hozom: A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "hozom: A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel."

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-50216/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a CIB Lízing Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (lakhelye:..., továbbiakban: Ügyfél) július 28-án érkeztetett kérelme alapján a CIB Lízing Zrt.-nél (székhelye: 1027 Budapest, Medve u , továbbiakban: pénzügyi vállalkozás) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károlynak, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a pénzügyi vállalkozásnak a panaszügyek kezelésére vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. II. A Felügyelet a pénzügyi vállalkozással szemben a panaszok kezelésére vonatkozó rendelkezés megsértése miatt Ft azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a kérelemnek a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma megsértésének vizsgálatára vonatkozó részében lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során jogszabálysértést nem tárt fel. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott

2 küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfél július 28-án érkeztetett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi vállalkozás eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: I. AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél ( ) számon kölcsönszerződést kötött a pénzügyi vállalkozással gépjármű finanszírozás céljából. A kölcsön tárgyát képező gépjárművet eltulajdonították, ezért a kölcsönszerződést a pénzügyi vállalkozás január 17-én felmondta, és a február 03-án kelt levelében értesítette Ügyfelet a ( ) forint összegű tartozásról. Ezt követően Ügyfél személyesen részletfizetési lehetőséget kért a pénzügyi vállalkozástól, mely alkalommal a pénzügyi vállalkozás munkatársa azt tanácsolta Ügyfélnek, hogy ajánlott levélben nyújtsa be kérelmét. Ügyfél előadta, hogy február 18-án postázta első ajánlott levelét a pénzügyi vállalkozás részére, melyre nem kapott választ. A pénzügyi vállalkozás munkatársa Ügyfél telefonos megkeresése alkalmával arról tájékoztatta, hogy beadványait a pénzügyi vállalkozás központi címére küldje meg. Ügyfél a részletfizetésre irányuló kérelmeit június 10-én ismételten postázta, melyekre szintén nem kapott választ. A pénzügyi vállalkozás ezt követően Ügyfél adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (a továbbiakban: KHR) továbbította. A pénzügyi vállalkozás a kölcsönszerződés módosítását megelőzően ( ) forint összeg tartozást állapított meg, mely költség felszámításával Ügyfél nem értett egyet. Ügyfél álláspontja szerint a pénzügyi vállalkozás a szerződés futamidő előtti lezárásakor a kamat összegét a teljes futamidőre számította fel. I. Ügyfél kifogásolta, hogy a pénzügyi vállalkozás írásbeli megkereséseire nem válaszolt. II. Ügyfél kifogásolta, hogy a pénzügyi vállalkozás nem biztosított számára fizetési könnyítési lehetőséget. III. Ügyfél a kölcsönszerződés kapcsán kifogásolta a pénzügyi vállalkozás elszámolását. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet ellenőrzi: a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá 2

3 bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). II. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE II.1. A PANASZKEZELÉSVIZSGÁLATA II.1.1. Tényállás Ügyfél és a pénzügyi vállalkozás között június 26-án ( ) szerződésszámon nyilvántartott kölcsönszerződés, valamint Vételi jog alapítására irányuló szerződés (a továbbiakban: szerződés) jött létre ( ) forint összegben gépjármű finanszírozása céljából. Ügyfél kölcsönszerződéséhez készfizető kezesség is kapcsolódott. A szerződés aláírásakor Ügyfél a szerződéshez kapcsolódó Általános Szerződési Feltételeket (a továbbiakban: ÁSZF), valamint a pénzügyi vállalkozás Hirdetményének, Üzletszabályzatainak feltételeit elfogadta, és magára nézve kötelezőnek ismerte el. A kölcsönügylet tárgyát képező gépjárművet ismeretlen elkövetők eltulajdonították, ezért a pénzügyi vállalkozás az ÁSZF X/64. b pontja alapján január 17-én mondta fel a szerződést, a felmondással egyidejűleg a ( ) Ft tartozás egy összegben vált esedékessé. Ügyfél a február 16-án kelt fizetési könnyítési kérelmében 60 hónapos részletfizetési lehetőség igénybevételét kérte a pénzügyi vállalkozástól. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint a kérelmet késedelmesen dolgozta fel. A pénzügyi vállalkozás azt nyilatkozta, hogy ezt követően a részletfizetési lehetőséget Ügyfél nem tudta felajánlani, ugyanis Ügyfél március 25-én jelezte, hogy az ügyletben szereplő kezes nem működik együtt a szerződés módosításában. Ügyfél a június 10-én kelt újabb levelében a korábbi részletfizetési kérelmének megismétlése mellett kifogásolta, hogy korábbi megkeresésére nem kapott választ a pénzügyi vállalkozástól, és sérelmezte azt is, hogy telefonon nem adnak számára információt. A pénzügyi vállalkozás fogyasztóvédelmi eljárás során, szeptember 13-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél megkeresésére június 20-án indította el a belső bírálati folyamatot, és a jóváhagyást követően augusztus 11-én küldte ki Ügyfél részére a szükséges okiratokat, illetve tájékoztató levelét a részletfizetés engedélyezésének lehetőségéről. II.1.2. Jogszabályi környezet A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 215/B. (1) bekezdése szerint: 3

4 215/B. (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. 215/B. (7) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. II.1.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy az Ügyfél június 10-i levele a pénzügyi vállalkozás tevékenységét kifogásoló panaszbeadványnak tekinthető, mivel az Ügyfél június 10-i levelében a korábbi, február 18-i levelére való válaszadás elmaradását hiányolta, valamint a pénzügyi vállalkozás telefonos tájékoztatását kifogásolta. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a pénzügyi vállalkozás az Ügyfél megkeresésére csak késve, a augusztus 11-i levelében válaszolt. A pénzügyi vállalkozás ezzel megsértette a Hpt. 215/B. (7) bekezdését. II.2. A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT VIZSGÁLATA II.2.1. Tényállás Ügyfél a június 10-én kelt újabb levelében a korábbi részletfizetési kérelmének megismételte és ismét kérte a pénzügyi vállalkozás által korábban felajánlott ( ) havi részletfizetési lehetőséget. A pénzügyi vállalkozás Ügyfél megkeresésére június 20-án indította el a belső bírálati folyamatot, és a jóváhagyást követően augusztus 11-én küldte ki Ügyfél részére a szükséges okiratokat. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint az újonnan megkötendő szerződés célja az, hogy a korábbi szerződésből származó valamennyi fizetési kötelezettség egy újabb kölcsönszerződés szerinti kölcsönnel megszűnik. A pénzügyi vállalkozás megküldte Ügyfél részére az új kölcsönszerződést, és kérte annak adott határidőig történő visszaküldését. A pénzügyi vállalkozás felajánlotta Ügyfél részére a szerződés módosításában nem együttműködő kezes szerződésből történő kiengedését és felajánlotta, hogy eltekint a szerződésen fennálló ( ) forint késedelmi kamat összegétől is. A pénzügyi vállalkozás a január 01-jétől érvényes személy- és kishaszon gépjármű zártvégű pénzügyi lízing és kölcsön ügyletek Hirdetménye alapján állapította meg a szerződés futamidő előtti lezárásának ( ) forint költségét, melyről Ügyfelet a január 17-én kelt szerződés lezárási ajánlatban értesítette. II.2.2. Jogszabályi környezet 4

5 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban Fttv.) 3. (1)-(3) bekezdése szerint: (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (2) bekezdés b) pontja szerint: Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá b) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás ba) a követelmény betartására nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon kötelezettséget vállalt, és bb) a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. A január 1-jén hatályba lépett a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex (továbbiakban: Kódex) IV. fejezet Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások tekintetében a hitelezők vállalják, hogy: d) Az ésszerűség és a hitelező üzletpolitikájának lehetőségein belül ügyintézőik az automatikus elutasítás helyett minél több alternatív megoldást vázolnak fel a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során. II.2.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a pénzügyi vállalkozás a Magatartási Kódex IV. fejezetében foglaltakat betartotta akkor, amikor Ügyfél részére augusztus 11-én a kölcsönszerződés módosítását ajánlotta fel, valamint hozzájárult a kezes kiengedéséhez és méltányosságból elengedte a felhalmozott késedelmi kamat összegét. Fentiekre tekintettel a Felügyelet az eljárás során a Kódex megsértését és így az Fttv. 6. (2) bekezdés b) pontjába ütköző Fttv. 3. (1) bekezdését sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot nem állapított meg. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK 5

6 A Psztv. 71. (1) szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. III.1. A jogsértés további folytatásának megtiltása Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában a pénzügyi vállalkozással szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a pénzügyi vállalkozás a továbbiakban tevékenysége során tegyen eleget a panaszok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. III.2. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/B. pontjában a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a pénzügyi vállalkozással szemben Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi vállalkozással szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a bírság kiszabáskor figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó 6

7 válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Bank magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Bank álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet az FK-I-71860/2011. számú végzésével, Ügyfél július 28-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a kérelemnek a pénzügyi vállalkozás elszámolásának felülvizsgálatára irányuló részében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdés c) pontjában, 53. -ban, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, december március 28. dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója 7