Molnár Judit Marozsák Péter

Átírás

1 HATÁRVÁLTOZÁSOK HATÁSA EGY MIKROKÖZÖSSÉG ÉLETÉRE. Molnár Judit Marozsák Péter 1. BEVEZETÉS A XX. század viharos eseményeinek következményeként szinte természetessé válik már az európai ember számára az, hogy kontinensünk térképe folyamatos változásban van. Ma is szemünk elõtt játszódnak le ezek az események, melyek mögött ott húzódik népek, nemzetek tragikus sorsa, egyik napról a másikra hontalanná válása, háborúk szenvedõ alanyaivá lépése, addigi életük teljes felborulása. Ám a történelem azt bizonyítja, hogy a konkrét konfliktushelyzet utáni béke közel sem oldja meg problémáikat, a következmények évtizedekig éreztetik hatásukat, és egészen más irányba vihetik népcsoportok sorsát. A dolgozat egy ilyen lokalitás néhány társadalmi jellemzõjét ragadja ki, a XX. század viszonylatában hosszabb idõ óta békés, határszakasz mentén élõ közösségek társadalmi -, gazdasági - életének alakulásán keresztül. A vizsgált terület a Sajó és a Hernád közötti - határszakasz, 15 (58 országi és 47 iai) települést érintve. (1. ábra) A kutatás empirikus módszert részesít elõnybe, kétfajta kérdõíves felvételezés felhasználásával, az egyik 765 háztartást mért fel, a másik a 15 település polgármestereitõl kért információkkal bír. Ez a munka az elõbbi típusra támaszkodva ad betekintést a megjelölt határvidék társadalmának jellemzéséhez. Jelen tanulmány célja, hogy az általános összefoglalón túl a közösségek rokoni és baráti kapcsolataira helyezze a hangsúlyt, megpróbálja bemutatni azt, hogy ezekre hogyan hatott az a helyzet, hogy egy korábban szoros összefonódásban élõ közösséget kettévágott a határ. Ez a dolgozat csupán egy kisebb része egy nagyobb értekezésnek, amely megkísérli majd átfogóbban vizsgálni e határmenti terület társadalmi -, gazdasági - életének alakulását, kapcsolatrendszerét és jövõbeni lehetõségeit. 1. ábra A vizsgált térség 1

2 2. HATÁRVIDÉK Tér és társadalom szoros összefüggésben áll egymással. A határvidékek társadalmának sajátságos jellemzõi vannak, amelyek meghatározó szerepet játszanak az ott élõk helyzetének alakulásában. Oscar J. Martinez, az Amerikában élõ határvidék-kutató úgy fogalmaz, hogy egyedi társadalmi környezet, amelyet a központtól való fizikai távolság és az állandó nemzetek közötti folyamatok alakítanak. [Martinez, Oscar J /1] A történelmi háttér több tanulmányban is ismertetett. [Molnár J. 1998, 1999.] Ami esetünkben lényeges az az, hogy olyan határterületrõl van szó, ahol az elválasztó vonal mindkét oldalán közösségek élnek, ám nem egyformán periférikus helyzetûek. A országi szakasz egy elmaradott rurális térség, városhiányos helyzetben. Lackó László szerint a térségben található települések között megtalálhatjuk a kedvezõtlen feltételek fajtáinak mindhárom változatát, egyes településeken ezeket halmozva is. Õ a következõ három jellemzõt nevezi meg, mint okot: aprófalvak, kedvezõtlen természetû adottságú mezõgazdasági terület és az ún. elmaradott terület. [Lackó L. 1975] A fejletlen településhálózat, a rossz közlekedési viszonyok szintén szerepet játszanak a periférikus helyzet kialakulásában. [Tiner T ] Mindemellett fontos tényezõ az is e térség helyzetének alakulásában, hogy az ötvenes és a hatvanas években olyan koncepció létezett, amely szerint több itt található településen semmilyen fejlesztést nem kívántak engedélyezni, mint távlatilag fizikailag is felszámolandó kategóriával számoltak. [Hajdú Z ] Ugyanakkor a iai terület az ország egyik legdinamikusabban fejlõdõ térsége, ( Legnagyobb fokú az urbanizálódás a kassai és a pozsonyi járásban. [Verešik, J ]) illetve annak árnyékában található és az itt lévõ falvak nem vesztették el vonzásközpontjaikat sem. A határ átjárhatatlansága, a rossz kapcsolat természetesen egyik félnek sem kedvezett, melyekre az eddigi részleges kutatási eredmények is következtetni engednek, de nem egyformán hatottak a két ország határvidékének társadalmára. Martinez a határvidékek kapcsolatrendszerének 4 modellje közül (1. az elidegenített, 2. az egymás mellett létezõ, 3. az együttmûködõ, 4. az egyenjogúságot biztosító, vagy integrált) ez a terület talán az egymás mellett létezõ csoportba tarozik. [Martinez, Oscar J /2] Az államhatárnak inkább az elválasztó funkciója érvényesült a múltban is, és sajnos napjainkban is. Pedig az államhatár egyben az állami impérium gyakorlásának a határa is, de emellett nemcsak elválasztó vonal két állam között, hanem érintkezési felületet is képez. (Búza L. Hajdú Gy.) [in: Kovács Z. 199.] 3. A TÁRSADALOM A 15 település közül a háztartásokat érintõ kérdõíves felvételezést a vizsgálati területen lévõ két városban: Szepsiben és Tornalján nem lett elvégezve, mivel ebbõl a szempontból kifejezetten a falusi térségre irányult a figyelem. Természetesen a komplex vizsgálatban jelen vannak ezek a városok is, szerepük meghatározó az itt fekvõ községek életében. 765 háztartás lett felmérve, 49 Magyarországon, 356 Szlovákiában. Nem valószínûségi mintavételezés alkalmazásával, Szlovákiában a valószínûségi mintavételezésre mód sem lett volna az adatok hozzáférhetetlensége miatt. A megkérdezettek 41 -a nõ, 59 -a férfi. 15-uk hajadon vagy nõtlen, 67-uk házas, 14 -uk özvegy, 3 -uk elvált. A kérdõívek rákérdeztek azokra a személyekre is, akik a megkérdezettekkel egy háztartásban élnek, így el lehetett készíteni egy un. csonka korfát az érintett megkérdezettek körébõl. (Azért csonka, mert a kiskorú gyermekeket ez a kérdéskör nem érintette.) (2. ábra) 2

3 2. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk korfája Férfiak Nõk 7 év felett év 6-64 év év 5-54 év év 4-44 év év 3-34 év év 2-24 év 19 év alatt éves kortól nézve a korfa tükrözi a népesség korösszetételét és a nemek arányát is. Látható a különbség: míg a országi falvakban érzékelhetõ a fiatal korosztály alacsony aránya, a hetven év feletti nõk magas száma, addig a iai településeken élõk korfáját tanulmányozva látható a reprodukcióra képes korosztály magas száma és az öregedés sem olyan nagy mértékû, mint a országi térségben. (3-4. ábra) 3. ábra A országi megkérdezett háztartásokban élõk korfája Férfiak Nõk 7 év felett év 6-64 év év 5-54 év év 4-44 év év 3-34 év év 2-24 év 19 év alatt

4 4. ábra A iai megkérdezett háztartásokban élõk korfája Férfiak Nõk 7 év felett év 6-64 év év 5-54 év év 4-44 év év 3-34 év év 2-24 év 19 év alatt Az iskolai és a szakképzettséget tekintve összességében a iai területen kedvezõbb a helyzet, kisebb az aránya a szakképesítéssel nem rendelkezõknek, magasabb az aránya az érettségizetteknek ill. a szellemi dolgozóknak. A fõiskolát, egyetemet végzettek viszont valamivel többen vannak a országi területen, melynek hátterében az állhat, hogy a területen megkérdezettek többsége anyanyelvû és gyermekeiket is iskolába járatták, ám nyelvû felsõoktatási intézmény egész Szlovákiában nagyon kevés, s mivel az itt élõk gyermekei ul tanultak, a nyelven való továbbtanulást kevesebben vállalják, a nyelv megfelelõ ismeretének hiányában. (5-6. ábra) 5. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk iskolai végzettsége nem járt ált. 8 oszt. kevesebb ált. 8 oszt. szakmunkásk. középiskola föiskola, egyetem 4

5 6. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk szakképzettsége munkanélküli primer szekunder tercier nem járt ált. 8 oszt. kevesebb ált. 8 oszt. szakmunkásk. középiskola föiskola, egyetem E határmenti vidéken élõk foglalkozási szerkezetérõl elmondható, hogy magas az inaktív keresõk aránya, mely érték mögött a nyugdíjasok magas száma rejlik. Az aktív keresõk közül legtöbben a tercier szektorban találnak munkát, az iparban és a mezõgazdaságban a Szlovákiában élõk szerepelnek túlsúlyban a országi foglalkoztatottakhoz képest. A munkanélküliek aránya a területen 18, területen 16, tehát nagymértékû mindkét oldalon. Az eltartottak alacsony számánál figyelembe kell venni, hogy csak a felnõtt korosztályt tartalmazza az adatbázis. (7-8. ábra) 7. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk foglalkozási szerkezete inaktiv eltartott nem meghatározható

6 8. ábra A megkérdezett háztartásokban élõk foglalkozási ágak szerinti megoszlása munkanélküli bányászat ipar, építöipar mezögazdaság kereskedelem vendéglátás szállítás, posta pénzügy közigazgatás oktatás egészségügy anyaság háztartásbeli nyugdíjas vállalkozó tanuló egyház rokkant nyugdíjas KFT, BT alkalm. A családok vizsgálata azt mutatta, hogy a területen valamivel nagyobb az aránya a többcsaládos háztartásoknak. Ennek hátterében nem feltétlenül az áll, hogy ott jobban érvényesül a több generációk együttélésének hagyománya, hanem inkább az lehet, hogy a fiatalabb generációk magasabb aránya miatt gyakrabban elõfordul, hogy az ifjú házasok szüleikkel maradnak az elsõ idõszakban. A országi területen ha tehették elköltöztek a nagyobb városokba, szinte menekülvén ebbõl a halmozottan hátrányos helyzetû térségbõl. (9. ábra) 9. ábra Az egyszemélyes ill. egycsaládos, és a többcsaládos háztartások aránya a vizsgált térségben egyszemélyes ill. egycsaládos többcsaládos 6

7 A rokonsági kapcsolatok területén a két térség között nincs jelentõs különbség. Fontos szerepet játszanak a rokonok a családok életében, a közeli rokonsági viszonyban állókkal mindennapos a kapcsolatuk. A határ túloldalán a megkérdezettek 56-nak vannak rokonai, velük azonban egy hónapnál ritkábban vagy csak nagyon ritkán, a nagyobb családi ünnepeken találkoznak. (1-11. ábra) 1. ábra Kapcsolattartási szint általában a rokonsággal nem tartják a kapcsolatot nem tartják a kapcsolatot hetenként vagy gyakrabban kéthetenként havonta ritkábban csak nagyobb ünnepeken 11. ábra Kapcsolattartási szint a határon túl élõ rokonsággal hetenként vagy gyakrabban kéthetenként havonta ritkábban csak nagyobb ünnepeken

8 A baráti kapcsolatokról elmondható a térségben, hogy szintén nincs különbség a iai és a területeken élõ családok között. A barátok zöme a szomszédok és a rokonok közül kerül ki, így mindennapos kapcsolatban állnak egymással. Leginkább lakásukon találkoznak velük, esetenként nyilvános szórakozóhelyre is mennek, és ez utóbbit a Szlovákiában élõk gyakrabban teszik. A baráti összejöveteleken többnyire beszélgetnek, iszogatnak, ritkábban vendégül is látják egymást, és csak nagyon ritkán kirándulnak, sportolnak illetve még kevésbé járnak kulturális és sport rendezvényekre a barátaikkal. ( ábra) ábra A baráti kapcsolatok összetétele nincsenek barátai munkahelyi kollégák között szomszédok között rokonok között egyéb helyröl 13. ábra A baráti találkozások gyakorisága 8 nincsenek barátai hetenként vagy gyakrabban kéthetenként havonta ritkábban

9 14. ábra A baráti találkozások színhelyei nincsenek barátai beszélgetnek, iszogatnak kártyáznak vendégül látják egymást kult. v. sportrendezvények kirándulnak, sportolnak nincsenek barátai nyilvános szórakozóhelyen lakásukon nyilv. szórakh. és lakáson egyéb helyen lakáson v. egyéb helyen bárhol 15. ábra A baráti összejövetelek idõtöltési módjai

10 4. BEFEJEZÉS Manapság a hagyományos politikai határok egyre inkább depolitizálódnak, és egyre fontosabbá válik a regionális integráció szempontjából a nemzetek feletti határ. [Amaral, do I.] Ahhoz, hogy ezek a regionális egységek mûködõképesek legyenek, figyelembe kell venni a határvidékek jellemzõit, hiszen ez a térség jelenti az összeköttetést a szomszédos államok között. Ez a tanulmány egy konkrét határszakasz társadalmának néhány paraméterét igyekszik megvilágítani és hasonlítja össze a határ két oldalán élõ csoportokat. Látható a különbség a népesség korösszetételét tekintve. A országi falvak az ország egyik legösszefüggõbb rurális térségét alkotják, elmaradottságuk szembeötlõ. A kedvezõtlen korstruktúra itt az elöregedésre utal, okozatból immár okká lépett elõ a térség társadalmának jellemzésében. Szlovákiában kedvezõbb a helyzet, jelen van a fiatal korosztály is. Ezek a tények is hozzájárulnak az iskolázottsági és szakképzettségi mutatók alakulásához, és a különbséghez, ami a két térség között fennáll, ezen a vidéken természetesen Szlovákia javára. Mindkét területen magas a munkanélküliek aránya, a borsodi régióban valamivel magasabb, és magas az inaktív keresõk aránya is, ami szintén utal az elöregedésre. Szlovákiai területen még mindig jelentõs az iparban dolgozók aránya, noha nem haladja meg a szolgáltató szektorban foglalkoztatottakét, s mivel tudva levõ, hogy ennek hátterében a Šacán mûködõ vasgyár áll, ahol elbocsátások várhatóak, a munkanélküliség ott is növekedni fog. Falusi környezet révén a rokoni és baráti kapcsolatok szorosan élnek, a határon túli rokonsággal a kapcsolat viszont inkább formális. A kutatás az F as témaszámú OTKA támogatásával történt és folytatódik tovább. IRODALOM AMARAL, DO I.: New reflections on the theme of international boundaries. Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, HAJDÚ Z.: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus idõszakában. Földrajzi Közlemények XL. kötet, pp KOVÁCS Z.: A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsõ világháború utántól napjainkig. Földrajzi Közlemények pp LACKÓ L.: Magyarország elmaradott területei (Egy kutatás eredményei és tapasztalatai). Földrajzi Értesítõ XXIV. évf pp MARTINEZ, O. J.: Border People. The University of Arizona Press Tucson & London pp. XVIII. MARTINEZ, O. J.: The dynamics of border interaction. New approaches to border analysis. Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, MOLNÁR J.-LOBODA Z.-MAROZSÁK P. Does it connect or separate? Cross-border links between SE Slovakia and NE Hungary. 2 nd International Conference of PhD Students, University of Miskolc, 8-14 August MOLNÁR J.: A népesség alakulása DK-Szlovákia és ÉK-Magyarország határmenti térségeiben. Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciája, Debrecen, Szept TINER T.: Borsod Abaúj Zemplén megye falvainak személyközlekedési helyzete és fejlesztésének lehetõségei. Földrajzi Értesítõ XXXII. évf pp VERESIK, J.: Urbanizálódás Szlovákiában az utóbbi 1 évben; a városiasodás további útja. Földrajzi Közlemények XXIII. kötet, pp