A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.117/ 8 /2017. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5., hiv.szám: T-00460/2017, képviseli: dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Besenyszög Város Önkormányzata (5071 Besenyszög, Dózsa György u. 4.,, képviseli: Dr. Dagonya András Szabolcs ügyvéd, 1137 Budapest, Újpesti rkp. 7. VI./34., a továbbiakban: ajánlatkérő) Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, közétkeztetés 12 hónapra és a Besenyszögi Eszterlánc Óvoda székhelyintézmény, közétkeztetés 24 hónapra tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban jogsértés hiányát állapítja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

2 október 17. napján a Besenyszög-Szászberek Óvodafenntartó Társulás elnöke meghatalmazta az ajánlatkérőt, hogy a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 29. -a alapján a Besenyszög- Szászberek Óvodafenntartó Társulás képviseletében folytassa le a Besenyszögi Eszterlánc Óvoda székhely intézmény, Közétkeztetés 24 hónapra tárgyú közbeszerzési eljárást. Az ajánlatkérő november 15. napján a Kbt (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatása megrendelése tárgyában. Az eljárást megindító felhívás b) pontja szerint a közbeszerzési eljárás fajtája a Kbt (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárás, figyelemmel az (1) bekezdés harmadik mondatára, valamint (2)-(4) bekezdésére. A becsült érték meghatározása a Kbt aiban foglaltakra figyelemmel történt. A beszerzés nem európai uniós alapokból finanszírozott és nem Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az eljárást megindító felhívás d) pontja szerint a közbeszerzés elnevezése, tárgya és mennyisége a következő volt: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Közétkeztetés 12 hónapra Besenyszögi Eszterlánc Óvoda székhely intézmény, Közétkeztetés 24 hónapra tárgyú közbeszerzési eljárás 1. rész: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Közétkeztetés 12 hónapra Tízórai: adag/év + 50% opcionális rész Ebéd: adag/év + 50% opcionális rész Uzsonna: adag/év + 50% opcionális rész 2. rész: Besenyszögi Eszterlánc Óvoda székhely intézmény, Közétkeztetés 24 hónapra Tízórai: adag/év + 50% opcionális rész Ebéd: adag/év + 50% opcionális rész Uzsonna: adag/év + 50% opcionális rész A Kbt a alapján az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárást részben saját nevében (1. rész), részben Besenyszög-Szászberek Óvodafenntartó Társulás nevében (2. rész) eljárva folytatja le. Az eljárást megindító felhívás f) pontja szerint a szerződés teljesítésének határideje az 1. rész esetében 12 hónapon át tartó folyamatos teljesítés, január 1-től december 31-ig, a 2. rész esetében 24 hónapon át tartó folyamatos teljesítés, január 1-től december 31-ig.

3 3 Az eljárást megindító felhívás i) pontjában az ajánlatkérő a részajánlat tételére lehetőséget adott, de a többváltozatú ajánlat tételének a lehetőségét kizárta. Az eljárást megindító felhívás m) pontja szerint az ajánlattételi határidő november 25. napján 10 óra volt. Az ajánlattételi határidőig Kenyeres Istvánné egyéni vállalkozó nyújtott be ajánlatot a közbeszerzés tárgyának mindkét részére. Az ajánlatkérő december 19. napján megküldte az ajánlattevő részére az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, amelynek V. szakasza szerint az eljárást eredményesnek nyilvánította a közbeszerzés tárgyának mindkét része esetében. Az ajánlatkérő az összegezés V.2.6) pontjában nyertes ajánlatot tevőként Kenyeres Istvánné egyéni vállalkozót tüntette fel a közbeszerzés tárgyának mindkét része esetében. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen az ajánlatkérő és Kenyeres Istvánné egyéni vállalkozó december 20. napján kötöttek szerződést a közbeszerzés tárgyának 1. része vonatkozásában. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen Besenyszög-Szászberek Óvodafenntartó Társulás és Kenyeres Istvánné egyéni vállalkozó december 20. napján kötöttek szerződést a közbeszerzés tárgyának 2. része vonatkozásában. Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót adott fel február 8. napján, amely a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-16757/2016. iktatószám alatt február 8. napján jelent meg. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató I.1) pontjában ajánlatkérőként szerepel az ajánlatkérő és Besenyszög-Szászberek Óvodafenntartó Társulás. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató I.2) pontja szerint a szerződés közös közbeszerzés formájában valósul meg, és az I.1) pontban feltüntetett ajánlatkérők közül az ajánlatkérő a meghatalmazott ajánlatkérő. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató II.1.6) pontja szerint a beszerzés végleges összértéke Ft +ÁFA. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató V.2.4) pontja szerint a közbeszerzés tárgyának 1. része vonatkozásában a szerződés eredetileg becsült összértéke Ft és a szerződés végleges összértéke Ft volt, a közbeszerzés tárgyának 2. része vonatkozásában a szerződés eredetileg becsült

4 4 összértéke Ft és a szerződés végleges összértéke Ft volt. Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztató VI.1.5) pontjában további információként közölte, hogy az élelmezési szolgáltatások ( ) a Kbt d) pontja alapján kivételi körbe tartoznak. A Kbt a alapján az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárást saját döntése alapján, önkéntes közbeszerzés keretében részben saját nevében (1. rész), részben Besenyszög- Szászberek Óvodafenntartó Társulás nevében (2. rész) eljárva folytatta le. A becsült érték egyenként a nettó 18 millió forintot nem haladta meg. A hivatalbóli kezdeményező hivatalbóli kezdeményezése március 20. napján érkezett meg a Döntőbizottsághoz. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt (1) bekezdésének a) pontja alapján kezdeményezte a Döntőbizottság eljárásának hivatalból történő megindítását. A hivatalbóli kezdeményező a hivatalbóli kezdeményezésében kérte az ajánlatkérővel szemben a Kbt. 19. (1)-(3) bekezdéseire tekintettel a Kbt (1) bekezdése megsértésének a megállapítását a Kbt (2) bekezdésének d) pontja alapján, továbbá a Kbt (3) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 19. (1)- (3) bekezdéseire is tekintettel nem megfelelő módon választotta meg a közbeszerzési eljárás jogalapját, ugyanis megállapítható, hogy ugyanazon szolgáltatást két külön részben más teljesítési helyet megjelölve ugyan, de egy közbeszerzési eljárás keretében szerezte be mindösszesen Ft értékben, és ezzel meghaladta a Kbt (1) bekezdésében rögzített Ft-os értékhatárt. Az ajánlatkérő kérte jogsértés hiányának a megállapítását. Az ajánlatkérő elismerte, hogy valóban nincsen arra a Kbt.-ben kifejezett jogalkotói előírás, hogy ha az ajánlatkérő a Kbt. 29. (1) bekezdését alkalmazza, azaz egy másik ajánlatkérő nevében és meghatalmazása alapján is lefolytatja a közbeszerzési eljárását, akkor felmentést kap a Kbt. 16. (3) bekezdésének alkalmazása alól. Viszont a két résznek a becsült értékét teljesen külön kellett kezelni jelen esetben. Az csak egy technikai döntés, hogy a jogalkotó megkövetelte az ajánlatkérőtől, hogy az eredményről szóló tájékoztató II.1.6. pontjában a beszerzés végleges összértékét is feltüntesse, de a közbeszerzési eljárás szempontjából ez nem a becsült érték, hanem a részek becsült értékeit külön kell egyenként becsült értéknek tekinteni. Alapesetben az eredményről szóló tájékoztatót akképpen töltötte ki az ajánlatkérő, hogy nem adott meg a II.1.6. pontra adatot, viszont hiánypótlási felhívást kapott a Közbeszerzési Hatóság Hirdetménykezelési és

5 5 Statisztikai Főosztályától, és ezért volt kénytelen meghatározni a beszerzés végleges összértékét. Azért nem kell egybeszámítani a két résznek az értékét, mert két különböző ajánlatkérő rendelte meg a szolgáltatásokat. Amennyiben egy ajánlatkérő rendelte volna meg a két rész szerinti szolgáltatást, akkor egybe kellett volna számítani az értéküket. Azt is megtehette volna az ajánlatkérő, hogy két külön közbeszerzési eljárásban valósítja meg a két külön részre vonatkozó beszerzést. Az egy közbeszerzési eljárás lefolytatása csak egy költséghatékonyabb és munkahatékonyabb technikai módozat volt. Az ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a Kbt d) pontja szerinti szolgáltatásnak minősül a két étkeztetési szolgáltatás és ezért az uniós értékhatár alatti eljárásrendből kivételt képeznének. Viszont a közbeszerzési eljárást alkalmazta önkéntesen. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő november 15. napján indította meg a közbeszerzési eljárását, ezért a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései alapján vizsgálta a hivatalbóli kezdeményezést. A Kbt. 2. (7) bekezdése szerint a Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a Kbt. az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. 16. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. A Kbt. 16. (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani. A Kbt. 16. (4) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből (a továbbiakban: működési egység) áll, a közbeszerzés 19. (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított becsült értékének meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés becsült értékét az érintett különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni.

6 6 A Kbt. 19. (1) bekezdése szerint tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A Kbt. 19. (2) bekezdése szerint tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet. A Kbt. 19. (3) szerint, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. A Kbt. 29. (1) szerint az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését. A Kbt. 29. (2) szerint több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával. A Kbt. 29. (3) szerint az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő(k) nevében (is) folytatja le a közbeszerzési eljárást. A Kbt (1) szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen -ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2)-(4) bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. A Döntőbizottságnak a hivatalbóli kezdeményezés esetében azt kellett eldöntenie, hogy az ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e a Kbt (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárást. A Kbt (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás jogszerű alkalmazásának két feltétele van. A tárgy szerinti esetben egyrészt a

7 7 közbeszerzés becsült értéke nem érhette el a tizennyolcmillió forintot, másrészt a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel nem lehetett kapcsolatos. A Döntőbizottságnak az első feltétel vizsgálatakor azt kellett megállapítania, hogy a tárgy szerinti esetben mennyi volt a közbeszerzés becsült értéke, azt az ajánlatkérőnek mely jogszabályi rendelkezések szerint kellett meghatároznia. Az eljárást megindító felhívás d) és i) pontja szerint az ajánlatkérő a részajánlat tételére lehetőséget adott, továbbá a Kbt a alapján a közbeszerzési eljárást részben saját nevében (1. rész), részben Besenyszög-Szászberek Óvodafenntartó Társulás nevében (2. rész) eljárva folytatta le. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató V.2.4) pontja szerint a közbeszerzés tárgyának 1. része vonatkozásában a becsült érték Ft volt, a 2. rész vonatkozásában pedig Ft volt. A Döntőbizottságnak azt kellett megállapítania, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzés két részének az értékét egybe kellett-e számítania. A Kbt. 16. (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani. Kizárólag e jogszabályi rendelkezés alapján az ajánlatkérőnek mindkét rész értékét egybe kellett volna számítania, és ezen összeget kellett volna a közbeszerzés becsült értékének tekintenie. A Kbt. 16. (4) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékét a saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bíró, különálló működési vagy szervezeti egységek szintjén is meg lehet határozni egy ajánlatkérő szervezeten belül, azaz nem kell e különálló működési vagy szervezeti egységek beszerzési igényének az értékét egybeszámítani a közbeszerzés becsült értékének a meghatározásakor. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 16. (4) bekezdése szerinti előírás kivételt jelent a Kbt. 16. (3) bekezdése alól abban az esetben, ha egy közbeszerzés részei egyenként kizárólag egy gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bíró, különálló működési vagy szervezeti egység önálló beszerzéseire vonatkoznak, mert ekkor e részek értékét nem kell egybeszámítani és e részek becsült értékét önállóan is meg lehet határozni. A jogalkotó nem rendezte azt külön jogszabályi rendelkezéssel, hogy a Kbt a alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értékét miként kell meghatározni az ajánlatkérők elkülönült beszerzései esetében. A Kbt. 2. (7) bekezdése alapján a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.

8 8 A közbeszerzés két része közül az első rész Besenyszög Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő saját beszerzésére vonatkozott, a második rész pedig Besenyszög-Szászberek Óvodafenntartó Társulás, mint ajánlatkérő saját beszerzésére vonatkozott. E két ajánlatkérő két különálló szervezet, ezért saját gazdasági szervezettel és működési költségvetésük felett önálló rendelkezési joggal bírnak. A két beszerzés egymástól elkülönült tárgyra vonatkozik és két külön szerződéssel valósult meg. Mivel a Kbt. 16. (4) bekezdése alapján a közbeszerzés becsült értékét a saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bíró, különálló működési vagy szervezeti egységek szintjén is meg lehet határozni egy ajánlatkérő szervezeten belül, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 2. (7) bekezdése alapján megállapította, hogy a közbeszerzés becsült értékét különböző ajánlatkérők szintjén is meg lehet határozni egy közbeszerzési eljárás során, mert az ajánlatkérői működési vagy szervezeti egységekkel szemben még elkülönültebb a gazdasági szervezetük és a működési költségvetésük egymástól. E megállapításból következően a Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgy szerinti esetben a két ajánlatkérő elkülönült beszerzéseinek az értékét nem kellett egybeszámítani a közbeszerzés becsült értékének a meghatározásakor, a becsült értéküket önállóan is meg lehetett állapítani, ezért az első feltétel fennállt, mivel a két külön beszerzésre vonatkozó két rész becsült értéke egyenként nem érte el a tizennyolcmillió forintot. Abból következően, hogy a két ajánlatkérő elkülönült beszerzéseinek a becsült értékét önállóan is meg lehetett állapítani, a Kbt. 19. (1)-(3) bekezdéseit a két rész becsült értékeinek együttes összegére nem kellett alkalmazni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a második feltétel is fennállt, mivel az eljárást megindító felhívás b) pontja szerint a beszerzés nem volt európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Mivel mindkét feltétel fennállt, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy Besenyszög Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta a Kbt (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárást. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján állapította meg jogsértés hiányát. A Döntőbizottság a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt (2)-(5) bekezdésein alapul.

9 9 A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára mivel az ajánlatkérő székhelye Jász-Nagykun-Szolnok megye területén található a Pp (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. B u d a p e s t, április 27. Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Bankóné Nagy Helga sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Közbeszerzési Hatóság, Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (ikt.sz.: T-00460/2017., 1026 Budapest, Riadó u. 5.) 2. Dr. Dagonya András Szabolcs ügyvéd (1137 Budapest, Újpesti rkp. 7. VI./34.) 3. Kenyeres Istvánné (5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22.) 4. Irattár