I n d o k o l á s AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II-FB-404/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (lakhelye: továbbiakban: Ügyfél) október 3-án érkeztetett kérelme alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. utca 20., a továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben az életbiztosítási szerződés létrejöttéről történő tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. II. A Felügyelet az életbiztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben forint, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 I n d o k o l á s Ügyfél október 3-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Az Ügyfél január 13-án jelű Szelence életbiztosításra tett ajánlatot és egyidejűleg befizetett forintot a biztosítás január-februári díjaként. Ezt követően a Biztosító február 8. és október 12. napja között leemelt csoportos beszedési megbízás alapján az Ügyfél bankszámlájáról forint összegű biztosítási díjat, azonban az életbiztosítási szerződés kötvényét többszöri kérés ellenére sem küldte meg az Ügyfél részére. Fentiekre tekintettel az Ügyfél február 11-én valamint május 18-án levélben méltányossági kérelmet nyújtott be a Biztosítóhoz és március 21-én az OTP Bank Nyrt. fiókjában tett szóbeli bejelentésében is kérte a szerződés megszüntetését és a szerződésre befizetett díj visszafizetését. A kérelmeiben az Ügyfél hivatkozott arra, hogy többszöri kérés ellenére sem kapta kézhez a biztosítási kötvényt. A Biztosító az Ügyfél kérését elutasította. Az Ügyfél kérte a Felügyelettől ügye kivizsgálását. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLY MEGSÉRTÉSE I.1. Tényállás A Felügyelet október 17-én kelt /3/2011. számú, november 17-én kelt /5/2011. számú és december 14-én kelt /2011. számú végzésében nyilatkozattételre szólította fel a Biztosítót az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmével kapcsolatban. Felhívta a Biztosítót továbbá arra, hogy nyilatkozzon, mikor értesítette az Ügyfelet a szerződés létrejöttéről.

3 A Biztosító november 10-én és december 5-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél január 13-án, január 14-i kockázatviselési kezdettel szerződésszámon jelű Szelence Életbiztosítást kötött, folyamatos díjfizetéssel. A Biztosító nyilatkozata szerint nyilvántartási rendszerében tévesen az került bejegyzésre, hogy január 17-én a szerződéshez kapcsolódó kötvény kiállításra került. A kötvény kiállítása ekkor nem történt meg. Az Ügyfél október 20-án, telefonon megkereste a Biztosítót és ennek kapcsán a Biztosító nyilatkozata szerint október 29-i keltezéssel pótkötvényt állított ki és azt átadta a Biztosító Közép-magyarországi Régiója Váci Területi Igazgatóságának abból a célból, hogy azt az Ügyfél részére továbbítsák. Az életbiztosítási szerződés kötvénye azonban az Ügyfél részére a Biztosító nyilatkozata szerint nem került átadásra. Az Ügyfél november 10-én kelt, a Biztosítónál november 18-án érkeztetett levelében ismételten kérte a Biztosítótól a kötvény megküldését. A Biztosító az Ügyfél levelére november 23-án válaszolt, és válaszlevélhez csatolta a biztosítási kötvényt. Tekintettel arra, hogy a válaszlevelet a Biztosító nem tértivevényes levélként küldte, ezért a levél és a kötvény átvételét igazolni nem tudja. Az Ügyfél, tekintettel arra, hogy a biztosítási kötvényt továbbra sem kapta kézhez, február 11-én kelt és a Biztosítónál február 14-én érkeztetett levelében valamint március 21-én az Nyrt.-nél tett bejelentésében kérte a szerződés törlését és a befizetett díjak visszautalását, tekintettel arra, hogy a kötvényt továbbra sem kapta meg. Az Ügyfél méltányossági kérelmét a Biztosító február 25-én és április 11-én kelt levelében elutasította. A május 18-án kelt, Biztosítónak ismételten megküldött méltányossági kérelem és a Felügyeletnek szeptember 23-án írt panaszbeadvány szerint az Ügyfél a biztosítási szerződés kötvényét a panaszbeadvány megírásáig sem kapta kézhez. Ügyfél beadványának azon részét, mely az életbiztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettségre vonatkozott, a Felügyelet a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) vonatkozásában vizsgálta meg. I.2. Jogszabályi környezet A Bit a szerint: (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül - a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven - köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. (2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles felhívni az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő figyelmét a 96. (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakra. A Bit. 96. (2)-(5) bekezdése szerint: (2) Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a ban meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal - indoklás nélkül - felmondhatja.

4 (3) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. (4) A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. (5) Az ügyfelet a (2) bekezdésben meghatározott felmondási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg. I.3. A tényállás minősítése A Biztosító november 10-én kelt nyilatkozatában elismerte, hogy nyilvántartási rendszerébe tévesen került bejegyzésre, hogy az Ügyfél szerződéséhez kapcsolódó kötvény január 17-én kiállításra került. A Biztosító november 10-én kelt nyilatkozata szerint, a Biztosítási kötvényt első ízben október 29-i dátummal állította ki és ezt követően a termékismertetővel együtt postázta az Ügyfél részére. A Biztosító december 5-én kelt nyilatkozatában a fentiekkel ellentétben úgy nyilatkozott, hogy a október 29-i dátummal kiállított kötvény a Biztosító Közép-magyarországi Régiója Váci Területi Igazgatóságnak került átadásra abból a célból, hogy az Ügyfél részére személyesen adják át, azonban a kötvény átadására nem került sor. A Biztosító arról is nyilatkozott december 5-én kelt levelében, hogy a kötvényt november 23-án kelt levele mellékleteként ismételten megküldte az Ügyfél részére, azonban a levél nem könyvelt postai küldeményként került kiküldésre, így annak átvételét igazolni nem tudja. Az Ügyfél Felügyeletnek írt panaszbeadványa szerint azonban a kötvényt sem ekkor, sem a későbbiek során nem vette kézhez és a Biztosító sem csatolt a Felügyeletnek küldött nyilatkozatához olyan dokumentumot, amely a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztató levél, vagy a kötvény Ügyfél általi kézhezvételét igazolná. A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy a jelű Szelence életbiztosítás létrejöttétől számított 30 napon belül bizonyítható módon nem értesítette az Ügyfelet a szerződés létrejöttéről, megsértette a Bit ában foglalt kötelezettségét. II. A PANASZKEZELÉSI VÁLASZADÁSI HATÁRIDŐ MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLY MEGSÉRTÉSE II.1. Tényállás Az Ügyfél a Felügyeletnek küldött panaszbeadványához csatolta a május 18-án kelt méltányossági kérelmét, amelyben kérte a Biztosítótól a szerződés megszüntetését és a befizetett díj visszafizetését arra való hivatkozással, hogy a biztosítás kötvényét nem kapta kézhez. A Biztosító november 10-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél beadványát május 23-án érkeztette. A Biztosító nyilatkozata szerint a szerződést ezt megelőzően március 19-én díjnemfizetés miatt törölte, azonban erről az Ügyfelet nem tájékoztatta és az Ügyfél levelére választ nem küldött. II.2. Jogszabályi környezet

5 A Bit. 167/B. -a a panaszkezelésre vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik: (1) A biztosító és a független biztosításközvetítő (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. (7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet az Ügyfél október 3-án érkeztetett beadványához mellékelt dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfél május 18-án kelt beadványában a szerződés megszüntetését és a befizetett díj visszafizetését kérte a Biztosítótól és kifogásolta, hogy többszöri kérése ellenére sem kapta kézhez biztosítási szerződése kötvényét. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél május 18-án kelt, a Biztosító által május 23-án érkeztetett beadványa tartalma alapján panasznak minősül, mert abban az Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító nem küldte meg részére a biztosítási kötvényt. A Bit. fentiek szerinti rendelkezése a Biztosító számára egzakt határidőt határoz meg a válaszadási kötelezettség teljesítése tekintetében, mely jogszabály előírása szerint a Biztosítónak kötelessége az Ügyfél számára 30 napon belül a panaszra vonatkozó válasz megadása. A Bit. 167/B. (7) bekezdése további kötelezettségként állítja azt a Biztosító felé, hogy a válasznak a panasszal kapcsolatosnak kell lenni, ami egyúttal azt jelenti, hogy a Biztosító kötelessége az, hogy az Ügyfél által panaszoltakkal kapcsolatosan érdemi választ adjon, a válasz pedig az Ügyfél által megfogalmazottakra vonatkozzon. A Felügyelet a Biztosító november 10-én kelt nyilatkozata alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy az Ügyfél május 18-án kelt, május 23-án érkeztetett panaszbeadványára nem válaszolt, megsértette a Bit. 167/B. (7) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezéseket. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. III.1. A tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmények Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a Biztosító az életbiztosítási szerződés létrejöttéről történő tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel járjon el a továbbiakban.

6 A Felügyelet egyúttal a határozat rendelkező részének I/A. pontjában az életbiztosítási szerződés létrejöttéről történő tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Biztosítóval szemben Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelemmel volt arra, hogy az életbiztosítási szerződés felmondásának a lehetőségéről való tájékoztatási kötelezettség tekintetében a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a szerződés létrejöttét követően a szerződés létrejöttéről történő tájékoztatási kötelezettség előírásával, illetőleg a tájékoztatás időpontjával és tartalmával kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A bonyolult tartalmú biztosítási szerződések esetében a szerződés létrejöttéről történő tájékoztatás, az ügyfél jogérvényesítési lehetőségére való figyelemfelhívás, és ennek időpontját meghatározó jogszabályi rendelkezés annak elősegítését szolgálja, hogy az ügyfelek a rendelkezésükre álló valamennyi információ birtokában, valós igényüknek megfelelő döntést hozzanak. A Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Biztosító az ügy kivizsgálása során november 10-én és december 5-én kelt, Felügyeletnek címzett levelében egymásnak ellentmondóan nyilatkozott a október 29-én kelt kötvény kiküldésével kapcsolatban. A Felügyelet egyúttal súlyosító körülményként értékelte, hogy a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatást elmaradása miatt az Ügyfél a szerződés felmondásának lehetőségéről sem kapott tájékoztatást. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezések mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia annak érdekében, hogy az Ügyfél valamennyi lényeges

7 információval, megfelelő időben rendelkezzen. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. III.2. A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi előírás megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a Biztosító a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel járjon el a továbbiakban. A panaszkezelési válaszadási határidőre vonatkozóan a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Biztosító álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárása során megállapította, hogy október 11-i kezdettel a Biztosító működésének átfogó ellenőrzésére a Felügyelet hivatalból indított fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében átfogó vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) folytatott le a Biztosítónál. A vizsgálat alá vont időszak január 1. napjától a vizsgálat lezárásának időpontjáig terjedt ki. A vizsgálat kiterjedt többek között a Biztosító panaszkezelésének a vizsgálatára is. A Felügyelet egyéb jogsértések mellett a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt ,- Ft, azaz tizenegymillió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Biztosítót a május 20-án kelt, FC-II/B- 5910/2011. számú határozatában. A Felügyelet a hivatkozott határozatában kötelezte a Biztosítót, hogy a panaszok jogszabályban meghatározott határidőn belüli megválaszolása érdekében megtett intézkedésekről a Felügyeletet július 1-jéig írásban tájékoztassa. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a Biztosító, amikor az átfogó ellenőrzéssel érintett időszakot követően, de még a Biztosító számára a panaszkezelési tevékenységgel kapcsolatos intézkedések megtételére megállapított határidő lejárta előtt követte el a Bit. 167/B. (7) bekezdésének a megsértését. Fentiekre tekintettel a Felügyelet jelen ügy kapcsán a panaszkezelési válaszadási határidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekintett, így a fentebb alkalmazott intézkedést elegendőnek tekintette arra, hogy a Biztosítót a jövőre nézve visszatartsa a hasonló típusú jogsértés megvalósításától, továbbá ösztönözze a Biztosítót a jogszabálysértést megvalósító körülményei megváltoztatására, valamint hogy a többi piaci szereplő számára jelezzem azt, hogy a fogyasztói érdeksérelem elkerülése érdekében a megsértett jogszabályi rendelkezést figyelmen kívül hagyó gyakorlat nem folytatható. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés: A Felügyelet az FK-II-12536/2012. számú végzésével az Ügyfél október 3-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a szerződésre befizetett díj visszafizetésére vonatkozó kérelem, illetőleg Ügyfél november 10-ei, február 11- ei panaszbeadványával kapcsolatosan a Biztosító válaszadásának felülvizsgálata tekintetében megszüntette.

8 A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdés a)-r) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, március 13. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója