A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

Átírás

1 A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

2 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. rendeletben elıírt szabályoknak törtnı megfelelés körében a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. Kockázati stratégia I. Kockázatkezelési elvek, módszerek A kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Felügyelet a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát az Elnök-ügyvezetı készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik elıfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelı kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia idıhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitőzéseit. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül 2

3 bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerősíthetı kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA (és jogutódja) minısítési és monitoring rendszerében szereplı mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelzı mércéket, és az OTIVA (és jogutódja) által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezetı bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért az ügyvezetés a felelıs. A Takarékszövetkezet együttmőködik az OTIVÁ-val (és jogutódjával) az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Belsı, valamint az OTIVÁ-nak (és jogutódjának) szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyőjtés, adatszolgáltatás, adatminıség ellenırzés Belsı szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tıketervezés magában foglalja a következıket: a minimális tıkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tıketöbbletet belsı tıkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belsı tıkeszükségletének meghatározása a különbözı kockázati típusok belsı tıkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerősíthetı kockázatok fedezéséhez szükséges tıketöbblet meghatározása a szabályozás által elıírt tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tıke összehasonlítása a belsı tıkeszükséglettel és a szabályozás által elıírt tıkekövetelménnyel 3

4 A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldését követıen meghatározza a szabályozási, valamint a belsı tıkemegfelelését. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az igazgatóságnak és a felügyelıbizottságnak. Az ügyvezetés a Takarékszövetkezet tıkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elvei és pontjai, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Takarékszövetkezet mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a szabályozói tıkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl szóló 196/2007. (VII30.) Korm. rendeletben (Hkr.) meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet biztosítja a hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjeinek, szabályzatainak, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság elıtti érvényességét és érvényesíthetıségét. A Takarékszövetkezet megteszi a megfelelı lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében. A Takarékszövetkezet elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgya(ka)t ismer el, amelyik likvid és értékálló. A Takarékszövetkezet elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság elıtt érvényes és érvényesíthetı, valamint eleget tesz a Hkr-ben rögzített feltételeknek. A Takarékszövetkezet a kihelyezésrıl történı döntés elıtt meggyızıdik a szükséges fedezetek illetıleg biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. a döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerzıdéshez kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerzıdés tartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerzıdésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és e bekezdésben foglaltakat. A fedezetek felülvizsgálatára, újraértékelésére azok jellegétıl függıen éves, illetve 3 éves gyakorisággal kell sort keríteni. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerzıdés idıpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tıke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tıke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen II. Javadalmazási politika A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság szeptember 29-én fogadta el, melyet január 1-i hatállyal helyezett érvénybe. A Takarékszövetkezet alapvetı célja olyan a közép- és hosszú távú szemléletét tükrözı, a jogszabályi elıírásokra épülı, de méretének, belsı szervezete és tevékenysége jellegének, 4

5 körének és összetettségének megfelelı módon és mértékben az arányosság elvét szem elıtt tartó javadalmazási politika kialakítása és folyamatos mőködtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattőrı képességével. A Takarékszövetkezet alapvetı célja, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A munkavállalók számára minden évben meghatározza a teljesítménymérés feltételeit, amelyben a Takarékszövetkezet üzleti teljesítményét, a szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét külön-külön részletezett szempontok figyelembe vételével értékeli. A mérlegfıösszege tekintetében a Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 % piaci részesedést, így a Hpt. 69/B. (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével külön javadalmazási bizottságot nem hoz létre. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a Felügyelı Bizottság felel annak végrehajtásáért, míg azt a belsı ellenırzés legalább évente felülvizsgálja. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagja készíti el és terjeszti az Igazgatóság elé. A Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai között legyen olyan személy, aki teljes körően átlátja a Javadalmazási Politika minden elemét és mőködését. A Javadalmazási Politika kialakításán túl az Igazgatóság feladata a Javadalmazási Politika alkalmazása szempontjából kivételes esetek ellenırzése, a szükséges módosítások jóváhagyása, valamint az egyes módosítások és kivételek hatásainak felmérése. A javadalmazási politika hatálya kiterjed: - a vezetık és a tisztségviselık javadalmazási elveinek szabályozására, - az érintett személyi kör teljesítményjavadalmazása elveinek szabályozására, valamint - a vezetık munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra. A Javadalmazási Politika a Takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. 5

6 Kiemelt személyi kör: - a Takarékszövetkezet vezetı elsı számú vezetıjeként az elnök - ügyvezetıre - a Takarékszövetkezet ügyvezetıjeként az ügyvezetı fıkönyvelıre. A Takarékszövetkezet a munkavállalók részére rögzített javadalmazást és teljesítményjavadalmazást (prémium) biztosít. A Javadalmazás elemei: 1. A rögzített javadalmazás elemei: - személyi alapbér - béren kívüli juttatások - gépjármőhasználat - mobiltelefon használat - kedvezményes dolgozói hitel - oktatás, képzés - egyéb (pl.védıszemüveg) 2. Teljesítményjavadalmazás A teljesítményjavadalmazás formája a prémium, amelynek kifizetése készpénzben történik. A kifizetés a teljesítmény naptári negyedéves értékelését követıen, naptári negyedévente történhet, a negyedév mutatói alapján az értékelést követı 40 napon belül. A kifizetés pontos idıpontját az ügyvezetık vonatkozásában az Igazgatóság, a Takarékszövetkezet további munkavállalója vonatkozásában az ügyvezetık határozzák meg. Teljesítményjavadalmazásra (prémiumra) az a munkavállaló jogosult, aki az alábbi kritériumok mindegyikének megfelel: - az értékelt idıszaknak legalább a felét munkaviszonyban töltötte a Takarékszövetkezetnél (kivéve, ha munkaszerzıdés ettıl eltérı feltételeket határoz meg); - az értékelt idıszak utolsó naptári napján a Takarékszövetkezetnél munkaviszonyban állt; - a kifizetés napján a Takarékszövetkezetnél munkaviszonyban áll; - a kifizetés napján nem áll rendkívüli, vagy munkáltatói rendes felmondás alatt. A prémiumot a kirendeltségek kivételével - alapbér százalékában kell meghatározni. A kirendeltségek dolgozói az Igazgatóság által az éves üzletpolitika elfogadásával egyidıben 6

7 meghatározott premizálási feltételek teljesítésétıl függıen, kirendeltségi szintő prémiumot kapnak, amelyet a takarékszövetkezet elnöke a dolgozók éves munkája, beosztása alapján oszt meg a dolgozók között. Az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság tagjai, mint a tisztségviselık részére a Közgyőlésen elfogadott mértékő tiszteletdíj kerül kifizetésre. A speciális hatály alá tartozó munkavállalók teljesítményjavadalmazás során a következı pénzügyi és kockázati mutatók kerülnek vizsgálat alá: - a nem teljesítı hitelek részarányának változása, - a tıkekövetelmény elıírásainak való megfelelés - a likviditási kockázatokat mérı mutatószámok - az elért adózás elıtti eredmény. A munkavállaló teljesítményének értékelése során minıségi tényezık is figyelembe vételre kerülnek. Ilyen tényezık lehetnek pl.: ügyfél-elégedettség, kreativitás, vezetıi képességek, motiváció, kapcsolattartó képesség stb. Amennyiben a minıségi elvárások jelentıs mértékben nem teljesültek, akkor annak meg kell jelennie a teljesítményjavadalmazás csökkenésében. A nem pénzügyi kritériumok minden esetben olyan súllyal esnek latba, hogy alakulásuk jelentıs mértékben befolyásolja a munkatársat megilletı teljesítményjavadalmazást. Értéke maximum 60%. A teljesítményjavadalmazással érintett munkavállalók esetében a teljesítmény naptári negyedéves értékelését követıen, naptári negyedévente, a negyedév mutatói alapján az értékelést követı 40 napon belül 25 % - os mértékő prémiumelıleg fizethetı, amennyiben az éves célkitőzések a negyedév végén idıarányosan teljesültek és a Takarékszövetkezet eredménye, tıkekövetelményeknek való megfelelése azt lehetıvé teszi. A prémiumelıleg kifizetésérıl a kiemelt személyi kör vonatkozásában a Takarékszövetkezet Igazgatósága, míg a Takarékszövetkezet további munkavállalói vonatkozásában az Elnök ügyvezetı dönt. A évi üzleti évben az állandó bérjövedelemként 30 fı részére 81,824 MFt került kifizetésre. Béren kívüli juttatásként 4,220 MFt és egyéb jogcímen (védıszemüveg) 212 eft. A Takarékszövetkezet 2,815 MFt prémiumot, és 8,553 MFt jutalmat fizetett ki 2013-ban során végkielégítések, továbbá ki nem fizetett, halasztott javadalmazások nem voltak. Az üzleti év során kötött új munkaszerzıdéshez kapcsolódóan nem történt kifizetés. 7

8 III. Szavatoló tıkével kapcsolatos információk szavatoló tıke számítása Összeg Megnevezés (mft) Alapvetı tıke 343,236 Járulékos tıke 108,018 Alapvetı tıke pozitív elemei Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek 116,434 Befizetett jegyzett tıke 100,000 Visszavásárolt saját részvények névértéke 0,000 Tıketartalék 16,434 Alapvetı tıkeként elismert tartalékok 232,001 Általános kockázati céltartalék 0,000 Alapvetı kölcsöntıke 0,000 Alapvetı tıke negatív elemei Egyéb levonások az alapvetı tıkébıl -5,199 Járulékos tıke pozitív elemei Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész 0,000 Értékelési tartalékok 108,018 Járulékos kölcsöntıke 0,000 Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke 0,000 Járulékos tıke negatív elemei Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része 0,000 Járulékos tıke limit feletti része 0,000 Levonások az alapvetı tıkébıl és a járulékos tıkébıl Levonások az alapvetı tıkébıl 0,000 Levonások a járulékos tıkébıl 0,000 Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı, levonások utáni összes alapvetı tıke és járulékos tıke 451,254 A befizetett jegyzett tıkéhez és az alapvetı kölcsöntıkéhez kapcsolódó, visszaváltásra ösztönzı rendelkezés a takarékszövetkezetnél nincs. 8

9 IV. A hitelintézet tıkemegfelelése A Takarékszövetkezet belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvei és stratégiája A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat Belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezetı Testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tıketervezés - a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Mőködési kockázat alapmutató módszer 9

10 Sztenderd módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Megnevezés Összeg (mft) SA módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok 0,000 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok 0,000 Közszektorbeli intézmények 0,000 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 0,023 Vállalkozások 58,224 Lakosság 0,739 Ingatlannal fedezett követelések 46,354 Késedelmes tételek 17,766 Egyéb tételek 19,025 ÖSSZESEN 142,131 A Takarékszövetkezet hitelezési és a felhígulási kockázatára vonatkozóan a) a késedelemnek és a hitelminıség-romlásnak a belsı szabályzatban való megközelítése: Felhígulási kockázatot a Takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelıen erre vonatkozóan tıkekövetelményt sem kell számolnia. Ugyanakkor nyilvánosságra hozza a hitelezési kockázatra vonatkozóan az alábbiakat. 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1.a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettıszázötvenezer forintot, vagy 10

11 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek Általános szempontok Az értékvesztés elszámolásához (visszaírásához), valamint a céltartalék-képzés, -felszabadítás és -felhasználás mértékének meghatározásához a Takarékszövetkezeti kockázatok havi vizsgálata alapján megállapított minısítésekbıl kell kiindulni. Az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék értékelés idıpontjában szükséges szintjét, a minısítési kategóriákba történı besorolással az adott kintlevıséghez, befektetéshez, követelések fejében kapott készlethez vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettséghez egyedi elszámolás, illetve képzés esetén a súlysávon belül hozzárendelt mérték, egyszerősített elszámolás, illetve képzés esetén a tételesen (konkrétan) hozzárendelt százalékos mérték határozza meg. Az elszámolt értékvesztés és a megképzett céltartalék szintjét a Takarékszövetkezet, a minısítéssel együtt havonta felülvizsgálja. Az értékvesztés vagy annak visszaírása, illetve a céltartalék-képzés, -felszabadítás, vagy -felhasználás meghatározásánál alapvetıen a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni: a várható veszteség valószínőségére és nagyságára, a várható megtérülés valószínőségére, az eszköz minısítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli elıírásokra. 11

12 c) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban Mérlegen belüli és kívüli Kitettségi osztályok kitettségek ( bruttó érték)(mft) Állammal szembeni kitettségek 2811,955 Önkormányzatokkal szembeni kitettségek 0,007 Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek 1125,314 Lakossággal szembeni kitettségek 15,016 Vállalkozásokkal szembeni kitettségek 1036,364 Lakóingatlannal fedezett kitettségek 928,538 Egyéb ingatlannal fedezett kitettségek 647,665 Késedelmes tételek 409,968 Egyéb eszközök 311,963 ÖSSZESEN 7286,790 Kitettségi osztályok Átlagos értékek Ft-ban Állammal szembeni kitettségek Önkormányzatokkal szembeni kitettségek 0 Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek Vállalkozásokkal szembeni kitettségek Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek d) a kitettségek földrajzi-legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként A nem végez határon átnyúló tevékenységet, ezáltal nem tud adatot kimutatni. A takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségbıl keletkezett. 12

13 e) a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként Vállalkozás Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény A.kat. 114,813 9,185 B.kat. 145,600 11,648 C.kat. 219,545 17,564 D.kat. 175,962 14,077 E.kat. 71,885 5,751 Összesen 727,806 58,224 Központi kormány Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény A.kat. 2993,290 0,000 B.kat. 46,290 0,000 C.kat. 58,690 0,000 D.kat. 26,516 0,000 E.kat. 40,719 0,000 Összesen 3165,505 0,000 Helyi önkormányzat Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény A.kat. 0,007 0,000 B.kat. 0,000 0,000 C.kat. 0,000 0,000 D.kat. 0,000 0,000 E.kat. 0,000 0,000 Összesen 0,007 0,000 Hitelintézet Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény A.kat. 963,180 0,000 B.kat. 0,713 0,011 C.kat. 0,762 0,012 D.kat. 0,000 0,000 E.kat. 0,000 0,000 Összesen 964,655 0,023 13

14 Késedelmes tétel Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény A.kat. 16,159 0,646 B.kat. 0,959 0,078 C.kat. 3,452 0,138 D.kat. 6,089 0,487 E.kat. 172,290 16,416 Összesen 198,949 17,766 Ingatlannal fedezett Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény A.kat. 286,137 9,275 B.kat. 618,271 18,712 C.kat. 254,316 9,039 D.kat. 249,542 9,052 E.kat. 9,811 0,275 Összesen 1418,077 46,354 f) a kitettségek hátralevı futamidı szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Szektorok hitel állománya (mFt) Helyi önkormányzatok hitele-rövid 0,000 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel - hosszú 10,000 Egyéb pénzügyi közvetítık-pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-rövid 0,000 Egyéb pénzügyi közvetítık-pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-hosszú- legfeljeb 5 éves lejáratra 0,000 Egyéb pénzügyi közvetítık-pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-hosszú- 5 éven túli lejáratra 0,000 Egyéb püi.közv., püi. kieg.tev. Végzıknek biztosítóknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete 0,000 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll. Nélkül.)- folyószámla hitel 208,279 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)- megvásárolt követelés- rövid 0,000 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)- lakáscélú hitel-hosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú 0,000 14

15 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll. Nélkül.)- egyéb hitel- rövid 99,504 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)-egyéb hitel-hosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú 349,519 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)-egyéb hitel-hosszú- 5 éven túli lejáratú 452,677 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)- pénzügyi lízing 1,330 Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete -181,971 Háztartások-Lakosság-folyószámla hitel 2,177 Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-rövid 0,000 Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-személyi hitel hosszú- legfeljebb 5 éves lejáratú 34,127 Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-személyi hitel hosszú 5 éven túli lejáratú 0,000 Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitelszabadfelh. jelzáloghitel hosszú- legfeljebb 5 éves lejáratú 0,881 Háztartások-Lakosság-fogyasztási-hitelszabadfelh. jelzáloghitel hosszú- 5 éven túli lejáratú 432,942 Háztartások-Lakosság-lakáscélú hitel-hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú 0,198 Háztartások-Lakosság-lakáscélú hitel-hosszú-5 éven túli lejáratú 205,563 Háztartások-Lakosság-egyéb hitel-rövid 16,194 Háztartások-Lakosság- egyéb hitel -hosszúlegfeljebb 5 éves lejáratú 0,000 Háztartások-Lakosság-egyéb hitel- hosszú- 5 éven túli lejáratú 0,000 Háztartások-Lakosság-hitelelek értékvesztése, értékelési különbözete -5,969 Háztartások-Egyéni vállalkozók-folyószámla hitel 189,288 Háztartások-Egyéni vállalkozók-gépjármő vásárlási hitel-hosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú 0,800 Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelrövid 23,682 Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelhosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú 444,257 Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelhosszú - 5 éven túli lejáratú 143,071 Háztartások-Egyéni vállalkozók-hitelek értékvesztése, értékelési különbözete -31,898 15

16 Háztartásokat segítı nonprofit intézmények folyószámla hitel 0,002 Háztartásokat segítı nonprofit intézmények egyéb hitel rövid 4,500 Háztartásokat segítı nonprofit intézmények egyéb hitel hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú 0,238 Háztartásokat segítı nonprofit intézmények egyéb hitel hosszú 5 éven túli lejáratú 5,331 Háztartásokat segítı nonprofit intézmények hitelének értékvesztése 0,000 Összesen 2404,740 g) gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve Összesen Kit. ért. MFt-ban Tıkekövetelmény A.kat. 4373,586 19,107 B.kat. 811,833 30,449 C.kat. 536,765 26,753 D.kat. 458,109 23,616 E.kat. 294,705 22,442 Összesen 6474, ,367 Elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék Megnevezés Értékv.nyitó állománya Értékv. Képzés Értékv. Visszaírás Értékv. Záró állománya Hitelek-Hit.int. PIBB 0,000 0,000 0,000 0,000 Hitelek nem pénzügyi vállalatoknak 127,283 66,322 11, ,971 Hitelek Háztartásoknak 29,097 15,585 6,815 37,867 Hitelek egyéni vállalkozóknak 20,419 14,413 2,934 31,898 Hitelek lakosságnak 8,678 1,172 3,881 5,969 Hitelek-non profit 0,000 0,000 0,000 0,000 Egyéb követelések 0,000 0,000 0,000 0,000 Egyéb eszközök 5,939 0,011 3,879 2,071 Vagyoni érdekeltségek 0,500 0,000 0,000 0,500 Átvett eszközök 5,439 0,011 3,879 1,571 Egyéb eszközök 0,000 0,000 0,000 0,000 16

17 (mft) Nyitó állomány Képzés Felszabadítás Ált.kock.célt átvezetés Záró állomány Céltartalék változása 1,264 0,793 1,491-0,564 0,002 h) a hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek földrajzi (legalább országonként) megoszlás szerinti bontás: A takarékszövetkezetnek valamennyi hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettsége Magyarországhoz kapcsolódik. (2) Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminıség-romlás következett be, az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatal: Devizaárf.eltérésbıl, átalakulásból, egyesülésbıl megszőnésbıl stb eredı év,célt Adatok (mft) Megnevezés Nyitó állománya Képzés Felszabadítás Záró állománya Értékvesztés 156,380 81,907 18,449 0, ,838 Céltartalék 0,700 0,793 1,491 0,000 0,002 Mindösszesen: 157,080 82,700 19,940 0, ,840 17

18 V. Sztenderd módszer Takarékszövetkezet által kiválasztott külsı hitelminısítı szervezetek A Takarékszövetkezet az adósállomány összetétele miatt jelenleg külsı minısítı szervezetet nem alkalmaz, egyébként a takarékszövetkezet azon hitelminısítı szervezete(ke)t, melye(ke)t a Felügyelet elfogad, a Felügyelet általi elfogadást követıen automatikusan elfogadja. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a Felügyeletnek szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a Felügyeletnek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a Felügyelet által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. VI. Hitelezési kockázat-mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fıbb elvei és pontjai, valamint az, hogy ezen fedezet milyen mértékig veszi igénybe a Takarékszövetkezet A tıkekövetelmény mérséklésénél a nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei és pontjai A Fedezetértékelési Szabályzata az ügyfél/partner (leendı adós) vagyoni-pénzügyi helyzetének figyelembevételével tartalmazza: a) a szerzıdésekben szereplı, leggyakrabban alkalmazott biztosítékokat és jogi kikötéseket, amelyeket Takarékszövetkezet a hitelkockázatok csökkentésére alkalmaz, b) azokat a szempontokat, amelyeket a Takarékszövetkezet a fedezetek elfogadhatóságának (milyen típusú fedezeteket és milyen feltételekkel fogad el), valamint értékének, az értékesíthetıség és a hozzáférhetıség megállapításához megvizsgál, 18

19 c) a fedezetek értékelése során alkalmazott módszereket, és a fedezet értékelésekor alapul vett értéket (értékképzı tényezıket), d) a fedezetek értékelése során alkalmazott eljárási-, hatásköri-, illetıleg felelısségi rendet, valamint a személyi felelısöket, e) a fedezetek meglétében, értékében és érvényesíthetıségében bekövetkezett változások esetén alkalmazandó eljárásokat, valamint a rendszeres, utólagos értékelés gyakoriságát. A szabályzat a biztosítékok jogi érvényesíthetıségével kapcsolatosan utal azokra a tényezıkre vagy lényeges szabályokra, amelyeket a biztosítéki szerzıdésre vonatkozó jogrendben a jogszabályok vagy a Takarékszövetkezeti belsı szabályzatok alapján ajánlott különösen figyelni: - a biztosítékok elismerhetıségi feltételeinek maradéktalan biztosítására - a csıd- és felszámolási szabályokra, a biztosíték érvényesíthetıségére, illetve az érvényesíthetıségét korlátozó elıírásokra csıdeljárás vagy felszámolás esetén, - a közhatóságok biztosítékkal kapcsolatos különleges jogaira (pl. adóhatóság végrehajtási jog), - a biztosíték jelen és jövıbeli terhelhetıségére, - jelzálog biztosíték esetén a szabályszerő közhiteles nyilvántartásba történı bejegyzésre. Az elismert biztosítékok fı típusai A Hkr. a sztenderd módszer esetén az alábbi fedezeteket ismeri el a tıkekövetelményt mérséklıként, ha azok a Hkr.-ben meghatározott feltételeket kielégítik: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizetı kezesség A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminısítési kategóriáját a Hkr (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminısítési kategóriáit, 19

20 Csoportosítás (a HKR szerint) Minősítés kategória ( AAA AA-) (A+- A-) (BBB+- BBB-) (BB+- BB-) (B+- B-) (CCC+- CCC-) a) központi kormány és központi bank, x b) regionális kormány és helyi önkormányzat, c) multilaterális fejlesztési bank, d) Európai Közösség, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Fizetések Bankja e) HKR 6. (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelő közszektorbeli intézmény, f) hitelintézet és befektetési vállalkozás, (pl: MTB Zrt.) X g) vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha 1. az elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkezik, h) hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás X A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása nem tekinthetı önálló biztosítéknak. Mivel a két szervezet készfizetı kezességvállalása visszterhes, ami a Takarékszövetkezet számára fedezeti kockázatot hordoz, az igénybe vett (beváltott) kezességvállalás összegét - a hitelügylet mögé állított fedezetek behajtásából keletkezı bevételbıl - arányosan vissza kell téríteni a részükre. A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülı piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk 20