A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/5. számú ítélete

Átírás

1 A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/62 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 9219/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/5. szám A Kúria a Dr. Horváth - Dr. Jakab Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Horváth György ügyvéd Göd, Pesti út 81.) által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) I.r. felperes egyben mint II.r. alperes, a Dr. Puskás Dóra Hildegárd jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) II. r. felperes egyben mint I.r. alperesnek a Dr. Puskás Dóra Hildegárd jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) I.r. alperes egyben mint II. r. felperes, a Dr. Horváth - Dr. Jakab Ügyvédi Iroda (ügyintéző; Horváth György ügyvéd (2131 Göd, Pesti út 81.) által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) II.r. alperes egyben mint I.r. felperes, Szintézis Informatikai Zrt. (9023 Győr, Tihanyi Árpád u. 2.) III. r. alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Varga Dóra Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Varga Dóra ügyvéd Budapest, Asbóth u. 22.) által képviselt AQUIS IT Services Kft. (2051 Biatorbágy Tópart u. 65.) beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság május 30. napján kelt 12.K /2014/17. számon hozott ítélete ellen az I.r. felperes, egyben II. r. alperes részéről 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a kővetkező ítéletet A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2014/17. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I. r. felperest, egyben II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak (húszezer) forint felülvizsgálati költséget. A (ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. 1

2 Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az I.r. felperes, egyben II.r. alperes a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. harmadik része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított szeptember 6. napján feladott ajánlati felhívásával EÜER Analitikus Ellenőrzési Alrendszer kialakítása és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása" tárgyban. Az ajánlattételi határidőre az alperesi beavatkozó és a III. r. alperes nyújtotta be az ajánlatát. Az I.r. felperes, egyben II.r. alperes október 16. napján kelt döntésében az eljárást eredményesnek nyilvánította, nyerteseként pedig a III.r. alperest nevezte meg. A közbeszerzési eljárást lezáró döntéssel szemben az alperesi beavatkozó október 31. napján 14 óra 15 perckor en jogorvoslati kérelmet nyújtott be anélkül, hogy a kérelem benyújtását megelőzően erről az ajánlatkérőt értesítette volna. A II.r. felperes, egyben I.r. alperes a jogorvoslati kérelem adatait a Közbeszerzési Hatóság honlapján ugyanezen a napon 14 óra 51 perckor közzétette. Az I.r. felperes egyben II.r. alperes ezt követően november 4. napján megkötötte a vállalkozási szerződést a III.r. alperessel. A II.r. felperes egyben I.r. alperes az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmének helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő egyebek mellett megsértette a Kbt (7) bekezdését, amikor a szerződéskötési tilalmi, időszak alatt kötötte meg a közbeszerzési szerződést. Nem fogadta el a jogsértés kimentésére azon ajánlatkérői hivatkozást, mely szerint az alperesi beavatkozó a Kbt (10) bekezdése alapján elmulasztotta a jogorvoslat benyújtására vonatkozó előzetes tájékoztatást, hiszen a Kbt (9) bekezdésében előírt közzététel mind az ajánlatkérői mind az ajánlattevői oldalon kötelezettséget teremt a tekintetben, hogy kötelesek figyelemmel kísérni a közzétett jogorvoslati kérelmeket. A közzétételt kővetően a tudomásra jutás ténye nem vitatható. A hatóság a Kbt (7) bekezdésének megsértése miatt forint pénzbírság megfizetésére kötelezte az. I.r. felperest, egyben II.r. alperest. A fenti határozattal szemben előterjesztett keresetében az I.r. felperes, egyben II.r. alperes a határozat megváltoztatását kérte a Kbt (7) bekezdésén alapuló hatósági megállapítások vonatkozásában. A II. r. felperes, egyben I.r. alperes a november 4, napján a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítását, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, valamint bírság kiszabását kérte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozattal szemben közigazgatási pert és a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított polgári pert a Kbt (6) bekezdése alapján egy eljárásban bírálta el. A bíróság az I.r. felperes, egyben II.r. alperes keresetét elutasította. Megállapította egyúttal, hogy az I.r. felperes, egyben II.r. alperes és a III.r. alperes által november 4. napján - a szerződéskötési moratórium megsértésével - megkötött vállalkozási szerződés nem semmis a szerződés teljesítéséhez fűződő kiemelkedően fontos közérdekre tekintettel. A bíróság emiatt az I.r. felperessel, egyben II. r. alperessel szemben forint bírságot szabott ki. Indokolásában rámutatott, hogy a Kbt (7) bekezdése alapján egyértelmű, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtása jelenti azt a tényt, amely folytán beáll a szerződéskötési tilalom. A jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontja pedig a jogorvoslati kérelem döntőbizottságnál - igazolt módon történő előterjesztésének időpontjával azonosítható. Miután a közzététel a Kbt (9) bekezdése alapján megtörtént, a bíróság álláspontja szerint az I.r. felperesnek, egyben II. r. alperesnek kellett volna bizonyítania a közbeszerzési jogorvoslati eljárás, illetőleg a per során azt, hogy mindent megtett 2

3 annak érdekében, hogy az esetleges jogorvoslati kérelem benyújtásáról tájékozódjon. Ezzel szemben az volt megállapítható, hogy az I.r. felperes, egyben II.r. alperes sem a 10 napos jogorvoslati határidő lejártának megfelelő időpontban, sem az ezt követő munkanapon, november 4. napján a szerződés megkötését megelőzően nem tájékozódott arról a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, hogy jogorvoslati kérelmet nyújtottak-e be. A bíróság megállapíthatónak látta az alperesi beavatkozó mulasztását is a Kbt (10) bekezdése alapján, rámutatott azonban arra, hogy a jogorvoslat benyújtásáról való előzetes értesítés közvetlenül nincsen összefüggésben a szerződéskötési moratórium beálltával. Saját jogsértő magatartásának kimentésére az I.r. felperes, egyben II. r. alperes legfeljebb akkor hivatkozhatott volna alappal, ha az előzetes értesítés elmulasztása mellett még az is előfordul, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság nem teszi közzé az adatokat. Az eljárt bíróság a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján állapította meg, hogy a szerződés nem semmis, a bírság jogalapját pedig a Kbt (5) bekezdése képezte. Ítélete jogorvoslati záradékában az eljárt bíróság arról adott tájékoztatást, hogy az ítélet ellen - a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozat kivételével - nincs helye fellebbezésnek. A jogerős Ítélet ellen az I.r. felperes, egyben II. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodsorban pedig az ítélet bírság fizetésére kőtelező rendelkezésének hatályon kívül helyezését kérte. Nem vitatta az eljárt bíróság által megállapított tényállást, állította azonban, hogy az ítélet a jogszabályok téves értelmezésén alapul. Álláspontja szerint ugyanis a Kbt (9) bekezdése nem teremt kötelezettséget az ajánlatkérő részére, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság honlapját figyelje, így ennek elmulasztása sem róható a terhére. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróság nem tulajdonított jelentőséget a Kbt (10) bekezdésének, holott a Kbt-nek a jogorvoslati eljárásra, illetőleg az ezzel kapcsolatos tudomásszerzésre vonatkozó rendelkezései zárt rendszert alkotnak. Amennyiben ugyanis a jogorvoslatot előterjesztő ezen kőtelező értesítést elmulasztja, az ezen mulasztásból fakadó jogkövetkezmények az ajánlatkérő terhére nem alkalmazhatóak. Ha a fellebbezésről szóló értesítés a Közbeszerzési Hatóság irodáján keresztül történik, úgy teljességgel felesleges a Kbt (10) bekezdésének jogszabályba foglalása. Az I.r. felperes, egyben II. r. alperes álláspontja szerint az eljárt bíróságnak észlelnie kellett volna azt is, hogy a Kbt. fellebbezési jogról rendelkező 163. (3) bekezdése az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközik. A Kbt. ezen rendelkezése alapján ugyanis csak a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozat támadható fellebbezéssel, így az elsőfokú bírósági eljárásban kiszabott - bírság akkor is jogerős maradna, ha a fellebbezés eredményeként a másodfokú bíróság a szerződést érvénytelenné nyilvánítaná. Erre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria kezdeményezzen az Alaptörvény 24. cikkének (2) bekezdés b) pontja alapján a fenti jogszabályi rendelkezés alaptörvényellenességének megállapítása iránti eljárást az Alkotmánybíróságnál, eljárását pedig erre figyelemmel függessze fel. A II.r. felperes, egyben I.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kbt. perbeli ügyben alkalmazandó 124. (7) bekezdése szerint, amennyiben jogorvoslati kérelmet vagy kezdeményezést nyújtanak be, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati 3

4 eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott, vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. A Kbt (9) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről. A (10) bekezdés szerint a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdése szerinti kérelmező köteles erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni. A Kúria álláspontja szerint helyes döntést hozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor az I.r. felperes, egyben II.r. alperes keresetét elutasította, és helyesen mutatott rá arra, hogy a téves felperesi jogértelmezés a támadott határozat jogszerűségének megkérdőjelezésére nem alkalmas. A Kbt (6) bekezdése szerint a szerződés az írásbeli összegzés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig nem köthető meg. A szerződéskötési moratórium a (7) bekezdés alapján jogorvoslati kérelem benyújtása esetén az ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig meghosszabbodik. Ez utóbbi esetben a jogalkotó a szerződéskötési tilalom beálltát a jogorvoslati kérelem benyújtásához köti, amely a perbeli esetben az I.r. felperes, egyben II.r. alperes által sem vitatottan október 31. napján 14 óra 15 perckor történt meg az alperesi beavatkozó részéről. A II. r. felperes, egyben I.r. alperes a jogorvoslati kérelem adatait 14 óra 51 perckor közzétette honlapján. Figyelemmel arra, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtásáról, illetőleg annak időpontjáról a Közbeszerzési Döntőbizottság tud tájékoztatást adni, az ajánlatkérőnek is a Közbeszerzési Döntőbizottság által rendelkezésre bocsátott adatok alapján kell tájékozódnia arról, hogy a Kbt (6) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalom jogorvoslati kérelem előterjesztés miatt meghosszabbodott-e. Figyelemmel arra, hogy a Kbt (9) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem tényét, illetve jogszabályban meghatározott adatait haladéktalanul közzé kell tennie honlapján, ez a tájékozódás az ajánlatkérő részére különösebb nehézséget nem jelenthet. Az I.r. felperesnek, egyben II.r. alperesnek tehát legkésőbb a szerződés tervezett megkötésének időpontjában meg kellett volna tekintenie a hatóság honlapját, amely alapján egyértelművé vált volna számára, hogy a szerződéskötés a Kbt (7) bekezdésébe fog ütközni, ez pedig a szerződés semmisségét fogja maga után vonni. A Kúria álláspontja szerint a fentiekre tekintettel a II. r. felperes, egyben I.r. alperes és az eljárt bíróság helyesen állapította meg, hogy az I.r. felperes, egyben II. r. alperes a szerződéskötési moratórium alatt kötötte meg a szerződést, miután pedig a jogorvoslati kérelem a hatóság honlapján közzétételre került az I.r. felperes, egyben II. r. alperes pedig a közzétett adatok alapján nem tájékozódott a jogorvoslati kérelem előterjesztésének tényéről, alappal nem hivatkozhat arra, hogy a szerződéskötési tilalmi időszak meghosszabbodásáról önhibáján kívül nem értesült. A Kúria osztotta az eljárt bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a Kbt (10) bekezdésében szabályozott értesítési kötelezettség alperesi beavatkozó általi elmulasztása a szerződéskötési tilalmi időszak figyelmen kívül hagyásával kapcsolatos jogszabálysértés megállapíthatóságát nem zárta ki. Nem volt vitatott, hogy az alperesi beavatkozó a jogorvoslati kérelem előterjesztéséről az ajánlatkérőt előzetesen nem értesítette, nincs azonban olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján ezen értesítés elmaradásának bármilyen relevanciája lehetne a fenti jogszabálysértés 4

5 megállapítása körében. A szerződéskötési tilalom beállta szempontjából a jogorvoslati kérelem benyújtásának, nem pedig az arról történő előzetes értesítésnek van jelentősége. Az I.r. felperes, egyben II.r. alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy jogorvoslati joga sérült volna a Kbt (3) bekezdésének alkalmazásával. Ezen jogszabályi rendelkezés értelmében a bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, kivéve a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozatot, illetve, ha a bíróság a közbeszerzési döntőbízottság határozatát megváltoztatja. A bíróság a bírságot a Kbt (5) bekezdése alapján volt köteles kiszabni, kifejezetten arra figyelemmel, hogy a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján az érvénytelenség hiányát állapította meg a szerződés teljesítéséhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek miatt. A bírság tehát a fentiek szerint a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozat részét képezi, és mint ilyen fellebbezéssel támadható. A bírság kiszabása nyilvánvalóan nem választható el a szerződés érvényességének-érvénytelenségének kérdésétől, ezért a bírságot kiszabó ítéleti rendelkezés a jogorvoslati jog tekintetében is osztja az érvénytelenség tárgyában hozott döntést. A fentiekre tekintettel az I.r. felperes, egyben II. r. alperes tévesen állította, hogy a Kbt (3) bekezdése az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközne, ezért az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárásának kezdeményezésére irányuló, valamint a felülvizsgálati eljárás felfüggesztésére irányuló indítványát elutasította. A Kúria megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében [23/2009. (III. 6.). AB határozat, 3307/2012. (XI.12.) AB végzés] közhatalmi jogosítvánnyal felruházott állami szervnek nincs az államhatalommal szemben garanciákat jelentő olyan alkotmányos joga, amely feljogosítja az alkotmányjogi panasz előterjesztésére. A Kúria álláspontja szerint az I.r. felperes, egyben II. r. alperes alapjogi jogosultságának hiánya miatt a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/B. (2) bekezdése alapján sem kezdeményezheti alappal, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz forduljon. Az I.r. felperes, egyben II.r. alperes felülvizsgálati kérelmében ugyan kérte az forintos bírsággal kapcsolatos határozati rendelkezés hatályon kívül helyezését, e körben azonban semmilyen jogszabálysértést nem jelölt meg, ezért a Kúria ezen határozati rendelkezés felülvizsgálatára nem látott lehetőséget. A fentiekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy az eljárt bíróság ítélete nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet a Pp (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban ellenkérelmet nem terjesztett elő, így részéről felszámítható költség nem keletkezett. A pervesztes felperes a Pp (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdése alapján köteles az alperesi beavatkozó jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A Kúria az illetékről az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. (1) bekezdése, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. -a alapján rendelkezett, miután a felperest az Itv. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg. Budapest, március 3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr Króneisz Gábor s k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró 5