EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/613/2016.

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/613/2016. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság () Kérelmező kérelmére a PAMMER-BECK PATIKA Betéti Társaság (7624 Pécs, Rókus utca 5., a továbbiakban: eljárás alá vont) ellen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vontnak kérelmezővel szemben fogyatékosságával (vakságával) összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor kérelmezőt vakságával közvetlenül összefüggő okból, segítő kutyával való belépése miatt nem szolgálta ki a gyógyszertárban. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vont részére megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát az eljárás alá vont azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizált módon - a hatóság honlapján. Az eljárásban a hatóság Ft, azaz tizenhétezer-ötszáznyolcvanhárom forint eljárási költséget állapított meg. Az eljárási költség összegét az eljárás alá vont a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára utalással megfizetni. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs, azonban a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál a jelen határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevelet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani. A jogi képviselővel 1

2 eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. INDOKOLÁS Kérelmező a megyei egyenlőbánásmód-referens útján előterjesztet, a hatósághoz október 13. napján érkezett kérelmében előadta, hogy jelenleg a.. másodéves hallgatója, 8 éves kora óta vak, és 16 éves volt, amikor kiképezték számára azt a golden retriver fajtájú kutyát, amelyet azóta minden nap segítő kutyaként használ. Segítő kutyájával kapcsolatban kérelmező elmondta, hogy fegyelmezett, illetve szobatiszta, ezért bárhova be tudja vinni. Kérelmező szeptember 22. napján történt azon konkrét esetet tartja sérelmesnek, amikor Pécsett a Rókus utcai lépcsősoron lévő üzletsoron a Rókus Gyógyszertárban azért nem szolgálták ki, mert vakvezető kutyájával ment be az üzlethelyiségbe. A konkrét esettel kapcsolatban kérelmező kifejtette, hogy útközben találkozott egyetemi ismerősével, akivel együtt mentek be a patikába, azonban vásárolni külön szerettek volna. Kérelmező úgy nyilatkozott, hogy segítő kutyája viselte a megkülönböztető jelzéssel ellátott hámot, amely egyértelműen mutatta, hogy vakvezető kutyaként van mellette. Kérelmező előtt egy idősebb urat szolgáltak ki, majd amikor egyetemi ismerőse, szerette volna megvásárolni az általa kívánt terméket, a kiszolgáló gyógyszerész rákiabált kérelmezőre, hogy vigye ki a kutyáját. Ezután kérelmező figyelmeztette eljárás alá vontat, hogy vakvezető kutyáról van szó, jogszabályi rendelkezés értelmében bemehet a gyógyszertárba, azonban a gyógyszerész arra kérte, hogy fáradjon ki. Az üzlethelyiségben tartózkodó idősebb úr is megerősítette kérelmező azon állítását, miszerint a segítő kutya bent lehet. Amikor kérelmező sorra került, Béres cseppet szeretett volna kérni, azonban a gyógyszerész nem válaszolt és nem is szolgálta ki. Mivel hosszabb idő után sem kapott választ, így kérelmező kijött a gyógyszertárból. A fent leírtak alapján kérelmező álláspontja szerint a vakságával közvetlenül összefüggő okból, segítő kutyával való belépése miatt nem szolgálta ki a gyógyszertári alkalmazott, amellyel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A kérelmező beadványához csatolta a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség által kiadott arcképes tanúsítványt arról, hogy sikeres vakvezető alkalmazói vizsgát tett, illetve vakvezető kutyájának arcképes igazolványát. Kérelmező indítványozta az esetnél jelen lévő tanúkénti meghallgatását. Fentiek alapján a hatóság október 18. napján eljárást indított eljárás alá vonttal szemben, és nyilatkozattételre hívta fel. Eljárás alá vont október 25. napján érkezett beadványában úgy nyilatkozott, hogy kérelmező állítása 90 %-ban nem felel meg a valóságnak. Leírta, hogy valóban megkérte kérelmezőt, hogy vigye ki a kutyáját, mert nem látta, hogy vakvezető kutya, a gyógyszer kiadását azonban nem tagadta meg tőle. 2

3 A hatóság az ügyben december 7. napján tárgyalást tartott, amelyre a feleken kívül tanúként intézte az esetnél jelen lévő.. Kérelmező a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy fenntartja a kérelmében foglaltakat, pontosabban azt, hogy eljárás alá vontnak jelezte, hogy vakvezető kutya van nála, ennek ellenére ki akarta küldeni a kutyáját. Eljárás alá vont a tárgyaláson előadta, hogy a fél szemére vak. A sérelmezett esettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy attól tartott a kutya odapisil, mivel korábban történt már ilyen. Egyezségi ajánlatként a kérelmezőtől bocsánatot kért és felajánlotta, hogy a patikában a jövőben bármikor szívesen látja. Kérelmező az eljárás alá vont bocsánatkérését elfogadta, azt azonban az üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem tartozik a tárgyhoz eljárás alá vont látásfogyatékossága. Kérelmező előadta, hogy eljárás alá vont megbántotta, amikor arra kérte, hogy a kutyájával menjen ki a gyógyszertárból, annak ellenére, hogy többször is figyelmeztette, vakvezető kutya van mellette. Eljárás alá vont előadta, hogy látásproblémáját azon okból ismertette, mivel átérzi kérelmező problémáját. Továbbá úgy nyilatkozott, hogy először nem vette észre, hogy kérelmezővel vakvezető kutya van, különben nem kérte volna meg, hogy menjenek ki. A tárgyaláson a tanú a fent leírt esettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a gyógyszerét szerette volna kiváltani, kérelmező pedig Béres cseppet akart venni, ezért együtt mentek be a patikába. Amikor együtt beléptek a gyógyszertárba eljárás alá vont rögtön felszólította, hogy vigyék ki a kutyát, különben odapiszkít. A tanú továbbá úgy nyilatkozott, hogy kérelmező többször is jelezte eljárás alá vontnak, hogy vakvezető kutya van vele. A tanú előadta, hogy miközben a receptjét kiváltotta, kérelmező a gyógyszertárban tartózkodó úrral beszélgetett aki kérelmezővel értett egyet, és ekkor kérdezte meg, hogy van-e Béres csepp, amely kérdésre nem kapott választ, ezért kérelmező másodszorra is megkérdezte, hogy van-e a szóban forgó termék, amire eljárás alá vont azt válaszolta, hogy nincs. A tanú a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy egy másik dolgozó is jelen volt a patikában, mivel nála fizetett. Ezt eljárás alá vont cáfolta, továbbá ügyintéző kérdésére előadta, hogy a pénztáros éppen ebédelt, tehát nem tartózkodott a gyógyszertárban. Miután ügyintéző a tárgyalás végén ismételten tájékoztatta a feleket az egyezségkötés lehetőségéről, ezzel kapcsolatban eljárás alá vont fenntartotta az egyezségi ajánlatát, azzal, hogy az elhangzott valótlan állításokat visszautasítja. Kérelmező az eljárás alá vont egyezségi ajánlatával kapcsolatban előadta, hogy a jelen körülmények között számára a bocsánatkérés elfogadhatatlan, továbbiakban kéri a hatóságot, hogy az ügyben határozatot hozni szíveskedjen. A hatóság döntésének meghozatalakor az alábbi jogszabályokra volt figyelemmel: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján a hatóság a kérelem beérkezését követően hatáskörét vizsgálva megállapította, hogy az Ebktv. személyi hatálya az eljárás alá vontra a törvény 5. b) pontja értelmében kiterjed. 3

4 Az Ebktv. 5. b) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani az adott jogviszony tekintetében, aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz. Sérül az egyenlő bánásmód követelménye, és az Ebktv. 8. g) pontja értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport fogyatékossága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Az Ebktv. 30. (1) bekezdés a) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. -ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áruk forgalmazását. Az Ebktv. 19. (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy közérdekű igényérvényesítés esetén ennek közvetlen veszélye fenyeget, és hogy a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 7/A. (1) bekezdése rögzíti, hogy a fogyatékos személy számára - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A Fot 7/C. értelmében a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére. A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet 9. (1) bekezdése kimondja, hogy a Fot. 7/A. (1) bekezdésében meghatározott, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a gazda és a kiképző (a továbbiakban együtt: segítő kutyát alkalmazó személy) jogosult a - (2) bekezdés szerinti kivétellel - segítő kutyával tartózkodni és a segítő kutyát használni a lakosság elől elzárt területek kivételével a Fot. 4. f) pontja szerinti közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben (területen), így különösen a) közforgalmú tömegközlekedési eszközön, b) üzletben, ideértve az élelmiszert árusító üzletet és a vendéglátó üzletet is, c) bevásárlóközpontban, 4

5 d) piacon, e) vásáron, f) szálláshelyen, g) játszótéren, h) közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, i) közfürdő területén, j) állatkertben, k) közterületen. 9. (4) bekezdés alapján a létesítmény (terület) fenntartója, üzemeltetője, tulajdonosa, illetve az általa megbízott személy a segítő kutyát akkor távolíthatja el a létesítményből (területről), ha a segítő kutya a létesítményben (területen) tartózkodók testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít. 10. (2) bekezdése szerint a segítő kutyát alkalmazó személy szájkosár nélkül alkalmazhatja a segítő kutyát. A hatóság megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint alapos: A hatóság eljárásában azt vizsgálta, hogy eljárás alá vont gyógyszertár a kérelmezővel szemben megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét védett tulajdonságával, fogyatékosságával (vakságával) összefüggésben, amikor kérelmezőt a patikában nem szolgálta ki, továbbá arra kérte, hogy a kutyájával menjen ki. Kérelmező az Ebktv. 19. (1) bekezdésében foglalt valószínűsítési kötelezettségének eleget tett védett tulajdonsága és az őt ért sérelem tekintetében. A kérelmező Ebktv. 8. g) pontja szerinti védett tulajdonsága az általa becsatolt arcképes tanúsítvány alapján megállapítható, így a kérelmező fogyatékosságát a hatóság valószínűsítettnek tekintette. A hatóság ezt követően megállapította, hogy a kérelmező nyilatkozataiban megfelelően részletezte a sérelmet, annak megtörténtét tanúval is alá tudta támasztani. A felek nyilatkozatait, valamint a tanú vallomását összevetve a hatóság arra a meggyőződésre jutott, hogy az eljárás alá vont a kutya miatt nem részesítette kérelmezőt megfelelő kiszolgálásban annak ellenére, hogy tudott róla (vagy kellő körülmények mellett tudnia kellett volna róla), hogy a kérelmező kutyája segítő kutya. Nem volt ugyanis vitatott, hogy a kutya az üzletbe történő belépéskor viselte a megkülönböztető hámot, és a tanú is megerősítette, hogy kérelmező már az üzletbe történő belépést követően szóban is jelezte, hogy segítő kutyával van. A hatóság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel szemben, fogyatékosságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és ezzel közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. Előbbiekre tekintettel a hatóság az eljárás alá vonttal szemben az Ebktv. 17/A. (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott szankciók alkalmazásáról döntött azzal, hogy a jövőbeni hasonló jogsértések megelőzése érdekében elrendelte a hatóság honlapján a jogsértést megállapító jogerős határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát, az eljárás alá vont azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizált módon. 5

6 A hatóság a Ket (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte továbbá az eljárás alá vont gazdasági társaságot, hogy az eljárás során felmerült Ft, azaz tizenhétezer-ötszáznyolcvanhárom forint eljárási költséget a hatóság bankszámlájára történő utalással fizessen meg. Jelen ügyben az ügyintézési határidő az Ebktv. 14. (5) bekezdése szerint 75 nap, amely nem került túllépésre. Határozatomat az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A jogorvoslatról szóló tájékoztatást a Ket. 96. és a 109. (1) bekezdése, továbbá a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 93. (2) bekezdése, 330. (2) bekezdése és a 340/B. (2) bekezdése alapján állapítottam meg. Budapest, december 23. Dr. Honecz Ágnes elnök 6