h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK II/B 6602/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Wabard Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján a Wabard Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7., továbbiakban: Wabard Biztosító), lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Wabard Biztosítóval szemben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítési kötelezettségének valamint a kártörténeti igazolás kiküldésére megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II. A Felügyelet a Wabard Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II/A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Wabard Biztosítóval szemben Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - " fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél

2 benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Az Ügyfél április 30-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Wabard Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél 2008-ban a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. u. 20., továbbiakban: Groupama Garancia Biztosító) jogelődjénél, a Groupama Biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel. Az Ügyfél az AGENTA-Consulting Biztosításközvetítő Kft. (székhelye: 1134 Budapest, Róbert Károly krt , továbbiakban: többes ügynök) közreműködésével szerződését fel kívánta mondani és a Wabard Biztosítónál kötött új szerződést 2009-re. Az Ügyfél ezután a Groupama Garancia Biztosítótól egyre magasabb díjakról szóló leveleket kapott, amelyre vonatkozóan a többes ügynök őt arról tájékoztatta, hogy nem kell ezekkel törődnie. A Groupama Garancia Biztosító az Ügyfél szerződését díj nemfizetés okán felmondta. Az Ügyfél 2010 januárjában ismét a Groupama Garancia Biztosítónál kötötte meg szerződését, azonban beadványában kifogásolta, hogy bónusz besorolása A00 fokozatba került. Kifogásolta továbbá a Biztosítók és a többes ügynök eljárását. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. Az Ügyfél november 25-én kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást kötött a Wabard Biztosítónál január 1-jei kockázatviselési kezdettel a többes ügynök nevében eljáró Feszti 2001 Tanácsadó és Közvetítő Bt. (PSZÁF reg. szám: ) közreműködésével. Az ajánlaton B10 bónusz besorolást adott meg, valamint nyilatkozott előzménybiztosítójáról. A Wabard Biztosító április 04-én kelt nyilatkozata szerint a március 03-án történt elektronikus lekérdezés alkalmával a Groupama Garancia Biztosító A00 bónusz besorolást, valamint díjnemfizetéssel történő megszűnést igazolt vissza, így a szerződés bónusz fokozatát a Wabard Biztosító A00-ra módosította.

3 Az első díjról szóló készpénzátutalási megbízás, melyet az Ügyfél a Wabard Biztosítótól kapott, január 6-án került befizetésre. Ezzel a befizetéssel az Ügyfél szerződése február 15-ig volt díjrendezett április 3-án a Wabard Biztosító kipostázta az első negyedévi hátralékról, valamint a évi II. negyedévi díjról szóló díjbekérő levelet az Ügyfél részére, melyen feltüntették A00 bónusz besorolását. Az Ügyfél azonban nem a Wabard Biztosító által megküldött készpénzátutalási megbízáson rendezte a biztosítás díját, hanem a Feszti 2001 Tanácsadó és Közvetítő Bt.-től kért, és kapott készpénzátutalási megbízáson fizette be a B10 besorolás szerinti díját március 31-én. Szerződése a két befizetéssel március 31-ig volt díjrendezett július 10-én a Wabard Biztosító részéről kiküldésre került a évi III. negyedéves díjbekérő levél, melyen szintén feltüntették az Ügyfél A00 besorolását, valamint a hátralékot, illetve az aktuális negyedéves díjat. Ezen díjbekérő nem került kiegyenlítésre, hanem ismét a Feszti 2001 Tanácsadó és Közvetítő Bt.-től kapott készpénzátutalási megbízáson fizette be az Ügyfél a B10 besorolás szerinti díját június 14-én. Mivel a szerződés március 31-ig volt díjrendezett és a Wabard Biztosító az Ügyfél részére díjhalasztást nem adott, ez a befizetés már a jogszabály erejénél fogva megszűnt szerződésre történt meg. Az Ügyfél részére augusztus 10-én törlés előtti értesítést küldött a Wabard Biztosító készpénzátutalási megbízás melléklettel, melyen ismét feltüntették bónusz besorolását, valamint hátralékát szeptember 30-ig szeptember 15-én ismét kiküldték a hátralékról szóló készpénzátutalási megbízást, mely nem került kiegyenlítésre, ezért a Wabard Biztosító az Ügyfél szerződését október 10- én a díjrendezettség napjára, május 15-re visszamenőleg törölte. A törlésről november 6-án értesítést küldtek az Ügyfél részére, valamint mellékelték a kártörténeti igazolást. A Wabard Biztosító az Ügyfél részére a törlésértesítő levelet a rendelkezésére álló 15 napon túl küldte meg. A Wabard Biztosító fenti magatartásával megsértette a szerződés megszűnésekor hatályos, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 107. (3) bekezdését, amely szerint a biztosító köteles a nyilvántartó hatóságot - informatikai rendszerén keresztül - haladéktalanul értesíteni, amennyiben az előzetes fedezetigazolás vagy a korábban megkötött kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés megszűnt. A biztosító köteles a biztosítási szerződés megszűnéséről az üzemben tartót 15 napon belül értesíteni, amennyiben az díjnemfizetés miatt következett be. A megszűnéskor hatályos Bit. 109/A. (2) bekezdése szerint továbbá a biztosító az adott járművet vagy járműveket illetően az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése céljából köteles igazolást kiadni a kártörténetre vonatkozó adatokról, illetve az igazolt biztosítási időszakra vonatkozó bonus-malus besorolásról: a) a biztosított jármű üzembentartója részére a szerződés megszűnését követő 15 napon belül, illetve az üzembentartónak a szerződés megszűnését követő kérése esetén, az igénylés dátumát követő 15 napon belül. A május 15-ig díjrendezett, október 10-én törölt szerződésről kártörténeti igazolás kiállítására csak november 06-án került sor. Így a Wabard Biztosító a jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról rendelkező 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. -ának (1) bekezdése szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során

4 okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A szerződő akkor is köteles rendezni a biztosítási díjat akár átutalással, akár az ügyfélszolgálaton történő befizetéssel, ha a biztosító nem küldött készpénzátutalási megbízást, vagy a készpénzátutalási megbízás elveszett. A Rendelet 1. számú melléklet 3. pont (4) bekezdése szerint a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Fentiek alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díjnemfizetés esetén a biztosító fizetési felszólításra irányuló kötelezettsége nélkül megszűnik. A Wabard Biztosító ugyanakkor megsértette a fenti jogszabályhelyet is, mivel az Ügyfél szerződésének díjnemfizetés miatt már március 17-én meg kellett volna szűnnie és a március 31-én és június 14-én befizetett díjat a Wabard Biztosítónak vissza kellett volna utalnia az Ügyfél részére. A Wabard Biztosító az Ügyfél részére díjhalasztást nem adott. II. A Felügyelet megállapította, hogy a fenti magatartásával a Wabard Biztosító az Ügyfél tájékoztatása során megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alábbi rendelkezéseiben foglalt tényállásokat. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 7. (1) bekezdése szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

5 b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás) Az Fttv. 7. (1) bekezdése szerinti jelentős információk körét az Fttv. 7. (3) bekezdése a következők szerint határozza meg: E alkalmazásában a) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, b) kötelező európai uniós jogi aktus rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott külön jogszabályi rendelkezésekben, illetve c) az 1. (4) bekezdésének a)-d) pontja, valamint (5) bekezdésének b) pontja szerinti külön jogszabályi rendelkezésekben meghatározott tájékoztatási követelményekben előírt információ az ott meghatározott kereskedelmi kommunikáció tekintetében jelentős. Az Fttv. 1. (4) bekezdése szerint külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő a) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás tekintetében. A Wabard Biztosító által a szerződés valós állapotára vonatkozó tájékoztatás elmulasztása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az idézett rendelkezés alapján az, hogy az Ügyfél biztosítási szerződése milyen státuszú, mely időpontban szűnt meg, mikortól köteles új szerződést kötni és fedezetlenségi díjat fizetni, s ezek vonatkozásában joggyakorlásra jogosult-e, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. A Wabard Biztosító az Ügyfelet tévedésben tartotta kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésének élő állapotát illetően, mivel a jogszabály erejénél fogva megszűnt szerződést nem törölte, majd a szerződés megszűnt állapota ellenére az Ügyfél által március 31-én és június 14-én befizetett díjakat a szerződésre befogadta, azokat nem utalta vissza, az Ügyfélnek kártörténeti igazolást nem küldött, így az Ügyfelet korlátozta a tájékozott ügyleti döntés meghozásában. Hiszen ha Ügyfél a valós információkról kap tájékoztatás a Wabard Biztosító részéről, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna, hiszen szembesülhetett volna azzal, hogy a gépjármű felelősségbiztosítás szerződése megszűnt és intézkedhetett volna új szerződés megkötéséről.

6 A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy Wabard Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet a szerződés érvényes állapotának vonatkozásában tévedésben tartotta, megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a)- c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Wabard Biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítési kötelezettségének és a kártörténeti igazolás kiadásával kapcsolatos kötelezettségének a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőben tegyen eleget a továbbiakban. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a kötelező felelősségbiztosítás érvényességének megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a Biztosítónak alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben tegyen eleget. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette továbbá, hogy a biztosítási szerződések megszűnése esetén a Biztosító által kiállított kártörténeti igazolás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél a korábban megszerzett bonus-malus besorolását másik gépjárműre megkötött felelősségbiztosítási szerződésen érvényesíteni tudja. Vagyis a fogyasztónak alapvető vagyoni érdeke fűződik ahhoz, hogy a megszerzett bonus-malus besorolás érvényesítése a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen, amelyhez nélkülözhetetlen a Biztosító, mint előzménybiztosító által kiállított kártörténeti igazolás. A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Wabard Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a Wabard Biztosítóval szemben ,- Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Wabard Biztosító azzal, hogy az Ügyfelet a szerződése érvényességével kapcsolatosan nem megfelelően tájékoztatta, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak az eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak

7 érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A bírság kiszabása során a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Wabard Biztosító csak a Felügyelet többszöri megkeresésének eredményeként adott minden kérdésre kiterjedő választ az Ügyfél beadványában foglalt kérdésekre. A Felügyelet az ügyben érintett többes ügynök, Groupama Biztosító és K&H Biztosító vonatkozásában külön döntést hozott. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.), valamint a 48/A. - 48/J. -aiban, illetve az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés e) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, augusztus 29. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója