A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

Átírás

1 Ikt. sz.: D.128 /11/2011. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1026 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13., továbbiakban: kezdeményező) által az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (1134 Budapest, Váci út 37., képviseli: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda Dr. Biczi Tamás ügyvéd, 1088 Budapest, Rákóczi út 11. III/1., továbbiakban: kezdeményezett) január 20-án kötött számviteli és könyvelési, valamint a február 25-én adó-, pénzügyi és könyvelési tanácsadás tárgyában kötött megbízási szerződések tárgyú beszerzéseivel kapcsolatosan közbeszerzési eljárás mellőzése miatt hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban jogsértés hiányát állapítja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Kezdeményezett január 20-án megbízási szerződést kötött az Integrált Bt.- vel.

2 2 A szerződés tárgyaként rögzítésre került: A Megbízó megbízza a Megbízottat számviteli és könyvelési tanácsadó tevékenység ellátásával az alábbi feladatokra kiterjedően: tanácsadás könyvelési, számviteli kérdésekkel kapcsolatban számviteli beszámoló, közhasznú jelentés előkészítése a számviteli adatok alapján, közreműködés a negyedéves számviteli beszámolók (eredménykimutatás, mérleg) elkészítésében könyvelés ellenőrzése, szükség szerinti javítása, főkönyvi egyeztetések tanácsadás, a negyedéves alapító felé történő beszámolók elkészítésében A megbízási díj a szerződés 10. pontjában került meghatározásra: A Megbízottat a feladatok maradéktalan elvégzéséért Ft + 25 % ÁFA/ szakértői óra megbízási díj illeti meg. A Felek rögzítik, hogy jelen megbízási szerződés alapján Megbízottnak kifizetett megbízási díj nem érheti el a nettó Ft összeget. Amennyiben a megbízási díj eléri a jelen pontban meghatározott összeget, a megbízási szerződés automatikusan, minden további jognyilatkozat megtétele nélkül megszűnik. A 16. pontban a szerződés megszűnés cím alatt rendelkeztek a felek a következőkről: A jelen szerződés figyelemmel a 11. pontban rögzítettekre határozatlan időre jött létre. A becsatolt számlakivonatok szerint a 2010-es évben bruttó Ft-ot fizetett ki kezdeményezett a szerződő félnek. Kezdeményezett február 25-én megbízási szerződést kötött a Flex-Soft Kft.-vel. A 2. pont szerint a szerződés tárgya: A Megbízó megbízza a Megbízottat adó, pénzügyi és könyvelési tanácsadás ellátásával az alábbi feladatokra kiterjedően: 1. tanácsadás adózási kérdésekkel kapcsolatban, folyamatos kapcsolattartás a főkönyvelővel, 2. közreműködés a számviteli feladatok ellátásában, 3. közreműködés a számviteli politika, a számlarend, számlatükör, gazdálkodási, illetve pénzkezelési szabályzat, leltározási, selejtezési, önköltség-számítási szabályzat és mellékleteinek elkészítésében, a meglévő szabályzatok aktualizálásában, 4. a gazdálkodást érintő jogszabályi változások figyelemmel követése, azoknak a szabályzatokban való átvezetése, 5. számviteli beszámoló, közhasznú jelentés előkészítése a számviteli adatok alapján, közreműködés a negyedéves számviteli beszámolók (eredménykimutatás, mérleg) elkészítésében,

3 3 6. könyvelés ellenőrzése, szükség szerinti javítása, főkönyvi egyeztetések, 7. kimenő számlák mintavétel útján történő ellenőrzése, új tevékenységek számlázásával kapcsolatban a besorolások, minősítések előzetes egyeztetése, 8. számviteli szoftverek működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos problémák, módosítási igények összegyűjtése, javaslattétel a főkönyvelő részére, 9. előzetesen egyeztetett feladatok, területek gazdálkodási folyamatainak számviteli és adózási szempontból történő áttekintése és az esetleges módosítási javaslatok megtétele a gazdasági igazgató részére, 10. új szerződések előkészítésében való közreműködés a számviteli és az adózási kapcsolataik áttekintésével. A 7. pont szerint A Megbízottat a feladatok maradéktalan elvégzéséért: Ft + Áfa/szakértői óra megbízási díj illeti meg. A Felek rögzítik, hogy jelen megbízási szerződés alapján Megbízottnak kifizetett megbízási díj nem érheti el a bruttó Ft összeget. Amennyiben a megbízási díj eléri a jelen pontban meghatározott összeget, a megbízási szerződés automatikusan, minden további jognyilatkozat megtétele nélkül megszűnik. A 13. pontban a szerződés megszűnés cím alatt rögzítették a felek: Jelen szerződés március 1-től december 31-ig tartó határozott időre jött létre. A számlakivonat szerint a 2010-es évben bruttó Ft kifizetésére került sor a megbízási szerződés alapján a Flex-Soft Kft. részére. Kezdeményező február 25-én terjesztette elő a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján hivatalbóli kezdeményezését a Döntőbizottságnál, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, továbbá bírság kiszabását. A kezdeményező a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. a) pontja, 8. (3) bekezdése, valamint az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. működőképességének fenntartása érdekében hozott 1231/2010. (XI. 12.) Korm. határozat 2. pontja alapján,,az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. gazdálkodásának ellenőrzése" tárgyban ellenőrzést végzett kezdeményezettnél. A kezdeményezett által január 20-án, az Integrált Bt.-vel, határozatlan időre kötött számviteli és könyvelési tanácsadás tárgyú megbízási szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés alapján kifizetett megbízási díj nem érheti el a nettó Ft összeget.

4 4 A kezdeményezett február 25-én azonos tárgyban (adó, pénzügyi és könyvelési tanácsadás) megbízási szerződést kötött december 31-ig tartó határozott időre a Flex-Soft Kft.-vel, amely alapján a kifizetés nem érhette el a bruttó Ft (nettó Ft) összeget. Az első szerződés becsült értékének összege nettó Ft, önmagában nem haladja meg a közbeszerzési értékhatárt, azonban a február 25-én kötött második szerződés becsült értéke, nettó Ft egybeszámításával eléri, illetve meghaladja azt. Az egy költségvetési évben megkötött, azonos tárgyú szerződések becsült értéke ugyanis akár nettó Ft is lehetett, amely elérte a szerződéskötéskor, február 25-én hatályos, a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény 87. (1) bekezdésben megállapított közbeszerzési értékhatárt. A fentiek alapján a kezdeményező álláspontja szerint a Kbt. 40. (2) bekezdése szerinti egybeszámítás feltételei fennálltak. A kezdeményező megítélése szerint egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatások megrendeléséhez kapcsolódó számviteli és könyvelési tanácsadó tevékenységek rendeltetése azonos vagy hasonló. A szerződések tárgyában azonos: - a számviteli beszámoló, közhasznú jelentés előkészítése a számviteli adatok alapján, közreműködés a negyedéves számviteli beszámolók (eredménykimutatás, mérleg) elkészítésében, - könyvelés ellenőrzése, javítása, főkönyvi egyeztetések. Előadta, hogy a kezdeményezett megsértette a becsült érték egybeszámításának a Kbt. 40. (2) bekezdésekben foglalt törvényi feltételeit, mivel a vizsgált szolgáltatás (számviteli és könyvelési tanácsadó tevékenység) megrendelésekre egy költségvetési évben került sor, a tevékenység ellátására egy ajánlattevővel lehetett volna szerződést kötni, valamint a szolgáltatások rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Továbbá megsértette a kezdeményezett a Kbt. 40. (4) bekezdésében foglaltakat, mivel a becsült érték kiszámításakor nem vette figyelembe a Kbt. 40. (2) bekezdésében foglaltakat, a költségvetési évben vagy adott tizenkét hónapon belül (jelen esetben 36 nap) megrendelt további szolgáltatásaira csak közbeszerzési eljárás alapján lehetett volna szerződést kötni. A kezdeményező álláspontja szerint a február 25-én megkötött megbízási szerződéssel sértette meg a beszerző a Kbt. 40. (2) és (4) bekezdés előírásait. A kezdeményezett a Kbt. 22. (1) bekezdés i) pontja szerint ajánlatkérőnek minősül, a Közbeszerzések Tanácsánál bejelentkezett ajánlatkérő technikai azonosítója AK A kezdeményezett, mint ajánlatkérőként meghatározott szervezet a Kbt.-ben meghatározott tárgyú és értékű szolgáltatás ellátására visszterhes szerződéseket

5 5 kötött, megelőzően azonban köteles lett volna közbeszerzési eljárást lefolytatni. Jogszabályi kötelezettsége elmulasztásával a kezdeményezett megsértette a Kbt. 2. (1) bekezdésben foglaltakat is. A kezdeményező álláspontját támasztja alá a kezdeményezett által február 21-én írt tájékoztató levél, miszerint az érintett megbízási szerződések közbeszerzési eljárás keretein kívül kerültek megkötésre. A kezdeményező a jogsértést megalapozó esemény megtörténte időpontjának a második szerződés megkötésének időpontját, február 25-ét tekinti. A rendelkezésére álló iratokból nem állapítható meg, hogy az első szerződés megkötésekor már tudnia kellett a beszerzőnek, hogy azonos vagy hasonló tárgyban szerződést fog kötni. Az észlelt jogszabálysértés vonatkozásában a Kbt (2) bekezdés c) pontjában foglalt, egy éves határidőn belül a Döntőbizottság hivatalból való eljárásának megindítására lehetőség van. Kezdeményező a kezdeményezett nyilatkozatára előadta, hogy álláspontja szerint a szerződés alapján történt tényleges kifizetés összege nem releváns a becsült érték meghatározása tekintetében, attól függetlenül a közbeszerzési eljárás lefolytatásának jogszabályi kötelezettsége fennáll. A Kbt. 35. (1) bekezdés szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért kért, illetve kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ha a becsült érték Ft, illetve Ft, nem kerülhetett volna a szerződésbe ennél magasabb keretösszeg. Kezdeményező meggyőződése, hogy megkötött szerződés esetében annak megkötéskori értéke vonatkozásában nem a becsült értéket, hanem a szerződésben foglalt értéket kell figyelembe venni. Ezzel áll összhangban az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (Ámr.) 72. is, mely szerint a szerződés formájában szolgáltatás megrendelésére irányuló jognyilatkozat az Ámr. szerint kötelezettségvállalásnak minősül. Az Ámr. 75. (2) bekezdése szerint pedig "A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni a vállalni tervezett kötelezettségből adódó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az ésszerű gazdálkodás elvének betartásával - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Amennyiben a kötelezettség vállalásához közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és a kötelezettségvállalás dokumentuma a Kbt. 36. (1) bekezdés b) pontjában vagy 38. (l) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés, a

6 6 kötelezettségvállalás értéke megegyezik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével. A közbeszerzési kötelezettség alá nem eső, határozatlan időre vállalt kötelezettség értéke a tárgyévben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni. Keretösszeg megjelölése esetében a keretösszeg fel nem használt része nem teljesült kötelezettségvállalásnak minősül. Ebből következik, hogy a szerződésben, mint kötelezettségvállalásban szereplő teljes értéket kötelezettségvállalásként kell figyelembe venni. A becsült érték, mint erre a Kbt. is utal, a (köz)beszerzés megkezdésekor releváns mutató. A szerződés megkötését megelőző, elsősorban annak eldöntésére szolgáló adat, hogy a közbeszerzési értékhatárt eléri-e az adott beszerzés, és amennyiben igen, úgy mely közbeszerzési eljárásrendben kell a közbeszerzést előzetesen - a szerződéskötést megelőzően - lefolytatni. Kezdeményezett becsült érték számítási módjának alapjául szolgáló számadatok sem a szerződésekkel, sem más dokumentummal nem kerültek alátámasztásra, így az is megkérdőjelezhető, hogy azokat előzőleg a kezdeményezett egyáltalán elvégezte. Az előzetesen kalkulált óraszámokkal sem kerültek a szerződések korrekcióra, vagyis nem jelent meg például az sem, hogy kezdeményezett, mint megbízó a szolgáltatás ellátáshoz havonta, vagy - határozott időtartamra kötött szerződés esetében - a szerződéses időszakra körülbelül hány órányi elfoglaltsággal számolt. Kezdeményező megjegyezte, hogy sem a szerződés, sem más dokumentum nem tartalmazott olyan magyarázatot a szerződés értékére vonatkozóan, amellyel kérelmezett a jogorvoslati eljárásban előállt. Kezdeményezett álláspontja, hogy a keretszerződés teljes összegét figyelembe kell venni már a szerződéskötéskor, függetlenül attól, hogy a keretszerződés alapján mennyi idő alatt valósul meg a beszerzés, és attól is, hogy az adott évben a keretösszegből mekkora összeg kerül ténylegesen elköltésre. A becsült értékre vonatkozó definíció ezt az álláspontot támasztja alá. A Kbt. általában véve ugyanis nem tesz különbséget a szerződések között azok értéke - valamint az értékek egybeszámítása - szempontjából azon az alapon, hogy azok keret jellegűek, vagy egy konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgálnak, egy vagy több részből állnak, egy vagy több költségvetési évben valósulnak-e meg. Ezen elvből visszavezetve a több részből álló, esetleg több év alatt megvalósuló beszerzéseket a törvényalkotó csupán "egy alkalommal" rendeli egybeszámítani: a (köz)beszerzés megkezdésekor. Egyetlen alkalommal kell vizsgálni a több részből álló, vagy több év alatt megvalósuló beszerzéseket, hiszen azok egy beszerzésnek (egy szolgáltatásnak, egy építési beruházásnak) minősülnek. Vagyis valamennyi beszerzés, amely egységként kezelendő a Kbt. szerint, annak megkezdése előtt kell, hogy vizsgálat alá essen az egybeszámítás tekintetében,

7 7 így nem fordulhat elő, hogy egy már az ebből a szempontból figyelembe vett beszerzési rész utóbb ismételten egybeszámításra kerül egy másik beszerzéssel csupán azért, mert későbbi költségvetési évben valósul meg. Kezdeményező megjegyezte, hogy kezdeményezett két ízben is hivatkozott arra, hogy két részben rendelt meg "különböző tárgyú" beszerzéseket, bár a tárgyaláson az e vonatkozásban többször is feltett döntőbizottsági kérdésre válaszolva előadta, hogy a beszerzési tárgyak egybeszámítása a Kbt. 40. (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában általa nem vitatott. Ez esetben a Kbt. 38. (3) bekezdés alapján kellett volna kezdeményezettnek a becsült értéket megállapítani. Még egyszer hangsúlyozandó azonban, hogy megkötött szerződések esetében, amelyek mindegyikében konkrét, elkölthető keretösszeg szerepel, az egybeszámítás vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy a szerződés becsült értékét korábban az ajánlatkérő mekkora összegben határozta meg. Kezdeményezett kérte jogsértés hiányának megállapítását. A kezdeményezett szerint a kezdeményezés megalapozatlan a következők szerint. Előadta, hogy az Integrált Bt.-vel január 20. napján határozatlan időre kötött, számviteli és könyvelési tanácsadó tevékenység ellátása tárgyú megbízási szerződés becsült értéke - a Kbt. 38. (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel kerekítve nettó Ft, ezért a kezdeményezett nem folytatott le közbeszerzési eljárást. A szerződéskötést követően újabb beszerzési igénye keletkezett, ezért kezdeményezett február 25. napján újabb, határozott időre szóló megbízási szerződést kötött a Flex-Soft Kft.-vel adó, pénzügyi és könyvelési tanácsadás ellátása tárgyban. A szerződés nettó Ft-os becsült értékére, valamint a Kbt. 40. (2) bekezdésében foglaltakra - figyelemmel a január 20-án kötött megbízási szerződés becsült értékére is -, továbbá a évre irányadó közbeszerzési értékhatárra (nettó 8 millió forint), a kezdeményezett ezen esetben sem folytatott le közbeszerzési eljárást. A kezdeményezett a vitatott szerződések becsült értékének meghatározásakor a Flex-Soft Kft.-vel január 2.-án megkötött szerződés alapján járt el, mely szerződés ellenértéke havi nettó Ft összegben került meghatározásra, és amely szerződés december 20., valamint december 17. napján meghosszabbításra került. Ezen összegért a Flex-Soft Kft. havonta átlagosan 25 óra munkát végzett, így a kezdeményezett órára lebontva Ft összeget fizetett ki, melynek lekerekítésével került meghatározásra a Ft szakértői óradíj a vitatott szerződések vonatkozásában. Kezdeményezett csatolta a Döntőbizottság részére a 2008-ban és 2009-ben kötött szerződéseket.

8 8 A kezdeményezett beszerzési igénye, az ellátandó feladatok mennyisége a beszerzés tárgyát illetően és évekhez képest 2010-re jelentős mértékben, kb. 4/5-ére csökkent, amely a havi 25 óra helyett kb órát jelent. Éves szinten pedig az igény kb. 300 óra helyett kb. 200 óra lett. Az egy évre vonatkozó becsült érték tehát kb Ft. Mindezek alapján a kezdeményezett úgy döntött, hogy két alkalommal, különböző tárgyú megbízási szerződést köt, melyre január 20. napján, valamint február 25. napján került sor akként, hogy számviteli és könyvelési tanácsadói tevékenység nyújtása iránti igényét havi átlag 8 órában, míg adó, pénzügyi és könyvelési tanácsadás iránti igényét havi átlag órában határozta meg. Mindezekre figyelemmel a január 20. napján megkötött szerződés becsült értéke 8 x x 48 (a szerződés határozatlan időtartamra került megkötésre) = Ft, amely összeget a kezdeményezett az esetlegesen felmerülő többletmunkákra figyelemmel felfelé kerekített. A február 25. napján, határozott időre megkötött szerződés becsült értéke 12 X X 10 (a szerződés 10 hónapra jött létre) = Ft, amely összeget a kezdeményezett lefelé kerekített, tekintettel arra, hogy az igénye az átlag számítások alapján nem minden hónapban éri el a havi 12 órát. A kezdeményezett tájékoztatása szerint az általa január 20. napján megkötött szerződés jelenleg is hatályban van, míg a február 25. napján megkötött szerződés december 31. napjával megszűnt. A kezdeményezett leszögezte, hogy két egymással csak részben azonos tárgyú szerződést kötött, amelyek becsült értéke - az egybeszámításra vonatkozó szabályok alkalmazására figyelemmel - nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. A január 20-án kötött megbízási szerződés 10. pontja valóban tartalmazta azon kitételt, miszerint a szerződés alapján a megbízottnak kifizetett megbízási díj nem érheti el a nettó Ft-ot. Ezen rendelkezést azonban nem lehet akként értelmezni, hogy a kezdeményezett a szerződés megkötését megelőzően a becsült értéket Ft összegben határozta meg, illetve hogy a valóságban ténylegesen nettó Ft összeg került kifizetésre. A vitatott rendelkezés jogászi elővigyázatosság eredményeként került rögzítésre, az abban foglaltak semmiféle összefüggésbe nem hozhatók a tényleges becsült értékkel, illetve a szerződés alapján ténylegesen kifizetett megbízási díj összegével. Kezdeményezett állítása alátámasztására csatolta a vonatkozó folyószámlatételek kimutatását. A fent leírtak a február 25-én kötött megbízási szerződés tekintetében szintén érvényesek. Annak 7. pontjában rögzített azon kitétel, miszerint a megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj nem érheti el a bruttó Ft összeget, szintén jogászi elővigyázatosságként értelmezendő. A

9 9 megjelölt összeg nem tükrözi sem a becsült érték összegét, sem a szerződés alapján ténylegesen kifizetett összeget, melynek alátámasztására a Flex-Soft Kft. esetében is csatolta a vonatkozó folyószámlatételek kimutatását. A január 20-án kötött megbízási szerződés becsült értéke - a Kbt. 38. (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásával - nettó Ft, mellyel összefüggésben megbízási díjként ténylegesen kifizetett összeg bruttó Ft. A február 25-én kötött megbízási szerződés becsült értéke nettó Ft, mellyel összefüggésben megbízási díjként ténylegesen kifizetett összeg bruttó Ft. Fent leírtakra figyelemmel megállapítható, hogy a két szerződés becsült értéke valamint a ténylegesen kifizetett ellenszolgáltatások összege egyenként sem és a Kbt. 40. (2) bekezdésének alkalmazása mellett sem érte el a szolgáltatásokra irányadó nettó Ft összegű közbeszerzési értékhatárt. Kezdeményezett előadta, hogy a Kbt. 22. (1) bekezdés i) pontja szerint ajánlatkérőnek minősül. Nem vitatta, hogy a megjelölt szerződések tárgya részben azonos, részben hasonló. Az egybeszámítás Kbt. 40. (2) bekezdésében meghatározott feltételei fennálltak, azonban tekintettel a beszerzések becsült értékére, az együttes összegük sem érte el a Ft-os értékhatárt, amely közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét vonja maga után. Erre tekintettel nem sértette meg a Kbt. 2. (1) bekezdésében és a Kbt. 40. (4) bekezdésében foglaltakat sem. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés nem alapos. Kezdeményezett a vizsgált megbízási szerződéseket január 20-án és február 25-én kötötte, ezért a Döntőbizottság az akkor hatályos Kbt. rendelkezések szerint bírálta el a hivatalbóli kezdeményezést. A Kbt. 2. (1) bekezdés első mondata szerint e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 2. (2) bekezdése szerint az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.

10 10 A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést megengedi. A Kbt (1) bekezdés szerint e fejezet szerint kell eljárni a ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérő), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt a) pontja szerint e fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. (4) bekezdése szerinti kivétellel. A Kbt. 22. (1) bekezdés i) pontja értelmében e fejezet alkalmazásában ajánlatkérő: az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok alapján a felek által sem vitatottan megállapította, hogy kezdeményezett a Kbt. 22. (1) bekezdés i) pontja alapján ajánlatkérő szervezetnek minősül. A Döntőbizottság megvizsgálta a beszerzés tárgyát is az alábbiak szerint. A Döntőbizottság a tényállásban ismertetett dokumentumok és kezdeményezett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a január 20-án és a február 25-én kötött megbízási szerződések tárgya szolgáltatás megrendelése. A Kbt (1) és (3) bekezdései szerint: (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. (3) Az építési beruházásra a 25. (1) bekezdését, építési koncesszióra a 26. -t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. -t kell alkalmazni. A 28. szintén alkalmazandó. A Kbt. 27. szerint a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

11 11 A Kbt. idézett rendelkezése szerint a Kbt. harmadik része, VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban a szolgáltatás megrendelése közbeszerzési tárgy. A Kbt (1) bekezdés szerint e fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg. A Kbt értelmében a közbeszerzés értékének megállapítására a rendelkezéseit kell alkalmazni. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény 87. (1) bekezdése szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában január 1-jétől december 31-ig az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára szolgáltatás megrendelése esetében 8 millió forint. A Döntőbizottság ezt követően a beszerzés értékét vizsgálta meg. A Kbt. 35. (1) bekezdés szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. A Kbt. 37. (1) bekezdés a) pontja szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással. A Kbt. 38. (1) bekezdés szerint a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A Kbt. kógens előírása szerint - ahogy arra kezdeményező helyesen hivatkozott - az ajánlatkérők a beszerzési eljárás tényleges megindításakor kötelesek

12 12 megvizsgálni, hogy az adott beszerzés megvalósítására fennáll-e közbeszerzési eljárás lefolytatásának jogszabályi kötelezettsége. Főszabály szerint a közbeszerzési eljárás megindításakor kért, illetve kapott legmagasabb összegű ellenszolgáltatás a becsült érték. Emellett azonban specifikus szabályokat is meghatároz a Kbt. a becsült érték megállapítására, melynek feltételei fennállása esetén azt alkalmazni kell a kógens szabályozási rendszerből következően. A Kbt. az általánostól eltérő szabályokat állapít meg a rendszeresen, illetve időszakonként visszatérően igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó szerződés esetében. Ugyancsak specifikus a becsült érték megállapítására irányadó szabályozás az olyan szerződések esetén, melyeknél a szerződés nem tartalmazza a teljes díjat, továbbá azon belül is különbözik a határozott és a határozatlan időre kötött szerződés tekintetében a becsült érték számításának módszere. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy kezdeményezett eleget tett a Kbt. előírásainak, megvizsgálta a beszerzés becsült értékét a beszerzés megindításakor. Az általa igénybe vett szolgáltatás nem folyamatos, hanem rendszeres, időszakonként visszatérő, ezért a Kbt. 37. (1) bekezdés a) pontja szerint a korábbi hasonló tárgyú szerződéses ellenszolgáltatást tekintette a becsült érték-számítás alapjának. A törvény azt is előírja, hogy az így megállapított összeget korrigálni kell a következő tizenkét hónap során várhatóan felmerülő mennyiség és érték szerinti igénynek megfelelően, melyet a nyilatkozatában ismertetettek szerint szintén elvégzett kezdeményezett. A Döntőbizottság nem adott helyt kezdeményező azon álláspontjának, hogy a kezdeményezett nem végezte el a korábbi szerződés alapján megállapított összeg korrekcióját a várható beszerzési igényére tekintettel, mivel a kezdeményezett által levezetett számításból az egyértelműen megállapítható. A beszerzési igény várható nagyságának meghatározása pedig kezdeményezett elvitathatatlan joga. Kezdeményezett óradíjban határozta meg az ellenszolgáltatást a megbízási szerződésekben, így azok nem tartalmazták a teljes díjat, ezért a Kbt. 38. (1) bekezdés alkalmazásának törvényi feltétele szintén fennállt. A Kbt. szolgáltatás megrendelése esetén azt is kötelezően állapítja meg, hogy határozott időre kötött szerződés esetén a szolgáltatás becsült értéke a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás. A február 25-én megkötött szerződés esetében így azt lehetett megállapítani, hogy a szerződés becsült értéke 12 (óra) X (szakértői óradíj) X 10 (hónap) = Ft. A határozatlan időre kötött szerződés esetén a Kbt. 38. (1) bekezdés b) pontja alapján a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszoros összege a becsült érték. Jelen esetben a szerződő felek óradíjban határozták meg az ellenszolgáltatást és

13 13 kezdeményezett nyilatkozata, valamint az általa csatolt korábbi hasonló tárgyú szerződések alapján volt megállapítható a feladatok elvégzéséhez várhatóan szükséges időtartam, melyek együttes figyelembevételével állapítható meg a becsült érték: 8 (óra) x (szakértői óradíj) x 48 (hónap) = Ft. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a megbízási szerződésekben keretösszeg került megállapításra, a szerződés azonban nem keretszerződés. A Kbt. különbséget tesz keretmegállapodás, valamint rendszeresen és időszakonként visszatérően kötött szerződések között, melyek a beszerzés tárgya, jellege alapján definiálhatóak, míg a keretösszeg kifejezetten az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódik. A becsült érték meghatározására a Kbt. kógens szabályokat állapít meg, ezzel szemben keretösszegről nem rendelkezik. A kezdeményezett által hivatkozott Ámr. is arra az estre vonatkozik, amikor a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan. Az Ámr. szerint a körülmények és előző évek tapasztalatai, valamint az adott piaci, gazdasági körülmények figyelembe vételével kell a kötelezettségvállalás értékét meghatározni. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hivatkozott jogi szabályozás nem mond ellent a Kbt. már idézett rendelkezéseinek, amelyek szintén a korábbi szerződések és a várható beszerzési igény figyelembevételét rendeli. A kezdeményező által hivatkozott Ámr. ezt követően a Kbt. 38. (1) bekezdés b) pontját rendeli alkalmazni, melynek feltételei fennállását a Döntőbizottság is megállapította. Sem a Kbt., sem az Ámr. nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kezdeményezett a szerződéses jogviszonyban akként biztosítsa saját helyzetét, hogy keretösszeg meghatározásával a szerződés megszűnésének egyik esetét deklarálja. A szerződésben rögzített összeg keretösszegként meghatározását nem a becsült érték nagyságát - támasztja alá az is, hogy a határozott időre kötött megbízási szerződés teljesítése megtörtént és az abban meghatározott keretösszeg 10 %-ot meghaladó mértékben nem került maradéktalanul lehívásra. Az Ámr. által is megjelölt 38. (1) bekezdés b) pontja szerint határozatlan időre kötött szerződés esetében a Kbt. 48 hónapi, azaz négyévi időtartamra teszi kötelezővé a becsült érték számítását, amely ténylegesen eltérhet ettől, akár jelentős mértékben is. A Kbt. rendelkezései szerint a szerződéseknek nem kell tartalmaznia a becsült érték meghatározásának alkalmazott szabályait, a Döntőbizottság felhívására pedig kezdeményezett részletesen ismertette azokat. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló adatokból arra a következtetésre jutott, hogy a január 20-án kötött megbízási szerződés és a február 25-én

14 14 kötött megbízási szerződés értéke sem érte el a Kbt. alapján a költségvetési törvényben meghatározott 8 millió Ft értékhatárt. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a hivatalbóli kezdeményezésnek a beszerzések egybeszámítási kötelezettségére vonatkozó részét és alaposnak találta. A Kbt. 40. (2) bekezdés szerint a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. (1) bekezdése] kerül sor [a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. A Kbt. 40. (4) bekezdés alapján, ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni. A fent már rögzítettek szerint mindkét szerződés tárgya szolgáltatás. A Kbt. 40. (2) bekezdés első fordulata csak az egynemű beszerzési tárgyakra vonatkozóan írja elő a beszerzési érték egybeszámítási kötelezettségét, az eltérőkre nem. Az idézett jogszabályi rendelkezések második fordulatában felsorolt konjunktív feltételek megléte csak azonos beszerzési tárgyak fennállása esetén vizsgálható. Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható volt a szerződések tárgya, melyek alapján a kezdeményezett egybeszámítási kötelezettsége fennállt. Kezdeményezett által sem vitatottan megvalósultak azok a további követelmények, hogy a beszerzésre egy ajánlattevővel lehet szerződést kötni, a szerződések tárgya pedig részben azonos, részben hasonló volt. A kezdeményezett helytállóan hivatkozott arra, hogy a Kbt. 40. (4) bekezdésének alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a (2) bekezdés szabályai sérelmet szenvedtek. A fent már kifejtettek szerint azonban az volt megállapítható, hogy a szerződések külön-külön és együttes összegük ( Ft) szerint sem érik el a költségvetési tv. által szolgáltatás megrendelés esetén meghatározott 8 millió Ft-os értékhatárt, a megkötött szerződések alapján az egybeszámítási kötelezettség teljesítése mellett sem állt fenn a közbeszerzési eljárás

15 15 lefolytatásának kötelezettsége. Nem lehetett a rendelkezésre álló adatok alapján arra a következtetésre jutni, hogy a kezdeményezett elmulasztotta az egybeszámítás szabályainak alkalmazását, ami kizárja a Kbt. 40. (4) bekezdése sérelmének bekövetkezését. A Kbt. 38. (3) bekezdés szerint, ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. A Döntőbizottság külön megvizsgálta a Kbt. 38. (3) bekezdésében foglalt egybeszámítási kötelezettség teljesülését is, amely alkalmazásának egyetlen feltétele a részekben vagy több szerződés alapján történő teljesítés. Figyelemmel a fent már kifejtettekre, a megállapított becsült értékek alapján nem sérült az egybeszámítás kötelezettsége, együttes összegük szerint sem volt megállapítható a 8 millió Ft-os közbeszerzési eljárási értékhatár fennállása. Fent kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés nem alapos, kezdeményezett jogszerűen nem folytatott le közbeszerzési eljárást a január 20-án és február 25-én kötött megbízási szerződések tekintetében. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel állapította meg a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján állapította meg a hivatalbóli kezdeményezés körében a jogsértés hiányát. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt (2) bekezdés g) pontjára tekintettel a 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül

16 16 kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, március 30. Dr. Szathmári Réka sk közbeszerzési biztos Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1026 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13.) 2. Dr. Biczi Tamás ügyvéd (1088 Budapest, Rákóczi út 11. III/1.) 3. Integrált Bt. (2100 Gödöllő, Köztársaság út 37/A.) 4. Flex-Soft Kft. (2000 Szentendre, Szűcs József u. 57.) 5. Irattár