h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-3757/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali- Providencia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (továbbiakan: Ügyfél) június 4-én érkeztetett kérelme alapján a Generali- Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt , továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazásából az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény 3. (1) bekezdésének megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben Ft - azaz kétszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Ügyfél június 4-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, az eljárás megindításakor hatályos évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -

2 ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél gépjárműve február 6-án közlekedési baleset következtében megsérült. A károkozó üzembentartó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését kezelő pénzügyi szervezet az Ügyfél kárát - az autóban keletkezett kárösszegre tekintettel - a totálkáros kárrendezési eljárás alapján térítette meg. A pénzügyi szervezet február 25-én kelt levelében arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a gépjármű maradványértéke ( ) Ft, a maradványértékre a Biztosító 30 napig érvényes vételi ajánlattal rendelkezik. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy miután a gépjármű roncsra ajánlatot adó kereskedővel a kapcsolatot felvette, a kereskedő a maradványértéknél kevesebb árat ajánlott a roncsért. Az Ügyfél álláspontja szerint a pénzügyi szervezet fenti levelében megtévesztette, amikor a maradványérték kapcsán valótlan összegről tájékoztatta, ezért az Ügyfél a Felügyelettől kérte a pénzügyi szervezet eljárásának kivizsgálását. Az Ügyfél sérelmezte azt is, hogy a pénzügyi szervezet az emiatt küldött írásbeli panaszára nem válaszolt. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: Az Ügyfél tulajdonát képező ( ) forgalmi rendszámú gépjármű a február 6-án történt közlekedési baleset során megsérült. Az Ügyfél a károkozó üzembentartó felelősségbiztosítási szerződését kezelő pénzügyi szervezetnél kárigényét bejelentette. A gépjármű kárszakértő február 14-én, elektronikus úton küldött üzenetében tájékoztatta az Ügyfelet a javíthatósági összeghatárról, és a gépjármű javítása esetén alkalmazott avulási szabályról, valamint a káridőponti értékről. Az Ügyfél február 19-én kelt levelében a káridőponti érték felülvizsgálatát kérte a szakértőtől. Ennek hatására a pénzügyi szervezet február 25-én kelt levelében a maradványértéket ( ) Ft-ban jelölte meg. A tájékoztató szerint A maradványértékre társaságunk 30 napig érvényes írásbeli vételi ajánlattal rendelkezik, amelyet az alábbi kereskedő partnerünk adott: ( ). Az Ügyfél felkereste a pénzügyi szervezet levelében megjelölt kereskedőt, aki a gépjárműroncsért ( ) Ft-ot ajánlott fel. Az Ügyfél a kárszakértő részére március 11-én elektronikus úton küldött üzenetében sérelmezte, hogy a pénzügyi szervezet magasabb maradványértékről tájékoztatta. Az Ügyfél március 16-án kelt, a pénzügyi szervezet részére írt levelében panaszát megismételte. A pénzügyi szervezet április 1-jén kelt levelében válaszolt az Ügyfélnek. A pénzügyi szervezet válaszában utalt rá, hogy a kárrendezési eljárás során meg kell határoznia a sérült

3 jármű maradványértékét, melyhez segítségül vette a pénzügyi szervezet által működtetett hirdetési fórumokat. A pénzügyi szervezet tájékoztatása szerint az itt kapott legmagasabb vételi ajánlat segítségére van a roncs maradvány értékének meghatározásakor, de nem köti a pénzügyi szervezetet ehhez az értékhez. Jelezte az Ügyfél részére, hogy a sérült járműre konkrét ( ) Ft-os vételi ajánlattal rendelkezik a korábbi levelében jelzett kereskedőnél. Az Ügyfél a Biztosító válaszának ismeretében újból a kárszakértőhöz fordult április 9- én kelt levelében és a kártérítési összeg felülvizsgálatát kérte. A pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy az ügyfél által a kárszakértő részére küldött április 9-i levél megválaszolására a telefonon történt egyeztetések során került sor, melynek során az Ügyféllel mind a kárszakértő, mind a pénzügyi szervezet kárrendező kollégája is egyeztetett. A pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során az Ügyfél panaszára válaszolva úgy nyilatkozott, hogy sem a kártérítési összeggel kapcsolatban megküldött tájékoztató levél, sem pedig a honlapon lévő kárrendezési tájékoztató nincs ellentmondásban kárrendezési gyakorlatával. A pénzügyi szervezet totálkár esetén a roncskereskedő ajánlatait figyelembe veszi, de egyik tájékoztatónkban sem szerepel, hogy pontosan a roncskereskedő által vételi árként megjelölt értéket számítja be a kalkulációba. A hirdetési fórumon érkezett ajánlatok nagy segítségére vannak a pénzügyi szervezetnek az érték meghatározásában, de más piaci tényezők figyelembevétele (az adott jármű eladhatósága, alkatrész utánpótlás, stb. szempontok) miatt nem szükségszerű, hogy a legmagasabb ajánlatot vegye figyelembe. A pénzügyi szervezet a február 25-én kelt levelében az Ügyfelet arról tájékoztatta, hogy a "maradványértékre" vonatkozóan rendelkezik ajánlattal, de összeget nem jelölt meg. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint a tájékoztató levélben - az ügyfél állításával ellentétben - nem hivatkozott arra, hogy ( ) Ft-ra rendelkezik vételi ajánlattal. Mindezek alapján az Ügyfelet semmilyen szempontból nem vezette félre, a kárrendezés aktuális állapotának megfelelően többször, teljes körűen tájékoztatta mind írásbeli (tájékoztató levél a maradványértékről), mind pedig telefonon történő egyeztetések során. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy az Ügyfél április 9-i beadványa a kártérítési összeg felülvizsgálatára irányul. A Psztv. 48/A. utolsó fordulata - amely szerint fogyasztóvédelmi eljárás nem indítható a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását kezdeményező kérelmekben a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásból kizárja azon ügyeket, ahol az ügyfél a szolgáltatási igény elutasításának jogalapját vitatja. Ezen kérelmek tartalma szerint az ügyfél a biztosító által már szerződésszerűen meghozott döntésnek a biztosító részéről történő további vizsgálatát kezdeményezi. Jogszabály azonban a kárügy felülvizsgálatára határidőt nem állapít meg, így az akár a 30 napot túllépheti, és amely időkorlát hatóság részéről történő vizsgálata és szankcionálása, azaz kikényszerítése, a vitatott szerződéses döntés felülvizsgálatának időkorlátok közé szorításával a szerződés teljesítésének kikényszerítését jelenti, így végső soron a szerződés joghatásainak a vizsgálatára irányulna, ezért fogyasztóvédelmi eljárás keretében nem vizsgálható. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során rendelkezésére álló dokumentumok, így a pénzügyi szervezet által a Felügyelet részére megküldött árajánlatalapján megállapította, hogy az árajánlaton bruttó ( ) Ft-os vételi ajánlat szerepel, az ajánlattevő is ezen árról tájékoztatta az Ügyfelet. A pénzügyi szervezetnek a kártérítési összeg mértékékéről küldött, február 25-én kelt tájékoztató levele a maradványértéket ( ) Ft-ban jelölte meg. A tájékoztató levélében a

4 pénzügyi szervezet szintén a maradványérték kifejezést használva arról értesítette az Ügyfelet, hogy: A maradványértékre társaságunk 30 napig érvényes írásbeli vételi ajánlattal rendelkezik, amelyet az alábbi kereskedő partnerünk adott: ( ) Ugyanakkor a pénzügyi szervezet által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott árajánlaton bruttó ( ) Ft-os vételi ajánlat szerepel, az ajánlattevő is ezen árról tájékoztatta az Ügyfelet. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet tájékoztató levelében az azonos kifejezések használata miatt az Ügyfél megalapozottan feltételezhette, hogy a tájékoztató levélben megjelölt kereskedő a maradványértéket (a gépjármű roncsot) a tájékoztató levelében feltüntetett összegen fogja tőle megvásárolni. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) az alábbiak szerint rendelkezik: Az Fttv. 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg vagy erre alkalmas: c) az áru ára. Az Fttv. 2. h) pontja alapján e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az Fttv. 2. c) pontja alapján e törvény alkalmazásában áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog. Jelen ügyben megállapítható, hogy az Ügyfél azon jogának gyakorlása, hogy a gépjárműroncsot, mint maradványértéket értékesítse-e a pénzügyi szervezet által tájékoztató levelében megjelölt kereskedő részére, az Fttv. tárgyi hatálya alá tartozó ügyleti döntés fogalmába illeszthető, tekintettel az idézett rendelkezésre, míg a gépjármű roncs, mint forgalomképes ingóság, az Fttv. 2. -a alapján árunak tekinthető.

5 A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során rendelkezésére álló dokumentumok, valamint az ügyfél és a pénzügyi szervezet nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a február 25-án kelt levelében téves tájékoztatást nyújtott az Ügyfél részére a maradványérték értékesítésével kapcsolatban, mivel tájékoztató levelében azt sugallta, hogy a pénzügyi szervezet a maradványértékre ( ) Ft-ért rendelkezik vételi ajánlattal, holott a pénzügyi szervezet a gépjáműroncsra csak ( ) Ft-os vételi ajánlattal rendelkezett, így érzékelhetően rontotta ügyfél lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalában. A pénzügyi szervezet tájékoztató levelében szereplő adatok alkalmasak voltak az Ügyfél megtévesztésére tekintettel arra, hogy az Ügyfél joggal vélhette azt a kézhez vett dokumentum alapján, hogy gépjárművét ( ) Ft-os áron fogja átvenni tőle a roncsra ajánlatot adó kereskedő. A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimertette az Fttv. 6. c) pontjában foglaltakat. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetet a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet megtévesztő kereskedelmi gyakorlata a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kárügyben merült fel, ahol a kárigényét érvényesíteni próbáló, egyébként kiszolgáltatott helyzetben lévő károsult a vele szemben eljáró és erőfölényben lévő biztosítótársaságokkal szemben kerül hátrányos helyzetbe, amikor jogosnak vélt kártérítési összeg érvényesítésekor a pénzügyi szervezet megtéveszti a gépjármű roncs, mint maradványérték tekintetében. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. (1) bekezdését vette figyelembe. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. c) pontjában, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A Felügyelet határozatát továbbá az Fttv. 10. (2)-(3) bekezdéseire alapozta. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja.

6 A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, március 29. Siklósi Máté s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója