Molnár Judit: Lakásállomány és a háztartások felszereltsége, mint életszínvonalat jellemzõ mutatók egy határmenti térség vizsgálatában

Átírás

1 Molnár Judit: Lakásállomány és a háztartások felszereltsége, mint életszínvonalat jellemzõ mutatók egy határmenti térség vizsgálatában 1. Bevezetés Az életmóddal foglalkozó munkák vizsgálatának egyik fókuszpontja a lakásállomány és felszereltségük vizsgálata. A szociálgeográfia a lakást, mint alapfunkciót kezeli és vizsgálja, de ez már túlhalad az elõbbieken, számára az a kérdés, hogy mit jelent az ember vagy meghatározott csoportja számára valamely funkcionális térben lakni. (Berényi I ) Tehát a kérdéskör kibõvül a többi alapfunkcióval való kapcsolatokkal. Egy adott térségben vizsgálva ezeket a jelenségeket, összehasonlítást tehetünk más területeken élõ közösségek helyzetével, és nem csak helyzetleírást adnak egy adott közösség állapotáról, hanem elõrevetíthetnek ill. párhuzamosan jelentkezhetnek más földrajzi tényezõket, ill. tényezõkkel is. A határvidékek vizsgálatánál azért érdekes ez a kép, mert egymás szomszédságában lévõ területeket vizsgálunk, ahol ezek a különbségek befolyásolhatják a két ország közötti kapcsolatrendszer minõségét vagy típusát is. Ebben a tanulmányban a határvidék Sajó és a Hernád folyók közé esõ határszakaszának 13 településén végzett empirikus felvételezésének részeredményeirõl olvashatunk. (1. ábra) 1.ábra A kutatási terület Kassa Miskolc Ny É D K vasútvonal fõ közlekedési út fontosabb közút a vizsgált határvidék országi területe a vizsgált határvidék iai területe 1

2 2. A lakóházak típusai és a háztartások felszereltsége A kutatási terület amint errõl már korábban is szó esett- majdnem összefüggõ rurális térség. A vizsgált 765 háztartásban élõk 93,8-a saját családi házzal rendelkezik, a két ország területei között elenyészõ a különbség e tekintetben. A maradék, nem egészen 7, szolgálati, önkormányzati vagy OTP ill. szövetkezeti lakásban, esetleg albérletben lakik. A legelterjedtebb a földszintes családi ház, az esetek majd 5-ban ilyenben laktak a megkérdezettek. Közel 2-a hagyományos családi házban, azaz régi típusú parasztházban, 17,4-uk pedig tetõtér beépítéses, 12-uk pedig emeletes családi házban lakott. A országi és a iai területek közötti különbséget a 2. ábra jól mutatja. 2. ábra Lakóházak típusai a megkérdezettek körében hagyományos parasztház földszintes családi ház tetöteres családi ház emeletes családi ház társasház szuterénos családi ház nem válaszolt A országi területeken több mint kétszer gyakoribb a hagyományos parasztház, ritkább a tetõtér beépítéses, és nagyon alacsony az emeletes lakóházak aránya. A vizsgált térségben a házak többsége 1946 és 198 között épült, az ennél fiatalabb lakóházak aránya Magyarországon kisebb, mint az ennél öregebb lakóházaké. A iai területeken viszont magasabb a fiatalabb házak aránya. (3. ábra) A lakóépületek többsége nem volt felújítva, (62,2; országi területeken: 6,4; iai területeken: 64,3). Ez az érték azonban önmagában nem sokat árul el a lakások állapotáról, hiszen ahol a fiatalabb lakások aránya magas, ott valószínû, hogy a fel nem újítottaké is magas lesz. Megnézve a házak korához viszonyított felújítási arányt, az tapasztalható, hogy a legidõsebb fel nem újított házak aránya Magyarországon jóval nagyobb, mint Szlovákiában. (4. ábra) 2

3 3. ábra A lakóházak építési ideje a vizsgált térségben elött után nem válaszolt 19 elött után nem válaszolt 4. ábra A fel nem újított házak aránya a vizsgált térségben A lakások átlagos alapterülete a megkérdezett háztartások alapján: 18 m², ami nagyon magas érték. A területen 126 m², a országi szakaszon pedig 92 m². Az alábbi hisztogrammokon látható a és a területek lakásai alapterületének statisztikus eloszlása a részintervallumokba esés relatív gyakorisága szerint. (5. és 6. ábra) Leolvasható az 3

4 ábrákról, hogy mindkét határmenti országrészben a legnagyobb a gyakorisága a 1 m² körüli lakásoknak, ám míg Magyarországon e mellett jellemzõbb a kisebb lakás, Szlovákiában az ennél nagyobb lakások vannak túlsúlyban. 5. ábra A terület lakásai alapterületének statisztikus eloszlása Std. Dev = 33,6 Mean = 91,8 N = 368, 2, 4, 6, 8, 1, 12, 14, 16, 18, 2, 22, 24, 26, lakás alapterület, m2, országi rész 6. ábra A terület lakásai alapterületének statisztikus eloszlása Std. Dev = 57,71 Mean = 126,1 N = 339, 25, 75, 125, 175, 225, 275, 325, 375, 425, 475, 5, 1, 15, 2, 25, 3, 35, 4, 45, 5, lakás alapterület, m2, iai terület 4

5 A kutatási térség szobaszám szerinti megoszlása eltér az országostól, és a országi valamint a iai területeken is más képet mutat. (7. ábra) Az egyszobás lakások aránya a vizsgált határvidéken töredéke a országi átlagnak, a kétszobás lakásoké viszont a országi kutatási térségben alig különbözik az országos értéktõl, a iai határvidéken viszont jóval a országi alatt van. A három vagy több szobás lakások aránya a iai területeken kétszerese az országos átlagnak, míg a határmenti térségben csak ~13-kal több. 7. ábra A lakások szobaszám szerinti megoszlása ország kutatási terület szobás 2 szobás 3 szobás v. nagyobb (Az országos adatok a községekben szereplõ arányokat mutatják. Forrás: KSH, 1996.) A lakóházak épületszerkezeti állapotáról készült felmérés szerint is a iai területeken lévõ házak jellemezhetõk kedvezõbb mutatókkal. Az alap hiánya mindkét térségben alacsony, (országi rész: 1,2 ; iai rész:,6 ), a csak kõalapú épületek aránya Magyarországon 15 -kal magasabb, a beton alapú házak aránya pedig 12- kal kevesebb, mint a vizsgált térség iai területén. Ez utal arra, hogy az öregebb lakóházak aránya magasabb a országi térségben, ahogy azt a 23. ábrán is láthattuk, az építési idõknél, és ezt tükrözi a házfal építõanyagának vizsgálata is. (8. ábra) Magyarországon 26,4 -a a lakóházaknak vályogból épült, Szlovákiában ez az arány csak 7. A határ túloldalán a házak többsége téglából és/ill. szilikátból épült, míg Magyarországon a tégla és a szilikátból emelt épületek elõtt a vályogházak vezetnek. A háztetõ anyaga a iai térségben fõleg pala (37,1 ), agyagcserép (31,7 ) és viszonylag magas az aránya a lapos tetõnek (19,1 ). Magyarországon ~6 -át a házaknak agyagcserép fedi, 33-át pedig pala. A maradék 7 betoncseréppel, zsindellyel vagy más anyaggal fedett. 5

6 8. ábra A házfal építõanyaga a vizsgált térségben vályog vályog és más tégla tégla és más fa fa és vályog kö kö és más szilikát szilikát és más panel darázskö darázskö és más beton A közmûvekkel való ellátottság kérdésében is különbség tapasztalható a határmenti térség két oldala között. A háztartások vizsgálata is igazolta ezt a képet. (9. ábra) 9. ábra A vizsgált háztartások komfortossága fürdõszoba angol wc szennyvíz csatornára köttetés emésztõgödör vezetékes gáz telepített gáztartály palackos gáz 6

7 Az ábráról leolvasható, hogy az adott határmenti területrészen a háztartások hány százaléka rendelkezik a megjelölt dologgal. A iai szakaszon a háztartások majd 1-ában van fürdõszoba, a vízöblítéses wc aránya 8 felett van, a vezetékes gáz aránya meghaladja a 6-ot. A országi térségben a lakások fürdõszobával és angol wc-vel való ellátottsága ~2-kal a iai értékek alatt maradnak, a vezetékes gázt kapó háztartások pedig nem érik el a 28-ot. A szennyvízcsatorna kiépítettsége mindkét területen alacsony, de a oldalon két és félszer nagyobb arányban fordul elõ, mint a országi térségben. A fenti adatokból következik, hogy a fûtésrendszer korszerûségében is a területrész vezet. Magyarországon a háztartások majd 5-ában szén és fatüzelésû kályhákkal fûtenek, a központi fûtésû lakások aránya alig haladja meg a 3-ot, ebbõl 16 körül alakul a gázkazánnal rendelkezõ háztartások száma és 18 a szén és fatüzelésû kazánok aránya, gázkonvektorral fûtés pedig az esetek 12 -ában volt. Szlovákiában központi fûtéssel a lakóépületek 6-ában találkozhatunk, ebbõl 4 gázfûtésû. A gázkonvektoros háztartások aránya 2-ot meghaladó. A szén és fatüzelésû kályhával való fûtés csak 13 körül alakult. (1. ábra) 1. ábra A vizsgált háztartások fûtésrendszere nem válaszolt központi gázkazán gázkonvektor villanyfûtés szén és fatüzelésû központi fûtés szén és fatüzelésû kp-i fûtés és villanyfûtés szén és fatüzelésû kályha szén és fatüzelésû kályha és villanyfûtés egyéb 7

8 A háztartások felszereltségében már nem jelentkezik ilyen nagymértékû különbség. A legkiugróbb eltérés az automata mosógép esetén van, a iai lakásokban több, mint kétszer gyakrabban használják ezt a háztartási gépet. 1-nál nagyobb a különbség a telefonnal való ellátottságban, Szlovákiában a háztartások 71-ában van telefon, míg Magyarországon csak 53-ot ér el ez az arány. (11. ábra) 11. ábra A háztartások felszereltsége a vizsgált térségben videomagnó parabola antenna televízió rádió telefon személyi számítógép automata mosógép hagyományos mosógép és centrifuga porszívó hûtõgép fagyasztó motorkerékpár A lakások komfortossága, felszereltsége, állapota utal az ott élõ közösségek társadalmi magatartására, a lokalitások lakókörnyezettel való kapcsolata jelezheti nemcsak az elvárás és a lehetõség közötti szakadék nagyságát, hanem elõrevetítheti a földrajzi mobilitás tendenciáit is. Korábbi kutatások is igazoltak ilyen jellegû összefüggéseket, pl. Berényi I. által leírt királyhegyesi vizsgálat. (Berényi I ) A lakások komfortossága és felszereltsége is ugyanazt az eredményt adta, mint a lakásállományi mutatók. A kutatott terület országi szakaszán rosszabb körülmények között élnek az emberek. A népesedési és népességszerkezeti adatokkal összevetve tehát megerõsödik a helyzetkép, miszerint az itt élõ emberek, ha lehetõségük van rá, a jövõjüket, ill. gyermekeik jövõjét nem a térségben képzelik el. Kevésbé fektetnek be nagyobb összegû beruházásokba, a házaik elavultak, alacsony komfortfokozattal bírnak. Infrastrukturális helyzetben is jobban állnak a iai községek. 8

9 3. Összegzés A határmentiség, tehát önmagában nem jelent elmaradottságot. Az, hogy hogyan alakul az ott élõk helyzete, több tényezõtõl is függ. Szerepet játszanak a természetföldrajzi adottságok, az adott országon belüli, más területekhez képest kialakult, fizikai, gazdasági és társadalmi helyzet. És jelentõs mértékben befolyásolja a körülményeket az ország politikai kapcsolatrendszere a szomszédos országgal, valamint az etnikai, kulturális konfiguráció. (Martinez, 1994.) A különbségek szembetûnõk, okainak feltárása alaposabb és más témákra is kiterjedõ vizsgálatot igényel. Ami biztosan negatívan jelentkezett a térség esetében, a szocializmus idõszakának leginkább elsõ részére jellemzõ politikai hozzáállás (Kovács T ), amely szerint több itt található településen semmilyen fejlesztést nem kívántak engedélyezni, mint távlatilag fizikailag is felszámolandó kategóriával számoltak. (Hajdú Z ) A helyzetet pedig csak bonyolítja az a kép, hogy ha a két ország egészére végeznénk el ugyanezeket az összehasonlításokat egészen más eredményt kapnánk. A vizsgált határvidék országi szakasza egy halmozottan hátrányos térség, amellyel számos tanulmány is foglalkozott. (Barta Gy. Beluszky P. Berényi I. 1975; Beluszky P. 1977, 1979; Berényi I. 1992; Süli-Zakar I. 1992; Tiner T ) A két térség kapcsolatrendszerének vizsgálatánál azonban figyelembe kell venni a távolabbi környezet társadalmi, gazdasági és természeti állapotát is. Ezek hatnak e határmenti térség fejlõdésére is és ezáltal módosíthatják kapcsolatrendszerét a szomszédos országgal. Irodalom BARTA GY. - BELUSZKY P. - BERÉNYI I: A hátrányos helyzetû területek vizsgálata B.A.Z. megyében Földrajzi Értesítõ XXIV. évf füzet, pp. 29. BELUSZKY P: Falvak az Aggteleki Karszton. In: Néprajzi Tájkonferenciák IV. Miskolc, Szerk: Viga Gy. BELUSZKY P: Krasznokvajda - egy alsófokú központ (?) gondjai a Csereháton. Földrajzi Értesítõ XXVI. évf füzet, pp BERÉNYI I: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Földrajzi Tanulmányok, 22. Akadémiai Kiadó, Budapest HAJDÚ Z: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus idõszakában. Földrajzi Közlemények XL. kötet, pp KOVÁCS T: A határmenti fekvés szerepe a falusi települések életében. Tér és Társadalom pp MARTINEZ, O. J: The dynamics of border interaction. New approaches to border analysis. Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, SÜLI-ZAKAR I: Az államhatár társadalmi- gazdasági fejlõdést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. Földrajzi Közlemények CXVI sz. pp TINER T: Az országhatár "átjárhatóságának" néhány közlekedés-földrajzi feltétele Észak- Magyarországon. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv. Miskolc- Nyíregyháza, pp