Kúria Kfv.III /2016/7.számú ítélete

Átírás

1 Kúria Kfv.III /2016/7.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/149 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 11805/2017 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III /2016/7. A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke dr. Kovács Ákos előadó bíró dr. Rothermel Erika bíró A felperes: KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. (1239 Budapest, Haraszti út 44.) Képviselője: dr. Sárvári Tamás ügyvéd (1121 Budapest, Csillagvölgyi 4/G.) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) Képviselője: dr. Telek Katalin jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2016/15. Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2016/15. számú ítéletét hatályában fenntartja. 1

2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben december 12-én nyílt közbeszerzési eljárásra a Budapest XXIII. kerület Grassalkovich út Ócsai út - Haraszti út csomópont felújításának kivitelezése tárgyában ajánlati felhívást tett közzé. A felhívásra négyen, köztük a felperes tett ajánlatot. A felperes ajánlati ára mintegy forinttal kevesebb volt az utána következő pályázó ajánlatánál. Az ajánlatkérő a felperes ajánlatát megvizsgálva, a felperest április 9-én árindokolásra hívta fel. Ezt követően az ajánlatkérő egy külső szervezet bevonásával megvizsgáltatta a beérkezett ajánlatok árindokolását, amelyet e szervezet megfelelőnek értékelt, majd egy másik szervezettel és szakértőkkel vizsgáltatta azt, hogy a felperesi ajánlat nem tartalmaz-e aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást. Ez utóbbi szakvélemény azt állapította meg, hogy a felperes ajánlata kirívóan alacsony árat tartalmaz. [2]Az ajánlatkérő június 3-án megküldött eljárást lezáró összegzésében a felperes ajánlatának érvénytelenségét állapította meg az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás miatt a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 74. (2) bek. b) pont alapján. A felperes jogorvoslati kérelme nyomán az alperes július 9-én kelt D.371/14/2015. számú határozatával az ajánlatkérő döntését megsemmisítette, mert az ajánlatkérő a döntését kellő részletességgel nem, csak általánosságokkal indokolta meg [Kbt. 77. (1) bek.]. [3] Ezzel párhuzamosan a felperes részt vett egy másik közbeszerzési eljárásban is, amelyben ajánlatát június 5. napján e másik eljárás ajánlatkérője érvénytelenné nyilvánította, és hamis adatszolgáltatás miatt kizárta a felperest az eljárásból. Az alperes július 17. napján kelt D.392/11/2015. számú határozatával elutasította a felperes jogorvoslati kérelmét és megállapította, hogy a felperes vonatkozásában beálltak a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontja alapján a hamis adatközlés miatti kizáró ok szerinti jogkövetkezmények. A felperes ezzel a határozattal szemben keresetet nyújtott be, amelyben kérte a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a D.392/11/2015. számú határozat végrehajtását szeptember 15. napján függesztette fel. A felfüggesztő végzést a másodfokú bíróság január 27. napján megváltoztatta és a kérelmet elutasította. [4] Mindeközben jelen ügyben az ajánlatkérő a megismételt eljárásban július 21. napján az ajánlattevőket ajánlataik fenntartására hívta fel, majd augusztus 14-én megküldte az eljárást lezáró összegzését, amelyben megállapította, hogy a felperes ajánlata érvénytelen, mivel az ajánlatkérő tudomására jutott, hogy a felperes más eljárásban hamis adatot szolgáltatott, ezért a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontja alapján ki kell zárnia az eljárásból. Megállapította továbbá, hogy a felperes ajánlata aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezért a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen. A felperes előzetes vitarendezési kérelme nyomán az ajánlattevő szeptember 2-án annyiban módosította eljárást lezáró összegzését, hogy a felperes kizártsága körében törölte azt, hogy a felperest eltiltották. [5] A döntés ellen a felperes jogorvoslati kérelmet adott be. 2

3 [6] Az alperes április 12-i D201/9/2016. számú határozatában a kérelemnek részben helyt adott. Az alperes megállapította, hogy a felperes augusztus 14. napján kizáró ok hatálya alatt állt, ezért az ajánlatkérő jogszerűen döntött a felperes kizárásáról, azonban az eljárást lezáró döntésből továbbra sem derül ki, hogy milyen indokok alapján tekintette az ajánlatkérő a felperes ajánlatát a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek, megsértve ezzel a Kbt. 69. (3) bekezdését és a Kbt. 77. (1) bekezdését. Az alperes a bírság kiszabását mellőzte, arra tekintettel, hogy a felperes ajánlatának érvénytelenségét az ajánlatkérő jogszerűen mondta ki. [7] Az ajánlatkérő jelzése nyomán az alperes április 19. napján kelt D.201/12/2016. számon kijavító döntést hozott, amelyben az alaphatározat indokolásából törölte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítésére vonatkozó részt, mivel ez ellentétes a határozat rendelkező részével. A kereseti kérelem [8] A határozat ellen a felperes nyújtott be kerestet, annak hatályon kívül helyezése, illetőleg megváltoztatása iránt. Utóbbi esetre kérte a kizárásra vonatkozó és az aránytalanul alacsony ár alkalmazása miatt felhozott indokok mellőzését. [9] Keresetében előadta, hogy az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 81/A. -át megsértve rendelkezett a határozat kijavításáról, mivel az az ügy érdemére vonatkozóan lényeges és meghatározó kihatással volt. Az alperesi határozat rendelkező részéből nem maradhatott volna el annak a megállapítása, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el, valamint erre tekintettel bírság kiszabása is indokolt lett volna, hiszen az ajánlatkérő nem adta annak indokát, hogy ajánlatában szereplő árat miért tekinti aránytalanul alacsonynak, figyelmen kívül hagyva a felperes árindokolását. Ebből következően a felperes által előterjesztett kérelmi elemek összevonása is jogsértő volt. A felperes végezetül előadta, hogy kizárása jogszerűtlenül történt, mivel a kizárás alapjául szolgáló határozat nem volt végrehajtható, így a felperessel szemben nem lehetett alkalmazni a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontja szerinti jogkövetkezményeket. Az elsőfokú ítélet [10] A jogerős ítélet hozó bíróság megállapította, hogy a felperes keresete részben megalapozott, ezért az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [11] Indokolása szerint az az ellentmondás, hogy az alperes a határozat rendelkező részében a jogsértés megállapítása mellett nem rendelkezett az eljárást lezáró döntés megsemmisítéséről, míg a határozat indokolása ezt tartalmazza, nem minősül olyan név-, szám-, vagy más elírásnak, illetve számítási hibának, ami a Ket. 81/A. -a szerinti kijavítással orvosolható lenne. A bíróság ezt olyan lényeges eljárási szabálysértésnek minősítette, amely miatt a Kbt (4) bekezdése és a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. (1) bekezdése alapján a határozat hatályon kívül helyezésének, és az alperes új eljárásra kötelezésének van helye. [12] A bíróság osztotta a felperes azon álláspontját is, hogy az alperesi határozat rendelkező része és indokolása nincs összhangban, mert annak ellenére, hogy az alperes megállapította, hogy a D.371/14/2015. számú határozat nyomán az ajánlatkérő továbbra sem tett eleget a Kbt. 69. (3) bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének, nem rendelkezett a jogszabálysértés megállapításáról. A bíróság álláspontja szerint nem volt mellőzhető a rendelkező részből a 3

4 jogsértés megállapítása és a Kbt (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazása. [13] A bíróság nem tartotta azonban megalapozottnak a felperes keresetét a kizárás jogszerűtlensége tekintetében. A bíróság szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a hamis adatszolgáltatás miatti kizárás közvetlen jogkövetkezményei az ajánlatkérő döntésével beállnak, ezeket sem a jogorvoslati- vagy kereseti kérelem, sem a végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntés nem függeszti fel. Tekintettel arra, hogy a másik eljárás ajánlatkérője június 5-én döntött a felperes kizárásáról, az ajánlatkérő augusztus 14-én jogszerűen alkalmazta a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontját, és a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontját. [14] A bíróság végezetül megállapította, hogy a felperes azon hivatkozása, hogy a másik közbeszerzési eljárás augusztus 14-én még nem zárult le, mert az eljárás eredményéről szóló tájékoztató csak szeptember 2. napján jelent meg a Pp. 335/A. (1) bekezdésébe ütköző, tiltott keresetkiterjesztésnek minősül, ezért ezt nem vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és összes kereseti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát kérte. [16] A felperes előadta, hogy az első eljárást lezáró összegzés időpontjában (június 3-án) még nem volt a másik eljárásban kizárva, az pedig nem értékelhető a felperes terhére, hogy az ajánlatkérő jogsértő eljárást lezáró döntést hozott, és emiatt az eljárást meg kellett ismételni. A kizárás nem volt jogszerűen figyelembe vehető az eljárás későbbi szakaszában sem, mivel annak végrehajtását a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felfüggesztette. A felfüggesztés tartama alatt a felperessel szemben nem volt alkalmazható a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontja, függetlenül attól, hogy a felfüggesztő végzést a másodfokú bíróság később hogyan bírálta el. Mivel a Fővárosi Törvényszék június 22. napján kelt 3.Kf /2016/6. számú jogerős ítélete megerősítette, hogy a felperes nem szolgáltatott hamis adatot, ennek következményeit az ítéletben le kellett volna vonni. Álláspontja szerint a bíróság és az alperes ekörben megsértette a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontját, és a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontját. [17] A felperes előadta továbbá, hogy a perben érintett eljárást lezáró döntés meghozatalakor a kizárást megállapító közbeszerzési eljárás még nem zárult le, mivel az eljárás eredményéről szóló tájékoztató csak szeptember 2. napján jelent meg, így nem valósul meg a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontja szerinti azon követelményt, hogy a hamis adatszolgáltatást lezárt eljárásban állapítsák meg. Az eljárt bíróság ennek kapcsán tévesen állapította meg, hogy az eljárás lezárultságára hivatkozás a Pp. 335/A. (1) bekezdésébe ütköző tiltott keresetkiegészítés. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [20] A felperes a jogerős ítélet megállapításait egyedül a kizártság megállapíthatósága körében vitatta. Egyrészről álláspontja szerint a másik eljárásban született végrehajtást felfüggesztő végzés, majd a hamis adatszolgáltatás hiányát megállapító ítéletek okán nem volt alkalmazható a Kbt 75. (1) bekezdés b) pontja és a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja szerinti kizárás miatti érvénytelenség a közbeszerzési eljárás során. Másrészről álláspontja szerint a kizárást megállapító másik eljárás nem zárult le még az eljárást lezáró döntés meghozatalakor. [21] A Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre 4

5 jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig. [22] A Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki részéről a kizáró ok [ ] az eljárás során következett be. [23] A Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták. [24] A Kúria megállapította, hogy a felperesnek a végrehajtás felfüggesztése körében előadott érvei nem tudják megalapozni a kizártság miatti érvénytelenség megállapításának jogszerűtlenségét, mivel az ügy tárgya szerinti eljárást lezáró összegzés meghozatalakor fennállt a felperes kizártsága. Az ajánlatkérő eljárást lezáró összegzései közül nincs relevanciája a felperes által hivatkozott június 3-i döntésnek, hiszen ezt az alperes megsemmisítette. A második, augusztus 14-i eljárást lezáró döntését a felperes előzetes vitarendezési kérelme nyomán az ajánlatkérő szeptember 2-án módosította, így a kizártság megállapíthatósága körében ez az időpont irányadó. [25] E módosított eljárást lezáró összegzés meghozatalakor már jogerősen megállapították kizártságát, mivel a másik eljárás ajánlatkérőjének június 5-i kizáró döntését az alperes július 17-én fenntartotta. E döntés a Ket. 73/A. (3) bekezdése alapján a közlésével jogerőssé vált, a végrehajtását pedig csak szeptember 15-én függesztette fel a bíróság. Ennek következtében szeptember 2-án az ajánlatkérő jogszerűen állapíthatta meg a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontja és a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja alapján a felperes kizártsága miatt ajánlata érvénytelenségét. Az a körülmény, hogy a bíróságok a későbbi jogorvoslati eljárások során hogyan ítélték meg a hamis adatszolgáltatás megvalósulását, nem teszi visszamenőleg jogszerűtlenné az ajánlatkérő eljárását, hiszen a döntése meghozatalakor fennálló tények alapján a kizártság megállapítható volt. [26] A Kúria a másik közbeszerzési eljárás lezárultsága körében előadott érv kapcsán elöljáróban megállapította, hogy az szorosan összefügg a kizártság körében hivatkozott egyéb érvekkel, így nem minősíthető a Pp. 335/A. (1) bekezdése szerinti tiltott keresetkiegészítésnek. Ez jelen ügyben azonban nem minősül olyan súlyos eljárási szabálysértésnek, ami az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné, mivel érdemét tekintve - az iratokból egyértelműen megállapíthatóan - alaptalan. A felperes egyrészről a felülvizsgálati kérelmében semmilyen jogszabályi hivatkozással nem támasztotta alá, hogy a tájékoztató közzétételéhez fűződne az eljárás lezárultságának beállta, másrészről az ajánlatkérő a felperes előzetes vitarendezési kérelme nyomán a módosított - és az eljárás szempontjából releváns - eljárást lezáró összegzést szeptember 2-án közölte a felekkel, vagyis a felperes érvelése szerinti lezárultság napján. [27] Mindezek alapján a Kúria az eljárt bíróság jogerős ítéletét a Pp (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [28] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 78. -a alapján ő köteles az alperes Pp a szerint felszámítható költségeinek megfizetésére. [29] A Kúria a kérelmet tárgyaláson bírálta el. [30] A további jogorvoslat lehetőségét a Pp (1) bekezdés e) pontja zárja ki. 5

6 Budapest, május 30. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2016/15. szám A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Sárvári Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sárvári Tamás ügyvéd 1121 Budapest, Csillagvölgyi út 4/G.) által képviselt KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. (1239 Budapest, Haraszti út 44.) felperesnek, - a dr. Telek Katalin jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: a bíróság az alperes D.201/12/2016. számú határozatával kijavított D.201/9/2016. iktatószámú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi. Az eljárás során felmerült ,- (harmincezer) Ft illeték az állam terhén marad. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt ,-(harmincezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. ajánlatkérő Budapest XXIII. kerület, GOH (Grassalkovich út - Ócsai út - Haraszti út) csomóponti felüljáró felújításának kivitelezési munkái" tárgyban a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (Kbt.) 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti, a nemzeti értékhatárt elérő értékű nyílt közbeszerzési eljárást indított december 11. napján. A módosított ajánlattéli határidő: február 3. napja volt, melyre 4 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: 1. A felperes. Nettó ajánlati ár: ,- Ft 2. A-HÍD Zrt. Nettó ajánlati ár: ,- Ft 3. Colas Hungária Zrt. Nettó ajánlati ár: ,- Ft 4. SWIETELSKY Magyarország Kft. Nettó ajánlati ár: ,- Ft. 6

7 A közbeszerzés becsült értéke: ,- Ft volt. Az ajánlatkérő február 13-án felszólította a felperest a Kbt. 69. (1) bekezdés szerinti árindokolásra. A felperes a határidőre benyújtott, üzleti titoknak minősített árindokolását két részre osztottan adta meg. Az első részben általános érvényű megállapításokat, adatokat és indokolást közölt, a második részben az ajánlatkérő által megjelölt költségvetési tételek és adatok indokolását adta meg. Az ajánlatkérő április 9-én ismételten felkérte a felperest, hogy az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában nyújtson be további indokolást. A felperes az első árindokolás szerinti szerkezetben nyújtotta be a második árindokolást, melyet szintén üzleti titoknak minősített. A hiánypótlás II. kötetében részletekbe menően ismertette az árkalkulációra vonatkozó indokokat, számításokat, a számítások alapját szolgáló adatokat. Az ajánlatkérő első alkalommal az UTIBER Közúti Beruházó Kft.-vel vizsgáltatta meg a beérkezett ajánlatokat arra vonatkozóan, hogy az árindokolások elfogadhatóak-e. A április 23-án kelt szakvéleményt műtárgyépítési szakértő és árszakértő készítette, akik az árak indokolását megfelelőnek tartották, és nem találtak az ajánlattevők kizárására okot adó hibát az ajánlatokban. Az ajánlatkérő május 14-én felkérte a BKK Közút Zrt.-t annak megállapítására, hogy vizsgálja felül a rendelkezésre álló mérnökárat, illetve állapítsa meg a jelenlegi piaci viszonyoknak megfelelő becsült értéket. Kérte, hogy a legalacsonyabb összegű ajánlatot adó ajánlattevő ajánlatát és indokolásait figyelembe véve állapítsa meg a szakértő, hogy az ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz-e, illetve összeegyeztethető-e a gazdasági ésszerűséggel. A szakvéleményt árszakértő, valamint a Sátori Sándor Igazságügyi Szakértői Kft. szakértői csoportja végezte el okleveles szerkezetépítő- és gazdasági mérnök, okleveles építőmérnök és építőipari technikus bevonásával. A szakvélemény összességében megállapította, hogy a négy ajánlatból három reális árszintet képvisel, míg egy ajánlat: a felperes ajánlata a Mérnöki Kamara ajánlásait is figyelembe véve kirívóan alacsony árat tartalmaz. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró összegzést június 3. napján küldte meg az ajánlattevők részére, amelyben a felperes ajánlata tekintetében megállapította, hogy a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pont alapján érvénytelen, mert aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Indokolásában a bevont második igazságügyi szakértő által elkészített elemzésre hivatkozott a becsült értéktől való -37%-os eltérésre tekintettel. Az ajánlatkérő nyertes ajánlattevőként az A-HÍD Zrt. és a STRABAG-MML Kft. közös ajánlattevőket nevezte meg. A felperes június 10. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Az alperes a kérelemnek helyt adott és a július 9. napján kelt D.371/14/2015. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 77. (1) bekezdését és a Kbt. 69. (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette és az eljárás folytatását 7

8 ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az ajánlatkérő megfelelően alkalmazza a Kbt át. Az ajánlatkérőt továbbá ,- Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság a felperes jogorvoslati kérelmének mindkét kérelmi elemét megalapozottnak találta. Megállapította, hogy az ajánlatkérő felperes ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntésének indokolása nem felel meg a Kbt. 77. (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, mert az érvénytelenné nyilvánításról szóló döntést nem indokolta meg kellő részletességgel. Az ajánlatkérő a felperes ajánlatát a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja alapján az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás miatt nyilvánította érvénytelenné, de a döntés indokolása csak általános megfogalmazásban tartalmazza a döntés lényegi elemeit, nem taglalja kellő részletességgel a felperes két alkalommal nagy terjedelemben benyújtott és üzleti titokká nyilvánított árindokolásának elfogadhatatlanságára vonatkozó érveit. A második kérelmi elem tekintetében az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 69. (1) és (3) bekezdésében foglalt azon kötelezettségének, hogy az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatok és indokolás megadására felhívta a felperest, majd a vitatott elemekre további tájékoztatást kért. Az ajánlatkérő azonban a beérkezett indokolások vizsgálata körében jogsértően járt el. Az ajánlatkérő döntésének alapjául elfogadott második szakvélemény nem az árindokolást vizsgálta, mindössze az ajánlati árak árszintjét viszonyította a mérnökárhoz, következtetéseit a nélkül vonta le, hogy az árindokolásban előterjesztett adatokat és indokokat érdemben megvizsgálta volna, így nem a Kbt. 69. (3)-(8) bekezdése alapján végezte el a felperes ajánlati árának vizsgálatát. Ennek következtében az ajánlatkérő sem az árindokolás vizsgálata alapján hozta meg a döntését. Az ajánlati árnak a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségére vonatkozó következtetés levonásakor a felperesnek a két árindokolásban kifejtett érveit, bemutatott kalkulációit nem vette figyelembe. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ajánlatkérő a Vállalkozási szerződés a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése megvalósításához szükséges kiviteli tervek előkészítésére és építési munkák elvégzésére" tárgyban indított közbeszerzési eljárásban a felperes ajánlatát június 5. napján a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította, és a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva, a Kbt. 56. (1) bekezdés j) pontja szerint kizárta a felperest az eljárásból, mert az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, amivel a verseny tisztaságát veszélyeztette. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ajánlatkérő döntésével szemben a felperes június 18. napján jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Az alperes a július 17. napján kelt D.392/11/2015. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította, és a határozat rendelkező részében megállapította, hogy a felperes vonatkozásában - a jogorvoslati kérelem elutasításával - beálltak a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontjában foglalt hamis adatközlés miatti kizáró ok szerinti jogkövetkezmények. Felhívta a Közbeszerzési Hatóság Főtitkárát, hogy a kizárás tényét vezesse át a hatóság nyilvántartásában és tegye közzé a hatóság honlapján. A július 17. napján kelt D.392/11/2015. számú alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperes július 31. napján keresetet terjesztett elő, egyidejűleg kérte az alperesi határozat végrehajtásának felfüggesztését. 8

9 A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a szeptember 15. napján kelt, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható 12.K /2015/13. számú végzésével az alperes július 17. napján kelt D.392/11/2015. számú határozatának végrehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztette azzal, hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a január 27. napján kelt 3.Kpkf /2015/3. számú másodfokú végzésével a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2015/13. számú végzését megváltoztatta és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította. A másodfokú bíróság a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontjának értelmezése körében kifejtette, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérő maga dönt az eljárás során a kizárásról (az 56. (1) bekezdés j) pontja alapján), e döntését minden más közbeszerzési eljárásban figyelembe kell venni, mert a kizárás jogkövetkezményei a Kbt. előírásai folytán már az ajánlatkérő döntésével beállnak. A jogorvoslati kérelem, vagy a keresetlevél benyújtása a kizárásról szóló ajánlatkérői döntésre nincs halasztó hatállyal. Az ajánlatkérői döntés hatályai mindaddig fennállnak, amíg az megsemmisítésre nem kerül. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a december 10. napján kelt 12.K /2015/44. számú ítéletével az alperes D.392/11/2015. számú határozatát részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes második kérelmi elemének felülvizsgált része alapos; az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 56. (1) bekezdés j) pontját, a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontját és ezekre tekintettel a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontját. A bíróság ezért megsemmisítette az ajánlatkérő június 5. napján kelt döntéséből a felperes vonatkozásában a két komphajó esetében a hamis adatközlésre vonatkozó megállapítást, a kizárásra vonatkozó és a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontjára alapított érvénytelenségre utaló megállapítást. Rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj meghatározott részének visszafizetéséről, és ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a június 22. napján kelt 3.Kf /2016/6. számú másodfokú ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részét pedig részben akként változtatta meg, hogy a megsemmisítő rendelkezésből a két komphajóra vonatkozó korlátozást mellőzte. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróság jogerős döntése értelmében a felperes nem szolgáltatott hamis adatot, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan változtatta meg e részében az alperes jogorvoslati kérelmet elutasító határozatát és állapította meg az ajánlatkérő terhére a jogsértést. A jelen per tárgyát képező eljárásban a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. ajánlatkérő július 21. napján felszólította az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására, majd augusztus 14. napján megküldte az eljárást lezáró összegzését, amelyet szeptember 2. napján módosított. Ebben a felperes ajánlatát érvénytelennek minősítette, mert az ajánlatok újbóli bírálata során az ajánlatkérő tudomására jutott, hogy a felperes hamis adatot szolgáltatott, mely tényt az alperes is megállapította a július 17. napján kelt D.392/11/2015. számú határozatában. Ezzel beállt a Kbt. 9

10 56. (1) bekezdés f) pontjában foglalt hamis adatszolgáltatás miatti kizáró ok, mely a közbeszerzési eljárás során következett be, ezért az ajánlatkérőnek ki kellett zárnia a felperest a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontja alapján. Erre tekintettel a felperes ajánlata érvénytelen a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja alapján. A augusztus 14-i összegzés szerint továbbá az ajánlatkérő az ajánlatok újbóli bírálata során felkérte a közbeszerzési eljárásba az értékelés során már bevont második igazságügyi szakértőt a szakvéleményének felülvizsgálatára és kiegészítésére, melyre augusztus 6. napjáig került sor. A kiegészített szakvélemény szerint a felperes ajánlata aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezért az ajánlat a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen. A felperes augusztus 19. napján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyet az ajánlatkérő augusztus 26. napján elutasított. A felperes az eljárást lezáró döntés ellen szeptember 4. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Az alperes hiánypótlási felhívásának a felperes szeptember 17-én tett eleget, és becsatolta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szeptember 15. napján kelt 12.K /2015/13. számú végzését, mellyel a bíróság az alperes július 17. napján kelt D.392/11/2015. számú határozatának végrehajtását a közigazgatási per jogerős befejezésig felfüggesztette azzal, hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. Az alperes a szeptember 18. napján kelt végzésével a jogorvoslati eljárást megindította, majd a szeptember 18. napján kelt D.706/5/2015. számú végzésével a jogorvoslati eljárást a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2015/13. számú végzése ellen benyújtott fellebbezés jogerős elbírálásáig felfüggesztette. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a január 15. napján kelt 38.Kpk /2015/6. számú végzésével az alperes szeptember 18-án kelt D.706/5/2015. számú végzését hatályon kívül helyezte és az alperest a jogorvoslati eljárás lefolytatására kötelezte. A felperes a szeptember 4. napján benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés/összegzés megsemmisítését és az ajánlatkérő új eljárást lezáró döntés meghozatalára kötelezését. Az első kérelmi elemben a felperes az ajánlatkérő azon döntését támadta, hogy a felperes ajánlatát érvénytelennek minősítette, mert a felperes az eljárás során a hamis adatszolgáltatás miatti kizáró ok hatálya alá került. Arra hivatkozott, hogy július 31-én felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz az alperes D.392/11/2015. számú határozatának bírósági felülvizsgálata iránt és egyidejűleg kérte az alperesi határozat végrehajtásának felfüggesztését, amelyről augusztus 5-én írásban tájékoztatta az ajánlatkérőt is. Hivatkozása szerint az ajánlatkérő a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontját és a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontját, mert a nem foganatosítható közigazgatási határozatban foglalt Kbt. 56. (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok fennállására alapítottan, jogsértően zárta ki a felperest a közbeszerzési eljárásból és nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát, illetve jogsértően nem állapította meg a felperes nyertességét. A felperes hivatkozása szerint továbbá az ajánlatkérő megsértette a Pp (2a) bekezdését, mert az eljárást lezáró döntés meghozatalakor figyelmen 10

11 kívül hagyta, hogy a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő, mely tárgyában még nem született bírósági döntés, így a végrehajtás nem lett volna foganatosítható. A második kérelmi elemben a felperes támadta az ajánlatkérő azon döntését, hogy a felperes ajánlata aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezért a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen. Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 77. (1) bekezdését, mert nem adott részletes indokolást az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás tekintetében megállapított érvénytelenségi okra, megsértve ezzel a Kbt. 2. (1) bekezdésében foglalt nyilvánosság alapelvét is. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (3) bekezdését, mert az összegzés csupán azt tartalmazza, hogy az új eljárásban sor került az értékelés során bevont igazságügyi szakértő szakvéleményének felülvizsgálatára és kiegészítésére, azonban nem állapítható meg, hogy az ajánlati ár milyen okból és milyen ténybeli alapon tartalmaz aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt (3) bekezdés a) pontját, mert nem a Közbeszerzési Döntőbizottság korábbi, D.371/14/2015. számú határozatában foglaltaknak megfelelően folytatta le az eljárást, azaz nem megfelelően alkalmazta a Kbt át és ezzel megsértette a Kbt. 2. (3) bekezdésében foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A harmadik kérelmi elemében a felperes a augusztus 19-én előterjesztett előzetes vitarendezési kérelmére adott ajánlatkérői választ támadta. Arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. (3) bekezdését, mert nem adott részletes érdemi választ az előzetes vitarendezési kérelem aránytalanul alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos kérelmi elemeire. A negyedik kérelmi elemben a felperes azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő az árindokolások értékelése során figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes objektív alapú, a Kbt.-nek és a vonatkozó jogszabályoknak mindenben megfelelő indokolást nyújtott be, ezzel megsértette a Kbt. 69. (3)-(4) és (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Kbt. 69. (5) bekezdését és a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontját. A jogorvoslati eljárás során az alperes az egymással összefüggő első és negyedik kérelmi elemet egy kérelmi elemnek tekintette és azt vizsgálta, hogy jogszerű döntést hozott-e az ajánlatkérő a felperes ajánlatának érvénytelenségéről. Az alperes a április 12. napján kelt D.201/9/2016. iktatószámú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmének részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő a második kérelmi elem vonatkozásában megsértette a Kbt (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó 77. (1) bekezdését. A felperes első és harmadik kérelmi elemét elutasította. Kötelezte az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fizessen meg a felperesnek ,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat és felhívta a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy a felperes számlájára a határozat megküldésétől számított 8 napon belül utaljon vissza ,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket maguk viselték. Az alperes a határozatának indokolásában kifejtette, hogy az első és a negyedik kérelmi elemben a felperes az ajánlatának érvénytelensége tekintetében egy jogsértőnek vélt ajánlatkérői magatartást vitatott, magát az érvénytelenné nyilvánító döntést. A jogorvoslati kérelme az érvénytelenségi 11

12 döntés megsemmisítésére irányult, és miután az ajánlatkérő két érvénytelenségi okot jelölt meg, a felperes is e két okot vitatta. Az alperes azonban rámutatott arra, hogy csak abban az esetben hozhat a felperes kérelmének helyt adó döntést, és az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést csak abban az esetben semmisítheti meg, ha mindkét érvénytelenségi ok tekintetében megállapítja, hogy jogsértő az ajánlatkérő döntése. Az alperes először a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok fennállására alapított, a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárásra tekintettel megállapított, a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenség jogszerűségét vizsgálta. Ennek során az alperes idézte a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság január 27. napján kelt 3.Kpkf /2015/3. számú másodfokú végzését, mellyel megváltoztatta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2015/13. számú végzését és a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította. A másodfokú végzés indokolása szerint a hamis adatszolgáltatásra vonatkozó előírások értelmében, amikor maga az ajánlatkérő dönt eljárása során a kizárásról, ennek a döntésnek az a következménye, hogy azt figyelembe kell venni minden más eljárásban a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pont első fordulata alapján. A hamis adatszolgáltatás jogkövetkezményei a Kbt. előírásai alapján már az ajánlatkérő döntésével beálltak, és az ajánlatkérői döntés közvetlen hatásának elhárítása a jogorvoslati kérelmet elutasító alperesi határozat végrehajtásának felfüggesztésével nem lehetséges. Az alperes megállapította, hogy a felperes augusztus 14. napján az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ajánlatkérő június 5-én meghozott döntése folytán a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontjában foglalt hamis adatszolgáltatás miatti kizáró ok hatálya alatt állt, ezért az ajánlatkérő jogszerűen döntött a felperes kizárásáról a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontja alapján és jogszerűen állapította meg, hogy a felperes ajánlata a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja alapján érvénytelen. Mindezek alapján az alperes a felperes ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását kifogásoló kérelmi elemet elutasította. Az alperes a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenségi ok tekintetében kifejtette, hogy az ajánlatkérő augusztus 14-ei eljárást lezáró döntéséből továbbra sem állapítható meg, hogy melyek azok a konkrét indokok, amelyekre tekintettel az ajánlatkérő kimondta, hogy a felperes által megajánlott ajánlati ár a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethető, a felperes árindokolása nem elfogadható. A döntés alapjául elfogadott kiegészített szakvélemény is csak a mérnökárhoz viszonyított eltéréseket vizsgálta, ezen felül hiányolta az eltérő technológia ismertetését, valamint általánosságban logikátlanságra és következetlenségre hivatkozott, de nem tartalmazta a két árindokolás értékelését. A szakértő továbbra sem végezte el az árindokolások megalapozottságának vizsgálatát. Mindezek alapján az ajánlatkérő továbbra sem tett eleget a Kbt. 69. (3) bekezdésében foglalt azon kötelezettségének, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Tekintettel azonban arra, hogy az ajánlat már a hamis adatszolgáltatás miatti kizáró ok alapján is érvénytelen volt, ezért e tekintetben jogsértést nem állapított meg. Az alperesnek a második kérelmi elem tekintetében azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes ajánlata Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontjára alapított érvénytelenségének indokolása megfelelt-e a Kbt. 77. (1) bekezdésében rögzített ajánlatkérői kötelezettségnek, azaz, hogy az érvénytelenné nyilvánításról 12

13 szóló döntés megfelelően és kellő részletességgel indokolt-e. Az alperes a felperes második kérelmi elemét alaposnak találta és e körben helyt adott a jogorvoslati kérelmének. Megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 77. (1) bekezdését, mert a augusztus 14-i összegzés a korábban jogsértőnek ítélt indokoláshoz hasonlóan továbbra sem tartalmazza megfelelően a felperes ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntés indokolását. Az ajánlatkérőnek ugyanis egyértelműen a felperes tudomására kellett volna hoznia, hogy az általa benyújtott árindokolásokban szereplő mely konkrét hivatkozásokat és adatokat vette figyelembe, hogy a kért, de esetlegesen nem közölt, mely adatok hiányára alapította a felperes ajánlatának érvénytelenségét. Rögzítenie kellett volna az összegzésében, hogy a közölt adatokból konkrétan miért nem állapítható meg a szolgáltatás teljesíthetősége a megajánlott áron. Az ajánlatkérő a augusztus 14-ei eljárást lezáró döntésében a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenségi ok indokaként pusztán annyit rögzített, hogy a kiegészített szakvélemény szerint a felperes ajánlata aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Az alperes a harmadik kérelmi elemet alaptalannak találta, mert az előzetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérői válasz tekintetében a jogalkotó csak azt tette az ajánlatkérő kötelezettségévé, hogy az előzetes vitarendezési kérelemmel, illetve az abban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül a benyújtási módnak megfelelően - tehát faxon vagy elektronikus úton - tájékoztassa a kérelmezőt. A Kbt. 77. (1) bekezdésében foglalt részletes indokok közlésére vonatkozó szabályt azonban a Kbt. 79. (3) bekezdése nem tartalmaz, tehát a törvény nem ad kötelező előírást az előzetes vitarendezési kérelemre adandó válasz tekintetében, és nem teszi kötelezővé, hogy az összegzésben közölt indokolását megismételje, vagy kiegészítse az ajánlatkérő. Az alperes az ügyben bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, mert a felperes ajánlatának érvénytelenségét az ajánlatkérő jogszerűen mondta ki, erre figyelemmel az egyik érvénytelenségi ok hiányos indokolása nem tekinthető súlyos jogsértésnek. Az alperes a határozatának kiadását követően az ajánlatkérő jelzése alapján észlelte, hogy a határozat rendelkező része és indokolása nincs összhangban, mert az alperes a támadott határozatának 26. oldal első bekezdésében azt rögzítette, hogy a Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a második kérelmi elemre a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését". Ugyanakkor az eljárást lezáró döntés megsemmisítéséről a határozat rendelkező részében nem rendelkezett. Ezt a hibát az alperes a április 19. napján kelt D.201/12/2016. iktatószámú kijavító határozatával küszöbölte ki akként, hogy a határozat indokolásának 26. oldalán az első bekezdésből törölte az és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését" tagmondatot. A jogerős alperesi határozattal szemben a felperes terjesztett elő keresetet a törvényes határidőn belül, jogszabálysértésre hivatkozva. Elsődleges kereseti kérelme az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére irányult eljárási jogszabálysértések okán. Másodlagosan azt kérte, hogy a bíróság akként változtassa meg az alperesi határozatot, hogy a Budapest XXIII. kerület, GOH (Grassalkovich út - Ócsai út - Haraszti út) csomóponti felüljáró felújításának kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó augusztus 14-ei összegzésben foglalt, a Kbt. 75. (1) 13

14 bekezdés b) pontja szerinti kizárás, továbbá a Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontja és a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenségi okok tekintetében állapítsa meg, hogy a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. ajánlatkérő jogsértően minősítette érvénytelenné a felperes ajánlatát, ezért az eljárást lezáró döntést a bíróság semmisítse meg és a felperes ajánlatát érvényesnek mondja ki. Kérte az alperes perköltségben való marasztalását. A felperes a keresetében mind eljárási, mind anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozott. Kiemelte, hogy amennyiben az ajánlatkérő június 3. napján az eljárást jogszerű döntéssel zárta volna le, akkor a felperes lett volna az eljárás nyertese augusztus 14-én az újabb eljárást lezáró döntés meghozatalára nem a felperes hibájából, a felperes jogsértése folytán került sor. Az ajánlatkérő első eljárást lezáró döntésével kapcsolatos jogsértést nem lehet a felperes terhére értékelni akként, hogy az idő múlására tekintettel vele szemben újabb érvénytelenségi ok kerüljön megállapításra. A felperes hivatkozása szerint lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés történt a támadott alperesi határozat kijavítása során, ami megalapozza az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. E körben hivatkozott a Ket. 1. (2) bekezdésében foglalt alapelv és a 81/A. (1) bekezdésének megsértésére. A felperes hivatkozott arra, hogy a támadott határozat rendelkező része és indokolása nincs összhangban egymással. Bár az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő továbbra sem tett eleget a Kbt. 69. (3) bekezdésében foglalt azon kötelezettségének, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján meggyőződjön az ajánlati elemek megalapozottságáról, az alperes mégsem állapított meg jogsértést az ajánlatkérővel szemben, mert a felperes ajánlatát már más okból érvénytelennek találta. Álláspontja szerint azonban amennyiben az alperes valamennyi, a felperes által vizsgálni kért kérelmi elemet külön-külön érdemben megvizsgálta volna, nem maradhatott volna el a rendelkező részben sem annak megállapítása, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (3) bekezdését. Az alperesnek meg kellett volna állapítania a jogsértést, melynek következtében meg kellett volna semmisítenie az eljárást lezáró döntést és nem maradhatott volna el a pénzbírság kiszabása sem. Az ismétlődésre tekintettel az alperesnek az ajánlatkérővel szemben a korábbinál nagyobb összegű bírságot kellett volna kiszabnia. Hivatkozott arra, hogy az alperes ugyanezen érvénytelenségi okot érintően, azonos tényállás mellett a D.371/2015. számú előzményi jogorvoslati eljárásban a bírság kiszabását indokoltnak találta, mivel a megállapított jogsértés súlyos volt. Mindezek alapján az alperes megsértette a Ket. 1. (1) és (2) bekezdését, valamint a Ket. 50. (1) bekezdését, mert a helyesen megállapított tényállásból téves következtetést vont le, amikor az ajánlatkérővel szemben mellőzte a jogsértés megállapítását és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Az alperes megsértette továbbá a Kbt (2) bekezdés d) pontját és a Kbt (3) bekezdés b) és e) pontját is, mert a jogsértés megállapítása és az eljárást lezáró döntés megsemmisítése mellett a bírság kiszabása is elmaradt az ajánlatkérővel szemben. A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes megsértette a Ket. 29. (1) bekezdését és a Kbt (1) bekezdését, mert a felperes jogorvoslati kérelmi elemei közül az első és a negyedik kérelmi elemet egy kérelmi elemnek tekintve vizsgálta, annak ellenére, hogy a felperes kifejezetten két kérelmi elemben is az ajánlata érvénytelenségét vitatta. Álláspontja szerint az alperes iratellenesen állapította meg, hogy a felperes egy jogsértőnek vélt ajánlatkérői magatartást vitatott, magát az 14

15 érvénytelenné nyilvánító döntést, mert a felperes nem általában az érvénytelenséget tartalmazó döntést támadta, hanem az érvénytelenséget megalapozó okokat külön-külön. Nem fogadta el az alperes azon értelmezését, hogy a második érvénytelenségi ok, az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás jogszerűtlenségének kimondása indokolatlan és felesleges a határozat rendelkező részében, mert ehhez jogkövetkezmény nem fűződik. Álláspontja szerint az eljárást lezáró döntést egy érvénytelenségi ok jogszerűtlensége esetén is meg kellett volna semmisíteni. A felperes álláspontja szerint az alperes jogsértően állapította meg, hogy az ajánlatkérő jogszerűen döntött a felperes kizárásáról. Hivatkozása szerint az alperes megsértette a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontját és Kbt. 74. (1) bekezdés c) pontját, mert - a jogorvoslati kérelem benyújtásakor nem foganatosítható, a jogorvoslati kérelem elbírálásakor pedig nem végrehajtható közigazgatási határozatban foglalt, - a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok fennállására hivatkozott és jogsértően utasította el felperes jogorvoslati kérelmét. Előadta, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, szeptember 15. napján kelt 12.K /2015/13. számú végrehajtást felfüggesztő végzésének tartama alatt a D.392/11/2015. számú határozat nem volt végrehajtható, így a felperessel szemben a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkövetkezmény nem lett volna alkalmazható, függetlenül attól, hogy a végrehajtást felfüggesztő végzést az alperes fellebbezéssel támadta és azt a másodfokú bíróság utóbb január 27-én megváltoztatta. A felperes érvelése szerint az ajánlata nem tartalmazott aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást. Az alperes megsértette a Kbt. 69. (3) bekezdését, mert az összegzés továbbra is csak annyit tartalmaz, hogy a korábbi szakvélemény felülvizsgálatára és kiegészítésére került sor, azonban nem állapítható meg, hogy milyen okból került sor a szakvélemény felülvizsgálatára és kiegészítésére, valamint a felperes számára továbbra sem ismert, hogy az ajánlati ár milyen okból és milyen ténybeli alapon tartalmaz aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást. Az ajánlatkérő és az alperes semmilyen megállapítást nem tett erre vonatkozóan. Az alperes megsértette a Kbt. 69. (3)-(4) és (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Kbt. 69. (5) bekezdését és a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontját, mert az ajánlatkérő a felperes árindokolásának értékelése során figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes objektív alapú, a Kbt. és a vonatkozó jogszabályoknak mindenben megfelelő árindokolást nyújtott be és ez által igazolta, hogy az ajánlata a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. Az alperes azonban az ajánlatkérő döntésével kapcsolatban jogsértést nem állapított meg, és azt nem semmisítette meg. A felperes a szeptember 13. napján megtartott második tárgyaláson hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő a augusztus 14-i összegzésben jogsértően alkalmazta a Kbt. kizáró okokra vonatkozó rendelkezéseit, így a Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontját, mert ebben az időpontban az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ajánlatkérő által indított, a Vállalkozási szerződés a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése megvalósításához szükséges kiviteli tervek előkészítésére és építési munkák elvégzésére" tárgyú közbeszerzési eljárás még nem zárult le, az eljárás eredményéről szóló tájékoztató csak szeptember 2. napján jelent meg. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, fenntartotta az alperesi határozat megállapításait. Kérte a felperes perköltségben való marasztalását. 15

16 Kérte, hogy a bíróság a határozat esetleges hatályon kívül helyezése esetén abban a kérdésben is döntsön, hogy az új eljárás megindításának feltétele-e az igazgatási szolgáltatási díj újbóli megfizetése, valamint határozza meg annak összegét. A felperes keresete részben megalapozott A bíróság az alperesi határozat jogszerűségét a kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem korlátai között, a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálta felül. A felperes a keresetében eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre is hivatkozott, ezért a bíróságnak a Pp (1) bekezdése alapján elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az eljárás során történt-e az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés, ami már önmagában megalapozza az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. A Kbt (4) bekezdése alapján a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor. A felperes a keresetlevél 1. pontjában a Ket. 1. (2) bekezdésében foglalt alapelv és a 81/A. (1) bekezdés megsértésére hivatkozott, mert az alperesi határozat kijavítására jogsértően került sor. Az alperes a határozat közlése után észlelte, hogy a határozat rendelkező része és indokolása nincs összhangban, mert a határozat rendelkező részében nem döntött az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítéséről, míg a határozat indokolása a 26. oldal első bekezdésében ezt tartalmazza. Az alperes a hibát utólag egy kijavító határozat meghozatalával igyekezett kiküszöbölni, melyben az alperesi határozat indokolásának 26. oldal első bekezdéséből törölte az és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését" szövegrészt. A Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 1. (2) bekezdése alapján a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. A Ket. 81/A. (1) bekezdése alapján, ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. A 81/A. (2) bekezdése szerint a kijavítást a hatóság a) a döntés eredeti példányára és - ha rendelkezésre állnak - kiadmányaira történő feljegyzéssel, b) a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy c) kijavító döntés meghozatalával teljesíti. A Ket. 81/A. (3) bekezdése alapján a kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. 16