H A T Á R O Z A T O T

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/224/13/2015. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B) kérelmezőnek a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Polgármesterével (3565 Tiszalúc, Kossuth tér 3.) szemben benyújtott kérelme ügyében az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Polgármestere kérelmezővel szemben politikai véleményével összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és azzal, hogy kérelmezőt nem részesítette tűzifában, kérelmezővel szemben védett tulajdonsága miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vontnak megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A hatóság egyben kötelezi az eljárás alá vontat, hogy a tűzifa szétosztása során objektív szempontrendszert dolgozzon ki szeptember 15. napjáig, és azt a hatóság részére szeptember 30. napjáig küldje meg. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elrendeli továbbá a jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével - anonimizált határozatának a hatóság internetes oldalán történő nyilvános közzétételét 30 napra. Az eljárásban a hatóság ,- Ft, azaz tízezer-kettőszázkilencvennyolc forint - útiköltségből származó - eljárási költséget állapított meg, amelyet az eljárás alá vont polgármester köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a hatóság számú bankszámlájára történő átutalással. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető, hogy a bíróság tárgyalás tartásával bírálja el az ügyet. INDOKOLÁS Kérelmező a hatósághoz február 24-én érkezett beadványában előadta, hogy a évi önkormányzati választást megelőzően, a helyi önkormányzat közzétett egy felhívást tűzifa igénylésévével összefüggésben, és a közzétett felhívásban megjelölt személynél jelezte a tűzifa iránti igényét. Kérelmező a panaszában kifejtette, hogy a választást követően az önkormányzat ugyan tájékoztatta a lakosokat, hogy pályázati úton nem jutottak hozzá a támogatáshoz, ezért nem várható tűzifaosztás, az önkormányzati autóval egyes személyeknek mégis szállítottak tűzifát. Kérelmező a beadványában úgy nyilatkozott, hogy a fa eredetéről nem volt tudomása, és arról sem, hogy milyen szempontrendszer alapján választották ki a tűzifában részesülő személyeket, a fát szállító személy ugyanis a kérdésére csak annyit

2 válaszolt, hogy kérelmező arra nem jogosult. Kérelmező előadta továbbá, hogy a tél folyamán három alkalommal, 2014 decemberében, majd január és február hónapokban felkereste a polgármestert, azonban érdemben nem kapott választ arra a kérdésére, hogy milyen oknál fogva nem részesült a fából. Kérelmező beadványában utalt arra is, hogy 2015 elején a tűzifa igényével összefüggő panaszát megküldte a kormányhivatal részére, azonban azt a tájékoztatást kapta, hogy a segélyek iránti igény elbírálása a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. Kérelmező arra hivatkozással kérte a hatóság eljárását, hogy politikai véleményével összefüggésben, miszerint a választást megelőzően nyíltan a másik polgármesterjelöltet támogatta, a polgármester nem juttatott számára tűzifát. A hatóság az eljárás alá vont polgármestert nyilatkozattételre hívta fel, aki a válasziratában visszautasította a diszkriminációra vonatkozó felvetést, és előadta, hogy 2014-ben önkormányzati hatáskörben tűzifaosztásra nem került sor, mivel a település lakosságszáma miatt nem tudott részt venni a szociális tűzifa pályázaton, illetve az önkormányzat költségvetésében a szociális keretre elkülönített összegből sem történt tűzifavásárlás és osztás. A polgármester kifejtette továbbá, hogy sor került azonban az önkormányzati gát és mezőgazdasági utak karbantartása során keletkezett aprítékolt gallyak közmunkások részére történő visszajuttatására, ugyanakkor mindez nem személyre szabottan, hanem utcára borítással történt, így aki igényt tartott rá, az vihetett belőle. A polgármester úgy nyilatkozott továbbá, hogy mivel tűzifaosztásra nem került sor, nem tud nyilatkozni arra nézve sem, hogy ki és milyen szempontok alapján döntött a tűzifában részesülő személyekről. Az eljárás alá vont a nyilatkozatában hivatkozott továbbá arra is, hogy kérelmező 2012 és 2015 között több támogatásban is részesült. E körben az eljárás alá vont előadta, hogy kérelmező július 7-től folyamatosan rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, december 1-től november 30-ig havi 6400,- Ft lakásfenntartási támogatásban részesül, február 2-án pedig 10000,- Ft, február 25-én szintén 10000,- Ft, és augusztus 7-én 2000,- Ft önkormányzati segélyben részesült a Képviselőtestület, illetve a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntése alapján. Csatolta továbbá a január 29-én készült jegyzőkönyv kivonatot, amely alapján kérelmező részére a Képviselő-testület 10000,- Ft átmeneti segélyt állapított meg. Az eljárás alá vont hivatkozott továbbá arra is, hogy kérelmező részére november 5-én, június 5-én és február 11-én élelmiszercsomagot juttattak, 2014 áprilisában pedig a HÉRA pályázat keretében áramszámla jóváírásban részesült. Az eljárás alá vont nyilatkozott továbbá arról, hogy 2015-ben élelmiszer csomagok osztására nem került sor, és csatolta a korábbi kiosztások adatlapjait. Az eljárás alá vont nyilatkozatában kitért arra is, hogy az önkormányzat kérelmezőt folyamatosan alkalmazta közmunkaprogram keretében 2011-től június 30- ig, a július 7-én induló programban azonban kérelmező már nem kívánt részt venni. Ennek alátámasztására az eljárás alá vont csatolta a kérelmező részére kiküldött tájékoztatás átvételét igazoló vétív másolatát, valamint a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló igazolások másolatát. Az eljárás alá vont a nyilatkozatában kiemelte, hogy kérelmező férjének jövedelmét figyelembe véve, a család egy főre jutó jövedelme meghaladja azt az összeget, amely alapján bármilyen rendszeres pénzellátásban részesülhettek volna, ezért segítve a családot, kérelmezőt éveken át foglalkoztatták. Az eljárás alá vont tájékoztatást adott arról is, hogy az 5400 fős település egész éves segélykerete ,- Ft, ezért krízis segély esetén is csak nagyon indokolt esetben tudnak eltérni a 2000,- forinttól. Az eljárás alá vont hangsúlyozta, hogy a település borsodi hátrányos helyzetű település, az önkormányzatnak nincs semmilyen bevétele, kizárólag állami támogatásokból tartja fenn magát, és kérelmező a családjával szegényesen él, ugyanakkor a településen több száz család körülményei ettől rosszabbak. 2

3 A hatóság a tényállás teljes körű feltárása érdekében április 17-én tárgyalást tartott, ahol tanúként meghallgatta a fát kihordó gépkocsivezetőt. A tárgyaláson a tanú úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat saját fáját a tiszalúci telephelyről szállította az önkormányzattól kapott listán szereplő családok részére, és nagyjából egy köbméter fa jutott egy házhoz. A tanú elmondása szerint október és január között alkalommal került sor arra, hogy fát szállított, kérelmező neve azonban egyetlen alkalommal sem volt a listán feltüntetve. A hatóság tanúként meghallgatta a szociális iroda vezetőjét is, aki úgy nyilatkozott, hogy a polgármester arra utasította őket, jelöljék meg azokat a családokat, akik részére a súlyos anyagi helyzetükre tekintettel a tűzifa indokolt, és ők 2014 decemberében 20 család vonatkozásában tettek javaslatot, amelyet az önkormányzat elfogadott. A tanú előadta továbbá, hogy a 20 javasolt személy névsorát követően többen, köztük kérelmező is jelezte az igényét, amelyeket rögzítettek, majd megküldték az önkormányzat részére. A tanú a tárgyaláson úgy nyilatkozott továbbá, hogy egy vagy két család esetében fordult elő, hogy második alkalommal is kaptak fát. A tanú kifejtette továbbá, hogy ugyan kérelmező a FIDESZ polgármesterjelöltjét támogatta 2014 őszén az önkormányzati választáson, véleménye szerint azonban ez biztosan nem volt összefüggésben azzal, hogy nem részesült a tűzifából. A tárgyaláson a polgármester úgy nyilatkozott, hogy közmunkaprogram keretében a védőgát oldalán található akácfa csonkokat évente levágják, és az ebből keletkező tekézett fát osztották szét tavaly is, az aprítékot, gallyfát pedig utcára borították, ahonnan mindenki vihetett magának. A polgármester a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a szociális iroda által megküldött jelentkezők esetében ő döntött arról, hogy mely személyek részére juttatnak a fából, azonban kérelmezőnél rászorultabb személyek is voltak a listán. A hatóság meghallgatta tanúként az egyik képviselőt, aki úgy nyilatkozott, hogy 2015 elején a testület zárt ülésen tárgyalta meg kérelmező kérelmét, ugyanis a kormányhivatal hatáskör és illetékesség hiányára hivatkozva az önkormányzathoz küldte meg a kérelmező tűzifa iránti kérelmét. A tanú a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a polgármester a testületi ülésen arra hivatkozott, hogy aki közvetlenül hozzá fordult az igényével, annak biztosított fát, és ha kérelmező is felkeresi őt személyesen, akkor őt is segíteni fogja. A tanú elmondása szerint a testület erre tekintettel elutasította kérelmező kérelmét. A tanú által előadottakkal egybehangzóan nyilatkozott egy, szintén tanúként meghallgatott másik képviselő is, valamint kifejtette, hogy tudomása szerint a testületi ülésen meghozott döntés nem kérelmező politikai véleményével állt összefüggésben. A tárgyaláson tanúként meghallgatott alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint tavasszal nem volt akkora mennyiséfű fa, hogy képviselőtestületi ülésen tárgyalják meg, ki mennyi tűzifában részesüljön. A hatóság a tárgyalást követően felhívta a polgármestert, hogy nyilatkozzon azon személyek nevéről, akik részesültek a fából, és fejtse ki, hogy a döntését milyen szempontokra alapítva hozta meg. Az eljárás alá vont a válasziratában azt hangsúlyozta, hogy nem történt tűzifaosztás, ezért a szempontok vonatkozásában nem tud nyilatkozni. Az eljárás alá vont előadta, hogy 17 személyt javasolt a szociális iroda, majd ezt követően további négy alkalommal összesen 61 személyt, köztük kérelmezőt is. Kérelmező vonatkozásában azonban úgy nyilatkozott, hogy tekintettel arra, hogy kérelmező a kormányhivatalhoz fordult, és az önkormányzathoz már áttétel útján érkezett a kérelme, az ügyben a képviselő-testület hozta meg a döntést január 27-én, amelynek alátámasztására csatolta a jegyzőkönyv kivonatot, melyben kérelmező kérelmét a képviselő-testület elutasította. Az eljárás alá vont előadta továbbá, hogy kérelmező részére december 10-én 2000,- Ft önkormányzati segélyt állapítottak meg. 3

4 A hatóság a fenti tényállásban foglaltak alapján megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint megalapozott. A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. Az egyenlő bánásmód követelményét a helyi önkormányzatok, ezek szervei jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. (Ebktv. 4. b) pont) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 41. (1) bekezdése alapján a képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli. A Mötv. 41. (2) bekezdése értelmében az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester és a polgármesteri hivatal is. A Mötv a alapján a polgármester tagja a képviselő-testületnek. A Mötv. 67. a) pontja alapján a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (Ebktv. 7. (1) bekezdés) Az Ebktv. 8. j) pontja értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy, vagy csoport valós vagy vélt politikai véleménye miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és a jogsértéskor ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (Ebktv. 19. (1) bekezdés) Amennyiben ezt valószínűsítette, úgy a másik félnek kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. (2) bekezdés) A közvetlen hátrányos megkülönböztetés Ebktv. 8. szerinti törvényi elemei a védett tulajdonság, az összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest elszenvedett hátrány, és a kettő közötti okozati összefüggés. A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont polgármesterre kiterjed az Ebktv. hatálya, valamint a kérelmező nyilatkozata, illetve a meghallgatott tanúk elmondása alapján megállapítható volt, hogy kérelmező a FIDESZ polgármesterjelöltjét támogatta a 2014 őszén megtartott önkormányzati választáson a választást nyert független polgármesterrel szemben, ezért rendelkezik az Ebktv. 8. j) pontjában meghatározott védett tulajdonsággal. Az eljárás során a hatóság megállapította továbbá, hogy az önkormányzata a helyi önkormányzatok szociális tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 57/2013. (X. 4.) BM rendelet alapján nem volt jogosult szociális tűzifa támogatásra, ezért a vizsgált időszakban állami támogatást az önkormányzat a szociális tűzifaosztás keretében nem használt fel. Az eljárás során ugyanakkor megállapítható volt az is, hogy 2014 telén a 4

5 közmunka során levágott akácfa csonkok egy részét a szociális iroda által javasolt 20 személy, valamint a polgármester javaslatára az igényüket a szociális irodánál bejelentők között szétosztották. Az eljárás során nem volt vitatott, hogy kérelmező annak ellenére nem részesült tűzifa támogatásban, hogy az igényét a szociális irodánál, illetve személyesen a polgármesternél is jelezte. A hatóság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy kérelmező védett tulajdonsága és a hátrány között fennállt-e ok-okozati összefüggés. A hatóság nem fogadta el kimentésként az eljárás alá vont azon nyilatkozatát, miszerint kérelmező az évek során több alkalommal is részesült önkormányzat által nyújtott támogatásban, illetve segélyben, ugyanis azok megállapítására még a választást megelőzően került sor. A csatolt iratok és nyilatkozatok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a tárgyi ügy szempontjából releváns időszakban, azaz a évi önkormányzati választást követően, kérelmező már nem részesült támogatásban a tűzifa szétosztásakor. A hatóság a polgármester tárgyaláson előadott nyilatkozata, valamint a tanúk állítása alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy egy személyben a polgármester döntött arról, hogy mely háztartások részére juttat az önkormányzat tűzifát, ezért a hatóság nem értékelte a kimentés körében a kérelmező részére december 10-én megállapított önkormányzati segélyt sem, ugyanis annak odaítéléséről nem a polgármester, hanem a képviselő-testület döntött. A hatóság nem fogadta el kimentésként az eljárás alá vont azon érvét sem, miszerint kérelmező ügyében a képviselő-testület hozta meg a döntést. A hatóság ugyanis arra a meggyőződésre jutott, hogy jóllehet, a kormányhivatal által áttett kérelem ügyében a képviselő-testület volt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv, a döntést azonban szociális tűzifa igény tárgyában hozta meg. A hatóság álláspontja szerint - tekintettel arra, hogy szociális tűzifát az önkormányzat nem osztott - a képviselő-testület kizárólag elutasító határozatot hozhatott. A kérelmező azonban - a polgármester által sem vitatott módon - leadta igényét a kiosztásra került tűzifa vonatkozásában is, és erről a polgármestert szóban is tájékoztatta, e kérelem tárgyában azonban nem a képviselő-testület bírt döntési kompetenciával, a polgármester pedig nem támogatta azt. A hatóság figyelembe vette továbbá, hogy a tanúvallomások alapján a képviselőket a polgármester a testületi ülés alkalmával arról tájékoztatta, hogy kérelmezőnek a polgármesternél kell jeleznie az igényét, és a képviselő-testület erre tekintettel utasította el kérelmező tűzifa igényét. A hatóság álláspontja szerint ezt támasztja alá az is, hogy a tűzifa kiosztásakor más személyek esetében sem hozott döntést a képviselő-testület, a jelentkezők vonatkozásában a polgármester döntött. A hatóság nem tudta az ok-okozati összefüggés hiányának alátámasztásaként értékelni a szociális iroda vezetőjének azon nyilatkozatát, miszerint kérelmező politikai vélemé nye biztosan nincs összefüggésben azzal, hogy nem kapott tűzifát. A tanú ugyanis az ok-okozati összefüggés vonatkozásában konkrét tényt nem állított, az általa tett kijelentés pusztán a véleményét tükrözte, amely a hatóság döntésének meghozatala során bizonyítékként nem volt értékelhető. A hatóság tárgyi ügy vonatkozásában nem tudta figyelembe venni a meghallgatott képviselő azon nyilatkozatát sem, hogy a testületi ülésen meghozott döntés nem kérelmező politikai véleményével állt összefüggésben, ugyanis jelen eljárásban a hatóság nem a képviselő-testület, hanem a polgármester döntését vizsgálta. A hatóság nem tartotta elegendőnek a kimentéshez az eljárás alá vont azon hivatkozását sem, hogy kérelmezőnél több, jobban rászoruló család él a településen, ugyanis a csatolt dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a korábbi években kérelmező rászorultságát a polgármester sem kérdőjelezte meg. Kérelmező a csatolt iratok alapján

6 től rászorulóként volt nyilvántartva az élelmiszersegélyek kiosztásakor is, és még február 2-án is részesült élelmiszer-támogatásban. Az eljárás során a polgármester nem állított olyan tényt, és nem csatolt dokumentumot, amely azt bizonyította volna, hogy kérelmező életkörülményeiben olyan változás állt be 2014 őszét követően, amely a továbbiakban indokolatlanná tette, hogy a támogatások elosztásakor rászorulóként tartsák nyilván. A hatóság figyelembe vette továbbá, hogy a polgármester nem tudott olyan szempontrendszert bemutatni, amely alapján az egyes esetekben a rászorultságot megállapította, és amely alapján kérelmező a település lakosságához mérten nem tekinthető rászorultnak. Az eljárás alá vont nem hivatkozott továbbá más személyekre sem, akik korábban ugyan rászorultságukra tekintettel részesültek támogatásban, a tárgyi ügy alapját képező tűzifa szétosztásakor azonban kérelmük nem került pozitív elbírálásra. A hatóság rá kíván mutatni arra, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az önként nyújtott támogatás - pl. tűzifa szétosztás - elosztása során is meg kell tartani, azaz önkéntes vállalás esetén sem lehet diszkriminatív módon eljárni. Mindezt alátámasztja a Fővárosi Bíróság 8.K /2010/9. számú ügyben hozott jogerős ítéletének az indokolása is, amely szerint amennyiben a felperesi önkormányzat önként vállalja, hogy a tulajdonosi joggyakorlás keretében elhelyezést biztosít a területén élő rászoruló családoknak, akkor e jogok gyakorlása során köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A hatóság a szankció alkalmazásánál figyelembe vette, hogy kérelmező emberi méltóságát, egzisztenciális helyzetét egyaránt sértette, hogy az eljárás alá vont azt követően, hogy kérelmező a FIDESZ által támogatott polgármester jelöltet támogatta az önkormányzati választáson, indokolás nélkül kizárta a tűzifa támogatásból. A hatóság álláspontja szerint a rászorultság objektív szempontok nélküli megállapítása önkényességre adhat alapot védett tulajdonsággal rendelkező személyek vonatkozásában, és a támogatás átlátható és igazságos elosztása ellen hat. A hatóság a jövőbeli hasonló esetek elkerülése érdekében szükségesnek látta a jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált - határozatának a hatóság honlapján 30 napra történő nyilvános közzétételének elrendelését. A szankció alkalmazása során a hatóság a fokozatosság elvét is szem előtt tartotta, és értékelte azt a tényt is, hogy a település hátrányos helyzetű település. A hatóság az eljárás alá vonttal szemben bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, mivel az általa kiszabott szankciók célja a lakosság számára nyújtott, akár önként vállalt támogatások, juttatások igazságos és átlátható elosztásának megvalósítása. Határozatomat az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozattal szembeni jogorvoslatot a Ket (1) bekezdése biztosítja, az Ebktv. 17/B. figyelembevételével. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17/B. (1) bekezdése zárja ki. Budapest, július 23. Dr. Honecz Ágnes elnök 6