Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K /2014/5. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K /2014/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/116 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 20394/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K /2014/5. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Sipos Zoltán ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. sz., Pf.: 400.) által képviselt KELET-ÚT Építőipari, Beruházó és Szállítmányozó Kft. (4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 14. sz.) felperesnek, a dr. Kádár Attila közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5. sz.) alperes ellen, közbeszerzési ügyben hozott - D. 179/6/2014. számú - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt ,-Ft (azaz Huszonegyezer forint) kereseti illetéket az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére ,- Ft (azaz Tízezer forint) perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A perben nem szereplő Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Ajánlatkérő) a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított Tavak ligetek a határ mentén a Szamos holtágak revitalizációja (HURO/0802/001) című pályázathoz kapcsolódó kiviteli tervek készítése és kivitelezés" tárgyában. A közbeszerzési eljárást megindító, a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattételi felhívás április 20. napján 5877/2012. szám alatt jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. A hirdetmény feladásának időpontja április 16. napja. Az Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat, a 1

2 gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki és szakmai alkalmasság követelményrendszerét. Az ajánlattételi felhívás szerint alkalmatlan az ajánlattevő, ha az eljárást megindító felhívás feladásának dátumát megelőző öt évben nem rendelkezik legalább minimum 5 km hosszú vagy minimum nettó 100 millió forint értékű töltéskoronán végzett burkolatépítési vagy kerékpárút építési referenciával. Az ajánlati felhívás meghatározta továbbá, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, aki nem rendelkezik minimum 1 fő felsőfokú végzettségű A" kategóriás vízgazdálkodási építmények felelős műszaki vezetői jogosítvánnyal (MV-VZ/A) rendelkező szakemberrel, akinek igazolhatóan ötéves vízépítési felelős műszaki vezetői gyakorlata van. Az Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy az Ajánlattevőnek, a 10% feletti alvállalkozójának és a Kbt. 55. (5) bekezdése szerinti kapacitást nyújtó szervezetnek csatolnia kell az aláírási címpéldányát (másolatban) vagy a jogi képviselő által készített és ellenjegyzett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9. (1) bekezdése szerinti aláírási-mintát és az ajánlattételi határidőtől számított 60 napnál nem régebbi cégkivonatát másolati példányban. Amennyiben a cégkivonat szerint el nem bírált módosítás van folyamatban, a benyújtott változásbejegyzési kérelem egyszerű másolati példányát is csatolni szükséges. Az ajánlattételi határidőre a T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. közös vállalkozás, valamint felperes nyújtott be ajánlatot. Az Ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel a T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. közös vállalkozást, mivel az ajánlatban bemutatott szakember önéletrajzából nem megállapítható az 5 éves felelős műszaki vezetői gyakorlat egyik pont vonatkozásában sem. Ezen túlmenően a T.I.S.A. -DESZAB TRADE Kft. közös vállalkozás referenciaigazolást csatolt az ajánlati felhívás azon alkalmassági követelményének igazolására, hogy milyen hosszúságú kerékpárút megépítésében vett részt. A referencia Tiszaföldvár Város Önkormányzata, mint megrendelő által a Zemplénkő Kft., mint vállalkozó részére kiállított referenciaigazolásban a beruházás megnevezése Vállalkozási szerződés keretében Tiszaföldvár belterületén, a számon Martfű-cserkeszőlői önkormányzati út km szelvények közötti elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút építése 2478 m hosszúságban". A Vásárosnamény Önkormányzata, mint megrendelő által a Zemplénkő Kft., mint vállalkozó részére kiállított referenciaigazolásban a beruházás megnevezése Vásárosnamény-Vitka hivatásforgalmú kerékpárút építése". A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. nyilatkozott, hogy kapacitást biztosító szervezetként a Zemplénkő Kft.-re is támaszkodni kíván. A szakmai önéletrajz vonatkozásában az Ajánlatkérő azt kérte a hiánypótlásban, hogy a megjelölt szakemberek vonatkozásában az ajánlattevő nyújtsa be a szakmai önéletrajzot, melyből egyértelműen megállapítható az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés. Az Ajánlatkérő május 31-én küldte meg az eljárást lezáró döntését az ajánlattevőknek, az összegzés szerint mindkét ajánlattevő ajánlata érvényes lett, a nyertes ajánlattevő a T.I.S.A.- DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás. A felperes előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, egyebek mellett K. J. szakember szakmai önéletrajza meg nem felelését sérelmezte, illetőleg annak okán a nyertes ajánlattevő alkalmassága igazolását vitatta. Az Ajánlatkérő június 14-én hiánypótlást kért a nyertes ajánlattevőtől az előzetes vitarendezési kérelem által vitatott körben, figyelemmel arra, hogy a szakmai önéletrajzból nem egyértelműen állapítható meg az 5 éves felelős műszaki vezetői gyakorlat mind az útépítés, mind a vízépítés területén. Az önéletrajz az adott projektek esetében 2

3 csak éveket tartalmaz, melyből viszont nem állapítható meg egyértelműen, hogy az adott évből hány hónap, nap relevanciával bír. A nyertes ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban foglaltakra figyelemmel június 19-én csatolta K. J. önéletrajzát, amelyben ismertette éves bontásban a szakmai tapasztalatait, valamint azokat a jelentősebb projekteket, amelyekben nevezett részt vett, év/hónap/nap bontásban sorolta fel. Az Ajánlatkérő a felperes előzetes vitarendezési kérelmét elutasította. A felperes június 26-án 5 kérelmi elemből álló jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben kérte jogsértés megállapítását és az Ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Jogorvoslati kérelmének az 1-3. kérelmi elemei körében felperes kifejtette, hogy álláspontja szerint a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlata nem felelt meg a Ctv. 9. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, mivel nem tekinthető cégszerűnek az aláírás, így az Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. (1) bekezdésének rendelkezését, továbbá a hiánypótlás elrendelési kötelezettségét is elmulasztotta, ezzel megsértette a Kbt ában foglalt kötelezettségét is. A jogorvoslati kérelem 4. kérelmi eleme körében felperes arra hivatkozott, hogy a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlattételi felhívás referenciaigazolásra vonatkozó követelményének, amely felperes értelmezése szerint olyan referencia csatolását írta elő, amelynek tárgya töltéskoronán végzett vagy burkolatépítés vagy kerékpárút építés, azonban nem értelmezhető úgy, hogy töltéskoronán végzett burkolatépítés helyett egyéb helyen végzett kerékpárút építés elfogadható lenne. A Zemplénkő Kft. e célra csatolt korábbi teljesítései egyike sem töltéskoronán került kivitelezésre, ezért a nyertes ajánlattevő nem igazolhatta alkalmasságát. Az 5. kérelmi elem vonatkozásában hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevő az első hiánypótlást nem megfelelően teljesítette, így vele szemben a Kbt. 67. (5) bekezdése szerint további hiánypótlás lehetősége nem állt fenn, mivel az Ajánlatkérő alkalmassági feltételt hiánypótlási felhívásra sem igazoló ajánlattevőt nyilvánított érvényesnek. Az alperes a augusztus 21. napján kelt D.408/11/2012. számú határozatában felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Az alperes a határozat indokolásában az 1-3. kérelmi elem vonatkozásában rámutatott arra, hogy a felperes által vitatott nyilatkozatok további hiánypótlás nélkül is megfelelőek voltak, az aláírások cégszerűek, mivel az okiratokból összességében megállapíthatóak a képviseleti jogosultságra, annak jellegére vonatkozó adatok, ezért az alaptalanul előterjesztett 1-3. kérelmi elemet elutasította. Az alperes a 4. kérelmi elem vonatkozásában szintén elutasító döntést hozott, mivel a felhívás szövegezésének nem lehet kétséget kizáróan a felperesi értelmezést tulajdonítani. Alperes a határozat indokolásában kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő által becsatolt referenciaigazolások kerékpárút építésre vonatkoztak, így az alkalmasság igazolására megfelelőek voltak. Az 5. kérelmi elem tárgyában az alperes a határozatában rámutatott arra, hogy az Ajánlatkérő a felperes előzetes vitarendezési kérelme nyomán a Kbt. 79. (4) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően bocsátott ki második alkalommal hiánypótlási felhívást K.J. szakember szakmai önéletrajza vonatkozásában, így a benyújtott hiánypótlás alapján a nyertes ajánlattevő ajánlatát e tekintetben érvényessé nyilvánító döntése megalapozott volt, ezért a felperes jogorvoslati kérelmét az 5. kérelmi elem tekintetében is elutasította. A felperes kereseti kérelmet nyújtott he a D.408/11/2012. számú határozat bírósági felülvizsgálata érdekében, kereseti kérelme elsődlegesen a jogorvoslati kérelmet elutasító alperesi határozat megváltoztatására, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére és alperes új eljárásra kötelezésére irányult. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 26.K /2013/5. számú ítéletével az alperes D.408/11/2012. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest 3

4 új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság ítéletében az felperes keresetét az 1-3. kérelmi elem vonatkozásában megalapozottnak találta, helyt adott azon felperesi hivatkozásnak miszerint a jogorvoslati kérelem 1-3. kérelmi eleme tekintetében az alperes határozata nem tényszerű, továbbá a 2. és a 3. kérelmi elem vonatkozásában nem kellően indokolt megállapítást tett az alperes. Elfogadta azt a felperesi álláspontot, hogy a cégszerű aláírás követelménye tényszerűen nem teljesült valamennyi dokumentum tekintetében, osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy a Ctv. 9. (1) bekezdése egyértelműen meghatározza a cégszerű aláírás követelményét, mely törvényi követelmények sérültek. A Ctv. rendelkezésének, mint törvényi követelményeknek az ajánlati felhívás külön előírása hiányában is érvényesülni kell, emellett a per tárgyát képező közbeszerzési eljárás esetében az ajánlattételi felhívás V.4. Egyéb információk 2. pontja külön kitér a Ctv. 9. (1) bekezdése szerinti aláírási címpéldány csatolására, ezáltal mind a Ctv. rendelkezéseiből, mind az ajánlattételi felhívásból eredően fennállhat a cégszerű aláírás követelménye. Az eljárt bíróság nem adott helyt a felperes által a 4. és az 5. kérelmi elem vonatkozásában kifejtetteknek. A bíróság az ítéletben iránymutatásként előírta, hogy az alperesnek a megismételt eljárásban kizárólag a jogorvoslati kérelem 1-3. kérelmi eleme körében, a felperes által vitatott dokumentumok vonatkozásában kell megvizsgálnia és értékelnie a cégszerű aláírás megvalósulását - a Ctv. 9. (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre figyelemmel tartalmi és formai szempontból egyaránt s a cégszerű aláírás megvalósulása kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha a tartalmi és formai egyezőség is fennáll. Cégszerű aláírás hiányában jogsértés megállapításának van helye. A jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a január 28. napján kelt Kfv.III /2013/5. számú ítéletével a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K /2013/5. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A Kúria ítéletének indokolása rámutatott arra. hogy az ítélet az alperes által megjelölt okból nem volt jogszabálysértő. Az ítélet a Ctv. 9. (1) bekezdésén alapult, ennek helyes értelmezése körében a Kúria észlelte, hogy a Ctv. 9. (2) bekezdésével ütközhet a bíróság értelmezése, azonban az alperes kizárólag a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) ára és iratellenességre hivatkozott. A Kúria megállapította, hogy az ítélet iratellenes nem volt és részletes indokolást tartalmazott. Mindebből következett, hogy jelen ügyben, függetlenül attól, hogy egyébként más okból esetleg jogilag téves a jogerős ítélet álláspontja, az alperesnek az ítéletben foglaltakat kell követnie. A megismételt eljárásban a felperes kizárólag az 1-3. kérelmi elem vonatkozásában tartotta fenn jogorvoslati kérelmét, a 4. és 5. kérelmi elem vonatkozásában nem. Az alperes a április 29. napján kelt D. 179/6/2014. számú határozattal a jogorvoslati kérelem 1., 2. és 3. kérelmi elemét elutasította, a 4. és 5. kérelmi elem vonatkozásában az eljárást megszüntette. Határozatának indokolásában az 1., 2. és 3. kérelmi elem vonatkozásában rámutatott arra, hogy a Ctv. 9. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján nem állapítható meg az, hogy a cégjegyzésre jogosult személy aláírási mintájának fizikai elhelyezkedése a társaság cégnevéhez képest az aláírás cégszerűségét befolyásolná. Hivatkozott a Ctv. 9. -ához fűzött miniszteri indokolásra, s kifejtette, hogy az érintett okiratokból összességében megállapítható volt a cég képviselőinek a képviseleti jogosultsága, tekintettel arra, hogy az ahhoz szükséges valamennyi adat rendelkezésre áll. A felperes a törvényes határidőn belül keresetlevelet nyújtott be az alperes D.179/6/2014. számú határozatának bírósági felülvizsgálatára, keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését, továbbá alperes perköltségben marasztalását. Kereseti kérelmének indokaként előadta, hogy az alperes határozata sérti a közigazgatási hatósági 4

5 eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. (4) bekezdésében foglalt rendelkezést, az alperes a Ket (4) bekezdésében foglaltakat megsértve, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K /2013/5. számú ítélet indokolását teljes egészében figyelmen kívül hagyva hozta meg döntését. Felperes álláspontja szerint a határozat arra figyelemmel is jogszabálysértő, hogy a Kbt. 63. (1) bekezdésében és 67. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekbe ütközik. Az alperes írásbeli nyilatkozatában kérte a kereset elutasítását és felperes kötelezését a perköltség megtérítésére. Alperes álláspontja, hogy az ítéletben foglalt iránymutatásnak megfelelően vizsgálta a megismételt eljárásban a vitatott kérdést, a Ctv. 9. (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megvizsgálva, azokkal összefüggésben a vitatott aláírásokat cégszerűnek minősítette, álláspontját részletesen indokolta. Álláspontja szerint a Ctv. 9. (1) és (2) bekezdése alapján a cég képviselőjének a képviseleti jogosultsága, az aláírásának a hitelessége pusztán arra az indokra alapítottan nem vonható kétségbe, hogy az egyébként nem vitatottan a cég képviselőjétől származó aláírás nem közvetlenül a cégnév alatt vagy felett helyezkedett el. A bíróság az Ajánlatkérőt, valamint a T.I.S.A. Trade Zrt.-t, a DESZAB Trade Kft.-t és a Miniszterelnökséget értesítette a perbe való beavatkozás lehetőségéről, e lehetőséggel a törvényi határidőn belül a jogosultak nem éltek. Felperes keresete - az alábbiak szerint - nem alapos. A bíróság a felperes keresetlevelében, az alperes érdemi ellenkérelmében, a felperes által a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatban, valamint a rendelkezésre álló közigazgatási iratanyagban foglaltakból megállapított tényállásból kiindulva a következőkre alapozta döntését. A bíróság az alperes határozatát a Pp (2) bekezdés a) pontjában, valamint a Kbt ában foglalt rendelkezés alapján vizsgálja felül, azaz az alperes határozatának jogszerűségét, az eljárási és az anyagi jogi szabályoknak való megfelelését vizsgálja. Ennek során a Pp ának rendelkezésére figyelemmel a kereseti kérelem és az ellenkérelem keretei között a bíróság a következőket értékelte. Közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a reá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője kérheti jogszabálysértésre hivatkozással. A Legfelsőbb Bíróság Kúria által is fenntartott 1/2011. (V. 9.) KK véleménye értelmében a kereseti kérelemben a felperes hivatkozhat anyagi és eljárási jogszabálysértésre, továbbá arra is, hogy a közigazgatási határozat meghozatala során alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. A Pp ának (1) bekezdése alapján eljárási jogszabálysértés miatt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének vagy megváltoztatásának csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére is kihat, és az a bírósági eljárásban sem orvosolható. A perbeli ügyben a bíróságnak a Pp. 339/A. -a alapján a tényállás vonatkozásában - a kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem keretei között - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a megismételt eljárásban az alperes megsértette-e a Ket (4) bekezdésében foglalt rendelkezést, továbbá a felperes jogorvoslati kérelmének megalapozatlanságát a Kbt. 63. (1) bekezdésében, valamint 67. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megsértve állapította-e meg. A Ket (4) bekezdése előírja, hogy a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el. A Kbt. 63. (1) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló 5

6 eljárás esetén a részvételi és ajánlati felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 67. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. A Ctv. 9. (1) bekezdése szerint amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza. A Ctv. 9. (2) bekezdése előírja, hogy a címpéldányon (aláírás-mintán) - a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető. A bíróság a Ket (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésére alapított felperesi hivatkozás tárgyában hangsúlyozza, hogy a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) is már több eseti döntésében rámutatott arra, hogy az alperes a megismételt eljárásban köteles a bíróság anyagi jogerővel (Pp (1) bek.) rendelkező ítéletében adott instrukcióit végrehajtani. A megismételt eljárásban hozott alperesi határozat jogszerűsége ezért abban a körben értékelhető, hogy a hatóság a korábbi bírósági ítélet iránymutatásainak megfelelően járt-e el. A KGD 2011/26. szám alatt közzétett eseti döntés egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy megsérti az eljárási törvényt a hatóság, amennyiben a bíróság jogerős ítéletében foglaltaknak az új eljárásban nem tesz eleget, ebben az eljárásban a jogerős ítéletben foglaltak nem tehetők vitássá. Tekintettel arra, hogy a perbeli esetben az alperesi hatóságot a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 26.K /2013/5. számú ítéletével kötelezte új eljárásra, a jelen perben mindenekelőtt az alperesi eljárás és döntés ezen ítéletben adott iránymutatásnak való megfelelését kellett a bíróságnak megvizsgálnia. A bíróság nem fogadta el a Ket (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésére alapított felperesi hivatkozást. Az alperes a bíróság ítéletében foglalt iránymutatásnak megfelelően megvizsgálta a cégszerű aláírás tartalmi és formai elemeinek megvalósulását és értékelte azt. A vizsgálatot és az értékelést a jogorvoslati kérelem 1., 2. és 3. kérelmi eleme tekintetében tételesen elvégezte, megállapításait a határozat indokolásában az 1., 2. és 3. kérelmi elem vonatkozásában is részletesen kifejtette. Az alperes az eljárás során a Ctv. 9. (1) bekezdésében foglalt követelmények vizsgálata alapján, a közbeszerzési eljárás során benyújtott, vitatott okiratokon a cégszerű aláírást - a Ctv. 9. (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre is figyelemmel - elfogadta. Az alperes a határozat részletes indokolása során a Ctv. 9. -a szerinti tartalmi és formai követelmények érvényesülésével kapcsolatban - a Ctv. 9. -ához fűzött miniszteri indokolásra is hivatkozva - rámutatott arra, hogy nem az aláírások cégnévhez viszonyított fizikai, térbeli elhelyezkedésének van jelentősége, hanem annak, hogy az aláírás cégszerűsége az okiratból összességében megállapítható-e. Az alperes a Ctv. 9. -ához fűzött miniszteri indokolásra hivatkozva a jogorvoslati kérelem 1., 2. és 3. kérelmi eleme vonatkozásában egyaránt helytállóan hangsúlyozta, hogy az aláírási címpéldány jelentősége az, hogy a cég képviselőjének képviseleti, aláírási jogosultsága bárki számára megállapítható legyen. Ez a jogosultság a cégjegyzésre jogosultnak az aláírási címpéldányon elhelyezett kézjegyével (aláírási 6

7 mintájával) való egyezőség alapján állapítható meg, amely egyezőség vagy különbözőség akkor is megállapítható, ha a társaság cégneve az aláírási címpéldányon rögzített térbeli elhelyezkedéstől eltérően található. Az alperes a bíróság ítéletében foglalt iránymutatásnak megfelelően a Ctv. 9. (1) bekezdésében foglaltak érvényesülését megvizsgálta, s a vizsgálat elvégzése után annak eredményét értékelve hozott döntést. A bíróság ítélete szerinti iránymutatás alapján cégszerű aláírás hiányában van helye jogsértés megállapításának, azonban az alperes nem állapította meg a cégszerű aláírás hiányát, hanem éppen arra mutatott rá, hogy az aláírás kézjegyének azonossága - függetlenül az aláírás fizikai, térbeli elhelyezkedésétől - megalapozza az aláírás cégszerű voltának megállapíthatóságát. Az alperes a jogorvoslati kérelem 1., 2. és 3. kérelmi eleme tekintetében egyaránt azt a következtetést vonta le, hogy a vizsgált okiratokon az aláírás a cégszerű, ebből pedig okszerű következtetéssel állapította meg a jogsértés hiányát. A bíróság nem adott helyt a Kbt. 63. (1) bekezdése és 67. (1) bekezdése rendelkezésének megsértésére alapított felperesi érvelésnek sem. A Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek a megsértését a felperes a Ket (4) bekezdésének megsértéséből vezette le, azonban a Ket (4) bekezdésének megsértése - a fentiek szerint - nem áll fenn, így az azzal összefüggésben nevesített Kbt.-beli rendelkezések megsértése sem állapítható meg. A jogorvoslati eljárás során - felperes hivatkozása ellenére - nem került sor lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésre, így a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek megsértésére alapított felperesi hivatkozás nem foghatott helyt. A bíróság a fentiek szerint megállapította, hogy alperes határozata az anyagi jogi jogszabályoknak megfelel és eljárás jogi szempontból sem valósít meg az ügy érdemére kiható - hatályon kívül helyezést megalapozó - jogszabálysértést, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a keresetet elutasította. A bíróság az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. (1) bekezdés h) pontja szerinti tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték megfizetésére kötelezte felperest, a költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel. Ennek során a kereseti illeték mértékét a nem meghatározható pertárgyérték alapján, az Itv. 39. (3) bekezdés a) pontjának rendelkezése alapján állapította meg. A bíróság a felperest pervesztességére tekintettel a Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes perköltségének viselésére, a perköltség mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (3) bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg, amelynek során figyelemmel volt arra, hogy a perben tartott tárgyaláson az alperesi képviselő nem vett részt, így munkája az írásbeli alperesi nyilatkozat megszerkesztésében nyilvánult meg. A fellebbezés lehetőségét a Pp ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a Kbt ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, évi szeptember hó 8. napján dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró 7