Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K /2016/14. számú ítélete

Átírás

1 Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K /2016/14. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/55 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 5314/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K /2016/14. szám A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda (1137 Budapest XIII. Radnóti u. 40. II/9.) által képviselt ÓNTE Nonprofit Kft Ópusztaszer, Szoborkert u. 68. szám alatti I.r., a dr. Jánosi Bálint jogtanácsos (1026 Budapest II. Riadó u. 5.) által képviselet Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó u. 5. szám alatti Il.r. felperes által,- a dr. Jánosi Bálint jogtanácsos (1026 Budapest II. Riadó u. 5.) által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó u. 5. szám alatti I.r., a Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda (1137 Budapest XIII. Radnóti u. 40. II/9.) által képviselt ÓNTE Nonprofit Kft Ópusztaszer, Szoborkert u. 68. szám alatti Il.r., és Profi Info Kft Vésztő, Barátság u. 5. szám alatti Ill.r. alperesek ellen,- közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata és szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes perben meghozta a következő ÍTÉLETET: 1

2 A bíróság az I.r. alperes D.816/10/2015. sz. határozatát hatályon kívül helyezi és az I.r. alperest új eljárásra utasítja. A bíróság a Il.r. felperes keresete tárgyában a pert megszünteti. A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy az I.r. felperes részére 15 nap alatt fizessen meg ,-Ft, azaz százötvenezer forint perköltséget. A bíróság megállapítja, hogy ,-Ft, azaz háromszáznegyvenegyezer-háromszáz forint eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : A bíróság az I. és a Il.r. felperesek keresete, az I., II. és Ill.r. alperesek ellenkérelme, a közigazgatási iratanyag és a csatolt iratok alapján a következő tényállást állapította meg: november 30. napján a DAOP /G-11-k azonosító számon támogatási szerződés jött létre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet, és az I.r. felperes, mint ajánlatkérő között. A támogatási szerződés 10. számú mellékletét képezte A projekt tevékenységeinek ütemezése" táblázat, amelyben egyebek mellett szerepelt a nyilvánosság biztosítása és az üzleti marketing tevékenységek, melyek ütemezése és a évre esett. Az I.r. felperes május 19. napján megbízási szerződést kötött a IlI.r. alperessel a Kiemelt turisztikai termék - és attrakciók fejlesztése" tárgyban a DAOP-2.1.1/G/11 azonosítószámú projektben nyilvánosság biztosítása teljesítésére. A megbízási díj összege a megbízási szerződés 4. pontja szerint összességében ,-Ft+ ÁFA volt. A megbízási szerződés 6. pontja szerint a megbízás kezdete a szerződés aláírásának napja és a vége a projekt fizikai megvalósulásának a dátuma. Az I.r. felperes május 22-én a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 122. (7) bekezdésének a) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Az eljárást megindító felhívás 2. pontja szerint a közbeszerzés tárgya üzleti marketing szolgáltatások ellátása - Lépj be a múltba! - Történelmi időutazás Ópusztaszeren" DAOP /G-11 -k volt. Az I.r. felperes ajánlattételre a TENDER TEAM HUNGARY Pályázatíró és Szolgáltató Kft-t, a IlI.r. alperest, a GRAPHORM STUDIO Kft.-t és a DOKFILM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t hívta fel. Az eljárás 2

3 nyertese a DOKFILM Kft. lett, akivel július 12. napját kötött az I.r. felperes megbízási szerződést üzleti marketing szolgáltatás teljesítésére. A megbízási díj összege a megbízási szerződés 4. pontja szerint összességében ,-Ft + ÁFA volt. A nyilvánosság biztosítása tárgyában a III. r. alperessel kötött megbízási szerződés alapján az első kifizetésre a BI2SA sorszámú számla alapján került sor, melyből a támogatási tartalma ,-Ft volt, ami november 8. napján került kiegyenlítésre. Időközi elszámolásra a IlI.r. alperes által BI2SA sorszámú számla alapján került sor, mely során ,-Ft kifizetéséről rendelkezett a KSZ január 14. napján. A záró elszámolás során a IlI.r. alperes által BI2SA sorszámú számla került bemutatásra ,-Ft összegű ellenértékkel. Ezen számlához kapcsolódóan a közreműködő szervezet hiánypótlási felhívást intézett az I.r. felperes felé, melyben arra vonatkozóan kért nyilatkozatot, hogy a beszerzés miért nem a projekt marketing tevékenységének közbeszerzési eljárása keretében történt, mely indok alapján mentesült jelen beszerzés az előzőekkel történő egybeszámítási kötelezettség alól. Az I.r. felperes a hiánypótlási dokumentáció keretében július 1-jei keltezéssel nyilatkozatot nyújtott be, melyben kifejtette, hogy az érintett közbeszerzési eljárás nem esik egybeszámítási kötelezettség alá semmilyen egyéb közbeszerzéssel a Kbt a alapján figyelemmel arra, hogy a tárgyi beszerzések esetében azok műszaki szakmai tartalma jelentős mértékben eltér egymástól. Ezt követően a közreműködő szervezet az Imperial Tender Közbeszerzési és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság rendelkezésére bocsátotta a szükséges dokumentumokat és annak állásfoglalását kérte a kérdésben. Az Imperial Tender Közbeszerzési és Tanácsadó Kft október 5. napján kelt állásfoglalásában kifejtette, hogy az üzleti marketing és a projekt nyilvánosságát biztosító szerződések esetében a Kbt ában szabályozott részekre bontási tilalom fennáll. Megjegyezte továbbá, hogy az egyes szerződések összege alapján a közbeszerzési eljárás választott típusa sem felel meg a két beszerzés együttes becsült értéke alapján lefolytatandó eljárásnak. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a projektmenedzser tájékoztatása szerint a fenti beszerzésekhez kapcsolódóan korábbi kifizetési kérelmekben már történt számla elfogadása és kifizetése, így a jogsértésről történő tudomásszerzés már 60 napon túli, ebből adódóan jogorvoslati eljárás 3

4 lefolytatására a közreműködő szervezetnek már nincs lehetősége. Javasolta, hogy a közreműködő szervezet szabálytalansági eljárást folytasson le. A közreműködő szervezet október 21. napján kelt 2015/SZAB/l07-1. iktatószámú szabálytalansági gyanú továbbítása tárgyú levelével tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium RFP Jogi és Felülvizsgálati Főosztályát a szabálytalansági gyanú fennállásáról hivatkozva arra hogy a szabálytalansági eljárás lefolytatására a 4/2011. (1.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 85. (2) bekezdés c) pontja alapján az irányító hatóság jogosult. A közreműködő szervezet mellékelten megküldte a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlapot, valamint a rendelkezésére álló dokumentumokat. A szabálytalansági gyanú bejelentő lapon foglaltak szerint a tudomásra jutás dátuma - amennyiben a gyanú közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a dokumentáció szervezethez történt beérkezésének/vagy a helyszíni ellenőrzés dátuma amennyiben a gyanú közbeszerzési eljárás mellőzésére vonatkozik, a kifogásolt szerződés (ek) aláírásának dátuma: nyilvánosság szerződés: , marketingszerződés: A bejelentő adatlap tartalmazta továbbá, hogy a gyanú észleléséig a projekt teljes támogatási összegéből, azaz ,-Ft-ból kifizetésre került a gyanú észleléséig ,-Ft, a gyanú észlelésekor a kifizetés felfüggesztésre nem került, annak indoka nem áll fenn. A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért felelős Helyettes Államtitkárságának Jogi és Felülvizsgálati Főosztályához a közreműködő szervezet szabálytalansági gyanú továbbításáról rendelkező beadványa október 27. napján érkezett meg, aki november 3. napján kelt, a közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságához november 10. napján érkezett beadványával jogorvoslati eljárást kezdeményezett az I.r. felperessel szemben a marketingfeladatok és a nyilvánosság biztosítása tevékenység tekintetében felmerülő egybeszámítás kapcsán, mint a Kbt (1) bekezdésének g) pontja szerinti szervezet. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértés megtörténtének időpontját a nyilvánosság biztosítása feladatok ellátására kötött szerződés, illetve az üzleti marketing szolgáltatási szerződés keltezésének napjában, azaz május 19., illetve július 12. napjában jelölte meg, míg a kezdeményező tudomásszerzésének időpontjaként október 27. napjára a gyanúbejelentő adatlap beérkezésének napjára hivatkozott. 4

5 A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság I.r. alperes november 11. napján kelt D.816/2/2015. számú végzésével értesítette az érdekelteket a jogorvoslati eljárás megindításáról, majd 3. sorszámú végzésével a tárgyalás időpontjáról, melyet november 26. napjára tűzött ki. Az I.r. felperes a I.r. alperes felhívására november 18. napján kelt beadványában úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem elkésettség miatti elutasítását kérte, másodlagosan kérte a jogorvoslati kérelem érdemi elutasítását, annak alaptalanságára hivatkozva. A I.r. alperes december 11. napján kelt D.816/10/2015. számú határozatával megállapította, hogy az I.r. felperes megsértette a Kbt. 18. (1) és (2) bekezdésében, valamint ára tekintettel a Kbt. 5. -ában foglaltakat, egyben az I.r. felperessel szemben ,-Ft bírságot szabott ki. A I.r. alperes megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező által kifogásolt szerződések keltezésére tekintettel, illetve a marketingszolgáltatások ellátása vonatkozásában a közbeszerzési eljárás megindítására tekintettel a évi CVIII. törvény 2013 májusában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező a Kbt (1) bekezdésének g) pontja alapján jogosult volt az eljárás kezdeményezésére, mint a közbeszerzés pénzügyi forrásaként szolgáló operatív programirányító hatósága. Az I.r. felperes által előterjesztett elkésettségi kifogás vonatkozásában az I.r. alperes úgy foglalt állást, hogy nem állapítható meg, hogy a hivatalbóli kezdeményezőnek a tudomására jutott volna a jogsértés abban az időpontban, amikor a közreműködő szervezetnek, figyelemmel arra, hogy a hivatalbóli kezdeményező a közreműködő szervezet egymástól elkülönült, önálló feladatkörökkel rendelkeznek, ezért a hivatalbóli kezdeményező saját jogán, nem a közreműködő szervezet jogosultságát átvéve, azt helyettesítve nyújthatta be a hivatalbóli kezdeményezést. Az I.r. alperes egyben hivatkozott a Kormányrendelet 85. (4) és (5) bekezdésében foglaltakra, megállapítva, hogy az irányító hatóság önmaga is folytathat le szabálytalansági eljárást, amely esetben az eljárási határidő is független más szervezetétől. Mivel a irányító hatóságnak önálló szabálytalansági eljárás lefolytatási joga van, ezért a jogsértésnek is más szervezettől függetlenül juthatnak a tudomására. Erre tekintettel az I.r. alperes arra a következtetésre jutott, hogy október 27-e tekinthető a jogsértésről való saját tudomásszerzés időpontjának a jogorvoslati eljárásban, megállapítva, hogy a hivatalbóli kezdeményezés nem késett el, mivel a 5

6 hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezést november 5. napján postára adta. A hivatalbóli kezdeményezést érdemben vizsgálva az I.r. alperes megállapította, hogy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás nyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve 9. cikk (3) bekezdésében, valamint (5) bekezdésének a) pontjában, továbbá a Kbt. 5. -ában, 6. (1) bekezdésének c) pontjában, 7. -ának (1) és (4) bekezdésében, 10. -ában, 11. -ában, 18. (1) és (2) bekezdésében, 19. -ának (1) bekezdésében, 122. (7) bekezdésének a) pontjában, valamint a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 67. (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakra tekintettel az I.r. felperesnek, mint ajánlatkérőnek egybe kellett volna számítania a nyilvánosság biztosítása tárgyú beszerzés ellenszolgáltatásának az értékét az üzleti marketing szolgáltatások ellátása tárgyú beszerzés ellenszolgáltatásának az értékével, mely egybeszámítás alkalmazásával a beszerzések összértéke meghaladja a évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt. A fentiek figyelembevételével az I.r. felperesnek a nyilvánosság biztosítása tárgyú beszerzésére vonatkozóan és az üzleti marketing szolgáltatások ellátása tárgyú beszerzésre vonatkozóan a Kbt. 3. része szerinti hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, ezért jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását és jogsértően bontotta részekre a közbeszerzés tárgyát. Az I.r. felperes a magatartásával megsértette a Kbt. 18. (1) és (2) bekezdését, valamint a Kbt. 19. (1) bekezdésére tekintettel annak 5. -át. A bírság kiszabásának jogalapja tekintetében az I.r. alperes a Kbt. 172.,(2) bekezdésének e) pontja alapján alkalmazandó (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozott, a bírság összege a Kbt (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel került meghatározásra. Az I.r. alperes a bírság összegének megállapításakor figyelembe vette, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható, ugyanis a szerződéseket a felek teljesítették, továbbá azt is, hogy az I.r. alperes az I.r. felperessel szemben a D.466/7/2013. számú határozatban jogerősen jogsértést állapított meg. 6

7 2015. december 29. napján az I.r. alperes II. r. felperesi minőségben keresetlevelet terjesztett elő a Szegedi Járásbíróságon a Kbt (1) bekezdése szerint a szerződés érvénytelenségének kimondása, és érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapítása iránt a II. és Ill.r. alperessekkel szemben, hivatkozva a Kbt (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra. Az érvénytelenség jogkövetkezményei körében az I.r. alperes kérte a bíróságot a Kbt (4) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 237. (1) bekezdése alapján, hogy II., Ill.r. alpereseket kötelezze a szerződéskötés előtt fennálló helyzet visszaállítására, illetve amennyiben a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet nem lehet visszaállítani, nyilvánítsa a bíróság a szerződést a Ptk (2) bekezdése alapján a határozathozatalig terjedő időre hatályossá és szabjon ki bírságot a Kbt (5) bekezdésének második mondatában foglalt keretek között. A Szegedi Járásbíróság 22.P /2015/4. számú végzésével az ügyet áttenni rendelte a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz megállapítva, hogy a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per indult II.r. felperes keresetével érintett megbízási szerződéssel összefüggésben. A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a szerződés érvénytelenségének megállapítása, érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti pert 4.K /2016-os számon lajstromozta, majd egyesíteni rendelte a jelen peres szám alatt közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perhez. Az I.r. felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított keresetet december 29. napján postázta a II.r. felperes útján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felé. Keresetében kérte a II.r. felperes határozatának megváltoztatást a Kbt (3) bekezdésében foglaltak alapján akként, hogy a Kbt (2) bekezdésének a) pontja alapján a bíróság állapítsa meg a jogsértés megtörténtének hiányát, egyben a Kbt (3) bekezdésének e) pontja alapján állapítsa meg a bírság kiszabásának megalapozatlanságát és a 288/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet 3. -a és a évi CXL. törvény alapján kötelezze az alperest a peres eljárási költségek és ügyvédi munkadíj megfizetésére. A felperes másodlagos kereseti kérelme a közigazgatási határozat Kbt (3) bekezdése alapján történő megváltoztatására irányult akként, hogy a kérelmet elkésettség okán utasítsa el. * Az I.r. felperes keresetében hivatkozott arra, hogy az I.r. alperes nem tett eleget a tényállás teljes körű tisztázására vonatkozó kötelezettségének, illetve a feltárt tényállásból megalapozatlan jogszabálysértő következtetéseket vont le, ezzel megsértve a Kbt ában, 55. (3) bekezdésében, valamint a Pp. 339/B. -ában foglaltakat. A felperes keresetében hivatkozott arra, 7

8 hogy a jogorvoslati kérelmet a hivatalbóli kezdeményező elkésetten nyújtotta be, e körben hivatkozott arra, hogy a tárgyi beszerzések minőségbiztosítása vonatkozásában a szakmai ellenőrző szervezet nem megfelelően járt el, kifogásolva, hogy a közreműködő szervezet a projekt megvalósításának 3 éve alatt nem tette szóvá, hogy a beszerzési tervvel, vagy az egyes beszerzések Kbt. szerinti kategorizálásával kapcsolatban jogszabálysértés merülne fel. A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy a közbeszerzési eljárás teljes körű dokumentációja feltöltésre került a EMIR rendszerbe, mely dokumentumokat a közreműködő szervezet ismerte, így a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján a rendelkezésére bocsátások időpontjára tekintettel legkésőbb augusztus 8. napján a közreműködő szervezet részére a dokumentáció ismertté vált, így ezen időponttól számított 30 napon belül lett volna lehetősége a jogorvoslati eljárás megindítására. Az I.r. felperes hivatkozott arra, hogy a közreműködő szervezet a beszerzési eljárás dokumentumai és eredményei ismeretében nem tette korábban szóvá a jogsértéseket, egyben kifogásolta, hogy a közreműködő szervezet és az irányító hatóság ilyen irányú késedelme a projektgazda terhére került értékelésre. Az I.r. felperes hivatkozott továbbá arra, hogy a hivatalbóli kezdeményező Kbt g) pontjában fennálló jogosultságának gyakorlására a jogsértés tudomásra jutásától számított 30 napon belüli határidő jogvesztőnek minősül, melyre tekintettel az elkésettség jogkövetkezményeinek alkalmazásának van helye. Az I.r. felperes a közigazgatási határozatban foglaltakat érdemben támadva vitatta az egybeszámítási kötelezettség fennállását, kifejtve, hogy a nyilvánosság biztosítására irányuló beszerzés tárgyát képező feladatokat elvégző cégnek elsősorban sajtókapcsolatokkal kellett rendelkeznie, melyek regionális és országos szintű napi kapcsolatot jelentenek, valamint a cégben dolgozó szakember média területén szerzett gyakorlattal és/vagy képzettséggel kellett, hogy rendelkezzen. Ha a tájékoztatás és nyilvánosság beszerzés elindításakor az I.r. felperes azt feltételezte, hogy a megvalósító cég a feladatok ellátásához megfelelő szakmai és gyakorlati referenciával és kompetenciával rendelkezik. Tapasztalatuk van a sajtótájékoztatók megtartásában, sajtóközlemények megírásában, fotódokumentáció összeállításában. Megfelelő 8

9 kapcsolattal rendelkeznek az uniós elvárásoknak megfelelő táblák elkészítéséhez. A feladatsorban szereplő nyomdai kiadványok exkluzív megjelenést követeltek. Elkészítése is inkább időszakos, magazin jellegű látásmódot és szakmai tapasztalatot feltételez. Az üzleti marketingfeladatok ellátásához kötődő követelményrendszer alapvetően a rendezvényszervezés, kiállítás rendezés, kiállítási installációk tervezése, elkészítése, az ezekhez szükséges kreatívok, grafikai tervek elkészítése, másodsorban élő reklámügynöki szerződésekkel és az ehhez a területhez kapcsolódó referenciákkal rendelkező cég meglétét feltételezi. Emellett a kiválasztott cégnek rendelkeznie kell azokkal a technikai eszközökkel és műszaki ismeretekkel, amelyekkel az elkészült kreatívokat megvalósítja, beleértve a broadcast minőségben leforgató és ún. adáskészre" gyártott reklámspotokat és reklámfilmeket. Az I.r. felperes hivatkozott arra, hogy november 30. napján kelt beadványának mellékelteként megküldött DVD lemezre másoltán az üzleti marketing és a sajtónyilvánosság során megkötött szerződések eredményeképpen teljesített szolgáltatásokat, produktumokat, melyek tételesen mutatják és igazolják korábbi tényállításait, illetve a két beszerzés közötti érdemi és tartalmi különbséget. Az I.r. felperes hivatkozott továbbá arra, hogy tájékoztatásul megküldte az I.r. alperes részére a projektgazda és a közreműködő szervezet között július 21. napján lefolytatott egyeztetésről készített emlékeztetőt, mely szerint a jogorvoslat tárgyát képező beszerzések tekintetében kifogást a közreműködő szervezet nem fogalmazott meg, megküldte továbbá a augusztus 8. napján kelt utólagos minőségbiztosítási jelentést az üzleti marketing tárgyú beszerzés kapcsán, mely keretében a közreműködő szervezet azt állapította meg, hogy a beszerzés megfelelő a Kbt. rendelkezésének, hivatkozott továbbá arra, hogy a közreműködő szervezet május 2. napján kelt levelében foglaltak szerint a benyújtott részletes beszerzési tervvel összefüggésben a közreműködő szervezetnek kifogása nem volt. Az I.r. felperes egyben kifogásolta, hogy az I.r. alperes az általa hivatkozott dokumentumokat nem értékelte. Az I.r. felperes előadta továbbá, hogy a sajtónyilvánosság és az üzleti marketing feladatsor, mind térben, mind időben jelentősen elkülönültek egymástól. Az üzleti marketing és a tájékoztatás és 9

10 nyilvánosság feladatok szétbontása és külön-külön beszerzése azért indokolt, mert a feladatok több olyan speciális és sokrétű feladatot, eltérő technikai, műszaki eszközparkot igényelnek, melyek együttes beszerzése esetén szinte teljes egészében kizárta volna a térség kis- és középvállalkozásainak a meghívását az adott feladatra. Az I.r. alperes ellenkérelme az I.r. felperes keresetének elutasítására irányult. Ellenkérelmében az I.r. alperes kifejtette, hogy az I.r. felperesnek mellékelnie kellett volna a nyilatkozatához az írásos bizonyítékait is, amelyek alátámasztották volna a nyilatkozatában foglaltakat, rá kellett volna mutatnia továbbá, hogy a DVD mellékleten szereplő milyen bizonyítékokat vegyen figyelembe, azok kapcsán mit vegyen figyelembe az I.r. alperes. Az I.r. alperesi nyilatkozatban szerint foglaltak szerint az ügy tényállását az I.r. alperes feltárta, a tényekből helyes következtetést vont le, határozata megfelel a Pp. 339/B. -ában foglaltaknak. Hivatkozott arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 50. (5) bekezdése alapján szabadon választotta meg az alkalmazandó bizonyítási eszközöket, a (6) bekezdés értelmében a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelte. A II.r. felperes keresetében foglaltakra előterjesztett érdemi ellenkérelmében az I. r. felperes, mint Il.r. alperes a kereset elutasítását és a Il.r. felperes perköltségekben marasztalását kérte, egyben annak megállapítását, hogy a sajtónyilvánosság tárgyában a II. és Ill.r. alperesek között létrejött szerződés érvényes. Nyilatkozatában foglaltak szerint a részletes teljesítésigazolások és részletezett szakmai tartalom által igazoltan a jogorvoslati eljárás körébe vont beszerzések tekintetében az egybeszámítási kötelezettség nem állt fenn. Érvelése szerint az érvénytelenség annak okán sem merülhet fel, hogy a Il.r. alperes az általa megkötött támogatási szerződés égisze alatt, minden érintett - a támogatások jogszerű felhasználását ellenőrző szerv -jóváhagyása mellett, ezen szervek által ismert formában és módon, külön beszerzési eljárás keretében kötötte. Előadta, hogy a szerződések teljesítésére szintén a támogatások jogszerű felhasználását ellenőrző szervek tudtával és beleegyezésével került sor, a szerződés teljes értéke támogatási összegként kifizetésre került a 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet 10

11 alapján. A Il.r. alperes ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy a közigazgatási határozat meghozatala során a Il.r. felperes nem tisztázta a tényállást, így határozatában az egybeszámítási kötelezettség vonatkozásában tett szakmai levezetése érdemi indokokat nélkülöz és alaptalan szakmai megállapításokat tesz. A Ill.r. alperes a Il.r. felperes kereseti kérelmének elutasítását kérte. Az I.r. felperes keresete az alábbiak szerint alapos: Az Alaptörvény XXV. cikk (2) bekezdés b) pontja biztosítja a közigazgatási határozat törvényessége feletti bírósági ellenőrzést. Ezen alkotmányos alapelvet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 109. (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) XX. fejezetében foglaltak juttatják a gyakorlatban érvényre azzal, hogy biztosítják, hogy az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja. A fentieket szem előtt tartva a bíróság azt vizsgálhatja, hogy a keresettel megtámadott határozat jogszabálysértő-e. Ennek megítélésénél a közigazgatási határozat meghozatalakor hatályban volt jogszabályok, és fennálló tények figyelembevételével kell eljárni. A jogszabálysértés lehet anyagi, vagy eljárási szabálysértés. Jogszabálysértő a határozat, ha megalapozatlan, érdemben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, meghozatalakor nem megfelelő jogszabály alkalmazására került sor, vagy a helyesen kiválasztott jogszabályt tévesen értelmezték, a határozat indokolásából nem derül ki a hatóság által megállapított tényállás, a döntés alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés és az abból levont jogi következtetés, a közigazgatási eljárás során olyan jelentős eljárási szabálysértés történt, amely a döntés érdemére is kihat. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: 11

12 a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke; b) az Állami Számvevőszék; c) a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv; e) a Magyar Államkincstár; f) az alapvető jogok biztosa; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; i) a Gazdasági Versenyhivatal; j) a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv; k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; l) a legfőbb ügyész. (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a) az (1) bekezdés a), d)-i) és k) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg - teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetve - a közbeszerzési eljárás mellőzése estén - három éven belül, A bíróság az I.r. felperes keresetét elsődlegesen a hivatalbóli kezdeményezés elkésettsége tárgyában vizsgálta. Az I.r. felperes nem vitatta keresetében az I.r. alperes azon megállapítását, hogy a kifogásolt szerződések létrejöttének időpontjára figyelemmel a május hónapban hatályos Kbt. rendelkezések szerint kell eljárni, mely szerint a 140. (2) bekezdésének a) pontjában foglalt szubjektív határidők tartama 30 nap, míg az objektív határidő közbeszerzési eljárás mellőzése esetén három év, egyéb jogsértés esetén egy év. A bíróság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés tárgya tulajdonképpen az egybeszámítási kötelezettségen túl elsődlegesen közbeszerzési eljárás mellőzése, mint ahogy az a kezdeményezés VI. pontjából is megállapítható, az irányító hatóság kifogása azon alapult, hogy a nyilvánosság biztosítása tevékenység tekintetében az I.r. felperes közbeszerzési eljárást nem bonyolított le. Az I.r. alperes is hivatkozott határozatában a Kbt (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra, mely szerint semmis a szerződés annak okán, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A bíróság álláspontja szerint erre tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának megindítására szolgáló szubjektív határidő kezdő időpontja nem a jogsértés tudomásra 12

13 jutása, hanem a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg -teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított 30 nap, az objektív határidő pedig 3 év. Mint ahogy azt az I.r. alperes határozata is megállapítja a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződés megkötésére május 19. napján került sor, ezen szerződés az I.r. alperes határozatában foglaltakból megállapíthatóan teljesedésbe ment, és a jogorvoslati eljárást kezdeményező beadvány mellékletét képező szabálytalansági gyanú bejelentő adatlapon foglalt adatokból megállapíthatóan a szerződéssel összefüggésben 2 db, a Ill.r. alperes által kiállított számla támogatás tartalma is kiegyenlítésre került november 8., majd január 24. napján. Tekintettel arra, hogy a támogatás kifizetése kapcsán nyilvánvalóan bemutatásra került a hivatalbóli kezdeményező irányító hatóság és a közreműködő szervezet részére a május 19. napján kelt megbízási szerződés, továbbá tekintettel arra, hogy a május 22. napján indult hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött megbízási szerződés tartalma, ezen szerződés teljesedésbe menése, és ezen szerződés kapcsán felmerülő támogatások kifizetése folytán szintén ismertté kellett, hogy váljon a hivatalbóli kezdeményező és a közreműködő szervezet részére, a bíróság megállapította, hogy szükségszerűen a 30 napos - a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg - teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított - szubjektív határidő lejártát követően került benyújtásra a jogorvoslati kérelem a hivatalbóli kezdeményező részéről. A bíróság e körben hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint nem bírhat relevanciával az, hogy a hivatalbóli kezdeményező, azaz korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, jelenleg irányító hatóság illetékessége alatt, nevében feladatokat, műveleteket végrehajtó közreműködő szervezet állt közvetlen kapcsolatban az I. r. felperessel, tekintettel arra, hogy a 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet korábbiakban hatályos 16. (1) bekezdésében foglaltak alapján, míg későbbiekben hatályos 5/B. (1) bekezdésében foglatlak alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve irányító hatóság legalább évente el kellett, hogy végezze a közreműködő szervezetre átruházott feladatok végrehajtásának ellenőrzését, melynek keretében a 13

14 tudomására kellett, hogy jusson a közreműködő szervezet által teljesített kifizetések tárgya és jogalapja, ennek körében pedig a megkötött megbízási szerződések tartalma. Figyelemmel arra, hogy a Ill.r. alperes felé az első kifizetés teljesítésére november 8. napján sor került, így a évben végrehajtott feladatok ellenőrzése körében év során az irányító hatóság tudomásszerzésére szükségszerűen sor került. A bíróság hangsúlyozza továbbá, hogy nincs lehetőség a Kbt (2) bekezdésének a) pontjában foglalt szubjektív és objektív határidők tetszés szerinti párosítására. Annak függvényében, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzése okán, vagy más jogsértés okán kerül eljárás megindításra, vagy a szerződés megkötéséről, illetve annak teljesítésének megkezdéséről történő tudomásszerzéstől számított 30 napos szubjektív és 3 éves objektív határidőt, vagy a jogsértés tudomásra jutásától számított 30 napos szubjektív és a jogsértés megtörténtétől számított 1 éves objektív határidőt lehet figyelembe venni. Erre tekintettel az I.r. alperes által alkalmazott jogsértés tudomásra jutásáról számított 30 napos szubjektív határidő alkalmazása esetén az I.r. alperesnek figyelemmel kellett volna lennie a jogsértés megtörténtétől számított 1 éves objektív határidőre is, melyre tekintettel szintén a kezdeményezés elkésettségét kellett volna megállapítania, figyelemmel arra, hogy a megbízási szerződések megkötésének időpontjában a jogsértés - azaz ez esetben az egybeszámítási kötelezettség elmulasztása - megvalósult. Mindezekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy az I.r. alperes a közigazgatási határozatot a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésével hozta meg, melyre tekintettel a bíróság a Kbt (4) bekezdése alapján az I.r. alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az I.r. alperest új eljárás lefolytatására utasította. Az új eljárás lefolytatása során az I.r. alperesnek a határidő elmulasztásával előterjesztett jogorvoslati kérelemről az elkésettség jogkövetkezményét levonva kell döntenie. Tekintettel arra, hogy a bíróság az I.r. alperes határozatát hatályon kívül helyezte, a szerződés érvénytelenségének tárgyában érdemben nem foglalt állást, hanem a Kbt (1) bekezdésében foglaltak alapján a per megszüntetéséről rendelkezett. Pervesztességére tekintettel a bíróság az I.r. alperest kötelezte az I.r. felperes perköltségének 14

15 megfizetésére, melynek összegszerűségét a bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM számú rendelet 3. (2) bekezdésében foglaltak alapján állapította meg figyelemmel arra, hogy a perben három tárgyalás megtartására került sor. A Ill.r. alperes perköltség igényt nem terjesztett elő, erre tekintettel a bíróság arról nem határozott. A perben feljegyzésre került a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatával összefüggésben az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 43. (3) bekezdésében foglaltak alapján ,-Ft összegű, míg a szerződés érvénytelenségének megállapítása címén előterjesztett kereseti kérelemmel összefüggésben az Itv. 42. (1) bekezdésének a) pontja alapján ,-Ft összegű eljárási illeték, melyekkel összefüggésben a bíróság megállapította, hogy az I.r. alperes, egyben Il.r. felperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad a 6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelet 13. (1) bekezdése alapján. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultságot a Kbt (5) bekezdése és a Kbt (3) bekezdése zárja ki figyelemmel arra, hogy a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtatta meg, a szerződés érvénytelensége tárgyában érdemben nem határozott. Kecskemét, április 21. napján. Kispálné dr. Józsa Adrienn s.k. bíró 15