Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/17.számú ítélete

Átírás

1 Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/17.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/135 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 13555/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: KECSKEMÉTI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG 14.K /2016/17. szám A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Nemes Imre ügyvéd (4025 Debrecen, Piac utca ) által képviselt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft Hortobágy, Czinege János utca 1. szám alatti székhelyű I. rendű és dr. Virágh Norbert jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű II. rendű felpereseknek, - dr. Virágh Norbert jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű I. rendű, dr. Nemes Imre ügyvéd (4025 Debrecen, Piac utca ) által képviselt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft Hortobágy, Czinege János utca 1. szám alatti székhelyű II. rendű és dr. Kócsó Krisztina ügygondnok ügyvéd (6000 Kecskemét Rákóczi út 30. fszt. 1.) által képviselt Rieva Star-Car Kft Budapest Virág utca 39. fszt. 1. szám alatti székhelyű III. rendű alperesek ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata és szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményei iránt indított egyesített perében meghozta a következő ÍTÉLETET: A bíróság az I. rendű alperes április 18. napján kelt D215/5/2016. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezi, a II. rendű felperes keresete tárgyában a pert megszünteti. 1

2 Kötelezi a bíróság az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperes részére ,- (Harmincezer) forint perköltséget. Kötelezi a bíróság a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperes részére ,- (Húszezer) forint, a III. rendű alperes ügygondnoka részére ,-(Harmincnyolcezer-száz) forint perköltséget. Az eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az I. rendű felperes április 15. napján markológép adásvételi szerződést kötött a III. rendű alperessel (korábbi elnevezése: NIKK Lovasbolt Kft.), a jármű vételára bruttó Ft, nettó Ft volt. A beszerzés tekintetében az I. rendű felperes, mint beszerző közbeszerzési eljárást nem folytatott le. Az Állami Számvevőszék az I. rendű felperesnél évi időszakra vonatkozóan december 7. napjától április 24. napjáig az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységének ellenőrzése keretében ellenőrzést végzett. Ennek keretében az I. rendű felperes az Állami Számvevőszék által meghatározott időpontban, egyedi kóddal, időbeli korlátozással dokumentumok elektronikus feltöltésére volt köteles. A dokumentumok feltöltése a megbízott számvevőkkel történő egyeztetés alapján történt, a feltöltendő dokumentumokban lévő adatok köre az ellenőrzés során változott, szűkült, a számvevő kérésének megfelelően az I. rendű felperes a tárhelyre történő feltöltésről visszaigazolást elektronikus úton vagy egyéb módon nem kapott, a tárhelyhez hozzáférése kizárólag a feltöltés időtartamára volt. A feltöltött dokumentumok között szerepelt egy úgynevezett 16. számú tanúsítvány, amely az I. rendű felperes által korábban elkészített szerződés-listában szereplő tételek közül azokat a szerződéseket tartalmazta 59 pontban, amelyek tekintetében az I. rendű felperes maga nyilatkozott arról, hogy közbeszerzési eljárás mellőzésére került sor. A lista 3. pontjában szerepelt a fenti szerződés. Az Állami Számvevőszék március 31. napján az I. rendű alpereshez postai úton érkezett beadványában a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (Kbt.) 140. (1) bekezdés b) pontja alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett az I. rendű felperessel szemben, hivatkozva arra, hogy a közbeszerzési eljárásokat jogtalanul mellőzte. Az Állami Számvevőszék a jogorvoslati kérelemben előadta, hogy a tételek nagy száma miatt táblázat mellékletet csatol a kérelemhez, amelyben megjelöli, hogy mely esetekben nem folytatták le a közbeszerzési eljárást. A jogorvoslati kérelemben a közbeszerzési jogsértésről való tudomásszerzés időpontját az Állami Számvevőszék február 26. napjában jelölte meg, a tudomásszerzés időpontja nem került a kérelemben valószínűsítésre, illetve nem került az megjelölésre, hogy mely eseményhez köthető. A jogorvoslati kérelem mellékletét a kezdeményező irat tanúsága szerint 1. szerződések, 2. tanúsítvány, 3. képernyőkép, 4. nyilatkozat és 5. teljességi hitelességi nyilatkozat képezte. 2

3 Az I. rendű alperes április 1. napján megindította a jogorvoslati eljárást. Az erről szóló D225/2/2016. számú végzésével együtt az I. rendű felperes részére csak a hivatalbóli kezdeményezést küldte meg. Az I. rendű felperes április 12. napján észrevételeket tett a jogorvoslati eljárásra vonatkozóan, és a Kbt (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással sérelmezte, hogy a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza a jogsértő esemény megtörténtének az időpontját, és az eljárást megindító beadvány mellékleteként rendelkezésére bocsátott 59 sort magában foglaló más eljárásban kézhez kapott melléklet alapján feltételezi, hogy mely beszerzésekre vonatkozhatnak az eljárások. Észrevételeiben az I. rendű felperes a közbeszerzési eljárás mellőzését az általa hivatkozott listán szereplő szerződés vonatkozásában nem vitatta. Az I. rendű alperes az ügyben április 14. napján az I. rendű felperes részére megküldte a jogorvoslati eljárást kezdeményező irat mellékletét képező összesítő táblázatot, majd tárgyalás tartása nélkül meghozott D.215/5/2016. számú határozatában megállapította, hogy a felperes, mint beszerző megsértette a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át, és vele szemben ,- Ft bírságot szabott ki. Az I. rendű alperes határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes, mint beszerző elismerte a jogsértés megtörténtét, a felperesnek az egybeszámítási szabályok alkalmazásával közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, amelynek elmulasztásával megsértette a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át, így határozatával a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértést és alkalmazta a Kbt (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. Az I. rendű felperes a határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, előadva, hogy az Állami Számvevőszék, mint hivatalbóli kezdeményező jogorvoslati kérelmére tett észrevételeiben a rendelkezésére álló iratok alapján jelezte, hogy az érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert nem tartalmazza a jogszabály által kötelezően megkívánt igazolt adatokat, így a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját, a jogsértésről való tudomásszerzés időpontját ugyan február 26. napjában a jogorvoslati kérelem megjelölte, ugyanakkor ennek az időpontnak az igazolását az eljárást megindító irat nem tartalmazta. A Kbt (2) bekezdése kimondja, hogy a jogsértés tudomásra jutásától számított 60 napon belül jogosult az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére. Tekintettel arra, hogy az Állami Számvevőszék rendelkezésére bocsátott úgynevezett 16. számú tanúsítvány tartalmazta azokat a szerződéseket, amelyek tekintetében jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett az Állami Számvevőszék, így a tudomásszerzés időpontja valamennyi beszerzést illetően ugyanazon időpontra esik. Az I. rendű alperes a D.216/2016. és D.217/2016. számú eljárásokban tárgyalás tartása mellett a hivatalbóli kezdeményező adatszolgáltatása alapján a jogsértésről való tudomásszerzés időpontját január 6. napjában állapította meg azzal, hogy a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére legfeljebb március 07. napjáig volt törvényes lehetősége az Állami Számvevőszéknek, ezért eljárást 3

4 megszüntető döntést hozott. Az I. rendű felperes állította, hogy az I. rendű alperes eljárása során sérült a Kbt (1) bekezdése, 139. (2) bekezdése, 140. (2) és (3) bekezdése, 147. (1) bekezdése, ezért kérte, hogy a bíróság az I. rendű alperes határozatát a Kbt (4) bekezdése szerint helyezze hatályon kívül és kötelezze az I. rendű alperest új határozat hozatalára. A felperes perköltségigénnyel élt, e körben előadta, hogy áfa-körbe tartozik. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy az I. rendű felperes sem a hatósági, sem a bírósági eljárásban nem igazolt olyan tényeket, amelyek február 10. napja előtti tudomásszerzési időpontot támasztanának alá. A II. rendű felperes a D.215/5/2016. számú határozata II. rendű alperessel történő közlését követően törvényes határidőben keresetet terjesztett elő a Kbt (1) bekezdése alapján és kérte, hogy a bíróság a II. és III. rendű alperes által április 15. napján megkötött markológép adásvételi szerződés érvénytelenségének Kbt (1) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenségének megállapítását, az eredeti állapot helyreállítására való kötelezés mellett, ez utóbbi hiányában a szerződés ítélethozatalig terjedő időtartamra történő hatályossá nyilvánítását, valamint a Kbt (5) bekezdés második fordulata szerint a Ft szerződéses érték legfeljebb 10%-nak megfelelő bírság kiszabását a II. rendű alperessel szemben. Másodlagos kereseti kérelme a szerződés érvénytelensége megállapításának hiányában a szerződéses érték legfeljebb 15%-nak megfelelő bírság kiszabására irányult. Kérte továbbá a II. rendű felperes, hogy a bíróság a II. és III. rendű alpereseket egyetemlegesen perköltség viselésére kötelezze. Az I. rendű felperes keresete alapos, ezért a II. rendű felperes keresete tárgyában az eljárás megszüntetésének van helye. Az Állami Számvevőszék a Kbt (1) bekezdés b) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását kezdeményezheti. Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény a módosította a Kbt (2) bekezdését, valamint a Kbt át (11) bekezdéssel egészítette ki, amely kimondta, hogy ezen törvénymódosítással megállapított 140. (2) bekezdését azon jogorvoslati eljárások kezdeményezésére kell alkalmazni, amelyek esetében a jogsértés január l-jét követően jutott a kezdeményező tudomására. A törvénymódosítás következtében a 140. (2) bekezdés b) pontja úgy szól, hogy a hivatalból való eljárást az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül, de közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb 5 éven belül kezdeményezheti. A törvény tehát szubjektív és objektív határidőt állapít meg a kezdeményezés előterjesztésére. Az objektív határidő eltelte azzal jár, hogy az azt követő tudomásszerzés esetén sem kezdeményezhető hivatalbóli eljárás, ugyanakkor az objektív határidőn belül a jogsértésről való 4

5 tudomásszerzés időpontjától 60 nap áll a 140. (1) bekezdése szerinti személy vagy szervezet rendelkezésére a kezdeményezés előterjesztésére. A Kbt (7) bekezdése kimondja, hogy a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás végzéssel történő megszüntetésére a 139. (3)-(6) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni. A Kbt (3) bekezdése alkalmazni rendeli a jogorvoslati eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 30. -át, amelynek d) pontja úgy rendelkezik, hogy a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül elutasítja, a jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg és a kérelem idő előtti vagy elkésett. A Kbt (4) bekezdése pedig kimondja, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére irányuló eljárás hivatalbóli eljárásnak minősül, és a Kbt (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 50. (1) bekezdése alapján a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Amennyiben a hivatalbóli eljárást kezdeményező iratból nem tűnik ki, hogy a hivatalbóli eljárás törvényi feltételei fennállnak-e, az I. rendű alperesi hatóságnak bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. Ez a rendelkezés vonatkozik azoknak a tényeknek a körére is, amelyek alapján megállapítható, hogy a jogsértés megtörténtének érdemi vizsgálatát a döntőbizottság elvégezheti-e, vagyis hogy megtartotta-e a hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezésére nyitva álló szubjektív és objektív határidőt. A döntőbizottság érdemi határozat hozatalának eljárásjogi feltétele, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a Kbt.-ben meghatározott határidőben történjék. Ennek következtében a döntőbizottság hivatalból köteles vizsgálni a határidő megtartottságát, feltárni azokat a tényeket, amelyek ennek megállapítását lehetővé teszik. A bíróság álláspontja szerint az eljárás megindításának jogvesztő határideje garanciális jelentőséggel bír a beszerző I. rendű felperes szempontjából, ezért hivatalból, a tényállás megállapítási és tisztázási kötelezettségen belül az I. rendű alperes nem elégedhetett volna meg a kezdeményező egyszerű nyilatkozatával a tudomásszerzés időpontját illetően, hanem a releváns tények megállapítására további bizonyítást kellett volna lefolytatnia. Hangsúlyozandó, hogy a tényállás megállapítása a hatóság feladata az eljárás során, így nem fogadható el az a határozatban foglalt álláspont, mely szerint az I. rendű felperes volt az, aki nem igazolta (bizonyította) a tudomásszerzés (2016. február 10-i vagy 26-i időponttól eltérő) időpontját. 5

6 Tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes eljárása során a jogorvoslati határidő megtartottságára vonatkozóan elmulasztotta a tények feltárását, határozata meghozatala során az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabályt sértett, így a bíróság az I. rendű felperes által előterjesztett keresetben támadott határozatot a Kbt (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárás során az I. rendű alperes köteles megvizsgálni, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a törvényes határidőben érkezett-e, határozatában köteles rögzíteni azt, hogy az Állami Számvevőszék mikor szerzett tudomást a jogsértés tényéről. Ennek keretében vizsgálnia kell, hogy a hivatalbóli kezdeményezés mellékleteként csatolt 59 beszerzésről szóló 16. számú tanúsítványt, valamint az érintett szerződéseket mikor, milyen tartalommal bocsátotta az Állami Számvevőszék rendelkezésére, mert ebben az időpontban a jogsértésről való tudomásszerzés ténye megállapítható. A bizonyítási eljárás során tekintetbe kell azt venni, hogy az I. rendű felperes a számvevőszéki helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvvel és a dokumentumok feltöltéséről visszajelző okirattal nem rendelkezik, így a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékok szolgáltatására a hivatalbóli kezdeményező felhívása szükséges. Az így lefolytatott bizonyítás alapján foglalható csak állás arról, hogy az I. rendű felperes által sem vitatott közbeszerzési jogsértés anyagi jogi szankcióiról az eljárás során hozható-e érdemi határozat, vagy az eljárás megszüntetésének van helye. A Kbt (1) bekezdés második mondata szerint, ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. Erre tekintettel rendelkezett a bíróság a II. rendű felperes keresete tárgyában a per megszüntetéséről. Az I. rendű felperes a perben az utolsó tárgyalásig jogtanácsosi, majd ügyvédi képviselettel járt el, ezért részére a pernyertessége folytán a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 78. (1) bekezdése alapján perköltség jár. A perköltség összegét a bíróság a Pp. 67. (2) bekezdésére tekintettel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (3) bekezdése alapján állapította meg, és élt a (6) bekezdésben foglalt mérséklési jogával, tekintettel arra, hogy az eljárás külön bizonyítás nélkül befejeződött. A III. rendű alperes idézésére ismeretlen helyen történő tartózkodása miatt hirdetmény útján került sor. Az ügygondnoki munkadíj viselésére a II. rendű felperes a Pp. 84. (4) bekezdése alapján köteles. A közigazgatási per Ft és az érvénytelenségi per Ft összegű illetékét a II. rendű alperes és a II. rendű felperes személyes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Kbt (5) bekezdése zárja ki. Kecskemét, október 12. napján Dr. Stefancsik Márta s.k. bíró 6