Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K /2016/9. számú ítélete

Átírás

1 Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K /2016/9. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/36 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 3572/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K /2016/9. szám A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Dr. Molnár Judit Ügyvédi Iroda (1055 Budapest V, Balaton u. 25. IV/4., eljáró ügyvéd dr. Molnár Judit) által képviselt Országos Bírósági Hivatal (1055 Budapest, Szalai utca 16.) felperesnek dr. Virágh Norbert jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen, akinek pernyertessége érdekében beavatkozott a Közbeszerzési Hatóság Elnöke, (1026 Budapest, Riadó u. 5.) közbeszerzési határozat felülvizsgálata iránt indított perben meghozta az alábbi Ítéletet: a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg (húszezer-ötszáz) forint perköltséget. Az eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága a Közbeszerzési Hatóság Elnöke december 10-én benyújtott hivatalbóli kezdeményezésére a Griffsoft Informatikai Zrt. által üzemeltetett Forrás SQL alapokon működő 1

2 Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer (GIIR) fejlesztése, valamint teljes körű támogatása tárgyú közbeszerzési eljárás ellen akbt (5) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárást indított. A kezdeményezés alapját a felperes ajánlatkérő november 30-án a Közbeszerzési Hatóságnak megküldött tájékoztatója képezte, amellyel értesítette a Hatóságot, hogy a fenti tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontjának megjelölésével. Az ajánlattételi dokumentáció as pontja közös ajánlattétel lehetőségéről rendelkezett az alábbiak szerint:. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot (közös ajánlattétel). A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. (...) A hivatalbóli kezdeményező álláspontja az volt, hogy az ajánlatkérő az által, hogy a dokumentáció 2.8. pontjában lehetővé tette a közös ajánlattételt, megsértette a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontját, mivel így nem teljesül a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának azon feltétele, amely szerint az adott szerződés kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg. A Kbt (1) bekezdésének d) pontja alapján a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását kérte. A Döntőbizottság a rendelkezése álló iratok és nyilatkozatok alapján december 23-án meghozott D.883/4/2015. számú határozatával megállapította, hogy a hivatkozott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 98. (2) bekezdés c) pontját. A jogsértésre tekintettel az ajánlatkérővel szemben forint bírságot szabott ki. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a hivatalbóli kezdeményezés keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy fennállnak-e az ajánlatkérő által választott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, mint jogalap feltételei. Ezen belül a választott közbeszerzési eljárás elhelyezkedését vizsgálta a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások körében. A Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontja az általános szabályként rögzített kitételtől - miszerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről - eltérően úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva a beszerzési igényének kielégítésére és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzést tárgyát, a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg. Ezen jogszabályhelyre alapított 2

3 közbeszerzési eljárás tekintetében kiemelte, hogy az eljárás fajta kivételes jellegét az adja, hogy a beszerzési igényt realizáló szerződést kizárólag egy szervezet képes teljesíteni és szerződés teljesítésére való képesség nem választható el a beszerzési igénytől, a beszerzés tárgyától. A kizárólagos jogok védelmére az eljárás abban az esetben alapítható, ha a felhívásban és a dokumentáció megfogalmazott beszerzési igény kizárólag a fennálló szerzői jog érintésével valósítható meg. Megállapította, hogy a jogszabályban meghatározott együttes feltételek közül három teljesül, a negyedik, miszerint a szerződés kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, nem áll fenn, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció 2.8 pontjában lehetővé tette a közös ajánlattételt. Amennyiben pedig az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy a kizárólagos jog jogosultja valamely más ajánlattevővel közösen tegyen ajánlatot, az eljárás eredményessége és az ajánlat érvényessége esetén az ajánlatkérőnek több személlyel kell szerződést kötnie. Ez által viszont nem biztosított a szerződés egy gazdasági szereplővel való megköthetőségének feltétele. Ez azt is jelenti, hogy a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontja szerint jogalap választása esetén nincs lehetőség az ajánlatkérő által hivatkozott Kbt. 99..(2) bekezdésének utolsó fordulata alkalmazására, ezért a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján a jogsértését megállapította. A Kbt (6) bekezdés e) pontja értelmében bírságot is kiszabott. A felperest keresetet nyújtott be jogszabálysértésre hivatkozva, az alperes fent megjelölt számú határozata felülvizsgálatára. Abban elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes nem sértette meg a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat, eljárása megfelelt a Kbt. rendelkezéseinek és - jogsértés hiányában -mellőzze a kiszabott bírságot. Arra az esetre ha a bíróság a jogkérdés vonatkozásában úgy ítéli meg, hogy a Kbt. rendelkezései nem egyértelműek, továbbá a 2014/24/EU irányelv, valamint az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata nem ad kellő iránymutatást, úgy indítványozta az Európai Bíróság előtt előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését két konkrétan megfogalmazott kérdésben. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság a Kbt (3) bekezdése alapján semmisítse meg a felperes ajánlati dokumentációja pontjában foglalt ajánlatkérői előírást. A perbeli közbeszerzési eljárás előzményeként - egyezően az alperessel - előadta, hogy az ajánlattevővel a évi nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként állt fenn szerződéses kapcsolata. A közbeszerzés tárgyát illetően az informatikai fejlesztések kapcsán kialakult gyakorlatnak megfelelően a Griffsoft Informatikai Zrt. az 3

4 általa kifejlesztett informatikai rendszer vonatkozásában fenntartotta a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvényen (Szjt.) alapuló kizárólagos szerzői jogát. A felek között létrejött legutóbbi szerződés december 31-én járt le, ezért a felperes az eljárás előkészítését követően november 30-án a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontja alapján közbeszerzési eljárást indított. Több irányú keresetében vitatta az alperesnek a jogalap tekintetében elfoglalt álláspontját és eljárási jogsértésre is hivatkozott részben a körben, hogy az alperes túltelj eszkedett a hivatalbóli kezdeményezésen, részben az alkalmazott szankció nem megfelelőségére. A jogalap kérdésében hangsúlyozta, hogy a tárgyi eljárásban ajánlattételre kizárólag a GIIR rendszer kizárólagos szerzői jogával rendelkező gazdasági szereplőt kérte fel, részére küldte meg ajánlattételi felhívást, a közbeszerzési szerződést kizárólag vele kötheti meg. Ezen tényállási elemek alapján a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontjának az alperes által vitatott feltétele is fennáll, vagyis jogszerűen választotta meg a közbeszerzési eljárást, nem sértette meg a hivatkozott jogszabályhelyet. Az ajánlati dokumentációban előírt - és a hirdetmény nélküli tárgyalási eljárásra vonatkozó szabályok között elhelyezkedő - Kbt. 99. (2) bekezdése szerinti lehetőséget a törvény nem zárja ki és a Kbt. 35. (1) bekezdése általános szabályként is úgy rendelkezik, hogy több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A kizárólagos jog jogosultjának pedig lehetőséget kellett adni arra, hogy olyan gazdasági szereplőt is bevonhasson az ajánlattételbe, akinek a felperes nem küldött ajánlati felhívást. Ezt a lehetőséget az ajánlattevőnek az Szjt.-n alapuló kizárólagos joga védelme alapozza meg, amely tekintetében az ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy arról lemondani nem kíván. Mindemellett véleménye szerint a jogalap megfelelőségétől elkülönülő jogkérdés lehet az ajánlatételi dokumentáció egyes rendelkezéseinek jogszerűsége, ezért téves az az alperesi álláspont, amikor is a választott jogalap feltételeinek fennállását kérdőjelezi meg az ajánlati dokumentáció I. fejezet 2.8. pontjának hivatkozott előírása miatt. Úgy vélte az alperes megszorítóan értelmezi a Kbt. hivatkozott jogszabályhelyének azt a rendelkezését, miszerint kizárólag 1 fő gazdasági szereplő részvétele és 1 fő gazdasági szereplővel történő szerződéskötés mellett lenne alkalmazható az adott közbeszerzési eljárás. Közös ajánlatétel esetén is kizárólag egy ajánlat kerül benyújtása és a közös ajánlattevőkkel az eljárás eredményessége esetén kizárólag egy szerződés kerül megkötésre. Úgy ítélte meg, hogy az 4

5 ajánlattevő önállóan, az ajánlati kiírás ominózus tartalma nélkül is dönthetett volna úgy, hogy közös ajánlatot nyújt be. Eljárási jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy az alperes túlterjeszkedett a hivatalbóli kezdeményezési kérelmen, mert ugyan eljárásában a jogalap választásának jogszerűségét kívánta vizsgálni de végső soron olyan jogsértést állapított meg, amelynek tekintetében nem volt megfelelő kezdeményezés, mert döntése - a tartalmát tekintve - az ajánlati dokumentáció előírásainak jogszerűségét vitatja. Ez az eljárás nem felel meg a Kbt (1) bekezdésének és sérti a Kbt (1) bekezdését is. Az alperes határozata az alkalmazott jogkövetkezmények tekintetében is jogszabálysértő. Az alperesnek a Kbt (3) bekezdése alapján ugyanis arra is lehetősége lett volna, hogy az ajánlatkérő jogsértőnek tekintett döntését, vagy annak egy részét [3. bekezdés b) pont] megsemmisítse. Az alperesnek a tényállás feltárási kötelezettsége mellett észlelnie kellett volna, hogy a felperes a folyamatban lévő közbeszerzési eljárástól visszalépni nem tud. Ráadásul a hivatalbóli kezdeményező a jogorvoslati eljárás kezdeményezését a határidő utolsó napján nyújtotta be és arról, a Kbt. előírását megsértve nem értesítette a felperest. Ennek folytán a felperes már nem volt abban a helyzetben, hogy reparálja a vélt jogsértést, így ezt az alperesnek kellett volna megtenni a helyesen megválasztott jogkövetkezmény alkalmazásával. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását kérte. A beadványban javította a felperes által kifogásolt indokolásbeli ellentmondást, elírásra hivatkozva. A jogalap tekintetében kifejtette, hogy a szerződés kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, így a közös ajánlattétel körében is speciális korlátozó szabályt tartalmaz. Ehhez képest a Kbt. 35. (1) bekezdés valamennyi eljárásfajtára, míg a Kbt. 99. (2) bekezdése a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra általában rögzíti a közös ajánlattétel lehetőségét. A további felperesi észrevétellel kapcsolatban rámutatott, hogy a közös ajánlattétel kizárásból nem következik az alvállalkozók bevonásának tilalma. Ebből következően az sem, hogy a kizárólagos joggal rendelkező ajánlattevő a szerződést csak saját munkavállalóval teljesíthetné. Reagált a hivatalbóli kezdeményezésen való túlteijeszkedésre is, konkrétan visszahivatkozva a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indítványára. A Kbt (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény tekintetében kifejtette, hogy az mérlegelési jogkörben alkalmazható, amit jelen esetben nem tartott indokoltnak, mert a jogorvoslati eljárás során már ismertté vált, hogy az 5

6 ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő önállóan tett ajánlatot, nem élt a közös ajánlattétel lehetőségével. A felperes az alperesi nyilatkozat ismeretében előkészítő iratot nyújtott be, amelyben megerősítette a keresetlevélben foglaltakat kifejezetten kitérve a Kbt (3) bekezdés b) pontja szerinti megsemmisítés, mint megfelelő reparáció indokoltságára. E körben mutatott rá arra is, hogy az alperes által nem helyesen megválasztott szankció azzal a következménnyel járt, hogy - miután a felperest az ajánlattételi határidőt követően elbírálási, valamint az érvényes ajánlat esetén szerződés kötési kötelezettség terhelte - az alperes döntése eredményeként a megkötött szerződés a Kbt, 137. (1) bekezdés b) pontja értelmében semmis. A bíróság az alperes határozatának jogszerűségét a Pp. 339/A. alapján a rendelkezésre álló iratok és a határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok alapján vizsgálta felül. A felperes keresete alaptalan. A Kbt. 98. (2) bekezdés cl pontja megsértése: A bíróságnak a felperes keresete alapján elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerűen állapította e meg az alperes, hogy a felperes megsértette a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontját. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendelkezésein belül is a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontjában foglalt eljárás kivételes, speciális és szigorú feltételekhez kötött. Az ajánlattevők versenyét kizáró jogszerű helyzetként szabályozza azt, amikor a szerződés a műszaki-technikai sajátosságok vagy a kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg. Az ott meghatározott feltételeknek együttesen kell fennállnia. Az ajánlati dokumentáció előírásainak a választott közbeszerzési eljárás szabályaira kell épülnie, az eljárásban az ajánlati dokumentáció előírásai egységet képeznek a közbeszerzés jogalapjával, így nem lehet külön értelmezni az abban foglaltakat. Amennyiben tehát az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban megengedi a közös ajánlattételt, úgy maga teszi kétségessé a Kbt 98. (2) bekezdés c) pontja azon kritériumának fennálltát, hogy a szerződés kizárólag egy gazdasági szereplővel köthető meg. Ez az eljárás sérti a a Kbt 98. (2) bekezdés c) pontját. Miután pedig a felperes a hivatkozott jogalapú közbeszerzési eljárást kívánta lefolytatni, nem volt helye a Kbt. 99. (2) bekezdése alkalmazásának. Itt jegyzi meg a bíróság, hogy a felperes előadásával szemben az ajánlati dokumentációban a közös ajánlattételi lehetőség nem a Kbt. 99. (2) bekezdését és különösen nem annak a második fordulatát idézi, hanem a Kbt. 35. (1) bekezdése szerinti általános szabályok nagy részét ismétli meg. Ebben a körben téves az a felperesi jogértelmezés is, hogy amennyiben közös ajánlatot is be lehetett volna nyújtani, úgy is csak egy ajánlattevővel kellett volna szerződést kötni. Az tény, hogy 6

7 abban az esetben is egy szerződést kötött volna az ajánlatkérő, azonban az ajánlattevők mindegyike, mint gazdasági szereplő szerződő fél lett volna, nemcsak a kizárólagos jog jogosultja. Ez nyilvánvalóan ellentétes a Kbt 98. (2) bekezdés c) pontjában szabályzottakkal. A közös ajánlattétel kizártságát tévesen interpretálta a felperes akként is, hogy ebben az esetben alvállalkozók sem vehetnek részt a szerződés teljesítésében, ajánlatában a kizárólagos jog jogosultja ezzel a lehetőséggel élt is. Az eljárásjogi sérelmek megítélése: Az alperes nem terjeszkedett túl a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indítványán, tekintettel arra, hogy az eljárást kezdeményező a Kbt: 98. (2) bekezdés c) pontjának megsértését abban látta, hogy a felperes az ajánlati dokumentációban engedte a közös ajánlattétel szabályainak alkalmazását. Ezen hivatkozás alapján vizsgálta az alperes az ajánlati dokumentáció pontjában foglaltakat. A kiszabott szankció megfelelősége szempontjából sem volt jogsértő az alperes eljárása, nem sértette meg a Kbt (3) bekezdés b) pontját. A hivatkozott jogszabályhely egyértelműen megadja a Közbeszerzési Döntőbizottság döntési kereteit. A Kbt.165. (2) bekezdés d) pontja mellett alkalmazandó (3) bekezdés b) pontja mérlegelési jogkörben valóban lehetővé teszi az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott döntése megsemmisítését. A mérlegelési jogkörben hozott döntés akkor jogszabálysértő, ha a tényállás nem került feltárásra, az eljárási szabályok sérültek, a tényállásból levont jogkövetkeztetés, indokolás okszerűtlen. Az alperes a mérlegelési jogkörben hozott döntését jogszerűen megindokolta, arra nem kellett kitérnie, hogy miért nem az ajánlati felhívás egy részének megsemmisítéséről határozott. Utóbb ennek ésszerű magyarázatát is adta abban, hogy mire az eljárás lezárult addigra egyértelművé vált, hogy az ajánlattevő önállóan nyújtott be ajánlatot. Mindemellett rögzíti a bíróság, hogy a felperes által felhívott 137. (1) bekezdés b) pontja alapján (sem) a felperes által megkötött szerződés nem minősül semmisnek. E jogszabályhely szerint ugyanis akkor semmis a szerződés, ha hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás eredményeként úgy kötötték meg a szerződést, hogy nem álltak fent a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságnak feltételei. A jelen per alapját képező közbeszerzés eljárás megítélésében az nem volt vitatott, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltételei sem álltak volna fenn, csupán az azon belüli kivételes eljárás szigorúbb kritériumainak teljes körű megléte. A jogsértés megállapítása mellett kiszabott bírságot önmagában a felperes nem vitatta, így azt a bíróságnak nem kellett vizsgálnia. Ugyancsak nem tért ki a bíróság a hivatalbóli eljárás megindítója részéről az értesítési kötelezettsége 7

8 (esetleges) elmulasztására, mert a közigazgatási per az alperes határozatának jogszerűségére terjed ki. Az előzetes döntéshozatali indítványt tárgyalási végzésében bírálta el a bíróság. Miután az alperes határozata nem volt jogszabálysértő, a bíróság a felperes keresetét a Pp (1) bekezdése alapján elutasította. A felperes pervesztes lett, a perköltséget a Pp. 78. (1) bekezdése alapján neki kell viselni. Költségvetési intézményként mentesül a feljegyzett eljárási illeték megfizetése alól, az az állam terhén marad. Az alperesnek járó perköltséget (5500 forint útiköltséget és a jogtanácsosi munkadíjat) a bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelt 2. (1) bekezdés b) pontja és 3. (3) bekezdése alapján állapította meg. Székesfehérvár, február 23. Müllemé dr. Hradszky Erzsébet s. k. törvényszéki bíró 8