PEDAGÓGIAI PROGRAM (HELYI TANTERV) Érvényes: szeptember 01-tıl

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM (HELYI TANTERV) Érvényes: szeptember 01-tıl

2 Tartalomjegyzék 1. Az iskola képzési rendje Képzési irányok Az iskola munkarendje A gimnázium általános munkarendje A szakközépiskola általános munkarendje A felzárkóztató oktatás általános munkarendje Beiskolázás elvei Az osztályba sorolás szempontjai Csoportbontás és csoportképzés szempontjai Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak óraszámai, az elıírt tantárgyi tananyagok és követelményeik A gimnáziumi (esti tagozat) képzés óraterve Az érettségi vizsgán a következı vizsgatantárgyakból kötelezı vizsgát tenni Az érettségi vizsgára való felkészítésrıl A középszintő érettségi vizsga követelményei A gimnáziumi képzés tantárgyi tantervei...8 Témakörök Választható tartalmak Témakörök Választható tartalmak Témakörök A szakközépiskolai (esti tagozat) képzés óratervei A (felzárkóztató) szakiskolai képzés óraterve A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulók beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésenek, az értékelés rendje A tanulók teljesítményének értékelése Értékelés belépéskor, felvételkor Értékelés a tanulás-tanítási folyamatban Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepük Szóbeli feleletek Negyedéves beszámolók Belsı vizsgarendszer A tanulók személyiségfejlıdésének, hozzáállásának, magatartásának értékelése A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók jutalmazása és elmarasztalása Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

3 6. A Báthori István Középiskola és Szakiskola szakképzési programja Képzési programok A Báthori István Középiskola és Szakiskola felzárkóztató szakiskolai programja A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök jegyzéke Záró rendelkezések A pedagógiai program megismerésének lehetısége A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti A nevelıtestület elfogadó nyilatkozata Nyilatkozat Fenntartói elfogadó nyilatkozat

4 1. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 1.1. Képzési irányok Középiskolahálózatunk tagintézményeiben az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasz részeként 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás folyik esti munkarend szerint. Szakképzés a 13. és 14. évfolyamon szintén esti munkarend szerint valósul meg. A képzésbe érettségi vizsgával rendelkezı hallgatók kapcsolódhatnak be. A képzési idı egyes szakmákban a tanulók szakmaválasztásától függ. Tagintézményeinkben a következı OKJ szerinti szakmák képzése folyik: Szakmacsoport Informatika Informatika Szakképesítés (OKJ) Gazdasági informatikus Mőszaki informatikus Okj száma Évfolyamok száma Szakképzés szintje Emelt szint Emelt szint Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Logisztikai ügyintézı Kereskedelmi ügyintézı Marketing-és reklámügyintézı Pénzügyi-számviteli ügyintézı Vámügyintézı Jövedéki ügyintézı Iskolatitkár Ügyintézı titkár Emelt szint 1 Közép szint 1 Közép szint 1,5 Közép szint 1 Közép szint 1 Közép szint 2 Emelt szint 2 Emelt szint 1.2. Az iskola munkarendje A gimnázium általános munkarendje Az oktatás heti két délután kerül megszervezésre 9. évfolyamon 14, 10., 11., 12. évfolyamokon heti órában. A 40 perces tanítási órákat 5 perces szünetek követik A szakközépiskola általános munkarendje Heti két délután tartjuk az elméleti és gyakorlati képzéseket, összesen 15 órában. Az órák 40 percesek 5 perc szünet a tanítási órák között. A tanórán kívüli foglalkozásokat hétvégeken szervezzük A felzárkóztató oktatás általános munkarendje A programban résztvevık életkörülményeit figyelembe véve a tanórák délutánonként szervezhetık meg. szakiskolákban az elméleti és gyakorlati képzés elıirt heti órakerete 32 tanóra, mely heti öt délutánt vesz igénybe. Az órák 45 percesek, köztük 5 perc szünet tartható. Egy tanítási napon maximum 7 óra tartható meg Beiskolázás elvei Intézményhálózatunk tagintézményei négy megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod- Abaúj-Zemplén, Békés) találhatóak meg, íly módon a beiskolázás országosnak tekinthetı. 4

5 Felvételi vizsga nincs, jelentkezı diákjaink felvételi elbeszélgetésen vesznek részt. Esti tagozatú gimnáziumi oktatásba a tankötelezettségi kort (18 év) betöltött, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezı magyar állampolgárságú jelentkezık nyerhetnek felvételt. A szakképzésben, amennyiben a központi programok arról rendelkeznek, figyelembe vesszük az egészségügyi alkalmassági feltételeket. Szakmák szerinti elıképzettségi követelmények: Gazdasági informatikus Mőszaki informatikus Logisztikai ügyintézı Kereskedelmi ügyintézı Marketing-és reklámügyintézı Pénzügyi-számviteli ügyintézı Vámügyintézı Jövedéki ügyintézı Iskolatitkár Ügyintézı titkár érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga Belépés a nappali rendszerő felzárkóztató szakiskolai oktatásra: A nappali rendszerő szakiskolai oktatás keretében megszervezett fölzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek. Tekintettel arra, hogy a képzési forma csak nappali rendszerő iskolai oktatásban szervezhetı meg a tanuló abban a tanévben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a 22-dik életévét betölti Az osztályba sorolás szempontjai Gimnázium: 12. évfolyamára tizenegyedik osztályos gimnáziumi vagy szakközépiskolai,11. évfolyamára tizedik osztályos gimnáziumi vagy szakközépiskolai, 10. évfolyamára 9. osztályos gimnáziumi vagy szakközépiskolai bizonyítványnyal, valamint szakmunkás vizsgabizonyítvánnyal rendelkezık, 9. évfolyamára nyolcadik osztályos bizonyítványnyal rendelkezı magyar állampolgárok jelentkezhetnek. (Nem magyar állampolgárok a Közoktatási Törvény a szerint) A Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 71 (3) bekezdése alapján a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti., lehetıséget biztosítunk tanulóink számára a tanulmányi idı lerövidítésére. Szakközépiskola: Az osztályba sorolás elsı szempontja a jelentkezési lapon feltüntetett szakirány. Azok számára, akik nem férnek be a választott osztályba, felajánlunk egy másik lehetıséget. Mindig annak a hallgatónak van választási joga, aki elırébb áll az alkalmassági sorrendben. Idegen nyelvbıl osztályonként két csoport indul. Ha a két csoport különbözı nyelveket tanul, akkor a két nyelv a rendezıelv, ha egy nyelvet, akkor a különbözı szintő tanulók két különbözı szintő csoportba kerülnek. Olyan tantárgyaknál, ahol a tárgyi eszközök használata teszi szükségessé a csoportbontást, az osztály bontásakor a hatékonyság és a tehetséggondozás a szempont. A csoportbontás megvalósításának feltétele, hogy a fenntartó az ennek megvalósításához szükséges anyagi fedezetet biztosítani tudja. Szakiskolai felzárkóztató oktatás: A fölzárkóztató oktatás megszervezhetı egy vagy két éves formában. Az egyéves idıtartamú fölzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves idıtartamú fölzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell meg- 5

6 szervezni. Azok a tanulók, akik viszonylag több ismerettel rendelkeznek, az egy éves, akik kevesebbel, a kétéves fölzárkóztató oktatás keretében sajátíthatják el a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges készségeket, ismereteket, képességeket. Az iskolának a belépı tudásszint felmérése alapján kell megállapítania, hogy a tanuló melyik programba léphet be. A felzárkóztató oktatásban résztvevı diákok általános iskolai bizonyítványát Együttmőködési megállapodás keretében a helyileg legközelebb mőködı általános iskola adja ki. A szakiskolai felzárkóztató oktatásba azok a közötti fiatalok kapcsolódhatnak be, akik a tankötelezettségi kor végéig nem tudtak alapfokú iskolai végzettséget szerezni. 1.5.Csoportbontás és csoportképzés szempontjai A gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban a rendelkezésre álló órakeretbıl az idegen nyelv, és az informatika tantárgyakat kívánjuk csoportbontásban tanítani, amennyiben a fenntartó az ennek megvalósításához szükséges anyagi fedezetet biztosítani tudja. Csoportképzésnél arra törekszünk, hogy ne legyenek a tanulók között tudásban és tanulástechnikában óriási szakadékok, melyek a együtt haladás gátjaivá válhatnak. Szakiskolai rendszerben a csoportos foglalkozások mellett fontos szerepet kap az egyénre szabott felzárkóztatás is. 6

7 2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANTÁRGYI TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEIK Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, és azok óraszámait az iskola óraterve tartalmazza A gimnáziumi (esti tagozat) képzés óraterve évfolyam/tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Óra/ hét Éves óraszám Óra/ hét Éves óraszám Óra/ hét Éves óraszám Óra/ hét Éves óraszám Osztályfınöki Anyanyelv/kommunikáció , Magyar irodalom Történelem 1, Társadalomismeret ,5 18 0,5 16 Filozófia Mővészeti ismeretek 0,5 18 0, Matematika ,5 80 Informatika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Idegen nyelv , Érettségi felkészítés* Összes óra/ tanév *Az érettségire való felkészítés tantárgyanként vagy tantárgycsoportonként szervezhetı Az érettségi vizsgán a következı vizsgatantárgyakból kötelezı vizsgát tenni - magyar nyelv és irodalom (írásbeli, szóbeli) - történelem (írásbeli, szóbeli) - matematika (írásbeli, szóbeli) -a 2009/2010-es tanévtıl kezdıdıen idegen nyelv (angol vagy német nyelv) -két szabadon választott tantárgy (2009/2010-es tanévtıl egy szabadon választott tantárgy) Szabadon választható vizsgatárgy lehet: Az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendlet 12 (1) bekezdése értelmében érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése elıtt abból a vizsgatárgyból tehetı, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkezı teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja Az érettségi vizsgára való felkészítésrıl A jogi keretek alapján lehetısége van a tanulónak a felnıttoktatási intézményben is emelt szintő érettségi vizsgára felkészülni, s érettségi vizsgát tenni. Tekintettel azonban arra, hogy az alacsony heti óraszámok miatt nincs reális lehetıség bizonyos tantárgyak óraszámainak emelésére a tanulóknak az egyéni felkészülés, az otthoni tanulás keretében kell nagyrészt önerıre támaszkodva az emelt szintő érettségire felkészülni. Iskolánk az emelt szintő érettségi vizsgára való felkészítéshez órakeretet biztosítani nem tud. Helyi tantervünk a 12. évfolyamon évi 64 órát biztosít a felkészítéshez A középszintő érettségi vizsga követelményei A középszintő érettségi vizsga követelményeit a Pedagógiai Program 1. sz. melléklete tartalmazza 7

8 2.5. A gimnáziumi képzés tantárgyi tantervei A középiskola (9-12. évfolyam) céljai és feladatai A felnıttek középiskolája osztályának feladata az általános mőveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb mőveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsıfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános mőveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnıttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebbıl kiindulva a felnıttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsıfokú továbbtanulás, a munkaerı-piacon történı elınyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetıségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlıdésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetıséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési mőveletek kifejlesztıje. Ily módon törekszenek a mőveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsıfokú továbbtanulás lehetıségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetıségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív mőködés irányába. Mindezek a felnıttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. A felnıttek középiskolái szakközépiskolai ágazatában az óraterv szabad sávjában a központi szakképzési programok tananyaga kerülhet elhelyezésre, lehetıséget biztosítva a szakképzés megalapozására, illetve a szakképzés további fokozataira történı elırelépésre. Óraszám évfolyam: esti óra/tanév Cél Az osztályfınöki óra funkciói: OSZTÁLYFİNÖKI ÓRA a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben, a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése fıként az osztályban megélt saját élmények bázisán, szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történı eligazodás segítésében, a felelıs állampolgárrá nevelésben. Tartalom Az osztályfınöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetıen különbözik a többi tanítási óráétól Ez az óratípus a késıbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy gazdag extracurriculumokkal telített nevelési folyamat szerves részévé válik. A tanterv az osztályfınöki óra sajátos jellegébıl adódóan nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia szerinti értékelésére. Az osztályfınöki óra tantervében szereplı tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfınök lehetısége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévı tudásokat. Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfınöki órák témaköreit és tartalmait Az egyes témakörökhoz rendelt fejlesztési célok: 1. ÖNISMERET 8

9 a személyiségben rejlı lehetıségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása 2. A TANULÁS TANULÁSA a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban 3. TÁRSAS KAPCSOLATOK készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására 4. KONFLIKTUSKEZELÉS képesség a konfliktusok konstruktív módon történı kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minıségének javításában 5. LELKI EGÉSZSÉG a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megırzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása 6. TESTI EGÉSZSÉG az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegırzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelızése, készség és képesség ezek leküzdésére, évfolyamonként tanórában 7. VISELKEDÉSKULTÚRA a mindennapi együttéléshez szükéges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása 8. PÁLYAORIENTÁCIÓ képesség a munkaerıpiacon történı eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetıségekkel történı összehangolására 9. JELENISMERET eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban 10. FELELİS ÁLLAMPOLGÁR NEVELÉSE a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és mőködtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, a az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját elıítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására 11. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK a világ problémái iránti egyéni felelısség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklıdés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése 9

10 Osztályfınöki Óraszám: esti: 36-36/tanév 1. Önismeret Tartalom Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? A serdülô saját én keresése. Erényeink felismerése, erôsítése, a kiküszöbölhetı hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetısége és módjai. Az eszményképek és szerepük az önnevelésben. Felelısségvállalás saját személyiségünk alakításáért. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthetı irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához.megfelelıen képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztı tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetık.) 2. A tanulás tanulása Tartalom A különbözı tantárgyak tanulását segítı speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, a megfelelı pszichés kondíció biztosítása, egészséges és megalapozott önbizalom, önellenırzés képessége, önkritika; a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése; a megfelelı környezet kialakítása. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek attitődök (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs képességek, kreativitás, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történı elfogadása stb). Tanulási szokások, módok, technikák: az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása; folyamatos önellenırzés munka a tankönyvekkel, munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek; számítógép, számítógépes hálózat stb.). Célszerő az elsı osztályt evvel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó témakörrel. A különbözó tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásába érdemes bevonni a szaktanárokat. E témakörbıl az osztályban tanító tanárok munkacsoportjával közösen az elsı tanítási héten projekt is szervezhetı, amelynek megvalósítása a tanórákon és az osztályfınöki órán folyamatosan történhet. 3. Társas kapcsolatok Tartalom Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtı ereje. A szervezet (az intézményes struktura: az ODB) és a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia stb.) Sztárok és magányos arcnélküli tanulók baráti párosok, csoportok. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb). A család mint az egyén elsıdleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család történelmileg kialakult funkciói. A különbözı életkorú családtagok (kisgyerekek, serdülık, fiatal felnıttek, öregek) sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése. Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok, testvérkonfliktusok, szülıgyermek konfliktusok, házastársi konfliktusok, a gazdasági problémákból eredı problémák stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetıségei. A serdülı sajátos szerepe a családban, felelıssége a családi élet légköréért. A család külsı kapcsolatai. A családi élet zavarai, a szétesı család. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélı szülıvel. Távol a családtól (élet a kollégiumban). Az önismeretfejlesztésre építve együttesen is feldolgozható a téma tréning formájában. A problémák felvethetık a tanulók saját osztályban és családban megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható különbözı kérdıívek tapasztalatainak ismertetésével, például a szociometriai vizsgálat eredményeinek bemutatásával. 10

11 4. A konfliktuskezelés Tartalom A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelısség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevı viselkedés) megfelelı kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözıségének elfogadása az együttmőködés készsége és képessége készség a közös problémák együttes megoldására. A konstruktív konfliktusmegoldás menete a probléma pontos körvonalazása, közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek: aggodalmainak és reményeinek feltérképezése, szempontjainak feltárása megoldási alternatívák győjtése az összegyőjtött megoldási módok mérlegelése, és a megfelelı kiválasztása, törekvés a nincs vesztes elv érvényesítésére meghatározott idı után az eredmény értékelése. Az osztályban elıforduló konfliktusok tanulságai. Célszerő a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. Ez a témakör egységbe szervezhetı az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése címő témakörökkel. A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A szemléletformálást segítheti szépirodalmi szemelvények, filmrészletek, történelmi események elemzése. A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelısség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevı viselkedés) megfelelı kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözıségének elfogadása az együttmőködés 5. Lelki egészség (mentálhigiéné) Tartalom A serdülıkor mint a személyiség kialakulásának döntı szakasza, az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelıssége, konfliktusok szülıkkel és pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelı optimális testilelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának technikái. A megfelelı konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelı mentálnhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tőrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége E témakörre valamennyi modulban van utalás, és természetes az össsze- kapcsolódás a testi egészséggel foglalkozó részlettel. Önálló témakörként történı szerepeltetését kiemelt jelentısége mellett a pedagógiai gyakorlatban általános elhanyagolása indokolja. 6. Testi egészség (évfomyamonként tanórában) Tartalom Az egészségmegırzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterı, az énazaonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában; a pszichés zavarok testi jelei; a lelki egészség megerısítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelızésére). Saját testünk, szervezetünk mőködésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülıkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Genetikai ismeretek, az öröklıdés jelentıségének felismerése. Az egészséget fenyegetı tényezık ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb). Fertızések, járványok. A betegségek megelızésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség 11

12 megteremtésére stb). Balesetek megelızése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk; segítségnyújtás baleseteknél) A kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése és az egyéni életvitel jellemzıinek összegyőjtése kérdıíves vizsgálatok keretében. Az egészséges életvitel szokásrendszerének szemléletetése történhet kapcsolódó audio- és videoanyagokkal (a rádió és a televízió rendszeresen sugároz az egészségmegırzést célzó mősorokat). 7. Viselkedéskultúra Tartalom Mindennapi kommunikáció Köszönések és megszólítások zőrzavara. Ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. Beszélgetés, verbális és nonverbális jelek. A társalgás szabályai nagyobb társaságban. Nyelvi igényesség és igénytelenség. Nyelvi viselkedés jellegzetes helyzetekben Udvariassági formulák Hagyomány és személyesség az udvariassági formulák használatában. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. Illemszabályok jellegzetes helyzetekben (pl.: vendégfogadásnál, vendégségben, étteremben, futballmeccsen, szórakozóhelyen, otthon, az iskolában, közlekedési eszközön, külföldi tartózködás során stb). Civilizációs szokások Az ígéret, a megállapodás, a határidık betartása. Mások idejének, tulajdonságainak, nyugalmának tiszteletben tartása (pontosság, tapintat, a hangerı megfelelı szabályozása). A kölcsön kapott értékek, tárgyak idıben és sértetlenül történı visszaszolgáltatása. Kimentés, kiengesztelés, bocsánatkérés. Fokozott figyelem az arra rászorulókkal (idısekkel, betegekkel, kisgyermekesekkel, várandós nıkkel, nagy megrázkódtatást átélıkkel stb). A velünk egyformán erısekkel az adódó terhek egyenlı elosztása. A testi és lelki erıszak kerülése és elutasítása. A témakör kapcsolódik a Társas kapcsolatok címőhöz. A mindennapi érintkezés szabályait érdemes szerepjáték formájában is gyakorolni. A különbözı korszakok, népek és generációk udvariassági szabályait célszerő irodalmi szemelvények esetleg filmrészletek segítségével szemléltetni. A diákokkal is győjtethetık példák napi élményeikbıl, olvasmány- és filmélményeikbıl bizonyos viselkedési normák betartására, illetve megszegésére. 8. Pályaorientáció Tartalom Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után? A jovıbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. A munkakör betöltésének feltételei. Alkalmazotti minıségben végzett munka. Vállalkozói minıségben végzett munka. Hasznos lehet a diákok véleményét leiratni a munkáról, a kapcsolódó saját és szüleik, ismerıseik révén szerzett tapasztalataikról, és ezek alapján indítani a kapcsolódó beszélgetést. A választott pálya követelményeit kinekkinek össze kell vetni saját személyiségjegyeivel, e ponton ez a témakör szorosan kapcsolódik az Önismeret címőhöz. Célravezetı az egyes tanulókat kiscsoportos beszélgetések során szembesíteni önmagukkal és a választott pályán adódó követelményekkel. (Az 5-6 fıs kiscsoportok szervezıdése ezesetben szabad választás alapján történjék.). Érdekes vitatéma lehet a vállalkozás helyzete hazánkban. Vitaindításul aktuális újságcikkek, tv- vagy rádióadások szolgálhatnak. 9. Jelenismeret Tartalom Szőkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái A haza közösségteremtı alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások, közös távlatok A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok elıremutató és visszahúzó szerepe, Nemzeti sorsfordulóink. A történelmi események, személyiségek megítélésének korszakonkénti változásai. Történelmi kudarcaink idıszerő tanulságai. 12