A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben
|
|
- Ede Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen Pf. 9 gkozma@delfin.klte.hu A rendszerváltás egyik igen fontos területi következmények tekinthető, hogy az as évek közepe óta csökkenő regionális különbségek különböző okok miatt 1990 után ismét növekedésnek indultak (Illés 2002). A különbségek egyik területét jelenti a jövedelmi differenciálódás, amelynek mérésére különböző mutatószámok (például összes belföldi jövedelem, adóköteles jövedelem, személyi jövedelemadó) használhatóak. A Magyarországon az eddigiek során elvégzett ilyen jellegű vizsgálatok (például Bódi et al. 1999, Kovács 1993, Major et al. 1999, Nemes Nagy et al. 2001, Ruttkay 1997) rámutattak az egyes megyék, országrészek és település-kategóriák közötti különbségekre, a jövedelem nagyságát befolyásoló tényezőkre (például a gyorsforgalmi úthálózat hatása), valamint a rendszerváltás óta megfigyelhető új tendenciákra. Dolgozatom célja egy konkrét terület, Hajdú-Bihar megye esetében elemezni az 1992 és 2004 között az összes belföldi jövedelem és összetevői vonatkozásában lezajlott változásokat. Ennek keretében alapvetően az alábbi kérdésekre keresem a választ: - Hogyan változott a vizsgált időszakban Hajdú-Bihar megye jövedelmi helyzete az országos és a megyei trendekhez képest. - Hogyan befolyásolták a különböző objektív adottságok és a gazdasági-társadalmi folyamatok (például a határmenti fekvés, a szuburbanizáció folyamata, egyes települések gazdasági felemelkedése) a jövedelmek térbeli szerkezetét - milyen okokra vezethetőek vissza a települések közötti különbségek. - Hogyan változott a megyén belül a különböző jövedelem-típusok (például főállásból származó jövedelem, egyéni vállalkozásból származó jövedelem, társas vállalkozásból származó jövedelem, mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem) aránya a megye egyes térségeiben, és ez milyen kapcsolatban van az érintett települések jellegzetességeivel. Az összehasonlíthatóság érdekében az egyes évek adatait a fogyasztói árindex felhasználásával 1992-es árakra számoltam át. A megye helyzetét országos szinten vizsgálva igen kedvezőtlen kép rajzolódik ki (1. táblázat). Az 1992 és 2004 közötti időszakot egy egységnek véve Hajdú-Bihar megye a megyék közötti rangsorban a 14. helyen áll, értéke az országos átlagnak mindössze 79,9%-a. A megye helyzete az 1992 és 2004 közötti növekedés üteme szempontjából sem tekinthető kedvezőnek: 1992-es árakon vizsgálva a növekedés mértéke 4,5% volt, amelynél csak öt megye rendelkezett rosszabb értékkel, és ennek következtében Hajdú-Bihar megye a megyék sorrendjében a 13. helyről a 15. helyre csúszott vissza. A megyén belüli jövedelem-viszonyokat elemezve (2. táblázat, 1. ábra) jól megállapítható, hogy az összes belföldi jövedelem nagyságát befolyásoló egyik fontos tényező a települések nagysága: minél nagyobb település-kategóriáról van szó, annál nagyobb az egy főre jutó jövedelem, és ez az érték az 500 főnél kisebb településeken a fele a és fő közötti nagyságú települések értékének. Ugyanezt bizonyítja az a tény is, hogy a nyolc főnél átlag-népességű település közül hat a legnagyobb átlagjövedelmű kategóriába tartozik, és csak Hajdúhadház helyzete ( Ft/fő/év) tekinthető kedvezőtlennek. A jelenség hátterében minden valószínűség szerint az áll, hogy a nagyobb 1
2 településeken a gazdaság, a közigazgatás és a szolgáltatások elérnek egy olyan szintet, amely magasabb jövedelmet biztosít az ott élőknek. 1. táblázat A magyarországi megyék jövedelmi viszonyai 1992 és 2004 között (Forrás: TEIR) A B C D E F G Bács-Kiskun ,2 106,9 2,52 76,21 0,15 1,07 20,05 Baranya ,8 100,9 2,11 73,35 0,02 1,16 23,36 Békés ,4 103,5 2,16 74,45 0,14 0,84 22,42 Borsod-Abaúj-Zemplén ,8 101,6 1,54 76,77 0,01 0,84 20,84 Budapest ,3 106,9 1,54 69,18 0,00 1,44 27,84 Csongrád ,0 101,9 2,23 72,89 0,08 1,00 23,80 Fejér ,7 118,3 1,85 73,74 0,02 1,00 23,39 Győr-Moson-Sopron ,0 118,1 2,22 75,14 0,03 1,00 21,61 Hajdú-Bihar ,8 104,5 2,18 75,08 0,07 1,01 21,66 Heves ,3 114,9 2,14 76,50 0,03 0,76 20,57 Jász-Nagykun-Szolnok ,2 107,4 1,94 75,88 0,05 0,90 21,23 Komárom-Esztergom ,3 120,7 2,06 75,92 0,01 0,88 21,12 Nógrád ,4 108,7 1,96 77,39 0,01 0,82 19,82 Pest ,7 122,0 2,19 76,73 0,02 1,28 19,79 Somogy ,7 101,5 2,44 75,91 0,03 1,00 20,63 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 106,8 2,13 77,30 0,06 0,82 19,69 Tolna ,8 112,1 2,05 74,88 0,06 0,94 22,07 Vas ,0 118,3 1,74 78,73 0,02 0,74 18,76 Veszprém ,6 109,7 2,12 74,91 0,02 0,83 22,12 Zala ,0 111,1 2,31 76,08 0,02 0,99 20,59 Magyarország ,9 108,6 1,94 73,95 0,03 1,10 22,97 A - az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 1992 és 2004 közötti éves átlaga a magyarországi megyékben (Ft/fő, 1992-es árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva), B - az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 1992 és 2004 közötti növekedési üteme a magyarországi megyékben (%, 1992-es árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva), C az egyéni vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%), D a főállásból származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%), E a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%), F a társas vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%), G az egyéb forrásból származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%) 2. táblázat Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 1992 és 2004 közötti éves átlaga Hajdú-Bihar megye különböző nagyságú településein (Ft/fő, 1992-es árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva, Forrás: TEIR) település-kategóriák összes belföldi jövedelem fő fő fő fő fő fő Debrecen
3 A jövedelmi viszonyokat befolyásoló egyéb tényezők az 1. ábra és a népesség-nagyság hatását kiküszöbölő 2. ábra együttes elemzése során állapíthatóak meg. Egyrészt magasabb jövedelemmel rendelkeznek mindazon alacsonyabb lakosságszámú ( főnél kisebb) települések (például Nádudvar, Hortobágy, Nagyhegyes), ahol 1990 előtt fejlett gazdaság alakult ki, és ez többé-kevésbé a rendszerváltás után is fennmaradt. Másrészt elsősorban a 3. ábra alapján jól kitűnik, hogy a Debrecen környékén található, és a városból történő kiáramlás célpontjául szolgáló települések közül több (például Ebes, Bocskaikert) is magas jövedelemmel jellemezhető, amely elsősorban arra vezethető vissza, hogy ezek döntő mértékben a gazdagabb rétegek számára jelentettek igazi vonzerőt. 1. ábra Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 1992 és 2004 közötti éves átlaga Hajdú- Bihar megyében (Ft, 1992-es árakon a fogyasztói árindexet felhasználva, Forrás: TEIR) 3
4 A 2. ábrát elemezve még két, magasabb jövedelmű térséget lehet kijelölni Hajdú-Bihar megyében. Az egyik már hosszú ideje működő magyar-román határátkelőhely közelében fekvő három település (Ártánd, Bedő, Biharkeresztes), amelyek részben legális (a határátkelőhelyeken dolgozók jelentős része ezeken a településeken lakik, és ez egy biztos, az átlagosnál magasabb jövedelmet eredményez), részben illegális (a határmenti kereskedelem hatása) okoknak köszönhetik a magasabb jövedelmet. Emellett a megye északnyugati részén is jól kirajzolódik egy magasabb jövedelmű zóna (például Polgár, Újtikos, Tiszagyulaháza), amelynek kialakulása elsősorban a közelben található Tiszaújváros fejlett gazdasága által teremtett gazdasági lehetőségekre vezethető vissza. 2. ábra A saját népesség-kategóriája átlagánál 20%-kal nagyobb vagy kisebb 1992 és 2004 közötti egy lakosra jutó belföldi jövedelmet felmutató települések Hajdú-Bihar megyében (Forrás: TEIR) 4
5 Az alacsonyabb jövedelmű települések elsősorban a megye keleti és délkeleti részén helyezkednek el, amely részben ezen térség településhálózati sajátosságaira (az alacsonyabb lakosságszámú települések túlsúlya) vezethető vissza. A 2. ábra elemzése ugyanakkor rávilágít a határmenti fekvés negatív hatásaira is. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja vizsgálatai alapján Hajdú-Bihar megye 30 települése sorolható a határmenti kategóriába, amelyek közül 11 esetében az összes belföldi jövedelem 20%-kal kisebb, mint az adott település-kategória átlaga (a 16 ilyen település közül tehát 11 a határmenti térségbe található). Ez a tény minden bizonnyal arra vezethető vissza, hogy a periférikus fekvés következtében ezeken a településeken csak igen korlátozottan van lehetőség magasabb jövedelmet eredményező tevékenység folytatására. 3. ábra Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem változása 1992 és 2004 között a Hajdú- Bihar megyei településeken a megyei átlaghoz képest (%, 1992-es árakon, a fogyasztói árindexet felhasználva, Forrás: TEIR) 5
6 Az 1992 és 2004 közötti növekedést elemezve (3. ábra) igen mozaikos képet lehet megállapítani: sem a település-nagyság, sem az 1992-es kiindulóérték nincs közvetlen kapcsolatban a növekedés ütemével. A legnagyobb jövedelem-növekedést felmutató települések földrajzi elhelyezkedését elemezve ugyanakkor jól megfigyelhető a Debrecent körülölelő, és az onnan 1990 után megindult kiköltözés elsődleges célterületének számító szuburbanizációs zónában elhelyezkedő települések (például Ebes, Bocskaikert, Vámospércs, Hajdúbagos, Monostorpályi, Hosszúpályi) magasabb értéke, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a megyeszékhelyet elhagyók, bár egyes esetekben nem tartoztak a gazdagabb rétegek közé, mégis nagyobb jövedelemmel rendelkeztek, mint a korábban helyben élők. Az összes belföldi jövedelem forrás szerinti összetételét országos szinten vizsgálva (1. táblázat) megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megye értéke három esetben (egyéni vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem, főállásból származó összes belföldi jövedelem, mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem) haladja meg az országos átlagot. A három eset közül a megyék között a legjobb pozíciót Hajdú-Bihar megye a mezőgazdasági kistermelés esetében foglalja el (4. hely), ami a térség országos átlagnál nagyobb mezőgazdasági jelentőségének tükrében (például az országos értéknél magasabb mezőgazdasági GDP és foglalkoztatotti arány) nem tekinthető meglepőnek. Ugyanakkor érdekes, hogy egyrészt a társas vállalkozások vonatkozásában a megye értéke ugyan kisebb, mint az országos átlag, mégis az 5. helyen áll (ez a megye második legjobb helyezése), másrészt a főállásból származó jövedelem esetében éppen fordított a helyzet (Hajdú-Bihar megye értéke jobb, mint az országos átlag, a rangsorban azonban a 13., amely a legrosszabb helyezés). A megyén belüli helyzetet vizsgálva (4. ábra) az egyes jövedelemforrások esetében a legmagasabb részesedést felmutató települések döntő mértékben a térben szétszórtan találhatóak, elhelyezkedésük csak egy-két esetben mutat bizonyos szabályszerűséget: - A főállásból származó összes belföldi jövedelem magas részesedésével jellemezhető települések között igen nagy arányban találhatóak olyan települések, amelyek az elmúlt időszakban a Debrecenből kiköltöző, elsősorban alacsonyabb jövedelmű rétegek számára voltak vonzóak (például Hajdúsámson, Sáránd, Hajdúbagos, Nyírmártonfalva). - A mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem magas részesedésével jellemezhető települések csaknem kizárólagosan a megye délkeleti felében, mezőgazdasági szempontból nem a legjobb adottságokkal rendelkező térségben helyezkednek el. - Az egyéb forrásból származó összes belföldi jövedelem magas részesedésével jellemezhető települések esetében az ártándi magyar-román határátkelőhely közelében lehet egy kisebb koncentrálódást megfigyelni. Az egyes jövedelemforrások fontossága alapvetően a települések gazdasági adottságaival van összefüggésben. A százalékos részesedést a relatív mutatókkal (1.000 főre jutó egyéni vállalkozások száma, főre jutó főállásúak száma, főre jutó mezőgazdasági kistermelők száma, főre jutó társas vállalkozások száma) összevetve a korrelációs együttható minden esetben nagyobb, mint 0,9 (0,988; 0,978; 0,925; 0,987), ami igen szoros kapcsolatra utal. 6
7 egyéni vállalkozások főállás mezőgazdasági kistermelés társas vállalkozás egyéb jövedelmek 4. ábra Az egyes jövedelemforrások százalékos részesedését vizsgálva a felső kvintilisbe tartozó települések elhelyezkedése (1992-es árakon, a fogyasztói árindexet felhasználva, Forrás: TEIR) 7
8 Az egyes jövedelemforrások jelentőségét a települések összjövedelmével és lakosságszámával összevetve a korrelációs együtthatók ugyan sokkal kisebbek, de bizonyos következtetéseket ebben az esetben is le lehet vonni (3. és 4. táblázat): - Az egyéni vállalkozásból és az egyéb forrásokból származó összes belföldi jövedelem magas aránya magas összes belföldi jövedelemmel jár együtt, míg a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem magas aránya általában alacsonyabb jövedelmet eredményez. - Az egyéni vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem alacsony aránya alacsony összes belföldi jövedelemmel párosul, ezzel szemben a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem alacsony aránya általában magasabb jövedelmet eredményez. - Az egyéni vállalkozásból, a társas vállalkozásból és az egyéb forrásból származó összes belföldi jövedelem magas aránya elsősorban a nagyobb településekre jellemző, míg a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem magas aránya döntő mértékben kisebb településeken figyelhető meg. - Az egyéni vállalkozásból, és a társas vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem alacsony aránya a kisebb települések jellegzetessége, ezzel szemben a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem alacsony aránya a nagyobb lakosságszámú települések sajátossága. 3. táblázat Az egyes jövedelem-források esetében az adott kvintilisbe tartozó települések összes belföldi jövedelem értékeinek átlaga (Ft/fő, 1992-es árakon, a fogyasztói árindexet felhasználva, az első kvintilisbe a legnagyobb, az ötödikbe a legkisebb százalékos aránnyal rendelkező települések tartoznak, Forrás: TEIR) egyéni főállás mezőgazdasági társas egyéb forrás vállalkozás kistermelés vállalkozás első , , , , ,3 második , , , , ,1 harmadik , , , , ,4 negyedik , , , , ,2 ötödik , , , , ,5 4. táblázat Az egyes jövedelem-források esetében az adott kvintilisbe tartozó települések lakosságszámának átlaga (fő, az első kvintilisbe a legnagyobb, az ötödikbe a legkisebb százalékos aránnyal rendelkező települések tartoznak, Forrás: TEIR) egyéni főállás mezőgazdasági társas egyéb forrás vállalkozás kistermelés vállalkozás első 7.792, , , , ,5 második 5.019, , , , ,4 harmadik 5.194, , , , ,0 negyedik 2.905, , , , ,0 ötödik 971, , , , ,9 8
9 Felhasznált irodalom Bódi F. Obádovics Cs. Mokos B Adózás, jövedelemkülönbségek Magyarországon. Területi Statisztika, 2. (39.), 2., pp Illés I Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 362. p. Kovács Cs A települési és térségi jövedelemegyenlőtlenségek az adóköteles jövedelmek és a nyugdíjak alapján. In (szerk. Enyedi Gy.) Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp Major K. Nemes Nagy J Területi jövedelemegyenlőtlenségek a kilencvenes években. Statisztikai Szemle, 77., 6., pp Nemes Nagy J. Jakobi Á. Németh N A jövedelemegyenlőtlenségek térségi és településszerkezeti összetevői. Statisztikai Szemle, 79., , pp Ruttkay É Területi és települési különbségek a lakossági jövedelmekben. Pénzügyi Szemle, 41., 9., pp
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenÁtadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése
A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került
RészletesebbenTÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint
TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő
RészletesebbenAz egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben
1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS
BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenAz almatermesztés időjárási
Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenFelügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA
BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
Részletesebben1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület
1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenF.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása
F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE
8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz
Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
Részletesebben1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet
a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
RészletesebbenMinden, amit a 9. Országos Sípmester Fesztivál résztvevőinek tudni érdemes
Minden, amit a 9. Országos Sípmester Fesztivál résztvevőinek tudni érdemes A rendezvény időpontja: 2014. január 11 12., szombat és vasárnap A rendezvény helyszínei: Pest megye Budakalász és Szentendre
Részletesebben2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete
2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 38,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 6. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma 2017. február 612. között a figyelőszolgálatban
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenLevonulóban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek
RészletesebbenDiplomás pályakövető rendszer május-június
Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban
RészletesebbenKistérségi gazdasági aktivitási adatok
Kistérségi gazdasági aktivitási adatok 1. A KMSR rendszerben alkalmazott statisztikai módszerek Előadó: Dr. Banai Miklós 2. A KMSR rendszer által szolgáltatott adatok, jelentések Előadó: Kovács Attila
RészletesebbenKonjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015
Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában
RészletesebbenFővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek
Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca
RészletesebbenMérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 7. hét Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenTAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM
TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM Nagy András PhD Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded by European Union funds
RészletesebbenTÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!
TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenA csapat tagjai. Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt
Autókereskedők A csapat tagjai Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt A feladat Magyarországon belül hol érdemes új autókereskedést nyitni? Az üzletben milyen
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben
Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenBudapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy
AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés
Részletesebben(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!)
Megyei egyenlõbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai kommunikáció, ügyfélfelégedettség-mérés, ügyfélforgalom 2009. szeptember 1. és 2015. január 31. közötti idõszakban (Az adatok a budapesti adatokat
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006
RészletesebbenKözbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek. Az új közbeszerzési szabályozás Barabás Gergely Budapest, február 25.
Közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek Az új közbeszerzési szabályozás Barabás Gergely Budapest, 2016. február 25. Közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek az új Kbt.-ben A közbeszerzési
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
RészletesebbenAdósságkonszolidáció, kompenzációs fejlesztés
Adósságkonszolidáció, kompenzációs fejlesztés Téma aktualitása, fontossága Települési önkormányzatok fokozatos túlterhelése Települési önkormányzatok eladósodottságának növekedése 1990-2012 A teljes közigazgatás
RészletesebbenMiniszteri Közlemény
Miniszteri Közlemény A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20) Korm. rendelet 14. (1) bekezdés a) pontja értelmében a következőket teszem közzé. 1. Évente 6 millió jármű áthaladásánál
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 8. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban résztvevő
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban
TÁJÉKOZTATÓ a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban B Í R S Á G A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI
AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. augusztus 17-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! MINISZTERELNÖKSÉG Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006
ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 3. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. július 20-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenHeringes Anita és Gúr Nándor országgyűlési képvisel ő Budapest
NEMZETGAZDASÁG I MINISZTEIZfUM CSLRE;SNYf S Pf Cl R Országgy űlés Hivatala Irományszám li So 1 Érkezett Z01 MÁJ o 5e IIUNKA1 ;RC)PL\CÉRT fa KI!PY.ISSI',.R r F1 ;l,f* ;I,ns AL].ANIT1TKr1 R Iktatószám :
RészletesebbenTÁMOP / azonosítószámú kiemelt projekt országos közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési jegyzékének módosítása 2013.
létszám Bács-Kiskun Segéd gát- és csatornaőr Akkreditált 166 1 488 105 Bács-Kiskun Erdőművelő OKJ 31 623 01 0100 21 02 216 578 66 Bács-Kiskun Fakitermelő OKJ 31 623 01 0100 31 03 250 287 31 Bács-Kiskun
RészletesebbenNemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)
Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi
RészletesebbenA GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Békéscsaba-Gyula, 2013. szept. 26-28. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola
RészletesebbenGINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása
Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
Részletesebben2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet
2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTerületi jövedelmi folyamatok a kilencvenes években Dusek Tamás
Megjelent: A rendszerváltás (változtatás) mérlege. Tanulmánykötet az azonos című konferencia anyagai alapján. Szerk: Beszteri Béla és Mikolasek Sándor, Komárom VEAB, 2002, pp. 183-191. Dusek Tamás Területi
RészletesebbenA válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira
Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum
RészletesebbenFiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár
Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások
RészletesebbenÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS,
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenRendőri szerv: Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság szeptember hónapra tervezett sebességmérések
Nap Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye szeptember 01. vasárnap Rendőri szerv: Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2013. szeptember hónapra tervezett sebességmérések 07.00-09.00 Püspökladány
RészletesebbenI.H.1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma a leépítés oka szerint területenként augusztus
I.H.1. Létszámleépítési a leépítés oka szerint területenként db 1 2 1 1 5 Budapest 1 2 1 4 Pest 1 1 Komárom-Esztergom 1 1 Veszprém 1 1 Zala Baranya 1 1 Somogy 1 1 1 1 Heves 1 1 1 2 3 Hajdú-Bihar 1 1 Jász-Nagykun-Szolnok
Részletesebben