H A T Á R O Z A T-ot.

Átírás

1 1 Ikt. sz.: 680/ 6 /2010. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel.: Fax: e -mail cím:dont obi zottsag@ koz be szerzesek-tanac sa.hu A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u , a továbbiakban: kezdeményező) által a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata (6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 1.,a továbbiakban: önkormányzat) a Kiskunfélegyháza TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskola felújítása, bővítése integrált funkcionális belső terek kialakítása hatósági engedélyes és kiviteli tervek elkészítése tárgyú beszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az önkormányzat megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. (1) bekezdését. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az önkormányzat a fenti tárgyú projektfejlesztés időszakában évben három tervező irodától kért ajánlatot ahhoz, hogy a vázlattervek, az engedélyezési tervdokumentáció és a kiviteli tervek majdani költségeit a projektbe beépíthesse, és valószínűsíthesse, hogy az önkormányzat által benyújtandó pályázatban a tervezési feladatok bekerülési költsége várhatóan

2 2 ezek az összegek lesznek szeptember 20-án az Építész Stúdió Kft., szeptember 25-én a VÁRTERV Architect Építész Iroda, és szeptember 19-én a Fazekas Építész Iroda adott tervezési ajánlatot mindhárom tervfajta elkészítésére évben csak a vázlattervek elkészítésére kérte fel az önkormányzat a Fazekas Építész Irodát. Az önkormányzat évben megkereste a évben a legalacsonyabb tervezői árajánlatot adó Fazekas Építész Irodát, mely iroda évben a pályázat benyújtásához szükséges tervkészítési díjak becsléséül szolgáló egyik ajánlatot adta. A Fazekas Építész Iroda fenntartotta a két évvel azelőtti tervezői díját a hatósági engedélyezési terv elkészítésére, így az önkormányzat az építész irodával február 2-án a szerződést megkötötte a hatósági engedélyes tervek és a hozzákapcsolódó munkanemenkénti költségvetés elkészítésére. A február 2-án megkötött tervezési szerződés 3.1.) pontja az építési engedélyezési terv elkészítését március 31-i részteljesítési határidővel április 10. végső teljesítési határidővel határozta meg. A tervezési szerződés 4) pontja az építési engedélyezési terv elkészítéséért ,- Ft + ÁFA díjat állapított meg. A szerződés 4.) pontja tartalmazta azt is, hogy a tervező pótmunkát az önkormányzat előzetes hozzájárulásával a rehabilitációs szakértő, a sportudvar átalakításához kapcsolódó tervező tevékenységként végezhet, és a feladatok költségelőirányzatára a megrendelő br ,- Ft-ot irányzott elő. A Fazekas Építész Iroda a február 2-án megkötött szerződés 4) pontjára hivatkozva március 10-én bejelentette, hogy igényt tart a rehabilitációs szakmérnök ,- Ft, akusztikus szakértő ,- Ft és a sportudvar átalakításának tervezési munkáihoz szükséges kertész szaktervező, és sporttechnológiai szakértő ,- Ft munkájára, mint pótmunkára, összesen nettó ,- Ft, br: ,- Ft értékben. A Fazekas Építész Iroda június 11-i teljesítési idővel az önkormányzathoz benyújtotta a sorszámú számláját, és a számla az építési engedélyezési terv elkészítésének a tervezési díját a pótmunkával együtt ,- Ft-ban állapította meg, ÁFA tartalom ,- Ft volt, így a számla bruttó végösszege ,- Ft. A számlát július 15-én fogadta be az önkormányzat. Az önkormányzat megkeresésére november 2-án a Fazekas Építész Iroda írásban úgy nyilatkozott, hogy a kiviteli terveket az építési engedélyezési terv és a kiadott építési engedély alapján az építészeti, tartószerkezeti, elektromos, épületgépészeti vonatkozásban, a kivitelezéshez szükséges tervlapokat, az árazatlan költségvetési kiírás elkészítését ,- Ft +ÁFA tervezési díjért vállalná.

3 3 A Fazekas Építészeti Iroda november 22-én kelt és az önkormányzat által december 2-án aláírt tervezési szerződésében a beszerzés tárgyát képező épület kiviteli tervdokumentációjának elkészítésében állapodtak meg. A tervezési munkák magukba foglalták az építész kiviteli tervet, a tartószerkezeti kiviteli tervet, az elektromos kiviteli tervet, az épületgépészeti kiviteli tervet és a tűzjelző kiviteli tervét, valamint a külső létesítmények kiviteli tervdokumentációját és a felvonó tervdokumentációját, összesen nettó ,- Ft + ÁFA, bruttó ,- Ft tervezési díjért. A teljesítés határideje január 25-e volt, a teljesítés igazolása január 25-én megtörtént. A Fazekas Építész Iroda a T2010/00003 sorszámú és június 30-i teljesítési időponttal, július 15-i fizetési határidővel a nettó ,- Ft + ÁFA, bruttó ,- Ft értékű tervezési díjra július 5-én a számlát benyújtotta. A kezdeményező Területi Irodájának az önkormányzat az /2010. számú és július 23-án kelt levele mellékleteként csatolta be az 1. sz. változás-bejelentőt, az 1. sz. projekt előrehaladási jelentést és az 1. sz. kifizetési kérelmet, mely iratanyagok július 27-én érkeztek meg a kezdeményező területi irodájához, köztük az előbb felsorolt két darab számla is. Kezdeményező augusztus 16-án kelt és K-2010-DAOP-4.2.1/B /194. számú levelében felhívta az önkormányzatot, nyilatkozzon arra, hogy a Fazekas Építész Irodával lefolytatta-e a közbeszerzési eljárást. Amennyiben nem folytatott le közbeszerzési eljárást, kezdeményező kérte, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt az indokolást adja meg. Az önkormányzat az /2010. számú és augusztus 19-én kelt levelében hivatkozott arra, hogy közbeszerzési eljárást nem folytatott le a Fazekas Építész Irodával. A közbeszerzési eljárás mellőzésével kapcsolatban a következőkre hivatkozott évben bekért három darab ajánlat közül a Fazekas Építész Irodával kötötte meg a szerződést, mert az iroda adta a legalacsonyabb ajánlati árat a vázlattervekre. Az önkormányzat a költségek tervezhetőségére figyelemmel kérte azt is, hogy a hatósági engedélyes tervek, és a kiviteli tervezési feladatok elvégzésére is a három tervező iroda adjon árajánlatot. Az önkormányzat szerint a Kbt. 40. (2) bekezdés a) pontjában írt egybeszámítási kötelezettsége azért nem állt fenn, mert a tárgyi szolgáltatások nem azonos költségvetési évben voltak tervezhetők, így a tanulmányterv készítése évben, az építési engedélyezési terv készítése évben, a

4 4 kiviteli tervezés költségvetési évben valósult meg. Az egyes feladatok szerződéses értéke, és a szerződéses nettó árak értéke nem érte el a tárgyévekben a közbeszerzési értékhatárt. A támogatást a DAOP-4.2.1/2/2F-2f számú szerződés alapján biztosította a kezdeményező. Kezdeményező augusztus 26-án postán feladott és augusztus 30-án beérkezett beadványában jogorvoslati eljárást kezdeményezett az önkormányzat beszerzése ellen. A jogsértés tudomásra jutásának időpontjaként július 27-ét jelölte meg a kezdeményező, amikor az 1. számú fizetési kérelmét az önkormányzat benyújtotta. Kezdeményező kérte a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerint a jogsértés megállapítását, mert az önkormányzat a Kbt. 40. (2) bekezdése alapján nem számította egybe a hatósági engedélyes terv és a kiviteli terv elkészítésének, mint szolgáltatásnak, az ellenértékét. E két beszerzését az önkormányzat a Kbt. 1. (1) bekezdését és a Kbt (1) bekezdését megsértve a közbeszerzési eljárás mellőzésével valósította meg, valamint kérte, hogy az önkormányzattal szemben a Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján a Döntőbizottság bírságot szabjon ki. Kezdeményező a beadványban az alábbiakra hivatkozott. Az önkormányzat évben a projektfejlesztési időszakban három tervező irodától kért ajánlatot ahhoz, hogy a vázlattervek, engedélyezési tervdokumentáció és a kiviteli tervek majdani költségeit a projektbe beépíthesse, és valószínűsíthesse, hogy az önkormányzat által benyújtandó pályázatban a tervezési feladatok ennyibe fognak kerülni szeptember 20-án az Építész Stúdió Kft., szeptember 25-én a VÁRTERV Architect Építész Iroda, és szeptember 19-én a Fazekas Építész Iroda adott a tervezési ajánlatot mindhárom tervfajta elkészítésére. Kezdeményező az ezekkel kapcsolatos iratokat 3. sz. mellékletként csatolta. Az önkormányzat február 2-án a Fazekas Építész Irodával megkötötte a tervezési szerződést a hatósági engedélyes tervek elkészítésére, annak alapján, hogy a tervkészítés díja évben ennek az irodának volt a legalacsonyabb. Az önkormányzat és a Fazekas Építész Iroda a hatósági engedélyezési terveket, a munkanemenkénti költségvetés készítését, április 10-i végső teljesítési határidővel ,- Ft +ÁFA tervezési díjra kötötte meg. Az önkormányzat és a Fazekas Építész Iroda márciusában módosította a szerződést, és speciális szaktervek készítésével bízta meg a tervezőt, és ennek értéke bruttó ,- Ft volt.

5 5 Az önkormányzat a Fazekas Építész Irodával november 22-én illetve december 2-án aláírt szerződést kötött a kiviteli tervek elkészítésére nettó ,- Ft értékben. Kezdeményező területi irodája hiánypótlást rendelt el, hogy az önkormányzat miért nem folytatott le közbeszerzési eljárást. Az önkormányzat a hiánypótlásra adott válaszában arra hivatkozott, hogy a tanulmányterv évben, a hatósági engedélyezési terv évben, míg a kiviteli terveket költségvetési évben valósulhatott meg, ezért azokat nem azonos költségvetési évben kellett megvalósítani, és a szerződéses nettó árak évenként nem érték el közbeszerzési értékhatárt. Így nem kellett egybeszámítaniuk a beszerzéseket, nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatniuk. Kezdeményező 5. számú mellékletként csatolta az önkormányzat /2010. számú levelét, amely augusztus 19-én kelt, és amely a kezdeményező megkeresésére adott választ tartalmazta. Önkormányzat észrevételében a jogsértés hiányára hivatkozott és ennek alapján kérte a kezdeményezés elutasítását. Az önkormányzat hivatkozott arra, hogy a kezdeményező szerint a Kbt. 40. (2) bekezdését, az 1. (1) bekezdését és a Kbt (1) bekezdését sértette meg, de ez esetében nem áll meg. Nem kellett egybeszámítani a Kbt. 40. (2) bekezdés a) pontja alapján a szolgáltatások ellenértékét, mert nem azonos költségvetési években került sor a szolgáltatások megrendelésére, így azok nem érik el, illetve nem haladják meg a szolgáltatásra irányadó értékhatárt az adott költségvetési évben. Az ügyben a következő Kbt. szabályokat kellett alkalmazni. 2. (1) E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. 2. (2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. 23. A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót [242. (4) bekezdése].

6 6 27. A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. 40. (1) Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. 40. (2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. (1) bekezdése] kerül sor [a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. 40. (3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be. 40. (4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni (1) E fejezet szerint kell eljárni a ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A kezdeményező kérte, hogy 2007., években a vázlatterv, a hatósági engedélyes terv és a kiviteli tervvel kapcsolatban vizsgálja meg a Döntőbizottság azt, hogy az önkormányzatnak az egybeszámítás szabályait alkalmazva közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a évi vázlattervek elkészítése a beruházás első fázisához kapcsolódik, amely első fázisnak a tétje a teljes beruházáshoz szükséges támogatás összegének a megszerzése volt. Ezt a vázlattervet a pályázat benyújtásához használta fel az önkormányzat abból a célból, hogy a TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskola felújítása, átalakítása, bővítése és akadálymentesítése projektre a pályázatot benyújthassa, és a támogatást megszerezze.

7 7 A projekt második fázisa az, amikor a támogatást az önkormányzat elnyerte, mert ehhez a fázishoz kapcsolódik az épületre vonatkozó hatósági engedélyes tervek, és azt követően a kiviteli tervek elkészítése, és ezek alapján a kivitelezés megkezdése. Elvileg mindhárom tervfajta ugyanahhoz a feladathoz és azonos épülethez kapcsolódik, azonban nem azonos költségvetési években valósultak meg, mert a vázlatterv elkészülte évben történt, míg a hatósági engedélyes terv, a hozzákapcsolódó pótmunkák és a kiviteli tervek elkészítése évben történt meg az önkormányzat megrendelésére és a évi szerződéskötésekre figyelemmel. A Döntőbizottságnak azt is vizsgálni kellett, hogy a évben valamint a évben megkötött szerződésekre a kezdeményező határidőben nyújtotta-e be a jogorvoslati eljárás indítására vonatkozó kezdeményezését. A évben hatályban volt Kbt. a 327. (1) bekezdés g) pontjában írt szervezet, amely azonos a támogatást nyújtó illetve a támogatás felhasználásában közreműködő szervezettel, mely fogalomkörbe a Kbt. a kezdeményezőt besorolta, kezdeményező részére a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül nyújthatja be a Kbt (2) bekezdése alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy a év szeptember 19-étől számított három éven belül nyújtotta be a kezdeményező a jogorvoslati eljárást kezdeményező beadványát a évi vázlattervek esetében, ezért a határidőben benyújtott kezdeményezést el kellett bírálnia. A Döntőbizottság ugyanakkor megállapította azt is, hogy nem volt olyan szolgáltatás, amellyel évben egybe kellett volna számítani a vázlatterv készítését. A támogatás elnyerését követő későbbi időszakban megvalósított hatósági engedélyes terv és a kiviteli terv elkészítése, mint a beszerzés tárgyával azonos vagy hasonló szolgáltatás, és amelynek rendeltetésük egymással összefügg, csak évben volt. A vázlatterv és a hatósági engedélyes terv, a pótmunkákat tartalmazó szerződés és a kiviteli tervek a hozzá kapcsolódó tételes árazatlan költségvetéssel nem azonos évben kerültek megrendelésre. A évi szeptemberi vázlatterv elkészítése nem azonos költségvetési évben illetve 12 hónapon belül került sor a évben beszerzett hatósági engedélyes terv, a pótmunkákat megvalósító szerződés illetve a kiviteli

8 8 engedélyes terv elkészítésével (Kbt. 40. (2) bekezdés a) pontja), nem a Kbtben meghatározott időtartam alatt készültek el a tervek, így azok ellenértékét nem lehet egybeszámítani, még akkor sem, ha beszerzésükre egy ajánlattevővel lehet szerződést kötni (Kbt. 40. (2) bekezdés b) pont), és a tervek esetében teljesül az a feltétel, hogy a rendeltetésük azonos és a felhasználásuk egymással összefügg (Kbt. 40. (2) bekezdés c) pont). A hatósági engedélyes terveken alapszik a kiviteli terv, elkészítése során az engedélyezett tervektől a kiviteli terv nem térhet el (Kbt. 40. (2) bekezdés c) pont). A Döntőbizottság a évi vázlattervek egybeszámításával kapcsolatban a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés hiányát állapította meg, mert nem kellett a évi vázlattervet egybeszámítani a Kbt. 40. (2) bekezdés a) pontjában írt feltétel hiányában a évben megrendelt hatósági engedélyes tervek, és a kiviteli tervek értékével. Ezt követően a Döntőbizottság az ügyben a Kbt-nek a évben hatályban volt rendelkezéseit vizsgálta. Az önkormányzatnak a beszerzés tárgyát képező valamennyi tervezési munkája szolgáltatásnak minősül és a CPV kódja építészeti, építési, mérnöki és vizsgálati szolgáltatások, ezen belül a építészeti tervezési szolgáltatások körébe tartozik. A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy a kezdeményező határidőben nyújtotta-e be a jogorvoslati eljárásra vonatkozó kezdeményezését. Kezdeményező a jogsértés megtörténtének időpontjáról szóló tudomásszerzést július 27-ében jelölte meg. A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a Kbt. szabályainak változása miatt a kezdeményező a jogvesztő határidő letelte előtt nyújtotta-e be a jogorvoslati eljárást kezdeményező beadványát. A Kbt (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés tudomásra jutásától számított 30 napon belül, illetve a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától számított egy éven belül kezdeményezheti a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottságnál a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerint.

9 9 A Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményező a jogsértés megtörténtét július 27-ében határozta meg, és az attól számított 30 napon belül, augusztus 26-án postán adta fel az eljárás kezdeményezését. Az egy éves abszolút jogvesztő határidő a december 2-i szerződéskötésre figyelemmel pedig nem telt el, így a kezdeményező határidőben nyújtotta be a jogorvoslati eljárás kezdeményezését. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az önkormányzatnak voltak-e olyan szerződései, amelyeket egybeszámítva a december 2-án megkötött szerződéssel, le kellett volna folytatni a közbeszerzési eljárást. Az önkormányzat a TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskola felújítására. bővítésére az integrált funkcionális belső terek kialakítására a hatósági engedélyes terveket a kivitelezési tervekkel együtt évben megkötött szerződésekkel biztosította. Az önkormányzat február 2-án kötötte meg a hatósági engedélyes tervek elkészítésére a tervezési szerződést a Fazekas Építész Irodával, ,- Ft + ÁFA tervezési díjra. Az önkormányzat és a tervező iroda eben a szerződésben kötötte ki a pótmunkát és annak ellenértékét, amelyre március 10-én az építésziroda hivatkozott is. Ezek ellenértéke összesen nettó ,- Ft +ÁFA volt. A két szerződés értéke (pótmunka tervezési díja is) összesen nettó ,- Ft volt, nem érte el a szolgáltatásra irányadó nettó ,- Ft-os értékhatárt, amikor már kötelező az önkormányzatnak, mint a Kbt. 22. (1) bekezdés d) pontja szerinti szervezetnek, közbeszerzési eljárást lefolytatni. Az önkormányzat a december 2-án kelt és a Fazekas Építész Irodával megkötött tervezési szerződéssel, amely a létesítmény kiviteli tervének és tételes árazatlan költségvetésének az elkészítésére vonatkozott, érte el illetve haladta meg a szolgáltatásra vonatkozó nettó ,- Ft-os értékhatárt, amelyre a Kbt. 2. (1) és (2) bekezdése alapján köteles lett volna közbeszerzési eljárást lefolytatni. A Kbt. 40. (2) bekezdése sorolja fel azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén nem lehet megkerülni a közbeszerzési eljárást, nem lehet attól eltérni, azt mellőzni. Ahogyan az már kifejtésre került, a február 2-án és március 10-én megkötött tervezési szerződések valójában ugyannak a létesítménynek a hatósági engedélyes terveinek elkészítésére vonatkoztak, annak elkészítését jelentették. A két szerződés értéke összesen nettó ,- Ft volt.

10 10 Bár esetükben fennállt a Kbt. 40. (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott feltételek, a nettó ,- Ft-os értékhatár el nem érése miatt nem kellett egybeszámítani a két szerződést. Azonban a december 2-án aláírt tervezési szerződés miatt az önkormányzat beszerzése már elérte, illetve meghaladta a szolgáltatásra irányadó ,- Ft-os értékhatárt, ugyanis a három szerződés értéke a nettó ,- Ft-os értékhatárt elérte illetve meghaladta. A szerződések értéke: nettó ,- Ft + nettó ,-Ft + nettó ,- Ft= nettó ,- Ft, amelyre a Kbt. személyi hatálya alá tartozó önkormányzat a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó visszterhes szerződését köteles a közbeszerzési eljárás szabályai szerint lefolytatni. Csak így értelmezhető a Kbt. 40. (1) bekezdésében megfogalmazott az a szabály, amely kogensen megtiltja a ban meghatározott becslési módszernek a megkerülését abból a célból, hogy a törvény szabályait megkerüljék, valamint a Kbt. megkerülése céljából a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. Az önkormányzatnak a évre vonatkozó és már ismertetett tervezési szerződéseinek értékét azért kellett egybeszámítani, mert egy költségvetési évben került sor a megkötésükre (Kbt. 40. (2) bekezdés a) pont), a beszerzésekre egy ajánlattevővel (Fazekas Építész Iroda) lehetett szerződni (Kbt. 40. (2) bekezdés b) pont), és rendeltetése azonos illetve hasonló (Kbt. 40. (2) bekezdés c) pont. A hatósági engedélyezési terv és a kiviteli terv valamint a tételes árazatlan költségvetés ugyanannak a létesítménynek a megvalósításához szükséges tervek, és a hatósági engedélyes terv alapja a kiviteli tervnek, mert ez utóbbi terv az engedélyes tervhez képest részletesebb, de a hatósági engedélyes tervtől nem térhet el. Ezért a Döntőbizottság álláspontja az, hogy az egybeszámítás a jelen szolgáltatás megrendelések esetében elvégezhető volt, a Kbt. 40. (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt feltételek megvalósultak. Az egybeszámításra figyelemmel az utolsó kiviteli terv elkészítésére vonatkozó és december 2- án kelt szerződést már csak közbeszerzési eljárás alapján kiválasztott ajánlattevővel lehetett volna megkötni. A Döntőbizottság ebben a körben nem fogadta el az önkormányzatnak azt az állítását, hogy évben nem kötötte meg a kiviteli tervek elkészítésére a szerződést, mert az önkormányzat bizonyítottan megkötötte a szerződést a kiviteli tervekre, és a évben megkötött szerződés az adott költségvetési

11 11 évben megkötött szerződésnek minősül, még akkor is, ha a kifizetésre a következő évben kerül sor. A Döntőbizottság megállapította, hogy az önkormányzat nem folytatott le közbeszerzési eljárást az utolsó és december 2-án kelt szerződésben foglalt kiviteli tervek elkészítésére, és az önkormányzat a nettó ,- Ft + ÁFA értékű beszerzésére figyelemmel megsértette a Kbt. 2. (1) és (2) bekezdését, és a Kbt (1) bekezdését, emiatt a Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján a jogsértést állapította meg. A Döntőbizottság a kezdeményezőnek a Kbt. 1. (1) bekezdésére történt hivatkozását nem tartja alaposnak, ugyanis a kezdeményező nem jelölt meg olyan történeti tényállási elemet, amely a Kbt. alapelvi szintű jogsértését megalapozná, ezért a Kbt (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel a jogsértés hiányát állapította meg az 1. (1) bekezdése esetében. A Döntőbizottság a Kbt (3) bekezdés e) pontjában írt okból nem szabott ki bírságot, mert a Kbt (2) bekezdése alapján ugyan a szerződéskötés december 2-án megtörtént, és a döntés nem semmisíthető meg, azonban közbeszerzés tárgyára és értékére figyelemmel a jogszabálysértés csekély értékre valósult meg, ezért a Döntőbizottság a bírság kiszabását mellőzte. A Döntőbizottság a Kbt (3) bekezdés g) pontjában írt okból a Kbt (4) bekezdésének a rendelkezésére figyelemmel megállapította, hogy a jelen ügyben eljárási költséget egyik fél sem jelentett be. Így a jogsértés megállapítása mellett a hatósági eljárásban bejelentett költségekről nem kellett rendelkezni a Döntőbizottságnak, az ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. A Döntőbizottság a Kbt a alapján tárgyalást nem tartott. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt (1) és (4) bekezdésén alapszik. A határozat ellen a Kbt a biztosítja a jogorvoslatot. Budapest, szeptember 15. Dr. Kurtyán Edit sk közbeszerzési biztos Fábián Péter sk közbeszerzési biztos Dr. Puskás Sándor sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara

12 12 Kapják: 1) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata (6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth L u. 1.) 2) VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u ) 3) Fazekas Építész Iroda Tervező, Szolgáltató és Fővállalkozó Kft. (6000 Kecskemét, Ipoly u. 1/a) 4) Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5) Irattár