A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot

Átírás

1 K Ö ZB E S Z E R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S Z E R Z É S I D Ö N TİB I ZO T T S Á G Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel.: Fax: Ikt.sz.: D.93/4 /2007. Tárgy: A BUDABER Mérnöki Rt. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység közbeszerzési eljárása ellen. A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot A Döntıbizottság a BUDABER Mérnöki Rt. (1204 Budapest, Török Flóris u. 114., a továbbiakban: kérelmezı) kérelmére, amelyet a MÁV Rt. Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység (1062 Budapest, Podmaniczky u. 24/A., képviseli: Tasnádi Ügyvédi Iroda, Dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1012 Budapest, Vérmezı u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérı) a MÁV Rt. hálózatán közlekedı vasúti személyszállító jármővek különféle tisztítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, az ajánlatkérıvel szemben a bírság tekintetében megismételt eljárásban Ft, azaz kétmillió forint bírságot szab ki, a korábban jogerısen megállapított, a közbeszerzésekrıl szóló évi CXXIX. Törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. (2) bekezdésének, valamint a Kbt (2) bekezdésére tekintettel a 112. (2) bekezdésének megsértésére tekintettel. Kötelezi a Döntıbizottság az ajánlatkérıt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétıl számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) számú számlájára. Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétıl számított 15 napon belül keresettel a Fıvárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fıvárosi Bírósághoz címezve, de a Döntıbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S: A Döntıbizottság a rendelkezésére álló iratok, a Fıvárosi Bíróság 25.K /2005/9. számú ítélete alapján az alábbi tényállást állapította meg.

2 2 Az ajánlatkérı június 17-én az Európai Unió Hivatalos Lapjába feladott hirdetménnyel tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkezı részben meghatározott tárgyban. A felhívás II.1.7. pontjában a teljesítés helyét ajánlatkérı 5 pontban határozta meg és a felhívás II.1.9. pontja szerint a részekre történı ajánlattételre úgy biztosított lehetıséget, hogy egy részre és több részre lehetıvé tette részajánlat benyújtását, azonban mind az öt részre nem. Bírálati szempontként az összességében legelınyösebb ajánlat szempontját választotta a résszempontok és súlyszámok meghatározásával. A részvételi dokumentáció 10. oldalán a részajánlatok meghatározása körében ajánlatkérı elıírta, hogy az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az ajánlattevı összesen két részajánlatra nyújthat be ajánlatot. A kérelmezı kiegészítı tájékoztatásra vonatkozó kérdésére az ajánlatkérı megerısítette, hogy egy ajánlattevı maximum két részajánlatra tehet ajánlatot, 5 részre, azaz valamennyi területre történı ajánlattétel nem lehetséges. Válaszában közölte azt is, hogy a nem fogadható el, hogy egy pályázó önállóan és konzorciumban is tegyen ajánlatot július 25-én került sor a részvételi jelentkezések bontására. Kérelmezın kívül a Szemafor-Clean Kft.- TIP-TOP Kft. Konzorcium, a BIOCHIPP Kft.- RIC Szolgáltató Rt. Konzorcium, a Vakó Kft., a Prekop Kft., a Plural Kft. nyújtották be részvételi jelentkezésüket. Kérelmezı jogorvoslati kérelmében többek között elıadta, hogy álláspontja szerint jogszabálysértı azon elıírás, hogy az ajánlattevı mindössze két részajánlatra nyújthat be ajánlatot. Ezzel ajánlatkérı korlátozza, illetıleg kizárja és indokolatlanul szőkíti az ajánlattevık ajánlattételi lehetıségét. Hivatkozott a Kbt. 1. (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, ugyanis álláspontja szerint a felhívás idézett rendelkezése sérti a verseny tisztaságát az esélyegyenlıség biztosításának alapelvét. A tárgyaláson kiegészítette jogorvoslati kérelmét a augusztus 4-én megkapott hiánypótlási felhívás vonatkozásában. Álláspontja szerint a Kbt (2) bekezdésébe ütközik, hogy ajánlatkérı a hiánypótlást nem küldte meg egyidejőleg valamennyi érintett részvételi jelentkezınek, valamennyi részvételi jelentkezıre vonatkozóan.

3 3 Ajánlatkérı kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását, kérelmezınek a költségekben történı marasztalását, ,-Ft + ÁFA ügyvédi munkadíj megfizetését. Elıadta, hogy több vállalkozó közremőködésével akarja az ország egész területén a vasúti kocsik tisztítását megoldani, így nem fordulhat elı, hogy az összes területen egyszerre merülnek fel problémák, illetıleg az összes területen leáll a személyszállító jármővek tisztítása. Elıadta, hogy a korlátozás valamennyi ajánlattevıre egyaránt vonatkozik, így nem sértheti a Kbt. 1. (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Elıadta, hogy a 15/2004. (IV.25.) IM rendelet 6. mellékletében megadott hirdetményminta II.1.9. pontja kifejezetten lehetıséget ad az egy részre, több részre, valamennyi részre megjelölések kiválasztására. A részajánlatokat ajánlatkérı úgy határozta meg, hogy lehetıleg az egyes vonatfordulókon ugyanazon vállalkozó végezze a takarítási munkálatokat. A hiánypótlásra vonatkozón elıterjesztett kérelmi elemmel kapcsolatban elıadta, hogy álláspontja szerint nem jogsértı az, hogy nem valamennyi ajánlattevı részére küldte meg valamennyi ajánlattevıre vonatkozó hiánypótlási felhívását. Álláspontja szerint a Kbt. elıírása csak azt tartalmazza, hogy egyidejőleg és írásban kell megküldeni a hiánypótlási felhívásokat. A Döntıbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem a fenti kérelmek vonatkozásában alapos és kétmillió forint bírságot szabott ki. A határozattal szemben a kérelmezı és az ajánlatkérı is keresettel élt. Kérelmezı keresetét a Fıvárosi Bíróság elutasította. Az ajánlatkérı keresetében kérte a terhére megállapított jogszabálysértések, valamint a bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések mellızését. A bíróság ítéletében a Döntıbizottság határozatával egyezıen állapította meg, hogy ajánlatkérı megsértette a Kbt. 1. (2) bekezdését és a 112. (2) bekezdését. A bírság tekintetében a határozatot hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban az ajánlatkérı tett észrevételt. Kérte a bírság kiszabásának mellızését figyelemmel arra, hogy a hirdetményminta által adott lehetıséggel élt, valamint, hogy a hiánypótlás körében a korábbi gyakorlatának megfelelıen járt el, és a jogorvoslati eljárás kérelmezıjét joghátrány nem érte. Hivatkozott arra is, hogy a Közbeszerzési Értesítı szerkesztısége mellett mőködı jogi lektorátus felelıssége is fennáll tekintettel arra, hogy köteles lett volna jelezni, hogy a felhívás nem jogszerő. A Döntıbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, az írásbeli nyilatkozatok valamint a Fıvárosi Bíróság 25.K /2005/9. számú ítéletében foglaltak, alapján megállapította, hogy a rendelkezı részben foglaltak szerint meghatározott jogsértések vonatkozásában a bírság kiszabása indokolt.

4 4 A Kbt (1) bekezdés szerint a Döntıbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt (3) bekezdés e) pontja értelmében bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegı, illetıleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerzıdést kötı szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetıleg a szerzıdéskötésért felelıs személlyel, illetıleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelıs személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetıleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütközı magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértınek az eljárást segítı együttmőködı magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Kbt (4) bekezdése szerint a 340. (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)-(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet. Az ajánlatkérı a bíróság által is jogerısen megállapítottan megsértette a Kbt. 1. (2) bekezdését és a 112. (2) bekezdését. A Döntıbizottság álláspontja az, hogy az ajánlatkérı által elkövetett jogsértések súlyos jogsértések. Ajánlatkérı egyrészt a közbeszerzési eljárás alapelveit megsértı jogsértı döntést hozott, amellyel indokolatlanul kizárta azon jelentkezıket a közbeszerzés egészére történı ajánlattétel lehetıségébıl, akik mind az öt rész vonatkozásában képesek a szolgáltatás teljesítésére, ezzel nem biztosította az esélyegyenlıséget. Ez a jogsértés önmagában is olyan súlyos, hogy a bírság kiszabását indokolttá teszi. A bíráság kiszabását indokolttá teszi az is, hogy az alapelvi jogsértésen túl az eljárása során az ajánlatkérı megsértette a Kbt (2) bekezdését is, azaz egy eljáráson belül több jogsértést is elkövetett. A Döntıbizottság megítélése szerint az, hogy ajánlatkérı ebben az eljárásban négy évre választotta ki az ajánlattevıket és nem az évente való pályáztatás módszerét választotta, növeli az eljárás jogszerőségére vonatkozó követelmény súlyát és ezáltal az eljárásban elkövetett jogsértés súlyát is. A Döntıbizottság nem fogadta el ajánlatkérınek a hirdetménymintára való hivatkozását tekintettel arra, hogy amint azt a bíróság ítélete is kimondja, az IM rendelet sem ad lehetıséget a Kbt. szabályaitól való eltérésre a felhívás elkészítése során.

5 5 Ugyancsak nem fogadta el a Döntıbizottság azt a hivatkozást, hogy a Szerkesztıbizottság jelzésének hiánya miatt nem áll fenn az ajánlatkérı felelıssége. E körben a Fıvárosi Bíróság ítélete is tartalmazza, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés amely szerint a Kbt-be ütközı magatartást jogszerővé tenne az a tény, hogy az ellenırzés során nem minısítették jogszerőtlennek. A Döntıbizottság figyelembe vette a bírság összegének meghatározásánál a fentieken túl a közbeszerzés tárgyát, azt hogy a közbeszerzés értéke a közösségi értékhatárt lényegesen meghaladó értékő, hogy ajánlatkérı terhére az ismételt jogsértés is megállapítható. A Döntıbizottság figyelembe vette a jogsértés reparálhatóságát is. A Döntıbizottság a becsatolt felelısségi rend alapján arra az álláspontra jutott, hogy személlyel szemben a bírság kiszabását mellızi, mert egyszemélyi felelıs nem volt megállapítható. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, március 7. Dr. Telek Katalin sk Hámori András sk Dr. Szvetnik Ágnes sk A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Dr. Tasnádi Gábor ügyvéd (1111 Budapest, Kende u. 18.) 2. BUDABER Mérnöki Rt. (1204 Budapest, Török Flóris u. 114.) 3. Dr. Kozma György ügyvéd (1012 Budapest, Mikó u. 14.) 4. BIOCHIPP Kft. (6600 Szentes, Szent Imre herceg u ) 5. RIC Szolgáltató Rt. (1061 Budapest, Paulai Ede u /1.) 6. Szemafor-Clean Kft. (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 17.) 7. TIP-TOP Kft. (9700 Szombathely, Vasút u. 6/B.) 8. Vakó Kft. (4078 Debrecen-Haláp Hrsz /1.) 9. Plural Kft. (2040 Budaörs, Szabadság u. 177.) 10. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11. Irattár