A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel.: Fax: Ikt.sz.: D.194/9 /2008. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., a továbbiakban: kezdeményező) által az Alap Község Önkormányzata (7011 Alap, Dózsa Gy. u. 31.) Alap település belterületi vízrendezés kivitelezésével kapcsolatosan jogi tanácsadás (ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció elkészítése, szakmai véleményezés, egyeztetések, képviselet) tárgyú beszerzése ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelmezett megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. (1) és (2) bekezdésére tekintettel a Kbt (1) bekezdés a) pontját. A Döntőbizottság kérelmezettet ,-Ft (azaz Egyszázezer forint) bírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi kérelmezettet, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett MNB számú számlájára fizesse be. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, méltányossági és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

2 2 Kérelmezett Képviselő testületének június 27. napján megtartott ülésén hozott 62/2005. számú határozata szerint a belvíz, csapadékvíz elvezetés beruházás kapcsán a közbeszerzési eljárás lefolytatásával a Dr. Szabadkai Ügyvédi Irodát bízza meg. Kérelmezett átalányáras vállalkozási szerződés Alap község területén a belterületi felszíni vízelvezetés megvalósítására az ajánlati dokumentációban foglaltak szerint tárgyban, a Kbt. VI. fejezete szerinti nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé. A felhívás hirdetmény szerinti feladásának időpontja október 26. Az eljárás eredményéről szóló december 21. napján feladott hirdetmény alapján egy ajánlat érkezett, kérelmezett az Alterra Építőipari Kft-t nyertesnek hirdette, a szerződéskötés tervezett időpontja a hirdetmény szerint december 29. napja volt. Kezdeményező április 17. napján postára adott kezdeményező iratával a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzése miatt hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett kérelmezett ellen, melyben jogsértés megállapítását kérte. Előadta, hogy a V /2008. számú ellenőrzési program alapján folyamatban lévő ellenőrzése keretében a helyszíni vizsgálat során április 7-én szerzett tudomást arról, hogy a kérelmezett a belvíz- és csapadékvíz elvezetés beruházásaihoz kapcsolódó közbeszerzési eljárás lefolytatásával, erre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül a Dr. Szabadkai Ügyvédi Irodát bízta meg. A szerződéskötés dátumát nem tartalmazó Tényvázlat és Megbízási Szerződés szerint a megbízás közbeszerzési jogi tanácsadásra és a jogi képviselet teljes körű ellátására vonatkozott. A tevékenység ellátásáért megállapított nettó ,- Ft díjat kérelmezett január 19-én fizette ki az ügyvédi irodának. A Kbt. 4. számú mellékletének 21. pontja értelmében közbeszerzés hatálya alá tartozó jogi szolgáltatás becsült értéke meghaladta a évi CXXIX. törvény a (4) bekezdésének c) pontjában rögzített közbeszerzési értékhatárt. Kezdeményező szerint a jogsértő esemény időpontja II. félév. Az előzőek alapján és tekintettel arra, hogy a kérelmezett a Kbt. 22. (1) bekezdésének d) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezet, kezdeményező szerint megsértette a 292. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A kezdeményező irathoz mellékelt Tényvázlat és Megbízási Szerződés címet viselő irat szerint kérelmezett Alap belterületi vízrendezése tárgyú közbeszerzési eljárására vonatkozó közbeszerzési jogi tanácsadásra adott megbízást Dr. Szabadkai Tamás ügyvédnek. Az irat Tényállás alatti második bekezdése

3 3 szerint a jogi tanácsadás tartalmazza az ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció elkészítését, szakmai véleményezését, az eljárásban részt vevő személyekkel és szervezetekkel (pl. bonyolító, műszaki ellenőr) egyeztetését, a közbeszerzési eljárás törvényben előírt eseményein való részvételt és tanácsadást. Dr. Szabadkai Tamás ügyvéd észrevételében az alaptalan kezdeményezés elutasítását kérte. Előadta, hogy a Dr. Szabadkai Ügyvédi Irodának az önkormányzat ügyvéd által ellátandó ügyeinek intézésére május 16. óta megbízási jogviszonya áll fenn. A hivatkozott szerződés 3. pontja szerint a tevékenység ellátása eseti megbízások alapján történik, ezért született a hivatkozott Tényvázlat és Megbízási szerződés. Az ügyvédekről szóló évi XI. tv., a vonatkozó jogszabályok és kamarai előírások alapján az ügyvédnek a tevékenység ellátásakor tényvázlatot kell elkészítenie. A Tényvázlat és Megbízási Szerződés vélhetően adminisztratív hiba folytán valóban dátum nélküli, azonban vélhetően év elején tavaszán született, melyre tekintettel az időmúlás, mint formai ok miatt a jogorvoslat határidőn túlinak tekintendő. Az ügyvédi iroda a Kbt (1) bekezdés szerinti, az ügyvédekről szóló évi XI. törvény 5. -ának (1), (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, mint szolgáltatás végzett, amelynek megrendelése esetében az ajánlatkérőnek a fenti jogszabályhely alapján nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatnia. A felszíni vízrendezésre vonatkozó projekt közbeszerzésének jogi munkáit, az ahhoz kapcsolódó tanácsadási és dokumentumkészítési munkákat a Dr. Szabadkai Ügyvédi Iroda az állandó tartós, ügyvédi megbízási jogviszony alapján, az ügyvédi megbízás kellékének számító tényvázlattal megerősítve, ügyvédi szolgáltatásként végezte. Amennyiben a szolgáltatást jogi szolgáltatásnak jelölnénk, mint ahogy arra a kezdeményező hivatkozik, úgy a Kbt a szerint nem kell a 292. (1) bekezdés a) pont szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatni. Kérelmezett észrevételt nem tett, a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson nem vett részt. Megküldte Alap Község Képviselőtestületének 62/2005. (06.27) Kt. határozatát, valamint a Dr. Szabadkai Ügyvédi Iroda által nettó Ft + Áfa összegről január 17. napján kiállított számlát és a bruttó összegről kiállított január 19-én kelt átutalási megbízást eredetben. Fentiek ismeretében a Döntőbizottság május 19. napján fax útján hívta fel kérelmezettet a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi, még meg nem küldött irat május 22. napjáig történő megküldésére, különösen a

4 4 belterületi felszíni vízelvezetés megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljárás előkészítése, az ajánlati felhívás, a dokumentáció, egyéb irat, valamint a közbeszerzési eljárás egyes eljárási cselekményeinek iratait, melyek elkészítésében, összeállításában a Dr. Szabadkai Iroda, a kezdeményezéssel érintett Tényvázlat és Megbízási Szerződés alapján járt el. Döntőbizottság felhívta továbbá kérelmezettet nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy mikor kezdte meg a belterületi felszíni vízelvezetés megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljárását, mely időpontban jött létre a kérelmezett és a Dr. Szabadkai Iroda között a Tényvázlat és Megbízási Szerződés, közölje, hogy a kezdeményezéssel érintett jogügylet során milyen okból mellőzte a közbeszerzési eljárást lefolytatását, csatolja a nyilatkozata alátámasztására szolgáló dokumentumokat. Kérelmezett a felhívásban megadott határidőig az abban foglaltaknak nem tett eleget. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményezés a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosulttól származik. A Kbt (2) bekezdése szerint az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. A Kbt (2) bekezdés alapján a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt (3) bekezdése c) pont értelmében a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében jogsértés megtörténtének kell tekinteni a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. A Tényvázlat és Megbízási Szerződés címet viselő megállapodás dátumot nem tartalmazott, ugyanakkor ezen irat szerint megbízott feladatát képezte - egyebek között-, az ajánlati felhívás elkészítése, melynek Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága részére történő feladásának időpontját, a megjelent ajánlati felhívás tartalmazza. Figyelemmel a Kbt (3) bekezdés c) pontjára, jelen esetben a jogsértés megtörténtének kell tekinteni azt az időpontot, amikor a megbízott szerződés szerinti bármely feladata teljesítését megkezdte. A

5 5 szerződés szerint megbízott feladatát képezte az ajánlati felhívás elkészítése. Az ajánlati felhívás elkészítése megkezdésének legkésőbbi időpontja az a nap, amikor az ajánlati felhívását kérelmezett a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottság részére feladata. Az előzőek alapján a Tényvázlat és Megbízási Szerződés címet viselő megállapodás megbízott részéről történő teljesítése megkezdésének ismert időpontja október 26. napja. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményezés Kbt (2) bekezdése szerinti jogvesztő határidőn belül került előterjesztésre, tekintettel arra, hogy kezdeményező a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt a jogsértés megtörténtétől számított három éven, és a jogsértés tudomásra jutásától számított 15 napon belül kezdeményezte a jogorvoslati eljárást. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. A Kbt. 2. (1) bekezdés első mondata szerint e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 2. (2) bekezdése szerint az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést megengedi. A Kbt (1) bekezdés a) pontja értelmében a Kbt. negyedik része szerint kell eljárni a ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni; A Kbt a) pontja szerint a negyedik rész alkalmazásában ajánlatkérők a 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. (4) bekezdése szerinti kivétellel. Megállapítható, hogy kérelmezett, Alap Község Önkormányzata a Kbt. 22. (1) bekezdés d) pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá.

6 6 A Kbt (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése. A Kbt (2) bekezdése értelmében az árubeszerzésre a 24. -t, az építési beruházásra a 25. (1) bekezdését, a szolgáltatás megrendelésére a 27. -t kell alkalmazni. A 28. szintén alkalmazandó. A Kbt. 27. alapján szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Az előzőekben ismertettek szerint állapította meg a Döntőbizottság, hogy a kezdeményezésben kifogásolt beszerzés tekintetében a jogsértő magatartás évre esik. A Kbt (4) bekezdés c) pontja alapján e törvény negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára január 1- jétől december 31-ig szolgáltatás megrendelése esetében: 2 millió forint. A kérelmezett beszerzése a Tényvázlat és Megbízási Szerződés címet viselő irat szerint nettó ,- Ft, mely összeg meghaladta az egyszerű közbeszerzési eljárás szolgáltatásra irányadó értékhatárát. A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a Kbt. lehetővé teszi-e a megbízott feladatát képező tevékenységek tekintetében a közbeszerzési eljárás mellőzését. A megállapodás szerint megbízott feladata az ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció elkészítése, szakmai véleményezése, az eljárásban részt vevő személyekkel és szervezetekkel (pl. bonyolító, műszaki ellenőr) egyeztetésé, a közbeszerzési eljárás törvényben előírt eseményein való részvétel és tanácsadás. A Kbt g) pont alapján e rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 4. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése esetében, ha az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv. A Kbt. 4. számú melléklete 21. kategória szám alatt adja meg a jogi at melyhez a 861. CPC, illetve a tól a ig CPV hivatkozási számok tartoznak. A megadott CPV hivatkozási számok és a kapcsolódó megnevezése az Európai Parlament és Tanács 2151/2003/EK rendeletével módosított 2195/2002/EK rendelet szerint: Kategória Megnevezés/CPC hivatkozási szám 21 Jogi szolgáltatás 861 CPV-kód (*) CPV-kód Megnevezés Jogi

7 , Jogi tanácsadási és képviseleti , Jogi tanácsadási Jogi képviseleti Szabadalmi és szerzői jogi tanácsadó Szerzői jogi tanácsadó Szoftverrel kapcsolatos szerzői jogi tanácsadási Jogi dokumentációs és hitelesítési Dokumentációs Hitelesítési Elektronikus aláíráshitelesítési , Jogi tanácsadói és Ismeretterjesztő A Kbt i) pont alapján e rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni a ban meghatározott szolgáltatás megrendelése esetében. A Kbt (1) bekezdése értelmében az ügyvédekről szóló évi XI. törvény 5. -ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenység mint szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Az ügyvédekről szóló törvény 5. (1) bekezdése értelmében az ügyvéd a) képviseli az ügyfelét, b) büntetőügyben védelmet lát el, c) jogi tanácsot ad, d) szerződést, beadványt, más iratot készít, e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben felsoroltak ellenérték fejében történő rendszeres ellátására - ha törvény másképpen nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult.

8 8 A (3) bekezdés h) pontja értelmében az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenységet, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet is elláthatja. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Tényvázlat és Megbízási Szerződés címet viselő iratban megbízott feladataként meghatározott tevékenységek beszerzési tanácsadó (CPV kódja: ), így nem tartoznak a Kbt g), illetve i) pont szerinti szolgáltatás körébe, melyre tekintettel e tevékenységek ellátására adott megbízás esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatása jogszerűen nem mellőzhető, kérelmezettet a Kbt. 2. (1) és (2) bekezdése alapján, figyelemmel, a Kbt (4) bekezdés c) pontjára, évben egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége terhelte a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg, hogy kérelmezett megsértette a Kbt. 2. (1) és (2) bekezdésére tekintettel a Kbt (1) bekezdés a) pontját. A Kbt (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság az e -ban meghatározott jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt (3) bekezdése e) pontja értelmében, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés c)-e) pontja szerint határoz, egyben bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg. A Kbt (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A Kbt (4) bekezdése szerint a 340. (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)-(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.

9 9 A Kbt (5) bekezdése szerint a 340. (4) bekezdése szerinti bírság mértéke a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább kettőmillió forint, természetes személyek tekintetében pedig kettőszázezer forint. A Kbt. fenti rendelkezése szerint a minimálisan kettő millió forint összegű bírság kiszabása abban az esetben kötelező, amennyiben a közbeszerzési eljárás mellőzése rosszhiszemű volt, rosszhiszeműség megállapításának hiányában a Döntőbizottság mérlegelési jogkörben dönt a bírságnak, mint további jogkövetkezménynek az alkalmazásáról, illetve a bírság mértékének a megállapításáról. A Döntőbizottság megítélése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozottan nem vonható le következtetés a rosszhiszeműségre, ugyanakkor a Döntőbizottság mérlegelési jogkörében indokoltnak ítélte bírság kiszabását. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezett súlyos jogsértést követett el, amikor beszerzési igényét közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül elégítette ki. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyán kívül figyelemmel volt a beszerzés értékére, arra a körülményre, hogy a jelen eljárással egyidejűleg folyó jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság kérelmezett terhére közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzése miatt jogsértést állapított meg és szabott ki bírságot, továbbá arra, hogy a Döntőbizottság többszöri felhívása ellenére sem működött együtt kérelmezett a Döntőbizottsággal. A Döntőbizottság mindezen tényezőket együttesen mérlegelve a bírság összegét ,- Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés f) pontja és a 341. (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, május 22. Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos Székelyné Bihari Mária sk. közbeszerzési biztos Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné

10 Kapja: 1. Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Alap Község Önkormányzata (7011 Alap, Dózsa György u. 31.) 3. Dr. Szabadkai Ügyvédi Iroda (7000 Sárbogárd, Ady E. u. 160/B.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár 10