h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-4372/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt , továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályban előírt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályban foglalt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírságok önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszegek után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.

2 I n d o k o l á s Ügyfél december 11-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél beadványában előadta, hogy a tulajdonát képező ( ) forgalmi rendszámú motorkerékpárral fia július 31-én közlekedési baleset részese volt. Ügyfél kárigényét a károkozó ( ) forgalmi rendszámú mezőgazdasági jármű Biztosítónál kezelt kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés terhére kívánta rendezni. Ügyfél augusztus 5- én jelentette be a kárt a Biztosítónak, a kárszakértő augusztus 6-án végezte el a kárfelmérést. Ügyfél nyilatkozata szerint a kárfelmérés során nem kapott megfelelő tájékoztatást, emiatt panasszal élt a Biztosítónál. Ügyfél panaszára a Biztosító augusztus 18-án írásban válaszolt, majd augusztus 19-én tájékoztató levelet küldött Ügyfélnek. Beadványához Ügyfél csatolta a levelek másolati példányait. Az Ügyfél 2010 szeptemberében a kárüggyel kapcsolatban telefonon érdeklődött a Biztosítónál, amely arról tájékoztatta, hogy a károkozó részéről nem érkezett meg hozzá a kárbejelentő lap, illetve a jogerős rendőrségi határozat, ezért a kárügyet érdemben nem tudja elbírálni. Ekkor Ügyfél az Orosházi Rendőrkapitányságon érdeklődött, ahol arról tájékoztatták, hogy határozatot nem áll módjukban rendelkezésére bocsátani. Ügyfél 2010 októberében és novemberében többszöri megkeresést intézett telefonon a Biztosítóhoz és tájékoztatta a rendőrségtől kapott információkról. A Biztosító ügyintézője arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a kárügy jogalapi vizsgálatához és a felek felelősségének megállapításához a jogerős rendőrségi határozat szükséges. Ügyfél kifogásolta, hogy a kárügy jogalapjának elbírálásához a Biztosító a jogerős rendőrségi határozatot kéri. Ügyfél beadványában kifogásolta továbbá a Biztosító elhúzódó kárügyintézését és a Biztosító eljárását, tekintettel arra, hogy információi szerint 15 nappal az utolsó igazoló irat beérkezését követően teljesíteni kell a kárkifizetést. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Biztosító a január 19-én kelt levelében tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a baleset során rendőri intézkedés is történt, a károkozóként megjelölt gépjármű vezetője a Baleseti

3 bejelentőn a felelősségét nem ismerte el, ezért a augusztus 13-án kelt levelében a károkozótól részletes kárleírást kért. A Biztosító november 5-én kelt, a Kérelmezőnek nyújtott tájékoztatása szerint - mivel megkeresésére sem a szabálysértési hatóságtól, sem a biztosított gépjármű tulajdonosától nem érkezett válasz - ismételten, tértivevényes levélben megkereste a károkozóként megjelölt ügyfelét. A Biztosító a Felügyeletnek tett január 19-ei keltezésű nyilatkozatához csatolta a november 5-én írt levél, valamint a tértivevény másolati példányát. A tértivevény tanúsága szerint a károkozó november 12-én átvette a levelet. A Biztosító november 5-én kelt levelében ismételten értesítette az Ügyfelet arról, hogy mivel a károkozó felelősségének megállapításához semmilyen bizonyíték nem áll a rendelkezésére, kárát csak a jogerős rendőrségi határozat beérkezése után, annak függvényében tudja elbírálni. A Biztosító január 19-ei nyilatkozata szerint a károkozó gépjármű vezetőjének kárleírása november 17-én érkezett meg hozzá, melyben részben elismerte felelősségét a baleset okozásáért. Mindazonáltal a Biztosító továbbra is szükségesnek tartotta a rendőrségi határozatot a kárügy jogalapi tisztázásához. Erről Kérelmezőt is értesítette a november 30-án kelt levelében. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (Gfbt.) 12. -a úgy rendelkezik, hogy a biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A Gfbt. 32. (1) bekezdése szerint a biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 96. (8) bekezdése szerint a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok - ideértve a (6) bekezdés szerinti számlát is - bemutatása ellenében térít. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító honlapján, a kotelezo_2011/14450_kgfb_2011b.ashx linken jelenteti meg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás feltételeit. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás feltételeinek ún. kiegészítés (pótlap) igényelbíráláshoz szükséges dokumentumokról című része tartalmazza a kárigény elbírálásához szükséges dokumentumok listáját. A biztosítási feltételek szerint e rendelkezések a április 1-jén már fennálló biztosítási szerződések esetén, a április 1. napját követően kezdődő biztosítási időszak első napjától alkalmazandók. Mivel a káresemény július 31-én következett be, ezért a fentiek alapján e feltétel irányadó az Ügyfél kárigényének elbírálására. A Felügyelet az eljárás során megállapította, hogy a Biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás feltételei ún. kiegészítés (pótlap) igényelbíráláshoz szükséges dokumentumokról című részében a jogalapot igazoló okiratok között megjelenteti a

4 rendőrségi határozatot. Fentiek alapján a Biztosító eleget tett a Bit. 96. (8) bekezdésében foglaltaknak. A Biztosító július 22-én kelt nyilatkozata szerint a kárügy érdemi elbírálásához szükséges jogerős bírósági végzést a károkozó a Biztosító kérelmére elektronikus úton a Biztosítónak megküldte. A végzés a Biztosító fenti nyilatkozata szerint február 21- én emelkedett jogerőre. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél a végzést nem küldte meg a Biztosító részére. A augusztus 5-i kárigény bejelentést követően a Biztosító augusztus 19-én kelt levelében tájékoztatta Ügyfelet, hogy a jármű sérülései és a várható helyreállítási költségek miatt a kárügyet gazdasági totálkárként kezeli. A Biztosító a jármű maradványértékét ( ) Ftban, a kár-időpontkori értéket ( ) Ft-ban állapította meg. A Biztosító augusztus 19-én kelt levelében tájékoztatta továbbá az Ügyfelet, a roncsot legmagasabb áron megvásárló kereskedő adatairól és a roncs értékesítésének lehetőségéről, valamint felhívta Ügyfél figyelmét arra, hogy a kártérítési összeget csak a kártérítési javaslat elfogadása, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül fizeti ki. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Biztosító augusztus 19-én kelt levelében az Ügyfél részére a kárigényben foglalt egyes követelésekre indokolással ellátott választ nem adott, azaz a augusztus 19-én kelt levele nem felelt meg a Gfbt. 31. (1) bekezdése b) pontjában foglaltaknak, az csak a Gfbt. 32/A. (1) bekezdésének tett eleget, amely szerint Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat. A káresemény bekövetkezésekor hatályos Gfbt. 31. (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak: b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg. A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél kártérítési igényének benyújtásától számított három hónapon belül indokolással ellátott választ nem nyújtott az Ügyfélnek, amely magatartásával megsértette a Gfbt. 31. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt ügyfél-tájékoztatási kötelezettségét. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

5 A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Biztosítónak a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályban foglalt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítót Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A bírság meghatározása során a Felügyelet figyelembe vette, hogy a jogszabálysértéssel a Biztosító alapvető tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Elsődleges fontosságú ezen indokok miatt tehát Ügyfél számára az igény tekintetében a Biztosító részéről kialakított álláspont ismerete, tekintettel arra, hogy e válasz tükrében van lehetősége a bekövetkezett káresemény tekintetében a kárenyhítéshez szükséges további lépések megtételére. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, augusztus 16. dr. Kolozsi Sándor a PSZÁF ügyvezető igazgatója