A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.557/8/2013. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (3525 Miskolc, Széchenyi u. 107, a továbbiakban: kezdeményező) által a Nem Adom Fel Alapítvány (1093 Budapest, Lónyai u. 3., a továbbiakban: beszerző) Nemadomfel Ház A remény központja Szendrőládon és az Edelényi kistérségben c. projekt keretében családi napközi kialakítása, meglévő épület felújítása, bővítése, átalakítása tárgyú beszerzése ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezésnek helyt ad, és megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 240. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a beszerzőt Ft, azaz egyszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett MNB számú számlájára fizesse be. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott iratok és a felek jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró kezdeményező szeptember 10-én kötött Támogatási Szerződést a beszerző Nemadomfel Ház - A remény központja Szendrőládon és az Edelényi Kistérségben című projektje megvalósítására. A Támogatási Szerződés alapján a beszerző Ft összköltség mellett Ft támogatásban részesült. A projekt keretében megvalósítani kívánt építési beruházás elszámolható költsége a Támogatási Szerződés 2. sz. mellékletében nettó Ft-ban került meghatározásra. A Támogatási Szerződés 9. sz. melléklete alapján mely tartalmazta a közbeszerzési tervet - a beszerző építési kivitelezés tárgyban közösségi értékhatár alatti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kívánt lefolytatni. Becsült értékként nettó Ft került meghatározásra. A beszerző az építési kivitelezési munkák munkadíjára vonatkozóan három árajánlat bekérésével indított eljárást. Az ajánlattételi felhívást és dokumentációt július 6-án küldte meg a STÚDIÓ 100 Építészeti Kft., a Malionbau Építészeti Kft., és a Galpartner Kft ajánlattevőknek. Az eljárást megindító felhívás 1. pontja szerint: 1.1. A szerződéshez rendelt megnevezés: Nemadomfel Ház A remény központja 3751 Szendrőlád település belterületén, a Petőfi Sándor utca 27. sz. alatti ( Hrsz: 342) családi ház átépítésével A szerződés típusa és a teljesítés helye: típusa: Kivitelezés, ajánlatkérő anyag biztosítása mellett. helye: 3751 Szendrőlád Petőfi Sándor utca 27. (Hrsz: 342)

3 A szerződés meghatározása/tárgya: Vállalkozási szerződés a 3751 Szendrőlád, Petőfi u. 27. sz. alatti ( Hrsz: 342), Nemadomfel Ház A remény központja, engedélyezési terveknek megfelelő, építési kivitelezési munkafeladataira (munkadíjára). Építési engedélyszáma: /2012, Edelény Város Önkormányzat Jegyzője A kivitelezés befejezési határideje: március Finanszírozási és fizetési feltételek: Ajánlatkérő a beruházást saját forrásaiból, támogatási szerződés alapján történő szállítói finanszírozással illetve utófinanszírozással valósítja meg. 4. Eljárás: Három árajánlat bekérésével zajló beszerzési eljárás, a közbeszerzési törvényben szabályozott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazásával. Az eljárás sikeres, amennyiben a három érvényes árajánlat beérkezik. Értékelési szempont: A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. A műszaki dokumentáció teljes terjedelmében átadásra kerül ezen ajánlati dokumentáció részeként. A dokumentáció mellékletében szereplő, gépészeti munkanemekre vonatkozó árazatlan költségvetések csak az ajánlati dokumentációban szereplő 85, 86, 87 tételek-re, alvállalkozói teljesítményekre vonatkozó összevont árajánlatok megalapozását szolgálja, az ajánlattételben e munkanemek tekintetében részletezett ajánlatot nem szükséges szerepeltetni. A dokumentációért fizetni nem kell. Ajánlattételi határidő: július óra Az ajánlatokkal szemben támasztott formai követelmények: Az ajánlatot a jelen dokumentációban átadott árazatlan költségvetés kitöltésével és benyújtásával kell tenni oly módon, hogy a Munkadíj oszlopban kell szerepeltetni Ajánlattevő ajánlati árát. Az árazatlan költségvetés 85. tételeken szereplő Villanyszerelés alvállalkozói árajánlat alapján, a 86. tételeként szereplő Víz és szennyvíz, fűtés és gázszerelési munkák. Alvállalkozói árajánlat alapján, továbbá a 87. tételként szereplő Napelem és kapcsolódó rendszer szerelési munka. Alvállalkozói árajánlat alapján tételekre adott ajánlat akár saját kivitelezésben akár alvállalkozói kivitelezésben történik nem munkanemek szerinti hanem tételenként összevont, egyösszegű ajánlatot kell tenni. Az anyag oszlop kitöltése esetén, amennyiben az Ajánlatkérő beszerzési forrásainál Ajánlattevő által feltüntetett árak kedvezőbbek, Ajánlatkérő kész Ajánlattevő beszerzési forrásait az Ajánlatkérő anyagbeszerzése során igénybe

4 4 venni. Az ajánlat bírálata során az anyagárak szerepeltetése, vagy hiánya nem befolyásolja a bírálatot. Az Ajánlattevőnek az ajánlati dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania A beszerző szerződéstervezetet is csatolt a dokumentációhoz, amelynek a releváns előírásai a következők: 2.1. Vállalkozó az elvállalt munkát komplexen, jótállás és vállalt garancia mellett, I. osztályú minőségben végzi el. Ennek érdekében a Vállalkozó biztosítja a munka személyi és tárgyi feltételeit Megrendelő biztosítja a felújításhoz szükséges építési anyagokat, a Vállalkozóval történt előzetes egyeztetés alapján. Az ajánlattételi határidőre mindhárom felhívott társaság benyújtotta az ajánlatát. A STÚDIÓ 100 Építészeti Kft Ft+ÁFA, a Malionbau Építészeti Kft Ft+ÁFA és a Galpartner Kft Ft+ÁFA ajánlati árat ajánlott meg. A beszerző július 23-án elkészítette az Összegezés az ajánlatok felbontásáról szóló dokumentumot. Az összegezés szerint mindhárom társaság ajánlata érvényes volt, nyertes ajánlattevőnek a Galpartner Kft. lett kihirdetve Ft+ÁFA ajánlati árral. A beszerző és a Galpartner Kft. a vállalkozási szerződést augusztus 5-én kötötték meg Munkadíj: Ft, ÁFA 27%: Ft, Összesen: Ft összeggel. A beszerző október 7-én benyújtotta az 1. számú időszakos beszámolót és az 1. kifizetési kérelmet. Ebben a Szendrőlád Petőfi u. 27. szám alatti ÉMOP azonosító számú projekt szerződés szerinti építési munkák kivitelezése 1. ütem tekintetében Ft került kiszámlázásra. A beszerző november 19-én megindította a projekthez kapcsolódó építési beruházás közbeszerzési eljárásának ellenőrzését a Pályázó Tájékoztató Felületen. A kezdeményező november 25-én hiánypótlásra hívta fel a beszerzőt, aki december 2-án teljesítette a hiánypótlást.

5 5 A kezdeményező a hivatalbóli kezdeményezésében rögzítette, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt kéri a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a beszerző jogsértését. A kezdeményező álláspontja szerint a beszerző megsértette a Kbt. 5. -át, a Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontját, a Kbt. 10. (1) bekezdését. A jogsértésről való tudomásszerzés időpontja november 19. napja, a projekthez kapcsolódó közbeszerzési eljárás ellenőrzésének beszerző általi Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő megindítása. A kezdeményező a tényállásban rögzített előzményeket megismételve előadta, hogy a beszerző november 19-én megindította a projekthez kapcsolódó építési beruházás közbeszerzési eljárásának ellenőrzését a Pályázó Tájékoztató Felületen. Az ellenőrzés lefolytatása során megállapítást nyert, hogy a beszerző által feltöltött dokumentumokból nem volt megállapítható az, hogy a projekt megvalósítása érdekében a beszerző folytatott-e le közbeszerzési eljárást, illetőleg vélelmezhető volt, hogy ezen kötelezettségének nem tett eleget. A kezdeményező november 25-én a Pályázó Tájékozató Felületen hiánypótlásra hívta fel a beszerzőt, melynek keretében kérte a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy sor került-e közbeszerzési eljárás lefolytatására, vagy a beruházás megvalósítása érdekében a csatolt 3 árajánlat bekérésével került sor a kivitelező kiválasztására közbeszerzési eljárás mellőzésével. A beszerző december 2. napján az alábbi nyilatkozatot tette: ( ) a projekt keretében megvalósuló feladat építési beruházási munka, mellyel összefüggésben a jelen beszerzés előkészítése történt, a tervezett külső vállalkozó bevonását igénylő munkavégzésre - az építés humán feltételeinek biztosítása volt, nem terjed ki az építési beruházáshoz szükséges anyagok biztosítására, mivel ez saját erőforrással, anyagigazgatási költségmentesen elláthatónak ítéltük, s az előzetes ígérvények alapján, többféle anyag kedvezményes illetve térítésmentes biztosítását valószínűsítettük. A támogatási szerződés mellékleteként elfogadott költségvetés részét képező tevékenységköltségek táblázatban szereplő valamennyi építési beruházással összefüggő költségek összértéke Ft (bruttó), melynek számított nettó értéke Ft, és ezzel egyenértékűnek tekintette a beszerző a teljes becsült értéket. A tárgyi beszerzés becsült értékét nettó forintban állapította meg. A beszerző közölte, hogy a tárgyi beszerzésre, nemzeti értékhatárt el nem érő építési kivitelezési munkák munkadíjára vonatkozóan három árajánlat bekérése típusként megjelölt eljárást folytatott le.

6 6 A kezdeményező álláspontja szerint a Kbt. 16. (1)-(2) bekezdése értelmében az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. Egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Megállapítható, hogy egy beruházás munkadíja és anyagköltsége egy funkciót tölt be mind műszaki, mind gazdasági szempontból. Ennek megfelelően a beszerzés Kbt. 16. (1) bekezdése alkalmazásával megállapított becsült értéke nettó Ft. A Magyarország évi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 67. (1) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a január 1. napjától december 31-ig irányadó közbeszerzési értékhatár építési beruházás esetén 15 millió forint. Fentiekre tekintettel a beszerző megsértette a Kbt. 5. -át, 6. g) pontját, 10. (3) bekezdését, a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról (KÉ évi 21. szám, február 20.) című dokumentumban foglaltakat, amikor a nemzeti értékhatárt meghaladó Forint összköltségű, közbeszerzés köteles építési beruházását anyagköltségre és munkadíjra felosztotta, és ezzel a Kbt. 18. (1) bekezdésében meghatározott részekre bontás tilalmába ütköző módon mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., mint a Regionális Operatív Program Közreműködő Szervezete december 17-én szabálytalansági eljárást indított a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt. A beszerző előadta, hogy nem szándékosan a közbeszerzési eljárás megkerülése miatt bontotta meg az építési beruházást kivitelezési és anyagköltségre. Az eljárása során mindvégig a jóhiszeműség vezette és azt tartotta szem ellőt, hogy minél gyorsabban és kedvező áron tudja a családi napközit kialakítani. Csatolta a jogorvoslati eljárásban a TONDACH Magyarország Zrt. árajánlatát megvalósítani tervezett kerámia tetőcserépre (nettó Ft), a CONWERT Immobilien Gruppe árajánlatát a napkollektor rendszer tekintetében ( Ft értékig a rendszer felszerelését és beüzemelését ingyenesen vállalta a társaság), illetve azt a nyilatkozatot miszerint a beszerző Ft értékben az építési területen meglévő ingatlan bontási anyagából kívánt a kivitelezés során felhasználni.

7 7 Egyéb érdekelt az eljárásban nyilatkozatot nem tett. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző július 6. napján küldte meg a felhívását az árajánlattételre felhívott három társaságnak. A jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. ebben az időpontban hatályos rendelkezései az irányadók, mivel az ekkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kellett volna a beszerzőnek közbeszerzési eljárást lefolytatni. A Kbt. releváns rendelkezései az alábbiak: A Kbt. 3. (1) bekezdés első fordulata értelmében e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. 5. -a alapján a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja alapján a törvény alkalmazásában ajánlatkérők a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet - az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja. A Kbt. 10. (1) bekezdés szerint a közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). A (3) bekezdés értelében az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az

8 8 értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. A Kbt. 11. (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 16. (1)-(3) bekezdése alapján (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni. (2) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. (3) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére. A Kbt. 18. (1) bekezdése szerint tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A Kbt. 19. (1) bekezdésének rendelkezése alapján az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. Harmadik része szerinti eljárások esetén a Kbt a szerint e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. (3) bekezdés; 19. (2) bekezdés]. A Kbt (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint a) a ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy

9 9 b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a /A. -ban foglalt eltérésekkel. A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy a beszerző a Kbt. hatálya alá tartozik-e. A Kbt. szabályozásrendszere alapján a III. Fejezet rendelkezik a törvény személyi és tárgyi hatályáról. Ezen rendelkezések valamennyi közbeszerzési eljárásra vonatkoznak, függetlenül az értékhatároktól, azaz a törvény valamennyi eljárásrendre irányadóan a Kbt. 6. -ában határozta meg az ajánlatkérő szervezeteket. A Kbt. 5. -a továbbá a Kbt a alapján a közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, az ajánlatkérőket közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség terheli a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó visszterhes beszerzéseikre, amennyiben azok értéke eléri legalább a nemzeti értékhatárt. Azt is meghatározza a törvény kógens szabályozása, hogy ajánlatkérőknek miként kell közbeszerzési eljárásuk becsült értékét megállapítani és ennek során milyen egybeszámítási kötelezettség terheli őket. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a Kbt. alanyi hatálya alá tartozott a Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontja szerint és mind a közösségi, mind a nemzeti eljárásrendben ajánlatkérőnek minősült. A Kbt. 16. (1) bekezdése azt mondja ki, hogy az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. A Kbt. 16. (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerzési eljárás tárgya kivitelezés volt, mely építési beruházásnak minősül és a Kbt a alapján a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozik. A Kbt. 16. (2) bekezdésére tekintettel az építési beruházás értékébe bele kell számítani az építési beruházáshoz szükséges ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk értékét is. A jelen eljárásban az volt megállapítható, hogy a beszerző különválasztotta az építési beruházás megvalósításának kivitelezési munkáit és az építési beruházáshoz szükséges anyagok költségét. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt a alapján kell megítélni az építési beruházás becsült értékét, mely alapján kell az érintetteknek eldöntenie,

10 10 hogy kell-e és ha kell milyen eljárásrendben kell a közbeszerzési eljárást lefolytatnia. A Kbt. 16. (2) bekezdése alapján nem választható szét az építési beruházás Kbt. szerinti fogalma alapján a kivitelezési munkák és az ajánlatkérő által a beruházás megvalósításához szükséges áruk, jelen esetben anyagok értéke. Ennek megfelelően a következőket vizsgálta a Döntőbizottság. A kivitelezési munkákra a beszerző Ft becsült értéket határozott meg. A beszerző által csatolt dokumentumok szerint a kerámia tetőcserép és annak szerelése nettó Ft, a beszerző által az építési beruházáshoz felhasználni tervezett bontási anyag értéke Ft, melyekkel összesen legalább Ft összértékben kívánta a beszerző az építési beruházást megvalósítani Szendrőládon. A Magyar Köztársaság évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 67. (1) bekezdés b) pontja alapján a nemzeti közbeszerzési értékhatár január 1-jétől december 31-éig építési beruházás esetében 15 millió forint. A beszerző által csatol iratok alapján tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző legalább Ft értékben kívánta megvalósítani az építési beruházást Szendrőládon, mely meghaladja a évre vonatkozó nemzet értékhatárt. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján rögzíti, hogy a beszerzőnek közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át. A fentiek indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a kezdeményezés tekintetében, hogy az ajánlatkérő jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A Kbt (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság

11 11 összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Korm. rendelet 5. (2) bekezdés szerint, ha Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a közbeszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka. A Döntőbizottság a bírság kiszabását indokoltnak tartotta arra figyelemmel, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon mellőzte a közbeszerzési eljárást. A Döntőbizottság figyelemmel volt arra, hogy az ajánlatkérő a törvényben meghatározottakon túli együttműködő magatartást nem tanúsított, a beszerzése európai uniós forrásból támogatott és adott esetben e körben is várható jogkövetkezmény. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyán kívül figyelembe vette a beszerzés jelenleg megállapítható adatai alapján azt, hogy a becsült érték nem sokkal haladja meg a közbeszerzési értékhatárt. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a jogsértés nem orvosolható. A Döntőbizottság a fenti ajánlatkérői eljárásra tekintettel úgy ítélte meg, hogy indokolt az ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben meghatározott összegű bírság alkalmazása. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 72. (1) bekezdés de) pontjára tekintettel rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.

12 12 A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, január 21. Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos Dr. Puskás Dóra Hildegárd sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (3525 Miskolc, Széchenyi u Nem Adom Fel Alapítvány (1093 Budapest, Lónyai u. 3.) 3. Galpartner Kft. (4075 Görbeháza, Böszörményi út 24.) 4. Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf. 6.) 5. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (helyben) 6. Irattár