A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.225/9 /2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1026 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13., továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (1068 Budapest, Városligeti fasor 38., továbbiakban: beszerző) Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése ingatlan bérleti szerződések tárgyban hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. (1) bekezdését. A Döntőbizottság a beszerzőt Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja. Beszerző a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB számú számlájára köteles befizetni. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, a beszerzések tárgyában megkötött szerződések, a becsatolt további okirati bizonyítékok, valamint a felek nyilatkozatai alapján, az alábbi tényállást állapította meg:

2 2 A Magyar Mozgókép Alapítvány (MMA) és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ) február 29-én kötött megállapodást, melynek alapján az MSZSZ a művészeti szakszervezetek március 16-i határozata szerint az MMA rendelkezésére bocsátja az 1068 Budapest, Gorkij fasor 38. szám alatti irodaház I. emeleti (105 m 2 ), II. emeleti (115 m 2 ), III. emeleti (155 m 2 ) helyiségeit, összesen: 415 m 2 -t. A Megállapodás 4. pontjában az MMA kötelezettséget vállalt arra, hogy az MSZSZ használatában lévő irodaház üzemeltetési költségeihez hozzájárul. A hozzájárulás mértéke évre Ft. A hozzájárulás mértékét évet követően a felek évente újabb megállapodásban korrigálják. A megállapodás a 9. pontja szerint határozatlan időre szólt. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége vagyonának kezelésével megbízott INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft., mint bérbeadó, valamint a beszerző, mint bérlő között január 29-én bérleti szerződés jött létre, melynek értelmében a bérlő bérbe vette az 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. szám alatti irodaház-ingatlan I.-II.-III. emeleti irodahelyiségei egy részét, valamint egyes rendezvényeihez a Rátkai Klub helyiséget, továbbá a bérelt helyiségekhez tartozó szociális helyiségeket, összesen: 324,7 m 2 területen. A bérlet január 1. napjával kezdődött és határozatlan időtartamra szólt. A bérleti díj január 1. napjától előre Ft+Áfa volt. A bérleti szerződés szerint a felek minden év december 15-ig állapodnak meg a következő évi bérleti díj mértékéről és fizetési módjáról. Rögzítésre került, hogy az épület közüzemi költségeinek bérlőt terhelő arányos része 12%. Az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft., mint bérbeadó, valamint a beszerző, mint bérlő között február 12-én bérleti szerződés jött létre, melynek értelmében a bérlő bérbe vette az 1068 Budapest Városligeti fasor 38. szám alatti irodaház-ingatlan alagsor, I.-II.-III. emeleti irodahelyiségei egy részét, valamint egyes rendezvényeihez a Rátkai Klub helyiséget, továbbá a bérelt helyiségekhez tartozó szociális helyiségeket, összesen: 585 m 2 területen. A bérlet január 2. napjától december 31-ig határozott időtartamra szólt. A bérleti díj január 2. napjától Ft+Áfa. A felek kikötötték, hogy legkésőbb december 20. napjáig megállapodnak a évre vonatkozó bérleti díj összegéről. A bérleti szerződés szerint a Rátkai Klub termek bérleti díja: Ft óránként. A bérleti szerződés alapján az épület közüzemi költségeinek a bérlőt terhelő arányos része: 30%. A február 26-án módosításra került a február 12-én létrejött fenti bérleti szerződés, a következők szerint: 2. Felek közös megegyezéssel a bérleti szerződés alábbi pontjait módosítják:

3 3 - II. pont a szerződés időtartama: A bérleti jogviszony visszamenőleges hatállyal január 2. napjával kezdődik és december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra jön létre. - III. pont a bérleti díj összege: Az 1.1. pont a következő bekezdéssel egészül ki: A és évekre vonatkozó bérleti díj összege évente Ft+Áfa, azaz huszonötmillió-nyolcszázezer forint+áfa. A felek a február 12-én létrejött fenti bérleti szerződést március 29- én kiegészítették, mely szerint a szerződés alapján a bérlő által kizárólagos jelleggel használt helyiségek össz-alapterülete 610 m 2 -re módosult, melynek eredményeként a bérleti díj Ft/m 2 /hó+áfa összeggel emelkedett. Az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft., mint bérbeadó, valamint a beszerző, mint bérlő között április 15-én bérleti szerződés került megkötésre. Előzményként e bérleti szerződés a következőket rögzítette: A Szerződő Felek kölcsönösen és egybehangzóan kijelentik, hogy jelen szerződés tárgyában közöttük január 1. napján, határozott időtartamra szóló bérleti szerződés jött létre, amelyet legutoljára február 12. napján újítottak meg; ezt február 26. napján módosították, majd március 29. napján kiegészítették. A bérleti szerződés 4. pontja alapján a bérlet tárgyát képező - a bérlő által kizárólagos jelleggel használt - helyiségek össz-alapterülete 610 m 2. A bérleti szerződést a 7. pontja szerint határozott időtartamra, január hó 1. napjától december 31. napjáig kötötték. A bérleti szerződés 8. pontja alapján a bérlő évre Ft+Áfa bérleti díjat, évre pedig az éves inflációval növelt évre szóló bérleti díjat köteles fizetni a bérbeadónak. A bérleti díj magában foglalja a közös használatú helyiségek és a jelen szerződés szerinti berendezési tárgyak használati díját is. A Rátkai Márton Klub termek bérleti díja: Ft+Áfa/terem/óra. A 12. pont értelmében az épület közüzemi költségeinek bérlőt terhelő arányos része 31%. A bérleti szerződés megszűnésével kapcsolatban a felek a 21. pontban rögzítették, hogy nem szűnik meg e szerződés, ha azt a felek a bérleti díj utolsó törlesztő részlete esedékessége időpontjáig meghosszabbítják. A felek március 31-én március 31-i hatállyal közös megegyezéssel megszüntették a április 15-én közöttük létrejött fenti bérleti szerződést. Az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft., mint bérbeadó, valamint a beszerző, mint bérlő április 1. napján bérleti szerződést kötöttek az 1068

4 4 Budapest, Városligeti fasor 38. szám alatti irodaház-ingatlan bérlete tárgyában, melynek alapján a bérlet tárgyát képező helyiségek össz-alapterülete 319 m 2, a szerződés időtartama év április 1. napjától határozatlan ideig tart, a bérleti díj évre április 1-től Ft+Áfa/hó. A hivatalbóli kezdeményező április 11-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett a beszerző ellen, közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A hivatalbóli kezdeményezés szerint a beszerző a székhelyéül szolgáló Budapest, Városligeti fasor 38. számú irodahelyiségeit az INVENTÁR Kft.-től, mint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének tulajdonát képező ingatlan kezelésével megbízott szervezettől bérli. A kezdeményező által vizsgált időszakban ( ) hét alkalommal került sor az évek óta fennálló szerződés közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli meghosszabbítására, megújítására vagy módosítására, melyek közül a hivatalbóli kezdeményező - tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére irányadó határidőkre - a február 26-ai szerződésmódosítást és a április 15-ei bérleti szerződést vitatta, a következők szerint. I.) A február 26-ai szerződésmódosítással kapcsolatban a következőket adta elő. A február 26-ai szerződésmódosítás a február 12-én kelt bérleti szerződést két tekintetben is módosította: egyrészt további egy évvel (2010. december 31-éig) meghosszabbította a szerződés hatályát, másrészt megállapította a évekre irányadó megemelkedett bérleti díj összegét. Hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint mindkét módosítási elem önállóan is megalapozza a Kbt. alkalmazásának kötelezettségét, hiszen a korábban - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - határozott időre kötött szerződés nem tért ki sem a szerződés időbeli hatályának lehetséges (opcionális) meghosszabbodására, sem a bérleti díj emelkedésének mértékére. Hivatkozása szerint a Közbeszerzések Tanácsa 3/2004. számú Ajánlásának alapvetéseiből kiindulva a beszerzőnek a szerződésmódosítást megelőzően a módosítást meg kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy a Kbt. alkalmazása szükségességének feltételei nem teljesülnek-e. Amennyiben a Kbt. alkalmazásának feltételei fennállnak, úgy az ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a szerződés időbeli hatályának módosítása és a bérleti díj megemelése olyan új beszerzési igényt keletkeztetett a beszerzőnél, amely esetben a Kbt. alkalmazásának feltételei fennálltak, ezért a módosítást megelőzően közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Közölte, hogy a február 12-ei szerződés valóban tartalmazott olyan

5 5 kikötést, hogy a felek a évre vonatkozó bérleti díj összegéről december 20. napjáig megállapodnak, azonban nem jelölte meg a bérleti díj meghatározásának módját, alapját (pl. infláció mértékével azonos), ezért nem felel meg a Tanács hivatkozott 3/2004. számú Ajánlásának. Az Ajánlás ugyanis csak abban az esetben engedi mellőzni a Kbt. alkalmazását, vagyis a szerződés módosítását megelőző közbeszerzési eljárást, ha a szerződéses feltételek előre meghatározott változását a szerződésben pontosan definiált és kellő részletességgel meghatározott kikötés teszi lehetővé. Nem minősül pontosan definiáltnak a kikötés, ha a felek a jövőben korlátozás nélkül módosíthatják a bérleti díj összegét, hiszen ez a bérleti díj parttalan emelését is lehetővé tenné. Fenti módosítások tehát megalapozták a Kbt. alkalmazása feltételeinek a fennállását. A módosítás olyan határozott idejű bérleti jogviszonyt hozott létre, amelynek éves díja Ft volt és években. A bérleti díj összegével kapcsolatos egyéb rendelkezések változatlanul hatályban maradtak a február 12-ei szerződés szerint. Ennek értelmében a szerződés keretében igény szerint bérelhető volt az ingatlan földszintjén található Rátkai Klub két terme, termenként Ft/óra bérleti díj ellenében. A szerződés értelmében a beszerzőt továbbá az épület közüzemi költségének 30 %-a terhelte. A Kbt a értelmében a határozott időre kötött szerződés esetén az árubeszerzés becsült értéke a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás. A szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás a fentiek alapján magában foglalja az ingatlan bérleti díját (2 [év] * Ft), az épület közüzemi díjának 30%-át (2009. évben Ft, évben Ft), valamint a klubhelyiség bérleti díját (tényleges igénybevételére nem került sor). Az ennek megfelelően megállapított becsült érték Ft. Az ily módon megállapított becsült érték alapján a beszerzés a szerződésmódosítás időpontjában hatályos Kbt. szerint közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzésnek minősül, melyre a Kbt. IV. fejezete irányadó. A Kbt. 29. (2) bekezdés a) pontja szerint a IV. Fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni meglévő építmény vételére vagy az ingatlanra vonatkozó egyéb jog megszerzésére. Ez a szabály azonban nem mentesíti a beszerzőt a Kbt. VI. fejezete szerinti eljárás alkalmazása alól. A beszerző e tárgyban nem folytatott le közbeszerzési eljárást, ezzel felmerül a Kbt. 2. (1) bekezdésének megsértése a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése okán. A jogsértés időpontja a szerződésmódosítás időpontja, február 26. Kifejtette, hogy a beszerző óta folyamatosan használja a Városligeti fasor 38. sz. alatti ingatlan irodahelyiségeit, azonban ez különböző jogviszonyok alapján történt. Kezdetben a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével kötött megállapodás, majd 1999-től az INVENTÁR Kft.-vel kötött bérleti szerződések

6 6 alapján. Önmagában az, hogy a beszerző székhelyét a bérelt ingatlan képezi, nem alapozza meg az INVENTÁR Kft. kizárólagos jogát, hiszen az Alapító Okirat módosítására (pl. székhely módosítására) az Alapítók jogosultak. A beszerző tevékenysége sem indokolja, hogy azt kizárólag a Városligeti fasor 38. szám alatt lehetne végezni, így bármely más ingatlan bérlete felmerülhet. A beszerző is fontolóra vette 2007-ben, hogy a Kuratóriuma Titkárságát áthelyezi a Róna utca 174. szám alá, megszüntetve egyúttal a Városligeti fasor 38. bérletét. Álláspontja szerint e körben a hivatalbóli kezdeményezés nem minősül elkésettnek, mert a jogorvoslati kezdeményezést a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött február 26-ai szerződésmódosításra vonatkozóan nyújtotta be, erre tekintettel a jogsértés időpontjaként is ez az időpont az irányadó, a Kbt (2) bekezdés szerinti határidő ezért még nem telt el. II.) A április 15-ei bérleti szerződéssel összefüggésben a következőket adta elő. A beszerző korábbi szerződéseit megújítva április 15-én szerződést kötött a Budapest, Városligeti fasor 38. szám alatti irodahelyiségek bérlése tárgyában. A szerződés határozott időre, január 1-jétől december 31-éig terjedő kétéves időszakra szólt. A szerződéskötést megelőzően nem került sor közbeszerzési eljárás lefolytatására. A beszerzés becsült értékének megállapítására a Kbt a alapján kerülhet sor, a becsült érték tehát a határozott időre kötött szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás. A szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás a bérleti szerződés értelmében magában foglalja az ingatlan bérleti díját (2011. évben Ft, évben az előző összeg inflációval növelt értéke), az épület közüzemi díjának 31%-át (összegszerűen a jelen jogorvoslati kezdeményezés beadásakor nem áll rendelkezésre információ, mivel az érintett időszak továbbszámlázására a későbbiekben kerül sor), valamint a klubhelyiség bérleti díját (tényleges igénybevételére ez idáig nem került sor). A járulékos díjakra, valamint az infláció jövőbeli mértékére vonatkozó adatok hiányában a hivatalbóli kezdeményezőnek a becsült érték minimális összegének meghatározása állt módjában, mely Ft-ot tesz ki. Az ily módon megállapított becsült érték alapján a beszerzés a szerződéskötés időpontjában hatályos Kbt. szerint közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzésnek minősül. A Kbt. 29. (2) bekezdés a) pontja alapján a IV. Fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni meglévő építmény vételére vagy az ingatlanra vonatkozó egyéb jog megszerzésére. Ez a szabály azonban nem mentesíti a beszerzőt a Kbt. VI. fejezete szerinti eljárás alkalmazása alól. A beszerző e tárgyban nem folytatott le közbeszerzési eljárást, ezzel felmerül a Kbt. 2. (1) bekezdésének megsértése a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése okán. A jogsértés időpontja a

7 7 szerződéskötés időpontja, április 15-e. Közölte, hogy a április 15-én kötött bérleti szerződés valóban január 1-jén lépett hatályba, azonban a Kbt (2) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy jogorvoslat a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül kezdeményezhető. A szerződés megkötésének időpontja április 15-én volt, így a jogorvoslati kezdeményezésnek eljárásjogi akadálya nincs. A hivatalbóli kezdeményező szerint a jogszabályba ütköző módon létrejött szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabályi változások nem befolyásolják a korábban megkötött szerződés jogi megítélését. A szerződéskötés időpontjában hatályos Kbt. értelmében a beszerző vitatott szerződését megelőzően közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni, így a beszerző a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megsértette a Kbt. 2. (1) bekezdését. A szerződés váratlan megszüntetése, majd új bérleti szerződés megkötése az ingatlanra (a több mint 10 éve tartó folyamatos jogsértés megszüntetése), a április 15-ei bérleti szerződés jogi megítélését nem befolyásolja, hiszen azt a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján, az akkor megállapított becsült érték alapján kell elbírálni. A hivatalbóli kezdeményező indítványozta a jogsértésért felelős személlyel szemben személyi bírság kiszabását. Felelősként a beszerző hivatalbóli kezdeményezéssel érintett szerződések megkötésekori Főtitkárát jelölte meg. E körben hivatkozott a beszerző Alapító Okiratára, és a Szervezeti és Működési Szabályzatának IV. Fejezet 2.2. pontjára, melynek értelmében a Közalapítvány jogszerű gazdálkodásáért a Kuratóriumi döntések keretében a Főtitkár a felelős. Nem vitatta, hogy a bérleti szerződésekről a döntéseket a Kuratórium hozta meg. Mellékelte a kezdeményezésben hivatkozott bérleti szerződéseket és bérleti szerződésmódosításokat, Kuratóriumi határozatokat, valamint a beszerző Szervezeti és Működési Szabályzatát, Alapító Okiratát. A beszerző észrevételében elsődlegesen az eljárás megszüntetését indítványozta eljárási okokból. Közölte, hogy a beszerző 1991-ben történt megalakulása, majd közalapítvánnyá történő átalakulása óta bejegyzett székhelye: Budapest, 1068 Városligeti fasor 38. (korábban Gorkij fasor 38.), a beszerző Alapító Okiratában foglaltakkal összhangban, amelynek módosítása a Ptk. értelmében az Alapítók hatáskörébe

8 8 tartozik. A Közalapítvány kezdetben a tulajdonos Művészeti Szakszervezetek Szövetségével február 29-én - a Kbt. hatályba lépése előtt - kötött megállapodás alapján határozatlan időre, ingyenesen használta a megállapodásban szereplő irodahelyiségeket és az üzemeltetési költségekhez hozzájárult. E megállapodásban a felek rögzítették, hogy a hozzájárulás összegét évente újabb megállapodásban korrigálják. A beszerző január 29-én kötött bérleti szerződést ugyanezen helyiségekre a tulajdonos Művészeti Szakszervezetek Szövetsége ingatlanhasznosító társaságával, az INVERTÁR Kft.-vel. A szerződés határozatlan időre szólt. A szerződés 8. pontjában a felek rögzítették, hogy a bérleti díj összegében minden évben újra megállapodnak. A felek ezt a szerződést a fentiekre tekintettel több ízben módosították a bérleti díj, valamint az időtartam tekintetében, illetve részben további helyiségeket vettek bérbe ugyanott, ugyanattól a cégtől. A beszerző jelenleg is az INVENTÁR Kft.- vel kötött bérleti szerződés alapján veszi bérbe az alaptevékenysége folyamatos ellátásához szükséges irodahelyiségeit, amelyet kizárólag az INVENTÁR Kft.- től tud bérbe venni, mivel ő rendelkezik az érintett - a beszerző székhelyén levő - helyiségek hasznosításának jogával. Fentiek azt támasztják alá, hogy óta folyamatos jogviszony áll fenn a felek között az érintett irodahelyiségek vonatkozásában. Előadta, hogy a február 12-én kelt bérleti szerződés a bérleti díj vonatkozásában módosítást eredményezett, a szerződést a felek újabb 2 évre ( évekre) kötötték, egyebekben változatlan tartalommal. A szerződés III.1.1. pontjában a felek kifejezetten rögzítették, hogy évre vonatkozóan a bérleti díj összegében később állapodnak meg. E magállapodás írásba foglalásának tekinthető a szerződés február 26-i ismételt módosítása a bérleti díj tekintetében 2009-re és az időtartam meghosszabbítása évre (2010. december 31-ig), az egyéb szerződési feltételek változatlanul hagyása mellett. A felek között évben a bérleti díj emeléséről, az infláció követésről egyeztetések történtek, melyekről a Kuratórium tájékoztatása megtörtént. A 2008-as szerződésmódosítás tehát kifejezetten kitért a bérleti díj jövőbeni emelkedésének lehetőségére, figyelemmel a Tanács hivatkozott 3/2004. számú Ajánlásának 3. pontjában leírtakra, mely szerint, ha a szerződés tartalmát érintő változást a felek az eredeti szerződésben rögzítették, úgy az e szerinti teljesítés nem vonja maga után közbeszerzési eljárás lefolytatását. A beszerző előadása szerint a hivatalbóli kezdeményező a február 12-én kelt bérleti szerződés február 26-ai módosítását jelölte meg a jogsértés alapjául. Ezzel összefüggésben hivatkozott a szerződéskötéskor (2008. február 12.) hatályos Kbt (2) bekezdésében foglaltakra, melynek értelmében a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhet eljárást, amely határidő jogvesztő. A Kbt (3) bekezdés c) pontja alapján a jogsértés

9 9 megtörténtének kell tekintetni a szerződéskötés időpontját. A szerződéskötés időpontja jelen esetben egyértelműen megállapítható. Mindezek alapján a kezdeményezés 1. eleme elkésettnek tekintendő. A hivatalbóli kezdeményezés 2. eleme körében közölte, hogy a felek április 15-én január 1-től kezdődő hatállyal - kötöttek határozott idejű bérleti szerződést, vagyis a szerződés január 1-jén lépett hatályba. A Kbt (2) bekezdése szeptember 15-én hatályát vesztette, vagyis ingatlanra vonatkozó jog megszerzésével összefüggésben ettől az időponttól nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Egyekben felek a bérleti szerződést március 31-én közös megegyezéssel megszüntették és április 1-én új bérleti szerződést kötöttek. A beszerző álláspontja szerint a Kbt (4) bekezdése alapján elkésett a hivatalbóli kezdeményezőnek a személyi bírság kiszabására vonatkozó indítványa is, melyet a hivatalbóli kezdeményező csak április 27-én nyújtott be. Érdemi nyilatkozata szerint az 1. elem körében a bérleti szerződéshez képest a szerződésmódosítás során nem történtek olyan változtatások, melyek a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzését megalapoznák. A felek között folyamatos tárgyalás volt a bérleti díj mértékéről, az inflációkövetésről. A bérleti szerződéseket, és szerződésmódosításokat Kuratóriumi határozatok előzték meg. A február 26-i bérleti szerződésmódosításról a 18/2008.(01.24.) sz. Kuratóriumi határozat, a április 15-i bérleti szerződésről a 39/2009.(02.19.) sz. Kuratóriumi határozat döntött. Mindezek alapján nem helytálló a hivatalbóli kezdeményezőnek a bérleti szerződésekkel összefüggésben a Főtitkár személyi bírságolására vonatkozó indítványa. A Döntőbizottság először az eljárási feltételeket vizsgálta. A Döntőbizottság megállapította, hogy hivatalbóli kezdeményezés nem késett el. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: c) a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 1. elemében vitatott, közbeszerzési eljárás mellőzésével érintett bérleti szerződésmódosítás megkötésének időpontjában hatályos Kbt. rendelkezései alapján megvizsgálta, hogy a hivatalbóli kezdeményező megtartotta-e a törvényben meghatározott jogorvoslati határidőt.

10 10 A hivatalbóli kezdeményezés 1. elemével érintett bérleti szerződésmódosításra közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül február 26-án került sor. A Kbt (2) bekezdése alapján az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. A Kbt (2) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt (2) bekezdése szerint, a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt (3) bekezdése alapján a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. A Döntőbizottságnak a hivatalbóli kezdeményező hivatalbóli kezdeményezésére korábban a beszerző más beszerzései ellen közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt jogorvoslati eljárást folytatott, és a D.153/11/2011. számú határozatában rögzítette, hogy az ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a közbeszerzés lefolytatása nélkül kötött szerződéseik esetében a szerződésmódosításaik előtt minden esetben meg kell vizsgálniuk azt, hogy a Kbt. alkalmazásának feltételei fennállnak-e, hogy az adott szerződésmódosítás a módosított értékre figyelemmel közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettséget keletkeztet-e. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 1. elemével összefüggésben megállapította, hogy a beszerző február 12-én kötött bérleti szerződést az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft.-vel irodahelyiségek és szociális helyisége bérlete tárgyában, melyet a felek február 26-án módosítottak, a módosítás a szerződés időtartamát és a bérleti díjat érintette. A Döntőbizottság álláspontja szerint a bérleti szerződés feltételeiben bekövetkezett módosulások megalapozták annak vizsgálati kötelezettségét, hogy a Kbt. 22. (1) bekezdés f) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozó

11 11 ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás lefolytatására való kötelezettsége fennálle. A bérleti szerződés módosításáról a hivatalbóli kezdeményező március 30-án értesült. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezést április 11-én benyújtotta, melynek alapján a Kbt (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a Kbt (2) bekezdésében meghatározott, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napos szubjektív jogorvoslati határidőt megtartotta. A Döntőbizottság megállapította, hogy a bérleti szerződésmódosítás február 26-i megkötésének időpontját követő három éven belül került sor a kezdeményezés benyújtására, a hivatalbóli kezdeményezés az objektív jogorvoslati határidőn belüli. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 2. elemében vitatott, közbeszerzési eljárás mellőzésével érintett bérleti szerződés megkötésének időpontjában hatályos Kbt. rendelkezései alapján megvizsgálta, hogy a hivatalbóli kezdeményező megtartotta-e a törvényben meghatározott jogorvoslati határidőt. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 2. eleme vonatkozásában megállapította, hogy a bérleti szerződés megkötésére április 15-én került sor. A Kbt (2) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását c) az (1) bekezdés szerinti szervezet a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül kezdeményezheti. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 2. elemével összefüggésben megállapította, hogy a beszerző április 15-én kötötte meg a tárgyi bérleti szerződést az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft.-vel irodahelyiségek bérlete tárgyában. A Kbt. kógens szabályozása alapján a Döntőbizottságnak a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját kellett figyelembe vennie, mely április 15-én történt meg.

12 12 A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezést április 11-én benyújtotta, melynek alapján a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerint a április 15- étől számított egy éves jogorvoslati határidőt megtartotta, nem késett el a kezdeményezés 2. eleme. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy nem késett el a hivatalbóli kezdeményező április 27-én benyújtott azon indítványa, hogy a Döntőbizottság a bérleti szerződés, illetőleg bérleti szerződésmódosítás időpontjára figyelemmel a korábbi Főtitkárt személyi bírsággal sújtsa. A Kbt (4) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 324. (1) bekezdésének a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát. A Kbt (1) bekezdése a következők szerint határozza meg a jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi elemeit. A kérelemben meg kell jelölni a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; b) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; c) a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; d) a megsértett jogszabályi rendelkezést; e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére [340. (2)-(6) bekezdése] irányuló indítványt, ennek indokait; f) ideiglenes intézkedés (332. ) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; g) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét). A Kbt. fenti szabályozása alapján megállapítható, hogy nem képezi a hivatalbóli kezdeményezés kötelező tartalmi elemét, hogy a hivatalbóli kezdeményező megjelölje a jogsértésért felelős személyt, a hivatalbóli kezdeményezőnek a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát kell közölnie. A Döntőbizottság mérlegelési jogkörében, jogsértés megállapítása esetében a Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján dönt arról, hogy a jogsértésért felelős

13 13 személlyel szemben bírságot alkalmaz-e. A Kbt (4) bekezdése alapján a kezdeményező iratban javaslatot lehet tenni a Kbt (1) bekezdés e) és f) pontjában foglaltakra, azaz a hivatalbóli kezdeményező nem köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére [340. (2)-(6) bekezdése] irányuló indítványt, ennek indokait, illetve az ideiglenes intézkedés (332. ) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait a kezdeményezésben megadni. A Döntőbizottság ezért a hivatalbóli kezdeményezés alapján az érdemi vizsgálatot lefolytatta, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 1. elemének alaposságát az alábbi indokok alapján állapította meg. A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárási kötelezettség. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza a közbeszerzés tárgyait a tárgyi hatály vonatkozásban, másrészt a személyi hatályát. E kettős szabályozás adja azt, hogy a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésekre a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek le kell folytatniuk a közbeszerzési eljárást. A Kbt. személyi hatálya alá tartozó ún. klasszikus ajánlatkérői kört a Kbt. 22. (1) bekezdése határozza meg. A Kbt. 22. (1) bekezdése alapján e fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: f) a közalapítvány. A Döntőbizottság a fentiek alapján rögzíti, hogy a beszerző a Kbt. 22. (1) bekezdés f) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozik. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 1. elemével összefüggésben megállapította, hogy a beszerző február 12-én kötött bérleti szerződést az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft.-vel irodahelyiségek és szociális helyiségek bérlete tárgyában. A felek a közöttük február 12-én létrejött bérleti szerződést február 26-án módosították, a módosítással a szerződés időtartama további egy évvel meghosszabbodott december 31-ig, továbbá a bérleti díj összege évi ,-Ft+Áfa összegről évi Ft+Áfa összegre emelkedett. A Döntőbizottság álláspontja szerint a bérleti szerződés feltételeiben bekövetkezett e módosulások jellege megalapozta annak kötelezettségét, hogy a

14 14 Kbt. 22. (1) bekezdés f) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatását megvalósítsa. A bérleti szerződés azon kikötése, melyben a felek kötelezték magukat, hogy legkésőbb december 20. napjáig bezárólag, a évre vonatkozó bérleti díj összegéről egymással megállapodnak, továbbá az a tény, hogy a beszerző korábban is az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft.-től bérelt irodahelyiségeket, nem mentesítik a beszerzőt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. Az irodabérlet ugyanis nem csak az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft. kezelésében lévő irodahelyiségekben valósulhatott meg, a kizárólagosság nem teljesült, a beszerzőnek a beszerzési igénye az irodabérletre fennállt. A tárgyi hatály körében a Kbt. következő rendelkezései az irányadóak: A Kbt. 29. (2) bekezdése szerint e fejezet szerinti eljárást - a 27. -ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a következő esetekben: a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést. A Kbt. irányadó 29. (2) bekezdés a) pontja alapján a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések tekintetében a meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség alóli kivételi körbe tartozik. A Kbt (1) bekezdése értelmében e fejezet szerint kell eljárni a ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt (1) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. (2) Az árubeszerzésre a 24. -t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről.

15 15 A Kbt (1) bekezdése szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a ban, valamint a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték). (2) Ha a szerződés tárgya ingatlan használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a becsült érték megállapítására a t kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 36. (1) bekezdése szerint az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is. A Kbt. hivatalbóli kezdeményezés 1. elemére irányadó fenti szabályozása alapján, az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzésére a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerint kellett a közbeszerzési eljárást lefolytatni, függetlenül attól, hogy a közbeszerzés értéke elérte-e a közösségi értékhatárokat. A Kbt (2) bekezdése ugyanis az árubeszerzések közé utalta az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzését az ajánlatkérő részéről. A beszerző által az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft.-vel határozott időre kötött bérleti szerződés alapján, a február 26-i bérleti szerződésmódosítás eredményeként a és évekre vonatkozó bérleti díj összege évente Ft+Áfa volt. Ezen felül a beszerzőt a bérlet ellenszolgáltatásaként az épület közüzemi költségének arányos 30%-os része terhelte, melynek alapján a rendelkezésre álló adatok szerint ténylegesen - a csatolt bizonylatok szerint évre nettó Ft, évre nettó Ft került kifizetésre. A fentiek alapján a Kbt. 36. (1) bekezdés a) pontja szerint a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás összege: Ft volt. A Kbt (1) bekezdése alapján e fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó nemzeti értékhatárokat a évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.

16 16 A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 86. (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár január 1-jétől március 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 30,0 millió forint. A Kbt. 2. (1) bekezdése alapján e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. Miután a bérleti szerződésmódosítás Ft-os értéke meghaladta a január 1-jétől március 31-éig árubeszerzés esetében irányadó 30,0 millió forintos nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 1. elemére megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 2. (1) bekezdését. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 2. elemének alaposságát az alábbi indokok alapján állapította meg. A Döntőbizottság a fentiekben rögzítette, hogy a beszerző a Kbt. 22. (1) bekezdés f) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozik. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 2. elemével összefüggésben megállapította, hogy a beszerző április 15-én új bérleti szerződést kötött az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft.-vel irodahelyiségek bérlete tárgyában. A Döntőbizottság megállapította, hogy a felek korábban ugyan kötöttek a jelen bérlet tárgyában bérleti szerződéseket, e szerződések azonban megszűntek. A Kbt. kógens szabályozása alapján a Döntőbizottságnak a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével történt beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját kell figyelembe vennie a vizsgálata során, mely április 15-én történt meg. A fentiek alapján a beszerzés tárgyi hatálya körében a Kbt. következő rendelkezései az irányadóak:

17 17 A Kbt. 29. (2) bekezdése szerint e fejezet szerinti eljárást - a 27. -ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a következő esetekben: a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést. A Kbt. irányadó 29. (2) bekezdés a) pontja alapján a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések tekintetében a meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség alóli kivételi körbe tartozott. A Kbt (1) bekezdése szerint e fejezet szerint kell eljárni a ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt (1) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. (2) Az árubeszerzésre a 24. -t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről. A Kbt a alapján a közbeszerzés értékének megállapítására a rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 36. (1) bekezdése értelmében az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is. A beszerző által az INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft.-vel április 15-én határozott időre kötött bérleti szerződés alapján, a évre kikötött bérleti díj Ft+Áfa volt, évre pedig az éves inflációval növelt évre szóló bérleti díjat lett volna köteles fizetni a beszerző a bérbeadónak.

18 18 A felek március 31-én március 31-i hatállyal közös megegyezéssel megszüntették a április 15-én létrejött bérleti szerződést, mely azt jelenti, hogy a konkrét esetben az ingatlan bérleti jogának megszerzésére csak év I. negyedévében történhetett meg az ellenérték kifizetése. A fentiek alapján a Kbt. 36. (1) bekezdés a) pontja szerint a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás összegeként: Ft:3= Ftot vett figyelembe a Döntőbizottság. A Kbt (1) bekezdése szerint e fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény 87. (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár január 1-jétől december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint. A Kbt. 2. (1) bekezdése szerint e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. Miután a bérleti szerződés Ft-os értéke meghaladta a január 1- jétől december 31-éig árubeszerzés esetében irányadó 8,0 millió forintos nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 2. elemére megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 2. (1) bekezdését. A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértést. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 1. elemében vitatott, közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével február 26-án megkötött bérleti szerződésmódosítással összefüggésben, a következő indokok alapján bírságot szabott ki a beszerzővel szemben.

19 19 A Kbt (3) bekezdése értelmében, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés c)-e) pontja szerint határoz, egyben e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (3) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. (4) A 340. (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)-(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet. A Döntőbizottság jelen esetben indokoltnak ítélte bírság kiszabását, tekintettel arra, hogy súlyos jogsértést állapított meg. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 1. elemében kifogásolt beszerzés vonatkozásában megállapította, hogy a beszerző a közbeszerzési eljárás lefolytatását jogsértően mellőzte, a közpénzzel gazdálkodó ajánlatkérő ezáltal nem biztosította a Kbt. garanciális szabályainak az érvényesülését. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során - a fentieken kívül - figyelembe vette a jogsérelem súlyát, a beszerzés tárgyát, értékét, azt, hogy a beszerző közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a beszerzését. A Döntőbizottság a beszerző terhére értékelte, hogy a mellőzéssel érintett beszerzés tekintetében a jogsértés már nem reparálható. A beszerző terhére mérlegelte, hogy vele szemben az e törvénybe ütköző magatartása miatt a korábbiakban jogsértést már megállapított közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását. E szempontokat összességében mérlegelve a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a beszerzőnél a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság e körben értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, különösen a kezdeményezéssel érintett beszerzést megelőző Kuratóriumi

20 20 határozatot, és a beszerző Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az Alapító Okiratát. A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a tárgyi bérleti szerződés módosításáról a döntést nem a Főtitkár, hanem a beszerző Kuratóriuma hozta meg. E tekintetben a Főtitkár a Szervezeti és Működési Szabályzat IV pont 3. bekezdése alapján csak a Kuratórium döntéseinek végrehajtásáért volt felelős, azzal, hogy szakmai felelősséggel ezekben az esetekben is az adott terület szakmai vezetője tartozott. Mindezek alapján a Döntőbizottság mérlegelési jogkörében a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett beszerzéssel összefüggésben a korábbi Főtitkárral szemben személyi bírságot nem alkalmazott. A hivatalbóli kezdeményezés 2. elemében vitatott, közbeszerzési jogtalan mellőzésével április 15-én megkötött bérleti szerződéssel összefüggésben, bírság kiszabására nem került sor, tekintettel a Kbt április 1-jétől hatályos (3) bekezdés e) pontjában foglaltakra, mely szerint bírság kiszabása jogorvoslati eljárásban nem lehetséges a Kbt. 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén, mert ezen esetben a Kbt. 340/A. (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság pert köteles indítani a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Kbt. 306/A. (2) bekezdése alapján semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt (2) bekezdés g) pontja alapján, a Kbt (4) bekezdése szerint rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság illetékes.

21 21 A Pp (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, május 12. Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos Dr. Szathmári Réka sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13.) 2. Magyar Mozgókép Közalapítvány (1068 Budapest, Városligeti fasor 38.) 3. INVENTÁR Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft. (1068 Budapest, Városligeti fasor 38.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár