Miskolci Járásbíróság 39.P /2015/6. számú ítélete

Átírás

1 Miskolci Járásbíróság 39.P /2015/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/66 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 6556/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Miskolci Járásbíróság 39.P /2015/6. szám A dr. Puskás Dóra jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti) felperesnek - a Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bűrös László 1092 Budapest, Kinizsi utca szám alatti ügyvéd) által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház (352 6 Miskolc, Szentpéteri kapu szám alatti) I.r. a KITE Zrt. (7000 Sárbogárd, Homoksor alatti) II.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a biróság meghozta a következő Ítéletet : A bíróság megállapítja, hogy az I-II.r. alperes között - a november 12. napján és a november 19. napján megkötött adásvételi szerződések érvénytelenek. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a II.r. alperest, hogy fizessen meg az Adóhatóság felhívására az ott közölt módon és időben (négyszázhetvenhétezer) Ft állam által előlegezett illetéket az állam javára, egyben megállapítja, hogy (négyszázhetvenhétezer) Ft illetéket az állam visel. Egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Miskolci Törvényszékhez címzett, de a Miskolci Járásbíróságnál három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül 1

2 bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ez esetben a fellebbező fél fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását. Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a Törvényszék, ha a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték. Tárgyaláson kívül bírálhatja el a Törvényszék az ítélet ellen irányuló fellebbezést, ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. Indokolás : A bíróság a felperes keresetlevele és mellékletei, a felperes írásbeli előkészítő iratai, az I.r. alperes ellenkérelme, a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az alperesek között november 12. napján adásvételi szerződés jött létre, amelynek tárgya egy JD2520 John Deere Compact traktor vásárlása volt, bruttó Ft-os összegben. A szállítási határidőt december 20. napjában határozták meg, rendelkeztek továbbá a szerződésben a termék vételárának megfizetéséről, jótállásról, tulajdonjogról, tulajdonjog átszállásáról is. Ezen túlmenően az alperesek között november 19. napján egy újabb adásvételi szerződés jött létre, amely alapján az I.r. alperes a II.r. alperestől a fenti traktorhoz különböző kiegészítőket vásárolt, bruttó Ft-os összegben. Ezen adásvételi szerződésben a felek ugyancsak szabályozták a fizetési feltételeket, a szállítási határidőt, a jótállás időtartamát, feltételeit és a tulajdonjog átszállását. Az I.r. alperes a szerződések megkötése során a közbeszerzési eljárás lefolytatását mellőzte. Az Állami Számvevőszék hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a beszerző I.r. alperes tárgyi beszerzései kapcsán a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a traktor beszerzése (KITE Zrt.) évben" tárgyú beszerzési eljárás ellen indult jogorvoslati eljárásban a felperes a kezdeményező hivatalbóli kezdeményezésének helyt adott és megállapította, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, a Döntőbizottság a beszerzővel szemben Ft bírságot szabott ki. A Döntőbizottság határozatának indokolásában kifejtette, hogy az alperesek november 12. napján 1 db traktor beszerzésére szerződést kötöttek Ft értékben, majd november 19.-én újabb szerződést kötöttek 2 db fűkasza megvásárlására Ft értékben. Megállapította továbbá azt is, hogy a beszerző nyilvántartása szerint évben a rendelkező részben meghatározott tárgyban a II.r. alperes részére összesen Ft összegű kifizetést teljesített az I.r. alperes. A kezdeményező szerint a beszerző I.r. alperes megsértette a Kbt ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A Döntőbizottság megállapította a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését, ezért a Kbt (4) bekezdése alapján kötelező bírságot szabott ki, a bírság mértékének megállapítása során a Döntőbizottság az eset valamennyi körülményét mérlegelte. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között november 12. és 19. napján létrejött traktor és a hozzátartozó adapterek beszerzésére megkötött adásvételi szerződések érvénytelenek, kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását akként, hogy ha a bíróság a szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát 2

3 megállapítja, szabjon ki bírságot, melynek összege legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. A bírság mértékének megállapítását a beszerzett áru ellenértéke alapján kérte megállapítani. Az I.r. alperes által előterjesztett ellenkérelem nem vitatta a perbeli szerződések érvénytelenségét, de a felperesi kereset elutasítását kérte a bírság kiszabására vonatkozó részben. Másodlagosan kérte az I.r. alperes, hogy amennyiben a bíróság az elsődleges ellenkérelemnek nem ad helyt, a bírság összegét a per alapjául szolgáló jogorvoslati eljárásban kifejtett indokok alapján a lehető legalacsonyabb összegben határozza meg. Az I.r. alperes a perköltségre igényt tartott, ügyvédi munkadíját a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján ÁFA összeggel együtt kérte megfizetni. Az I.r. alperes a felperes által lefolytatott jogorvoslati eljárásban hozott D.682/13/2015. Számú jogerős határozatban megállapított tényállást nem vitatta. Hivatkozott arra, hogy bírság kiszabásának nincs helye, mivel a vonatkozó jogszabály szövegezéséből következően a jogalkotó kifejezett különbséget tesz a közbeszerzési eljárás mellőzősével és a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések érvénytelenségéhez fűződő jogkövetkezmények között. Jelen perben miután a szerződések nem a közbeszerzési eljárás alapján kerültek megkötésre, a felperes bírság kiszabására irányuló kereseti kérelme megalapozatlan. A II.r. alperes a tárgyalásokon szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, írásbeli védekezést nem terjesztett elő. A bíróság a peres feleket a Pp.3.. (3) bekezdésében írtaknak megfelelően tájékoztatta a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítás sikertelenségének következményéről, egyben felhívta a feleket a feleket bizonyítási indítványaik előterjesztésére. A rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp (1) bekezdése alapján a felek előadásával egybevetve a maguk összességében értékelve bírálta el. A bizonyítékok értékelése során a bíróság az okirati bizonyítékokból indult ki, azokat egyenként és együttesen is mérlegelte, összevetette a felek előadásával. A bíróság az alperesek között létrejött szerződések tartalmát, a felperes határozatában foglalt jogsértés tényét, a bírság kiszabását, a kifizetések összegszerűségét a keresetlevél mellékletét képező okiratokból állapította meg. A bíróság megállapította, hogy a felperesi kereset az alábbiak szerint részben megalapozott: A perbeli szerződések megkötésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezés a évi CVIII.tv. (Kbt.) volt. A Közbeszerzésekről szóló évi CVIII.tv. (a továbbiakban Kbt.) a kimondja - a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári perre vonatkozó előírásai között - hogy ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A (5) bekezdése szerint, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb 3

4 a szerződés értékének 10%-a. A felperes keresetében az I-II.r. alperesek által a jogorvoslati eljárásban hozott felperesi határozatban megjelölt szerződésekkel kapcsolatban az érvénytelenségnek a Kbt.l27.. (1) bekezdés a) pontjára alapított megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. A felperes indítványozta továbbá, hogy a vizsgált időszakban jogsértően beszerzett áru ellenértéke alapján állapítsa meg a bíróság a birság mértékét, amely a közvetett módon a birság kiszabására irányuló kereseti kérelemként értékelhető. A jogsértés időpontjában hatályos Kbt.l27.. (1) bekezdése kimondja, hogy semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a.) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; b.) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem állnak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei; c.) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok (79.. (5) bekezdés, (6)-(7) bekezdés) megsértésével kötöttek szerződést és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. A fenti jogszabályi rendelkezés alapján a Kbt (1) bekezdése szerint semmisnek részben közbeszerzési eljárás mellőzésével, részben közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések minősülhetnek az a-c./ pontokban meghatározott feltételek fennállása esetén. A Kbt (1) bekezdés b.) és c.) pontja tartalmazza tehát a közbeszerzési eljárás alapján kötött, a semmiséggel érintett szerződések meghatározását, aminek a bíróság megítélése szerint a birság kiszabásának feltételeit megállapító Kbt (5) bekezdésében foglaltak szempontjából van jelentősége. A Kbt (5) bekezdése szerint tehát birság kiszabására a bíróság két egymástól elkülönülő esetben jogosult és egyben köteles, nevezetesen - ha a szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát a Kbt (1) bekezdése alapján közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés tekintetében állapítja meg. A biróság osztja az I.r. alperes által kifejtett álláspontot, miszerint a fenti jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve a Kbt (5) bekezdésében foglaltak alapján a birság, mint szankció alkalmazásának lehetősége a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött (a Kbt (1) bekezdés a.) pontjában megjelölt) szerződésekhez kapcsolódóan a jogszabály szövegezése szerint nem áll fenn. A felperes kereseti kérelme a szerződések jogkövetkezményeinek levonására nézve nem irányul a szerződés részleges érvénytelenségének vagy az érvénytelenség hiányának megállapítására, a kereset csupán jogszabályi hivatkozást tartalmaz. A jogszabály szövegezéséből egyértelműen következik, hogy a jogalkotó különbséget kívánt tenni a közbeszerzési eljárás mellőzésével és a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések érvénytelenségéhez fűződő jogkövetkezmények között, amit aggálytalanul alátámaszt az a tény, hogy a Kbt (5) bekezdésének első mondatában nem a Kbt (1) bekezdésében meghatározott szerződésekre, hanem azok közül csak a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződésekre történik utalás. Mindezekre figyelemmel a Kbt (5) bekezdésének rendelkezései a Kbt (1) bekezdés a.) pontja szerint érvénytelennek minősült szerződésekre 4

5 nem alkalmazhatók. Az I.r. alperes nem vitatta a felperes által lefolytatott jogorvoslati eljárásban hozott D.682/13/2015. Számú jogerős határozatában megállapított tényállást. A Közbeszerzésről szóló fenti jogszabály a Polgári perrendtartáshoz képest speciális rendelkezéseket, eljárási szabályokat tartalmaznak egyrészt a Döntőbizottság határozatával kapcsolatos jogorvoslatra, másrészt az érvénytelenségi (polgári) perre vonatkozóan. Mindennek helyes - a Miskolci Törvényszéken is egységes értelmezéséből az következik, hogy a Döntőbizottság határozatának megállapításait, illetve magát a döntést közigazgatási perben lehet vitatni, amennyiben pedig külön indul a polgári bíróság előtt az érvénytelenségi per, külön a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata, akkor az úgynevezett egységes perben dönt a közigazgatási bíróság a határozat jogszerűségéről és egyben a szerződések érvényességéről vagy érvénytelenségéről. Amennyiben a határozattal szemben jogorvoslati eljárás nem indul, tehát a Döntőbizottság jogerősen megállapítja a jogsértést, úgy az érvénytelenségi perben a Döntőbizottság határozatát a polgári bíróság nem bírálhatja felül, hisz magának a perindításnak is előfeltétele az, hogy a jogsértést a Döntőbizottság jogerősen megállapítsa. A polgári pernek nem lehet célja, hogy jogorvoslati fóruma olyan ügy elbírálásának, amely nem is tartozik hatáskörébe. Emiatt a biróság érdemben nem vizsgálta, hogy a Döntőbizottság határozata az abban foglalt tényállás helyes-e, ellenben azt figyelembe vette, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy a per tárgyalást képező szerződések a Kbt. rendelkezésébe ütköznek a kötelező közbeszerzési eljárás mellőzése miatt, tehát a szerződések a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. tv. (régi Ptk.) (2) bekezdése alapján semmis. A felperes az érvénytelenség jogkövetkezményeként nem kérte az eredeti állapot helyreállítását a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítását csupán a Kbt. rendelkezései szerinti birság kiszabását. Megjegyzi a biróság, hogy a régi Ptk.239/A..-a alapján kérhető pusztán a szerződés érvénytelenségének a megállapítása is a jogkövetkezmények alkalmazása nélkül. A perbeli esetben az eredeti állapotot már nem lehet helyreállítani, hiszen a szerződések teljesültek, meg is szűntek, ugyanezen oknál fogva nem kerülhetett sor a szerződések hatályossá nyilvánítására sem. A perbeli szerződéseket tekintve a Kbt (2) bekezdése lehetőséget ad a polgári biróság részére, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeként az ott szabályozott feltételek fennállása esetén bírságot szabjon ki, tekintve, hogy a biróság a perben a szerződések érvénytelenségét állapította meg, bírság kiszabásának helye nincs. Emiatt a bíróságnak a keresetet részben el kellett utasítania. A perben a felperes részben lett pernyertes, pernyertesség-pervesztesség arányát a biróság 50%-ban határozta meg, figyelemmel arra, hogy ugyan megállapította a szerződések érvénytelenségét, de jogkövetkezményt nem alkalmazott. Ennél fogva a Pp.81..(1) bekezdése alapján úgy Ítélte meg, hogy a felek a perben felmerült költségeiket maguk viseli. A pertárgyérték a szerződésekben kikötött szolgáltatások ellenértéke, vagyis a szerződés bruttó értéke, összesen Ft. Ennek 6%-os mértékű eljárási illetékét a felperes személyes költségmentessége folytán az állam előlegezte, összesen Ft-os összegben. 5

6 Az I.r. alperes személyes illetékmentességet élvez az Illetéktörvény szerint, azonban az alperesi oldalon egységes a pertársaság a Pp.51.. a) pontja alapján, ezért a pervesztesség arányában Ft illetéket a II.r. alperesnek kell megfizetnie az állam részére a 6/1986. (VI.26.) IM. sz. rendelet 13.. (2) bekezdése alapján, míg a felperes fele arányú pervesztessége folytán Ft illetéket az állam visel az IM. Rendelet és 14..-a értelmében. A Pp (1) bekezdése alapján van helye fellebbezésnek az ítélettel szemben. Miskolc, március 17. Nagyné dr. Forrai Márta sk. bíró 6