Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat

Átírás

1 Iktatószám: Tárgy: BA-04/001/ /2018 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal az efef Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft.-t (székhely: 7630 Pécs, Edison u. 13., adószám: , a továbbiakban: Vállalkozás) kötelezi arra, hogy a Karát Csirkemell sonka formázott, hőkezelt, gyorspácolt, szeletelt, védőgázas csomagolásban elnevezésű termék címkézése során ne adjon megtévesztő tájékoztatást a termék zsírtartalmát illetően, a termék címkéje a zsírtartalom tekintetében valós és pontos információt tartalmazzon. A fenti kötelezettségének a Vállalkozás a határozat véglegessé válásának napjától köteles eleget tenni. Továbbá elrendelem az eljárás során megállapított, összesen Ft, azaz hetvenezer-hatszázötvenöt forint eljárási költség megfizetését. Felhívom szíves figyelmét az eljárási költség befizetésének rendjére! Kötelezem továbbá a Vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a Járási Hivatalt a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül értesítse.

2 2 Az eljárási költséget a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál a számlaszámon vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással kell befizetni, a befizetés (számlára érkezés) határideje e végzés jogerőre emelkedésétől számított harmincadik nap. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium a befizetett eljárási költségről számlát állít ki, és azt a befizetést követő tizenöt napon belül megküldi az ügyfélnek. 2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. (1) bekezdése alapján: 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése ba) pontja alapján: 6. (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg,

3 3 hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: ba) kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, tartozékai. Az Fttv. 9. (1) bekezdése alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Az Fttv. 10. (1) bekezdése alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Fttv 10. (2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Felügyelet felügyel. (3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. (4) A (3) bekezdés nem alkalmazható az olyan kereskedelmi gyakorlat vonatkozásában, amely kizárólag a) a termék címkéjén (a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve), a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg. Az Európai Parlament és Tanács 1169/2011/EU (a továbbiakban: 1169/2006/EU rendelet) rendeletének III. fejezet 7. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen: a) az élelmiszer jellemzői és különösen annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa vagy eredetének helye, előállításának vagy termelésének módja tekintetében.

4 4 Az Fgytv 2. ca) pontja szerint gyártó: a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel. 3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A Karát Csirkemell sonka formázott, hőkezelt, gyorspácolt, szeletelt, védőgázas csomagolásban, (vonalkód: ) termék vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a mért zsírtartalom 3,78 m/m% volt, a címkén feltüntetett 2,0 g/100 g-hoz képest. Az Európai Bizottság által kiadott, az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápérték tűréshatárának megállapításáról szóló útmutató alapján a vizsgálati eredmény a követelményt nem elégíti ki. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a Vállalkozás által gyártott termék címkéje megtévesztő információt tartalmaz a zsírtartalom tekintetében, ezért a termék forgalmazása jogsértő. A Vállalkozás, mint gyártó felelőssége megállapítható. 4. A Vállalkozás által megsértett jogszabályhelyek: A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a Vállalkozás megsértette a Fttv. 3. (1) bekezdésében, Fttv. 6. (1) bekezdés ba) pontjában, 1169/2006/EU rendelet) III. fejezet 7. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. 5. A döntésem meghozatala során a mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe:

5 5 Az Fgytv. 47. (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását. A Kkvtv. 12/A. (1) bekezdése alapján a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. A fentiekre tekintettel az Fgytv. 47. (1) bekezdés b) pontja, valamint a Kkvtv. 12/A. -ában foglaltak alapján szabtam ki a szankciót. Kelt: Pécs, Kapják: 1. efef Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. 2. Irattár Véglegessé válás után: 3. Baranya Megyei Főügyészség 4. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (7625 Pécs, Majorossy út 36., pbkik@pbkik.hu)