Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új"

Átírás

1 Népességföldrajzi vizsgálatok Magyarország ÉK-i határvidékén Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új megközelítést igényel, amely elkülönül más társadalmi-gazdasági és földrajzi terek vizsgálataitól, hanem azért is, mert attól függõen, hogy milyen országok érintkeznek egymással, más és más jellegû az adott határvidék. Eddig még nem sikerült teljesen azonos módszerrel megvizsgálni, hogy miben különböznek, illetve miben hasonlítanak ezek a területek egymástól, illetve egymáshoz s az egyik helyen szerzett tapasztalatokat mennyire lehet máshol hasznosítani. Ebben a dolgozatban a szlovák-magyar határvidék Sajó és Hernád közötti szakaszának magyarországi részének népességföldrajzi helyzete kerül összehasonlításra az ukrán-magyar határvidék magyarországi területének népességföldrajzi állapotával (1. ábra, 1-2 kép). A gömör-torna-abaúji határvidéken 58 falu tartozik a vizsgált térséghez, a szatmár-beregi határvidéken 52 település, 50 község és két város, Vásárosnamény és Záhony. A vizsgálat célja az, hogy a két határvidék demográfiai adatainak elemzésekor tett megállapítások során közelebb kerülhessünk ahhoz a kérdéshez, hogy a határvidékek sajátos földrajzi elhelyezkedése, jellemzõi hogyan befolyásolják az ott élõ közösségek életét, társadalmát, jelen esetben a népességszám alakulását, néhány demográfiai jellemzõit. A kutatás módszere a hivatalos statisztikai adatok feldolgozása, amely számítógép segítségével történt. A népességszám alakulása ig a vizsgált határvidékeken A szakemberek körében nagy számban ismertek azok a tanulmányok, amelyek egyegy térség népesedési problémáival, helyzetével foglalkoznak (ENYEDI GY. 1980, 1991, ÉGER GY. 1996, G. FEKETE É. 1991, HAJDÚ Z. 1992, HOÓZ I. 1992, KOCSIS K. 1988, KÓKAI S. 2001, KOVÁCS T, 1991, MOHOS M. 1996, MOLNÁR J. 2000a, 2001, SÜLI-ZAKAR I. 1991, TÓTH J. - CSATÁRI B. 1983, VERESIK J. 1975, stb.). De sorolhatnánk még tovább a különbözõ munkákat e tárgykörbõl, hiszen a népesség vizsgálata fontos tényezõ a társadalomföldrajzban, mivel az adott térségben lejátszódó népesedési folyamatok, a népesség szerkezete, tulajdonságai a terület társadalmi folyamatait jól tükrözik. A határvidékeket, mint a belsõ területektõl jellegében más térségeket, hazánkban csak a 90-es években kezdik a kutatók másképpen szemlélni, ahogy KOVÁCS Z. hívja fel erre a figyelmet (KOVÁCS Z. 1990). A szlovák-magyar határvidéken folytatott alaposabb vizsgálat is azt támasztotta alá, hogy a határvidékeket valóban érdemes a térben külön is megvizsgálni, társadalmukra erõsen hat az adott határ átjárhatóságának jellege és a szomszédos országgal való kapcsolat (MOLNÁR J. 2000b). Az itt vizsgált határvidékek településszerkezetére utal az egy településre esõ népességszám, azaz a néptömörülési érték. A gömör-torna-abaúji határvidéken az aprófalvak jellemzõek az összefüggõ rurális térségben, az egy településre esõ átlagos népességszám 1890-ben 468 volt, 1999-ben pedig már csak 408. Az 58 falu közül csak öt olyan van, amelyiknek a népességszáma 1999-ben elérte vagy meghaladta az ezer fõt, de 14 db azoknak a száma, ahol a népességszám nem éri el a száz fõt sem. A szatmár-beregi határvidéken nagyobb települések jellemzõek, a néptömörülési értékek 1890-ben 1059, 1999-ben 1230 volt. A vizsgált ötvenkét település között van két kisváros, Vásárosnamény és Záhony, rajtuk kívül Molnár Judit, egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tsz. A kutatás az F számú OTKA támogatásával történt.

2 még 17 község településszáma meghaladta az 1000 fõt 1999-ben. 100 fõ alatti népességszámú település nincs a térségben (2. ábra). A gömör-torna-abaúji térségben 1870-hez képest a népesség 18,1%-kal esett vissza!, a szatmár-beregi határvidéken 28,4%-kal nõtt. Mindkét területen a népességszám növekedés 1960-ban megállt, 1970-tõl pedig rohamos fogyásnak indult (3. ábra) után a fogyás mértéke lelassult mindkét területen óta a gömör-torna-abaúji részen a fogyás mértéke meghaladta a 30%-ot (30,7%), a vizsgált szatmár-beregi térségben a 15%-ot (15,1%). A fogyatkozás kedvezõtlenebbõl érintette a közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos fekvésû településeket és az alacsony intézményi ellátottságú településeket (4-5. ábra). Különösen ez utóbbi csoportba tartozó falvak a legalacsonyabb népességszámú községekhez tartoznak, amelyek népmozgalmi adatait a késõbbiekben tanulmányozhatjuk. A népesség fogyása a gömör-torna-abaúji határvidéken mindkét csoport esetében 1949-ben kezdõdött meg, és a kedvezõtlen közlekedés-földrajzi fekvésû települések számára nagyobb veszteséggel járt, a fogyás mértéke itt csaknem 60%! (59,4%), míg az alacsony intézményi ellátottságú településeken a veszteség 1949 óta 43,8%. Igaz ez utóbbi esetben ez a fogyatkozás jóval nagyobb tömeget érintett. A szatmár-beregi részen a fogyás mindkét csoporthoz tartozó falvak esetében ban kezdõdött el, és kisebb mértékûnek bizonyult, mint a másik határvidéken (39,2% és 33,9%), szintén a hátrányos közlekedés-földrajzi fekvésû települések esetében okozva nagyobb veszteségeket. Ám itt ez utóbbi csoportba tartozó falvak adták a nagyobb tömeget. Megállapítható tehát, hogy az elszigeteltség súlyosan érintette a térség lakosságát, s mivel ez a hátrányos helyzet nagymértékben összefügg a határhúzással, így elmondható, hogy ez kedvezõtlenül befolyásolta a térségek népességszám alakulását. Természetesen e mellett egyik meghatározó tényezõ a települések fejlesztésével, ellátottságával szembeni negatív diszkrimináció is, és egyéb tényezõk is szerepet játszanak a népességszám alakulásában. Néhány ilyen ok a késõbbiek során említésre kerül, de ez a folyamat annyira összetett, hogy egy ilyen tanulmány terjedelme nem teszi lehetõvé ennek részletesebb feltárását. Népesedési folyamatok (természetes népmozgalom, vándorlás) A népmozgalmi adatokat tanulmányozva közelebb kerülhetünk a népességszám változást kiváltó tényezõkhöz. Láthattuk, hogy mindkét térségben 1970 óta csökken a népesség száma és 1999 között vizsgálva a két határvidéket, úgy, hogy két ciklusra bontva, 1981 és 1989 között, illetve 1990 és 1999 között átlag értékekkel számolva, azokat súlyozva, az alábbi táblázatban szereplõ eredmények figyelhetõk meg (1-2. táblázat). A szatmár-beregi térségben (1. táblázat) között országos viszonylatban magas értékûnek mondható az ezer lakosra jutó születések száma (15,1 ) és a halálozási ráta (13,4 ) is kisebb, mint az országos átlagok, így a térségben ezer lakosra 1,7 -es értékû természetes szaporodás figyelhetõ meg. Ám magas a vándorlási különbözetbõl adódó veszteség, ami ezer lakosra 9,0 -et ért el ebben az idõszakban. Ebbõl kifolyólag csökkent a térség lakosságszáma. Kedvezõbb azoknak a településeknek a helyzete, amelyek lakosságszáma meghaladta az ezer fõt, ebben az esetben még jobb értékû a születési arányszám (15,7 ) és a halálozási ráta is (12,7 ), minek következtében a természetes szaporodás ezer fõre átlagosan 3, ami az országban kevés helyen tapasztalható ekkor. A vándorlási különbözetbõl adódó veszteség is kisebb az ilyen településeken, de még mindig jelentõs, -6,7 ezer fõre. Az ezer fõ alatti népességszámú településeken a helyzet már közelít az országos tendenciához: alacsony születési ráta (13,3 ) és magas halálozási érték (15,5 ), amely következtében természetes fogyás érzékelhetõ (-2,2 ). Az elvándorlás mértéke itt nagyon magas (-16,1 ), amely súlyos népesség-erózióhoz vezetett az alacsonyabb

3 lélekszámú településeken. A térségben magas a cigány lakosság aránya (a legfrissebb adatok a 2001-es népszámlálás eredményeinek közzététele után válik ismertté). Az 1990-es adatokat alapul véve, ott ahol a cigányság aránya megközelítette, ill. meghaladta a 20%-ot, a következõképpen alakultak a népmozgalmi adatok (1. táblázat). Ahogyan az várható is volt, a születések száma itt a legmagasabb (17,8 ), a halálozások száma viszont a legalacsonyabb (12,4 ). Ennek hátterében a romákra jellemzõ magas termékenység és a fiatal korösszetételbõl fakadó alacsony halálozási arány áll. Így magas természetes szaporodás figyelhetõ meg az ilyen településeken (5,4 ), de az elvándorlás mértéke is magas (-13,1 ), bár a kis lélekszámú falvakban tapasztalt nagyságot nem éri el és 1999 között ebben a térségben csökkent a születések száma (14,6 ), nõtt a halálozás száma (14,5 ), így a természetes szaporodás mértéke csak 0,1. Viszont több, mint felére csökkent az elvándorlásból adódó veszteség (-4,2 ), ami összességében a népességszám csökkenésének lassabbodását eredményezte. Azonban jelzi a térségben várható új folyamat megindulását, az elöregedést (9. ábra). Kedvezõtlenebb a helyzet a népmozgalmi adatokat figyelembe véve az alacsony népességszámú falvakban, ahol a halálozási ráta tovább romlott (16,9 ) és a vizsgált idõszakban a vándorlási veszteség is ezeket a falvakat sújtja leginkább (-6,6 ). Ahol a romák aránya 1990-ben megközelítette vagy meghaladta a 20%-ot, ott most még inkább emelkedett a születések száma (19,4 ), de valamelyest nõtt a halálozási arányszám is (13,7 ), így a természetes szaporodás mértéke nem változott jelentõsen (5,6 ). A vándorlások azonban olyan mértékben csökkentek (-4,6 ), hogy ezeken településeken tényleges szaporodás figyelhetõ meg (1 ). Úgy tûnik, hogy ahol 1990-ben alacsony volt a cigány lakosok aránya, ott számuk nem is emelkedett 1999-ig jelentõs mértékben, ezeken a településeken természetes fogyás (-1,0 ) és nagyobb vándorlási veszteség tapasztalható (-5,0 ). A gömör-torna-abaúji határtérségben (2. táblázat) 1981 és 1989 között vizsgálva ugyanezzel a módszerrel a népmozgalmi eredményeket, az állapítható meg, hogy a születési arányszám alacsonyabb (13,2 ), mint ugyanebben az idõszakban a szatmár-beregi vidékén (15,1 ). A halálozás viszont nagyobb mértékû (15,1 ), szemben a szatmár-beregi határvidéken tapasztalt 13,4 -es értékkel, ami utal az elöregedés nagyobb fokára. Ebbõl adódóan ebben a térségben természetes fogyás tapasztalható (-1,9 ). Ráadásul a vándorlási különbözetbõl adódó veszteség is nagyon magas, -14,3, így a térség népességcsökkenése nagyobb ütemû volt, mint a szatmár-beregi térségben. Ha településnagyság szerint megkülönböztetve vizsgáljuk meg a településeket, akkor azt figyelhetjük meg, hogy a kisebb lélekszámú falvakban magasabb a halálozás (16,1 ), mint a nagyobb falvakban (12,4 ), a természetes fogyás is nagyobb mértékû ( 2,5 ill. -0,4 ) és az elvándorlás ( 18,3 ill. - 3,8 ) is sokkal kedvezõtlenebb, ahogy az várható is volt, és ahogyan az megfigyelhetõ volt a szatmár-beregi térségben is. A születési ráta itt azonban valamivel alacsonyabb a nagyobb, az 1000 fõt meghaladó népességszámú falvakban, igaz csak öt ilyen található a nevezett térségben. Ahol a cigány lakosok aránya 1990-ben megközelítette vagy meghaladta a 20%-ot, ott ebben az idõszakban a születési ráta 17,2 volt, a halálozási mutató 13,5, azaz 3,7 természetes szaporodás figyelhetõ meg. A vándorlási különbözetbõl adódó veszteség viszont kiugróan magas az ilyen falvakban: -22,6! Ahol a romák kisebb arányban képviseltetik magukat, ott a születési ráta alacsonyabb (12,1 ), a halálozási mutató magasabb (15,5 ), az elvándorlás mértéke nagy (-12,2 ), de több, mint 10 -kel kisebb, mint a cigányok által nagyobb arányban lakott községekben és 1999 között a születési arányszám (13,9 ), a korábbi idõszakhoz képest, amikor ez a mutató 13,2 volt, kis mértékben kedvezõbb, bár a különbség nem jelentõs. Sajnos a halálozás mértéke is nõtt (15,1 -rõl 15,4 -re), így csak valamelyest javult a természetes szaporodási mutató (-1,9 -rõl 1,5 -re). A vándorlási különbözetbõl adódó veszteség, hasonlóan a szatmár-beregi térségben megfigyelt tendenciával hasonlóan, ahol

4 több, mint a felével esett vissza, itt is erõteljesen csökkent (-14,3 -rõl -1,7 -re), kevesebb, mint a hatodára fogyott, de e mögött inkább az rejlik, hogy lassan nem marad, aki elvándoroljon a térségbõl. Az ezer fõt meghaladó lakosságszámú falvakban is alacsony az élveszületések száma (12,6 ), és nem alacsony a halálozási ráta sem (14,1 ), így szemben a szatmár-beregi vidékén ilyen típusú települések népmozgalmi adatait figyelve, a tapasztalt természetes szaporodással (1,9 ) szemben, itt természetes fogyást regisztrálhatunk (-1,5 ). Ezek a települések pozitív vándorlási nyereséggel bírnak (3,4 ). Érdekes módon a gömörtorna-abaúji térségben az 1000 fõ alatti településeken a születései arányszám magasabb, (14,8 ), a halálozási is, bár nem éri el a szatmár-beregi vidékén hasonló idõszakban, ugyanebbe a népességnagyság csoportba tartozó települések esetében tapasztalt magas halálozási ráta értéket (16,9 ), de megközelíti azt (16,2 ). A vándorlási veszteség itt -3,3, ami szintén alacsonyabb, mint a szatmár-beregi határvidéken (-6,6 ). A romák arányát figyelve a gömör-torna-abaúji térségben, ahol 1990-ben megközelítette, ill. meghaladta a cigányság aránya a 20%-ot, ott az -ig terjedõ idõszakban átlagosan 22,2 volt a születési ráta, amely a 13,9 -es halálozási mutatót figyelve 8,3 -es természetes szaporulatot eredményez ezekben a falvakban. Az elvándorlás mértéke azonban ebben az idõszakban itt a legnagyobb (-8,4 ). Ahol alacsony a cigányság aránya, ott a születési ráta 12,3, a halálozási arányszám 16,1, így természetes fogyás (-3,8 ) jellemzi ezeket a falvakat, ahol minimális vándorlási nyereség regisztrálható (0,1 ). Összefoglalva a népmozgalmi adatokat a vizsgált térségben tehát az mondható el, hogy a népesség eróziója a legerõteljesebb a kis lélekszámú falvakban, az elvándorlás ezekrõl a településekrõl nagymértékû, éppúgy, mint azokból, ahol magas a cigányság aránya. A fogyást az elõbbi esetben a természetes fogyás és a vándorlási különbözetbõl adódó veszteségek együttesen okozzák, míg az utóbbi típusú településeken a viszonylag magas természetes szaporodást nagyon nagy elvándorlás kísér mindkét térségben, bár ennek mértéke már csökkenésnek indult mind a két vizsgált határvidéken. Az elöregedés is leginkább az aprófalvakat sújtja, itt a legmagasabb a halálozási ráta és a szatmár-beregi térségben ezekben a falvakban a legalacsonyabb a születési arányszám. A gömör-torna-abaúji határvidéken a cigányság által kevésbé lakott településeken a legalacsonyabb a születési ráta, ennek oka az, hogy ebbe a csoportba tartoznak azok az elnéptelenedõ falvak, ahol egyáltalán nincs vagy csak kevés számban van jelen a romaság, ahol a születések száma igen alacsony. Ahol viszont nagyobb arányban képviseltetik magukat a cigányok, ott ez a mutató ugrásszerûen megnövekszik, a halálozási arányszám viszont a romák kedvezõtlenebb egészségügyi helyzete ellenére sem mutat magasabb értéket, mint a magyarországi átlag. A szatmár-beregi térségben még a kilencvenes években is az elvándorlás okozta a népesség fogyását, ha kisebb mértékben is, mint a korábbi idõszakban. A gömör-torna-abaúji vidéken viszont a népességfogyás a nyolcvanas években jóval nagyobb arányban írható az elvándorlás számlájára, mint a természetes fogyásból adódó veszteségekére, míg a kilencvenes években az elöregedésbõl adódó magasabb halálozás és az elvándorlásból fakadó veszteségek együttesen okozzák, ha kisebb ütemben is ezt a folyamatot. Elöregedés Többször szó esett az elöregedésrõl. A jelenség ismert: a lakosság szelektív elvándorlása következtében a településeken élõk korösszetétele a népesség reprodukciós képességére nézve kedvezõtlenül alakul, megnövekszik az idõs korúak aránya a fiatalokéval szemben. Az 1941-es és az 1990-es népszámlálási adatokra támaszkodva készültek el a két térségben az elöregedést településenként bemutató térképek, az elöregedési index (száz 14 éves vagy fiatalabbra esõ 60 éves vagy idõsebb lakos) alkalmazásával (6-9 ábra). Jól látható, hogy 1941-ben a népesség korösszetételét tekintve, nagyon fiatalos, a mutató értéke mindkét

5 vizsgált határtérségben 100 alatt maradt minden településen, sõt a szatmár-beregi rész már akkor is kedvezõbb helyzetben volt e tekintetben, ott minden településen 50 alatt maradt ez az érték ben ez utóbb említett területen is jelentkeznek az elöregedés jelei, 52 településbõl tizenkilencben már többen vannak a hatvan évesek és idõsebbek, mint a 14 évesek, ill. fiatalabbak. Tuzséron és Záhonyban még napjainkban is nagyon fiatal a népesség, az elöregedési index ezekben 50 alatt marad. A gömör-torna-abaúji részen már tarkább a kép, egy településen (Tornakápolnán) nem is értelmezhetõ az index, mivel nincs 14 éven aluli gyermek, öt olyan kisfalu van, ahol az idõskorúak négyszer-tízszer többen vannak, mint a fiatalok, és többségében vannak az olyan községek (számuk összesen 38 az 58-ból), ahol a 60 évesek és idõsebbek aránya nagyobb, mint a 14 éveseké, ill. az annál fiatalabbaké. A puszta számadatok is tükrözik a térképeken látottakat (3. táblázat) ben a szatmár-beregi határvidéken az elöregedési mutató értéke 26,4, a gömör-torna-abaúji részen 34,3 volt. Látható, hogy mindkét térségben a kisebb és a nagyobb népességszámú települések között e tekintetben nagyon nagy eltérés nincsen, a gömör-torna-abaúji részen majdnem azonos az elöregedési index a két népességnagyságú csoport falvai között (34,3, 34,6, az 1000 fõ alatti lakosú községek javára, ahol valamivel kedvezõbb a korösszetétel, ám ha az 500 fõ alatti falvakat nézzük, akkor ott ez a mutató már 39,0). A vizsgált másik határvidéken a nagyobb lélekszámú települések javára figyelhetõ meg valamivel nagyobb különbség az elöregedési index tekintetében (25,7, 29,1) ben a szatmár-beregi térségben még mindig nagyobb arányban van jelen a legfiatalabb korosztály, mint a legidõsebb, de a mutató értéke nõtt, 74,0- re, a gömör-torna-abaúji részen viszont az idõs korúak aránya valamivel nagyobb, mint a fiataloké (103,2). Az ukrán-magyar határvidék magyarországi oldalán található kisebb községekben már kedvezõtlenebb a helyzet, a 60 évesek és idõsebbek száma közel egyenlõ a 14 évesek és fiatalabbakéval. A gömör-torna-abaúji határvidéken az 500 fõnél kisebb apró-, és a 100 fõnél kevesebb lakosú törpefalvakban nagyon hátrányos a korösszetétel, az elöregedési index az elõbbiek esetében 142,5, az utóbbiaknál 395,7! Mindkét vizsgált határvidék esetében megfigyelhetõ tehát az elöregedés jelensége, de a gömör-torna-abaúji részen sokkal elõrehaladottabb ez a folyamat, a szatmár-beregi térségben leginkább csak az 1000 fõ alatti falvakat érinti ez a gond. Összefoglalás A népesség változását és népmozgalmának, szerkezetének fent tárgyalt elemeit tekintve, mindkét vizsgált határvidéken megfigyelhetõek az alábbi tényezõk: A népességszám csökkenése hamarabb megkezdõdött, mint az országban általában, ahol 1980 óta figyelhetõ meg ez a folyamat, itt mindkét határvidéken már 1960-ban megállt a növekedése, 1970 óta pedig erõteljesen csökken. Ismerve a térség a szlovák-magyar és az ukrán-magyar határvidék kapcsolatrendszerét, a határ átjárhatóságát, valamint a szocializmusban fennálló helyzetet, (ami nem volt kedvezõ a térkapcsolatok számára, Tóth J. 1996), mindkét területen elvándorlásra sarkallta az ott lakókat. A kisebb lélekszámú települések népesség-eróziója a legszámottevõbb, a megélhetés ezekben a falvakban tûnik a legnehezebbnek. A szatmár-beregi rész népességeltartó kapacitása a földrajzi fekvésébõl, adottságaiból adódóan, mindig is jobb volt, mint a gömör-torna-abaúji részen. Ám az elszigeteltség ott is éppen úgy elindította azokat a folyamatokat, amelyeket a másik határvidéken tapasztalhattunk, csak kisebb mértékben. Megfigyelhetõ az etnikai összetétel változása, s az ezzel együtt járó népesedési folyamatok megváltozása. A cigány lakosság számának emelkedését mindig nagyarányú elvándorlás kíséri, ami valószínûleg a magyar lakosság elköltözését jelenti.

6 További vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy egyéb sajátosságokra, mechanizmusokra, s ezek befolyásoló erejére lehessen következtetni. Ezek a kutatások megkezdõdtek, hamarosan kiegészülhetnek a 2001-es népszámlálás eredményeivel, s az empirikus felvételezések területének kiterjesztésével remélhetõleg még alaposabb ismereteket gyûjthetünk e területek társadalmáról. Irodalom ÉGER GY. 1996: Gyepû vagy periféria? Néhány közép-európai határ menti térség hosszú távú demográfiai iránya Iskolakultúra, szeptember, pp ENYEDI GY. 1980: Falvaink sorsa Magvetõ, Budapest, 185p. ENYEDI GY. 1991: Fordulópont elõtt a magyar falu In: Kovács T. (szerk.) Válság és Kiút. Falukonferencia, pp G. FEKETE É. 1991: Dinamikus, depressziós és stagnáló területek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között Földrajzi Értesítõ XL. évf füzet, pp HAJDÚ Z. 1992: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus idõszakában. Földrajzi Közlemények XL. kötet, 1-2. szám, pp HOÓZ I. 1992: A határmenti települések elnéptelenedése Statisztikai Szemle, december, pp KOCSIS K. 1988: A határmenti fekvés hatása egy régió népesedési viszonyaira. Földrajzi Értesítõ XXXVII. évf füzet, pp KÓKAI S. 2001: A Bánát népességföldrajzi jellemzõi és sajátosságai a XIX. Század közepén. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 10. pp KOVÁCS T. 1991: A határmenti fekvés szerepe a falusi települések életében Tér és Társadalom 1, pp KOVÁCS Z. 1990: A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsõ világháború után Földrajzi Közlemények XXXVIII. kötet 1-2. szám, pp MOHOS M. 1996: Népességföldrajzi vizsgálatok a magyar-szlovén határmentén In: Pál Á. Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp MOLNÁR J. 2000a: A népesség alakulása egy határmenti térségben DK-Szlovákiában és ÉK- Magyarországon In: Süli-Zakar I. (szerk.) A földrajz jövõje, a jövõ földrajzosai. Debrecen, pp MOLNÁR J. 2000b: Társadalomföldrajzi vizsgálatok Magyarország és Szlovákia Sajó és Hernád közötti határtérségében. Ph.D. értekezés. Pécs, p. MOLNÁR J. 2001: Népességföldrajzi vizsgálatok a szlovák-magyar határszakasz a Sajó és a Hernád közötti részén. In: Molnár J. (szerk.) Földrajz az egész világ. Miskolc, pp SÜLI-ZAKAR I. 1991: Határmenti falusi térségek társadalomföldrazi problémái ÉK-Magyarországon Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetébõl, No Debrecen, pp TÓTH J. - CSATÁRI B. 1983: Az Alföld határ menti területeinek vizsgálata Területi Kutatások 6, pp TÓTH J. 1996: A regionális fejlõdés kezdetei és mai problémái a Kárpát-medencében In: Pál Á. Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp VERESIK, J. 1975: Urbanizálódás Szlovákiában az utóbbi 100 évben; a városiasodás további útja. Földrajzi Közlemények XXIII. kötet, 1. szám, pp

7 ÁBRÁK 1. ábra A vizsgált térség AGGTELEK MISKOLC NYIREGYHÁZA VÁSÁROSNAMÉNY É Gömör-torna-abúji határvidék határvidék Ny D K 2. ábra Néptömörülési értékek a vizsgált térség és az országos átlag összehasonlításában

8 3. ábra A népességszám alakulása a vizsgált térségben között határvidék határvidék ábra A népességszám alakulása a vizsgált térségben között a közlekedésföldrajzi szempontból kedvezõtlen fekvésû településeken határvidék határvidék

9 5. ábra A népességszám változása a vizsgált térségben között az alacsony intézményi ellátottságú településeken határvidék határvidék ábra Elöregedési index a gömör-torna-abaúji határvidéken, 1941 PERKUPA BODVARÁKO BECSKEHÁZA É ÉGERSZÖG Ny K D TORNAKÁPOLNA GÖMÖRSZÖLÖS ZÁDORFALVA Elöregedési index: nincs 14 éven aluli gyermek

10 7. ábra Elöregedési index a szatmár-beregi határvidéken, 1941 ZÁHONY É Ny K TUZSÉR D Elöregedési index VÁSÁROSNAMÉNY 8. ábra Elöregedési index a gömör-torna-abaúji határvidéken, 1990 AGGTELEK TORNANÁDASKA TORNABARAKONY DEBRÉTE KERESZTÉTE Ny É K D TORNAKÁPOLNA GÖMÖRSZÖLÖS TERESZTENYE Elöregedési index: nincs 14 éven aluli gyermek

11 9. ábra Elöregedési index a szatmár-beregi határvidéken, 1990 ZÁHONY É Ny K TUZSÉR D Elöregedési index VÁSÁROSNAMÉNY

12 1. táblázat A népmozgalom egyes adatai a szatmár-beregi határvidéken 1000 lakosra jutó súlyozott arányok Határvidék élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet 15,1 13,4 1,7-9,0 15,7 12,7 3,0-6,7 népesség 1000 fõ felett 13,3 15,5-2,2-16,1 népesség 1000 fõ alatt 17,8 12,4 5,4-13,1 romák aránya 19,6% 14,5 13,5 1,0-8,2 romák aránya < 19,6% 14,6 14,5 0,1-4,2 15,0 13,1 1,9-4,0 népesség 1000 fõ felett 13,8 16,9-3,1-6,6 népesség 1000 fõ alatt 19,4 13,7 5,6-4,6 romák aránya 19,6% romák aránya < 19,6% 13,5 14,5-1,0-5,0

13 2. táblázat A népmozgalom egyes adatai a gömör-torna-abaúji határvidéken 1000 lakosra jutó súlyozott arányok Határvidék élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet 13,2 15,1-1,9-14,3 12,0 12,4-0,4-3,8 népesség 1000 fõ felett 13,6 16,1-2,5-18,3 népesség 1000 fõ alatt 17,2 13,5 3,7-22,6 romák aránya 19,6% 12,1 15,5-3,4-12,2 romák aránya < 19,6% 13,9 15,4-1,5-1,7 12,6 14,1-1,5 3,4 népesség 1000 fõ felett 14,8 16,2-1,4-3,3 népesség 1000 fõ alatt 22,2 13,9 8,3-8,4 romák aránya 19,6% romák aránya < 19,6% 12,3 16,1-3,8 0,1

14 3. táblázat Elöregedési index a vizsgált területen Elöregedési index Határvidék ,4 74,0 25,7 64,6 népesség 1000 fõ felett 29,1 99,6 népesség 1000 fõ alatt 34,3 103,2 34,6 93,5 népesség 1000 fõ felett 34,3 105,6 népesség 1000 fõ alatt 39,0 142,5 népesség 500 fõ alatt népesség 100 fõ alatt - 395,7

15 KÉPEK 1. kép Gömöri táj Varbóc környékén A szlovák-magyar határvidék vizsgált szakaszát tagolt felszín jellemzi. A dombsági térszínek széles hátaiba kisebb-nagyobb völgyrendszerek mélyülnek. 2. kép A Tisza folyó Tivadarnál Az ukrán-magyar határvidék magyarországi szakaszának természetföldrajzi képét a Tisza folyó határozza meg, éppúgy, mint az emberek életét is.

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Domokos Tamás, Kulcsár László Copyright Echo Nonprofit Network, 1999 A

Részletesebben

Formai követelmények a diplomamunkák készítésénél

Formai követelmények a diplomamunkák készítésénél Formai követelmények a diplomamunkák készítésénél Irodalmi hivatkozások, ábrák, képek, térképek elhelyezése, tartalomjegyzék készítése Irodalmi hivatkozások gyűjtése: Ha van egy kiválasztott terület, legyen

Részletesebben

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk?

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (209 234. o.) TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? A cikk a jövedelemeloszlás magyarországi trendjeit tekinti

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA (1949-1960)*

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA (1949-1960)* SZÁSZI FERENC SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA (1949-1960)* Természetes és tényleges szaporodás Témánkban - a jelölt időszakban - a Szabolcs-Szatmár megyei lakosság Magyarországon és

Részletesebben

Ők nem szavaznak ma Magyarországon

Ők nem szavaznak ma Magyarországon Ők nem szavaznak ma Magyarországon A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzése a magyarországi nemszavazókról 2013. november Vezetői összefoglaló A Policy Solutions politikai elemző intézet

Részletesebben

Faluvégi Albert - Fazekas Károly - Nemes-Nagy József - Németh Nándor A HELY ÉS A FEJ - MUNKAPIAC ÉS REGIONALITÁS MAGYARORSZÁGON

Faluvégi Albert - Fazekas Károly - Nemes-Nagy József - Németh Nándor A HELY ÉS A FEJ - MUNKAPIAC ÉS REGIONALITÁS MAGYARORSZÁGON Faluvégi Albert - Fazekas Károly - Nemes-Nagy József - Németh Nándor A HELY ÉS A FEJ - MUNKAPIAC ÉS REGIONALITÁS MAGYARORSZÁGON KT I IE KTI Könyvek 6. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Faluvégi Albert -

Részletesebben

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A kutatás célja, előzményei és körülményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi

Részletesebben

FALUVÉGI ALBERT A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐK TERÜLETI ALAKULÁSA AZ ÁTMENET IDŐSZAKÁBAN ÉS AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN

FALUVÉGI ALBERT A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐK TERÜLETI ALAKULÁSA AZ ÁTMENET IDŐSZAKÁBAN ÉS AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN FALUVÉGI ALBERT A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐK TERÜLETI ALAKULÁSA AZ ÁTMENET IDŐSZAKÁBAN ÉS AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN 9 10 Bevezetés A tanulmány fő feladatának tekinti, hogy bemutassa a piacgazdaságra való

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek a regionális kutatások periodikus kiadványa, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként a Miskolci Egyetem Világ- és Regionális

Részletesebben

Balatonrendes Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018)

Balatonrendes Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) Balatonrendes Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) 2013. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Demográfiai

Részletesebben

Magyarország egészségügye és szociális rendszere

Magyarország egészségügye és szociális rendszere Magyarország egészségügye és szociális rendszere Szerkesztette: Dr. Kincses Gyula Az egészségügyi rendszerrõl szóló részt készítették: Borbás Ilona, Dr. Németh György, Dr. Villusz Lászlóné Zelenkáné Lux

Részletesebben

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes

Részletesebben

Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom. átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás

Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom. átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben

KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008. Budapest, 2008. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY

KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008. Budapest, 2008. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2008. március A kutatást a TÁRKI Zrt. a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készítette A kutatásban

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2013 Országos jelentés Szerzők Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos, Szabó Lívia Dóra, Vadász Csaba Tördelő Szabó Ágnes Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos,

Részletesebben

Általános iskolai szegregáció, II. rész

Általános iskolai szegregáció, II. rész Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. május (462 479. o.) KERTESI GÁBOR KÉZDI GÁBOR Általános iskolai szegregáció, II. rész Az általános iskolai szegregálódás folyamata Magyarországon és az iskolai teljesítménykülönbségek

Részletesebben

Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai. I. A Nagy Háború

Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai. I. A Nagy Háború Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai I. A Nagy Háború Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-453-8 ISBN 978-963-235-454-5 A kézirat leadásának időpontja: 2014. július 4. Készült

Részletesebben

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

A MAGYAR HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI-KIADÁSI EGYENLŐTLENSÉGEI ÉS MOBILITÁSA 1993 1998 KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY

A MAGYAR HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI-KIADÁSI EGYENLŐTLENSÉGEI ÉS MOBILITÁSA 1993 1998 KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY A MAGYAR HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI-KIADÁSI EGYENLŐTLENSÉGEI ÉS MOBILITÁSA 1993 1998 KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Budapest KTK/IE Műhelytanulmányok

Részletesebben

Ábrahámhegy Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018)

Ábrahámhegy Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) Ábrahámhegy Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) 2013. július Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Demográfiai helyzet...

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA

BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA 2014-2020 programozási időszak tervezése Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 5 2. Európai Uniós Irányelvek, hazai stratégiai tervdokumentumok... 7 2.1 Európai Uniós stratégiák

Részletesebben

A felsőoktatási szakképzés első éve

A felsőoktatási szakképzés első éve A felsőoktatási szakképzés első éve Fehérvári Anikó A felsőoktatás tömegesedésének egyik jele a képzési szerkezet diverzifi kálttá válása, a szakképzés behatolása a felsőoktatásba. Ez egyben azt is jelenti,

Részletesebben

Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA

Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA FÁBRI ISTVÁN FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA A kilencvenes évek elejéig jellemzően igen zárt volt a hazai felsőoktatás:

Részletesebben

Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években

Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (2000): Munkanélküliség a kilencvenes években in: Társadalmi

Részletesebben

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat)

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Központi Statisztikai Hivatal 2012. november Tartalom Bevezetés... 2 A 15 74 népesség

Részletesebben

2010-es új öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok vizsgálata

2010-es új öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok vizsgálata Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági Elemzések Főosztál ya 2010-es új öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok vizsgálata 2012. július Készítette: Hollósné dr. Marosi Judit Dr. Császár

Részletesebben

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló -

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Programkoordinátor: Domokos Tamás A kutatásra a Miskolc Városi Pedagógiai

Részletesebben

Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ

Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ KELJ FEL ÉS JÁRJ Idôskorúak mobilitási lehetôségei Írta: Széman Zsuzsa Harsányi László Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ Idôskorúak mobilitási

Részletesebben

SZIKSZÓI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

SZIKSZÓI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZIKSZÓI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 SZIKSZÓI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY h a t á r o z a t a a Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés eleget téve a Magyar Köztársaság kötelezettségvállalásainak, a nemzetközi

Részletesebben