KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.915/5/2016. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S t. A Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5., képviseli: dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, a továbbiakban: hivatali kezdeményező, hiv.sz.: HNT-00650/04/16.) által a HM Védelemgazdasági Hivatal (1135 Budapest, Lehel u , a továbbiakban: ajánlatkérő) a Területi Hírközpontok (TEHK) és MH tulajdonú kábelek fenntartása, alapépítmények bérlete ( ) tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, a hivatalbóli kezdeményezés és az ajánlatkérő nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő október 12. napján tájékoztatta a hivatalbóli kezdeményezőt, hogy a rendelkező részben meghatározott tárgyban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 98. (2) bekezdés c) pontja alapján. Az ajánlatkérő a Kbt (1)-(2) bekezdései szerinti tájékoztatásban előadta az eljárásfajta alkalmazását megalapozó körülményeket és a tájékoztatásban

2 ajánlatkérőként a HM Beszerzési Hivatalt jelölte meg. 2 Az ajánlatkérő rögzítette, hogy a beszerzés becsült értéke nettó Ft, illetve közölte az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplő, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. nevét és elérhetőségét. Az ajánlatkérő a Kbt (1)-(2) bekezdései szerinti tájékoztatásához melléklete a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívását, az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő részére történő megküldés igazolását, továbbá az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő részéről a kizárólagosság tárgyában kelt nyilatkozatát, valamint e körben az egyéb érdekelt jogelődjével korábban kötött szerződését. A hivatalbóli kezdeményező október 14. napján a Kbt (2) bekezdése alapján hiánypótlásra hívta fel az ajánlatkérőt, hogy a tényállást tisztázó nyilatkozatával oldja fel a tájékoztatásában és az ajánlattételi felhívásában az ajánlatkérő személyét érintő ellentmondást. A hivatalbóli kezdeményező emellett kérte, hogy az ajánlatkérő dokumentumokkal igazolja, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő rendelkezik az alépítmények tulajdonjogával és küldje meg az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás megindításának a napján az eljárás tárgya vonatkozásában kizárólagos joggal rendelkezik. A hivatalbóli kezdeményező kérte továbbá, hogy figyelemmel a csatolt szerződés 7. oldalán olvasható III./6. pontban foglaltakra, mutassa be, hogy az ajánlatkérő számára miért nem létezik más reális alternatíva a beszerzési igényének a kielégítésére, illetve a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt korlátozó szűkítő módon határozta meg. Erre tekintettel hivatalbóli kezdeményező kérte, hogy az ajánlatkérő indokolja meg, miért nem valamely versenyt biztosító eljárásfajtát választotta a beszerzési igényének megvalósítására. Az ajánlatkérőnek a hiányok pótlására 3 nap állt a rendelkezésére. Az ajánlatkérő a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül eleget tett a hivatalbóli kezdeményező hiánypótlási felhívásának. Az ajánlatkérő október 21. napján értesítette arról az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőt, hogy az ajánlattételi határidőt módosította, az új határidő november :00 óra.

3 3 A hivatalbóli kezdeményező október 24. napján a Kbt (1) bekezdés d) pontja alapján kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalból történő eljárást, melyben kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását és az ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását. A hivatalból kezdeményező előadta, hogy az ajánlatkérő csatolta az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő hiánypótlásra tekintettel adott kizárólagossági nyilatkozatát. Emellett az ajánlatkérő nyilatkozott arról, hogy a tájékoztatása mellékleteként csatolt szerződés tévedés folytán került benyújtásra, illetve tisztázta az ajánlatkérő személyét érintő ellentmondást. A hivatalból kezdeményező előadta, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlása keretében nem oldotta fel az ajánlattételi felhívásában megjelölt jogalap (műszaki-technikai sajátosság) és a tájékoztatás egyéb dokumentumai közötti (kizárólagos jog) ellentmondást. Erre tekintettel az ajánlatkérő nem tudta igazolni, hogy a kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg a szerződés, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára miért nem létezik más reális alternatíva a beszerzési igényének a kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt korlátozó szűkítő módon határozta meg. A hivatalbóli kezdeményező előadta továbbá, hogy a rendelkezésére álló dokumentumokból nem állapítható meg a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontjában írt feltételek megvalósulása, ekként az ajánlatkérő jogalap hiányában indította meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, mellyel megsértette a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontját. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértés megtörténtének időpontját október 12. napját, azaz a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésének a napját jelölte meg. A Döntőbizottság október 25. napján a D.915/2/2016. számú végzésével a jogorvoslati eljárást megindította. Az ajánlatkérő november 2. napján tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy az eljárást megindító ajánlattételi felhívást a Kbt. 53. (1) bekezdése alapján október 27. napján az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonta, és igazolta, hogy erről közvetlenül értesítette az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőt. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítására október 12. napján került sor, így a jelen jogorvoslati eljárásra a Kbt. ezen időpontjában hatályos rendelkezései az irányadók.

4 4 A Döntőbizottság a fent előadottak, illetve az alábbiakban hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette. A Kbt. 53. (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza: (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást nyílt eljárás esetén az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza. (2) Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt a visszavonásról hirdetményt kell feladni és egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy az ajánlattételi felhívás jogszerű visszavonására tekintettel a rendelkező részben meghatározott tárgyban az ajánlatkérő részéről nincs folyamatban közbeszerzési eljárás. A Kbt (5) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. -ában foglaltakon túl érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja, ha megállapítja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. (1) bekezdése szerinti tájékoztatást jogszerűen visszavonta. A Kbt (6) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszüntetheti, ha az (5) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására. A Kbt (8) bekezdése értelmében a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás megszüntetésére a 151. (5)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt (8) bekezdésére tekintettel alkalmazandó 151. (6) bekezdése alapján, a Kbt (5) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt a jogorvoslati eljárást megszüntette. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt (1) bekezdés alapján alkalmazandó Ket. 72. (2) bekezdése alapján, a Ket (1) bekezdése

5 5 szerint rendelkezett. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára mivel az ajánlatkérő székhelye Pest megyében található a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, november 4. Uherné dr. Laczi Orsolya sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Közbeszerzési Hatóság, dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (helyben, ikt. szám: HNT-00650/04/2016.) 2. HM Védelemgazdasági Hivatal (1135 Budapest, Lehel u ) 3. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 4. Irattár