Fővárosi Törvényszék 17.H/P /2015/16.számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Törvényszék 17.H/P /2015/16.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/97 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 9830/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Törvényszék 17.H/P /2015/16. A Fővárosi Törvényszék dr. Virágh Norbert jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek, dr. Király Edit Ügyvédi Iroda (1076 Budapest, Péterfy Sándor u. 14. mfszt. 6.; ügyintéző: dr. Király Edit ügyvéd) által képviselt Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ (1076 Budapest, Péterfy Sándor u ) I. r., és Bálintfy és Társai Ügyvédi Iroda (1061 Budapest, Andrássy út 2.; ügyintéző: dr. Morvay Boldizsár ügyvéd) által képviselt Profi-Komfort Kft. (1071 Budapest, Peterdy u. 15.) II. r. alperes ellen szerződés érvénytelensége iránt indított perében a törvényszék meghozta az alábbi ítéletet: A törvényszék kötelezi az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül ,-(Százezer) Ft bírságot a felperes Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára, valamint ,- (Hatvankettőezer-ötszáz) Ft perköltséget. A törvényszék kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül ,-(Hatvankettőezer-ötszáz) Ft perköltséget. A törvényszék a keresetet ezt meghaladóan elutasítja. A felperes teljes költségmentessége folytán le nem rótt ,- (Egymillió-ötszázezer) Ft kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen 1

2 törvényszéknél kell benyújtani 4 példányban és a Fővárosi ítélőtáblához címezni. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el. A fellebbező fél a fentiekben foglaltakra irányuló fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását; ha nem kérte, az ellenfél a másodfokú bíróság felhívásától számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti. A Fővárosi ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az illetékes Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályánál. Indokolás Az I. r. alperes, mint megrendelő és a II. r. alperes, mint vállalkozó között június 6. napján vállalkozási szerződés jött létre takarítási szolgáltatásra vonatkozóan. A szerződés augusztus 1-jén lépett hatályba és ezt követően 42 hónapig maradt érvényben. A felek a szerződést február 12., január 31. és március 26. napján - a szerződés hatálya alatt - módosították, majd azt követően április 15-ei szerződésmódosítás elnevezésű okiratban a szerződés hatályának lejártát követően módosításra került a vállalkozási díj összege. A szerződésmódosítással nem érintett pontjai változatlanul érvényben tartásra kerültek. A felek között újabb szerződésmódosítás elnevezésű megállapodás jött létre február 15., március 31., augusztus 31. és február 28. napján. A felperes a szeptember 28. napján kelt D.646/12/2015. számú határozatában megállapította, hogy a beszerző I. r. alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. tv. 5. -át. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben , Ft bírságot szabott ki és felhívta a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A Döntőbizottság határozatának indokolása szerint a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a vizsgálandó időszakban hatályos Kbt (4) bekezdés a) pontja alapján jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia. A bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette, hogy a beszerző súlyos jogsértés valósított meg akkor, amikor a közbeszerzési eljárás jogtalan 2

3 mellőzésével valósította meg a beszerzését, valamint azon körülményt, hogy jelen jogsértés nem reparálható. A beszerző terhére értékelte a beszerzés magas értékét. A beszerző javára értékelte annak eljárás lefolytatását segítő együttműködő magatartását, valamint azt a tényt, hogy a beszerzővel szemben az utóbbi években a Döntőbizottság részéről jogsértés nem került megállapításra. A felperes a keresetében kérte annak megállapítását a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. tv (1) bekezdése alapján, hogy az I. r. és II. r. alperes által április 15. napján takarítási szolgáltatásra kötött szerződés, illetőleg annak valamennyi módosítása, így a február 15., március 31., augusztus 31. és február 28. napján bekövetkezett módosításai a Kbt (1) bekezdés a) pontjára tekintettel érvénytelenek. Figyelemmel arra, hogy az eredeti állapot helyreállítására nincs lehetőség, a felperes kérte, hogy a Ptk (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a szerződést és módosításait a bíróság a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá, továbbá jogkövetkezményként a Kbt (5) bekezdés 2. fordulata szerint szabjon ki a szerződéses érték legfeljebb 10 %-nak megfelelő összegű, azaz legfeljebb ,-Ft összegű bírságot az I. r. alperessel szemben. A felperes másodlagos kereseti kérelmében, arra az esetre, ha a bíróság úgy ítélné meg, hogy a fenti szerződés és módosításai a Kbt (2) bekezdése alapján nem érvénytelenek, jogkövetkezményként kérte, hogy a Kbt (5) bekezdése 1. fordulata alapján szabjon ki a bíróság a szerződéses érték legfeljebb 15 %-nak megfelelő összegű, azaz legfeljebb ,- Ft összegű bírságot az I. r. alperessel szemben. Kérte továbbá a felperes, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az alpereseket a Pp ára tekintettel a perköltség megfizetésére; valamint azt, hogy a bírság és a perköltség összegét az alperes a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára fizesse meg. A felperes a szerződés alapján teljesített takarítási szolgáltatás ellenértékeként ,- Ft-ot jelölt meg. A felperes a keresete alátámasztásául előadta, hogy az I. r. és II. r. alperesek június 6. napján kötöttek takarítási szolgáltatásra vonatkozó szerződést a közbeszerzésekről szóló évi XL. tv. szerint lebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeként augusztus 1-jei hatályba lépéssel 42 hónapos határozott időtartamra. A szerződést a felek több ízben, így február 12., január 31., március 26., április 15., február 15., március 31., augusztus 31. és február 28. napján módosították a vállalkozási díj tekintetében. A felperes a D646/12/2015. számú határozatában rögzítette, 3

4 hogy a következetes döntőbizottsági és bírósági gyakorlatnak megfelelően a szerződésmódosítás nem pótolhatja a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettséget, illetve a szerződés annak lejárta, időbeli hatályának letelte (jelen esetben február 1. napja) után jogszerűen nem hosszabbítható meg. Ennek értelmében a április 15. napján új, az alapszerződés módosításának nem minősíthető szerződés jött létre mely és az annak további módosítása, hosszabbítása nyomán létrejött valamennyi megállapodás, így a augusztus 31. és a február 28. napján kötött módosítások alapján megvalósított beszerzések a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének minősülnek. Ezen megállapodások alapján a II. r. alperes folyamatosan végzett takarítást az I. r. alperes részére összesen nettó ,- Ft értékben. A felperes a keresete alátámasztásául hivatkozott a Kbt. 3. -ára, amely értelmében a törvény szabályozása kógens, a felperesre meghatározott kötelezettségek szerint kell a felperesnek eljárnia. Hivatkozott a Kbt (1) bekezdésére, amely szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a felperes a Kbt (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Kbt. rendelkezései szerint - összhangban az irányadó irányelvekkel - közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés esetében a Kbt (1) bekezdése szerint a felperes köteles érvénytelenségi pert indítani és kérni a szerződés teljesítésének felfüggesztését. Jelen esetben a felperesi álláspont szerint az I. r. alperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást, és kötötte meg a II. r. alperessel a fent meghatározott szerződést és annak módosításait. Az így megkötött szerződést és módosításait érvénytelennek kell tekinteni a Kbt (1) bekezdés a) pontja szerint. E rendelkezés alapján semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Az ez alóli kivételeket a Kbt (2) bekezdés tartalmazza, amely szerint az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást (9. (1) bekezdés k. pont), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint 4

5 szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított 10. napon belül; b) kiemelten fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A felperes előadása szerint megvizsgálta a vonatkozó körülményeket, és törvényi feltételeket és megállapította az I. r. alperes tekintetében, hogy ajánlatkérőnek minősül, közbeszerzési tárgyat kívánt beszerezni, következésképpen a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége kétséget kizáróan fennáll. Az I. r. alperes a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő, aki a Kbt. kógenciája alapján semmilyen indok alapján nem mentesülhet a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól, annak feltételei fennállása esetén. Felperes álláspontja, hogy az I. r. alperessel szemben nem álltak fenn a kivételi okok, mivel a Kbt. alapján nem volt lehetősége közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötni a vizsgált szerződést a II. r. alperessel. A fenti szerződés érvénytelenségét kizárólag a Kbt. rendelkezései alapján kell megvizsgálni. A szerződés megkötésére úgy került sor, hogy az I. r. alperes - annak ellenére, hogy annak valamennyi törvényi feltétele fennáll - nem folytatott le a beszerzés megvalósítójának kiválasztására közbeszerzési eljárást. Mindezek alapján a felperes álláspontja szerint a fentiekben hivatkozott szerződés és módosításai érvénytelenek. A felperes hivatkozott a Kbt (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakra a bírság kiszabása vonatkozásában. Az I. r. alperes az ellenkérelmében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság a Kbt (2) bekezdésének b) pontjára figyelemmel állapítsa meg, hogy a szerződés nem semmis, mivel kiemelkedően fontos közérdek fűződik a teljesítéséhez. Erre az esetre kérte, hogy a bíróság méltányossági alapon a felróhatóság hiányára, a jogi kényszerhelyzetre és a már megfizetett bírságra tekintettel maximálisan 1,- Ft összegű bírságot szabjon ki a Kbt (5) bekezdésének 1. mondata alapján. Amennyiben a bíróság ezt nem látja teljesíthetőnek másodlagosan kérte, hogy az érvénytelen szerződést a Kbt (5) bekezdésének 2. mondata alapján a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá és méltányossági alapon a felróhatóság hiányára, a jogi kényszerhelyzetre és a már megfizetett bírságra tekintettel maximálisan 1,- Ft összegű bírságot szabjon ki. Hivatkozása szerint abban az esetben, amennyiben a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítaná meg, úgy a határozathozataltól kezdve az I. r. alperes működése ellehetetlenülne, hiszen érvénytelen szerződés alapján szolgáltatást, 5

6 ellenszolgáltatást nem lehet teljesíteni, a takarítás az intézményben ezen időponttól kezdődően nem lenne biztosított. Előadta, hogy az I. r., mint megrendelő, és a II. r. alperes, mint vállalkozó közbeszerzési eljárás eredményeként június 6. napján vállalkozási szerződést kötött takarítási feladatok ellátására. A szerződés hatálya február 1. napja volt. Nem vitatta, hogy a felek április 15. napján a takarítási szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében a június 6. napján kelt vállalkozási szerződés módosításával és azt követő további módosításokkal a szerződést továbbra is hatályban tartották és az alapján egymásnak szolgáltatást, ellenszolgáltatást teljesítettek. Hivatkozott a helyben központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a helyi központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 46/2009. (IX. 5.) Főv. Kgy. rendeletetre, amely március 1-től május 8-ig volt hatályban. A rendelet 3. (1) bekezdése szerint a helyben központosított közbeszerzések körében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft. A rendelet 1. és 2. számú mellékletei szerint az I. r. alperes esetében az épülettakarítási szolgáltatások tárgyában kiírandó közbeszerzések a rendelet hatályába tartoznak. Az I. r. alperes többször jelezte a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft. (FEBESZ) felé közbeszerzés megindításának szükségességét - többek között - a takarítási szolgáltatások tárgyában, kezdeményezései azonban eredmény nélkül maradtak. Ennek alátámasztására csatolta a FEBESZ által június 20. napján megküldött 2006-os közbeszerzési ütemtervet és előadta, hogy abban szerepel a takarítási szolgáltatásra történő kiírás igénye, a tervezett kiírási dátum nem került feltüntetésre. A FEBESZ júniusban készített egy ajánlati dokumentációtervezetet a kórházak, köztük az I. r. alperes intézményének takarítása tárgyában, amely végül kiírásra nem került január 15-én és 20-án a FEBESZ számára az I. r. alperes t ír, amelyben sürgette a takarításra vonatkozó közbeszerzési eljárás indítását. A 22890/2010. számú ajánlati felhívás tanúsága szerint ajánlatkérő a FEBESZ volt, ez az eljárás eredménytelenül zárult. Az I. r. alperes előadta, hogy a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. tv. 2. (1) bekezdése alapján január 1-jével I. r. alperes állami fenntartásba került. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi 6

7 Minőség - és Szervezet Fejlesztési Intézetről szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 2. m) pontja alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség - és Szervezeti Fejlesztési Intézet (GYEMSZI) gyakorolja a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. tv., a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi XXXVIII. tv. alapján az állam fenntartásába, illetve tulajdonába került egészségügyi intézmények, továbbá az országos gyógyintézetek felett az egyes fenntartói, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervek tekintetében a középirányítói jogokat, a gazdasági társaságok tekintetében a tagsági jogokat, valamint az alapítványok esetében az alapítói jogokat. A 2/A. m) pontja szerint jogosult az irányítása alá tartozó intézmények vonatkozásában a közbeszerzéseket összevontan lefolytatni, valamint az intézmények közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban folyamatba épített utóellenőrzéseket végezni. Az I. r. alperesi előadás szerint a GYEMSZI, mint fenntartó december 22., február 17. és április 6. napján kelt leveleiben tájékoztatta az I. r. alperest, hogy közbeszerzési eljárások megindítását tervezi. A kezdeményezések azonban ezúttal sem vezettek eredményre. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központról szóló 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdése szerint a GYEMSZI elnevezése Állami Egészségügyi Ellátó Központra változik. A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti átalakulás időpontja március 1. Az 5. 1) pontja megismétli az 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 2/A. m) pontjában foglaltakat. Álláspontja szerint a takarítási tárgyú közbeszerzési eljárás lebonyolítása a fenntartói, illetve annak fent idézett szervei (FEBESZ, GYEMSZI, ÁEEK) feladata lett volna. Az I. r. alperes többször jelezte ezirányú igényét a pályázatok kiírásra jogosultja felé, a közbeszerzési eljárás azonban mégsem indult meg, illetve nem vezetett eredményre. Egy kórház takarításának folyamatossága nem szakadhat meg, a kórház közfeladatának ellátását tenné lehetetlenné. A fekvő- és járóbeteg ellátás közfeladat. Kényszerűségből, önhibáján kívül került sor tehát a felperes által hivatkozott szerződésmódosításokra, amely ténylegesen a közbeszerzési eljárás mellőzését jelentette. A fenntartói pályázati kiírásának hiányában az I. r. alperesnek nem volt más választása. A Kbt (5) bekezdése alapján kiszabandó bírság összege tekintetében kiemelte, hogy a jogszabály csupán a bírság maximális összegét nevesíti, törvényi minimumot nem jelöl meg, ezért 7

8 kérte, hogy a bíróság a bírság kiszabása körében értékelje, hogy a perbeli helyzet fennállása I. r. alperesnek nem róható fel, az I. r. alperes mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárások kiírásra kerüljenek. Az I. r. alperes adósságállománya közelíti a 2,5 milliárd forintot, ami napról-napra növekszik, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatára tekintettel már megfizetett ,- Ft bírságot, a kétszeres bírságolás indokolatlan és súlyosan méltánytalan lenne. AII. r. alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozással az I. r. alperes által kifejtett indokokra. A felperes keresete túlnyomórészben alapos. A Polgári perrendtartásról szóló évi III. tv. (Pp.) ának (1) bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A Pp ának (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. APp ának (2) bekezdése szerint a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás (141. (2) bekezdése) ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. A jelen perben alkalmazandó, a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. tv. (Kbt.) ának (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A (4) bekezdése szerint, ha a bíróság az (I) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A Kbt ának (1) bekezdése szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A (2) bekezdésének b) pontja szerint az (1) bekezdéstől eltérően a szerződést nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A (3) bekezdése szerint a szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából, vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő (költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek. 8

9 A szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. A jelen perben alkalmazandó, a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. tv. (Ptk.) ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A rendelkezésre álló okiratok alapján a törvényszék megállapította, hogy helytállóan hivatkozott a felperes arra az alperesek által sem vitatott tényre (Pp (2) bek.), hogy június 6. napján az I. és a II. r. alperes között vállalkozási szerződés jött létre, amelynek a hatálya február 1. napján lejárt, így az azt követően, április 15. napján kötött szerződésmódosítás elnevezésű megállapodás új szerződésnek minősül, a korábbi, június 6. napján létrejött szerződéssel megegyező tartalommal, a vállalkozási díj összege kivételével. Az azt követően, február 15., március 31., augusztus 31. és február 28. napján létrejött, elnevezésüket tekintve szerződésmódosítások, amelyek visszautalnak a június 6-ai eredeti vállalkozási szerződésre, a április 15-én létrejött új szerződés módosításainak tekintendőek. A perben nem volt vitás, hogy a felperes a D646/12/2015. számú határozatában megállapította, hogy a perbeli április 15-én létrejött új megállapodás és azok módosításai a közbeszerzés jogtalan mellőzésével valósultak meg. A törvényszéknek a Kbt ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel indított per során a polgári jogi jogkövetkezmények körében kellett jelen perben állást foglalnia, amelynek a speciális rendelkezéseit a Kbt aés a tartalmazzák. A törvényszék ennek körében az alperesi védekezésre tekintettel vizsgálta, hogy kiemelkedően fontos közérdek fűződik-e a perbeli szerződés és módosításainak teljesítéséhez. A Pp ának (1) bekezdése alapján az I. r. alperest terhelte ezen körülmény fennállásának a bizonyítása. A törvényszék a rendelkezésére álló okiratok alapján kétséget kizáróan bizonyítottnak találta, hogy kiemelkedően fontos közérdek fűződik a perbeli szerződés és módosításainak teljesítéséhez, hivatkozással arra, hogy az I. r. alperes kórház és rendelőintézetként, valamint baleseti központként egészségügyi ellátás tevékenységet folytat. Az I. r. alperes helytállóan hivatkozott az Alaptörvény XX. cikkének (1) bekezdésére, amely szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez; a (2) bekezdése értelmében az egészségügyi ellátás - többek között ennek a jognak az 9

10 érvényesülését -, többek között az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő. Az egészségügyi ellátás tehát közfeladat. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv a (1) bekezdésének 4. pontja szerint az egészségügyi alapellátás a neiyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közzé tartozik. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. tv. ezt a közfeladatot a Fővárosi Önkormányzattól az I. r. alperes vonatkozásában átveszi. Az egészségügyről szóló évi CLIV. tv a alapján az egészségügyi szolgáltató tárgyi feltételrendszerének biztosítania kell az ellátáshoz szükséges követelményeket és meg kell felelnie a munkavégzés feltételeire vonatkozó előírásoknak. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló 6/2003. (X.20.) ESz-CsM. rendelet 1. számú melléklete határozza meg az egészségügyi szolgáltatók tevékenységéhez szükséges - engedélyezett egészségügyi szakmától független -általános minimum követelményeket. A melléklet alpontjának k) pontja szerint a fekvőbetegellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a betegellátás folyamatossága érdekében az engedélyezett szakmák mindegyike számára saját szervezeti egységének működtetésével, vagy működési engedéllyel rendelkező közreműködő egészségügyi szolgáltató bevonásával szerződés útján biztosítja az intézményi takarítást, tisztaságot. A 2.1. i pontja ezzel megegyezik a járóbeteg-ellást nyújtó egészségügyi szolgáltató vonatkozásában. Mindezek alapján helytálló volt azon I. r. alperesi hivatkozás, hogy az I. r. alperes működéséhez elengedhetetlen a takarítás, a sterilizálás, a kórházi ellátás közfeladat, így a szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, ezért az alperesek között április 15. napján létrejött szerződés és annak február 15., március 31., augusztus 31. és február 28. napján létrejött módosításai a Kbt ának (2) bekezdése alapján nem érvénytelenek. A Kbt ának (5) bekezdése szerint, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15 %-a. A fenti rendelkezés alapján a törvényszéknek nem volt mérlegelési joga, bírság kiszabására 10

11 köteles, amennyiben az érvénytelenség hiánya kifejezetten a Kbt (2) bekezdésének b) pontja alapján áll fenn. A törvényszék a bírság összegének meghatározásakor az eset összes körülményét figyelembe véve ,- Ft-ban határozta meg annak összegét. A törvényszék az alperesi védekezésre tekintettel kiemeli, hogy a bírság a Kbt ának (5) bekezdésén alapuló polgári jogi szankció, amelynek alkalmazása során nem kell figyelemmel lenni a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során hozott határozatban megállapított bírság tényére, illetve összegére. A törvényszék a bírság összegének meghatározásakor kiemelt figyelmet fordított az I. r. alperes közbeszerzési jogsértéssel kapcsolatos hátrányok elhárítása körében kifejtett, okiratokkal igazolt magatartásának, a közbeszerzés értékének és a jogsértés súlyának. A felperes a Pp a alapján kérte az alperesek egyetemleges kötelezését a perköltség megfizetésére, ugyanakkor a Pp a kizárólag a pertársaság vonatkozásában tartalmaz több alperes együttes perlésére vonatkozó rendelkezéseket. Ezt meghaladó jogszabályi alapot az egyetemleges kötelezés alapjául a felperes nem jelölt meg, a törvényszék ezért az alpereseket a felperest, mint pernyertes felet a Pp. 78. (1) bekezdése alapján illető perköltség fizetésére fejenként kötelezte és a keresetet az egyetemleges kötelezés körében, mint alaptalant, elutasította. A törvényszék a felperes jogi képviseletével felmerült jogtanácsosi munkadíjat a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (2) bekezdésének c) pontja alapján állapította meg és a (6) bekezdése alapján a ténylegesen elvégzett tevékenységgel arányban állóra mérsékelve annak összegét , Ft-ban állapította meg, amelynek a megfizetésére az alperesek fejenként , ,- Ft-ban kötelesek. A felperes a Kbt alapján jelen perben teljes költségmentes, ezért nem került lerovásra az ,- Ft kereseti illeték. A pervesztes I. r. alperes teljes személyes illetékmentes az illetékekről szóló évi XCIII. tv. (Itv.) 5. (1) bekezdésének c) pontja alapján, ezért a le nem rótt kereseti illetéket a költségmentességről alkalmazásáról a bírósági eljárásban 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. -a alapján az állam viseli. A jogorvoslati jogról szóló tájékoztatás a Pp án, án, ának (l)-(2) bekezdésein, 256/A. -án és 73/A-B. -ain alapul. Budapest, május 18. dr. Hunyáné dr. Káder Nóra s.k. bíró 11