A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel.: Fax: Ikt.sz.: D.663/ 4 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által Abony Város Önkormányzata (2740 Abony, Kossuth tér 1., a továbbiakban: Ajánlatkérő) Alapfokú járóbeteg szakrendelő felszereléséhez szükséges informatikai eszközök beszerzésére és telepítésére tárgyú közbeszerzési eljárásában megkötött szerződés módosítása miatt hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.) 1. (1) bekezdését. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, ajánlatkérő írásbeli nyilatkozata, valamint az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárásban becsatolt iratok, valamint a Döntőbizottság elnöke részére megküldött a tárgyi közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó, kivitelezésre irányuló hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a KMOP számon pályázati támogatást nyert Pest megye dél-keleti területi igényeit kiszolgáló alapfokú járóbeteg szakellátás fejlesztése pályázatával. A pályázat megvalósításának alapeleme a 2740 Abony, Újszászi út 21. szám alatti, a járóbeteg rendelés ellátásához szükséges épület megépítése. Ezen építési beruházás megvalósítására ajánlatkérő május 29-én nyílt közbeszerzési eljárást indított (KÉ 9946/2009.), amely eljárás eredménytelenségére tekintettel ajánlatkérő újabb nyílt közbeszerzési eljárást indított (KÉ 14590/2009.). Ez utóbbi közbeszerzési eljárás nyertese a GEN-ÉP Zrt.

2 2 lett, a vállalkozási szerződés megkötésére október 1. napján került sor. A vállalkozási szerződés 1.3. pontjában rögzített teljesítési véghatáridő: június 30., míg a szerződés 3. pontja értelmében a vállalkozó a szerződés műszaki tartalmának hiba és hiánymentes befejezését április 30. napjára vállalta. Fenti előzményeket követően ajánlatkérő január 11. napján indította meg a rendelkező részben meghatározott tárgyra vonatkozó közbeszerzési eljárását (KÉ 25388/2009., KMOP ). A közbeszerzési eljárás nyertese a Béker- Soft Kft. lett, ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen jogorvoslati kérelem nem került előterjesztésre. A közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató március 29-én került közzétételre a Közbeszerzési Értesítőben (KÉ 7835/2010.) március 31-én az ajánlatkérő szállítási szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. A szállítási szerződés 4.2. pont értelmében a teljesítési véghatáridő: május 31. A szerződéses érték ,-Ft+Áfa volt. Ajánlatkérő július 23-án a Közbeszerzési Értesítő évi 85. számában, 18550/2010. KÉ. szám alatt tette közzé a rendelkező részben meghatározott tárgyú, közösségi értékhatár alatti közbeszerzési eljárása eredményeként kötött szerződése módosításáról szóló tájékoztató hirdetményét. A hirdetmény IV.1.2. pontjában az Ajánlatkérő a szerződés módosításának tartalma körében a következőket jelölte meg: Az eredeti szállítási szerződés 4.2-es pontja: Szállító kötelezettséget vállal arra, hogy a gépek leszállítását, beszerelését és üzembe helyezését legkésőbb május 31. napjáig teljesíti a Megrendelő részére. A szállítási szerződés 4.2-es pontja az alábbiakra módosul: Szállító kötelezettséget vállal arra, hogy a gépek leszállítását, beszerelését és üzembe helyezését a munkaterület részére történő átadásától számított 60. napjáig teljesíti a Megrendelő részére. A hirdetmény IV.1.3. pontja szerint a módosítás indoka: Teljesítés helye nincsen teljesítésre alkalmas állapotban. A hirdetmény IV.1.4. pontja alapján a szerződés módosításának időpontja június 10. napja. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke augusztus 18-án a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján kezdeményezte a Döntőbizottság jogorvoslati eljárásának hivatalból történő megindítását. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által megkötött szerződés módosítására a Kbt ába ütköző módon került sor. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke előadta, hogy a Kbt ának rendelkezéséből fakadóan a szerződésmódosítás jogszerűségéhez három feltétel

3 3 együttes fennállása szükséges: 1.) a szerződés megkötését követően beállott körülményről van szó, 2.) az adott körülmény a szerződéskötéskor előre nem látható ok következménye, 3.) az így beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti. Fentiekből következően a szerződés módosítására csak kivételes esetben kerülhet sor és a módosításra kizárólag a szerződő felek valamelyikének oldalán jelentkező a szerződés megkötésekor előre nem látható okból fakadó körülmény miatt bekövetkező jogsérelem adhat okot. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő a szerződés módosításának indoka körében nem utalt azokra a feltételekre, amelyek szükségesek a módosítás jogszerűségéhez. A módosításról közzétett hirdetmény azon kitétele, miszerint a teljesítés helye nincs teljesítésre alkalmas állapotban, az ajánlatkérő felelősségét jelzi, ugyanis, hogy az ajánlatkérőnek kötelezettsége megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a szerződő partnere szerződésszerű teljesítését biztosítják. Ez következik a feleknek a szerződés teljesítése kapcsán fennálló együttműködési kötelezettségéből is. Hivatkozott e vonatkozásban a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 277. (4) bekezdésének rendelkezésére. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a módosítás hirdetményben megjelölt indoka az ajánlatkérő érdekkörébe esik. Ajánlatkérőtől elvárható, hogy a beszerzési igénye felmérésekor, illetve a közbeszerzési eljárása előkészítése során, illetőleg a szerződéses feltételek (a szerződéstervezet) kialakításakor figyelembe vegye a teljesítés említett körülményét, és gondoskodjon arról, hogy a teljesítés helye a szerződésben megjelölt időpontra teljesítésre alkalmas állapotban legyen. Amennyiben ez nem így történt, úgy nem lehet szó előre nem látható körülményről, valamint az ajánlatkérő oldalán bekövetkező jogosnak minősíthető érdeksérelemről. Ráadásul ez esetben az említett ok nem a szerződéskötést követően állt be, hiszen az ajánlatkérő a kezdettől fogva fennálló állapot (a teljesítési hely teljesítésre alkalmatlan állapota) megváltoztatását, a teljesítés helyének teljesítésre alkalmassá tételét elmulasztotta. Amennyiben viszont a szerződéskötést követően merült fel olyan ok, amely miatt a teljesítés helye nem volt a szerződés szerinti határidőre teljesítésre alkalmas állapotban, az ajánlatkérőnek erre hivatkoznia kellett volna a szerződés módosításáról szóló hirdetményben, megjelölve azokat az előre nem látható körülményeket, amelyek a szerződéskötést követően merültek fel és amelyek a szerződő felek (valamelyikének) oldalán lényeges jogos érdeksérelmet okoztak. Abból, hogy az ajánlatkérő ilyen ok(ok)ra nem hivatkozott, arra lehet következtetni, hogy a jogszerű szerződésmódosítás Kbt.-ben megkívánt feltételei nem álltak fenn. A fentiek alapján a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke kezdeményezte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a szóban forgó hirdetmény tartalmának jogszerűségét, és amennyiben annak feltételei fennállnak a Kbt a (1) bekezdésének e) pontjára figyelemmel állapítsa meg a Kbt a (2)

4 4 bekezdésének d) pontja alapján a jogsértés megtörténtét, egyben alkalmazza a Kbt a (3) bekezdésének e) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást augusztus 19-én D.663/2010. szám alatt megindította. Ajánlatkérő észrevételében az alábbi indokokra kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a jogorvoslati eljárás tárgyává tett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására a járóbeteg rendelő építési beruházásának elhúzódása miatt került sor, ez utóbbi megvalósulása előfeltétele az informatikai eszközök telepítésének. Előadta, hogy nyertes pályázatot követően lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként október 1. napján vállalkozási szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel, aki április 30-i határidővel vállalta a járóbeteg rendelő kivitelezésének a befejezését. A nyertes ajánlattevő a kivitelezést megkezdte, azonban április elejétől kezdődően a teljesítésben késedelmek álltak elő, láthatóvá vált, hogy a kivitelező a vállalt határidőt nem tudja tartani. Erre tekintettel a felek között egyeztetések kezdődtek a határidő módosításáról, azonban végezetül a szerződés módosítás aláírására a vállalkozó magatartása miatt nem került sor. Ennek eredményeként ajánlatkérő az építési beruházás 50 %-os készültségi állapotában a műszaki átadás-átvétel mellett döntött, majd augusztus 13-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított az építési munkák befejezésére. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az építési beruházás kivitelezése körüli nehézségek, a kivitelezők késedelme, az építési beruházás befejezéséhez szükséges újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása folytán az épület az eredetileg tervezett határidőre nem került felépítésre, amely egyúttal közvetlenül kihatott az informatikai eszközök épületbe történő szállításának és telepítésének megvalósítására. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a Béker-Soft Kft.-vel történt szállítási szerződés megkötésének időpontjában még nem volt előre látható, hogy az építési beruházással kapcsolatban késedelem áll elő. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy nagyfokú gondossága ellenére állt elő az a helyzet, amely által a teljesítés helye (járóbeteg szakrendelő) nem volt teljesítésre (informatikai eszközök leszállítása, beszerelése) alkalmas állapotban. Mindezekre tekintettel vált szükségessé utóbb a szállítási szerződésben rögzített teljesítési határidő módosítása, amely igazodik az építési beruházás módosított befejezési időpontjához. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés az alábbi indokokra tekintettel részben alapos. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.) VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési

5 5 eljárást indított, amelynek eredményeként megkötött szerződést június 10. napján módosította, amely módosításról hirdetményt tett közzé. A Döntőbizottságnak a hivatalbóli kezdeményezés alapján abban a kérdésben kellett döntenie, hogy fennálltak-e a szerződésmódosítás Kbt.-ben rögzített feltételei, a módosításra jogszerűen került-e sor, illetőleg, hogy az ajánlatkérő a nyilvánosság alapelvi követelményének eleget téve a hirdetményében megfelelő módon ismertette-e a szerződésmódosítás indokát. A Kbt a értelmében a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A Kbt (1) bekezdése egyebek mellett előírja, hogy az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. A Kbt. 1. (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban ideértve a szerződés megkötését is az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke álláspontja szerint valószínűsíthető, hogy a Kbt ában foglalt konjunktív feltételek közül kettő (előreláthatóság hiánya, jogos érdeksérelem) hiányzik, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő ezen konjunktív feltételek igazolását alátámasztó körülményre nem hivatkozott, nem jelölt meg. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által megküldött iratokat, valamint az észrevételében foglaltakat. Az ajánlatkérő által becsatolt okiratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérői előadással egyezően a jogorvoslati eljárás tárgyává tett szállítási szerződés március 31-én megkötésre került, a szerződésben a felek a teljesítés véghatáridejeként május 31. napját jelölték meg. Ez az időpont egyúttal igazodik az ajánlatkérő által a szállítás (teljesítés) helyszíneként (2740 Abony, Újszászi út 21.) meghatározott abonyi egészségház építési beruházás vállalkozó általi befejezésének és műszaki átadásának a tényállás részévé tett időpontjaihoz. Tekintve, hogy a szállítási szerződésben a szállító kötelezettségeként meghatározott feladatok teljesítési helye az ajánlatkérő által megvalósítani kívánt építési beruházás eredményeként felépülő egészségház, a Döntőbizottság megállapította, hogy az építési beruházás megvalósulása, annak kivitelezésében bekövetkező

6 6 késedelem okszerűen kihat a jogorvoslati eljárás tárgyává tett szerződésben foglalt teljesítési határidő betartására. A Döntőbizottságnak hivatalból tudomása van arról, hogy ajánlatkérő a kivitelezés elhúzódása miatt az építési beruházás befejezése érdekében szükségessé vált hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindítását a Döntőbizottság elnökének bejelentette (DT.1329/2010.), a Döntőbizottság elnöke a bejelentés alapján nem kezdeményezte jogorvoslati eljárás megindítását. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás tárgyává tett szerződésmódosítást egy, az ajánlatkérő és a szállító közötti szerződéstől független körülmény tett szükségessé (építési beruházás kivitelező érdekkörében előállt elhúzódása), amely a Döntőbizottság megítélése szerint nem volt előrelátható, és amely okszerűen eredményezte azt, hogy a szállítás teljesítésének előfeltétele nem áll fenn, ebből következően a felek jogos érdeke, hogy a szállítási szerződésben foglalt teljesítési véghatáridőt az építési beruházás tényleges megvalósításának időpontjához igazítsák. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a szerződésmódosítás tekintetében jogsértést nem állapított meg. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke kezdeményezése alapján ugyanakkor a Döntőbizottság a szerződésmódosítás jogszerűsége mellett megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő szerződésmódosításról közzétett hirdetménye eleget tett-e nyilvánosság alapelvi követelményének. A Kbt. alapelvi követelményéből fakadóan az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a szerződés módosítása esetén a módosításról készített tájékoztatóban kellő indokát adja a szerződés módosításának, mégpedig olyan módon, hogy a szerződés módosítás jogszerűsége valószínűsíthető legyen, a szerződésmódosítás érdemi indoka a hirdetményből megállapítható legyen. A Döntőbizottság a szerződésmódosítással kapcsolatos jogsértés hiányát kizárólag az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárásban tett írásbeli nyilatkozat, valamint az ajánlatkérő által becsatolt iratok alapján állapította meg, az ajánlatkérő által a szerződésmódosításról közzétett hirdetményből a szerződésmódosítás jogszerűségét alátámasztó körülmények nem voltak megállapíthatóak. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (1) bekezdését. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt ában meghatározott hatáskörében eljárva, a kezdeményezés körében a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (1) bekezdését. A Döntőbizottság a jogsértés megállapításán túlmenően bírságot a Kbt (4) bekezdés c) pontja alapján nem szabott ki ajánlatkérővel szemben, tekintettel arra,

7 7 hogy konkrétan a szerződésmódosítás tekintetében a Döntőbizottság jogsértést nem állapított meg. Mérlegelési jogkörében pedig a Döntőbizottság figyelembe vette továbbá a módosítással érintett szerződés alacsony értékét, valamint azt, hogy az ajánlatkérővel szemben jogsértés megállapítására a korábbiakban nem került sor. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt án alapul. Budapest, október 4. Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Kapják: 1. EUnitas Kft. (2110 Dunakeszi, Szabadka u. 35/B.) 2. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u ) 3. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 4. Irattár