Miskolci Törvényszék 21.G /2016/10.számú ítélete

Átírás

1 Miskolci Törvényszék 21.G /2016/10.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/18 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 2236/2017 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Miskolci Törvényszék 21. G /2016/10. szám. A Miskolci Törvényszék a dr. Horváth Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (székhelye: 1026 Budapest, Riadó u. 5. szám, levelezési címe: 2525 Budapest, Pf.: 166.) felperesnek a Zsilinszky Ügyvédi Iroda (székhelye: 1137 Budapest, Pozsonyi út fszt/1. szám - ügyintéző: dr. Zsilinszky Tibor ügyvéd) által képviselt Bruton Szolgáltató Kft. (székhelye: 3881 Abaújszántó, Aranyosi út 8. szám) I. rendű és a Kosznai Zoltán törvényes képviselő által képviselt TE-KER-ÖK Kft (székhelye: 1221 Budapest, Lomnici u. 26. szám) II. rendű alperesek ellen közbeszerzési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék megállapítja, hogy az alperesek között június 20. napján létrejött 5/2013. számú szerződés nem érvénytelen. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy (Négyszázötvenezer), míg a II. rendű alperest, hogy (Ötvenezer) forint bírságot tizenöt nap alatt fizessenek meg a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú, előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Kötelezi az alpereseket, hogy tizenöt nap alatt fizessenek meg a felperesnek személyenként (Tizenötezer) (Tizenötezer) forint perköltséget. Kötelezi továbbá az I. és II. r. alperest, hogy személyenként (Hétszázötvenezer) (Hétszázötvenezer) forint Összegű peres eljárási illetéket fizessenek meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes adó- és vámigazgatósága által közölt időben és módon a Magyar Államnak. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Debreceni ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet négy példányban a Miskolci Törvényszéknél kell benyújtani vagy 1

2 jegyzőkönyvbe mondani. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik (1952. évi III. tv ának (3) bekezdése, 256/A. -a (1) bekezdésének b)-d) pontja). Az ítélőtábla előtti eljárásjogi képviselő köteles. Indokolás: A törvényszék a peres felek előadása, a /2013. számú hatósági szerződés, az alperesek által június 20. napján aláírt vállalkozási szerződés, a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága D.229/6/2016. számú határozata és egyéb okiratok alapján a következő tényállást állapította meg: Az I. r. alperes 2013 februárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiírt, mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására irányuló NFA-2013.KKV kódjelű felhívására pályázott. A támogatási szerződés célja, a vissza nem térítendő támogatás indoka az új munkahelyek létrehozásának támogatása volt. Az I. r. alperes 2013 februárjában kezdte meg héjas dió feldolgozására alkalmas üzem projektterveinek elkészítését. A hazai feldolgozó üzemekkel való egyeztetést követően vette fel a kapcsolatot a magyar tulajdonú TE-KER-ÖK Kft.-vel, a II. r. alperessel, aki saját know how-ja alapján a héjas dió feldolgozó technológia gépeit gyártja. Többszörös egyeztetést követően, az I. r. alperes épületeinek lehetőségeit figyelembe véve adott ajánlatot a II. r. alperes egy teljes feldolgozókapacitás kialakítására, a rázott héjas dió buroktalanításától az export csomagolásáig. Az I. r. alperes az NFA fenti pályázatára 2013 márciusában ezt az ajánlatot adta be, melyet a bírálók befogadtak. A feltételek között szerepelt, hogy a projektet legkésőbb november 30-ig be kell fejezni, a vállalt munkaerőt a helyileg illetékes munkaügyi hivatal közreműködésével I. r. alperesnek fel kell vennie. Az I. r. alperes 2013 júniusában értesült arról, hogy a pályázata eredményes volt, ezt követően látott hozzá a megvalósításhoz s mivel sem haza, sem Európai Uniós pályázatok területén nem volt tapasztalata, ez volt az első támogatási kérelme és a kiírásban sem szerepelt, közbeszerzést nem bonyolított le". Egyébként pedig az ajánlatot adó II. r. alperes volt Magyarországon az egyetlen, aki a szükséges gépsort gyártotta. A fenti előzményeket követően az alperesek június 20. napján kötöttek vállalkozási szerződést, amely alapján az I. r. alperes megrendelte, a II. r. alperes pedig vállalta kivitelezni az I. r. alperes Abaújszántó, Aranyosi út 8. szám alatti telepére tervezni, gyártani, szállítani, üzembe 2

3 helyezni a diószárító és -feldolgozó üzem gépeit, berendezéseit. Az I. r. alperes vállalta a vállalkozói díj megfizetését, ami forint + ÁFA volt. Ezen vállalkozói díj magában foglalta a szállítási díjat és a 14 napos próbaüzem ellenértékét is. A helyszíni szerelési munkák kezdésének időpontja szeptember 1. napja, a próbaüzem lezárásának és a sikeres műszaki átadás-átvételnek a tervezett időpontja pedig szeptember 20-a volt. A II. r. alperes június 28-án leszállította az első berendezéseket, október végére beindult a foglalkoztatás, az I. r. alperes a vállalt 38 fős létszámot felvette. Az NFA-val a szerződéskötésre 2013 októberében került sor. A /2013. szerződésszámú, BOM/O1/ /2013. iktatási számú hatósági szerződés az NFA által megbízott Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és az I. r. alperes között jött létre. Ennek értelmében az I. r. alperes forint keretösszegű vissza nem térítendő támogatásban részesült, amelyet kizárólag a pályázatban megnevezett észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Abaújszántó településen az Aranyosi út 8. szám alatti telephelyen megvalósítandó Diófeldolgozó üzem gépeinek beszerzésére Abaújszántón" projektre fordíthat. A beruházás megvalósításának nettó összköltsége forint, melyet kizárólag a pályázatban feltüntetett gépekre, berendezésekre fordíthatott az I. r. alperes. Nyilatkozott az I. r. alperes arról, hogy a beruházást június 20. napján megkezdte, november 30. napjáig befejezi és a pénzügyi elszámolást legkésőbb november 30. napjáig a támogató részére benyújtja. Az I. r. alperes vállalta, hogy január 31. napjáig 35 főt foglalkoztat, majd ezt a létszámot január 30. napjáig folyamatosan tovább foglalkoztatja. Vállalta továbbá, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek kirendeltségei által kiközvetített 35 fő álláskereső személyt, azon belül 4 fő roma személyt alkalmaz. Azt is vállalta, hogy az eredeti foglalkoztatási céloknak megfelelően a beruházás befejezésétől számított 3 évig, azaz november 30. napjáig a létrehozott kapacitást fenntartja és működteti. A hatósági szerződés 8. pontja tartalmazta, hogy az I. r. alperes vállalja, hogy a támogatás felhasználása során a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (Kbt.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján jár el. Az V.2 pontjai tartalmazták az I. r. alperes közbeszerzésre vonatkozó kötelezettségét, illetve megelőzően a pályázati felhívás is tartalmazott közbeszerzési szabályozásra vonatkozó rendelkezést. A szerződés 12/A. pontja a támogatás folyósításának szabályait, míg a szerződés III. része a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazta. A hatósági szerződés 2015, január 9-én az I. r. alperes számlavezető pénzintézetének változása miatt került módosításra. A II. r. alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján az állapítható meg, hogy abban nagyrészt konkrét terméket tüntettek fel, ami pedig a Kbt. hatálya alá tartozó árubeszerzésnek minősül. A hatósági szerződés III.2 pontja értelmében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési szervként szerepel. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (hivatalbóli kezdeményező) április 1. napján az I. r. alperessel szemben közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt kezdeményezett eljárást a felperesnél. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások felhasználásának vizsgálata" tárgyában folytatott ellenőrzés során a felperes a április 26. napján keltezett D.229/6/

4 iktatószámú határozatában az I. r. alperes Diófeldolgozó üzem gépeinek beszerzése Abaújszántón" tárgyú beszerzése ellen benyújtott, hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy a beszerző (I. r. alperes) megsértette a Kbt. 19. (1) bekezdését, valamint 5. -át. Az I. r. alperessel szemben forint bírságot szabott ki. Az I. r. alperes által beszerzett gépek mindegyikének célja a diószárítás és -feldolgozás. A gépek beszerzése ugyanazt a célt, a diófeldolgozó üzem létesítését szolgálta. A támogatott diófeldolgozó üzem évek óta működik, az ország egyik legelmaradottabb térségében főnyi munkavállalót foglalkoztat, a beruházást felügyelő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya a munkahelyteremtés támogatásának ellenőrzésére vonatkozó június 2. napján kelt jegyzőkönyvben megállapította, hogy az I. r. alperesi kft. jelenleg is 36 főt foglalkoztat. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között június 20-án létrejött vállalkozási szerződés - a Kbt (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivételi okra tekintettel - nem érvénytelen a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) a alapján. A Kbt (5) bekezdése alapján az eset összes körülményét figyelembe véve legfeljebb a szerződéses érték 15%-ának megfelelő összegű bírság kiszabását kérte. Kérte továbbá perköltségei megfizetésére kötelezni az alpereseket. Az I. és II. r. alperesek ellenkérelmükben a felperesi kereset jogalapját elismerték, nem vitatták, hogy az érintett szerződésük megkötésekor a közbeszerzési eljárást jogellenesen mellőzték. E körben I. r. alperes mintegy megismételte a felperesi közbeszerzési eljárás során március 31-én tett nyilatkozatának tartalmát. Utalt arra, hogy először nyert el támogatást, a pályázatának befogadásáról történt értesülését követően gyorsan kellett bonyolítania a beszerzést, ezen a téren gyakorlattal nem rendelkezett. Ugyanakkor az adott, diófeldolgozásban működő piaci szereplőktől szerzett információkból az volt megállapítható, hogy kizárólag a II. r. alperes az, aki a tervezés, gyártás, szállítás és üzembe helyezés területén az egyetlen olyan szereplő, amely a pályázat megvalósítása érdekében szükséges tervezés-gyártás szolgáltatást végzi. A beruházás keretében több, egymástól elkülönült eszközt kellett beszereznie, valamennyi beszerzett eszköz Magyarországon került tervezésre, gyártásra, ezzel az ország másik elmaradt területén, Mezőtúron biztosítva munkalehetőséget. Az I. r. alperes abban a feltevésben volt, hogy jogszerűen jár el, hisz az eljárás során minden azt ellenőrző szerv jóváhagyta a számlákat és azok ellenértékét is utalta. A pályázat célja munkahelyteremtés volt, ami megvalósult, ennek érdekében került sor a beszerzésre. Az I. r. alperes jóhiszeműségét azzal látta igazoltnak, hogy a pályázat megvalósítása mindvégig az ellenőrző szervek iránymutatása és jóváhagyása mellett történt. Ezt alátámasztja a január 29. napján kelt okirat, amelyben semmiféle utalás nincs szabálytalanságra. Az I. r. alperes előadása szerint a felperes által kiszabott forintos bírságon túli, hasonló nagyságrendű bírságolás az egyébként a régióban jelentős munkaerő felvételével és megtartásával eredményesen működő üzem működése veszélybe kerülne. A II. r. alperes arra hivatkozott, hogy ő a vállalkozási szerződésben foglaltaknak eleget tett, annak megkötése során őt semmiféle kötelezettség nem terhelte, ebből következően ellenezte a terhére rótt bírság kiszabását. A felperes keresete az alábbiak szerint megalapozott. I. és II. r. alperesek ellenkérelmükben elismerték a felperesi kereset jogalapját, nem vitatták, 4

5 hogy a Kbt. 5. és 19. -ai szerint jogtalanul mellőzték a közbeszerzési eljárást. A Kbt (2) bekezdés b) pontja értelmében az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A Kbt ához fűzött törvényi indokolás szerint az (l)-(3) bekezdések a 2007/66/EK irányelv rendelkezéseit ültetik a magyar jogrendbe. Ennek eredménye az, hogy a Ptk.-nak a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályai speciálisan érvényesülnek közbeszerzési szerződéseknél. Az irányelv által meghatározott, a Kbt (2) bekezdésében szabályozott, mérlegelést engedő feltételek fennállásakor a bíróságnak nem kell a szerződés érvénytelenségét kimondani. Ilyen a szerződés teljesítéséhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek, amely körben a gazdasági érdekeket csak korlátozottan lehet figyelembe venni. A felperes kereseti kérelmében - az alperesi bizonyítástól függően - az érvénytelenség,semmisség megállapításának mellőzését indítványozta. Maga is hivatkozott az I. r. alperes által a közbeszerzési eljárás során március 31-én keltezett nyilatkozatára. Kiemelte, hogy az ország elmaradott régiójában való munkahely-teremtési célt szolgálta az I. r. alperes pályázata a támogatás igénybevételével. A pályázati feltételeket az I. r. alperes teljesítette, a pályázat pénzügyi lezárására sor került, az I. r. alperes a pályázatban vállalt munkahely teremtésére, az oda felvett munkaerő tovább foglalkoztatására kötelezettséget vállalt. Az I. r. alperes által létrehozott diófeldolgozó üzem nyereséges működése a munkaerő tovább foglalkoztatását a következő években is biztosítani tudja. A Pp ában foglaltak alapján a felperesi, valamint az I. és II. r. alperesi tényelőadást együttesen értékelve a törvényszék alkalmazhatónak találta a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján azt, hogy az egyébként az alperesek által a Kbt. jogtalan mellőzésével kötött szerződés teljesítéséhez fontos közérdek fűződik, ilyen a munkanélküliséggel küzdő térségben való munkahelyteremtés és továbbfoglalkoztatás. Erre tekintettel a kereseti kérelemmel egyezően kimondta, hogy az alperes között június 20-án létrejött vállalkozási szerződés nem érvénytelen. A Kbt (1) bekezdése értelmében ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, kötelessége a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt pert indítani. A Kbt (5) bekezdése szerint ha a bíróság az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. A fentiekből következően a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége a bírság kiszabása tárgyában, azt a fenti jogszabályhely kötelezettségévé teszi. A törvényszék a bírság mértékét, azaz Összegét forintban látta megállapíthatónak, mérlegelve a felperesi jogerős határozatban kiszabott forint összegű bírság tényét, azt a felperes által sem vitatott I. r. alperesi előadást, miszerint a diófeldolgozó üzem tervezése, gyártása, kivitelezése és ezzel kapcsolatos szállítás körében belföldi szerződő partnerként kizárólag a II. r. alperes jöhetett szóba. A II. r. alperessel való együttműködés alacsonyabb vállalkozói díjból tette lehetővé a beruházást, mint amire külföldi - francia vagy olasz -gyártók termékei esetében számítani kellett. A II. r. alperes a gyártást szintén az ország elmaradott térségében, Mezőtúron végezte, A pályázati cél megvalósult, a hatósági szerződés teljesült, így az ország egyik legelmaradottabb régiójában jelentős munkaerő felvételével, megtartásával a belső piac szempontjából versenyképes 5

6 termékeket gyártó üzem nyereségesen működik. A törvényszék a felperesi keresettel egyezően a bírság megfizetésére 90%-os mértékben az I. r. alperest kötelezte, tekintettel arra, hogy a hatósági szerződés őt kötelezte a közbeszerzési eljárás lefolytatására, ugyanakkor a bírság 10%-át a II. r. alperesnek azért kell viselnie, mert piaci szereplőként a Kbt. szabályaira figyelemmel kell lennie. Mindezek alapján a törvényszék a megállapított bírságból forint megfizetésére az I. r. alperest, míg forint megfizetésére a II. r. alperest kötelezte a felperes által megjelölt számlára a Pp ában foglalt 15 napos határidőben. A felperes pernyertes lett, erre tekintettel a perrel felmerült költségeit az alperesek kötelesek megtéríteni. A perköltség meghatározásánál a törvényszék abból indult ki, hogy a kereset jogalapját az I. és II. r. alperesek azonnal, az első tárgyaláson elismerték, így a törvényszék a felperest megillető jogtanácsosi munkadíjat a Pp. 67. (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó, az ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (6) bekezdése alapján forintban látta megállapíthatónak, melynek megfizetésére egymás közt egyenlő, 1/2-1/2 arányban kötelezte az I. és II. r. alpereseket. A felperest a Kbt (1) bekezdése alapján megillető személyes költségmentessége folytán a pertárgyérték alapulvételével le nem rótt forint összegű eljárási illeték megfizetésére egymás közt egyenlő, 1/2-1/2 arányban forint vonatkozásában szintén I. és II. r. alpereseket kötelezte. Az ítélet elleni fellebbezési eljárásban a fellebbező fél számára az ítélőtábla előtti jogi képviselet a Pp. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján kötelező. Miskolc, évi november hó 17. napján. dr. Bendicskóné dr. Nagy Erika s.k. törvényszéki bíró 6