h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK II/FB 193/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Uniqa Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél július 4-én érkeztetett kérelme alapján az Uniqa Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1134 Budapest, Róbert Károly krt , továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károlynak, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítónak a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt Ft azaz egyszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett ( ) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfél július 4-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

2 AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél az ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre 2010-ben casco biztosítási szerződéssel rendelkezett a Biztosítónál, ( ) kötvényszámon. Az Ügyfél biztosítási szerződésének évfordulója január 1-je volt. Ügyfél beadványában előadta, hogy a Biztosító a november 23-án kelt, december 1-jén postára adott, és az Ügyfél által december 6-án átvett levelében tájékoztatta a casco biztosítási szerződésének évben várható díjáról, valamint arról, hogy a szerződése díjnemfizetés, vagy kevesebb díj fizetése esetén az esedékességet követő 30. napon megszűnik. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a casco biztosítási szerződését nem szüntette meg. Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító évi biztosítási díjról szóló indexáló levelét késedelmesen kapta kézhez, amely miatt nem tudott intézkedni határidőben a casco biztosítási szerződésének felmondásáról. Ügyfél a beadványában kifogásolta továbbá, hogy a január 14-én kelt levelére a Biztosító egyáltalán nem válaszolt. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA I.1. Tényállás Ügyfél a január 12-ei elektronikus levelében a casco biztosítási szerződésének felmondására irányuló beadványt terjesztett elő a Biztosítónál. A Biztosító a január 13-ai elektronikus levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a casco szerződésének felmondását nem áll módjában elfogadni. Ügyfél a január 13-ai elektronikus levelében kifogásolta, hogy a Biztosító a évi biztosítási díjról szóló indexáló levelét késedelmesen küldte meg részére, amely miatt nem tudott intézkedni határidőben a casco biztosítási szerződésének felmondásáról. A Biztosító az Ügyfél fenti levelére január 13-án elektronikus levélben válaszolt, és arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a casco szerződések felmondásait december 15-ig kitolt határidővel tudta elfogadni. A Biztosító a január 13-án elektronikus levelében tájékoztatta

3 továbbá az Ügyfelet, hogy amennyiben a szerződés megszüntetésére irányuló kérelmét továbbra is fenntartja, akkor méltányossági kérelemmel forduljon a Biztosítóhoz. Ügyfél a január 14-én kelt, a Biztosítóhoz január 14-én telefax útján benyújtott beadványában a casco biztosítási szerződésének megszüntetésére vonatkozó kérelemmel kereste meg a Biztosítót. Ügyfél a január 14-én kelt levelében kifogásolta továbbá, hogy a Biztosító a évi biztosítási díjról szóló indexáló levelét késedelmesen küldte meg részére, amely miatt nem tudott intézkedni határidőben a casco biztosítási szerződésének felmondásáról. A Biztosító a január 17-ei elektronikus levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a kérelmét megkapta és azt az elbírálásra illetékes szakterület részére továbbította, érdemi választ azonban az Ügyfél beadványára nem adott. I.2. Jogszabályi környezet A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény 167/B. (1) bekezdésében foglaltak szerint a biztosító és a független biztosításközvetítő (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A Bit. 167/B. (7) bekezdése szerint a a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy az Ügyfél a január 13-ai elektronikus levelében sérelemre, jogsértésre, a szolgáltató magatartására, tevékenységére, hivatkozik, így az a Felügyelet álláspontja szerint a Bit. 167/B. -ának (1) bekezdése alapján panasznak minősül. A Biztosító az Ügyfél panaszára a január 13-ai elektronikus levelében válaszolt. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumokból megállapította, hogy a Biztosító a Bit. 167/B. (7) bekezdésében meghatározott 30 napos határidőn belül válaszolt az Ügyfél panaszára, azonban a január 13-ai panaszbeadványát nem vizsgálta ki, az írásbeli panasszal kapcsolatos indokolással ellátott álláspontját az Ügyfél részére nem küldte meg. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító megsértette a Bit. 167/B. (7) bekezdésében foglaltakat. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította továbbá, hogy az Ügyfél a január 14-én kelt, a Biztosítóhoz január 14-én telefax útján benyújtott beadványában is kifogásolta a Biztosító magatartását, tevékenységét, ezért a Felügyelet álláspontja szerint az Ügyfél január 14-én kelt levele panasznak minősül. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból és nyilatkozatokból megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél január 14-én kelt panaszára egyáltalán nem válaszolt, amely magatartásával megsértette a Bit. 167/B. (7) bekezdésében foglalt válaszadási kötelezettséget. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS(EK) A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint:

4 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a panaszkezeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekre. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a panaszkezelésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Biztosítóval szemben Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés

5 A Felügyelet a FK-II-11142/2012.számú végzésével az Ügyfél július 4-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a Kérelmező casco biztosítási szerződésének megszüntetése, valamint a évi biztosítási díjról szóló indexáló levél Biztosító általi késedelmes megküldésének vizsgálata tekintetében megszüntette, arra tekintettel, hogy a kérelem tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a Biztosító Psztv ban foglalt szabályokba ütköző magatartása észlelésére vonatkozott, hanem az az Ügyfél és Biztosító között létrejött casco biztosítási szerződés alapján a Biztosító szerződésszegésének megállapítására irányul. Vagyis az a Pénzügyi intézmény Psztv. 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőjével szemben tanúsított azon magatartására vonatkozik, ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. Budapest, január 27. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója