D.474/11/2017. V É G Z É S - t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HAT ÓSÁG K ÖZBESZE RZÉSI DÖNTŐB IZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ dontobizottsag@kt.hu Az ügy iktatószáma: D.474/11/2017. A tanács tagjai: Dr. Virágh Norbert, az eljáró tanács elnöke, Berekméri Ágnes, Uherné dr. Laczi Orsolya A hivatalbóli kezdeményező: Állami Számvevőszék (Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) A beszerző: A beszerző képviselője: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (Szolnok, Tószegi út 21.) Dr. Őri Adrienn jogtanácsos (Szolnok, Tószegi út 21.) A beszerzés tárgya: CT, MR vizsgálat, klinikai kutatási vizsgálat szolgáltatás beszerzése évben (Mediworld Plus Kft.) Kbt. mellőzése A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S - t. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét. A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1. A beszerző és a Mediworld Plus Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) között október 17. napján együttműködési megállapodás (a továbbiakban: szerződés) jött létre a rendelkező részben megnevezett szolgáltatás tárgyában 10 éves határozott március 9. napjától március 9. napjáig terjedő időtartamra.

2 2 A szerződés IV.1. pontjában a felek a szolgáltatás ellenértékeként 1,15.-Ft/OEP pont szolgáltatási díjban állapodtak meg. 2. A beszerző kimutatása szerint az egyéb érdekelt részére az általa évben a fenti szerződés alapján teljesített szolgáltatásért összesen nettó Ft került kifizetésre. A hivatalbóli kezdeményezés 3. A hivatali kezdeményező augusztus 11. napján adta postára a augusztus 16-án érkezett hivatalbóli kezdeményezését, melyet a hiánypótlás során kiegészített. 4. Álláspontja szerint a beszerző a október 17-ei kötelezettségvállalással a évben összesen Ft értékben szerzett be CT, MR, illetve klinikai kutatási vizsgálat szolgáltatást az egyéb érdekelttől közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül. 5. A jogsértő esemény megtörténtének időpontját a tárgyi szolgáltatás tekintetében nem jelölte meg, a tudomásszerzés időpontjaként június 13. napját jelölte meg. 6. A megsértett jogszabályi rendelkezésként a kötelezettségvállalás időpontjára tekintettel a Kbt. 4. (1)-(2) bekezdését jelölte meg, illetve nyilatkozta, hogy a beszerző évben teljesített kifizetései vonatkozásában kéri figyelembe venni az egybeszámítási szabályokat. A beszerző észrevétele 7. A beszerző észrevételében elsődlegesen elkésettségre vonatkozó eljárásjogi kifogást terjesztett elő. E körben hivatkozott arra, hogy a következetes döntőbizottsági és bírósági gyakorlat alapján a hivatalbóli kezdeményezésre nem a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztésekor, hanem a beszerzési eljárás megkezdésekor hatályos szabályok az irányadóak (pl. Fővárosi Bíróság 13.Kpk /2010/3., 13.K /2009/9., 13.K /2009/14. sz. döntései). A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezésében a október 17. napján megkötött szerződés alapján beszerzett szolgáltatás jogszerűsége vonatkozásában kezdeményezte a jogorvoslati eljárás lefolytatását, így álláspontja szerint a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) az irányadó. A Kbt (2) bekezdésére hivatkozva előadta, hogy a kezdeményezés mind a szubjektív, mind az objektív határidőn túl került előterjesztésre, ezért kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. 8. A beszerző az ügy érdemét tekintve előadta, hogy alapító okirata szerint közfeladata az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény alapján, ellátási területére kiterjedően a járó-és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátása, rehabilitációja és követéses gondozása. A beszerzőnek nyilvánvalóan kiemelkedően fontos közérdeknek minősülő közfeladatai ellátásához van szüksége az eljárással érintett szolgáltatásra. A beszerzőt ellátási kötelezettség terheli, erre figyelemmel és a betegellátás folyamatos biztosítása okán biztosítani kell a működés feltételeit. A beszerző megjegyezte, hogy a beszerzései engedélyezése vonatkozásában mind a fenntartó Állami Egészségügyi Központ, mind a Miniszterelnökség jogszabályban rögzített hatáskörrel rendelkezik. Eljárások gyorsítására, a határidők betartásának előmozdítására a beszerzőnek nincs törvényi jogosultsága.

3 3 9. A Döntőbizottság felhívására a beszerző a tárgyalást követően csatolta a tárgyi beszerzésre vonatkozó kimutatást, mely szerint az egyéb érdekelt részére az általa évben teljesített szolgáltatásért összesen nettó Ft került kifizetésre. E körben előadta, hogy az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 85. (1) bekezdés c) pontja értelmében a jelen beszerzés tárgya, mint egészségügyi szolgáltatás mentes az Áfa alól, ezért a nettó és a bruttó összeg jelen esetben megegyezik. Az egyéb érdekelt észrevétele 10. Az egyéb érdekelt (képviseli: Dóczi Tamás Ügyvédi Iroda, dr. Dóczi Tamás ügyvéd) szintén a Kbt (2) bekezdésére alapított, elkésettségre vonatkozó eljárási kifogást terjesztett elő, mely alapján kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 11. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt május 1. napján lépett hatályba, annak rendelkezésit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezésben a kötelezettségvállalás időpontjakét feltüntetetett október 17-ei dátum nyilvánvalóan elírás, mivel a hivatalbóli kezdeményezés tartalma, valamint a felek által becsatolt okirati bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hivatalbóli kezdeményező a tárgyi beszerzés jogalapjaként a felek által október 17. napján megkötött szerződést kívánta megjelölni. Ebből eredően a jogsértés megtörténtének időpontja is október 17. napja. Mindezekből következik, hogy a hivatalbóli kezdeményező kezdeményezésében egy október 17-ei kötelezettségvállalás, azaz a Kbt. hatálya alatt megkötött szerződés alapján vélelmezte a évi jogsértő mellőzést. A fentiek miatt a hivatalbóli kezdeményezés elbírálására a Kbt október 17. napján hatályos rendelkezései az irányadók. 12. A Döntőbizottságnak a beszerző és az egyéb érdekelt eljárási kifogására tekintettel elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a jogvesztő határidőben került-e előterjesztésre. 13. A Kbt (2)-(3) bekezdése szerint: (2) A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. (3) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. 14. A Kbt (1) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:

4 4 b) az Állami Számvevőszék. 15. A Kbt. 327 (2) bekezdés b) pontja szerint az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. 16. A Kbt. fenti szabályozásából megállapítható, hogy a jogalkotó egyrészt biztosította a hivatalbóli kezdeményező számára a határidőt arra, hogy benyújtsa a kezdeményezését, ugyanakkor a jogorvoslati eljárások időben történő lefolytatása érdekében kereteket is meghatározott, méghozzá szigorúan, kimondva a törvényes határidők jogvesztő jellegét. 17. A Kbt. szubjektív és objektív határidőkkel határolja be a hivatalbóli kezdeményezés benyújtására vonatkozó határidőt. A szubjektív határidő tekintetében meghatározásra került, hogy valamennyi hivatalbóli kezdeményezőnek bármely típusú jogsértés esetén a jogsértés tudomására jutásától számított 15 napos határidő áll rendelkezésére a kezdeményezés benyújtására. Az objektív határidőt pedig úgy szabályozta a Kbt., hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a jogsértés megtörténtétől, azaz a szerződés megkötésének időpontjától számított három éven belül kezdeményezheti a hivatalbóli kezdeményező. 18. A fenti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, melyre tekintettel a határidő letelte után az igényérvényesítés kizárt. 19. A szubjektív határidőt vizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy azt nem tartotta be a kezdeményező, mivel a június 13-ai tudomásszerzéséhez képest a 15 napos határidő június 28. napján letelt, így a augusztus 11. napján postára adott hivatalbóli kezdeményezés a jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre. 20. A Döntőbizottság az objektív határidő tekintetében megállapította, hogy a szerződés október 17-ei megkötéséhez képest a három éves határidőt megtartva október 17. napjáig lehetett volna benyújtani a kezdeményezést, ezért a hivatalbóli kezdeményező az objektív határidőn túl terjesztette elő a hivatalbóli kezdeményezését. 21. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés mind a szubjektív, mind az objektív jogorvoslati határidő tekintetében elkésett, ezért a kezdeményezés érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van. 22. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 23. A Ket. 30. d) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett.

5 5 24. A Ket. 31. (1) bekezdése a) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha a 30. alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. 25. Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés alapján folyamatban lévő jogorvoslati eljárást a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 30. d) pontjára tekintettel, a Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja szerint megszüntette. 26. A Döntőbizottság a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontja szerint, a Ket (2) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. 27. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt án alapul. 28. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára mivel az ajánlatkérő székhelye Jász-Nagykun-Szolnok megye területén található a Pp (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, október 4. Dr. Virágh Norbert sk. A kiadmány hiteléül: Berekméri Ágnes sk. Tóth Zoltánné titkárságvezető Uherné dr. Laczi Orsolya sk. Kapják: 1. Állami Számvevőszék, Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Dr. Őri Adrienn jogtanácsos (5000 Szolnok, Tószegi út 21.) 3. Dóczi Tamás Ügyvédi Iroda, Dr. Dóczi Tamás ügyvéd (1051 Budapest, Sas u. 1. II/1.) 4. Irattár