NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM év

Átírás

1 NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM év

2 A Felsızsolca és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. -a, és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. Kormányrendeletben elıírtaknak megfelelıen nyilvánosságra hozza a jogszabályokban meghatározott lényeges információkat. A Hpt. szerint a hitelintézet a külön jogszabály szerint nyilvánosságra hozatal követelményeinek teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni: a nem lényeges információt, védett vagy bizalmas információt Lényeges információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. Védett információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, Bizalmas információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. IV/A.) KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK IV/A/1.) KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK, FOLYAMATOK, KOCKÁZATMÉRÉSI, JELENTÉSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSI KÖRE Kockázatvállalási Stratégia A Felsızsolca és Vidéke Takarékszövetkezet rendelkezik Kockázatvállalási Stratégiával. A Kockázatai Stratégia 3 éves idıhorizontra készül, minden évben az Igazgatóság hagyja jóvá. A következıkben nyilvánosságra hozott információk a Takarékszövetkezet évekre elkészített Kockázatvállalási Stratégiájából származik, annak kivonatát képezi. A takarékszövetkezet a jogszabályban szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát az alábbi tényezık miatt: nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Hpt. 13/C (1) bekezdés szerint a hitelintézet belsı irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A kockázatkezelési stratégia célja hogy számba vegye a tevékenysége során vállalt kockázatokat, valamint e kockázatok kezelésének alapvetı elemeit. A kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát.

3 Fı stratégia célkitőzésünk, hogy a folyamatosan változó piaci, makrogazdasági környezetben biztosítsuk az üzleti célok, valamint a kockázatkezelési szempontok közötti egyensúly kialakulását, figyelembe véve a jogszabályok által meghatározott korlátokat, valamint a kockázatkezeléssel kapcsolatos szakmai követelményeket. A Takarékszövetkezet elfogadta, beépítette a szabályozásába az Integráció által kidolgozott egységes kockázatkezelési rendszer módszertanát, és alkalmazza az egységes belsı tıkeszámítási modellszámításokat. A kockázati stratégia elemei: 1. Kockázatvállalási politika 2. Kockázatvállalási hajlandóság 3. Kockázati szerkezet 4. Kockázatkezelés szervezete 1. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika az alábbiakban összefoglalja a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. 1.1 Kockázatkezelési alapelvek: Biztonságos mőködés elve: A takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, a kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos mőködését. A takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı többletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelményhez képest Összeférhetetlenség elve: A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. Együttmőködés elve: A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében. Egyedi szabályok alkalmazásának elve: A takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál szigorúbb belsı elıírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külsı személyek számára transzparens módon kell beilleszteni szabályzataiba. Ha a takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál megengedıbb belsı elıírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelıen alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külsı személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehetı módon kell beilleszteni szabályzataiba. Kockázatvállalás mértéke: A takarékszövetkezet a kockázatokat a belsı szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállalja. Lényeges kockázatok kezelésének elve: A takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel, és szükséges

4 belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz, a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelezı. Költség-haszon elve: A kockázatkezelési módszereknek, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. Hasonlóakhoz történı viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történı összemérés elve: A takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. A takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: o Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása o Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerősítése o Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését o Kockázatok alakulásának figyelése o Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések Tiltott tevékenységek elve: A takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a saját vagy más az integrációban résztvevı tag számára veszteséget okozott. A takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok A takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatában a tıkeszükségletet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A takarékszövetkezet elsısorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, vagy a sztenderdizált termékkínálat elınyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan győjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását.

5 A takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fı adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erısítése. A takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika mőködtetésére. 2. Kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat. A kockázatvállalási hajlandóságot a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia idıhorizontjára határozza meg, rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a takarékszövetkezet célkitőzéseit. Kockázatvállalási hajlandóság mértékére vonatkozó általános célkitőzés: A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tıkéje mindenkor magasabb legyen az alábbiakhoz képest: Hpt. 76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tıkekövetelmény (1. pillért) 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tıkekövetelményt nem ír elı az intézmény számára; Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belsı tıkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tıkeszükséglet, Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tıkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban elıírt többlet tıkekövetelmény összege, Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tıke összege. A lényegesség szempontjából a takarékszövetkezet az alábbi fokozatokkal minısíti a kockázatokat: 1. lényeges 2. nem-lényeges 3. nincs, nem-jellemzı A takarékszövetkezet lényegesnek minısít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tıkekövetelmény számításánál szavatoló tıkével kell rendelkeznie; b.) amelybıl származó potenciális veszteség mértéke takarékszövetkezet vezetıségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tıke 10%-át; c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja.

6 Kockázat típusa Minısítés Lényegességet elıidézı ok I. pillér alatt kezelt kockázatok Hitelezési kockázat Ügyfél kockázat 1 a-c.) Hitelezési kockázat Partner kockázat 1 a-c.) Hitelezési kockázat Elszámolási kockázat 1 a-c.) Piaci kockázat- Deviza 1 a-b.) Piaci kockázat Áru 3 Piaci kockázat Kereskedési könyvi kamatkockázat 3 Mőködési kockázat 1 a-c.) II. pillér alatt kezelt kockázatok Reziduális kockázat 1 b Értékpapírosítási kockázat 3 Modellezési kockázat 3 Koncentrációs kockázatok 1 b-c.) Ország kockázat 3 Banki könyvi kamatkockázat 1 b-c.) Likviditási kockázat 1 b-c.) Reputációs kockázat 1 b Stratégiai kockázat 1 b-c.) Külsı tényezık kockázata 1 b-c.) Irányítási/kontroll kockázat 1 b-c.) A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága a lényeges kockázatok tekintetében: (skála: alacsony, mérsékelt, közepes, jelentıs, nagy) Lényeges kockázatok Kockázati Indoklás étvágy Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Közepes Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelı jövedelmezıség mellett Hitelezési kockázat partnerkockázat Alacsony Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetıen az MTB-vel, az integráció központi bankjával. Hitelezési kockázat elszámolási Alacsony A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül kockázat bonyolítja. Piaci kockázat - Devizaárfolyam Alacsony Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékő nyitott kockázat pozíciók Mőködési kockázat Magas A kisintézmény méretébıl következıen. Koncentrációs kockázatok Nagy A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Nem-kereskedési könyvi Mérsékelt Betétgyőjtés és hitelek kihelyezése alapvetıen mozgó kamatozás kamatkockázat mellett, fix kamatozású eszközök fıként a likviditási céllal tartott értékpapírok között. Likviditási kockázat Mérsékelt A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvı lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Mérsékelt Kisintézmény jellegébıl adódóan mérsékelt kockázat. Irányítási, kontroll kockázat Magas Kisintézmény jellegébıl adódóan. Reziduális kockázat Közepes Kisintézmény jellegébıl adódóan. A hitelezési és mőködési kockázatokkal való átfedés. Reputációs kockázat Magas Kisintézmény jellegébıl adódóan. Összefügg a mőködési kockázattal. Külsı tényezık kockázata Közepes Szabályzatban foglalt tényezık (az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos gazdasági helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások) függvénye alapján.

7 3. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tıkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Mőködési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerősíthetı kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken Ügyfél limit a vállalkozói ügyfelek adósminısítéstıl és a felajánlott biztosítékoktól függıen a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre. Nagykockázati limit: állami kockázatot jelentı kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minısülı partnerek, illetve egy partnerként kezelendı partnerek csoportja esetén a jogszabályokban elıírt korlátozásoknak megfelelıen. Nagykockázat vállalási limit vállalkozások esetén, a jogszabályokban elıírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint. Portfóliós limit az ügyfelek/partnerek portfolió szintő koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévı kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségre. Ágazati limit egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra. Devizakockázati limit a devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra. Kamatkockázati limit a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra. Likviditási kockázati limitek a likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére. Terméklimitek az egyes termékcsoportok a belsı szabályozásban meghatározottak szerint. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minısítési és monitoring rendszerében szereplı mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelzı mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezetı bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. IV/A/2.) KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT FIGYELEMMEL KÍSÉRİ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FUNKCIÓK LEÍRÁSA Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet eleget téve PSZÁF Felügyeleti Tanácsa 11/2006.sz. a belsı védelmi vonalak kialakításáról szóló ajánlásában foglalt elıírásoknak az integrációs Basel szabályzatcsomag keretén belül a Felelıs belsı irányításról szóló Szabályzatát már az Ajánlásban foglaltak

8 szerint készítette el. A szabályzat tartalmazza a belsı védelmi vonalak két alappillérének a felelıs belsı irányításnak és a belsı kontroll funkcióknak a meghatározását, az érintett szervezetek, felelısök kijelölését. A belsı kontroll rendszert ellátó szervezeti egységek ill. személyek: Kockázat kontroll funkció: Felelıs személye a kockázatkezelési munkatárs. Munkaköri feladatait az Ajánlásban foglaltak szerint került kialakításra. Belsı ellenırzési rendszer: Annak részét képezi a független belsı ellenırzési szervezet, mely az FB által felügyelt szerv. Megfelelıség biztosítási (compliance) funkció: A takarékszövetkezetnél nincs külön szervezeti egység a megfelelıségi funkció ellátására, ezt a feladatot az Intézményvédelmi Alap látja el, szorosan együttmőködve a belsı ellenırzéssel. A belsı kontroll funkciók alább felsorolt függetlenségi alapelveit a takarékszövetkezet mind a Kockázatvállalási Stratégiájában, mind a Felelıs Belsı Irányításról szóló szabályzatában deklarálta, és biztosítja a kijelölt felelıs személyek megfelelését: Nem végez olyan tevékenységet, amely az ellenırzési körébe tartozik. Szervezetileg elkülönül azoktól a tevékenységektıl, melyek ellenırzésére hivatott. Közvetlenül az intézmény vezetése, vagy az FB felé felé tesz jelentést, évente egyszer megjelenik annak a szervnek az ülésén, amellyel szemben jelentési kötelezettsége áll fenn. Díjazása független az ellenırzött terület teljesítményétıl. Az alábbi kockázatkezelési feladatkörök mőködnek a takarékszövetkezetnél: Üzleti döntés elıtti kockázati véleményezés. A takarékszövetkezet esetében e funkció a hitelágazaton belül, illetve a kirendeltségeken történik a hitel elıterjesztı személyében, aki minden esetben elkülönül a hiteldöntést hozó személytıl. Kockázatkezelési munkatárs. Feladata a kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, a kockázatok kontrollja, monitoringja, beleértve a tıkemegfelelést és a belsı tıkeértékelést. A takarékszövetkezetnél ezt a feladatot külön erre a célra kijelölt kockázatkezelı látja el, aki személyében független az aktív üzleti területtıl, illetve közvetlenül az ügyvezetésnek tartozik beszámolással. A kockázatkezelés szervezetének áttekintéséhez a takarékszövetkezet a lényeges kockázati típusokra vonatkozóan elkészíti és folyamatosan karbantartja az alábbi táblázatokat. A táblázatok az egyes lényeges kockázati típusokra a fontosabb funkciókat, a felelıs szervezeti egységeket vagy a felelıs személyek beosztását, valamint a funkció gyakorlásának gyakoriságát tartalmazzák. A funkciók gyakorlásának gyakorisága a funkcióhoz kapcsolt feladatoktól és a takarékszövetkezet sajátosságaitól függıen lehet: eseti, folyamatos, napi, heti, havi, negyedéves, féléves, éves. Hitelezési kockázat Funkció Felelıs szervezeti egység(ek) vagy felelıs személy(ek) beosztása Ügyvezetés Gyakoriság Üzleti, kockázati stratégia meghatározása és Évente rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Ügyvezetés Évente Limitek meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Évente Ügyletek döntés elıkészítése Hitelágazat vezetı Folyamatosan Ügyletek hitelezési kockázat szempontú Hitelágazat vezetı Folyamatosan véleményezése Árazás Ügyvezetés Limitek kitöltése Hitelágazat vezetı Folyamatosan Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti Kockázatkezelési munkatárs Folyamatosan területeknek, megjelölt személyeknek Limitjelentések Kockázatkezelési munkatárs Havonta Kintlévıségek számviteli szempontú értékelése, minısítése, értékvesztés, céltartalékképzés Hitelágazat vezetı, kirendeltség vezetı Havonta

9 Problémás ügyek kezelése Végrehajtási ügyintézı Folyamatosan Portfolió elemzés Kontroller Havonta Külsı és belsı jelentések készítése Számviteli csoport Havonta Tıkekövetelmény meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta Belsı tıkeszükséglet meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta Válságtervek készítése Ügyvezetés Évente Szabályzatok módosítása, felülvizsgálata Kockázatkezelési munkatárs Negyedévente Devizaárfolyam kockázat Funkció Felelıs szervezeti egység(ek) vagy Gyakoriság felelıs személy(ek) beosztása Célkitőzések meghatározása és rendszeres Ügyvezetés Évente felülvizsgálata Módszertani kérdések Ügyvezetés Évente Termékek devizaárfolyam kockázat szempontjából Hitelágazat vezetı alkalomszerően történı véleményezése Limitek meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Évente Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti Kockázatkezelési munkatárs Folyamatosan területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Kockázatkezelési munkatárs Havonta Külsı és belsı jelentések készítése Kockázatkezelési munkatárs, devizahitel Havonta ügyintézı Tıkekövetelmény meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta Belsı tıkeszükséglet meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta Mőködési kockázat Funkció Felelıs szervezeti egység(ek) vagy Gyakoriság felelıs személy(ek) beosztása Célkitőzések meghatározása és rendszeres Ügyvezetés Évente felülvizsgálata Módszertani kérdések Ügyvezetés Évente Termékek mőködési kockázat szempontú Kockázatkezelési munkatárs folyamatosan véleményezése Kontrollok kialakítása Kockázatkezelési munkatárs Évente Belsı adatgyőjtés Kockázatkezelési munkatárs folyamatosan Belsı adatszolgáltatás Kockázatkezelési munkatárs Havonta Elemzések Kockázatkezelési munkatárs Havonta Külsı és belsı jelentések készítése Kockázatkezelési munkatárs, Kirendeltség Havonta vezetı Tıkekövetelmény meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta Belsı tıkeszükséglet meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta Koncentrációs kockázatok Funkció Felelıs szervezeti egység(ek) vagy Gyakoriság felelıs személy(ek) beosztása Célkitőzések meghatározása és rendszeres Ügyvezetés Évente felülvizsgálata Módszertani kérdések Ügyvezetés Évente Limitek meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Évente Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti Kockázatkezelési munkatárs Folyamatosan területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Kockázatkezelési munkatárs Havonta Külsı és belsı jelentések készítése Kockázatkezelési munkatárs, Hitelágazat Havonta vezetı, Számviteli Terület Tıkekövetelmény meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta Belsı tıkeszükséglet meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta

10 Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Funkció Felelıs szervezeti egység(ek) vagy Gyakoriság felelıs személy(ek) beosztása Célkitőzések meghatározása és rendszeres Ügyvezetés Évente felülvizsgálata Módszertani kérdések Ügyvezetés Évente Termékek kamatkockázat szempontjából történı Hitelágazat vezetı Folyamatosan véleményezése Limitek meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Évente Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti Kockázatkezelési munkatárs Folyamatosan területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Kockázatkezelési munkatárs Havonta Külsı és belsı jelentések készítése Kockázatkezelési munkatárs, Számviteli Havonta terület Tıkekövetelmény meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta Belsı tıkeszükséglet meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Havonta Likviditási kockázat Funkció Felelıs szervezeti egység(ek) vagy felelıs személy(ek) beosztása Célkitőzések meghatározása és rendszeres Ügyvezetés felülvizsgálata Módszertani kérdések Ügyvezetés Termékek likviditási kockázat szempontjából történı Ügyvezetı - fıkönyvelı véleményezése Limitek meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti Kockázatkezelési munkatárs területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Kockázatkezelési munkatárs Külsı és belsı jelentések készítése Kockázatkezelési munkatárs, Passzív likviditási menedzser, Számviteli terület Tıkekövetelmény meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Belsı tıkeszükséglet meghatározása Kockázatkezelési munkatárs Egyéb kockázatok ( Stratégiai, irányítási, reziduális, reputációs kockázatok) Funkció Célkitőzések meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Elemzések Tıkekövetelmény meghatározása, tıkemegfelelés figyelése Belsı tıkeszükséglet meghatározása, belsı tıkemegfelelés figyelése (ha értelmezhetı) Külsı és belsı jelentések készítése Felelıs szervezeti egység(ek) vagy felelıs személy(ek) beosztása Ügyvezetés Ügyvezetés Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs Gyakoriság Évente Gyakoriság Évente IV/A/3.) KOCKÁZATMÉRÉSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK Fİ ELVEIRE ÉS PONTJAIRA, VALAMINT EZEK HATÁKONYSÁGÁNAK ELLENİRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK, FOLYAMATOK Lásd F pont. IV/B.) PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A Takarékszövetkezet nem kötelezett számviteli konszolidációra, és nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá.

11 IV/C.) SZAVATOLÓ TİKE Tıke elemek 2009.év (mft) Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek 94,227 Jegyzett tıke 90,678 Visszavásárolt saját részvények névértéke 0 Tıketartalék 3,549 Alapvetı tıkeként elismert tartalékok 334,876 Általános tartalék 46,721 Eredménytartalék 255,154 Mérleg szerinti pozitív eredmény, könyvvizsgáló által hitelesítve 33,001 Általános kockázati céltartalék 0 Alapvetı kölcsöntıke 0 Egyéb levonások az alapvetı tıkébıl 5,024 ALAPVETİ TİKE 424,079 Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész 0 Értékelési tartalék 80,520 Járulékos kölcsöntıke 0 Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke 7,500 Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része 0 Járulékos tıke limit feletti része 0 JÁRULÉKOS TİKE 88,020 Levonások az alapvetı tıkébıl 0 Levonások a járulékos tıkébıl 0 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETİ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETİ ÉS JÁRULÉKOS TİKE 512,099 IV/D.) A TAKARÉKSZÖVETKEZET TİKEMEGFELELÉSE A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó elvek és stratégiák Belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a takarékszövetkezet vezetı testületei biztosítják, hogy a takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. Tıkemegfelelési folyamat részei: 1) Szabályozói szavatoló tıke mérése: A takarékszövetkezet a szavatoló tıkét a Hpt. V. sz. melléklete alapján, a felügyeleti adatszolgáltatásban szereplı formátumban megjelölt módon számolja. 2) Belsı tıke mérése: A belsı tıkeszámítás céljára a takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tıkét alkalmazza, a Hpt. V. sz. mellékletében foglalt korlátozások figyelembe vételével. A belsı tıke számszerősítése során a takarékszövetkezet nem él a szabályozói szavatoló tıkeszámításon kívüli, egyéb tıkeelemek beszámításával. 3) Minimális (jogszabályban meghatározott) tıkeszükséglet mérése: A takarékszövetkezet a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak szerint számolja a hitelezési kockázatokra, piaci (deviza) kockázatokra és a mőködési kockázatokra. 4) Belsı tıkeszükséglet mérése:

12 A szabályozói és a belsı tıkeszükséglet számítási módszerét összefoglalóan az alábbi táblázat mutatja: Kockázati típus HITELEZÉSI KOCKÁZAT pillér PIACI KOCKÁZATOK 1-2. pillér PIACI KOCKÁZATOK 2. pillér MŐKÖDÉSI KOCKÁZAT pillér KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZATOK 2. pillér Kockázati altípus Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat - Nyitva száll. kockázat Nem-kereskedés könyvi részvénykockázat Devizaárfolyam kockázat Kockázatbecslési módszer - minimális szavatoló tıke szükséglet számítás Kockázatbecslési módszer belsı tıkemegfeleléshez Sztenderd módszer, óvadékok figyelembe vételénél egyszerő módszer Sztenderd módszer, óvadékok figyelembe egyszerő módszer. Származtatott ügyleteknél és a hosszú elszámolási periódusú ügyleteknél a kitettség méréséhez az eredeti kockázat módszere Sztenderd módszer Sztenderd módszer, ha szükséges szavatoló tıkébıl levonás. Sztenderd módszer + Sztenderd módszer tıkepuffer Árukockázat Nincs ilyen kockázat Nincs ilyen kockázat Kereskedési könyvi részvénypoz. kockázat Kereskedési könyvi kamatpozíciós kockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Mőködési kockázatok Egy ügyfélcsoporttal szembeni kockázat. Nagykockázatok összesen Ágazati kockázat Területen kívüli konc. Biztosítékokból fakadó közvetett koncentrációs kockázat Nem vezet kereskedési könyvet Nem vezet kereskedési könyvet - Alapmutató módszer Sztenderd módszer figyelembe vételével. Tıkepuffer. Limitek alkalmazása, szigorú - monitoring, limittúllépésre tıkefedezet, limiten belül tıkepuffer - Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, limittúllépésre tıkefedezet, limiten belül tıkepuffer - Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, limiten belül tıkepuffer Nincs ilyen kockázat - Limitek alkalmazása, szigorú monitoring - limittúllépésre tıkefedezet, limiten belül tıkepuffer. - Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, tıkepuffer. Termék, illetve termékcsoport koncentráció LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT 2. pillér Likviditási kockázat - Limitszámítás, tıkepuffer Irányítási kockázat - Tıkepuffer tartása. EGYÉB NEM- SZÁMSZERŐSÍTETTKOCKÁZATOK 2. pillér Reziduális kockázat - Tıkepuffer tartása. Reputációs kockázat - Tıkepuffer tartása. Külsı tényezık kock. - Tıkepuffer tartása. Stratégiai kockázat - Tıkepuffer tartása.

13 A belsı tıkeszükséglet mérése az alábbi folyamatokból tevıdik össze: a) Lényeges, számszerősíthetı kockázatok összesítése A különbözı típusú lényeges számszerősített kockázatokat a takarékszövetkezet az építıkocka elv alapján összesíti, amely a különbözı kockázatokra mért belsı tıkeszükségletek összeadását jelenti. Ez az elv ugyanaz, amit a szabályozás alkalmaz a minimális szavatoló tıke követelmény meghatározásánál. A takarékszövetkezet az alábbi számszerősíthetı, a tevékenysége során lényegesnek ítélt, a Kockázati Stratégiában megjelölt, kockázatok tıkeszükségletét méri: Hitelezési kockázat Piaci - Devizaárfolyam kockázat Mőködési kockázat Nem kereskedési könyvi kamatkockázat Likviditási kockázat Koncentrációs kockázat (ügyfél, portfólió, ágazat, termék) b) Tıkepuffer meghatározása A takarékszövetkezet tıkepuffert határoz meg: A limitekkel kezelt kockázatokra, hol a limiten belül, vagy felül nincs belsı tıkeszükséglet meghatározva, a nem számszerősíthetı kockázatokra, és a Felügyelet által kockázatosnak tartott portfoliókra. Kockázati önértékelés eredményére A tıkepuffer végsı összege: A kockázatokra számolt tıkepuffer és az önértékelés eredménye alapján képzett tıkepuffer közül a nagyobb összeg. c) Stressz puffer meghatározása. Számszerősíthetı, lényeges kockázati típusok stresszelése érzékenységi vizsgálat formájában történik. Arra adnak választ, hogy ritka, váratlan, elıre nem látott esemény hatására miképp változik a hitelintézet szavatoló tıkéje, illetve a tıkekövetelménye. Az egyes stressz hatásokat a kockázat típusok között mérhetı korrelációs együttható segítségével összesítjük. A stressz tesztet két paraméter csoportra kell lefuttatni, az egyik az enyhe, a másik az erıs stressz hatásokat számszerősíti. Tıke vonzata csak az enyhe stressznek van. Az erıs stressz hatást is méri és elemzi a takarékszövetkezet, az ügyvezetésnek beszámol mindkét stressz teszt eredményeirıl. A két stressz teszt számítási elvei azonosak, az eltérés csak a hatások mértékében jelentkezik. A takarékszövetkezet az alábbi kockázatok esetében alkalmaz stressz teszteket: Hitelezési kockázat Koncentrációs kockázat stressz: Devizaárfolyam kockázat stressz: Nem kereskedési könyvi kamatkockázat stressz Likviditási kockázat stressz d) Belsı tıkeszükséglet meghatározása: A számszerősíthetı lényeges kockázatok összesítése során keletkezett tıkeszükséglet, a tıkepuffer és a stressz puffer összege. 5) Szabályozási tıkemegfelelés mérése: A szabályozói szavatoló tıke és a minimális tıkeszükséglet hányadosának 8%-a. 6) Belsı tıkemegfelelés mérése. A belsı célokra meghatározott tıke és a belsı tıkeszükséglet hányadosának 8%-a. A takarékszövetkezet a szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tıkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi.

14 A Takarékszövetkezet évente elvégezi a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet a takarékszövetkezet Igazgatósága hagy jóvá. A tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatát a belsı ellenırzés a rendes évi munkaterve keretében évente megvizsgálja. Kitettségi osztályok tıkekövetelménye Kitettségi osztályok sztenderd módszer szerint adatok: millió Ft Tıkekövetelmény CAB21111 SA módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 212,876 CAB Központi kormányok és központi bankok 0 CAB Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok 6,418 CAB Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 22,928 CAB Vállalkozások 7,012 CAB Lakosság 105,266 CAB Ingatlannal fedezett követelések 33,536 CAB Késedelmes tételek 9,220 CAB Egyéb tételek 28,496 Hitelezési, felhígulási kockázatok között a késedelmes tételek tıkekövetelményének számszerősítése: Kivonat a Takarékszövetkezet Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelmény megállapításáról szóló szabályzatából. A takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét sztenderd módszer szerint számítja ki mind a szabályozói, mind a belsı tıkeszükséglet esetén. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következı kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy n) egyéb tétel. Késedelmes tétel: Késedelmes tétel kitettségi osztályba sorolandó az ügylet, amennyiben az ügyfélnek a takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén

15 a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a kettıszázötvenezer forintot, vagy az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni. 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Késedelmes tételek tıkeszükséglete a Hitelezési kockázati stressz teszt esetében Kivonat a Takarékszövetkezet Belsı Tıkemegfelelés Értékelési Folyamatról szóló szabályzatából. A belsı tıkeszükséglet számítása esetén alkalmazott stressz puffer egyik alkotó eleme a hitelezési kockázatra elvégzett érzékenységi vizsgálat eredményeképpen adódó pótlólagos tıkeszükséglet. A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves idıhorizonton a hitelportfolió minısége egy nagymértékő válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tıkeszükséglet. miként nı az értékvesztés és céltartalékképzés.

16 Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló módszerek. Kivonat a Sajátos értékelési elıírások az ügyletminısítésrıl és az értékvesztés, céltartalék-képzés rendjérıl szóló szabályzatból A Számviteli Politika részét képezi az Számv. Tv (5b) bekezdésének értelmében az Eszközök források értékelési szabályzata. Az Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési elıírások címen, a hitelintézet köteles rendelkezni elkülönítetten a kintlévıségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésérıl, értékvesztés elszámolásának, céltartalék-képzésének rendjérıl. A hitelintézet köteles az Eszközök és források értékelési szabályzat Sajátos értékelési elıírások címő részét a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 250/2000. Kormányrendelet 7. sz. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelıen kialakítani. A kintlévıségekre és mérlegen kívüli kötelezettségekre vonatkozó sajátos értékelési szabályok a következı tételekre terjednek ki: hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredı követelések, követelésjellegő aktív idıbeli elhatárolások (bevétel elhatárolások) (a továbbiakban együtt: kintlévıségek), befektetési célú és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı és tulajdoni részesedést jelentı értékpapírok (a továbbiakban: befektetések), követelések fejében kapott és készletként nyilvántartásba vett eszközök (a továbbiakban: követelések fejében kapott készletek), függı és biztos (jövıbeni) kötelezettségek (a továbbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek). A függı kötelezettségek olyan, általában harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján fennállnak, de mérlegtételenkénti szerepeltetésük a mérleg fordulónapján jövıbeni eseményektıl függ (bankgarancia, bankkezesség). Ide tartoznak a peres ügyekbıl származó kötelezettségek is. A jövıbeni kötelezettségek olyan visszavonhatatlan kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján már fennálltak, de a szerzıdés teljesítése még nem történt meg, ezért mérleg-tételként nem szerepeltethetık (nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos folyamatosan felmerülı költségek). A sajátos értékelési szabályok nem terjednek ki az alábbi tételekre: az MNB-vel szembeni, valamint egyéb EGT-állam jegybankjával szembeni követelésekre, a Magyar Állammal, valamint egyéb EGT-állammal szembeni, hitelnyújtásból eredı követelésekre, a Magyar Állam, valamint egyéb EGT-állam, továbbá az MNB és egyéb EGT-állam jegybankja által kibocsátott értékpapírra, a jegybanki kötelezı tartalék elıírást a levelezı bankon keresztül teljesítı hitelintézetek levelezı banknál vezetett elszámolási betétszámlájára, a lakáscélú, illetıleg a tandíjhitelek halasztott, tıkésített kamatának összegében kimutatott céltartalékkal fedezett követelés összegére, a visszavásárolt saját kibocsátású értékpapírokra, a kamatfüggıvé tételi szabály alá tartozó kamat-, és kamatjellegő bevételekre irányuló - követelésjellegő - aktív idıbeli elhatárolásokra, a nyújtott fedezetek értékében kimutatott függı kötelezettségekre. A minısítések elvégzésekor az ügyfelekkel szembeni követelések, a befektetések, valamint a függı és jövıbeni kötelezettségek teljes összegét minısíteni kell, amellyel kapcsolatban veszteség keletkezésének kockázata fennáll. Ennek megfelelıen minısíteni kell: a tıkekövetelést (esedékes, és a lejárt tıkeösszeget) a kamat és kamatjellegő követeléseket. (elıjegyzett, esedékes, függı) a kapcsolódó díjköveteléseket (elıjegyezett, esedékes, függı)

17 Az eszközminısítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétıl függıen - a következı szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminısítés számviteli követelményei szerint: a) az ügyfél-, illetve partnerminısítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelı képessége, és az ezekben bekövetkezı változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idı): a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetısége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetısége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhetı piaci árak, a kibocsátó saját tıkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételbıl adódó veszteségnek minısülı jövıbeni kifizetési kötelezettség. A bekezdésben foglalt szempontok szerinti vizsgálatot alapvetıen az ügyfél-, illetve partnerminısítés számviteli követelményei, az ügyfél-analitika, a belsı tıkemegfelelési szabályzatok közül az Országkockázatról szóló, és a fedezetértékelés számviteli követelményei alapján kell elvégezni. A minısítés elvégzéséhez a Takarékszövetkezet ügyfeleitıl - kivéve a lakossági ügyfeleket a pénzügyi helyzet és a fizetıképesség megállapításához rendszeres adatszolgáltatást kér. Ugyancsak rendszeres adatszolgáltatást kér a halasztott fizetéssel vagy/ és visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök vásárlóitól. A Takarékszövetkezet a fentiekben meghatározott tételeket havonta minısíti. A Takarékszövetkezet egyedi értékelés alapján minısíti a minısítendı tételeket, csoportos értékelési eljárást nem alkalmaz. A Takarékszövetkezet által alkalmazott egyedi értékelés lehet: Az egyszerősített egyedi minısítés: A Takarékszövetkezet él a 250/2000. Kormányrendelet 7.sz. mellékletének II. fejezet 15. pontjában foglalt lehetıséggel, azaz egyszerősített egyedi minısítési eljárást alkalmaz a lakossági kockázatvállalások tekintetében. Ezen értelmezésében lakossági ügyfélnek minısül a magánszemély, nem vállalkozási minıségben kötött szerzıdései tekintetében. Azon lakossági ügyféllel szembeni, fogyasztási hitelbıl, jelzáloghitelbıl eredı követeléseknél, mérlegen kívüli tételeknél ahol a minısítés fordulónapján fennálló követelés tıke összege a 2 millió Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben a Takarékszövetkezetnek egy lakossági ügyfél felé több jogcímen van követelése, abban az esetben az összes követelés fordulónapon fennálló tıkeösszege dönti el, hogy egyszerősített, vagy teljes szempontrendszerő minısítési eljárás alkalmazandó. Az egyszerősített egyedi minısítési eljárás során a Takarékszövetkezet kizárólag a fizetési vagy törlesztési határidıt követı késedelmes napok számát veszi figyelembe. Teljes szempontú egyedi értékelés. A Takarékszövetkezet teljes szempontrendszerő minısítési eljárással minısíti az alábbi kintlévıségeit: A minısítés fordulónapján 2 millió Ft tıkeösszeget meghaladó lakossági követeléseket. Összeghatártól függetlenül minden vállalkozói és minden egyéb - nem lakossági - ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásokat. Összeghatártól függetlenül a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, az átvett eszközöket. Amennyiben a Takarékszövetkezetnek egy ügyféllel szemben vállalkozói és magányszemély minıségében is van kockázatvállalása, abban az esetben az összes kockázatvállalási szerzıdés teljes szempontrendszerő, egyedi minısítési eljárás keretében minısítendı. A tételek eszközminısítési kategóriába való besorolásakor - a tétel jellegétıl függıen - a jogszabályban szereplı, figyelembe vett szempontokat együttesen kell mérlegelni, a következı módon:

18 Elıször az a)-c), valamint az e)-f) pontjai alapján kell megvizsgálni, mekkora a tétellel összefüggésben várható jövıbeni veszteség, a megtérülés hiánya, illetve a veszteségjellegő jövıbeni fizetési kötelezettség, valamint a fedezet érvényesítésének várható költségei miatt. Ezt követın a valószínősíthetı jövıbeni veszteségbıl le kell vonni az adott tételhez kapcsolódó fedezetek értékét, azok érvényesítésének sorrendjét követve. A fennmaradó, valószínősíthetı veszteségnek a tétel bekerülési értékéhez (törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez) való viszonya alapján határozódik meg alapvetıen, hogy az melyik súlysávhoz tartozó eszközminısítési kategóriába sorolható. Az így meghatározott súlysávon belül az egyedi értékelés alá vont tételhez kapcsolódó értékvesztés, illetve kockázati céltartalék szükséges szintje e szabályzat IV. Értékvesztés elszámolás és céltartalék képzés pontjában meghatározott egyéb szempontok, tényezık és körülmények figyelembevételével kerül meghatározásra. Az adott tétel minısítése során a biztosítékokat, fedezeteket a fedezetértékelés számviteli követelményeiben meghatározott elvek és módszerek alapján kell vizsgálni. A teljes szempontú minısítés során az eszközminısítési kategória megállapítása az adott tételhez kapcsolódó fedezeteket a tétel kapcsán várható teljes veszteség összegével veti össze és abból vonja le. A kintlévıségek, a befektetések és a mérlegen kívüli tételek teljes szempontrendszerő egyedi minısítése során - a várható veszteségek számítása mellett - a biztosítékokat is mérlegelni kell a Fedezetértékelési - és a Kockázatvállalási Szabályzatban rögzítettek szerint. Ez azt jelenti, hogy a kategóriába sorolásnál figyelembe kell venni, hogy a biztosítékokból mennyi idı alatt és milyen összeg megtérülésére lehet számítani. A Fedezetértékelési Szabályzatban meghatározott módszer szerint a fedezetek nyilvántartási értékét a minısítési kategóriába történı besorolásnál figyelembe kell venni. A minısítések elvégzésekor a kintlévıség, befektetés és mérlegen kívüli vállalt kötelezettség teljes összegét szerzıdésenként csak egy minısítési kategóriába lehet besorolni. Ha a szerzıdés mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételbıl áll össze (hitelkeret lehívott és nem lehívott része stb.) a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli tételnek azonos minısítésőnek kell lennie. Az egy ügyféllel szemben különbözı kockázatvállalással járó ügyletekbıl adódóan keletkezett tételek egymástól eltérı eszközminısítési kategóriákba is sorolhatók a rájuk vonatkozó III.2 és III.3. pontban foglalt minısítési szempontok mérlegelésével. Az ilyen tételeket az ügyfél-, illetve partnerminısítési szempontjából következetesen kell megítélni. Ha egy adott szerzıdésbıl kifolyólag egy ügyfélhez több egymással összefüggı, különbözı típusú, kockázatvállalással járó tétel kapcsolódik, oly módon, hogy az egyik tétel megszőnése a másik tétel keletkezését vonja maga után, akkor az ilyen tételek eszközminısítési kategóriába való besorolásakor következetesen kell eljárni. Az ilyen tételek eltérı eszközminısítési kategóriába való besorolását a számviteli politikában rögzített indokkal, különös körülménnyel, szemponttal kell alátámasztani. A Hpt ában meghatározott, nagykockázatnak minısülı kintlévıségek minısítésénél a Takarékszövetkezet teljes szempontú minısítési eljárást alkalmaz. A tétel besorolása során az általános, teljes szempontú eljárás szerint kell eljárni Ügyfélcsoport a Hpt. 2.sz. melléklet III/20. pontja szerint - azaz két vagy több ügyfél esetében, akikkel szemben a Takarékszövetkezet kockázatot vállal - részére való kihelyezés egyetlen kockázatnak abban az esetben ha: az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Számvt tv. 3. (2) bekezdésének 1. pontja szerinti meghatározó befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett, az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi problémák merülnek fel, valószínősíthetı, hogy a másik is visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít különösen a kezesség, készfizetı kezesség, garanciák és egyéb biztosíték,