NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁG ÉK-I HATÁRVIDÉKÉN. Molnár Judit 1. Bevezetés. 1. ábra A vizsgált térség
|
|
- Krisztina Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földrajzi Konferencia, Szeged NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁG ÉK-I HATÁRVIDÉKÉN Molnár Judit 1 Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új megközelítést igényel, amely elkülönül más társadalmi-gazdasági és földrajzi terek vizsgálataitól, hanem azért is, mert attól függően, hogy milyen országok érintkeznek egymással, más és más jellegű az adott határvidék. Eddig még nem sikerült teljesen azonos módszerrel megvizsgálni, hogy miben különböznek, illetve miben hasonlítanak ezek a területek egymástól, illetve egymáshoz s az egyik helyen szerzett tapasztalatokat mennyire lehet máshol hasznosítani. Ebben a dolgozatban a szlovák-magyar határvidék Sajó és Hernád közötti szakaszának magyarországi részének népességföldrajzi helyzete kerül összehasonlításra az ukrán-magyar határvidék magyarországi területének népességföldrajzi állapotával (1. ábra, 1-2 kép). A gömör-tornaabaúji határvidéken 58 falu tartozik a vizsgált térséghez, a szatmár-beregi határvidéken 52 település, 50 község és két város, Vásárosnamény és Záhony. AGGTELEK 1. ábra A vizsgált térség MISKOLC NYIREGYHÁZA VÁSÁROSNAMÉNY É Gömör-torna-abúji határvidék határvidék Ny D K A vizsgálat célja az, hogy a két határvidék demográfiai adatainak elemzésekor tett megállapítások során közelebb kerülhessünk ahhoz a kérdéshez, hogy a határvidékek sajátos földrajzi elhelyezkedése, jellemzői hogyan befolyásolják az ott élő közösségek életét, társadalmát, jelen esetben a népességszám alakulását, néhány demográfiai jellemzőit. A kutatás módszere a hivatalos statisztikai adatok feldolgozása, amely számítógép segítségével történt. 1 Molnár Judit, egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tszk. ecojudit@gold.uni-miskolc.hu 1
2 Molnár Judit NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOK 1. kép Gömöri táj Varbóc környékén. A szlovák-magyar határvidék vizsgált szakaszát tagolt felszín jellemzi. A dombsági térszínek széles hátaiba kisebb-nagyobb völgyrendszerek mélyülnek. 2. kép A Tisza folyó Tivadarnál Az ukrán-magyar határvidék magyarországi szakaszának természetföldrajzi képét a Tisza folyó határozza meg, éppúgy, mint az emberek életét is A népességszám alakulása ig a vizsgált határvidékeken A szakemberek körében nagy számban ismertek azok a tanulmányok, amelyek egy-egy térség népesedési problémáival, helyzetével foglalkoznak (ENYEDI GY. 1980, 1991, ÉGER GY. 2
3 Földrajzi Konferencia, Szeged , G. FEKETE É. 1991, HAJDÚ Z. 1992, HOÓZ I. 1992, KOCSIS K. 1988, KÓKAI S. 2001, KOVÁCS T, 1991, MOHOS M. 1996, MOLNÁR J. 2000a, 2001, SÜLI-ZAKAR I. 1991, TÓTH J. - CSATÁRI B. 1983, VERESIK J. 1975, stb.). De sorolhatnánk még tovább a különböző munkákat e tárgykörből, hiszen a népesség vizsgálata fontos tényező a társadalomföldrajzban, mivel az adott térségben lejátszódó népesedési folyamatok, a népesség szerkezete, tulajdonságai a terület társadalmi folyamatait jól tükrözik. A határvidékeket, mint a belső területektől jellegében más térségeket, hazánkban csak a 90-es években kezdik a kutatók másképpen szemlélni, ahogy KOVÁCS Z. hívja fel erre a figyelmet (KOVÁCS Z. 1990). A szlovák-magyar határvidéken folytatott alaposabb vizsgálat is azt támasztotta alá, hogy a határvidékeket valóban érdemes a térben külön is megvizsgálni, társadalmukra erősen hat az adott határ átjárhatóságának jellege és a szomszédos országgal való kapcsolat (MOLNÁR J. 2000b). Az itt vizsgált határvidékek településszerkezetére utal az egy településre eső népességszám, azaz a néptömörülési érték. A gömör-torna-abaúji határvidéken az aprófalvak jellemzőek az összefüggő rurális térségben, az egy településre eső átlagos népességszám 1890-ben 468 volt, 1999-ben pedig már csak 408. Az 58 falu közül csak öt olyan van, amelyiknek a népességszáma 1999-ben elérte vagy meghaladta az ezer főt, de 14 db azoknak a száma, ahol a népességszám nem éri el a száz főt sem. A szatmár-beregi határvidéken nagyobb települések jellemzőek, a néptömörülési értékek 1890-ben 1059, 1999-ben 1230 volt. A vizsgált ötvenkét település között van két kisváros, Vásárosnamény és Záhony, rajtuk kívül még 17 község településszáma meghaladta az 1000 főt 1999-ben. 100 fő alatti népességszámú település nincs a térségben (2. ábra). 2. ábra Néptömörülési értékek a vizsgált térség és az országos átlag összehasonlításában A gömör-torna-abaúji térségben 1870-hez képest a népesség 18,1%-kal esett vissza!, a szatmár-beregi határvidéken 28,4%-kal nőtt. Mindkét területen a népességszám növekedés 1960-ban megállt, 1970-től pedig rohamos fogyásnak indult (3. ábra) után a fogyás mértéke lelassult mindkét területen óta a gömör-torna-abaúji részen a fogyás mértéke meghaladta a 30%-ot (30,7%), a vizsgált szatmár-beregi térségben a 15%-ot (15,1%). A fogyatkozás kedvezőtlenebből érintette a közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos fekvésű településeket és az alacsony intézményi ellátottságú településeket (4-5. ábra). 3
4 Molnár Judit NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOK Különösen ez utóbbi csoportba tartozó falvak a legalacsonyabb népességszámú községekhez tartoznak, amelyek népmozgalmi adatait a későbbiekben tanulmányozhatjuk. A népesség fogyása a gömör-torna-abaúji határvidéken mindkét csoport esetében 1949-ben kezdődött meg, és a kedvezőtlen közlekedés-földrajzi fekvésű települések számára nagyobb veszteséggel járt, a fogyás mértéke itt csaknem 60%! (59,4%), míg az alacsony intézményi ellátottságú településeken a veszteség 1949 óta 43,8%. Igaz ez utóbbi esetben ez a fogyatkozás jóval nagyobb tömeget érintett. 3. ábra A népességszám alakulása a vizsgált térségben között határvidék határvidék A szatmár-beregi részen a fogyás mindkét csoporthoz tartozó falvak esetében 1960-ban kezdődött el, és kisebb mértékűnek bizonyult, mint a másik határvidéken (39,2% és 33,9%), szintén a hátrányos közlekedés-földrajzi fekvésű települések esetében okozva nagyobb veszteségeket. Ám itt ez utóbbi csoportba tartozó falvak adták a nagyobb tömeget. 4. ábra A népességszám alakulása a vizsgált térségben között a közlekedésföldrajzi szempontból kedvezőtlen fekvésű településeken határvidék határvidék Megállapítható tehát, hogy az elszigeteltség súlyosan érintette a térség lakosságát, s mivel ez a hátrányos helyzet nagymértékben összefügg a határhúzással, így elmondható, hogy ez 4
5 Földrajzi Konferencia, Szeged kedvezőtlenül befolyásolta a térségek népességszám alakulását. Természetesen e mellett egyik meghatározó tényező a települések fejlesztésével, ellátottságával szembeni negatív diszkrimináció is, és egyéb tényezők is szerepet játszanak a népességszám alakulásában. Néhány ilyen ok a későbbiek során említésre kerül, de ez a folyamat annyira összetett, hogy egy ilyen tanulmány terjedelme nem teszi lehetővé ennek részletesebb feltárását. Népesedési folyamatok (természetes népmozgalom, vándorlás) A népmozgalmi adatokat tanulmányozva közelebb kerülhetünk a népességszám változást kiváltó tényezőkhöz. Láthattuk, hogy mindkét térségben 1970 óta csökken a népesség száma és 1999 között vizsgálva a két határvidéket, úgy, hogy két ciklusra bontva, 1981 és 1989 között, illetve 1990 és 1999 között átlag értékekkel számolva, azokat súlyozva, az alábbi táblázatban szereplő eredmények figyelhetők meg (1-2. táblázat). 1. táblázat A népmozgalom egyes adatai a szatmár-beregi határvidéken 1000 lakosra jutó súlyozott arányok Határvidék élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet 15,1 13,4 1,7-9,0 15,7 12,7 3,0-6,7 népesség 1000 fő felett 13,3 15,5-2,2-16,1 népesség 1000 fő alatt 17,8 12,4 5,4-13,1 romák aránya 19,6% 14,5 13,5 1,0-8,2 romák aránya < 19,6% 14,6 14,5 0,1-4,2 15,0 13,1 1,9-4,0 népesség 1000 fő felett 13,8 16,9-3,1-6,6 népesség 1000 fő alatt 19,4 13,7 5,6-4,6 romák aránya 19,6% romák aránya < 19,6% 13,5 14,5-1,0-5,0 A szatmár-beregi térségben (1. táblázat) között országos viszonylatban magas értékűnek mondható az ezer lakosra jutó születések száma (15,1 ) és a halálozási ráta (13,4 ) is kisebb, mint az országos átlagok, így a térségben ezer lakosra 1,7 -es értékű természetes szaporodás figyelhető meg. Ám magas a vándorlási különbözetből adódó veszteség, ami ezer lakosra 9,0 -et ért el ebben az időszakban. Ebből kifolyólag csökkent a térség lakosságszáma. Kedvezőbb azoknak a településeknek a helyzete, amelyek 5
6 Molnár Judit NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOK lakosságszáma meghaladta az ezer főt, ebben az esetben még jobb értékű a születési arányszám (15,7 ) és a halálozási ráta is (12,7 ), minek következtében a természetes szaporodás ezer főre átlagosan 3, ami az országban kevés helyen tapasztalható ekkor. A vándorlási különbözetből adódó veszteség is kisebb az ilyen településeken, de még mindig jelentős, -6,7 ezer főre. Az ezer fő alatti népességszámú településeken a helyzet már közelít az országos tendenciához: alacsony születési ráta (13,3 ) és magas halálozási érték (15,5 ), amely következtében természetes fogyás érzékelhető (-2,2 ). Az elvándorlás mértéke itt nagyon magas (-16,1 ), amely súlyos népesség-erózióhoz vezetett az alacsonyabb lélekszámú településeken. A térségben magas a cigány lakosság aránya (a legfrissebb adatok a 2001-es népszámlálás eredményeinek közzététele után válik ismertté). Az 1990-es adatokat alapul véve, ott ahol a cigányság aránya megközelítette, ill. meghaladta a 20%-ot, a következőképpen alakultak a népmozgalmi adatok (1. táblázat). Ahogyan az várható is volt, a születések száma itt a legmagasabb (17,8 ), a halálozások száma viszont a legalacsonyabb (12,4 ). Ennek hátterében a romákra jellemző magas termékenység és a fiatal korösszetételből fakadó alacsony halálozási arány áll. Így magas természetes szaporodás figyelhető meg az ilyen településeken (5,4 ), de az elvándorlás mértéke is magas (-13,1 ), bár a kis lélekszámú falvakban tapasztalt nagyságot nem éri el. 2. táblázat A népmozgalom egyes adatai a gömör-torna-abaúji határvidéken 1000 lakosra jutó súlyozott arányok Határvidék élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet 13,2 15,1-1,9-14,3 12,0 12,4-0,4-3,8 népesség 1000 fő felett 13,6 16,1-2,5-18,3 népesség 1000 fő alatt 17,2 13,5 3,7-22,6 romák aránya 19,6% 12,1 15,5-3,4-12,2 romák aránya < 19,6% 13,9 15,4-1,5-1,7 12,6 14,1-1,5 3,4 népesség 1000 fő felett 14,8 16,2-1,4-3,3 népesség 1000 fő alatt 22,2 13,9 8,3-8,4 romák aránya 19,6% romák aránya < 19,6% 12,3 16,1-3,8 0, és 1999 között ebben a térségben csökkent a születések száma (14,6 ), nőtt a halálozás száma (14,5 ), így a természetes szaporodás mértéke csak 0,1. Viszont több, mint felére csökkent az elvándorlásból adódó veszteség (-4,2 ), ami összességében a 6
7 Földrajzi Konferencia, Szeged népességszám csökkenésének lassabbodását eredményezte. Azonban jelzi a térségben várható új folyamat megindulását, az elöregedést (9. ábra). Kedvezőtlenebb a helyzet a népmozgalmi adatokat figyelembe véve az alacsony népességszámú falvakban, ahol a halálozási ráta tovább romlott (16,9 ) és a vizsgált időszakban a vándorlási veszteség is ezeket a falvakat sújtja leginkább (-6,6 ). Ahol a romák aránya 1990-ben megközelítette vagy meghaladta a 20%-ot, ott most még inkább emelkedett a születések száma (19,4 ), de valamelyest nőtt a halálozási arányszám is (13,7 ), így a természetes szaporodás mértéke nem változott jelentősen (5,6 ). A vándorlások azonban olyan mértékben csökkentek (-4,6 ), hogy ezeken településeken tényleges szaporodás figyelhető meg (1 ). Úgy tűnik, hogy ahol 1990-ben alacsony volt a cigány lakosok aránya, ott számuk nem is emelkedett 1999-ig jelentős mértékben, ezeken a településeken természetes fogyás (-1,0 ) és nagyobb vándorlási veszteség tapasztalható (-5,0 ). A gömör-torna-abaúji határtérségben (2. táblázat) 1981 és 1989 között vizsgálva ugyanezzel a módszerrel a népmozgalmi eredményeket, az állapítható meg, hogy a születési arányszám alacsonyabb (13,2 ), mint ugyanebben az időszakban a szatmár-beregi vidékén (15,1 ). A halálozás viszont nagyobb mértékű (15,1 ), szemben a szatmár-beregi határvidéken tapasztalt 13,4 -es értékkel, ami utal az elöregedés nagyobb fokára. Ebből adódóan ebben a térségben természetes fogyás tapasztalható (-1,9 ). Ráadásul a vándorlási különbözetből adódó veszteség is nagyon magas, -14,3, így a térség népességcsökkenése nagyobb ütemű volt, mint a szatmár-beregi térségben. Ha településnagyság szerint megkülönböztetve vizsgáljuk meg a településeket, akkor azt figyelhetjük meg, hogy a kisebb lélekszámú falvakban magasabb a halálozás (16,1 ), mint a nagyobb falvakban (12,4 ), a természetes fogyás is nagyobb mértékű ( 2,5 ill. -0,4 ) és az elvándorlás ( 18,3 ill. - 3,8 ) is sokkal kedvezőtlenebb, ahogy az várható is volt, és ahogyan az megfigyelhető volt a szatmár-beregi térségben is. A születési ráta itt azonban valamivel alacsonyabb a nagyobb, az 1000 főt meghaladó népességszámú falvakban, igaz csak öt ilyen található a nevezett térségben. Ahol a cigány lakosok aránya 1990-ben megközelítette vagy meghaladta a 20%-ot, ott ebben az időszakban a születési ráta 17,2 volt, a halálozási mutató 13,5, azaz 3,7 természetes szaporodás figyelhető meg. A vándorlási különbözetből adódó veszteség viszont kiugróan magas az ilyen falvakban: -22,6! Ahol a romák kisebb arányban képviseltetik magukat, ott a születési ráta alacsonyabb (12,1 ), a halálozási mutató magasabb (15,5 ), az elvándorlás mértéke nagy (-12,2 ), de több, mint 10 -kel kisebb, mint a cigányok által nagyobb arányban lakott községekben és 1999 között a születési arányszám (13,9 ), a korábbi időszakhoz képest, amikor ez a mutató 13,2 volt, kis mértékben kedvezőbb, bár a különbség nem jelentős. Sajnos a halálozás mértéke is nőtt (15,1 -ről 15,4 -re), így csak valamelyest javult a természetes szaporodási mutató (-1,9 -ről 1,5 -re). A vándorlási különbözetből adódó veszteség, hasonlóan a szatmár-beregi térségben megfigyelt tendenciával hasonlóan, ahol több, mint a felével esett vissza, itt is erőteljesen csökkent (-14,3 -ről -1,7 -re), kevesebb, mint a hatodára fogyott, de e mögött inkább az rejlik, hogy lassan nem marad, aki elvándoroljon a térségből. Az ezer főt meghaladó lakosságszámú falvakban is alacsony az élveszületések száma (12,6 ), és nem alacsony a halálozási ráta sem (14,1 ), így szemben a szatmárberegi vidékén ilyen típusú települések népmozgalmi adatait figyelve, a tapasztalt természetes szaporodással (1,9 ) szemben, itt természetes fogyást regisztrálhatunk (-1,5 ). Ezek a települések pozitív vándorlási nyereséggel bírnak (3,4 ). Érdekes módon a gömör-tornaabaúji térségben az 1000 fő alatti településeken a születései arányszám magasabb, (14,8 ), a halálozási is, bár nem éri el a szatmár-beregi vidékén hasonló időszakban, ugyanebbe a népességnagyság csoportba tartozó települések esetében tapasztalt magas halálozási ráta értéket (16,9 ), de megközelíti azt (16,2 ). A vándorlási veszteség itt -3,3, ami szintén alacsonyabb, mint a szatmár-beregi határvidéken (-6,6 ). A romák arányát figyelve a gömör- 7
8 Molnár Judit NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOK torna-abaúji térségben, ahol 1990-ben megközelítette, ill. meghaladta a cigányság aránya a 20%-ot, ott az -ig terjedő időszakban átlagosan 22,2 volt a születési ráta, amely a 13,9 -es halálozási mutatót figyelve 8,3 -es természetes szaporulatot eredményez ezekben a falvakban. Az elvándorlás mértéke azonban ebben az időszakban itt a legnagyobb (-8,4 ). Ahol alacsony a cigányság aránya, ott a születési ráta 12,3, a halálozási arányszám 16,1, így természetes fogyás (-3,8 ) jellemzi ezeket a falvakat, ahol minimális vándorlási nyereség regisztrálható (0,1 ). Összefoglalva a népmozgalmi adatokat a vizsgált térségben tehát az mondható el, hogy a népesség eróziója a legerőteljesebb a kis lélekszámú falvakban, az elvándorlás ezekről a településekről nagymértékű, éppúgy, mint azokból, ahol magas a cigányság aránya. A fogyást az előbbi esetben a természetes fogyás és a vándorlási különbözetből adódó veszteségek együttesen okozzák, míg az utóbbi típusú településeken a viszonylag magas természetes szaporodást nagyon nagy elvándorlás kísér mindkét térségben, bár ennek mértéke már csökkenésnek indult mind a két vizsgált határvidéken. Az elöregedés is leginkább az aprófalvakat sújtja, itt a legmagasabb a halálozási ráta és a szatmár-beregi térségben ezekben a falvakban a legalacsonyabb a születési arányszám. A gömör-torna-abaúji határvidéken a cigányság által kevésbé lakott településeken a legalacsonyabb a születési ráta, ennek oka az, hogy ebbe a csoportba tartoznak azok az elnéptelenedő falvak, ahol egyáltalán nincs vagy csak kevés számban van jelen a romaság, ahol a születések száma igen alacsony. Ahol viszont nagyobb arányban képviseltetik magukat a cigányok, ott ez a mutató ugrásszerűen megnövekszik, a halálozási arányszám viszont a romák kedvezőtlenebb egészségügyi helyzete ellenére sem mutat magasabb értéket, mint a magyarországi átlag. A szatmár-beregi térségben még a kilencvenes években is az elvándorlás okozta a népesség fogyását, ha kisebb mértékben is, mint a korábbi időszakban. A gömör-torna-abaúji vidéken viszont a népességfogyás a nyolcvanas években jóval nagyobb arányban írható az elvándorlás számlájára, mint a természetes fogyásból adódó veszteségekére, míg a kilencvenes években az elöregedésből adódó magasabb halálozás és az elvándorlásból fakadó veszteségek együttesen okozzák, ha kisebb ütemben is ezt a folyamatot. Elöregedés Többször szó esett az elöregedésről. A jelenség ismert: a lakosság szelektív elvándorlása következtében a településeken élők korösszetétele a népesség reprodukciós képességére nézve kedvezőtlenül alakul, megnövekszik az idős korúak aránya a fiatalokéval szemben. Az es és az 1990-es népszámlálási adatokra támaszkodva készültek el a két térségben az elöregedést településenként bemutató térképek, az elöregedési index (száz 14 éves vagy fiatalabbra eső 60 éves vagy idősebb lakos) alkalmazásával (6-9 ábra). Jól látható, hogy 1941-ben a népesség korösszetételét tekintve, nagyon fiatalos, a mutató értéke mindkét vizsgált határtérségben 100 alatt maradt minden településen, sőt a szatmár-beregi rész már akkor is kedvezőbb helyzetben volt e tekintetben, ott minden településen 50 alatt maradt ez az érték ben ez utóbb említett területen is jelentkeznek az elöregedés jelei, 52 településből tizenkilencben már többen vannak a hatvan évesek és idősebbek, mint a 14 évesek, ill. fiatalabbak. Tuzséron és Záhonyban még napjainkban is nagyon fiatal a népesség, az elöregedési index ezekben 50 alatt marad. A gömör-torna-abaúji részen már tarkább a kép, egy településen (Tornakápolnán) nem is értelmezhető az index, mivel nincs 14 éven aluli gyermek, öt olyan kisfalu van, ahol az időskorúak négyszer-tízszer többen vannak, mint a fiatalok, és többségében vannak az olyan községek (számuk összesen 38 az 58-ból), ahol a 60 évesek és idősebbek aránya nagyobb, mint a 14 éveseké, ill. az annál fiatalabbaké. A puszta számadatok is tükrözik a térképeken látottakat (3. táblázat) ben a szatmár-beregi 8
9 Földrajzi Konferencia, Szeged határvidéken az elöregedési mutató értéke 26,4, a gömör-torna-abaúji részen 34,3 volt. Látható, hogy mindkét térségben a kisebb és a nagyobb népességszámú települések között e tekintetben nagyon nagy eltérés nincsen, a gömör-torna-abaúji részen majdnem azonos az elöregedési index a két népességnagyságú csoport falvai között (34,3, 34,6, az 1000 fő alatti lakosú községek javára, ahol valamivel kedvezőbb a korösszetétel, ám ha az 500 fő alatti falvakat nézzük, akkor ott ez a mutató már 39,0). A vizsgált másik határvidéken a nagyobb lélekszámú települések javára figyelhető meg valamivel nagyobb különbség az elöregedési index tekintetében (25,7, 29,1) ben a szatmár-beregi térségben még mindig nagyobb arányban van jelen a legfiatalabb korosztály, mint a legidősebb, de a mutató értéke nőtt, 74,0- re, a gömör-torna-abaúji részen viszont az idős korúak aránya valamivel nagyobb, mint a fiataloké (103,2). Az ukrán-magyar határvidék magyarországi oldalán található kisebb községekben már kedvezőtlenebb a helyzet, a 60 évesek és idősebbek száma közel egyenlő a 14 évesek és fiatalabbakéval. A gömör-torna-abaúji határvidéken az 500 főnél kisebb apró-, és a 100 főnél kevesebb lakosú törpefalvakban nagyon hátrányos a korösszetétel, az elöregedési index az előbbiek esetében 142,5, az utóbbiaknál 395,7! 6. ábra Elöregedési index a gömör-torna-abaúji határvidéken, 1941 PERKUPA BODVARÁKO BECSKEHÁZA É ÉGERSZÖG Ny K D TORNAKÁPOLNA GÖMÖRSZÖLÖS ZÁDORFALVA Elöregedési index: nincs 14 éven aluli gyermek 7. ábra Elöregedési index a szatmár-beregi határvidéken, 1941 ZÁHONY É Ny K TUZSÉR D Elöregedési index VÁSÁROSNAMÉNY 9
10 Molnár Judit NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOK 8. ábra Elöregedési index a gömör-torna-abaúji határvidéken, 1990 AGGTELEK TORNANÁDASKA TORNABARAKONY DEBRÉTE KERESZTÉTE Ny É K D TORNAKÁPOLNA GÖMÖRSZÖLÖS TERESZTENYE Elöregedési index: nincs 14 éven aluli gyermek 9. ábra Elöregedési index a szatmár-beregi határvidéken, 1990 ZÁHONY É Ny K TUZSÉR D Elöregedési index VÁSÁROSNAMÉNY Mindkét vizsgált határvidék esetében megfigyelhető tehát az elöregedés jelensége, de a gömör-torna-abaúji részen sokkal előrehaladottabb ez a folyamat, a szatmár-beregi térségben leginkább csak az 1000 fő alatti falvakat érinti ez a gond. 10
11 Földrajzi Konferencia, Szeged Összefoglalás A népesség változását és népmozgalmának, szerkezetének fent tárgyalt elemeit tekintve, mindkét vizsgált határvidéken megfigyelhetőek az alábbi tényezők: 8 A népességszám csökkenése hamarabb megkezdődött, mint az országban általában, ahol 1980 óta figyelhető meg ez a folyamat, itt mindkét határvidéken már 1960-ban megállt a növekedése, 1970 óta pedig erőteljesen csökken. 8 Ismerve a térség a szlovák-magyar és az ukrán-magyar határvidék kapcsolatrendszerét, a határ átjárhatóságát, valamint a szocializmusban fennálló helyzetet, (ami nem volt kedvező a térkapcsolatok számára, Tóth J. 1996), mindkét területen elvándorlásra sarkallta az ott lakókat. 8 A kisebb lélekszámú települések népesség-eróziója a legszámottevőbb, a megélhetés ezekben a falvakban tűnik a legnehezebbnek. 8 A szatmár-beregi rész népességeltartó kapacitása a földrajzi fekvéséből, adottságaiból adódóan, mindig is jobb volt, mint a gömör-torna-abaúji részen. Ám az elszigeteltség ott is éppen úgy elindította azokat a folyamatokat, amelyeket a másik határvidéken tapasztalhattunk, csak kisebb mértékben. 8 Megfigyelhető az etnikai összetétel változása, s az ezzel együtt járó népesedési folyamatok megváltozása. A cigány lakosság számának emelkedését mindig nagyarányú elvándorlás kíséri, ami valószínűleg a magyar lakosság elköltözését jelenti. További vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy egyéb sajátosságokra, mechanizmusokra, s ezek befolyásoló erejére lehessen következtetni. Ezek a kutatások megkezdődtek, hamarosan kiegészülhetnek a 2001-es népszámlálás eredményeivel, s az empirikus felvételezések területének kiterjesztésével remélhetőleg még alaposabb ismereteket gyűjthetünk e területek társadalmáról. A kutatás az F számú OTKA támogatásával történt. Irodalom ÉGER GY. 1996: Gyepű vagy periféria? Néhány közép-európai határ menti térség hosszú távú demográfiai iránya Iskolakultúra, szeptember, pp ENYEDI GY. 1980: Falvaink sorsa Magvető, Budapest, 185p. ENYEDI GY. 1991: Fordulópont előtt a magyar falu In: Kovács T. (szerk.) Válság és Kiút. Falukonferencia, pp G. FEKETE É. 1991: Dinamikus, depressziós és stagnáló területek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között Földrajzi Értesítő XL. évf füzet, pp HAJDÚ Z. 1992: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus időszakában. Földrajzi Közlemények XL. kötet, 1-2. szám, pp HOÓZ I. 1992: A határmenti települések elnéptelenedése Statisztikai Szemle, december, pp KOCSIS K. 1988: A határmenti fekvés hatása egy régió népesedési viszonyaira. Földrajzi Értesítő XXXVII. évf füzet, pp KÓKAI S. 2001: A Bánát népességföldrajzi jellemzői és sajátosságai a XIX. Század közepén. Északés Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 10. pp KOVÁCS T. 1991: A határmenti fekvés szerepe a falusi települések életében Tér és Társadalom 1, pp KOVÁCS Z. 1990: A határ menti területek központhálózatának átalakulása az első világháború után Földrajzi Közlemények XXXVIII. kötet 1-2. szám, pp
12 Molnár Judit NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VIZSGÁLATOK MOHOS M. 1996: Népességföldrajzi vizsgálatok a magyar-szlovén határmentén In: Pál Á. Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp MOLNÁR J. 2000a: A népesség alakulása egy határmenti térségben DK-Szlovákiában és ÉK- Magyarországon In: Süli-Zakar I. (szerk.) A földrajz jövője, a jövő földrajzosai. Debrecen, pp MOLNÁR J. 2000b: Társadalomföldrajzi vizsgálatok Magyarország és Szlovákia Sajó és Hernád közötti határtérségében. Ph.D. értekezés. Pécs, p. MOLNÁR J. 2001: Népességföldrajzi vizsgálatok a szlovák-magyar határszakasz a Sajó és a Hernád közötti részén. In: Molnár J. (szerk.) Földrajz az egész világ. Miskolc, pp SÜLI-ZAKAR I. 1991: Határmenti falusi térségek társadalomföldrazi problémái ÉK-Magyarországon Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből, No Debrecen, pp TÓTH J. - CSATÁRI B. 1983: Az Alföld határ menti területeinek vizsgálata Területi Kutatások 6, pp TÓTH J. 1996: A regionális fejlődés kezdetei és mai problémái a Kárpát-medencében In: Pál Á. Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp VERESIK, J. 1975: Urbanizálódás Szlovákiában az utóbbi 100 évben; a városiasodás további útja. Földrajzi Közlemények XXIII. kötet, 1. szám, pp
Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új
Népességföldrajzi vizsgálatok Magyarország ÉK-i határvidékén Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új megközelítést igényel, amely elkülönül más társadalmi-gazdasági
Részletesebbenegyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS
NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenDemográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2007. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2007. július 19. 1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenKékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése
4 5 k m T e l e p u l e s 1. s h p m a g y a r o r s z á g i t e l e p ü l é s e k a u s z t r i a i t e l e p ü l é s e k Kékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése A Fertõ-tó
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenA kistelepülések helyzete az Alföldön
A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenDemográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
Részletesebben1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben
1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
RészletesebbenNemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy
RészletesebbenA kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2008. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2008. július 18. 1 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Felelős szerkesztő: Szemes
RészletesebbenA térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenEGY HATÁRMENTI TERÜLETEN, AVAGY LEHET-E KIÚT A FALUSI TURIZMUS. Miskolci Egyetem, Borsodi Tranzit Kht.
HÁTRÁNYOS HELYZETÛ TÉRSÉGEK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA EGY HATÁRMENTI TERÜLETEN, AVAGY LEHET-E KIÚT A FALUSI TURIZMUS 1. BEVEZETÉS 1.1. Célkitûzés Molnár Judit ¹; Marozsák Péter ² (levelezõ PhD hallgató,
RészletesebbenNYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
RészletesebbenBajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Bajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Népesedési trendek a településrendszerben: konvergens vagy divergens településfejlődés? 2013. november 9. Természetes
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenA bírói egyéni munkateher évi adatai
A bírói egyéni munkateher 2010-2016. évi adatai ügyforgalmi aspektusból járásbírósági szinten Budapest 2017 Áttekintés A munkateher fogalma részben a jogszabályokban említett, de ténylegesen meg nem határozott
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenMolnár Judit: társadalomföldrajzi képéhez* I. A vizsgált terület lehatárolása
Molnár Judit: Adalékok a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határszakasz társadalomföldrajzi képéhez* I. A vizsgált terület lehatárolása A kutatási terület a Sajó és a Hernád között található, 105
RészletesebbenEtnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken. Molnár Judit
Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken Molnár Judit A határvidékek vizsgálatai a XX. század második felében kerültek igazán elõtérbe. Azt megelõzõen a határral
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenNépesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.
A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenA települések kapcsolatrendszere és intézményi ellátottsága egy határmenti térségben
A települések kapcsolatrendszere és intézményi ellátottsága egy határmenti térségben Molnár Judit, Marozsák Péter Korábbi írásainkban (MOLNÁR, 1998; MAROZSÁK - MOLNÁR, 1998) a térség néhány társadalomföldrajzi
RészletesebbenA társadalmi jól-lét regionális különbségei
A társadalmi jól-lét regionális különbségei Dr. Schuchmann Júlia, PhD MRTT XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 19-20. Előadás tárgya és céljai A társadalmi jól lét különbségeinek bemutatása
Részletesebben2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat
2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája
TÁJÉKOZTATÓ 2016 végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája Budapest, 2017. május 5. 2016 negyedik negyedévében nominális alapon egy százalékkal emelkedett az aggregált MNB lakásárindex, amely jelentősen
RészletesebbenViszonyszám A B. Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a. viszonyítadóadat
Viszonyszámok Viszonyszám Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a viszonyítandó adat Viszonyítás tárgya (viszonyítandó adat) B: a viszonyítás alapja V viszonyítadóadat
RészletesebbenA jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben
A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...
RészletesebbenRövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenMiskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából
Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi
RészletesebbenA KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7
RészletesebbenDemográfia. Lakónépesség, 2005
Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,
RészletesebbenVukovich György: Népesedési helyzet
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György (1994): Népesedési helyzet in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenA FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek
RészletesebbenA SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
RészletesebbenA szegénység hazai dimenziói és mérése. Szakanyag
1 A szegénység hazai dimenziói és mérése Szakanyag dr. Borbély Szilvia 213 július-augusztus 2 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Szegénységi kockázati és társadalmi kirekesztettségi ráta... 5 Szegénységi
RészletesebbenMagánszállásadás a Dél-Dunántúlon
Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:
RészletesebbenCSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.
CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...
RészletesebbenHelyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
RészletesebbenBudapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy
AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról
RészletesebbenAz ügyforgalom alakulása a törvényszékeken, I. félévében
Az ügyforgalom alakulása a törvényszékeken, 2017. I. félévében Áttekintés Bemutatásra kerül a törvényszékek ügyforgalmi alakulása 2017. I. félévére vonatkozólag, kiemelve a pozitív változásokat, jelentősebb
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMolnár Judit: Lakásállomány és a háztartások felszereltsége, mint életszínvonalat jellemzõ mutatók egy határmenti térség vizsgálatában
Molnár Judit: Lakásállomány és a háztartások felszereltsége, mint életszínvonalat jellemzõ mutatók egy határmenti térség vizsgálatában 1. Bevezetés Az életmóddal foglalkozó munkák vizsgálatának egyik fókuszpontja
Részletesebben(A szlovák-magyar, az ukrán-magyar és az osztrák-magyar határvidékek egy-egy térségének összehasonlító vizsgálata)
BEVEZETÉS NÉPESSÉG ÉS ETNIKUM HÁROM HATÁRVIDÉKEN (A szlovák-magyar, az ukrán-magyar és az osztrák-magyar határvidékek egy-egy térségének összehasonlító vizsgálata) Molnár Judit 1 A vizsgálat célja: A határvidékek
Részletesebben1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma
2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
RészletesebbenGYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.
Részletesebben2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot
GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. FEBRUÁR Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. február 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenMezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02
Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés
RészletesebbenÁrnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1
. Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 Egészségügyi alapellátás Bódi Ferenc Az egészségügyi alapellátáshoz tartozik a bölcsôde, a védônô, a háziorvos, a házi gyermekorvos, valamint
Részletesebben5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK
5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
Részletesebben2.1.1 Demográfiai folyamatok
2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenA hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig
A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig MELLÉKLETEK Egyetemi doktori (PhD) értekezés Szerző: Molnár D. István Témavezető: Prof. Dr. Süli-Zakar István DEBRECENI
Részletesebben