Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat

Átírás

1 Iktatószám: Tárgy: GY-02/FO/ /2018 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat GYŐRI JÁRÁSI HIVATAL Ügyiratszám: GY-02/FO/ /2018 Tárgy: Rossmann Magyarország Kft. fogyasztóvédelmi ügye Melléklet: készpénzátutalási megbízás Telefon: (96) Határozatszám: 1807F HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) a Rossmann Magyarország Kft. (székhelye: 2225 Üllő, Zsaróka út 8., adószáma: , tevékenységi helye: 9027 Győr, Budai u. 1. Rossmann 171. sz. üzlet ) számára - elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, mivel a vállalkozás mindenkor köteles feltüntetni a fogyasztóknak megvételre kínált termékek eladási árát, továbbá

2 2 - megtiltja a jogsértő magatartás folytatását, mivel az általa üzemeltetett üzletekben a fogyasztók számára értékesített termékek esetében mindenkor a tényleges fogyasztók felé kommunikált eladási árat köteles felszámítani. Fenti kötelezettségének a vállalkozás e határozat véglegessé válása napjától köteles eleget tenni. II. Ezen túlmenően a hatóság Ft, azaz Százezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki a vállalkozás terhére. A bírságot a Pest Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szereplő határozatszámot, továbbá a Győr-Moson-Sopron Megye, és Fogyasztóvédelmi bírság szöveget. Amennyiben a bírságösszeg a jelzett időpontig nem kerül befizetésre, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A be nem fizetett bírság behajtása adók módjára és azokkal egy sorban történik. A hatóság felhívja figyelmét arra, hogy ha pénzbefizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell megfizetni. III.

3 3 Ha a vállalkozás a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tesz eleget, az végrehajtható. A végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el. A végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. IV. A hatóság a végleges határozatot nyilvánosan közzéteszi. V. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Győri Járási Hivatalnál (9022 Győr, Türr István u. 7.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A Pest Megyei Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A döntés ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett ,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft és legfeljebb ,- Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft. Az illetéket az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, és az ügyszám (iktatószám) megjelölésével banki átutalással kell megfizetni. Banki átutalás esetében az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlára kell teljesíteni, amely összegnek a beadvány Hatósághoz érkezését követő legkésőbb 8. napon a számlán kell lennie. Az illeték befizetésének megtörténtét a hatóság felé igazolni kell.

4 4 Az eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során eljárási költség nem merült fel. I n d o k o l á s A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya március 10. napján témavizsgálat keretében hatósági ellenőrzést végzett a Rossmann Magyarország Kft. által üzemeltetett 9027 Győr, Budai u. 1. szám alatt található Rossmann 171. sz. üzlet elnevezésű üzletben, a jelen lévő boltvezető jelenlétében. Az ellenőrzés során 10 tételből álló próbavásárlásra került sor 5.849,- Ft értékben. A próbavásárlás során szabályos gépi nyugta került kiállításra, amit a hatóság munkatársai stornózás céljából visszaadtak, a pénzt visszakapták és a termékeket visszaadták. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a 35 ml-es Éden locsoló kölni előtt a polccímkén akciós, 449,- Ft került feltüntetésre, azonban a próbavásárlás során a kasszánál az akciós eladási ár (449,- Ft) helyett 599,- Ft került felszámításra. Eltérés a fogyasztó hátrányára: 150,- Ft. Kifogásolt mennyiség: 9 db. A jelen lévő boltvezető elmondása szerint az ellenőrzést megelőző napig volt akciós a termék, és kint maradt az akciós polccímke. Az ellenőrzés során megállapításra került továbbá, hogy a próbavásárolt 900 ml-es 2 db Jar mosogatószer előtt a polcon az alábbi ár került kihelyezésre: 949,- Ft/2 db. 2 db akciós 900 ml-es Jar Sensitive mosogatószer vásárlásakor az egységár: 527,22,- Ft/l. A hatóság munkatársai megállapították, hogy sem az árcímkén, sem a termék környezetében nem került feltüntetésre, hogy 1 db termék vásárlása esetén mennyi a termék eladási ára. A termékek

5 5 árfeltüntetésének, árfelszámításának visszaellenőrzése során a jelen lévő boltvezető a kihelyezett akciós címke alatt, nem jól látható helyen mutatta meg 1 db termék vásárlása esetén fizetendő eladási árat. Eladási ára: 599,- Ft/db, kifogásolt mennyiség: 6 db. Az ellenőrzés során megállapításra került továbbá, hogy a április 13. napján kelt, Horváth Renáta által tett, BE sorszámú vásárlók könyvi bejegyzésre tett válaszlevelet bemutatni nem tudták. A hatóság felhívására a vállalkozás, március 12. napján, en keresztül megküldte a fenti vásárlók könyvi bejegyzésre április 27. napján adott válaszukat. A hatósági ellenőrzés megállapításait a GYFO-0531 sorszámú jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet a jelen lévő boltvezető az aláírásával igazolt. A helyszínen a tényállás tisztázása céljából 8 db fényképfelvétel készült. A hatóság a március 13. napján kelt levelében értesítette a vállalkozást a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történő megindításáról, az ügyféli jogokról, az ügyintézési határidőről. Az ügy iratai alapján a hatóság megállapította, hogy a vállalkozás a kereskedelmi tevékenysége gyakorlása során nem tartotta be a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. (1) bekezdését, amely kimondja: A fogyasztót a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról... (3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni Az Fgytv. 2. m) és n) pontja szerint: E törvény alkalmazásában: eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár, egységár: a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár Az Fgytv. 16. (1) bekezdése szerint: az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó köteles. A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30) NFGM-SZMM együttes rendeletet (továbbiakban: Rendelet) 2. (1) bekezdése kimondja: A termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a

6 6 megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. Az ügy iratai alapján megállapításra került, hogy a vállalkozás kereskedelmi tevékenységének gyakorlása során nem tartotta be a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. (1) bekezdését, miszerint: Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 2. d) pontja értelmében: kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja Az Fttv. 2. e) pontja alapján: kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől Az Fttv. 3. (2) és (3) bekezdései szerint: Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdésének c) pontja szerint: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte..

7 7 Az Fttv. 2. h) pontja meghatározza, hogy: ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. A fenti rendelkezések értelmében a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg azáltal, hogy az ellenőrzött termék esetében nem az akciós ár került felszámításra, hanem az eredeti eladási ár, holott az üzletben kihelyezett kínálón egyértelműen megjelölésre került az akciós ár. Az Fttv. 9. (1) bekezdése szerint: A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Az Fttv. 10. (1) bekezdése értelmében: A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Az Fttv a kimondja, hogy: A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Fgytv. 45/A. rendelkezése alapján (1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára, vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A Fgytv. 47. (1) bekezdése értelmében, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. (1) (3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések

8 8 megsértését, az eset lényeges körülményeinek így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, ( ) i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki. Az Fgytv. 47/C. (1) bekezdése alapján: A bírság összege 15 ezer forinttól a) a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet. Az Fgytv. 47. (5) bekezdése értelmében: Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg. Mérlegelte a jogsértéssel megvalósult fogyasztói érdeksérelem körét és súlyát, vagyis azt, hogy a vállalkozás az eladási ár feltüntetésének elmulasztásával a termékek forgalmazásával összefüggő alapvető követelményt sértett meg. A vállalkozás megsértette továbbá a fogyasztók tájékoztatáshoz való alapvető jogát, hiszen a termék eladási- és egységára olyan lényeges információ, amely a fogyasztót vásárlási szándékának kialakításában döntően befolyásolja.

9 9 Mindezekre tekintettel fontos, hogy az eladási- és egységárról a vásárlókat írásban egyértelműen tájékoztassák, melynek ismeretében a fogyasztó eldöntheti, hogy anyagi helyzetének melyik árfekvésű termék a legmegfelelőbb. A hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy a fogyasztóknak megvételre kínált termékek eladási ár feltüntetésének hiánya 1 féle, összesen 6 db terméket érintett. Mérlegelte továbbá a hatóság azt is, hogy a vállalkozás eljárása súlyosan veszélyeztette a fogyasztók vagyoni érdekeit. A fogyasztók jellemzően az árkedvezmény hatása alapján döntenek az adott termék megvásárlása mellett, figyelemmel arra, hogy a termék eladási ára jelentős információ a fogyasztói döntés meghozatala során. Az akciós ár feltüntetése a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára késztetheti, amit egyébként nem hozott volna meg, mert abban a téves feltevésben vásárolta meg a terméket, hogy ahhoz kedvezményes áron jut hozzá. A vállalkozás olyan alapvető jogszabály által előírt kötelezettségét sértette meg, amelynek megtartása valamennyi fogyasztónak elemi érdeke. A hatóság figyelembe vette azt is, hogy a feltárt jogsértés 1 féle, összesen 9 db termék vonatkozásában volt megállapítható. A döntés meghozatalánál a fentieken túl a hatóság figyelembe vette azt is, hogy a vállalkozás - a nyilvános létszám- és gazdálkodási adatainak értelmében - Kkvtv. 3. (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével nem minősül kis- és középvállalkozásnak, így a Kkvtv. 12/A. -a alkalmazásának nincs helye. A szankció megállapításánál és a bírságösszeg meghatározásánál a hatóság mérlegelte továbbá, hogy a vállalkozó ismételten sértette meg az eladási- és egységár feltüntetésére vonatkozó fenti fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezéseket. A döntés meghozatalánál a hatóság mérlegelési jogkörében súlyosító körülményként értékelte, és a bírság kiszabásától nem tekinthetett el, hogy a hatóságnál vezetett nyilvántartás értelmében a vállalkozás a április 07. napján jogerőre emelkedett 1707F számú határozattal korábban már az eladási ár hiányosság miatt szankció meghatározására került sor a vállalkozással szemben.

10 10 Jelen esetben a hatóság a rendelkező részben meghatározott összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a törvény által megfogalmazott cél, vagyis a fogyasztók vagyoni, a megfelelő tájékoztatáshoz és érdekérvényesítéshez fűződő érdekeinek védelme érdekében. Mindemellett a hatóság szükségesnek tartotta elrendelni a vállalkozás számára a jogsértő állapot megszüntetését, és megtiltani a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson és az ártájékoztatásra, árfelszámításra, tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének eleget tegyen. Az eljárás során a vállalkozást terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért a hatóság annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezett. A hatóság mérlegelte az Fgytv 46. (6b) bekezdésében szabályozott felhívás alkalmazásának lehetőségét, azonban tekintettel arra, hogy a vállalkozás több jogsértést követett el, azt mellőzte, és hivatalból eljárást indított. A hatóság a határozatot a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hozta meg. A hatóság a végleges határozat nyilvános közzétételéről az Fgytv. 51. (3)-(4) bekezdései alapján gondoskodik. A hatóság döntését a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá az Ákr. 80. (1) bekezdése, 81. (1) és (4) bekezdése alapján, a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 45/A. (2) bekezdése, továbbá a 387/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 1., 2. - ban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg, valamint az illetékessége az Ákr. 16. (1) bekezdésén, valamint a 66/2015.(III.30.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet 7. pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslati lehetőségről az Ákr és a 116. (1) bekezdése, és (2) bekezdés a) pontja, valamint a 118. (1)-(3) bekezdései szabályozzák. Az illeték mértékéről az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv a alapján rendelkezett.

11 11 Győr, március 26. Kelt: Győr, Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,