A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

Átírás

1 A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2013/4.szám A Kúria a Katona és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Katona Géza ügyvéd, 1125 Budapest, Fészek u. 16.) által képviselt B. T. Zrt. felperesnek a dr. Varga Brigitta jogi előadó (Pest Megyei Kormányhivatal, 1052 Budapest, Városház u. 7.) által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság megyei igazgató főállatorvosa (1135 Budapest, Lehel u ) alperes ellen élelmiszer-ellenőrzési bírság tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Budapest Környéki Törvényszék szeptember 5-én kelt és a április 11. napján meghozott 2.K /2011/19. számú végzéssel kijavított 2.K /2011/16. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 17. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 2.K /2011/16. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Ceglédi Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala a március 21-én végzett helyszíni ellenőrzésen, továbbá a március 28-án

2 megtartott élelmiszer-biztonsági ellenőrzésen és a április 4-én foganatosított élelmiszer-biztonsági utóellenőrzésen megállapította, hogy a litván A. P. üzemében gyártott jelöletlen csomagoló anyagba kiszerelt száraztésztákat, a szállított termék pontos megnevezése, azonosíthatósága nélkül - CMR fuvarlevelekkel - szállították a felperes telephelyére. A második szállítmányt kísérő bizonylaton az élelmiszer-előállító vállalkozás T. spagetti száraztésztaként jelölte az árut, a felperesnek a T. H. Kft. két tojásos spagetti megnevezéssel számlázta azt tovább. A felperes telephelyén a litván üzemben három különböző időpontban gyártott háromféle tételt december 22-i minőségmegőrzési idővel 1000 g-os TV 2 tojásos spagetti száraztészta jelölésű tasakba átcsomagolták. A TV 2 tojásos spagetti csomagolóanyagán feltüntetett származási hely: Magyarország, valamint magyar termék jelölés nem felel meg a valóságnak. A hatóság megállapította, hogy a felperes megsértette a 178/2002/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 14. cikk (1),(2), (9) bekezdéseit, a 18.cikk (1)-(2), (4) bekezdéseit, a 17.cikk (1) bekezdését. A felperes nem biztonságos élelmiszert hozott forgalomba, mert a termék nyomon követhetősége nem volt biztosított. A felperes továbbá megsértette az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 10. (1) bekezdését, 22. (1) bekezdés b) pontját, 16. (1) bekezdését, továbbá az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004.(II.26.) FVM- ESzCsM-GKM együttes rendelet (a továbbiakban: Jr.) 3. (1) bekezdés a) pontját, 4. b) pontját, 17. (1) bekezdését, amikor olyan jelölést alkalmazott a termék csomagolásán - a származást, eredetet illetően -, amely nem felelt meg a valóságnak. A hatóság ezért az elkövetett jogsértések miatt a május 19-én kelt 22.8/00386/0022/2011. számú határozatával a felperest a 194/2008.(VII.31.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése alapján az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelmények megsértése miatt forint élelmiszer-ellenőrzési bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a szeptember 8-án kelt 22.1/1456/009/2011. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

3 A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak, megállapítva, hogy az ellenőrzés egyértelműen feltárta a különböző időben, különböző üzemekben gyártott 1000 grammos TV kéttojásos spagetti száraztészta termékeket egy minőségi megőrzési idővel jelölt tasakokba csomagolták át a felperes telephelyén, ezért a termékek nyomon követhetősége nem volt biztosított. A termékek gyártási helye Litvánia volt, ezért a termékek csomagolásán származási helyként Magyarország nem lett volna feltüntethető. Az ítélet szerint az alperes a jogsértés elkövetését helytállóan állapította meg. Az eljárás során az arányosság elve nem sérült. Ezt a jogsértést a felperes csak állította, de az eljárás során nem bizonyította és nem igazolta. A hatóság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, a határozatát megfelelően indokolta, ezzel szemben a felperes a keresetében állított jogsértéseket nem tudta bizonyítani a per során. A bírság kiszabása körében a bíróság megállapította, hogy az Éltv. 62. (1) bekezdése értelmében az élelmiszer-ellenőrzési bírságot kötelező volt kiszabni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 12/A. -a alapján figyelmeztetés nem volt alkalmazható, mert egyrészt a felperes a per során elismerte, hogy korábban már követett el jogsértést, a perbeli jogsértés tehát nem az első jogsértés volt, továbbá a figyelmeztetés alkalmazásának azért sem volt helye, mert a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. (1) bekezdés a) pontja alapján a jogellenes magatartás megszüntetésével a jogsértés nem volt orvosolható hatósági intézkedés nélkül. Az alperes a határozatában az ismételt jogsértés tényére nem hivatkozott, azonban ez az indokolásbeli mulasztás az ügy érdemére ki nem ható eljárási hibának minősült. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta, ezért azt ítéletével elutasította.

4 A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a keresete szerinti döntés hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Kktv. 12/A. -ába, a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjába, 50. (1) bekezdésébe, 72. (1) bekezdés e) pontjába, továbbá az Éltv. 16. (1) bekezdésébe, 22. (1) bekezdésébe és az EK rendelet (29) preambulum bekezdésébe, 3.cikk 15. pontjába, 18. cikk (2)-(3) bekezdésébe, 14.cikk (2) és (3) bekezdésébe ütközik. Kifejtette a felperes, hogy az alperes a tényállást nem tisztázta, amely hiányosságot a bíróság sem orvosolt, a tényállást nem tárta fel. Állította, hogy a határozatban nem szereplő indok a perben nem pótolható eljárási cselekmény, így arra hivatkozással nem lehetett volna a figyelmeztetés alkalmazását kizárni. Állította továbbá, hogy a bírság helyett figyelmeztetést kellett volna alkalmazni, mert a Kktv. 12/A. -a csak másodlagosan hivatkozik a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjára az illetve szó alkalmazásából következően. A figyelmeztetés alkalmazhatóságának feltételei vele szemben fennálltak, egyéb kizáró ok nem merült fel. A figyelmeztetés alkalmazása egyébként nem a cselekmény befejezettségéhez kötődik, ilyen fogalmat a hivatkozott rendelkezés nem tartalmaz. Álláspontja szerint a nyomon követhetőség kizárását is tévesen állapította meg a bíróság. A spagetti tészták ún. natúr, felirat nélküli tasakban kerültek a telephelyre beszállításra, azonosítójuk a gyártás dátuma volt, melynek alapján a tészta gyártója teljes biztonsággal vissza tudta vezetni, hogy mikor és miből gyártotta a leszállított terméket. Ez az 500 grammos TV 2 tojásos spagetti száraztészta került palettánként 1000 grammos mennyiségenként átcsomagolásra. A felperes a nyomon követhetőségre vonatkozó kötelezettségét teljesítette, a termék származását a hatóság is megállapította. Az élelmiszer biztonságossága is fennállt, a termékek egészségre nem voltak ártalmasak, nem állapították meg róluk, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanok lennének. A termék minőségmegőrzési ideje is egy nappal korábbi volt, mint amit a gyártó feltüntetett, így kizárt, hogy az átcsomagolás során a minőségmegőrzési időtartam sérült volna és lejárt termékek kerültek volna forgalomba.

5 Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. (2) bekezdése és 275. (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A felperest élelmiszer-ellenőrzési bírság megfizetésére az élelmiszer-biztonsági szabályok megsértése miatt kötelezték. A perben nem volt vitatott az a tény, hogy a hatóság elfogadta, a vizsgált spagetti száraztészták litván gyártótól származtak, azonban azokat jelöletlen csomagolásban szállították, a CMR-ken TV 2 tojásos spagetti száraztészta és T. spagetti száraztészta szerepelt. A felperes különböző minőségmegőrzési idejű termékeket csomagolt össze és a csomagoláson a származási helyet és a magyar termék megjelölést a fogyasztókat megtévesztve tüntette fel a valóságtól eltérően. Az elsőfokú bíróság és az alperes is helytállóan állapította meg, hogy az ilyen módon forgalomba hozott élelmiszer nem biztonságos, mert a termék nyomon követhetősége nem biztosított. Az EK rendelet 14. cikk (9) bekezdése alapján egy élelmiszer akkor tekinthető biztonságosnak, ha megfelel az élelmiszer forgalmazása szerinti tagállam élelmiszerjoga meghatározott rendelkezéseinek. A nyomon követhetőséget az EK rendelet 18. cikk (1) és (2) bekezdése, továbbá az Éltv. 16. (1) bekezdése és 22. (1) bekezdés b) pontja is követelményként írja elő. A termék nyomon követhetősége a jelöletlenség, illetve a szállítás során a termék eltérő megnevezése /T. spagetti/ miatt nem állt fenn. A termék a szállítási okmányok alapján nem volt egyértelműen azonosítható a TV 2 tojásos spagetti száraztésztával. Nem volt tisztázható, hogy milyen minőségmegőrzési idejű termékeket szállítottak, a T. spagetti milyen spagetti volt. A nyomon követhetőség hiányában a termék nem volt biztonságos, így az nem lett volna forgalomba hozható az EK rendelet 14. cikk (1) bekezdése értelmében. Mindezek alapján az élelmiszer-biztonságra vonatkozó szabályok megsértése megállapítható volt,

6 ahogy a jelölés tekintetében is a Jr. 3. (1) bekezdés a) pontja, 4. b) pontjának és 17. (1) bekezdésének megsértése is fennállt. A jogsértés elkövetése miatt alkalmazott szankció tekintetében a Kktv. 12/A. -a alapján figyelmeztetés alkalmazásának nem volt helye, mert ez a rendelkezés támogatások felhasználásának fejezetcímben került szabályozásra, így az állami támogatásokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések során alkalmazható. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága szintén kizárt, mert e rendelkezés szerint akkor lenne helye figyelmeztetés alkalmazásának, ha a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával a jogsértés orvosolható. A perbeli esetben azonban a jogsértés már bekövetkezett, a termékek forgalomba kerültek és hatósági intézkedésre /a forgalomból való kivonásra és a termék visszahívására/ volt szükség a jogsértés orvoslásához. Mindezek értelmében sem a Kktv. 12/A. -a alapján, sem a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja alapján figyelmeztetés alkalmazásának nem volt helye, így jogszerűen járt el a hatóság, amikor bírságot szabott ki és ennek helytállóságát a bíróság is jogszerűen állapította meg. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett [Pp. 78. (2) bekezdése]. A pervesztes felperes a Pp. 78. (1) bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére, amelynek mértékét az évi XCIII. törvény 50. (1) bekezdése határozza meg. Budapest, november 6.