A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-II-50038/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a K&H Biztosító Zrt.

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-II-50038/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a K&H Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által a K&H Biztosító Zrt.-vel (székhelye: 1068 Budapest, Benczúr utca 47., a továbbiakban: Biztosító) szemben hivatalból lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a következő hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítónak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírás megsértése miatt elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését. Ennek megfelelően a Felügyelet arra kötelezi a Biztosítót, hogy közlemény útján, figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztassa a fogyasztókat, hogy a évre vonatkozó kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjtarifa hirdetményének pótdíj és annak számítási módja fejezetében rögzített pótdíjat törli a évi díjtarifa hirdetményéből. II. A Felügyelet arra kötelezi a Biztosítót, hogy az I. pontban foglalt kötelezettségének november 11. napjáig, a október 30-án közzétett díjtarifája közlésével érintett sajtótermékekben, továbbá honlapján tegyen eleget. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. -ában és a 73. -a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján november 2-án hivatalból eljárást indított a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 23. -ában meghatározott díjtarifa hirdetéssel kapcsolatos követelmények betartásának ellenőrzése céljából. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

2 b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Psztv. 73. (1) bekezdése szerint a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat. A Felügyelet a Biztosítónál a díjtarifa vonatkozásában célvizsgálatot folytatott le. A vizsgálat keretében a Felügyelet észlelte, hogy a Biztosító a Nemzeti Sport és a METROPOL október 30-ai számában megjelentette a évre vonatkozó díjtarifa hirdetményét. A Felügyelet a Biztosító díjtarifa hirdetményének vizsgálatakor észlelte, hogy a Biztosító a pótdíj és annak számítási módja rovatban pótdíjat állapított meg a évre a következők szerint: Személygépkocsi vagy motorkerékpár vagy tehergépkocsi kategóriába sorolt gépjárműre történő szerződéskötés esetén 10% pótdíj alkalmazandó a díjszámítás során abban az esetben, ha a szerződés megkötésére azért kerül sor, mert az üzemben tartó korábbi szerződése a biztosítási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg a K&H Biztosítónál a évben. A pótdíj csak abban az esetben alkalmazandó, ha a megszűnt és az újrakötött szerződésben biztosított gépjármű és a szerződést kötő üzemben tartó személye is azonos. Abban az esetben, ha az itt leírtak alapján a díjszámítás során pótdíj alkalmazandó, a pótdíj szorzó értéke 1,100. A pótdíj szorzó értéke minden egyéb esetben 1,000. A Gfbt a (1) bekezdése szerint a biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg. A Gfbt a (2) bekezdése szerint a biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni. A Gfbt a (3) bekezdése szerint a biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni. A Gfbt a (4) bekezdése szerint a biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg. A Gfbt pontja határozza meg a díjtarifa fogalmát, miszerint ilyennek minősül a külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és a flotta kivételével bonusmalus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által

3 megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége. A díjtarifa hirdetmény kapcsán előírt jogszabályi kötelezettség indoka, hogy lehetővé tegye valamennyi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartó számára, hogy a meglévő, illetve a társbiztosítóknál köthető biztosítása következő évi díját a biztosítók közzétételei alapján egyértelműen meghatározza, ezáltal a számára legelőnyösebb biztosítás megkötésére tegyen ajánlatot. Ennek alapján az egyedi díjak megállapításához szükséges, közzéteendő díjtarifának (egyben számítási módszernek) pontosan és teljes körűen tartalmaznia kell, hogy milyen adatok, körülmények figyelembevételével állapítható meg a díjszabás hatálya alá tartozó szerződés egyedi díja. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító díjtarifa hirdetményének a pótdíj előírására vonatkozó része nem egyeztethető össze a Gfbt. előírásaival, mivel a Biztosító a Gfbt. felhatalmazásán alapuló a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottakon túlmutató jellegű díjváltozásra lehetőséget teremtő díjtarifa hirdetményt tett közzé. A Gfbt. 5. -a (2) bekezdése értelmében, ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg. A Gfbt. 5. -a (3) bekezdése alapján a (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A Biztosító 10% pótdíj alkalmazását hirdette meg arra az esetre, ha a szerződés megkötésére azért kerül sor, mert az üzemben tartó korábbi szerződése a biztosítási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg a Biztosítónál a évben. Ezzel szemben a Gfbt. 5. -a (2) bekezdése költségmentesen, bármilyen szankciós jellegű pótlólagos díj felszámítása nélkül írja elő azt, hogy a Biztosító köteles elfogadni az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát. A jogalkotó egyetlen joghátrányt rendel a díjnemfizetés miatti szerződés megszűnéshez: a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 4. (4) bekezdése szerint a biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett bonus-malus besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül nem veheti figyelembe - ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre - az új szerződés besorolásánál, ha az díjnemfizetés miatt szűnt meg. A díj meg nem fizetése miatt való megszűnés szankcionálásnak minimalizálására vonatkozó jogalkotói szándékot támasztja alá azon tény is, hogy a Gfbt. már nem tartalmazza a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló január 1-ig hatályos 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet azon rendelkezését, miszerint ha a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet.

4 A Gfbt. 5. -a (3) bekezdése szerint az előbbi esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A jogszabályi előírásokra tekintettel megállapítható, hogy a Gfbt. nem teszi lehetővé a biztosítási díjon felüli fizetési kötelezettség alkalmazását a Biztosító javára. A Gfbt. szabályaira való tekintettel megállapítható, hogy a jogalkotó amiatt nem teszi lehetővé a bonus-malus rendszerből adódó következményeken túlmenően az üzemben tartók díjnemfizetés miatti szerződés megszűnésre való tekintettel további szankciós jellegű jogkövetkezmény alkalmazását, mert az ilyen jogkövetkezmények egyértelműen az üzemben tartókkal szembeni hatalmi helyzet kihasználását idézhetnék elő. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amellett, hogy a Gfbt. előírja az üzemben tartók számára azt, hogy kötelesek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésére és fizetési kötelezettség teljesítése mellett annak hatályban tartására, a Gfbt. védelembe veszi az üzemben tartók vagyoni, gazdasági érdekeit is. Ezen érdekvédelem megnyilvánulása éppen az, hogy a Gfbt. nem teszi lehetővé azt, hogy a Biztosító kihasználja azt a helyzetet, amikoris az üzemben tartó jogszabályi rendelkezésnél fogva más biztosítótársasággal nem köthet biztosítási szerződést, a Gfbt. által definiált biztosítási időszak alatt. Egyedüli szankciós jellegű jogkövetkezmény ilyen esetben kizárólag az NGM rendelet fentebb hivatkozott rendelkezése szerint lehetséges. Mindezek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító pótdíjra vonatkozó díjtarifa hirdetése sérti a Gfbt. 5. -a (2) bekezdésében foglaltakat. A Psztv. 71. (1) bekezdése értelmében, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet. A Felügyelet a feltárt jogszabálysértésre tekintettel a határozat rendelkező része I. és II. pontjai szerint határozott és a Biztosítót a kifogásolt hirdetményi tétel tekintetében, így a pótdíj és annak számítási módjára vonatkozó része vonatkozásában a hirdetmény helyesbítésére kötelezte. A Biztosítónak a vonatkozó közleményt november 11. napjáig, a október 30-án közzétett díjtarifája közlésével érintett sajtótermékekben, továbbá honlapján kell megjelentetnie. A jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésről a Felügyelet értesítésének előírását a Felügyelet arra való tekintettel mellőzte, hogy hivatalból figyelemmel kíséri a kötelezettség teljesítését. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján a jogsértés súlyára, továbbá az eset összes körülményeire figyelemmel indokoltnak és szükségesnek tartotta a fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását. Az ügyintézési határidő leteltének napja: május 2. napja.

5 A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a aiban biztosított, illetőleg az Fttv. 10. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva hozta meg. Az eljárás megindításáról való értesítést a Ket. 29. (4) bekezdése b) és c) pontja alapján mellőztem. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, november 5. Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke