h a t á r o z a t o t hozom:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "h a t á r o z a t o t hozom:"

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK II/B-6339/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Signal Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (lakhelye: ( ), továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján a Signal Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 50., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a vonatkozó jogszabály szerinti rendszeres nyilvános tájékoztatás közzétételi helyének megnevezésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartást további folytatását. II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettsége teljesítése során a vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartást további folytatását II/A. A Felügyelet a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Biztosítóval szemben Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 I n d o k o l á s Ügyfél február 2-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél július 1-jei kezdettel egyszeri díjas Signal Euro Gyémánt befektetéshez kötött életbiztosítást kötött biztosításközvetítő közreműködésével. Ügyfél kifogásolta, hogy a biztosításközvetítő nem megfelelő tájékoztatása és a biztosító szerződésszegése miatt a szerződésén nyilvántartott egyenlege ( ) euróval kevesebb, mint a befizetéskor. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Biztosító március 21-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél ( ) kötvényszámon Signal Euro Gyémánt befektetéshez kötött életbiztosítását a ( ), mint alkusz közreműködésével kötötte meg. A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) a szerződéskötés előtti tájékoztatásról az alábbiak szerint rendelkezik: 166. (2): A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. -ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza. (4) A biztosítót a (2)bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során az ügyfél megbízásából eljáró független biztosításközvetítő működik közre, valamint viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén

3 A Biztosító március 21-én kelt, Felügyeletnek címzett nyilatkozata mellékleteként megküldte az Ügyfél ( )-gal július 14-én kötött megbízási szerződését. Az Ügyfél panaszbeadványában foglaltak, a Biztosító március 21-én kelt nyilatkozatához csatolt, fent hivatkozott megbízási szerződés és a július 14-én kitöltött ajánlati nyomtatvány másolata alapján a Felügyelet megállapította, hogy a szerződés megkötése során az Ügyfél megbízásából eljáró független biztosításközvetítő működött közre, ezért a Biztosítót a Bit (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség nem terhelte. A Biztosító a március 21-én kelt nyilatkozat mellékleteként megküldte az Ügyfélnek december 5-én, december 7-én, és december 6-án kelt éves számlaértesítő levelek másolatát. Az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 33/2002 (XI.16) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) fentiekkel kapcsolatban a következők szerint rendelkezik: 4. Az éves egyszeri írásbeli tájékoztatónak - a 2. -ban meghatározottakon túlmenően - tartalmaznia kell a következő adatokat: a) a szerződő által választott, a szerződéshez aktuálisan kapcsolódó eszközalapok neve, b) az 5. (1) bekezdésében meghatározott rendszeres nyilvános tájékoztatás közzétételi helyének megnevezése, c) a szerződő biztosításközvetítőjének neve és elérhetősége, vagy a biztosító azon egységének megnevezése és elérhetősége, amelytől a szerződő a biztosítási szerződésével kapcsolatban részletes tájékoztatást kaphat. 5. (1) A biztosító minden munkanapon köteles a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kapcsolódó befektetési egységek vételi árfolyamáról és az eszközalapok nettó eszközértékéről rendszeres nyilvános tájékoztatást adni az alábbi formák valamelyikével: a) egy országos napilapban történő közzététellel, b) a biztosító internetes honlapján napi frissítéssel történő megjelentetéssel, c) a biztosító telefonszámán munkaidőben történő folyamatos információszolgáltatással, d) a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban történő kifüggesztéssel. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító által a március 21-én kelt nyilatkozat mellékleteként a Felügyelet részére megküldött éves értesítő levelek nem tartalmazzák a rendszeres nyilvános tájékoztatás közzétételi helyének megnevezését. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Biztosító azzal, hogy az Ügyfél részére december 5-én, december 7- én, és december 6-án kelt éves értesítő levelei nem tartalmazzák a rendszeres nyilvános tájékoztatás közzétételi helyének megnevezését, megsértette a PM rendelet 4. b) pontjában foglalt rendelkezést. II. A Biztosító március 21-én kelt nyilatkozata szerint, a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás és annak átvételét igazoló dokumentáció nem áll rendelkezésére, mert azt a ( ), mint független biztosításközvetítő kezelte. A Bit.167. az alábbiak szerint rendelkezik: (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül - a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven - köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.

4 A Biztosító március 21-én kelt nyilatkozata alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás megtörténtét nem tudta igazolni, megsértette a Bit 167. (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, mert a jogszabály nem a független biztosításközvetítő, hanem a biztosító kötelezettségévé teszi az Ügyfél tájékoztatását a szerződés létrejöttéről. A Felügyelet egyebekben a kérelemnek a szerződésen nyilvántartott egyenleg értékének csökkenésére vonatkozó részében az eljárást hatáskörének hiányára való tekintettel FK-II- 6340/2011. számú végzésében megszüntette. Psztv. 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e) i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a Biztosítónak a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tegyen eleget a vonatkozó jogszabály szerinti rendszeres nyilvános tájékoztatás közzétételi helyének megnevezésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének. A Felügyelet a rendszeres nyilvános tájékoztatás közzétételi helyének megnevezésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Biztosítót az 56266/2011. számú fogyasztóvédelmi célvizsgálatot lezáró FC-II/B-4584/2011. számú határozatában fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, ezért jelen kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásban a Felügyelet a jogsértés megállapításán túl, a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mellőzte. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés fennállása alatt a befektetési tevékenység eredményességének nyomon követése az ügyfelek alapvető érdeke, hiszen, csak így van lehetőségük arra, hogy a befektetéseik átcsoportosításáról megfelelő időben hozzanak döntést. Az eszközalapok összetételére, és az információk fellelhetőségének helyére vonatkozó tájékoztatás elmaradása az ügyfelek megfelelő tájékoztatáshoz való jogát sérti, egyúttal kihatással van vagyoni érdekeire is. Ezért a jogszabály a tájékoztatás módját tekintve egyértelmű követelményeket határoz meg, amely követelményeknek a Biztosító nem tett eleget. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a Biztosítónak a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tegyen eleget a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettsége teljesítése során a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A Felügyelet a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettsége teljesítése során a vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak. Az életbiztosítási szerződés felmondásának a lehetőségéről való tájékoztatási kötelezettség tekintetében a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók lényeges jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a szerződés létrejöttét követően a szerződés felmondásának lehetővé tételével, és az erről adandó biztosítói tájékoztatással kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A bonyolult tartalmú biztosítási szerződések esetében az ügyfél felmondása gyakorlásának lehetőségére való figyelemfelhívás, és ennek időpontját meghatározó jogszabályi rendelkezés annak elősegítését szolgálja, hogy az ügyfelek a rendelkezésükre álló valamennyi információ birtokában, valós igényüknek megfelelő döntést hozzanak.

5 A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, június 24. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője