Molnár Judit: társadalomföldrajzi képéhez* I. A vizsgált terület lehatárolása

Átírás

1 Molnár Judit: Adalékok a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határszakasz társadalomföldrajzi képéhez* I. A vizsgált terület lehatárolása A kutatási terület a Sajó és a Hernád között található, 105 települést érint, 58 magyarországi falut és 47 szlovákiai helységet, amelybõl kettõ városi ranggal bír. A magyar oldalon egy szélesebb sáv tartozik a vizsgált térséghez, mivel a probléma felvetésének ez a rurális térség adta a kiindulópontját. Itt a Sajótól északra a történelmi Gömör vármegyéhez tartozó falvak jelentetik a vizsgált területet, aztán a Galyaság falvai adják a déli határt, a Bódván átlépve pedig a Rakaca patak Büttösig. Majd néhány ÉK-csereháti település után érjük el a vizsgált térség keleti határát, a Hernádot. A szlovákiai oldalon nyugatról a Sajó folyó, északról a torna-abaúji Felsõhegy határolja a vizsgált területet, ettõl keletre, a Hernádig a Kanyapta medence falvai tartoznak még a lehatárolt térséghez. (1. ábra) 1. ábra A vizsgált térség *A tanulmány az F sz. OTKA támogatásának keretében készült.

2 II. A kutatás célja Több kutató is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy vajon a határmentiség egyben elmaradottságot, hátrányt is jelent-e. (Tóth J. Csatári B , Süli-Zakar I , Kocsis K , Kovács Z , Kovács T ) Az egyes mûvek szerzõi megegyeznek abban, hogy bár nem tehetünk egyenlõség jelet a hátrányos helyzet és a határmentiség közé, de az sem véletlen, hogy e két fogalom gyakran egybeesik Magyarországon. Vajon ugyanez a helyzet Szlovákiában is? A határ túloldalán is ugyanazokkal a nehézségekkel és problémákkal találjuk szembe magunkat? A másik fõ gondolat pedig az volt, hogy vajon milyen a kapcsolatrendszer ezen a határvidéken, kommunikálnak-e a határ két oldalán lévõ települések egymással, illetve a határ két oldalán lakókat milyen kötelék fûzi össze egymással: rokoni, baráti, vásárlási, munka jellegû, stb. III. A kutatás módszere Empirikus módszert választva, kérdõíves felvételezés készült a 103 falusi településen. 765 háztartás került be a mintavételi keretbe. A kérdõívek száma a lakosság arányában változott településenként. Nem valószínûségi mintavételezés alkalmazása mutatkozott célszerûbbnek, mivel Szlovákiában valószínûségi mintavételre nem volt mód az adatok hozzáférhetetlensége miatt. A feldolgozás számítógépen történt. A népességszám alakulásának vizsgálata statisztikai adatokra támaszkodik. IV. Határmentiség egyenlõ elmaradottság? Nem véletlen, hogy a kutatók közül sokan így vélekednek: valamely terület határ menti fekvése nem jelent szükségszerûen periféria jelleget, bár a két minõsítés közötti egybeesés több, mint véletlen (Tóth J. Csatári B: 1983.). (Kovács Z ) A határ menti fekvés a társadalmi-gazdasági fejlõdésre önmagában nem jelent szükségszerû hátrányt, sõt bizonyos esetekben (pl. Ny. Európában) kifejezetten elõnyös is lehet. Magyarországon a határmentiség általában elmaradottságot jelent (Süli-Zakar I: 1992.). Éppen ezért nálunk a határmentiség egyben perifériával is társult, de nem csak földrajzi értelemben, hanem úgy is, mint hátrányos helyzetû. Az is igaz, hogy a kutatások hazánkban inkább az elmaradott falusi térségek vizsgálatára összpontosultak, s a határ menti (ti. ország/megyehatár) fekvést a szerzõk többsége csak, mint szükségszerû rosszat vette tekintetbe (Kovács Z ) Trianon után ugyanis megkövesedett a határ elválasztó szerepe, és ennek egyenes következménye lett, hogy ezek a térségek gyakran az ország gazdasági-társadalmi életének árnyékába kerültek. Tehát az elsõ világháborút követõen jelentõsen megváltozott a határmenti térségek gazdasági-társadalmi-politikai helyzete. Az így létrehozott politikai határok sem etnikai, sem térszerkezeti elvet nem követtek, kizárólag nagyhatalmi alkuk eredményei, hogy szinte természetesnek vehetõ, hogy a régió-kezdeményekre sem voltak tekintettel. (Tóth J. 1996) A vizsgált térségben e század folyamán háromszor történt határváltozás: 1920-ban a Trianoni Békét követõen, 1938-ban, amikor a Felvidék visszacsatolása történt, majd ben, a párizsi békekonferencián, amikor a trianoni állapotokat állították vissza. Kelet-Közép-

3 Európában a gazdasági-társadalmi fejlõdés más utat vett, mint Nyugat-Európában, így az egyes államok közötti viszonyt is egészen más paraméterekkel lehet jellemezni. A KGST országai politikai, gazdasági életében a centralizmus érvényesült: az együttmûködõ országok központjaik révén szervezték gazdasági kapcsolataikat. Így a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szempontjából nem volt jelentõsége annak, hogy az ezekben résztvevõ felek telephelyei, vagy a felvevõpiac hol van Magyarországon belül. (Aschauer, W. 1996) Ugyanakkor az egyes országok közötti közvetlen kapcsolatok merevvé váltak, a határok teljesen elválasztották és elszigetelték a határmenti területeket. Az összehasonlító elemzések rámutatnak arra, hogy egy ilyen falszerû határ esetében is, jelentõs hatása van annak, hogy az adott politika mennyire befolyásolja a térség fejlesztését. A vidék magyarországi szakaszának talán a legsúlyosabb érvágása az volt, hogy az itt található települések jelentõs részével, mint távlatilag fizikailag is felszámolandó kategóriával számoltak. (Hajdú Z ) Tehát nem a határmentiség az ok az elmaradott térségek kialakulásában, hanem jóval összetettebb problémakörrel találjuk magunkat szembe, ha ezzel a kérdéssel kezdünk el foglalkozni. A hetvenes években, amikor több tanulmány is jelent meg errõl a vidékrõl, (Barta Gy. - Beluszky P. - Berényi I. 1975, Barta Gy. 1975, Lackó L. 1975, Beluszky 1977, 1979.) a kutatások célja az volt, hogy feltárja az elmaradott területeknek a problémáit és lehetõséget találjon ezek kezelésére. Valóban nem tekintették a határvidéket egy olyan területnek, amelyet más módszerrel, más megközelítésben kéne vizsgálni, mint a belsõ országrészeket, ám az akkori politikai helyzetben ez talán fel sem merülhetett. Késõbb, a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején jelennek meg a határmentiség kérdésével foglalkozó írások. (A már említetteken kívül Kocsis K. 1988, Kovács T. 1991, Hoóz I. 1992, Tiner T ) Többször szó esik egyfajta fogyatékosságról, amikor e kutatások eredményeit bírálják, melyek szerint a határvidék egyedi jellegét figyelmen kívül hagyva, annak sajátos jellemzõinek tárgyalását hiányolják. (Kovács Z. 1990, Kovács T. 1991) Véleményem szerint ezek az újabb tanulmányok, amelyek említésre kerültek és az utóbbi évben íródtak, már figyelembe veszik, vagy kezdik figyelembe venni ezeket a sajátosságokat. A határmentiség és elmaradottság pusztán azért mosódik egybe, mert Magyarországon a határ csekély áteresztõképessége, a határ elválasztó szerepe érvényesült leginkább, amely természetesen gátolta a határos térségek fejlõdését, de ez csak egy az okok között, és nem is biztos, hogy a legfõbb. A vizsgált térségben végzett kutatások alátámasztják a fenti megállapításokat. A népesség számának változásai is azt mutatták, hogy egészen más a tendencia a határ szlovákiai és magyar oldalán. Míg a Magyarországon maradt töredék megyékhez tartozó területek népességfejlõdése már az 1950-es években megtorpan, az 1970-es évektõl kezdõdõen pedig erõsen fogy, addig a szlovákiai részek a második világháború utáni veszteségeket hamar kiheverték, ütemes gyarapodásnak indultak, a mai napig is növekvõ népességszámot produkálva nagy különbséget mutatnak az összehasonlítás során. (2. ábra) 1920-ig a két területen a népesség számbéli változása párhuzamosan halad. Trianon után a Szlovákiához csatolt területek népessége erõsen csökken, ám az 1941-es, újra magyarországi területi felmérés szerint, ezt a törést hamar kiheverte a népesség. A II. világháború utáni kitelepítések aztán megint éreztetik hatásukat, az újfent szlovákiai térség népessége fogy, de ettõl kezdve azután folyamatosan növekszik, ellentétben a magyar területek népességével, ahol amint látható éppen ellentétes tendencia van érvényben. A népesedési folyamatok tehát különböznek a határ két oldalán. Ez utal arra, hogy a két térség társadalmi-gazdasági helyzetében is eltérések lehetnek, hiszen míg az egyik rész népességmegtartó képességét elvesztette, a másik lakosságszáma folyamatosan emelkedik.

4 2. ábra A vizsgált térség népességének alakulása a magyar és a szlovák terület összehasonlításában fõ a teljes vizsgált terület szlovákiai terület magyarországi terület / / / /91 Az életmóddal foglalkozó munkák vizsgálatának egyik fókuszpontja a lakásállomány és felszereltségük vizsgálata. A határvidékek vizsgálatánál azért érdekes ez a kép, mert egymás szomszédságában lévõ területeket vizsgálunk, ahol ezek a különbségek befolyásolhatják a két ország közötti kapcsolatrendszer minõségét vagy típusát is. A 765 háztartás adatainak feldolgozása során a lakásviszonyokról a következõket lehet elmondani: a legelterjedtebb a földszintes családi ház, az esetek majd 50%-ban ilyenben laktak a megkérdezettek. Közel 20%-a hagyományos családi házban, azaz régi típusú parasztházban, 17,4%-uk pedig tetõtér beépítéses, 12%-uk pedig emeletes családi házban lakott. A magyarországi és a szlovákiai területek közötti különbséget a 3. ábra mutatja. A magyarországi határvidéken több mint kétszer gyakoribb a hagyományos parasztház, ritkább a tetõtér beépítéses, és nagyon alacsony az emeletes lakóházak aránya. A vizsgált térségben a lakóépületek többsége 1946 és 1980 között épült, a szlovákiai területekkel ellentétben az ennél fiatalabb lakóházak aránya Magyarországon kisebb, mint az ennél öregebbeké. Megnézve a házak korához viszonyított felújítási arányt, az tapasztalható, hogy a legidõsebb fel nem újított házak aránya Magyarországon jóval nagyobb, mint Szlovákiában. (4. ábra) A lakóházak épületszerkezeti állapotáról készült felmérés szerint is a szlovákiai területeken lévõk jellemezhetõk kedvezõbb mutatókkal. Magyarországon 26,4 %-a a lakóházaknak vályogból épült, Szlovákiában ez az arány csak 7%. A határ túloldalán a házak többsége téglából és/ill. szilikátból épült, míg Magyarországon a tégla és a szilikátból emelt épületek elõtt a vályogházak vezetnek.

5 3. ábra Lakóházak típusai a megkérdezettek körében % magyar szlovák elött után nem válaszolt hagyományos parasztház földszintes családi ház tetöteres családi ház emeletes családi ház társasház szuterénos családi ház nem válaszolt 4. ábra A fel nem újított házak aránya a vizsgált térségben az építési idõ szerint % magyar szlovák

6 A közmûvekkel való ellátottság kérdésében is különbség tapasztalható a határmenti térség két oldala között. A háztartások vizsgálata is igazolta ezt a képet. (5. ábra) 5. ábra A vizsgált háztartások komfortossága % magyar szlovák fürdõszoba angol wc szennyvíz csatornára köttetés emésztõgödör vezetékes gáz telepített gáztartály palackos gáz Az ábráról leolvasható, hogy az adott határmenti területrészen a háztartások hány százaléka rendelkezik a megjelölt dologgal. A szlovákiai szakaszon a háztartások majd 100%- ában van fürdõszoba, a vízöblítéses wc aránya 80% felett van, a vezetékes gáz aránya meghaladja a 60%-ot. A magyarországi térségben a lakások fürdõszobával és angol wc-vel való ellátottsága ~20%-kal a szlovákiai értékek alatt maradnak, a vezetékes gázt kapó háztartások pedig nem érik el a 28%-ot. A szennyvízcsatorna kiépítettsége mindkét területen alacsony, de a szlovák oldalon két és félszer nagyobb arányban fordul elõ, mint a magyarországi térségben. A lakások komfortossága és felszereltsége is ugyanazt az eredményt adta, mint a lakásállományi mutatók. A kutatott terület magyarországi szakaszán rosszabb körülmények között élnek az emberek. A népesedési adatokkal összevetve tehát megerõsödik a helyzetkép, miszerint a magyarországi határszakaszon élõ emberek, ha lehetõségük van rá, a jövõjüket, ill. gyermekeik jövõjét nem a térségben képzelik el. Kevésbé fektetnek be nagyobb összegû beruházásokba, a házaik elavultak, alacsony komfortfokozattal bírnak. Infrastrukturális helyzetben is jobban állnak a szlovákiai községek. A határ magyarországi oldala egy hátrányos helyzetû rurális térség, városhiányos övezetben, kedvezõtlen településhálózattal és közlekedési viszonyokkal. Ugyanakkor a szlovákiai terület az ország egyik legdinamikusabban fejlõdõ térsége, [ legnagyobb fokú az urbanizálódás a kassai és a

7 pozsonyi járásban (Verešik, J )], illetve annak árnyékában található és az itt lévõ falvak nem vesztették el vonzásközpontjaikat sem. Önmagában tehát a határ még akkor sem jelent teljes mértékben gátat a térség társadalmigazdasági fejlõdésében, ha olyan típusú, mint esetünkben. Számos egyéb tényezõ együttesen alakítja ki a fennálló viszonyokat. A Martinez féle határvidékek kapcsolatrendszerének 4 modellje közül (1. az elidegenített, 2. az egymás mellett létezõ, 3. az együttmûködõ, 4. az egyenjogúságot biztosító, vagy integrált) ez a terület az egymás mellett létezõ csoportba sorolható. (Martinez, Oscar J ) Az viszont nem kétséges, hogy az ilyen határ, amelynek áteresztõképessége ennyire kedvezõtlen hatásfokú, mindenképpen megnehezíti a vidék helyzetét és rányomja bélyegét a határmenti térség társadalmi-gazdasági életére. V. A kapcsolatrendszer jellemzése E témának a vizsgálata többféle megközelítésben történt: 1. rokoni baráti kapcsolatok vizsgálatával, 2. határ átjárás intenzitásának és céljának mérésével, és végül a 3. a vonzásközpontok a vásárlási cél és a szolgáltatások helyei szerint való elemzésével. [Erre e tanulmányban részletesen nem térek ki, mivel ennek elemzése egy önálló cikk kereteit is lefedik, egy korábban megjelent publikációmban már érintettem ezt a kérdést, ill. megjelenésre vár a folytatása. (Molnár J )] 1. Rokoni és baráti kapcsolatok. E kérdéskörön belül, a határközi kapcsolatok szempontjából fontos az, hogy vannak-e rokonok a határ túloldalán, és ha igen, mennyire tartják velük a kapcsolatot, illetve mennyire játszik szerepet a határátlépéskor a baráti kapcsolat, mint cél. A megkérdezettek közel 56%-nak vannak rokonai a határ másik oldalán. (A szlovákiai térségben élõ családok nagyobb százalékának, mint a magyarországiaknak. 1. táblázat) 1. táblázat Rokonok a határon túl Magyarország és Szlovákia vonatkozásában a vizsgált térségben A megkérdezettek %-ában Határon túli rokonság index* Magyarország Szlovákia Különbség Nem élnek rokonaik 43, Élnek rokonaik Nem válaszoltak 0, *Az index számításánál az adatokat a két országban felmért háztartások arányában normáltuk. Azokat a válaszadókat figyelembe véve, akiknek vannak ilyen jellegû rokoni kapcsolatai, az összeseteket külön-külön alapul véve a két határvidéken, a velük való találkozás a következõképpen alakult: a magyarországiak közül valamivel többen vannak azok a családok akik nem tartják a kapcsolatot a határon túli rokonsággal. A szlovákiaiak közül kerülnek ki többen azok, akik sûrûbben találkoznak távoli hozzátartozóikkal, de azok is akik csak a nagyobb családi ünnepeken jönnek össze. (6. ábra)

8 6. ábra Kapcsolattartási szint a határon túl élõ rokonsággal % magyar szlovák nem tartják a kapcsolatot hetenként vagy gyakrabban kéthetenként havonta ritkábban csak nagyobb ünnepeken nem válaszolt A rokoni látogatások szerepe a határátlépésekben nem jelentkezik nagy súllyal, de ezt az alábbiakban látni fogjuk. 2. A határátjárás intenzitása és a határátlépés célja. A megkérdezettek válaszát arra a kérdésre, hogy milyen gyakran járnak át a szomszédos országba, a 2. táblázat foglalja össze. Közel egyharmaduk válaszolta azt, hogy nem járnak át a határos országba. Ez már önmagában is viszonylag magas érték. 16%-uk csak nagyon ritkán lépi át a határt. Tehát közel fele a megkérdezett háztartásoknak nem vagy csak nagyon ritkán utazik át a szomszédos országba. Valamivel több, mint egyötödük egy évben egyszer vagy kétszer, egynegyedük egy évben négyszer ill. havi gyakorisággal, és csak alig több mint 5% azoknak az aránya, akik ennél is gyakrabban tesznek látogatást a másik államban. Azok közül, akik legritkábban utaznak, többségük rokoni látogatás valamint kirándulás céljából lépik át a határt. (37% jelölte meg a rokoni látogatást, és 28% a kirándulást.) Összehasonlítva a szlovákiai és a magyar települések lakóinak határátlépési intenzitását, jól látható a különbség, miszerint a szlovákiai falvakból sokkal inkább jönnek hazánkba, mint viszont. A nem magyar nemzetiségûek aránya nagyon alacsony, hiszen a vizsgált térség falvai túlnyomórészt magyarlakta települések. Látható tehát, hogy a Szlovákiában élõ magyarok mindenképpen erõsebb kapcsolatot tartanak fenn az anyaországgal.

9 2. táblázat A határ átjárhatóságának mérése Magyarország és Szlovákia vonatkozásában a vizsgált térségben Milyen gyakran járnak át A válaszadók Határátjárási index* a szomszédos országba %-ában Magyarország Szlovákia Különbség Nem járnak Naponta 0, Hetente Havonta Negyedévente Félévente Évente Ritkábban Nem válaszolt 0, *Az index számításánál az adatokat a két országban felmért háztartások arányában normáltuk. 3. táblázat Az utazás célja Magyarország és Szlovákia vonatkozásában a vizsgált térségben Milyen célból járnak a A válaszadók Határátlépési cél index* szomszédos országba %-ában Magyarország Szlovákia Különbség Nem járnak Élelmiszer vásárlás Ruházati cikkek vásárlása Iparcikkek vásárlása Tankolni Különbözõ szolgáltatás igénybevétele Rokoni látogatás Kirándulás Dolgozni 0, Szórakozás, baráti- ill színház látogatás Sport (mint nézõ is) 0, Tanulás 0, Nem válaszolt *Az index számításánál az adatokat a két országban felmért háztartások arányában normáltuk. A 3. táblázat a határátlépési célokra kapott eredményeket foglalja össze. A szlovákiai családok a vizsgált térségben gyakrabban járnak élelmiszert, ruházati cikkeket, iparcikkeket vásárolni, mint a magyarországi falvak lakói, többször vesznek nálunk igénybe különbözõ szolgáltatásokat, mint a magyar családok Szlovákiában, és gyakrabban járnak hozzánk kirándulni is. A sporttal kapcsolatos és a tanulás céljából történõ átjárásuk kizárólagos a magyar településeken élõkkel szemben. A magyarországi területeken az említett célok közül csak a tankolás, a munka céljából történõ átutazás, valamint a szórakozás, baráti- és színházlátogatás az, amelyik cél jellemzõbb a magyar családok körében. Tükrözõdik a két

10 ország különbözõ termékeinek árában meglévõ különbség, és az is hogy melyik árucikknél a legjelentõsebb mértékû ez. (benzin ár) VI. Összegzés Az eddigi kutatások arra engednek következtetni, hogy a mai magyar határvidéket nem csak azért kell különleges módszerek bevonásával vizsgálni, mert a határmenti területek igénylik ezt a speciális megközelítést a társadalmi térségek elemzésén belül, hanem a határvidék kutatásban is figyelembe kell vennünk az alábbi szempontokat: 1. A határ korábban egybefonódott területeket vág ketté, ahol egyrészt: jelen esetben a határ túloldalán magas a többségében magyarlakta települések aránya; másrészt: fellelhetõ a múlt kapcsolatrendszerének maradványa, mind a társadalomban, mind a települések közötti viszonyban. 2. Nagyon fontos a szomszédos államok egymás közötti kapcsolata, mind mikroszinten, mind makroszinten; és meghatározó a vizsgált térségnek a saját országán belüli helyzete, preferencia szintje. Felhasznált irodalom: ASCHAUER, W: A földrajzi határterületkutatás témakörei és vizsgálati módjai a magyar határvidék példáján In: Határon innen határon túl, Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia, Szeged Szeptember 4-6. Szerk: Pál, Ágnes Szónokyné Ancsin, Gabriella, pp BARTA GY. - BELUSZKY P. - BERÉNYI I: A hátrányos helyzetû területek vizsgálata B.A.Z. megyében Földrajzi Értesítõ XXIV.Évf Füzet, pp BARTA GY: Mikrogeográfiai vizsgálat egy észak-borsodi faluban (Trizs) Földrajzi Értesítõ XXIV. Évf Füzet, pp BELUSZKY P: Falvak az Aggteleki Karszton. In: Néprajzi Tájkonferenciák IV. Miskolc, Szerk: Viga Gy. pp. BELUSZKY P: Krasznokvajda - egy alsófokú központ (?) gondjai a Csereháton. Földrajzi Értesítõ XXVI. Évf füzet, pp HAJDÚ Z: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus idõszakában. Földrajzi Közlemények XL. kötet, pp HOÓZ I: A határmenti települések elnéptelenedése. Statisztikai Szemle December. pp KOCSIS K: A határmenti fekvés hatása egy régió népesedési viszonyaira. Földrajzi Értesítõ XXXVII. Évf Füzet, pp KOVÁCS T: A határmenti fekvés szerepe a falusi települések életében. Tér és Társadalom pp KOVÁCS Z: A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsõ világháború után. Földrajzi Közlemények pp LACKÓ L.: Magyarország elmaradott területei (Egy kutatás eredményei és tapasztalatai). Földrajzi Értesítõ XXIV. évf pp MARTINEZ, O. J: The dynamics of border interaction. New approaches to border analysis. Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, 1994.

11 MOLNÁR J. - MAROZSÁK P: A települések kapcsolatrendszere és intézményi ellátottsága egy határmenti térségben. In: szerk. Füleky György: A táj változásai a Kárpát-medencében Gödöllõ pp SÜLI-ZAKAR I: Az államhatár társadalmi- gazdasági fejlõdést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. Földrajzi Közlemények CXVI sz. pp SÜLI-ZAKAR I: Megyehatár menti elmaradott térségek terület- és településfejlesztési feladatai az Alföld északkeleti részén. 2. Alföld-ankét. Tudományos konferencia anyaga. Békéscsaba, pp TINER T: Az országhatár "átjárhatóságának" néhány közlekedés-földrajzi feltétele Észak- Magyarországon. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv. Miskolc- Nyíregyháza, pp TÓTH J. - CSATÁRI B: Az Alföld határ menti területeinek vizsgálata. Területi Kutatások pp TÓTH J: A regionális fejlõdés kezdetei és mai problémái a Kárpát-medencében In: Határon innen határon túl, Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia, Szeged Szeptember 4-6. Szerk: Pál, Ágnes Szónokyné Ancsin, Gabriella, pp VERESIK, J.: Urbanizálódás Szlovákiában az utóbbi 100 évben; a városiasodás további útja. Földrajzi Közlemények XXIII. kötet, pp