Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K /2015/8. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K /2015/8. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/133 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 24627/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K /2015/8. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Bányai Dávid jogtanácsos által képviselt Pécsi Tudományegyetem (7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.) I. r., a dr. Szathmári Réka jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) II. r. felpereseknek, a dr. Szathmári Réka jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) I. r., a dr. Bányai Dávid jogtanácsos által képviselt Pécsi Tudományegyetem (7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.) II. r., a dr. Cséry Virág ügyvéd által képviselt Mediaworks Regionális Kiadó Baranya Megyei Irodája (6727 Pécs, Engel J. u. 8.) III. r. alperesek ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat (D.978/11/2014.) bírósági felülvizsgálata és szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti egységes perben meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság az I. r. alperes D.978/11/2014 számú határozatát hatályon kívül helyezi és a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek 15 napon belül ,-(azaz Negyvenötezer) forint perköltséget, míg a III. r. alperesnek 15 napon belül fizessen meg (azaz Tízezer) forint perköltséget. 1

2 A kereseti illetékeket az Állam viseli. Az ítéletnek a szerződés érvénytelensége tárgyában a pert megszüntető rendelkezése ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Indokolás A bíróság a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. (1) bekezdés értelmében a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok tartalma alapján hozta meg döntését, valamint állapította meg az irányadó ítéleti tényállást az alábbiak szerint: Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ.) november 10-én a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 104. (1) bekezdés b.) pontja alapján az I. r. felperes és egyben II. r. alperesnél dekoráció kiáll.tárgy, egyéb szolgáltatások, reklám és propaganda kiadások, szakkönyv, folyóirat beszerzése (ASM Kft.) évben. tárgyában eljárása iránt hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A II. r. felperes és egyben I. r. alperes a jogorvoslati eljárást megindította. Az eljárás adatait a Közbeszerzési hatóság kereteiben működő tanács (a továbbiakban: Tanács) honlapján november 10-én közzétette, abban szerepelt érintett intézményként az I. r. felperes,továbbá a beszerzés tárgyának a megnevezése és a közbeszerzés mellőzésének ténye. Az ÁSZ által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság a végzésével megszüntette, a kezdeményezését a tanács honlapján december 8-án közzétette. Ilyen előzmények után a Közbeszerzési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: kezdeményező) a Kbt (1) bekezdés a.) pontja alapján a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatása, kötelezettségének vélelmezett sérelme miatt december 23-án hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett az I. r. felperes tárgyi, beszerzési eljárása ellen. A kezdeményezés a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként december 8. napját, vagyis a végzés közzétételének időpontját jelölte meg és rögzítette az abban feltárt tényállást. A II. r. felperes a jogorvoslati eljárást megindította és határozatában megállapította, hogy az I. r. felperes a tárgyi beszerzéssel megsértette a Kbt. 5. -át, ezért az I. r. felperessel szemben ,-forint bírságot szabott ki és egyúttal pert indított a II. r. alperessel szemeben közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Kifejtette a határozatában, hogy a Kbt (1) bekezdése, a 172. (1) és (2) bekezdése, valamint a 140. (1) bekezdése alapján rögzítette a kezdeményező feladatát, hivatalbóli kezdeményezése saját jogon fennálló általános, önálló jogkör, amelynek gyakorlása az I. r. alperesi álláspont szerint akkor vált szükségessé, amikor az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2

3 megindult jogorvoslati eljárások érdemi vizsgálat nélkül lezárultak, melyről a Közbeszerzési Hatóság Elnöke december 8-án az erről szóló megszüntető végzésekből szerzett tudomást. Ekkor szerzett tudomást a jogvédelem eredménytelenségéről, az eljárás kezdeményezésének szükségességéről. A tanács és a Közbeszerzési Hatóság egymástól elkülönülő szervezetek, ezt a bíróság több eseti döntésében kimondta. A kezdeményező tudomásszerzése nem valósult meg, csak az által, hogy a Tanács honlapján november 10-én közzétette az ÁSZ. kezdeményezésének adatait. A kezdeményező jogsértéséről tudomásszerzésének időpontja december 8., ehhez képest a kezdeményező szubjektív határidőn belüli, kezdeményezése az érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya nem volt. Az I. felperes keresettel fordult a bírósághoz. Keresetében elsődlegesen az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, az I. r. alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását, jogsértés hiányának megállapítását és a bírság mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy a kezdeményező a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kezdeményezését ugyanazon vélelmezett jogsértésre hivatkozással tette, mint korábban az ÁSZ. által kezdeményezett a jogorvoslati eljárásban. A kezdeményező elismerte, hogy a november 10.-i publikálásból csupán a kezdeményezések tényéről szerzett tudomást, ide értve azokat az alapadatokat, mint az eljárás megnevezése tárgya, ügyfelek megnevezése, kezdeményezés megkezdésének időpontja. Az I. r. alperesi határozat indokolásából az a következtetés adódik, hogy a kezdeményező december 8-án nem a vélelmezett jogsértéséről, hanem arról szerzett tudomást, hogy a korábbi ÁSZ. jogorvoslati eljárás érdemi vizsgálat nélkül megszűnt, ekként vált szükségessé a saját jogán történő hivatalbóli kezdeményezés. Következésképpen a kezdeményező a keresettel támadott határozat tárgyát képező beszerzés kapcsán a Kbt. jogtalan mellőzésének tényéről nem az eljárást megszüntető december 8-án közzétett végzésben, hanem az ÁSZ. kezdeményezése folytán, az ennek nyomán november 10-én közzétett végzésből értesült. Ehhez képest a kezdeményezés a Kbt (2) bekezdés a.) pontjában előírt szubjektív jogorvoslati határidőn túl történt. Az I. r. alperes eljárása és határozata azzal, hogy az érdemi vizsgálatot lefolytatta, a Kbt (1) bekezdésébe ütközik. Az I. r. felperes érdemben is alaptalannak tartotta a terhére rótt jogsértést, minthogy a jogorvoslat tárgyát képező beszerzések nem voltak egybeszámíthatok, így a közbeszerzési értékhatárt sem érték el, így nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni. 3

4 A Döntőbizottság jogsértést állapított meg ezért a Kbt (1) bekezdése alapján, polgári pert kezdeményezett. Il.r. felperesként előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság elsődlegesen a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt (1) bekezdés a.) pontja alapján nyilvánítsa a II. és III. r. alperesek által megkötött szerződéseket a Ptk.6: 89. -a alapján a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal érvénytelenné, másodlagosan pedig, ha a bíróság a Kbt (2) bekezdés b.) pontjában foglalt kivételi okokat fennállónak találja, a szerződést annak megkötésére visszamenőleges hatállyal nyilvánítsa érvényessé és a II. r. és III. r. alperesekkel szemben szabjon ki bírságot és kötelezze az alpereseket perköltség megfizetésére. Az I. r. alperes közigazgatási pert kezdeményező I. r. felperes keresetével szembeni érdemi ellenkérelmében annak elutasítását és az I. r. felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Elsődlegesen kérte az I. r. felperes keresetlevelének idézés kibocsátása nélkül történő elutasítását azzal, hogy a február 9-én átvett határozat szembeni kereset postán február 27-én érkezett meg az alpereshez, így az elkésett, mert a Kbt (1) bekezdés szerinti 15 napos határidőn túl érkezett, a határidő anyagi jogi természetű. A jog- és okszerű határozati indokainak fenntartásával kiemelte, hogy a jogsérelmek orvoslását szolgáló rendszerek egyike a jogorvoslati kezdeményezés, amely az arra felhatalmazott személyeket és szervezeteket speciális ellenőrző helyzetüknél fogva illeti meg. A kezdeményezővei szemben egyértelműen az az elvárás, hogy ha más eszköz nem áll rendelkezésre vagy más jogvédelem nem valósult meg, ilyen a Kbt (1) bekezdés szerinti fellépés lehetősége annak érdekében, hogy a jogsérelem orvoslását, valamint politikai célt megvalósítsa. A hatóság elnökének saját jogán alapuló diszkrecionális joga abban az esetben kell, hogy alkalmazásra kerüljön, ha már nincs más jogi lehetősége a jogsérelem kivizsgálására. Az ÁSZ. kezdeményezésének jogvédelmet nem biztosító eredményéről a tudomásra jutása időpontja hozta a kezdeményezőt olyan helyzetbe, hogy saját jogán biztosítsa a jogalkotó által elvárt jogvédelmet. Mindaddig ugyanazon ügyben, ugyanolyan tények alapján nem volt indokolt a kezdeményezés. Az I. r. felperes tévesen kapcsolta össze a kezdeményező jogorvoslati jogát a honlapon megjelenő tényekkel. Érdemben is fenntartotta a határozatnak a jogszabály sértésekre vonatkozó megállapításait. A II. r. alperes ellenkérelmében a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári pert kezdeményező kereset elutasítását és a II. r. felperes 4

5 perköltségben történő marasztalását kérte, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a szerződés érvénytelensége megállapításának alapjául szolgáló határozat jogsértő. A III. r. alperes az I. r. alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását akként, hogy állapítsa meg a jogsértés hiányát a bíróság. A bírság kiszabásának mellőzését kérte. Kérte, hogy a bíróság marasztalja perköltségekben az I. r. alperest. Érdemben csatlakozott az I. r. felperes által előadottakhoz. Perköltségre igényt tartott. A bíróság a tényállást a peres felek nyilatkozatai, valamint a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján állapította meg. Az I. r. felperes közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló keresete alapos, míg a II. r. felperes által a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme alaptalan. A bíróság az alperes határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 109. (1) bekezdése, a Pp (1) bekezdése és a Kbt a alapján vizsgálta felül. A bíróság figyelembe vette és alkalmazta a Legfelsőbb Bíróság Kúria által is fenntartott 1/2011. (V.9.) KK. véleményében foglaltakat is, amely szerint a fél a közigazgatási határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. Jogszabálysértésként anyagi jogi és eljárási jogi jogszabálysértésre, továbbá arra is hivatkozhat, hogy az eljáró hatóságok az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Eljárási jogi jogszabálysértés miatt abban az esetben van helye a határozat hatályon kívül helyezésének, ha az az ügy érdemére kihatott. A bíróság mindenekelőtt az I. r. alperes ellenkérelmének pergátló akadályára alapított álláspontját vizsgálta. Annyiban helytálló az I. r. alperes érvelése, hogy a Kbt (1) bekezdése szerint a 15 napos keresetindítási határidő anyagi jogi határidőnek minősül (4/2003. PJE. határozat). A közigazgatási per azonban különbözik az általános polgári pertől abban, hogy a közigazgatási peres eljárás megindítását célzó keresetlevelet november 1. előtt eltérő rendelkezés hiányában mind a bíróságon, mind az elsőfokú közigazgatási szervnél be lehetett nyújtani. A Pp. erről rendelkező 330. (2) bekezdését a Pp. módosításával, nem peres eljárásokban alkalmazott szabályokról szóló évi XVII. tv. módosítása november 1. után a kereset benyújtásra joghatályosan csak az elsőfokú közigazgatási szervnél kerülhet sor oly módon, hogy azt vagy személyesen kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A perbeli esetben alkalmazandó eljárásjogi rendelkezés a módosított Pp (2) bekezdése volt. Az I. r. felperes a rendelkezésnek megfelelően a keresetlevelét a I. r. alperes határozatának kézbesítésétől számított, a Kbt a szerinti 15. napon ajánlott küldeményként postára 5

6 adta, ezért azt határidőben érkezettnek kellett tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság még a régi Kbt. alapján hozott 1/2011.számú Jogegységi Határozata a közbeszerzési ügyekben keresetindítási határidőt nem tekintette eljárásjogi határidőnek, maga a jogegységi határozat is szól arról, hogy várható az új Kbt. elfogadása, így természetszerűleg a régi Kbt. rendelkezései vonatkozásában tartalmazhatott a jogegységi határozat állásfoglalást. A bíróság rámutat ugyanakkor arra, hogy a jogorvoslati eljárás szabályai az új Kbt.-ben a korábbi Kbt.-hez képest változatlanok maradtak és jogegységi határozat is hatályban van, így a keresetindítási határidő megtartottnak tekinthető akkor, ha a felperes a keresetlevelet a határidő utolsó napján postára adta. így a bíróság nem tartotta helytállónak az I. r. alperes a Kbt (1) bekezdés h.) pontjára történő hivatkozását. A továbbiakban a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kezdeményező az eljárás hivatalbóli kezdeményezésre számára nyitva álló Kbt (2) bekezdés szerinti 30 napos szubjektív határidőt megtartotta-e. Lehetett-e helye ezért a kezdeményezés érdemi vizsgálatának. A bíróság ezt a vizsgálatot azon az elvi alapon tette, hogy a törvény célja a jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK. irányelv rendelkezéseinek való maradéktalan megfelelése, a hatékony, gyors jogorvoslat, a jogbiztonság követelményének érvényesítése. A jogorvoslati eljárások - azok akár kérelme, akár hivatalbóli kezdeményezésre indulnak - a törvényi rendelkezését sértő eljárás kiküszöbölését, a jogellenes döntésének megelőzésének céljául. Ennek a jogszabályi törekvésnek összeegyeztethetőnek kell lenni azon jogalkotói megfontolásból, hogy minél rövidebb ideig álljon fenn jogbizonytalanságot eredményező állapot. Éppen ezért egyértelműnek és kiszámíthatónak kell lennie annak, hogy a jogorvoslati kérelmet, kezdeményezést milyen jogvesztő határidőben, mely időpontig lehet előterjeszteni, ez felel meg a közbeszerzési jog zsinórmértékéül is szolgáló jogbiztonság követelményének. A jogalkotó éppen a jogbiztonság követelményének szem előtt tartásával megfontoltan kötötte a kezdeményezést a Kbt (2) bekezdésének a.) pontja szerinti kógens jogszabályi határidőhöz. Nem kívánta ezen határidőket egymásra épülő kezdeményezésekkel felülírni. A jogvesztő határidő ily módon kitolható. Amennyiben egy eredménytelen kezdeményezés a sikertelenség tényénél fogva jogalapot teremthet újabb jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, ez éppen ilyen a Kbt. jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályaiba ütköző állapotot 6

7 eredményezne. A Kbt (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indítható. A hivatalból indult eljárás a Kbt (1) bekezdése értelmében az ott meghatározott szervezetek vagy személyek - a Kbt (1) bekezdés a.) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság Elnöke - a Közbeszerzési Döntőbizottság csak hivatalból indítható eljárását kezdeményezik,ha a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátása során az e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomásukra. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke által ellátandó feladatokat a Kbt (1) bekezdése tételesen felsorolja. A hatóság keretében működő tanács képviselője a hatóság elnöke. Ebből a képviseletre jogosultságból adódóan a bíróság álláspontja szerint a Kbt (1) bekezdés szerinti feladatkörük ellátása során kitétel alatt minden olyan tudomásszerzést érteni lehet, amelyről a kezdeményező a Közbeszerzési Hatóság Elnökeként a feladat ellátása során értesül. A határozatban foglaltakból kitűnően az I. r. alperes hozta a tudomásszerzés szempontjából összefüggésbe az elnöki kezdeményezést, a tanács által közzétett tartalommal, mikor arra hivatkozott, hogy a honlapról szerzett információt. Ekként az értesülés módját a honlapon való megjelenéshez társította. így nincs különbség a november10.-i és a december 8.-i végzés között. Az a kezdeményezői állítás, hogy a december 8.-i közzétételről értesült egyben annak az elismerését is jelenti, hogy a november 10,-i jogorvoslati közzétételről is tudomást szerzett, ezt a tényt az I. r. alperes nem is cáfolta. Ennél fogva annak az egyébként szervezeti felépítést tekintve helytálló - I. r. alperesi érvelésnek, hogy a tanács és a Közbeszerzési Döntőbizottság önálló szervezeti egységek, a kezdeményező tudomásra jutása szempontjából a perbeli esetben nem volt relevanciája. A Kbt. jogorvoslati rendszere szubjektív és objektív határidők között differenciál. A szubjektív határidő jogi természete szerint olyan belső, az egyén (a szervezet tulajdonságaitól, képzettségétől) szervezet feladatkörétől függő folyamat, amely nehezen megragadható. A Ktb. szubjektív határidőről is rendelkező 140. (2) bekezdés a.) pontja, a Közbeszerzési Hatóság Elnökének kezdeményezése, illetőleg jogsértés tudomásra jutásától, a közbeszerzési eljárás mellőzése esetén, a szerződés megkötésétől vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a teljesítésének bármelyik fél általi megkezdésétől történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül teszi közzé. A közbeszerzési eljárás mellőzését egyfajta látencia jellemzi, sajátossága éppen abban áll, hogy a 7

8 vélt jogsértés mindaddig rejtve marad, ameddig a felek szerződést nem kötnek vagy a teljesítést meg nem kezdi. Logikus ezért, hogy a Kbt (2) bekezdés a.) pontja valóban nem taxatív módon meghatározott, két magatartásformát emeli ki, mint a külső szemlélők számára megjelenő olyan mozzanatot, amelyről tipikusan szubjektív határidő számít. Alapvetés, hogy a kezdeményezőnek nem szabad addig várnia, amíg a jogsértésről minden kétséget kizáró bizonyosságot szerez, hanem általában a valószínűségnek viszonylag magas foka életbe lépteti a kezdeményezés jogát. Alapvető követelmény az is, hogy a kezdeményezőnek ki kell jelölnie (Kbt (3) bekezdése szerint felhívott 138. (1) bekezdés c.) pontja) a jogsértésre való tudomás szerzés időpontját. Ennek alapján döntheti el az I. r. alperes, hogy jogszerűen bocsátkozhat-e a kezdeményes érdemi vizsgálatára. Amennyiben tévesen ítéli meg a kezdeményezés határidőben történő előtérj esztettségét és a jogorvoslati kezdeményezés érdemi vizsgálatát elvégzi, az jogellenes döntést eredményez. A jogsértő esemény a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése volt. Ehhez képest kellett az megítélni, hogy a kezdeményező mikor, mely dokumentum alapján jutott olyan információ birtokába, amely alapján feltételezhető, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt sérültek a Kbt. szabályai. A tudomásra jutás ténykérdés, az első tudomásra jutás időpontja megindítja a szubjektív határidő folyását. A november10.-i végzésben szerepelt érintett intézményként az I. r. felperes, a közbeszerzés tárgyának a megnevezése és még egy információ, nevezetesen a Kbt. mellőzése. A közzététel minden olyan adatot hordoz, amely alapján a kezdeményező észlelhette volna a vélt jogsértést, hiszen nem csak azt tudhatta meg, hogy milyen szerződéssel, beszerzéssel összefüggésben és kivel szemben merült fel a jogsértés gyanúja, hanem azt is, hogy a vélt jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése. Ezt támasztja alá a jogorvoslati eljárásban tett kezdeményezői nyilatkozat, mely szerint a november 10.-i publikálásból tudomást szerzett az alap adatokról, úgy is mint az eljárás megnevezése, tárgya, ügyfelek megnevezése és kezdeményezések megérkezése. Ekként a bíróság osztotta az I. r. felperes jogi álláspontját, hogy a jogsértő eseményről a közbeszerzési eljárás mellőzéséről való, tudomásszerzés időpontja november 10. volt. Kbt.-be ütköző magatartást, mulasztás tudomásra jutásának lehetőségét, ezért a kezdeményező szervezetek és személyek jogosultsága önálló, egymástól függetlenül, akár párhuzamosan is 8

9 Ezt követően a bíróság az I. r. alperesnek az elkésettség hiányára nézve kialakított jogi álláspontját vizsgálta. A Kbt (1) bekezdése több személy és szervezet számára biztosítja a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének lehetőségét. Mindegyik esetben a feladatok ellátása során feltételezi a gyakorolható a Kbt. által meghatározott eljárásjogi határidő megtartásával. Éppen ezért a Kbt.-ből nem vezethető le és logikailag is hibás az I. r. alperesi határozatban kifejtett, az ellenkérelemben előadott azon jogi álláspontja, hogy szükségtelen lett volna, hogy a kezdeményező ugyanazon vélt jogsértés miatt hivatalbóli kezdeményezést nyújtson be, amelyet az ÁSZ. már megtett. Az ellenkérelmében levezetésre került, hogy a kezdeményezőnek jogvédelmi okoknál fogva élnie kell a saját jogán fennálló kezdeményezés lehetőségével akkor, ha a jogvédelem valamilyen oknál fogva más úton nem valósul meg. A bíróság megítélése szerint a kezdeményezőnek e jogkörét nem azon indoknál fogva kell gyakorolni, hogy más jogvédelmi eszközök nem vezetnek eredményre, hanem azért, mert ez a törvényben ráruházott feladat és hatáskör, amellyel a jogszabály adta a keretek között a törvényi határidőt megtartva élhet. Az I. r. alperes álláspontja szerint a kezdeményezés akkor vált szükségessé, amikor az ÁSZ. kezdeményezésre indult eljárás érdemi vizsgálat nélkül lezárult. Maga állítja az I. r. alperes azt, hogy a kezdeményező a megszüntető végzésből nem a jogsértő eseményről szerzett tudomást, hanem arról a tényről, hogy az ÁSZ. a jogorvoslati kezdeményezésre érdemi vizsgálat nélkül zárult le. A kezdeményezést az tette szükségessé, hogy az ÁSZ. kezdeményezése sikertelen jogvédelmet eredményezett. Ezzel az I. r. alperes nem állít mást, mint azt, hogy a kezdeményező december 8-án az ÁSZ. jogorvoslati kezdeményezésének érdemi vizsgálat nélküli lezártának tényéről szerzett tudomást és nem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzéséről. Ennek a ténynek és jogkérdést eldöntő jelentősége van, hiszen az ÁSZ. sikertelen kezdeményezése ugyan ténykérdés, de nem azonos a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének tényével, márpedig csak az erről történt tudomásszerzés esetén lehetett volna a szubjektív határidő számítását december 8.-i állapothoz kötni. Következésképpen irrelevánsak azok az érvek, amellyel az I. r. alperes a határozatában a kezdeményezés határidőben történő előterjesztését a december 8.-i tudomásszerzéssel indokolta. A Kbt (1) bekezdése szerint a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve - megváltoztathatja és alkalmazhatja a 152. (2) bekezdés f.) 9

10 pontját, valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, akkor a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges, az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor. A bíróság megállapította, hogy az I. r. alperes eljárása a Kbt (2) bekezdés a.) pontjába ütközik, mert a hivatalbóli kezdeményező határidőn túl előterjesztett kérelme alapján érdemi vizsgálatot folytatott le. Nem észlelte, hogy a Kbt (1) bekezdése folytán alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. ( Ket.) 30. b.) pontja alapján, hogy az elkésettség miatt a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, a 31. (1) bekezdés a.) pontja alapján jogorvoslati eljárás megszüntetésének lett volna helye. Ez pedig az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértés, amely miatt a bíróság az I. r. alperes határozatát hatályon kívül helyezte, a Kbt (1) bekezdése alapján a szerződés érvénytelensége tárgyában a pert megszüntette. A bíróság a Pp. 78. (1) bekezdése alapján a pervesztes I. r. alperest és egyben II. r. felperest kötelezte az I. r. felperes részére perköltség megfizetésére, amelynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (3) bekezdése alapján állapította meg, az I. r. felperes kérelmével egyezően az utazási költséget Ft-ban jogtanácsosi munkadíjra nézve 5.000,- forintban. A bíróság a III. r. alperesi jogi képviselőnek is megállapított perköltséget, melynek összegét azonban mérsékelte a (6) bekezdésben foglalt joga alapján, figyelemmel arra, hogy felperesi jogi képviselő a tárgyaláson nem jelent meg, illetőleg figyelemmel az általa kifejtett munkára. Az I. r. alperes az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 5. (1) bekezdés c.) pontja alapján teljes, személyes illetékmentességben részesül, II. r. felperesként pedig a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben teljes személyes költségmentesség illeti meg, ezért a bíróság úgy rendelkezett, hogy a tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket az Állam viseli, figyelemmel a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -ában foglaltakra. A bíróság a Kbt (3) bekezdés alapján rendelkezett a jogorvoslat lehetőségéről. A határozatot hatályon kívül helyező ítéleti rendelkezés esetében a Kbt (3) bekezdése a fellebbezést kizárja, míg a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott rendelkezés tárgyában a 10

11 fellebbezési jog biztosított. Budapest, 2015.július 08. dr. Nagy Szabolcs s.k. bíró 11