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történı felismerése 6. A problémás hitelek részarányának csökkentése 4.3. Partnerkockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt idıtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentı ügyleteket kötni Devizaárfolyam kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a devizavagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerzıdései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tıkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tıke 5%-át Kamatkockázat kezelési célok 1. Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. 2. A Takarékszövetkezet a rögzített kamatozás mellett köthetı ügyletek futamidejét 5 évben korlátozza Mőködési kockázat kezelési célok 1. mőködési kockázati veszteség-események győjtése, elemzése 2. mőködési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja 3. mőködési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással 4. fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre 5. összetett, bonyolult ügyleteknél kellı tapasztalattal rendelkezı szakértık bevonása 7

8 4.7. Koncentrációs kockázatkezelési célok 1. A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése 2. A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése 4.8. Likviditás kockázatkezelési célok 1. A lejárati összhang javítása 2. Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 35 év maximális futamidı meghatározása 3. Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése 5. Kockázatkezelés szervezete A Tagintézmény kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Tagintézménynél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért az Elnök-ügyvezetı igazgató a felelıs. A takarékszövetkezetnél a kockázat kezelést önálló kockázatkezelı végzi. A kockázatkezelı közvetlenül az Elnök-ügyvezetı igazgató irányítása alá tartozik. A kockázatkezelı részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A Tagintézmény együttmőködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Belsı, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyőjtés, adatszolgáltatás, adatminıség ellenırzés Belsı szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása 6. Lényegesnek minısített kockázati típusok A Tagintézmény lényegesnek minısít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Tagintézménynek a kockázat fedezetére a minimális tıkekövetelmény számításánál szavatoló tıkével kell rendelkeznie; 8

9 b.) amelybıl származó potenciális veszteség mértéke Tagintézmény vezetıségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tıke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A Tagintézmény a lényegesnek minısített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tıkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerősíthetık, illetve mutatószámokkal mérhetık, ezért limitekkel kezelhetık. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerősíthetık, csak minıségi ismérvekkel becsülhetık, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenırizhetık a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendık nyomon. 7. A takarékszövetkezet lényeges kockázatai 7.1. Hitelezési kockázat A Takarékszövetkezet szabályozói tıkekövetelménye és belsı tıke-szükséglete szempontjából kiemelkedı jelentıségő. A hitelezési kockázat kezelését célzó belsı rendszerek (adósminısítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelés minısítés, stb...) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet méretei üzleti volumenei nem teszik lehetıvé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tıkekövetelmény számítás és a belsı tıkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A hitelezési kockázat belsı tıkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszer alapján számítja néhány eltéréssel. A belsı tıkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tıkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint végzi a Takarékszövetkezet, így a szabályozási tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet számítás jól összemérhetı. 9

10 7.2. Piaci kockázatok Devizaárfolyam kockázat A Tagintézmény a devizapozícióit a Kkr. 8. -ában foglaltak szerint értékeli és a devizaárfolyam kockázatát a Kkr bekezdésében foglaltak szerint méri, azzal, hogy a 40.. (2) bekezdésében meghatározott nettó jelenérték számítást a devizapozíciókra nem alkalmazza. A Tagintézmény a devizaárfolyam kockázat tıkekövetelményét és a devizaárfolyam kockázat belsı tıkeszükségletét ugyanazon, a szabályozásban meghatározott módszerrel számítja. A kamatkockázat A pénzügyi közvetítıi tevékenység alapvetı sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya jellemzıen - a mérlegben, illetve a mérlegen kívül. A hitelintézeti tevékenység komplex jellegébıl adódóan a finanszírozó állományok és azok forrásának jellemzıi jelentısen eltérhetnek, ezért minden hitelintézetnek kell bizonyos mértékő kamatkockázattal számolnia. A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Tagintézmény pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat annak a jelenlegi, illetve jövıbeni kockázata, hogy a Tagintézmény nyeresége (közvetve a tıkéje) csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredıen Mőködési kockázat Mőködési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek nem megfelelı feladatellátása miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, a hitelintézet eredményét és szavatoló tıkéjét érintı veszteség kockázata. A mőködési kockázat szabályozás szerinti meghatározása nem tartalmazza sem a reputációs (hírnév) kockázatot, sem az üzleti/stratégiai kockázatot. A Tagintézményben a - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) felé jelentendı - mőködési kockázat tıkekövetelményét a Mkr. szerint meghatározott alapmutató módszer kell kiszámítani Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázatok típusairól, kezelésérıl utasítás rendelkezik. A koncentrációs kockázatok belsı tıkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: - a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10 %-a meg nem térülése esetén a szavatoló tıkevesztés ne legyen nagyobb 25 %- nál; 10

11 - a kockázatok fedezetét a számszerősített belsı tıkeszükségleten belül meghatározott tıkepuffer jelenti; - limiten felül a túllépést szavatoló tıkével kell fedezni. A koncentrációs limitekkel kapcsolatos jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakításánál és változtatásánál a Tagintézmény figyelembe veszi a PSZÁF információs igényét és az OTIVÁ-nak az intranetes honlapján megjelenı, a sztenderd jelentési formátumokra vonatkozó ajánlását. A Tagintézmény a koncentrációs limitekkel kapcsolatos jelentéseit úgy alakítja ki, hogy a lehetı legnagyobb mértékben segítse a koncentrációs kockázatok integrációs szintő mérését Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat A kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat stressz alatti tıkeszükségletének meghatározásához a Tagintézmény a PSZÁF Útmutatóban szereplı sztenderdizált kamatérzékenységet vizsgálja, és a pozíció mértékére meghatározott, párhuzamos (minden lejárati sávban azonos) kamatsokkal számol. A forintra és fejlett országok devizáira vonatkozó kamatsokk mértékének feltételezése eltérı Likviditási kockázat A likviditási kockázat stressz alatti tıkeszükségletének számítása annak az eredményromlásnak a meghatározására irányul, amelyet a Tagintézmény helyzetének feltételezett romlása miatti betétkiáramlás és a piaci stressz helyzetben a likvid eszközök könyv szerinti értéke alatti értékesítése, illetve a likvid forrás teremtés többlet költsége idéz elı. A Takarékszövetkezetnek nincs külfölddel szembeni kitettsége, ezért országkockázattal nem számol. A takarékszövetkezet a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat szempontjából az egyéb, nem számszerősíthetı kockázatokat a következık szerint kezeli: - A Takarékszövetkezet az irányítási kockázatra belsı tıkeszükségletet nem határoz meg, annak fedezetét a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül meghatározott tıkepuffer jelenti. - A reziduális kockázatot a Takarékszövetkezet alapvetıen a hitelezési kockázattal összefüggı, de mőködési kockázat jellegő kockázatnak tekinti. A hitelezési és mőködési kockázatokkal való átfedés miatt a reziduális kockázatra a Takarékszövetkezet külön, belsı tıkeszükségletet nem határoz meg, a fedezetek romlásából származó hatást a stressz-tesztnél veszi figyelembe. - A reputációs vagy jó hírnév kockázata a kevéssé számszerősíthetı kockázatok közé tartozik. Amennyiben a kockázatnak veszteség hatása van, az elmaradt hasznot jelentı reputációs kockázatra a tıkefedezetet a belsı tıkeszükséglet feletti tıkepuffer jelenti. 11

12 A Takarékszövetkezet eredményének stabilitását jelentıs mértékben befolyásolja a külsı tényezık kockázata, ideértve az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások. A külsı tényezık kockázatát a Takarékszövetkezet évente minısíti, és figyelembe veszi a számszerősített belsı tıkeszükséglet felett meghatározott tıkepuffer megállapításakor. A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a Takarékszövetkezet felsı vezetése határozza meg. Amennyiben olyan rendkívüli eseményre kerül sor, amely a Takarékszövetkezet stratégiájának haladéktalan a rendszeres felülvizsgálatot megelızı idıpontban történı változtatását indokolja, az ügyvezetés a módosított stratégiát három hónapon belül a Takarékszövetkezet igazgatósága elé terjeszti. A takarékszövetkezet javadalmazási politikája A takarékszövetkezet alapvetı célja olyan a közép- és hosszú távú szemléletét tükrözı, a jogszabályi elıírásokra épülı, de méretének, belsı szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelı módon és mértékben az arányosság elvét szem elıtt tartó javadalmazási politika kialakítása és folyamatos mőködtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, kockázattőrı képességével, és elısegíti a hatékony kockázatkezelés érvényesülését. A javadalmazási Politika kialakításakor a takarékszövetkezet a következı szempontokat veszi figyelembe: - a Javadalmazási Politika legyen összehangolva a takarékszövetkezet kockázatkezelési gyakorlatával, tükrözze az intézmény kockázatvállalási képességét és hajlandóságát, - a Javadalmazási Politika ne ösztönözze túlzott kockázatvállalásra a munkavállalókat, - a Javadalmazási Politika épüljön be a pénzügyi tervezés folyamatába. A javadalmazási politika személyi hatálya A Javadalmazási Politika a takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: - a takarékszövetkezetet vezetı elsı számú vezetıjeként az elnök-ügyvezetı igazgatójára, - a takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó igazgatósági tagként (belsı igazgatósági tag) ügyvezetı igazgató I.-re, illetve ügyvezetı igazgató II.-re, mint a takarékszövetkezeti kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló munkavállalóra. Kiemelt személyekre vonatkozó Pénzügyi és Kockázati mutatók alapján a célfeladatok meghatározása: a. A nem teljesítı hitelek részarányának változása. b.) a tıkekövetelmény elıírásnak való megfelelés mértéke c.) a likviditási kockázatokat mérı mutatószámok változása 12

13 d.) az elért adózás elıtti eredmény, e.) Személyes kritérium A teljesítmény értékelés során minıségi tényezık is figyelembevételre kerülnek, így különösen: vezetıi képesség, motiváció, kreativitás, munkavégzéssel kapcsolatban felmerült panasz. - A nem kiemelt munkavállalókra vonatkozó célfeladat meghatározása: a.) az adózás elıtti eredmény terv teljesítése b.) a munkavégzésével kapcsolatban szabálytalansággal összefüggı érdemi ügyfél-, vezetıi panasz nem merül föl. A teljesítményértékelése A kiemelt személyek esetében a teljesítményjavadalmazás mértékének megállapításához a teljesítménymutató adott évi értékének helyessége független szakértı írásbeli igazolása alapján állapítható meg. A takarékszövetkezet által igénybevett független szakértı: a takarékszövetkezet megválasztott könyvvizsgálója évre a kiemelt szeméyeknek kifizetett prémiuma a prémium feladatok teljesítése mellett eft. A fentieken kívüli munkavállalók prémium feladatok teljesítménymutatóit az elnök-ügyvezetı igazgató értékeli. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább 3 év teljesítménymutatóit kell figyelembe vennie azzal, hogy a Kormányrendelet szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2011-ben egy év, 2012-ben kettı év teljesítménymutatóit veszi figyelembe a takarékszövetkezet. 8. Szavatoló tıkével kapcsolatos információk I. Alapvetı tıke 1 341,728 MFt Járulékos tıke 16,615 MFt II. Alapvetı tıke pozitív elemei: 1 Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek 150,987 MFt - Befizetett jegyzett tıke 149,676 MFt - Tıketartalék 1,311 MFt 2 Alapvetı tıkeként elismert tartalékok 1 168,926 MFt 3 Általános kockázati céltartalék 25,406 MFt III. Alapvetı tıke negatív elemei 1 Egyéb levonások az alapvetı tıkébıl - 3,591 MFt 13

14 IV. Járulékos tıke pozitív elemei: 1 Értékelési tartalékok 0 MFt 2 Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke 1,200 MFt 3 Egyéb jár. tıkébe sorolható aláren.kölcs.tıke 15,415 MFt V. Levonások az alapvetı tıkébıl és a járulékos tıkébıl: 2 Levonások az alapvetı és a járulékos tıkébıl 0 MFt VI. Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı, levonások utáni összes alapvetı tıke és járulékos tıke: 1 358,343 MFt 9. A Takarékszövetkezet tıkemegfelelése 9.1. A belsı tıkeszámítás folyamata A Takarékszövetkezet belsı tıkeszámítása két fı részére bontható: egyrészt kockázattípusonként számítja a szükséges tıkét; másrészt, ezen felül úgynevezett tıkepuffert és stresszpuffert is számszerősít. A három összegeként keletkezik a Takarékszövetkezet belsı tıkeszükséglete. A Takarékszövetkezet tıkemegfelelés belsı értékelési folymata az alábbi elemeket tartalmazza: - Valamennyi kockázat számbavétele számszerősítése, 1. Szabályozói minimális hitelezési tıkekövetelmény megállapítása sztenderd módszer szerint, 2. Devizaárfolyam kockázat megállapítása sztenderd módszer szerint, 3. Mőködési kockázat megállapítása alapmutató módszer szerint, 4. Tıkepuffer meghatározása 5. Stressz tesztek tıkekövetelménye 6. Országkockázat (nem releváns) - A rendelkezésre álló belsı tıke meghatározása. 14

15 Sztenderd módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint én Kitettségi osztály Tıkekövetelmény összege MFt SA módszer tıkekövetelménye 526,076 Központi kormány, központi bank - Regionális kormány, helyi önkormányzat 35,739 Hitelintézet, befektetési vállalkozás 42,767 Vállalkozás 97,138 ebbıl: rövid lejáratú követelések 0 Lakosság 112,698 Ingatlannal fedezett 44,548 Késedelmes 43,399 Kollektív befektetési értékpapírok 0 Egyéb tétel 25, Késedelem és hitelminıség-romlás megközelítése a belsı szabályzat szerint Késedelmes tétel 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-5) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Tagintézménytel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 15

16 1. a kettıszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. 11. Hitelezési kockázat, hitelportfólió minıség romlása A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves idıhorizonton a hitelportfolió minısége egy nagymértékő válság esetén miképp változik és ennek következtében: - miként nı az értékvesztés és céltartalék-képzés, - miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tıkeszükséglet. A stressz teszt által mért tıkeszükségletet a két tényezı eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tıkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján állapítjuk meg több lépésben. A stressz tesztben szerepel minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása Stressz helyzetben az ügyfelek fokozottabb mértékben hívják le igénybe nem vett hitelkereteiket, és növekszik az ügyfelekért vállalt garanciákra is a hitelintézetek helytállási kötelezettsége. A 16

17 megnövekedett lehívási arány 100%-nál alacsonyabb ügyletkockázati súlyozású tételek esetében a kockázattal súlyozott kitettség érték növekedésével és a tıkekövetelmény emelkedésével jár. 2. Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függıen, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3.Késedelmes tételek növekedése Stressz helyzetben a késedelmes tételek aránya emelkedik, ezért a vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévı tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek egy részét külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4. Késedelmes tételek közé átsorolt állományokra a kockázati súlyozás meghatározásához feltételezett- értékvesztés hányadok A késedelmes tételek közé átsorolt kitettségeknél a kockázati súlyozáshoz kapcsolódó feltételezett értékvesztés hányadokra javasolt értékek és a sávhatárok a következık: Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozáshoz Átsorolt lakóingatlannal fedezett kitettségek - értékvesztés hányad Javasolt érték Enyhe stressz Alsó határérték 17 Felsı határérték Javasolt érték Erıs stressz Alsó határérték Felsı határérték 22% 21% 24% 25% 25% 30% Feltételezett értékvesztés hányad (100%-os kockázati 22% 21% 24% 25% 25% 30% súlyozás) önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolás - feltételezett értékvesztés 100% 50% 100% 100% 50% 100% hányadú állomány aránya az átsoroltakból közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolás - feltételezett 50% 50% 100% 50% 50% 100% értékvesztés hányadú állomány aránya az átsoroltakból vállalkozói kitettségek közül átsorolás - feltételezett értékvesztés hányadú állomány 25% 0% 75% 25% 0% 75% aránya az átsoroltakból lakossági kitettségek közül 25% 0% 75% 25% 0% 75%

18 átsorolás - feltételezett értékvesztés hányadú állomány aránya az átsoroltakból Átsorolt egyéb ingatlannal fedezett kitettségek - értékvesztés hányad (nagyobb, mint 20%) Feltételezett értékvesztés hányad (150%-os kockázati súlyozás) önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolás - feltételezett értékvesztés hányadú állomány aránya az átsoroltakból közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolás - feltételezett értékvesztés hányadú állomány aránya az átsoroltakból vállalkozói kitettségek közül átsorolás - feltételezett értékvesztés hányadú állomány aránya az átsoroltakból lakossági kitettségek közül átsorolás - feltételezett értékvesztés hányadú állomány aránya az átsoroltakból 22% 21% 24% 25% 25% 30% 10% 8% 12% 15% 14% 19% 0% 0% 50% 0% 0% 50% 50% 0% 50% 50% 0% 50% 75% 25% 100% 75% 25% 100% 75% 25% 100% 75% 25% 100% 5. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyarországi hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél nem kell portfolió minıség romlással számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állomány alább meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelı értékvesztést feltételezve 6 7. Fedezett kötvények és befektetési jegyek A fedezett kötvényeknél és a kollektív befektetési formákban lévı kitettségeknél a stressz alatti tıkeszükséglethez a Tagintézmény portfoliójában lévı állományának a sávhatárok között meghatározott hányadánál a sávhatárok között meghatározott értékvesztést kell elszámolni. 8. Értékvesztés hányad növekedés a késedelmes tételeknél A feltételezés az, hogy a már késedelmes tételeknél az ügyfelek helyzetének és a fedezetek értékének további romlása további értékvesztés elszámolással jár, azaz a tételekre átlagosan elszámolt értékvesztés hányad növekszik. 18

19 12. Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez, törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a veszteség keletkezésének valószínőségét és nagyságát, a megtérülés valószínőségét, az eszköz minısítési kategóriáját, és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírásokat. Amennyiben a minısítés során az ügyfélkövetelés várható megtérülése magasabb a könyv szerinti értéknél, azaz a minısítési kategória javul, úgy az értékvesztés visszaírásával a könyvszerinti értéket növelni kell, de maximum a bekerülési érték erejéig. Ha az évközi minısítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minısítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A függı és jövıbeni kötelezettség megszőnésekor illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség céltartalékkal nem fedezett összege miatt keletkezett veszteség realizálásokat annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni. Az ügyfélkövetelések minısítését a Takarékszövetkezet havi gyakorisággal végzi, a befektetett eszközökét negyedévente. Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a kockázati súlyok meghatározásakor a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı szervezeteket fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az 19

20 adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. A takarékszövetkezet szabályozói tıkekövetelménye és tıkemegfelelése Megnevezés Érték Tıkekövetelmény 526,076 Hitelezési kockázatra 401,354 Mőködési kockázatra 124,722 Devizaárfolyam kockázatra 0,000 Ker.könyvi értékpapír 0,000 Ker.könyvi részvény 0,000 Fizetıképességi mutató I. Pillér alatt 20,66% Tıkemegfelelési Index I. Pillér alatt 258,20% A tıkemegfelelés számításánál a tıkemegfelelés a kockázatok fedezésére figyelembe vehetı szavatoló tıke és a kockázatok minimális tıkekövetelményének a különbsége, a tıkemegfelelési index pedig a kettınek a hányadosa. Az évtizedek óta számított tıkemegfelelési mutató pedig a tıkemegfelelési index 8 %-a. 13. Hitelezési kockázat-mérséklés A tıkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosíték értékelése, értékesíthetıségének és hozzáférhetıségének meghatározása és ezek szempontjai: 1. A fedezet/ek/ (fizikai) meglétének vizsgálatára, a helyszíni szemle elvégzése, 20

21 2. A fedezet/eke/t felajánló természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli rendelkezı társaságok tulajdonosi/ rendelkezési jogának vizsgálata, 3. A fedezet/ek/ dokumentumai összegyőjtésére, nyilvántartására, rendszeres értékelése. 4. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerzıdés idıpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tıke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tıke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a takarékszövetkezetnek mérlegelnie kell o a fedezet várható állagromlását, értékcsökkenését, avulását, értékesíthetıségének változását, o a fedezet jogi érvényesíthetıségét, annak idıtartamát. 5. A fedezetek értékállandóságát a Takarékszövetkezet a Fedezetértékelési Szabályzatában meghatározott idıközönként értékeli. Abban az esetben kell soron kívül elvégezni a fedezetértékelést, ha az adós fizetıkészségében illetve a fedezetek értékében illetve érvényesíthetıségében olyan jellegő változás következett be, amelyek indokolttá tehetik pótlólagos fedezetek bevonását. 6. A biztosítékok értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy a biztosíték könnyen mobilizálható és értékesíthetı legyen. 7. A biztosítékok tulajdonosainak számát is figyelembe kell venni. A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat, szerint az elismert biztosítékok alábbiak: 1. a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2. a hitelnyújtó, illetve nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betét, 3. a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 4. állami garancia és készfizetı kezesség (vagy az állam által viszontgarantált) Garanciát nyújtó megnevezése Kezességet vállalók hitelminısítési kategóriája december 31.-én Minısítési kategória (AAA - AA - ) (A + - A - ) (BBB + - BBB - ) (BB + - BB - ) (CCC + - CCC - ) Központi kormány, központi bank 1 21

22 Kitettségek kezességvállalással korrigált értékei december 31.-én (MFt) Kezességvállalás Kitettségi osztály Kitettség nettó értéke HG Zrt-bıl és AVHGA-ból állami viszontgarancia Kormány Korrigált érték Vállalkozások 1387,439-46, ,146 Lakosság 2527, , ,335 Ingatlannal fedezett 1493,998-2, ,642 Késedelmes tételek 512,194-4, ,003 A takarékszövetkezetnél december 31-én azon kitettségek értéke ( garanciával csökkentett), ahol a 320,317 MFt garancia figyelembe lett véve. Kitettségi osztályonkénti átlagos érték Kitettségi osztály Összes kitettség darabszám Kitettségi értékek átlagos értéke Lakossággal szembeni kitettségek 2 542, ,447 Vállalkozással szembeni kitettségek 1 449, ,980 Regionális kormány, helyi önkormányzattal szembeni kitettségek 517, ,851 Központi kormány, központi bankkal szembeni kitettségek 3 522, ,618 Hitelintézet, befektetési vállalkozással szembeni kitettségek 2 660, ,655 Ingatlannal fedezett kitettségek 1 501, ,425 Késedelmes tételek 989, ,700 Egyéb tételek 501, ,673 Összesen: , ,702 A Takarékszövetkezet határon átnyúló tevékenységet nem folytat. 22

23 A kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti megoszlásának alakulását, a kitettségek hátralevı futamidı szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként, a gazdasági ágazatbeli megoszlását, a késedelmes tétel és a hitelminıségromlást szenvedett kitettség ügyfélkategóriánkénti megoszlását, a takarékszövetkezet a Hpt. 137/A. (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minısítette, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés illetve képzett és felhasznált céltartalék külön feltüntetve az elszámolt illetve képzett összeg 2011 évben. Értékvesztés Céltartalék Összesen Nyitó állomány 394,641 31, ,906 (+) képzés 387,666 4, ,939 (-) felszabadítás 97,1 1,942 99,042 (-) felhasználás 122,647 0, ,543 Záró állomány 562,560 32, , Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók A takarékszövetkezet kereskedési könyvet nem vezet. A kereskedési könyvben nem szereplı részesedések december 31-én: A kereskedési könyvben nem szereplı részesedések én Megnevezés Mérleg szerinti érték M Ft Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 37,404 Banküzlet Zrt. 0,400 Hitelgarancia Zrt. 0,150 Tak-Invest Zrt. 4,042 Co-Portfolió Kft. 2,764 VÁ-KA RENT Kft 3,000 Összesen: 47,760 23

24 A kereskedési könyvben nem szereplı pozíciók kamatkockázata. - A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerzıdések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel stb.) tartós részét nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. - A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumok nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya, mely december 31-én 7, Mőködési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja tıkekövetelményét, amelynek értéke december 31-én: 124,722 M Ft. 24