D.484/13/2017. V É G Z É S t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HAT ÓSÁG KÖZBESZE RZÉSI DÖNTŐB IZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Az ügy iktatószáma: D.484/13/2017. A tanács tagjai: Dr. Horváth Éva közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Berekméri Ágnes közbeszerzési biztos, Dr. Dajka Gabriella közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező: Állami Számvevőszék (Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Dr. Székely Zsolt jogtanácsos A beszerző: Egyesített Szent István és Szent László Kórház- Rendelőintézet (Budapest, Nagyvárad tér 1.) A beszerző képviselője: Szedlacsek Gyula felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Visegrád, Mátyás király u. 25.) A beszerzés tárgya: Gyógyszerek beszerzése évben (UniCorp Biotech Kft.) A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S t. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét. A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1. A beszerző évben a beszerző és az UniCorp Biotech Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) között május 1. napján létrejött szállítási szerződés, valamint egyedi rendelések alapján gyógyszereket szerzett be az egyéb érdekelttől.

2 2 A hivatalbóli kezdeményezés 2. A hivatalbóli kezdeményező augusztus 15. napján adta postára a hivatalbóli kezdeményezését, amely augusztus 17. napján érkezett meg a Döntőbizottsághoz. A hivatalbóli kezdeményező augusztus 30. napján hiánypótlást nyújtott be. A kezdeményező a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 152. (1) bekezdés b) pontja, illetve a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett a beszerző ellen közbeszerzési eljárás mellőzése miatt. Előadta, hogy a kezdeményező helyszíni ellenőrzést végző számvevői a évi zárszámadás - Magyarország évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése keretében a beszerző folyamatban lévő helyszíni ellenőrzése során a beszerző által az erre a célra kialakított webes felületre történő adat-feltöltés alapján június 16-án szereztek tudomást az alábbiakról: A beszerző a csatolt elektronikus adathordozón szereplő 1. melléklet mappa dokumentumai, valamint a Főkönyvi adatok fájl alapján gyógyszerek beszerzése tárgyában a évben a TEVA Gógyszergyár Zrt., az Euromedic Pharma Zrt., a Fresenius Medical Care Kft., az UniCorp Biotech Kft. és a Hungaropharma Zrt. részére összesen Ft + ÁFA összegben vállalt kötelezettséget. A beszerző az egyéb érdekeltre vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos dokumentumokat 14-es működési mintatételként június 16-án töltötte fel az erre a célra létrehozott webes felületre. A megsértett jogszabályi rendelkezés az egyéb érdekelttel létrejött május 1-i kötelezettségvállalásra figyelemmel a régi Kbt. 5. -a alapján a régi Kbt a. A beszerző a régi Kbt. 6. (1) bekezdésének b) pontja, a Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezet. Közölte, hogy a jogorvoslati eljárás indítására vonatkozó határidők nyitva állnak. A beszerző folyamatosan töltött fel adatokat az erre a célra létrehozott webes felületre, azonban azokra vonatkozó megalapozott megállapítást csak az utolsó adat-feltöltést követően tehetett a kezdeményező. Az ismertetett tényállás alapján kérte a jogsértés megállapítását. A kezdeményezéshez többek között szállítási szerződést, utalványokat, számlákat csatolt. A kezdeményezéshez mellékelt elektronikus adathordozó szerint az 1. melléklet június 12-én került feltöltésre a kezdeményező által a cd-re. A beszerző észrevétele 3. A beszerző előadta, hogy a kezdeményezésben hivatkozott főkönyvi adatok elnevezésű fájlt már május 4-én, a vizsgált működési kiadáshoz kapcsolódó szerződést és fizetési bizonylatokat június 9-én feltöltötte a kezdeményező által létrehozott webes felületre. A beszerző a vizsgált működési kiadáshoz kapcsolódó szerződés és fizetési bizonylatok feltöltéséről június 10-én 7:56 órakor riportot készített.

3 3 Csatolta a főkönyvi adatok feltöltését igazoló május 4-i teljességi és hitelességi nyilatkozatot, valamint a nyilatkozat mellékleteit, amelyben tételesen felsorolásra kerültek a kért dokumentumok és azok tartalma (többek között 1.3. sorszámmal a működési költségvetés, dologi kiadások, egyéb működési kiadások főkönyvi számláinak teljesítési adatai) és elektronikus adathordozón a kezdeményezőnek feltöltött főkönyvi adatok közül az 1.3.kiad_fokonyvi_adatb elnevezésű fájlt, továbbá csatolta a vizsgált működési kiadáshoz kapcsolódó szerződésnek és fizetési bizonylatoknak a webes felületre történő feltöltéséről június 10-én készített riportot, amellyel igazolható, hogy a vizsgált működési kiadáshoz kapcsolódó fizetési bizonylatok már június 9-én a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére álltak (a csatolt riport állomány mukodes_minta_1 -től mukodes_minta_29 -ig elnevezésű.pdf kiterjesztésű fájlok tartalma alapján). A megindított jogorvoslati eljárás tekintetében releváns fájlok a riportban és az elektronikus adathordozón történő azonos elnevezésük alapján egyértelműen beazonosíthatók június 16-án történt ugyan feltöltés a kezdeményező webes felületére (ún. pótlólagos feltöltések), de ezek kizárólag kiegészítő, a vélelmezett jogsértés észlelhetőségét, tudomásra jutását érdemben nem befolyásoló bizonylatok, iratok voltak, a jogsértés tudomásra jutásának időpontjaként ez a dátum nem fogadható el. A hivatalbóli kezdeményező általi tudomásszerzés időpontja tehát nem június 16., sem június 14., hanem június 9. A megrendelések időpontjában hatályos közbeszerzési törvények a hivatalbóli kezdeményező számára nyitva álló ún. szubjektív határidőt a jogsértés tudomására jutásától számított 60 napban határozzák meg, azaz a június 9-i időpontot figyelembe véve a kezdeményezésre nyitva álló határidő augusztus 8-án lejárt. Ennek értelmében a hivatalbóli kezdeményező hivatalbóli eljárásra vonatkozó kezdeményezése elkésett. Érdemi nyilatkozatában a jogsértés hiányának a megállapítását kérte. A beszerző komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a betegellátáshoz elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződéssel kerüljenek beszerzésre, de tekintettel az intézmény rendkívüli specialitásaira (hematológiai gyógyszerek, HIV gyógyszerek, stb.), valamint a beszerzendő gyógyszerek rendkívüli volumenére, továbbá az eljárás előkészítésének és engedélyezésének időigényére, erőfeszítései csak szeptemberében vezettek eredményre. Ezzel párhuzamosan azonban a betegellátáshoz szükséges gyógyszerek biztosítása nem szenvedhetett hiányt. A beszerző az egyéb érdekelt felé egyedi határozatok alapján, utólag térített gyógyszer beszerzése tárgyában nettó Ft értékben bocsátott ki megrendeléseket, vállalt kötelezettséget. Észrevételezte, hogy az egyéb érdekelttől megrendelt gyógyszer (Soliris) egyedi NEAK (volt OEP) határozatok alapján, a finanszírozó NEAK által utólagos finanszírozású gyógyszer. Egyes ritka betegségek esetén (kis betegszámot érintő haematológiai hátterű betegségek, amelyek kezelése ezzel az egy gyógyszerrel (Soliris) történik) lehetősége van a kezelőorvosnak, hogy méltányossági eljárás keretén belül kérje az adott betegre (személyre) vonatkozóan a gyógyszeres kezelés külön, egyedi méltányosságból történő finanszírozását. Az egészségbiztosító az E.Alap költségvetésében meghatározott keretek között,

4 4 méltányosságból a Magyarországon szakmailag elfogadott, de az általános finanszírozásba még be nem fogadott gyógyszerek térítési díját átvállalja. A kezelés ezen speciális betegek esetében semmilyen másik gyógyszerrel nem helyettesíthető, kizárólag a Soliris nevű gyógyszerkészítmény gyógyíthatja az adott betegséget. A Soliris nevű gyógyszert kizárólag az UniCorp Biotech Kft. forgalmazza. A kezelőorvos betegenként fordul a NEAK-hoz (OEP), benyújtva számtalan szükséges dokumentumot, melyek a betegség meglétét bizonyítják, valamint azt, hogy a beteg súlyos állapotára tekintettel ez a speciális, Soliris-szal történő gyógyszeres kezelés indokolt. Amennyiben megalapozott a gyógyszer alkalmazása, a NEAK kiadja az engedélyt, megjelölve abban a beteg nevét, az igénybevétel idejét (időtartamát) és azt, hogy mennyi gyógyszert kaphat az adott beteg. Amennyiben az adott időtartam lejártát követően a kezelőorvos továbbra is szeretné ezt a gyógyszert a betegnek adni, úgy ezt a folyamatot újra elölről kell végig vinnie. Az egyéb érdekelttől évben megrendelt Soliris nevű gyógyszer olyan speciális betegségek esetében kerül alkalmazásra, amely betegségek előfordulási gyakorisága nem prognosztizálható, így a szükséges gyógyszer mennyisége sem határozható meg előre. Ez a gyógyszer nem a kórház költségvetésében kerül előre beállításra, és nem a kórház költségvetéséből közvetlenül kerül finanszírozásra, hanem az előzőek szerinti metodikát követően utólagosan téríti meg a felhasznált gyógyszer árát a NEAK. Az előzőekben hivatkozott specialitásokra tekintettel, a gyógyszer egy közbeszerzési eljárás keretén belül történő beszerzése nem lehetséges. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 4. A hivatalbóli kezdeményező a beszerző évi beszerzéseire tekintettel állította a közbeszerzési eljárás lefolytatásának mellőzését, amely beszerzésekre a beszerző és az egyéb érdekelt között a május 1. napján létrejött szállítási szerződés, és egyedi megrendelések alapján került sor évben. 5. A régi Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: b) az Állami Számvevőszék; (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül, b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül, c) a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől - közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől - számított öt éven belül kezdeményezheti. (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 138. (1) bekezdésének a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet

5 5 tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát. (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követő munkanapon indítja meg az eljárást. (7) A kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás végzéssel történő megszüntetésére az 139. (3)-(6) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni. A régi Kbt (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta. (4) A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: b) az Állami Számvevőszék; (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül, b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától vagy, ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül, vagy c) támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől - közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől - számított öt éven belül kezdeményezheti. (3) Amennyiben a (2) bekezdésből más nem következik, a jogsértés megtörténtének időpontja tekintetében a 148. (8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A (2) bekezdéstől eltérően a 153. (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Hatóság elnöke a 189. (1) bekezdése szerinti határidőn belül kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását. (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 149. (1) bekezdés a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát. A benyújtott kezdeményező irat informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani, amit - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazol.

6 6 (6) Ha a kezdeményezés nem tartalmazza a (4) bekezdés szerinti adatokat, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kezdeményező szervezetet vagy személyt a hiányok pótlására. A hiánypótlásra a 151. (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (8) A kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás megszüntetésére a 151. (5)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A Kbt (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. (1) bekezdése szerinti tájékoztatást, jogszerűen visszavonta. (6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha az (5) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. -a szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, A Ket. 31. (1) bekezdése alapján a hatóság az eljárást megszünteti, ha a) a 30. alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, 6. A kezdeményező elektronikus adatbekérési rendszeréből (adatokbekerese.asz.hu) a beszerző által :56 órakor kinyomtatott feltöltési lista és a beszerző által elektronikusan benyújtott fájlok tartalma, valamint a kezdeményezés és a kezdeményezéshez mellékelt elektronikus adathordozó adatai alapján, a Döntőbizottság a kezdeményező jogsértésről történt tudomásra jutása szempontjából az alábbiakat állapította meg. A beszerző által rendelkezésre bocsátott adatok szerint a beszerző a kezdeményezésben hivatkozott főkönyvi adatok elnevezésű fájlt már május 4-én, a vizsgált működési kiadáshoz kapcsolódó szerződést és fizetési bizonylatokat június 9-én feltöltötte a kezdeményező által létrehozott webes felületre. A beszerző a feltöltésről június 10-én riportot is készített. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményező rendelkezésére álltak június 10. 7:56 órától azon adatok, melyek alapján többek között az egyéb érdekelttől évben történt beszerzések beazonosíthatók voltak, mely adatok alapján a jogsértés a kezdeményezés benyújtásához a kezdeményező tudomására jutott. A kezdeményezés a kezdeményezéshez mellékelt elektronikus adathordozón szereplő 1. melléklet mappa dokumentumain alapul, amely mappa június 12. napján került feltöltésre a kezdeményező által az elektronikus adathordozóra. Ehhez az időponthoz képest a kezdeményezőnek június 12-től számítva legkésőbb augusztus 11-én kellett volna a hivatalbóli kezdeményezését postai vagy egyéb úton benyújtania, melynek alapján a augusztus 15-én postára adott kezdeményezés elkésett, a régi Kbt (2) bekezdése, a Kbt (2) bekezdése szerinti hatvan napos szubjektív határidőn túl került előterjesztésre.

7 7 A fentiek alapján a hivatalbóli kezdeményezés a régi Kbt (2) bekezdése, a Kbt (2) bekezdése alapján elkésett, melynek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a régi Kbt (3) bekezdésére, a Kbt (5) bekezdésére, a Ket. 30. d) pontjára tekintettel, a régi Kbt (4) bekezdése, a Kbt (6) bekezdése, a Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. 7. A Döntőbizottság a régi Kbt (2) bekezdésében, a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a régi Kbt a, a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található - a Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, október 3. Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos Berekméri Ágnes sk közbeszerzési biztos Dr. Dajka Gabriella sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara közszolgálati ügykezelő Kapják: 1. Állami Számvevőszék, Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Szedlacsek Gyula felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (2025 Visegrád, Mátyás király u. 25.) 3. bnt Tom Burmeister Varga Ratatics Ügyvédi Iroda (1143 Budapest, Stefánia út ) 4. Irattár